Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-15 / 89. szám

HlílMllES T03ÁS0K Tavaszi nagytakarítás Ahogy a természet megújul tavasszal, az ember a lakását is szereti felfrissíteni, megtisz­títani. Vagyis eljutottunk a rettegett > tavaszi nagytakarí­táshoz. Több jó módszere van. Egyik az apránkénti, a másik a minden erőt összetevő, gyors. Családonként változó, hogy ‘■'melyik a legmegfelelőbb. Ajánlatos mindenekelőtt a fiókok, szekrények alapos re­víziója. Egy-egy szabad estén ürítsünk ki egészen egy fió­kot vagy szekrényrészt. Töröl­jük át alaposan ecetes, ned­ves ruhával. Papírozzuk be frissen. Ezután tegyük vissza a holmit, de úgy, hogy egyen­ként átnézzük, kell-e még, nem szorul-e javításra, nem érde- mes-e elajándékozni vagy át­alakítani. Alakítani nemcsak ruhaneműt lehet. Kenyérkosár­ból kézimunkakosár alakulhat belevarrt maradékanyagból, törött vázából lámpatest az íróasztalra, fadobozból köny­vespolc és így tovább. Az ala­kításokhoz az kell, hogy szám­ba vegyük a magunk és család­tagjaink vágyait, életüknek új szükségleteit. A nagyobb gye­reknek igen jólesik, ha map­pát, lámpát vagy polcot kap. A nagymama esti vizét jó len­ne a feketekávés-készlet feles­leges tányérjára tenni, akkor nem hagyna foltot az asztalon. A nagylány virágcserepei alá is adjuk csak oda a kiselejte­zett tányérokat — jobb helyen lesznek ott, mint az edényes szekrényben, ahol úgyis csak a helyet foglalják. Szekrényeink rendbeszedése után már az igazi takarítás jön. A falakat leporoljuk, vagy A ház kiskertje U lehet szép és művészi, ha terv­szerűen alakítjuk ki, és ültetjük be növényekkel. Mindenekelőtt ké­szítsük el a kert tervrajzát. A ke­rítés mellé közvetlenül bokrokat ültessünk: orgonát, jázmint. Le­hetőleg úgy válogassuk össze a bokrokat, hogy kora tavasztól nyárig állandóan legyen virágos bokor kertünkben. A modem kis­kert nem a parkokat utánozza ki­csiben, mert az apró, kerek vagy félhold alakú virágágyások miatt a kert úgyszólván használhatatlan­ná válik. Nem marad hely sétára, fekvőhely, kertíbútorok kirakásá­ra. Sokkal célszerűbb, ha az egész kertet gyepesítjük, és a virágokat a gyepágy sarkaira ültetjük. Kü­lön csoportba ültessük az évelő fajtákat, az alacsonyabb pünkösdi rózsát és a bokorrózsákat. A dá­liák kerülnek a fal tövébe. Az egy­nyári virágok a pázsit másik ré­szébe, négyzetes vagy tégla alakú ágsrásba. Ne feledjük el, hogy a legegyszerűbb virág is jól hat, ha sok van belőle. Éppen ezért ne ötletszerűen ültessük el a virágot, hanem színhatás szerint, vigyázva arra, nehogy a magasabb növésű virág elnyomja az alacsonyabbat. Gyönyörűen hat a zöld gyep kö­zött egy rózsaszínű petúniával be­ültetett sarok, amelyet a lobélia vagy ageratum kék virágai vesz­nek körül. A modem kiskertben az utakat a pázsitra helyezett lapos kövek pótolják. éppen festetünk. Most a sima, egyszínű fal a divat. Ha hen­gereltetjük, nagyon egyszerű, halvány, szerény kis mintát válasszunk! Nincs csúnyább, mint a hivalkodóan tarka szo­bafal. Ha a fal festése még jó, tiszta ruhát kötünk a seprűre, s azzal töröljük át. Az ajtók, ablakok fájának tisztítása, Uít- rás vízzel való lemosása kö­vetkezik. Ablakot is Ultrás víz­zel mosunk, újsápapírral tö­röljük le. Olyan fényes lesz, mint