Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-17 / 91. szám
Vasárnap, 1960. április 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP 99 Összesítették az állatszámlálás adatait 122 eser szarvasmarhát tartanak megyénkben — A sertésállomány lő százalékkal csökkent — 40 százalékkal nőtt a juhok száma V T K ö Z E T Fnií Ifi« PnÍ7Óftnt „„„ mekeik szép életéről áradozik, nem lehetett érteni, a morgástgy KIS epiZBDOl mondok el, Látják ők odahaza, hogy meny- -l,—=(Tudósítónktól.) Március 1-én állatszámlálás kezdődött megyénkben. Ez a munka és az adatok feldolgozása azóta befejeződött. Ez alkalommal az állatszámlálás fontosabb eredményeiről számolunk be. A megye állatállománya 1960. március 1-én: 122 ezer szarvasmarha, 295 ezer sertés, 42 ezer ló és 93 ezer juh. Nézzük meg először a legnagyobb jelentőségű szarvasmar- hatenyesztés helyzetét. A szarvasmarhaállomány 2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A termelőszövetkezetek szarvasmarhaállománya egy év alatt 21 ezerrel nőtt. A termelőszövetkezetek egy része még nem tudta közös állatállományánt kialakítani. Jó részük — főleg az új közös gazdaságok — az állattenyésztés előfeltételeinek megteremtésén fáradozik. A tagoktól átvett állatok közül csak a tenyésztésre alkalmas egyede- ket tartják meg, a többit meghizlalják. Ennek a selejtezési folyamatnak eredménye, hogy az állatállomány lényegesen jobb egyedekbőt tevődik össze, mint egy .évvel ezelőtt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a tehenek és az előhasi üszők száma emelkedett, láthatjuk, hogy az elmúlt év alatt szarvasmarhatenyésztésünk — az összes állománynál mutatkozó némi csökkenés ellenére — fejlődött. A termelőszövetkezetek szarvasmarhaállománya rohamosan növekszik. A korszerű istállók építése jó ütemben halad. A meglevő állomány ösz- szetétele, az anyaállatok számának múlt évi növekedése, a termelőszövetkezeteknél várható fejlődés biztosíték a további fejlődésre. Közélelmezési szempontból igen jelentős a sertéstenyésztés. Sajnos a megye sertésállománya 15 százalékkal — 53 ezer darabbal — csökkent egy év alatt. Az Állatforgalmi Vállalat a múlt évben 96 ezer sertést vásárolt fel, az idén 112 ezer darabot vár az ország a somogyi termelőszövetkezetektől, háztáji gazdaságoktól és a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoktól. Mivel a megye sertésállományának 70 százaléka még a háztáji és egyéni gazdaságokban van, ennek jelentős részét nekik kell biztosítani. Kedvezőbb képet kapunk, ha tekintetbe vesszük, hogy a kocaállomány csak 9 százalékkal csökkent. A sertésállomány fejlesztéséhez lényegesen kevesebb idő szükséges, mint a szarvasmarhánál, így rövid idő alatt várható emelkedés. Az állam jól megfizeti a megvásárolt hízósertést. Ha figyelembe vesszük az állam által nyújtott kedvezményeket, láthatjuk, hogy érdemes sertéstenyésztéssel, ezen belül hizlalással foglalkozni. Ennek eredménye, hogy jelenleg 50 ezer sertést hizlalnak a megyében, 11 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Kaposvár város sertésállománya külön említést érdemel. A város sertésállománya egy- harmada a múlt évinek. Az anyakocáknál még nagyobb csökkenés mutatkozik. A város nem mezőgazdasággal foglalkozó lakosságának jó része rendelkezett — főleg vidéken — 1—1 hold földterülettel, melynek terméséből módja volt néhány sertést meghizlalni. A tsz-mozgalom fejlődése során ezek a területek — helyes® — a termelőszövetkezetek használatába kerültek, így e »kétlakiak« takarmánybázisuk elvesztése után az idén már nem tartanak sertést. A lóállomány a gépesítés fejlődésével egyre töboet veszít sok tanulsággal. Olyan epizódot, amely napjainkban sokszor, sok helyütt lejátszódik, ha nem is pontosan így, de