Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-14 / 88. szám

SOMOGYI NÉPLAP 1 Csütörtök, 1960. április 14» Szovjet rádiókommentár az amerikai kormány Feltár Könyvéről Moszkva (MTI). A nyugati hatalmak külügyminiszterei­nek Washingtonban megkez­dődött értekezletével a szovjet sajtó még nem foglalkozik be­hatóan. A csúcstalálkozó elő­készületeinek azonban a moszkvai rádió több kommen­tárt szentelt. Egyik idegen nyelvű adásában megállapítot­ta : Megnyílt a milánói vásár Mila:o (TASZSZ). Kedden megnyílt a 38. milánói nem­zetközi vásár. 14 000 olasz és külföldi cég állította ki áru­mintáit. s a részvevő országok száma 55. Közöttük van a Szovjetunió, Magyarország, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, India, Lengyel- ország, Csehszlovákia, Romá­nia és az NSZK is. (MTI) Újabb mesterséges holdat lőttek ki az Egyesült Államokban Cape Canaveral (MTI). A Reuter jelentése szerint szer­dán újabb amerikai mestersé­ges holdat lőttek ki a Cape Canaveral-i rakétátámaszpont- ról. A mesterséges hold súlya 120 kilogramm. A mesterséges hold segítsé­gével az időjárási viszonyokat kívánj ák tanulmányozni. Ezen­kívül meg akarják könnyíteni a tengerjáró hajók tájékozódá­sát. A mesterség« hold rádió­adatai révén a tengeren tar- . tózkcdó hajók könnyebben meghatározhatják helyzetüket. — A washingtoni tanácsko­zás előkészítéseként a nyugati sajtóban ismét napvilágot lát­tak a pesszimista hangulatú nyilatkozatok, cikkek, olyan információk, amelyek kétség­be akarják vonni a Szovjet­unió »őszinteségét''. Vissza akarnak térni a hidegháború hangneméhez. Ezzel kapcsolatban a kom­mentár utalt az amerikai kor­mány most kiadott Fehér Könyvére, amely a küszöbön- álló csúcstalálkozóval foglal­kozik, s eltorzítja a szovjet külpolitika célkitűzéseit. “A Fehér Könyv szerzőit úgy látszik félelem tölti el a csúcstalálkozó sikereinek le­hetősége, annak szükségessé­ge, hogy véget érjen az erőpo­litika, a hidegháborús mód­szerek alkalmazásának kora« — hangoztatta a moszkvai rá­dió kommentátora és befeje­zésül kiemelte: A népek b,éke- vágya olyan erős, hogy keresz­tül húzza a hidegháború kép­viselőinek számításait. 40 éves a Spanyol Kommunista Párt Párizs (TASZSZ). Maurice Thorez, a Francia Kommunis­ta Párt főtitkára levelet inté­zett Dolores Ibarrurihoz és Santiago Carillóhoz, a Spanyol Kommunista Párt vezetőihez a párt megalakulásának 40. év­fordulója alkalmából. (MTI) ]avul Verwoerd egészségi állapota Fokváros (MTI). A Reuter és az AP jelentése szerint Ver­woerd dél-afrikai miniszter- elnök egészségi állapota foko­zatosan javul. Egyes lap jelen­tések szerint azonban a mi­niszterelnök nem nyeri vissza teljesen egészségét, s jobb fü­lére süket marad. A Dél-Afrikai Unióban a rendőrség kedden újabb raz­ziákat rendezett. Johannes­burgtól délnyugatra tíz város­ban házkutatásokat tartottak és több mint száz afrikait le­tartóztattak. Mikojan látogatása a dórái kőolajíinomítóban Bagdad (TASZSZ). Kedden délután Mikojan megtekintet­te a Bagdad közelében lévő dórái kőolajfinomítót. A gyár jelenleg évente mintegy más­fél millió tonna kőolaját dol- j gőz fel. Kilenc szovjet szak- ember is dolgozik itt, értékes szaktanácsokat ad a mérnö­köknek, technikusoknak és munkásoknak. A gyár megtekintése után az igazgatósági épületben össze­gyűlt mérnökök és technikusok Felszólalások az afrikai és ázsiai országok szolidaritási értekezletén Conakry (AFP, Űj Kína). Az afrikai és ázsiai országok szö­uli daritási értekezletének máso­dik napján felszólalt Fanon, az algériai ideiglenes kormány megbízottja. A hallgatóság nagy tapsa közepette megerő­sítette: az algériai ideiglenes kor­mány szilárd elhatározása, hogy a végsőkig folytatja a függetlenségi harcot. Ismael Touré, az ülésen el­nöklő guineai küldött Fanon felszólalása után