a kristály. A fal, ablakok, ajtók után a padlózat következik. Ha nem tűi szennyes, elég jó meleg Ultrás vízzel felmosni. A szá­raz padlót ne beeresztővel, ha­nem azonnal padlópasztával kenjük fel, egyenletesebb és könnyebb munka van vele. Ál­talában helyes, ha még nagyta­karítás előtt a kisebb hibákat, karcolásokat rendbehozatjuk minden bútoron. A kiporszívó­zott, kárpitozott bútorok huza­tát is könnyen ki lehet tisztíta­ni házilag is a boltokban kap­ható szőnyegtisztítóval. A kimosott, kikeményített és tökéletesen megjavított térítők, párnák, dísztárgyak helyrete­vése után készen is vagyunk. Egyúttal rostáljuk meg, hogy szép, újjászületett lakásunkba mit érdemes betenni, s mi érett meg arra, hogy félrete­gyük. A bútorok visszaállítá­sánál gondoljunk arra, hogy a kályha mellől már inkább az ablak felé húzódna az ember tavasszal, nyáron. A kényel­mesebb karszék, a munkaasz­tal, a tanulósarok kerüljön át. Ne féljünk átcsoportosítani a bútorokat. GYERMEKEINKNEK 1. raj*: Pettyes krepp anyagból készült hálómg 7-12 éves korú gyermekek számára. Derékban laza gumizással. Az alapanyag színé­vel megegyező satana, puplin vagy siffon paszpolozással. 2. rajz: 4-7 éves korúak részére igen csinos ez a teilos pongyola. Bármilyen sima anyagból megvarrható. Díszítője a kockára tűzött gallér, kézelő és zsebek. 3. rajz: Egyszínű satana vagy apró virágos delénból készült gyermek­hálóing. A beállított V alakú teilrészen hajszál-szegőzést alkalma­zunk. A tavasz első főzeléke: a spenót Réges-régi népszokás, az ősi pogány tavaszünnep emléke él tovább a húsvéti tojásajándé­kozásban. Az élettelennek látszó tojás, amelyből kipattanni az eleven életet látták, csodálattal töl- aótte el az ősi népeket. Tojás síakja volt annak a mocsárnak pl. — ie. 2000 évvel a szír- khaldeus mítoszban —, amely­ből »származtak a Nap, a Hold és a csillagok és az értel­mes lények, melyek az eget vizsgálják«. Tojást, az újjászü­letés jelképét ajándékozták a rómaiak is egymásnak a Mega- lésia ünnepén, ezzel áldoztak a Magna Maternek, aki szerin­tük újjáalkotja tavasszal a ter­mészetet. Ez és más pogány hiedelem­ben gyökerezik az a ma is élő kedves népszokásunk, amely nem is csak magyar szokás, hiszen Európa-szerte él. De nem is csak falun hímeznek tojást, hanem városon is. 'Csakhogy amíg a húsvéti to­jás festése városon gyerekek játékos mesterkedése, falun viszont felnőttek művészete ez, helyesebben néhány jeles »író­asszony« művészete. Asszo­nyok művészete ez. Ritka az a férfi, aki ért a hímzéshez azért is, mert a nehezebb munkához szokott kezükbe nem illik a törékény holmi, arra csakugyan »úgy kell vigyázni, mint a hi- mös tojásra«. Városon egyszínűre festik a tojásokat. Vagy ecsettel min­táznak rá mindenféle figurá­kat, virágot, állatokat stb. Üjabban erősen divatos a mat­ricás tojás is. Bár falun is so­kasodik ez az egyszerűbb mód­szer, az igazi »íróasszonyok«, akik valóban művészei a tojás­hímzésnek, ember- és állatala­kokat nem alkalmaznak soha. Virágokkal és mértanias ele­mekkel díszítenek, Somogy, amely a népművé­szet oly sok ágával dicseked­het, tojáshímző mesterekben sem marad el más tájak mö­gött. Kedves színfoltként hús­vét előtti napokon a kaposvári piacon is megjelennek ezek a szemet