jelentőségéből. A múlt év óta' nagyon hasonlóan. Mert az bekövetkezett 20 százalékos csökkenés a természetes fejlődés eredménye. örvendetes, hogy az 1952-től évről évre csökkenő juhállományban a múlt évben elkezdődött növekedés az idén tovább folytatódott. A juhállomány 40 százalékkal nőtt egy év alatt. A növekedés csaknem kizárólag az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek érdeme. Ma a juhállomány 80 százaléka az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tulajdonában van. A mezőgazdaságban végbemenő hatalmas átalakulás természetesen átmenetileg némi zökkenőket okozott az állattenyésztésben. Megállapíthatjuk, hogy a megye állattenyésztésében ennek ellenére — a sertésállomány kivételével — nem történt visszaesés. A népgazdaság érdeke megkívánja, hogy a megye a múlt évinél több állati terméket adjon közfogyasztásra. Az előbbiekből láthatjuk: megvannak a feltételei annak, hogy a megye eleget tegyen e kötelezettségének, emellett fejlessze is állatállományát. élet, a gondolkodás a Zselicség szépséges dombjai közt épp- talujukbo1 úgy változik, mint a balatoni műúttól délre vagy az ezüstcsíkként kanyargó Dráva innenső partján. A változás megnyilvánulási formái elüthetnek egymástól, de mindenütt ugyanazt fejezik ki: izmosodunk, mint a felnövekvő gyér nyivel többet, szebbet, igazab- bat tanulnak az apróságok, mint valaha régen, s az sem utolsó dolog, hogy nem két gyerek jut el tíz esztendő alatt a középiskolába. Hogy ezen túl is van valami egészen új, amit hazavisznek szívükben a gyerekek, hogy szputnyikról meg Szovjetuniónak, a méltatlankodásnak is van tónusa, abból is lemérhető az asszony szavainak hatása. Aztán valaki szólni merészkedett halkan, de felindulással hangjában: — Jobb lesz, ha hazamegy». Egyetértő bólintások, a helyeslés kivehetetlen hangjai kiről beszélnek, s megkérdezik, , , „ ,, . ., , hogy: »Édesanyám, hallott már sertek szavat, s az igazgató elmaga Szamuely Tiborról?" — Hát istenem, furcsa egy kicsit, mosolyodéit. Kommentár nélkül folytatta mondókáját, s Hogyan tovább? Az Építőipari Vállalat KISZ- alapszervezetének munkájában még igen sok a kívánnivaló. Különböző okok miatt nem sikerült a vállalatinál dolgozó több mint 200 fiatal nevelésével, szórakozáséval, általában életével törődni. S emiatt felelősség terheli a KlSZ-vezető- séget, a városi KlSZ-bizottsá- got, a vállalat vezetőségét és a pártszervezetét is. A hibákról tudtak, mégsem intézkedtek kijavításukról. Mindenki a másikra várt, a KlSZ-alap- szervezet munkája viszont nem javult meg. Bár a volt titkár, Petrohán György munkaidejének 30 százalékát KISZ-fel- adatok ellátására fordította, de ezalatt ő nem minden esetben végzett KISZ-munkát, hanem saját elintéznivalója után futott. Tavaly mindössze öt taggyűlést tartottak az . alapszervezetben, az idén most volt az első. Ez is csak a változásra vágyó fiatalok sürgetésére. A vállalatnak 104 munkahelye van a megyében. Ez természetesen kihatással van az ifjúsági munkára. De ha most az elképzelésekhez híven létrehozzák a KISZ-csoportokat az építkezéseknél, össze lehet tartani a fiatalokat. Az újonnan választott vezetőség tagjai — Bedegi Viktor titkár, Kapitány Sándor, akik hathetes iskolára indulnak, a rendkívül lelkes Németh Ferencné, Fábos Kálmán — képezik azt a magot, mely körül kialakulhat egy egészséges szervezet. Igen fontos feladat vár valamennyi KISZ-aktivistára a közeljövőben. Rövid időn belül megszervezik a Szakma Ifjú Mestere mozgalmat Ebben nagy szükség lesz a fiatal mérnökök és technikusok tapasztalatára. — Utána következhet a Szocialista Munka Ifjú Brigádja mozgalom megindítása. Jelenleg is dolgoznak ifjúsági brigádok a különböző építkezéseken. Azonban fontos, hogy ne csak az