kijelentette, hogy Algéria harcát az összes afrikai és ázsiai országok a sa­játjuknak tekintik. Kötelessé­güknek tartják, hogy ezt a vé­leményükét a szolidaritási ér­tekezleten kifejezzék, és fel­kérjék az összes népeket, tá­mogassák az algériai népet függetlenségének kivívásában. A következő szónok Félix Moumie, a kameruni népek szövetségének emigrációban élő vezetője volt. Bejelentette, hogy a közeljövőben megala­kítják az emigráns kameruni kormányt, és kérte, hogy az af­rikai és ázsiai országok támo­gassák azt. Odinga kenyai küldött kö­vetelte Kenyatta szabadon bo­csátását. Tiltakozott NATO támaszpontok felállítása ellen Kenya területén, és követelte, hogy Anglia ismerje el hazája önrendelkezési jogát. Nazli Tlabar asszony, török küldött hangsúlyozta, hogy ha­zája ellenzi a fajvédő politikát, a gyarmati rendszert, támogat­ja Afrika és minden más or­szág önrendelkezési jogának elvét. Az értekezleten a dél-afrikai küldött elítélte a dél-afrikai hatóságok tömegmészárlását, és kérte, hogy a többi afrikai és ázsiai ország fokozottabban támogassa Dél-Afrika népének ügyét, a szabadság és az igaz­ság kivívását. A japán küldöttség vezetője elmondotta, mit jelent az új japán—amerikai úgynevezett biztonsági szerződés. Ha ez eletbe lép. az amerikai fegy­veres erők joga biztosítva van arra, hogy Japánban maradja­nak. Hozzátette, hogy a Ja­pánban állomásozó amerikai hadsereget titokban atomfegy­verekkel szerelték fel, a japán hadsereget pedig rakétalövedé­kekkel látják el. Hangsúlyoz- 'ta, hogy a japán és nyugatné­met .militarizmus feltámadása súlyos veszéllyel fenyegeti a világ békéjét. Welback, az értekezleten részt vevő ghanaí küldöttség vezetője erélyesen tiltakozott a dél-afrikai vérengzések és a szaharai francia atomrobban­tás ellen. Han Szül Ja, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kül­dötte követelte az amerikai csapatok kivonását Dél-Koreá- ból és Korea békés egyesítését. (MTI) előtt Mikojan rövid beszédet mondott. — Az imperialisták elfojtották az iraki nép tehet­ségét — jelentette ki —, de még két esztendő sem telt el a július 14-i dicsőséges forrada­lom óta, és önök kézbe vették a gyár igazgatását, mégpedig sikeresen. Öröm számunkra, hogy a szovjet szakemberek megosztják tapasztalataikat, és mindenben segítik az irakia­kat. Iraki meghívásra jöttek, és nem maradnak sokáig. A mi szakembereink nem akadályoz­zák az iraki szakemberek ha­ladását, és addig maradnák itt, amíg segíthetnek a termelés jobb megszervezésében. Mikojan rámutatott, hogy a szovjet—iraki gazdasági együttműködés bővül és fejlő­dik. Nyilvánvalóan segítségre lesz szükség más. vállalatok technikai vezetőinek kiképzé­sében is. — Az önök sikeres munkatapasztalatai — mon­dotta — bizonyítékai annak, hogy más iraki gyárak is ha­sonló, nagyszerű eredménye­ket érnek el. Mikojan a találkozó után be­írta nevét a gyár látogatóinak könyvébe, majd szívélyes bú­csút vett a gyár igazgatójától, az iraki és a szovjet szakem­berektől. A Bagdadba vezető úton a községek és falvak la­kossága melegen ünnepelte Mikojant és kíséretét. (MTI) SZUKARNO ELNÖK ÉLETRAJZA Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke 1901. június 6-án született a kelet-jávai Su­rabaja városában. Édesapja, aki tanító volt, mindent megtett, hogy fiát is taníttathassa. Szukarno Surabaja városában járt gimná­ziumban. Itt Tjokroaminotonak, az Izlám Szövetség néven ismert politikai párt veze­tőjének házában lakott, és kora ifjúságától kezdve ismerkedett a politikai harc céljaival, módszereivel. Már ebben az időben egy po­litikai szervezethez, az Ifjú Jáva mozgalom­hoz csatlakozott, és rendszeresen írt az Utu- san IIIndia című lapba. 1920-tól a bandungi műegyetem hallgatója volt, ott nyerte el 1925-ben építészmérnöki oklevelét is. Ettől kezdve teljes egészében a politikai harcnak szentelte életét. 