gyönyörködtető alkotá­sok. A sok »íróasszony« közül egyet mutatunk be. Németh Józsefné Dömse Teréz nénit, aki a hat házból álló Nagytót- városból hozza el ünnepek előtt hímzett tojásremekeit minden esztendőben Kapos­várra. Ö is, miként Somogybán ál­talában, viasszal írja a tojást. Ez az eljárás lényegében bati­kolás. Ezt alkalmazzák évszá­zadok óta Jáva és más indonéz sziget bennszülött lakói textí­lia-anyagaikon. Európában a népművészek és az iparművé­szek dolgoznak viasszal. Ezt az eljárást mindenki megpró­bálhatja. Ha nem lesz is hi­bátlanul szép a munkánk, örömünk telik benne, s a gye­rekeknek kedves ajándék. A tiszta, szép tojásokat kályha közelében felmelegítik, a viaszt valami tégelyben, de legjobb, ha cserépedényben a tűzhely szélén tartják. Németh néni írószerszáma a gica, egy fapál­cikára erősített fémcsövecske, amelybe kevés hajat szorított A viaszba mártott gicával az­tán ráírja a tojásokra a min­tát. Németh néni rokonok, is­merősök számára is hímez, no meg a kaposi piacra is. Van úgy, hogy 200 is kikerül egy nap a keze alól. Nehéz válasz­tani, melyik a szebb: a »túli- pányos«, a »békahátú«, a »pil­la baj cos«-e vagy a »tölgyfale­veles«? A megírt tojásokat az­tán hagymahéj közé helyezi; és lassú tűznél megfőzi. A héj­ból csak másnap szedi ki, mi­kor még a »börzsönyié« me­leg. A viaszt ruhával letörli, és a viasz helye gyönyörű fehéren mutatja a rárajzolt mintát. Ha a festéshez hagymahéjat szerezni nem tudunk, az üz­letben tojásfestéket vásáro­lunk, és úgy festjük be a tojá­sokat, csakhogy akkor a tojá­sokat hímzés előtt meg kell főzni, még melegen kell a hí­met ráírni. Hogy a régi somogyi mintá­val magunk is hímezhessünk; Németh néni rajzai közül köz­lünk néhányat 1. Csigabajszos. 2. Szilvamagos. 3. Bőlcsőkacsos. 4. Nefelejcse® 5. Tulipános. A test tisztasága és higiéniája A mai ember elvei közé tar­tozik a személyi higiéniájáról való alapos gondoskodás. A tisztaságot elemi követelmény­nek tartja. A gyűrött vagy pe­csétes, piszkos ruhák a sem­mivel sem menthető rendet­lenség bizonyítékát Ruhánkat gyakori váltással kíméljük, és könnyebben tud­juk tisztán és rendben tartani. Ez még inkább vonatkozik a fehérneműre, a harisnyára és a cipőkre. Naponta fürödjünk, ha erre módunk van, vagy leg­alább kétszer hetente! A napi fürdést alapos napi mosdással pótolhatjuk. A fürdésen és a napi alapos mosdáson kívül fordítsunk megfelelő gondot fogazatunkra és általában a száj higiéniájára! A kultúrem- bemek ez természetes és elke­rülhetetlen szükséglete. A rossz, elhanyagolt fogak ko­moly megbetegedések okozói, és már azért is védekeznünk kell a fogak romlása ellen. A fogmosást legalább kétszer na­ponta végezzük, mégpedig reg­gel és este lefekvés előtt. Nagy gondot kell fordítani kezünkre is. Nem igaz, hogy a kidolgozott kéznek ápolatlan­nak és piszkosnak kell lennie. Hajunkra és hajviseletünkre is fordítsunk kellő gondosságot. A férfi mind a munkahelyen, mind a társaságban legyen mindig megborotválkozva. A különböző illatszerek, púder és szájpirosító használatáról csak annyit jegyzünk meg, hogy a férfi ilyeneket nem használ. A nőknek is csak mértékkel sza­bad őket használniuk. A jó külső megtartásához hozzátartozik a napi tomagya- korlat, főképp ha az