elvégzett hány körülötte ülő asszony ajkáról kitört a nevetés. Nem a gondolatnak szólt ez, inkább a hirtelen becsapódott »poénnek«. Értelmét még nem fogtNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNVNNNNNXNNNJíNNV'NNNNVNNVNNNNN'VNNNNVNNNVVNJ JSJSSKXXXJÍXSÖÍSfXXJSSíSÍJSJíXXXJÍSÍJíSSSSJÍJSJíVták fel> nem is mérlegelték. A mek, s értelmünk kiteljisedik" “1 “f* ne™ értik Részen... úgy érezte> most igazán meg- kitárul az új befogadására... AZ ÍQSZQStÓ a nevelésről be- találta a kiskaput az emberek A teremben százötvenen le- szélt meg a szövetkezetről. szívéhez ... hettek, többnyire parasztembe- — Gondolják csak el, mi be- neQ?nai. |0.mőe7fltaeon rek, asszonyaik. Beültek az is- leplántáljuk itt gyermekeik szí- HZ BaBlltBK lBHflB5ÍElC5CII kolapadba, mint valaha régen, vébe az új élet szeretetét, sző- híre ment a faluban. Akik ott, s akaratlanul is valami össze- vetkezeti példákat adunk a az iskola padjaiban tisztelethasonlítás-féle iuthatott szamtan órán, megnézzük lenségnek vélték volna az igazhasonlitas tele juthatott egy(m a határt/ amelvnek szé_ gatóval szemben, hogy lecsapeszukbe. Mert mégiscsak más lei a meSszeségbe vésznek, s a janak a szószátyár asszonyság- most. Az új padok, a képek a gyermek megérzi a gondolat ra, most elmondták mindenkifalon, a világos ablak, a hatal- nagyszerűségét, önfeledten tár- nek. Nem volt olyan ember a más térkép, a sok virág s a ía ki karíát az eperfa alatt faluban, aki ne hallott volna ... .. szertemutatva: a mi apáink az esetről. Felhördültek, melviiianyíeny... földje ez, milyen szép és ha- tatlankodtak az embere!*, és Szülői értekezlet volt. Csend- talmas így együtt... S odaha- ostobaságnak tartották. Egy ben, szokatlan figyelemmel it- za hallja a türelmetlenkedést, gépállomási dolgozó felesége is ták az igazgató szavát, aki a szitkozódást, mely ma még elmondta odahaza, s férje mindig is értett a nyelvükön, valahogy jólesik nekünk, bár szinte felelősségre vonta az mindig is közel állt hozzájuk, saját szavaink mögött is ’érez- asszonyt: És most nagyon érdekes dől- zük a hamis csengést. Igaztala- — Te miért nem szóltál köznek vagyunk, hiába..: he? Kinek higgyen a gyermek? ~ Tuc^<x^ • • • ®T1'' * ^,‘11 . , , . , csak asszony vagyok... Nem Annak, aki kenyeret, ruhát ad, mertem vagy annak, aki szépre, jóra — De a mindenségit, csak tanítja, az életre készíti elő...? én lettem volna ott. Hosszú szü„«,, hagyott a gondolkodásra, néma csend — Azt hiszem, én még meg volt. Világért sem szándékozott is sértettem volna, ha ott va- politikai előadást tartani, nem gyök, és megválaszolhatok neakart eltérni a társvtól de ki' Nem is értem. hogy lehet a Kart el term a tárgytól, ae Uyen komoiytalan valaki... _ nem állhatta szó nélkül. Vala- morfondírozott egy parasztem- mi azt súgta ott belül: most bér, s a maszek kisiparos, aki beszélned kell... nézd csak a világnézetileg még igen távol szemüket, hogy lesnek szavaid- áfll tőlünk az is felháborodott; , . .. Nem tudom, az az asszony ra, úgy isszák, mint a csorge- hogy érezhette magát szinte az dező patak vizét. És beszélt egész falu támadásának pergőmeggyőződéssel, szenvedéllyel: tűzében, de hogy gyászosan el- - Tudom, nehéz volt a ví- j^elte ezt az ütközetet, az vódás, a leszámolás a múlttal, 'Mondhatnám úgy, hogy meg- de lám, már egyenesben va- változtak az erőviszonyok fagyunk. .. Meglátják, két-három , lun, mondhatnám, hogy terméez életünkgokat mondott... Magukban már rég eldöntötték, hogy igazat mond, ki gyérmunkát értékeljék, hanem a szocialista erkölcs alapelveinek megfelelően a fiatalok viselkedését, életszemléletét és életmódját is. A politikai oktatás megszervezése sem tűr halasztást. Tavaly volt KISZ politikai kör, az idén azonban semmilyen módon