1926-ban megalapította az Általános Diák klub nevű szervezetet, amely hamarosan or­szágszerte elterjedt. 1927-ben több elvbarát­jával együtt megalapította az Indonéz Nem­zeti Pártot, amely a holland gyarmati uralom megszüntetését tűzte ki célul, és c. gyarmato­sítók bojkottját hirdette. A gyarmati rend­őrség hamar felismerte Szukarno nagy szer­vező és lelkesítő, vezetői erényeit, s szinte minden tömeygyülését megzavarta, majd be­tiltotta. 1928 decemberében Szukarno elnök­ségével megalakult a Nemzeti Politikai Pár­tok Szövetsége. Egy évvel később a holland rendőrség börtönbe vetette Szukarnót. 1930 augusztusában a bandungi bíróság négy hónapig tartó per után négyévi börtön­büntetésre ítélte. E bíróság előtt mondta el Szukarno világhírűvé vált »Indonézia vádold című védőbeszédét. 1932-ben — miután börtönbüntetését csök­kentették — Szukarno újjászervezte pártját, és az első kongresszuson ismét a párt elnöke lett. Egy évvel később a rendőrség ismét le­tartóztatta az »Indonéz függetlenség felé« cí­mű könyvének »felforgató« kitételeiért. Négy­hónapos előzetes letartóztatás után admi­nisztratív úton a távoli Flores szigetére szám­űzték, 1938-ban pádig Dél-Szumátra szigetére szállították. A csendes-óceáni háború kitörése után, amikor a japánok megszállták Szumát- rát, a hollandok Ausztráliába akarták szállí­tani foglyukat, de Szukarnónak sikerült meg­szöknie. A japán uralom alatt az indonéz függet­lenségi mozgalom vezetői kidolgozták a »munkamegosztás« politikáját, amelynek ér­telmében Szukarno feladata az lett, hogy az Indonéz nép képviselőjeként nyillan érintkéz- zék a japán hatóságokkal, mig más vezetők földalatti harcot szerveztek. E polii ' a ered­ményeképpen a japán vereség idején a nem­zeti erők teljes szervezettségben léphettek fel, és 1945 augusztus 17-én kikiáltották a független Indonéz Köztársaságot. Ugyanezen a napon Szukarnót egyhangúlag köztársasági elnökké választották. 1946-ban a köztársaság függetlensége síi- lyos veszélybe került, mert a holland ható­ságok elutasítottak minden tárgyalási aján­latot, és több helyen partra tették csapatai­kat. Az indonéz hazafiak hősies gerillaharcá­nak következtében 1347-ben a holland kor­mány kénytelen volt egyezményt kötni az Indonéz Köztársasággal. Rövidesen világossá vált azonban, hogy a holland kormány papír- rongynak tekintette az egyezményt, és foly­tatta a háborút. 1918 karácsonyán a holland csapatok elfoglalták Dzsodzsakartát, a köz­társaság akkori fővárosit. A világ' ö vélemény nagy felháborodással fogadta a hollandok hit­szegő fondorlatait, a Biztonsági Tanács is el­ítélte Hollandiát. Ennek hatására Hollandia ismét tárgyalásra kényszerült. Amikor régre aláírták az Indonézia teljes függetlenségét ki- mondó egyezményt, 1949. augusztus 17-én, négy évvel az első proklamáció után ismét kikiáltották a független Indonéz Köztársasá­got. Ez év decemberében Szulcarno diadalme­netben Dzsakartába vonult, és ettől kezdve megszakítás nélkül ellátja az elnöki teendőket. 1955. április 18-án Szulcarno nyitotta meg az ázsiai és afrikai országok- bandungi érte­kezletét. Az elnököt világszerte úgy ismerik, mint a békés együttélés és az imperial's'a- ellenes ázsiai—afrikai szabadságmozgalom szó­szólóját. Igen sok országot kereseti fel. 1956- ban hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, 1959 májusában rövid időre hazánkba is el­látogatott. Ami az elnök egyéniségét illeti, érdeklő­dése és tehetsége rendkívül sokoldalú. Nagy­tehetségű politikai író, gyújtó hatású népszó­nok, a képzőművészet kiváló ismerője. Ke­vesen tudják, hogy maga is több művész' ak- varellfestményt és karikatúrát alkotott, heg­főbb kedvtelései közé tartozik a javai kiász• szikus táncművészet. Fia és három kislánya