ember nem testi munkát végez. A mozgásnak és az izmok mű­ködésének hiányát a különbö­ző sportok gyakorlásával lehet megszüntetni. A test higiéniájához kell szá­mítani a pihenést is. A kielégí­tő alvás nélkül végzett munfcá nem lehet tökéletes. Csak a nyugodt alvás frissít fel. Ha alvásunk nyugtalan, reggel na­gyobb fáradtságot érzünk; mint este, lefekvés előtt. A test higiéniájához ugyan­olyan mértékben hozzátartozik a helyes táplálkozás, mint az egészséges pihenés és a jól végzett testgyakorlat. A fizikai vagy szellemi munkától kime­rült szervezetnek elegendő és jó táplálkozásra van szüksége. A jó étkezés azonban nem je­lenti mindig a telt gyomrot. A telt gyomor éppen úgy nem se­gíti elő a munkateljesítményt; mint az üres. Mint ahogy a dohányzás — főképp a túlzásba vitt dohány­zás — árt a gyomornak és az idegrendszernek, éppen úgy káros a túl sózott és fűszere­zett ételek fogyasztása is. Min­denben meg kell tartani a jó­zan mértéket. Ez a szabály áll az evésre is. Vitamintartalma miatt rendkí­vül értékes táplálék, a baj csak az, | hogy egyike a legnépszerútlenebb ételeknek. Az alábbi receptek sze­<5^ kis k&zmetika Valamennyien nehezen vár­tuk már a melengető tavaszi napsütést. De ennek sem örül­het egyformán mindenki, mert különösen a fiatal lányoknak nagyon sok bánatot okoznak a napsugarak hatására megerő­södő szeplők. Sajnos, ez a so­kaknak kellemetlen szépséghi­ba teljesen nem tüntethető el, csak halványítható. A kivirult, megerősödött szeplők és máj­foltok ellen nappalra fényvédő, éjjelre fehérítő szeplőkenőccsel kenjük be arcunkat. Jó házi­szer a citromlé, mert ez is fe­hérít. 25—30 percre kenjük be vele a szeplős részeket, majd lemosva használjunk jó zsíros krémet, mert a citromlé erősen szárít. A tavaszi szél és napsugár az érzékeny arcbőrt erősen kiszá­rítja, és gyakran okoz viszkető, sömörös bőrgyulladást is. Ilyen esetben elsősorban a vitamin- hiányt pótoljuk. Az A-vitamin pótlására fogyasszunk minél több nyers sárgarépát. A napi B-vitamint fedezi egy mogyoró nagyságú élesztő. C-vitamint pedig gyümölcsből, zöldségfé­lékből és citromból nyerhe­tünk. A sömörös arcbőrt boro­gassuk erős kamillateával, és kenjük be gyógyszertárban kért gyógyítókenőccsel. A nem sömörös, csak erősen kiszárí­tott arcbőrt jó zsíros krémmel is helyrehozhatjuk. Puhává, bársonyossá teszi az arcbőrt a tejpakolás is. Fél pohár nyers­tejet annyi élesztővel keverünk el, hogy puha pépet kapjunk. A megmosott arcra 25—30 percre felkenjük, és utána hi­deg vízzel lemossuk. Szép sima lesz az arcbőr, ha hetenként legalább kétszer to­jáspakolást teszünk rá. Egy to­jássárgáját egy kanál étolajjal és 1—2 csepp citromlével elke­verve 10—15 percre vékonyan felkenjük a tiszta arcbőrre, és utána langyos vízzel leöblít­jük. rint elkészített ételek valószínűleg azoknak is ízleni fognak, akik nem szeretik a spenótot. SPENOTFELF0JT Egy kiló spenótot megfőzünk,‘ szitán áttörünk. Két zsemlét tej-' ben megáztatunk, 6 tojássárgájával: elkeverünk, és a spenóthoz tesz-1 szűk. Adunk hozzá kávéskanálnyi: sót, fél reszelt vöröshagymát, csi­petnyi törött borsot, egy evőkanál morzsát és a 6 tojás kemény hab-1 ját. Az egészet jól összekeverjük,: hideg zsírral kikent és morzsával' behintett formába