nem foglalkoztak ilyen irányú neveléssel. Ebben az esetben főleg a pártszervezet, a kommunisták segítsége szükséges. A munkásszálláson folyó kártyacsaták helyett más elfoglaltságot kell minél hamarabb biztosítani nemcsak a fiataloknak, hanem valameny- nyi ott élő munkásnak. A kaposvári építő fiataloknak ki kell mozdulniuk abból a. kátyúból, amelybe kerültek. S ha kimozdultak, akkor — ha nem teljesen elölről is — újra kell kezdeni az emberekkel való foglalkozást. Mert ezt eddig elhanyagolták, és ez lett a hibák legfőbb okozója. P. Gy. ev múlva jobban fognak elm, szates velejárója . .,nek. mint gondoltak... . Mindkettő igaz, való tény, s az eset örömmel tölti el az — Hogyne, majd addigra levetkőzünk: — vágott közbe egy , . ,, „. , ,,, . ,, , embert. Mert jól tudom, evekeles női hang, s lelegzetvetel- keIj hónapokkal előbb még nyi szünetre dermedt csend te- sok pártfogója akadt volna az lepedett közéjük. Aztán né- asszonynak, s véleménye talán »igazságként« terjedt volna szájról-szájra a balatoni műúttól délre, a Zselicségben s az ezüstcsíkként kanyargó Dráva innenső partján. Csakhogy azóta sok minden történt, s az embereknek érzékszervük is van, látnak, hallanak és taBERKESI ANDRÁS (7) — Igen::; — Holub biztosan elintézi. sen jött. A kutatására hivatko- szőr felmerült benne a kétség, zik! Persze az ilyen kutató- helyesen cselekedett-e? Talán; munka nem rossz dolog. Vagy súlyos volt az ítélet. Aztán el g terem másik oldalán még min- pasztáinak. Ha szabad így .j^dig csend volt, s a nevetés mondani: önnön bőrükön ér- jS kényszeredett mosollyá torzult. ?ík megváltozott életünk, a fejsikerül, vagy nem. És>Iuf terg'ette magától Tg£^d^to-|Vo^m^éhány ember, aki nak nem akar sikerűim. Ku- kát. Az osztályharc kéménysé-£mrleleneDen nem tuaxa> nogy Ismered az ő természetét. Ha mai. És ez is politika. Ügy érmegfog valamit, azt nem engedi el többé. Lehet tőle tanulni szívósságot, becsületességet, hozná a sors, lönben is 1945-ig Londonban get kíván. A szqcialdzmust nem! élt. Ez mindent megmagyaráz, lehelt gyengeséggel építeni.! Én ezt az országot Az ellenség jól dolgozik. Évek- Vállalhatja-e a felelősséget, hal szolgálni tudásom- re előre- Krasznai mégis kém? Nem. In-! _____________................ Kallós mindezt átgondolta, kább egy ember szenvedjem z am, hogy a nagy kérdésekkel mire odáig jutott, ^ hogy mint a közösség. Egy kém sok| tisztában vagyok. S ha úgy megszólaljon, hangja, viselike- kárt okozhat. Valahol — már! dése mégiscsak alázatos lett. nem tudná megmoncand hol —! hová álljon, mert csakhamar búzát, látják az egyetértést, s kiderült, hogy három táborra hogy mégsem a veszekedés az vagyok? kívánom : szakadt a nép. Mozgolódás táúr, érzik a közösség mindent hogy a bariké— És sok mást is — jegyez- dókra kellene menni, én ott 1VV°S vc7t gyengese- olvasott egy Napóleon-idézetet; te meg a fiú. — Eszterkém, lennék közietek... én nem is tudom, mi lesz velem, ha nem vesznek vissza. Talán túl sem élem. Nekem mondgéért. Hiába, belenevelték ezt a kémekről. Akkor jól meaie-! a gyalázatos szolgaszellemet, gyezte, és sokat gondolkodott! Tudom, István _____ , ... , -----,------------ „----------------t a gyöngéden a lány. — Azt Az ,a nusz ev, amit cíjnofcként rajta. Fel is jegyezte füzetébe, hiszem, én tisztába vagyok ve- to™tt a minisztériumban, nem -Nagy emberek nagy monhivatásom az orvosi pálya. Er- led. Menjünk, jó? — Megfogta el nyomtalanul. Igaza dásai« — ezt írta a füzetre.! _ ... .... iron o tioni'ir «-»Ij-rí . - _ . 