művészi táncokkal szórakoztatja a Szukarno- család vendégeit, legutóbb Nyikita Hruscsov szovjet minisztereVnök gyönyörködött az el­nök leányainak táncművészétében. (MTI) Adenauer attól tart, hogy a berlini probléma a csúcsértekezlet legfontosabb kérdése lesz A kancellár beszéde a bonni sajtóklubban tárgyalnék Bonn (MTI). Mint a DPA je­lenti, Adenauer nyugatnémet kancellár kedden a bonni saj­tóklubban beszédet mondott. Kijelentette, hogy a csúcsérte­kezlet — jó vagy rossz érte­lemben — fordulatot hoz a vi­lágpolitikában. Hruscsov szov­jet miniszterelnökkel való esetleges tanácskozását ille­tően Adenauer kijelentette: -A három nyugati nagyhata­lom dolga, hogy Hruscsovval tárgyaljon«, majd hozzáfűzte, »helytelen lenne, ha a csúcs­Stevenson az amerikai társadalom válságáról Washington (MTI). A TASZSZ részletesen beszámol Adlai Stevenson demokrata párti vezető keddi beszédéről. »Külpolitikánkat a meddő antikommunizmus és az osto­ba önáltatás uralja.« — mondta Stevenson Virgínia állam egyetemén elhangzott beszédé­ben. Azzal vádolta a köztársa­sági párti kormányt, hogy semmit sem tesz a Szovjetunió gazdasági kihívásának elfoga­dására. Az Amerikai Demokrata Párt vezére hangsúlyozta, hogy a szovjet gazdaság gyorsabban fejlődik az amerikainál, s ki­jelentette: »Ha a világot járja az ember, feltétlenül meg kell győződnie a szovjet társada­lom dinamikus és céltudatos voltáról. A szovjet vezetők hisznek forradalmukban, mint ahogyan az amerikai forrada­lom vezetői is bíztak a magu­kéban.­A szocialista társadalom szi­lárdságához és céltudatosságá­hoz képest az amerikai politi­ka Stevenson véleménye sze­rint »csüggedt és unalmas«. *•'Vezetőink — mondotta Ste­venson — a szabadságról be­szélnek, de diktátorokkal ölel­keznek, Már nem vagyunk annyira megrémültek, mint a szégyenletes mccarthyzmus idején voltunk. A feudalizmus­tól és a gyarmati rendszertől éppen hogy felszabadult mil­liók azonban még mindig olyan nemzetnek tekintenek bennün­ket, mint amely megfeledke­zett forradalmi örökségéről és erkölcsi céljáról, s előnyben részesíti a politikai status quot, az üzletemberek profit­ját és a hagyományok kényel­mét!.« Stevenson szemére vetette az Egyesült Államok kormá­nyának, hogy eltitkolja a nép elől az igazságot, majd így ’olytatta: »A népnek joga van tudni, miért vesztettük el egy­kori elvitathatatlan katonai fölényünket; miért engedjük át egész idő alatt a Szovjet­uniónak a diplomáciai kezde­ményezést; miért tétovázunk a leszerelésért folytatott küzde­lemben; miért nem biztosítunk gyermekeinknek olyan művelt­séget, amilyenhez joguk van; miért van az, hogy csaknem 100 évvel alkotmányunk 14. és 15. módosításának jóváhagyá­sa után még mindig nem biz­tosítunk választójogot minden állampolgárunknak; miért köl­tünk dollármilliókat élelmi­szerkészletek felhalmozásf ra, amikor az emberiség egyhar- mada esténként éhesen fek­szik le; miért nem dolgoztunk ki az egész világ gazdaságfej­lesztési törekvéséhez alkalma­zott programot; miért nem tudtuk kiharcolni Ázsia, Afri­ka és Latin-Amerika türelmet­len millióinak bizalmát és megbecsülését; miért kárhoz­tatjuk az amerikaiak millióit zord életre egyre növekvő vá­rosi nyomortelepeinken; miért van kevesebb orvosunk a la­kosság számához képest, mint 50 évvei ezelőtt; és miért fi­zetünk ma sokkal többet az orvosi kezelésért, mint bármi­kor azelőtt?