tesszük, és egy órán át gőzben főzzük. Tálaláskor: forró tejfeles zsírral leöntjük, és: főtt tojásszeletekkel díszítjük. PUDING SPENÓTBÓL Két maréknyi spenótot sós vízen puhára főzünk. Leszűrjük, jól ki­nyomkodjuk, és szitán áttörjük. Végül kevés vajon megabáljuk. Egy zsemlét tejben megáztatunk, megőröljük, negyed kiló bármilyen sültet őrölünk hozzá. Egy kevés zsírban pirított hagymát, 5 deka apróra vagdalt szalonnát, petrezse­lyem zöldjét, borsot adunk hozzá, és lábasba téve kissé pároljuk. 6 deka vajat jól kikeverünk, bele­adjuk apránként a spenótot, to-, vábbá 4 tojássárgáját és a 4 tojás habját, sót, borsot. Kikent formá­ba teszünk egy réteget a húsos ke­verékből, egy réteget a spenótból, és így tovább, amíg a forrna meg nem telik. Egy óra hosszáig gőz­ben főzzük. Egy tálra borítjuk, forró vajjal leöntjük, és azonnal tálaljuk GYERMEKEKNEK Csali mese a csukáról Egyszer volt, hol nem volt, az Öperenciás-tengeren túl volt egy nagy folyó, s a folyóban élt egy nagy csuka, ö volt Halor­szág félelmetes királya. Min­den kis hal rettegett tőle, mert ha valamiért megharagudott, felfalt minden alattvalót, aki csak a közelébe került. Halor­szág alattvalói titokban sokat itusakodtak, hogy e dologban mitévők legyenek. Abban mindnyájan megegyeztek, hogy valamit tenniük kell, különben ^Csuka király telhetetlen ben- dőjében elvesze jti Halország összes lakóját. Egyszer, amikor a félelmetes Csuka király palotájában ebéd |utáni álmát aludta, Halország összes lakója a legbátrabb és legbölcsebb ponty vezetésével gyűlést tartott. Ezen a gyű­lésen elhatározták: — Panaszt emelünk Csuka Mkirály ellen az állatvilág kirá- Ólyához: az Oroszlánhoz. Nyomban el is küldték hoz­zá a Pisztrángot, s az elpana­szolta Halország nagy bánatát, és kérte, hogy Csuka királyt ítéljék máglyahalálra. Orosz­lán király összehívta erre Ál­latvilág Tanácsát, hogy meg­vitassa Csuka király rémtetteit, összegyűltek tehát az igazság­tevők. Oroszlán király volt az elnök. A Tanács tagjai pedig: a Tigris, a Medve és a Farkas. Ezután maguk elé rendelték Csuka királyt, s Oroszlán el­nök azt kérdezte tőle: — Válaszolj nekünk, Csuka király, hogy miért félnek t tő­led alattvalóid, Halország la­kói. — Azért, nagytekintetű bíró­ság — válaszolt a Csuka —, mert nagyon szeretem őket. Hiába is faggatták tovább, ő állandóan azt hajtogatta, hogy nagyon szereti alattvalóit, és azért félnek tőle. Ekkor a Tanács egyik tagja, a Tigris megkérdezte Csukát, a vádlottat: — Van-e ügyvéded? — Van! válaszolt inagabizto- san a Csuka, és behívta ügy­védjét, a Rókát. A Róka nagyon komoly ar­cot vágott, föltette nagy okú- láréját, hatalmas védőbeszédet mondott Csuka királyról, az ő jóságáról és békességes termé­szetéről, melyet a jelenlevők maguk is ismerhetnek. Végül Róka ügyvéd így foglalta ősz- sze véleményét. — Mivel Csuka királynak csupa jó tulajdonsága van, a máglyahalált túlságosan szigo­rúnak tartom, ezért azt javas­lom: dobjuk a vízbe, hogy ott lelje halálát — fejezte be vé­dőbeszédét Róka ügyvéd. Az Állatvilág Tanácsa elfo­gadta Róka ügyvéd javaslatait és Csuka királyt a tenger leg­mélyebb fenekére dobta. így csapta be a ravasz Róka a bíróságot. Eddig volt, mese volt. Aki nem hisz, járjon utána.

Next

/
Oldalképek
Tartalom