5 madt, s az igazgató még mindig várt: igen, most vizsgáz- megmozgató erejet,_ s egy fainak az emberek, most látni csit előrébb: a jövőt! fme az Igazán, kiben mi lakozik, s eredmény: a gondolatok ütkö- meddig jutott el a tizenöt esz- zetében ma már csak a jó, a ;tendo alatt... . .. , , . Gyilkos tekintetek vágtak az nemes’ 82 1§az győzelmes- asszony felé, szinte minden arc kedhet... Odafordult, s bár a szavakat Jávori Béla *. :'jGOÖGOC>GGX3GOQOOGQOG00G0GGOGOOOOOOGGOOOGGO re készülök gyerekkorom óta, — Ne izgasd fel magad. Én tudom, hogy orvos leszel. — Tudod — mondta ábrána fiú kezét, és ránézett. — Ahogy akarod, Eszter..; — Feláltak. A hegyek felett a felhők sörendszeresen megtanulhat a mondásokat. Csak-f dozva a fiú —, mikor 1944-ben tét foltjait világította meg a í? hold. rádöbbentem apám szörnyű bűneire, megfogadtam: mind- oen ringatta van a fiának, aki szolgaledkű- és nek nevezi őt. , , p TQilzpij— Parancsoljon, professzor , , . , ,, elvtárs, foglaljon helyet. hogy most 7lem Jut eszébe’ P0’ — Köszönöm — hárította el d*g nagyon találó volt ez a Ä fák lombját gyeneé- a felkínálást Holub. — Kér- megállapítás. Mindegy. Nem: az esti szellő, dezni szeretnék valamit. ÉVZÁRÓ töri rajta a fejét. Ő azért ke-J _ c.Urnvn<:,Lo+ mplvet az Egymás mellett lépkedtek, gon- Kezét szokása szerint hátamö- .... .. . , . __,, . : a szörnyűséget, melyet ^ doiataikba méíyedve. gött összekulcsolta, és fel-alá llyen felelos beosztásba.; sétált, mint hallgatói előtt a bogy éberen őrködjön emberek ellen elkövetett, ésn fogom jóvátenni. Ezek Eszterkém nem nagy szavak. Komoly elhatározás. Ennek a fogadalomnak rendeltem eddig mindent alá, ezért tanulok. Ügy gondoltam, hogy az orvosi pályán nagyon sokat fűdnek tenni... Talán most már érted, hogy miért tanulok olyan megfeszített erővel. ezen aj Kallós meglepődve nézett a katedrán. Kallós zavartan pis- területen,. Neki meg különösen« belépő tudósra. Akaratlanul fagott. Nézte a tudós finom ébernek kell lennie azzal is» szabású szürke öltönyét, hófe- , . .... ,, , ’ . , hér puplin ingét, az aprómin- bizonyítania kell, hogy végleg» tás kék nyakkendőt, a hegyes szakított volt osztályával. Meg-J domást sem vesz a professzor- orrú cipőt, mely szikrázva ver- mondja keményen Holubnakj ról, számára végeredményben te vissza a kora délelőtti nap a véleményét Nem Ijed meg? fényét. * felállt. Holub tekintélye és hírneve rá is hatással volt, Sokszor elhatározta, hogy tuközömbös az ősz hajú tudós, és azért sem fog hasra vágódni az ilyen régi világból itt Ezért vonod ki masad a maradt értelmiségi előtt, aki hangját — Tudom, nem rám tartozik — hallotta az ősz hajú tudós de mégis szerettőle. — Kérem, professzor elvtárs!{ szólt —, Krasznai súlyos^ MEFE-SZ mimikájából is? — meggyőződése szerint szabotőr. ném tisztán látni, hogy miért szabálytalanságot követett el... enyhe iróniával a Mert mit tud felmutatni a hí- zárták ki Krasznait? Mondhat rés professzor? Semmit. Mit erről nékem valamit? kérdezte lány. — Eszterkém, hát csak azzal Mert nem írta be apjaí Kallós már az első percben hollétét, úgye? — vágott köz-í tett ő eddig a népi demokrálehet politizá'r". ha az ember ciáért? Semmit. Még arra sem érezte, hogy Holub miért jött, be a tudós. folyton szaval vasy b«sz*de- volt ka.oható, hogy a hufapítés- számított is a tudós k«7bemiá- __ Igen... k ét mond? óz nem ool;ti’'a ben támadalmi munkát vé’ez«érinted, ha én faváló tanuló zen, pedig a többi tanár lelkerására, most méms baN^ott a válasszal. Tegnap óta több— Folytatjuk — A bonnyai pártszervezet Időszerű kérdések tanfolyamára jártak a párttagok és pártonkívüliek az 1959—60-as oktatási évben. A legnagyobb érdeklődé: a VII. pártkongresszus anyagának megbeszélését kísérte. Az utolsó összejövetelen megtartották az évzárót. Csák Emil igazgató-tanító össze Vglal- ta az eddig tanultakat. A ha’lg"tók azzal búcsúztak el egymástól: eredményes volt az oktatás, sokat tanultak, s az ősa* szel újra találkoznak.