« Stevenson hangsúlyozta, hogy »a népnek joga van tud­ni és a vezetőknek kötelessé­gük megmondani az igazságot válságunk természetéről«. Ste­venson és a Demokrata Párt azonban éppúgy, mint az ál­tala bírált Köztársasági Párt sem képes válaszolni ezekre az amerikaiak millióit nyugtala­nító kérdésekre — állapítja meg a TASZSZ. Nem vála­szolhatnak, mert az amerikai társadalom Stevenson által fel­sorolt hibáinak tulajdonkép­peni oka a tőkés rendszer, amelynek fenntartásáért a Köztársasági Párt és a De­mokrata Párt vezetői egyaránt lelkesen küzdenek. A továbbiakban még ezeket mondotta: »Segélyt ajánlunk fel, inkább magunk védelmé­re, mint mások megsegítésére. Egyrészt arról biztosítanak bennünket, hogy az amerikaiak sohasem voltak erősebbek, bol­dogabbak, vagy megbecsülteb­bek a - világon, mint most, másrészt pedig arra figyelmez­tetnek bennünket, hogy ötszáz­ezer millió dolláros nagy nem­zeti termelésünk ellenére csőd fenyegetne bennünket, ha a magánkedvtelésünk kielégíté­sére szolgáló vagyonúnkból bármennyit is egy másik tár­sadalom kihívásának sürgős elfogadására fordítanánk.*' értekezlet előtt Hruscsovval«. A kancellár a továbbiakban sajnálkozott amiatt, hogy ja­vaslatát, amely szerint a csúcs- értekezlet előtt rendezzenek népszavazást Nyugat-Berlin- ben, sem a nyugati hatalmak nem fogadták el, sem Nyugat- Berlinben nem helyeselték. Adenauer a jelenlévők értésé­re adta, javaslatának az volt a célja, hogy megakadályozzon egy esetleges megegyezést Ber­lin kérdésében a csúcsértekez­leten. Kijelentette, attól tart, hogy a berlini probléma a csúcsértekezlet legfontosabb kérdése lesz, és ez — mint mondotta — »rossz, mert mint minden értekezleten, itt is olyan irányzat alakulhat ki, hogy a tárgyalófelek ne vál­janak el eredmény nélkül«. Ha viszont a csúcsértekezleten a nagyhatalmak Nyugat-Ber- lin kérdésében esetleg meg­egyeznének, akkor ez a meg­egyezés — Adenauer szerint — »Berlin számára feltétlenül rosszabb lesz, mint a jelenlegi állapot«. Adenauer nyilatkozott az Oberländer-ügyről is. Kijelen­tette, hogy ez az »ügy« már »elintéződött«. Kénytelen volt azonban beismerni, hogy »Oberländer nemzetiszocialista volt«, azt állította azonban, hogy Oberländer »ellenszegült a vérengzéseknek«. Végül elítélően nyilatkozott azokról a német üzletemberek­ről, akik a lipcsei vásáron üz­leti megbeszéléseket folytattak Walter Úlürichttal, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első titká­rával. Adenauer beszédét bírálva a Német Szociáldemokrata Párt elnökségének szóvivője kije­lentette: »A kancellár okosab­ban tette volna, ha kényszerítő okok nélkül nem veti fel újra a nyilvánosság előtt a csúcs- értekezlet előtt megtartandó nyugat-berlini népszavazás kérdését.« Az ADN a kancellár beszé­dével kapcsolatban megjegyzi annak csupán az volt a céljaj hogy borúlátó hangulatot kelt­sen a csúcsértekezlet kilátásait illetően, és hogy kommunista­ellenes hangulatot keltsen. Gronchi tárgyalásokkal kísérletezik a politikai váiság megoldására Róma (MTI). Gronchi olasz majd következő határozatot köztársasági elnök kedden is­mét megkezdte tárgyalásait az olasz politikai pártok vezetői­vel, hogy új kormányt találjon Olaszországnak. Kedden Gronchi d Keresz­ténydemokrata Párt polilikut saival tárgyalt, majd fogadta Togliattit, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkárát. A tárgyalások után elterjedt hírek szerint Amintore Fan- faninak, a Kereszténydemokra­ta Párt balszámya egyik veze­tőjének lenne a legtöbb esélye az új kormány megalakítására. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának elnök­sége kedden a politikai hely­zettel foglalkozó ülést tartott, hozta: »Tő/mbroni kormányának bu­kása jelentős sikere az olasz demokratikus erőknek és an­nak a kitartó harcnak, ame^ lyet ezek az erők vívtak mind a parlamentben, mind az egész országban. Ez az esemény bi­zonyítja, hogy hazánkban erő­sek, éberek és harcosak a fa­sizmusellenes erők, amelyek nem engedik meg, hogy vissza­térjen a szégyenletes múl;, és a nyílt reakció uralma.« A határozat kiemeli, hogy ma az olasz politikai válságot csak úgy lehet megoldani, hé balra tolódik a politikai élet irányvonala.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom