Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-12 / 86. szám

Kedd, 1960. április M. 9 SOMOGYI NÉPLAP 55 éixes ötvenöt esztendővel ezelőtt, 1905. ápri­lis 11-én született Jőzsef Attila, a nagy magyar proletárköltő, ötvenötödik szüle­tésnapján Ars poetica című versével em­lékezünk a költőre, akinek jövendölése beteljesedett: a felszabadult hazában va­lóban elindultak a testvéri tankok szerle dübörögni rímeit, valóban egész népét ta­nítja = s nem középiskolás fokon, József Attila: Ars poetica Költő vagyak — mit érdekelne engem a költészet maga? Nem volna szép, ha égre kelne az éji folyó csillaga. Az idő lassan elszivárog, nem lógok a mesék tején, hörpintek valódi világot habzó éggel a tetején. Szép a forrás — fürödni abban! A nyugalom, a remegés egymást öleli s kél a habban kecsesen okos csevegés. Más költők — ml gondom ezekkel? Mocskolván magukat szegyig, koholt képekkel és szeszekkel mímeljen mámort mindegyik. Én túllépek a mai kocsmám, az értelemig és tovább! Szabad ésszel nem adom ocsmány módon a szolga ostobát. Ehess, ihass, ölelhess, adhass! A mindenséggel mérd magad! Sziszegve se szolgálok aljas nyomorító hatalmakat. Nincs alku —• én hadd legyek boldog! Másként akárki meggyaláz s megjelölnek piirosló foltok, eUssza nedveim a. láz. Én nem fogom be poros számat. A tudásnak teszek panaszt. Rám tekint pártfogón e század; rám gondol szántván a paraszt; engem sejdit a munkás teste két merev mozdulat között; rám vár a mozi előtt este a suhanc, a rosszul öltözött. S hol táborokba gyűlt bitangok verseim rendjét üldözik, fölindulnak testvéri tankok szertedübörgni rímeit. Én mondom; Még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. Kísérje két szülője szemmel: a szellem és a szerelem! BIZALOM A bizalom sohasem jön ma­gától, és nem lehet parancs­szóra előteremteni. Pedig ezer­nyi formája, lehetősége van, hogy az emberek életbe vágó, de apró, semmiségnek tűnő dolgokkal is eljussanak vala­hová, ahol meghallgatják őket, és segítenek bajaikon. Ahhoz azonban, hogy bizalommal, vá­rakozással menjenek oda, meg kell teremteni a légkört is, az olyan kapcsolatot ember és ember között, mely felszaba­dítja az ajkat, közvetlenné te­szi a hangulatot. Tóth bácsi — hiába faggatja az ember — a világért sem tudná megmondani, hogy So- mogyszilban hogyan indult meg ez a folvamat. Azt mond­ja csak: spontán, magától jött, hogy az emberek gyakran el­mennek a pártszervezethez — s hozzá, aki csaknem tíz esz­tendeje titkár már —, hogy tanácsot, segítséget kérjenek. Persze a közeledés nyitja nem valami ördöngösség, a felso­rolt példákból is kitűnik. Egy­szerűen arról van szó, hogy a pártszervezet intézkedik; nem pusztába kiáltó szó, amit el­mondanak a tsz tagjai. Hogy tekintélye van a párt- szervezetnek? Olyan kérdés ez, hogy melyik lett előbb, a tojás vagy a tyúk. Bár az a valószínűbb, hogy a pártszer­vezet éppen tevékenysége foly­tán szerzett tekintélyt, s azért fordulnak hozzá ma is biza­lommal az emberek. Tóth bácsi érdekes formát vezetett be nemrégiben. Pa­nasznapokat tart. Persze ezt sem úgy kell elképzelni, mint a tanácstagi fogadóórákat vagy ehhez hasonlót. Nincs időhöz kötve, nem is lehet. Ki tudná előre megjósolni, hogy mikor lesz valami elintéznivalójuk a tagoknak. Csak egyszerűen szólnak neki. Mindjárt, azon­nal nem mindig hallgathatja meg az embereket, elvégre ő is dolgozik, a városba jár, és ki tudja, még mi minden kö­ti le idejét. Heiném akkor azt mondja: — Gyertek be holnap dél­után ötre, megbeszéljük. És eljönnek..: No persze, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Tóth bá­csi és az elnök meg a vezető­ség között megértés van. Aranylakodalom hogy önmaga azonnal intéz­kedik. Persze legtöbbször a mun­kaegység körül van a vita. Pozsár Sándor, Mosóczki György, Remetei József, Sapte József, Szilva János is panasz­kodott, s Tóth bácsi azonnal átvitte őket a bérszámfejtőhöz egyeztetni. Elvégre ő is em­ber, tévedhet. S a panaszosok már úgy mentek haza, hogy minden rendbe jött..; Kifogásolták a lógondozók is, hogy keveset keresnek. Merthogy a munkaegység­könyvben előírt számok kor­szerű, jól felszerelt, vízzel el­látott istállókat feltételeznek. S náluk bizony kútról húzzák a vizet, elég mélyről. Tóth bá­csi meg is állapodott a veze­tőséggel, hogy havonta 3 plusz munkaegységet adnak az em­bereknek. . a Érthető, hogy a jogos kíván­ságok teljesítése közben egyre növekszik a pártszervezet te­kintélye s vele együtt a dol­gozók bizalma is. Mert különben a 82 eszten­dős Sámoly János bácsi se for­dult volna oda, nem kérte vol­na, hogy vegyék észre: halad az idő a feje fölött. Most már] a szérűskertnél dolgozik, ó ad-i ja ki a szénát, összetakarít, és] általában könnyebb munkát, végez.. a Tóth bácsi aztán olyan dol­gokat is észrevesz, amik köz-1 vetve gátolják csak a munkát,, mégsem jó, hisz ha haragsza­nak egymásra az emberek, ab-J; molásáért. bői gyakran baj származhat. " Egyszer helyszíni vizsgálatra' mentek ki az elnökkel Nemes Ferenc.ékhez és Tapaszti Jáno-\ sékhoz, akik éveken át azon marakodtak, hogy a baromfi átmegy és kárt tesz a másik kertjében. Látszólag semmi­ségnek tűnő dolog ez, s mond-i hatná valaki: ugyan mi köze] ehhez a pártszervezetnek? De­lim, azóta csend és nyugalom van. Megérte hát a fáradtsá­got? Feltétlenül! Mert a ba-j romfi-perpatvar mögött meg-, értésről, az emberek jó kap-] csolatáról volt szó, s ez min-, denné! előbbre való.; s És Tóth bácsi, ha reggel jön, ha este baktat az utcán,1 megszólítják, kérik, tanácsot] várnak tőle. Az egyik ember1 zetoros akarna lenni, a másik] bánja, hogy otthagyta az éj-1 jeliőrséget és visszakívánko­Miseta István 19-es veterán a lengyeltóti pártszervezet tagja. A pártmunkát korát meghazudtoló ifjúi lelkesedés­sel, töretlen hűséggel végzi. 72 esztendős, ám ma is tanul, ké­pezi magát. Lelkesíti a 19-es harcos idők emléke, amikor harcolt az elnyomás megszün­tetéséért, a cselédsors felszá­A Tanácsköztársaság leve­rése után Bárány intéző Mi­sefa elvtársat üldözte, sa­nyargatta különböző módsze­rekkel, de ő állta a próbát. In­kább vállalta a keserű sorsot, mintsem elárulja harcostár­sait. Miseta elvtárs Lengyeltől tiban az elsők között lépett a tsz-be. Paraszttársait is meg­győzte a nagyüzemi gazdálko­dás helyességéről. Április 4-e kettős ünnepet jelentett a harcokban edzett elvtársnak, ugyanis ezen a na­pon ünnepelte esküvőjének 50. évfordulóját, tartotta meg aranylakodalmát, melyre meg­hívta a párt járási és községi vezetőit is. A meleg, baráti kézszorítás, i[ az üdvözlések után poharazga­zik, a harmadik összeveszett1]].. , .. " ” f’,'.. valakivel egy szál deszka mi-«tás’ beszel9etes kezdődött. Mi­att, s minderről nem árt, ha. sela elvtárs elmondta, hogy a tud a párttitkár, s intézkedik.í lakodalmat nem ilyen csinosan — Nem az én személyemért,]" berendezett lakásban tartotta. a párt miatt jönnek ide az em-i . .. ... .... . berek, s ha nem bíznának ajA hazaseletet ^gy cseledhaz mi igazságunkban, aligha jön-i kamrájában kezdte el. Az új, nének... í szépen berendezett lakásban így mondja ezt Tóth bácsi,? mindenki a hajdani gondozat- s szavai mögött igen sok szép? lan cselédlakásokra, a közös gondolat rejtőjük, melyeknek? konyhára gondolt. S arra, hogy kibuggyanásához ő maga isi mekkora utat tettek meg az hozzájárult közvetlen modorá-5 egész néppel együtt Miseta val, emberségével.:: j elvtársék, míg ide eljutottak. J. B. S G. J, KÖKCT tSTAVASZA A kicsi falu végén, az új, napfényes ablakú iskola mel­lett van a Petőfi Termelőszö­vetkezet irodája. Odabenn mozgalmas az élet. Kelemen József, a Kaposvári Járási Ta­nács Mezőgazdasági Osz­tályának műszaki előadó­ja, Maár Kornél, a szö- Ha vetkezet könyvelője, Bodor lehet, a párttitkár valahány- Lajos tanácselnök és Kovács szór megvitatja velük a meg- János tsz-elnök hajolnak az oldás módját, de előfordul, asztalon fekvő építési terv fö­lé. A terv alapján most készí­tik az új, 100 férőhelyes mag- tárpadlásos szarvasmarha-is­tálló költségvetését. — Érdemes megnézni eze­ket a terveket — mondja az elnök, és már göngyölíti is ki a többi rajzot, az 50 férőhelyes növendékmarha-istálló, a 100 férőhelyes sertéshizlalda, az 50 férőhelyes sertésfiaztató és a 300 férőhelyes juhhodály ter­veit. — Itt építjük ki a köz­BERKESI ANDRÁS ponti maiort — mutat ki az ablakon a 20 holdas, erdővel jj£ szegélyezett területre. Felkerestem unokahúgomat, — Maga Is stróman? » — De nézzük meg közelebb­aki egyidős volt Mayával, és Pár jól öltözött polgárember ; ről az építkezést — veszi át a elloptam az iratait. Nem tö- sietve távozott. szót a tanácselnök, rődtem a következményekkel, Tehetetlenül álltam. Érez- j Elindulunk a téglarakások nekem Maya volt a fontos. Na- tem, hogy segíteni kellene, irányába. Útközben benézünk /0\ gyón szerettem őt. csak nem tudtam, hogyan. A ‘a darálóba is. — A napokban V“' Az éjszakát nyugtalanul töl- biztató kiabálásra a fiatal su- szereltük fel, és most próbál­töttem. Másnap már korán hanc merészebben böködte az tűk ki — fogad bennünket reggel az utcán voltam. Gya- öreget. A szerencsétlen vissza- .Varga János. ve^.e’„log mentem át a hídon. Tízszer visszanézett, hang nem jött ki 4 — Hát akkor csak daráljon, is igazoltattak, míg Pestre ér- száján, de szeme beszélt: »-Nem János bácsi, mert a 25 anya­tem. Maya arca lebegett a sze- bírok.« % koca etetése ezután már má­méra előtt. Rémképeket láttam, A diáklány észrevétlenül le- gától is függ — mondja az el- őrült gondolatok keringtek maradt. Belekarolt az öregbe, nők. agyamban. A Siemens-ház előtt de egy katona durván odább í — Nem lesz itt semmi hiba, Apám — sóhajtott egyet ga csillagot, együtt sírtunk, a fiú — a fajelmélet egyik tu- Nem szakítottam vele, kitartot­dományos hirdetője volt. Mini Mály professzor közvetlen feljártam munkatársa tanulmányokat, hozzájuk, a sárga­csillagos házba. Élelmet, üze­értekezéseket írt, előadásokat neteket vittem fel és további- tartott, és végleg odakötötte tottam. Nemcsak Mayáéknak, magát a fasiszta mozgalomhoz, hanem a ház többi lakóinak is. ,,... . . ... , , —, . , __,____. . ..- És maga hogyan lett anti- Fábri doktornak a legutolsó “P csődület A csillagos ház- penderítette. A rohe], a szitko- csak menjen a masina - szol napig megmaradt a telefonja, 1501 egy csendorormester veze- zodás erősebb lett, és a suhanc Janos bácsi, es ismét bekap­ía!LSZ^éléüeenül.k0lnyeZetben? íSve! több‘zsidóhámak'őToU ^ével tizenhét-tizennyolc éves is jobb kedvre derült. Nagyob- .«ólja a motort. Olaiost meriente a fiú őszin- az orvosa. Mayával naponta nyljaf suhancok kiérték ki a bat ütött az aggastyánra, s az ; A teglarakasok Olajost meglepte a nu oszin — f, ju- zsidókat. A tömeg arcan sai- öree ecv erős ütéstől eevensú-éki te válasza, biztatóan intett ne- beszéltünk.^ 1944. október 15-én között már ^ zsidókat. A tömeg arcán saj- öreg egy erős ütéstől egyensú-fi ki vannak ásva az istállók mikor" Horthy" proldamációját nálkozás, kaján káröröm, meg- lyát vesztette, és a földre zu-*aIaPjai- Elkészült az új kút is. felolvasták, Maya örömmel hí­— Folytassa csak. —Igen — mondta István, és ennyit mondott: rövid ideig gondolkodott. Em­lékeit rakosgatta, rendezgette, — István, igaz? Ugye igaz? óöbbenés tükröződött. A gép- hant. Mankói kiestek a kezé-3A napokban végeztek az épít­vott ' 'fer^’Boldogsrgba'n csak pisztolyosok fegyvereikkel ha- bői. Fejét erőlködve felemelte, j kezeshez szükséges mész ol­- - donászva, mint a barmokat, könyörgő pillantásokkal nézett Jutásával. A faanyagot a szövet­ügy terelték a szerencsétlen kínzójára. A nyüasgyerek rö-í kezet erdejében a télen ter­üldözötteket. Előre furakod- högve belerúgott az öreg arcá-j^ méltók ki. Az építkezéshez majd kis idő múlva folytatta: Mondd te is. Ugye, most már tam. A házból egy hetven év ba. »szükséges mennyiség nagy ré­körüli öregembert tuszkoltak _ Nagyapa! __ sikoltott ~>szét mar beszállították. A fu­t ó. ősz szakálla melléig ért. diákl4ny> ^ odavetette magátí Yarozás ma .is T7folyik‘ ,E™ed Mankón vonszolta megbénult ^ ájaltan heVerő test mellé.» « s°°f Vendel fogato­ld Pár lépéssel előtte fiatal Az öreg nyitott szájából vé-*fk ^ppen érkezesünkkor segi- s.m?.nde" le~ konyka vércsík folydogált, sjfe*k egymásnak a fa leraka- _ _ _ vörösre festette fehér szakái-; — 1944 tavaszán megismerked- minden rendbejön? Gyere el tem egy tizenhét éves diáklány- holnap! nyal. Fábri Mayának hívták. Pár nap múlva megtudtam, hogy zsidó. Az apja jó nevű or­Én is nagyon örültem. Dél­utánra azonban megváltozott a vos volt. A Teréz körúton lak- helyzet. Az Olasz fasorban lak- pésnél aggódva nézett vissza. (, sában. — Ezzel a kis masinával sok tak, a Dessewffy utca sarkán, tunk. Éppen az ablaknál áll- Egy lányos arcú karszalagos 1át A ^rwlék a vér látásó i Maya bemutatott szüleinek, tam, s levertem, reményt vesz- gyéréit, nem lehetett több ti- - 'XS*^ a^!főti ver-5pénzt takarítottunk meg Náluk ismerkedtem meg az an- tetten néztem a Hűvösvölgy fe- zenöt évesnél, puskatussal no- rrs hev^Te«Ttv^mondj?az einök a körf.’ gondolatokkal, ott löd beözönlő német SS-eket, s szogatta először Thomas a formaruhás nyilas osztagokat, tyárnt. • ' ' Apám is ott állt az ablaknál. tifasiszta hallottam Mannról, Werfelről, Steinbeck­. te a földön heverő aggastyánt;'""""-““ körfürész­tehetetlen aggat- & unok#)4l. .k.rt.nrí'« ről, DreiserrőL Könyveket Gúnyosan nézett rám. össze­kaptam kölcsön, olvasgattam, vesztünk. Estefelé felhívtam és egy egészen új világ tárult egyik osztálytársamat. Római­fel előttem. Terhes volt az ott­honi környezet, idegesített a véres tervek hangoztatása, megszöktetjük. Szívesen ren- Amikor apám meglátta ezeket delkezésemre bocsátotta a ví­rohanni de valaki hátulról s2ükséges deszkákat fel­- Mozgás, Mózsi, mozgás! megadott $ fűrészeltük, most a dohány­kiabálta, és kajánul röhö- . 5pajták faanyagát készítjük elő. I--I n r\‘ — T i ga WW n n rtc* vnrr- f Y. -■ ■ , . r . , _ . , _ _. gött. A jelenet láttán az ott állók fürdőn volt víkendházuk. Meg- egy része feiderült. Nevettek, beszéhem vele, hogy Mayát IttK)tt felcsendült egy gúnyos a könyveket, dühbe jött, meg­tiltotta, hogy olvassam őket. Faggatott, hogy kitől kaptam, tőt, élelmet visz ki. Nem árultam el, féltem, hogy Mayával beszéltem. kendház kulcsát, arra is vál­lalkozott, hogy villanymelegí- Utána Rend­— Hagyja abba ezt a mesét !| — csapott az asztalra Kallós.f — A végén még bebizonyítja,j hogy az ellenállási mozgalom megjegyzés is, a fiút biztató tag-’a vo^' hang. István szeme könnybe lábadt; — Gyerekek! Mozgassátok az emlékezéstől. Abbahagyta; feljelenti Fábriékat. Akkor ez ben van — mondta ő. — El­meg őket! — Mi az? Féltek tőlük? Ugyan, miért bántják Egy kissé távolabb bedesz- :kázva áll a 100 férőhelyes ser- téshizlalda. Az építő brigád tagjai — Kacs János és Ma­gyaros János — az etető helye­ket és a keveréket készítik. De ez már nem tart sokáig, az elbeszélést, tanácstalanul né-£ pár napi munka az egész, és könnyen ment. Mayával na­gyon megszerettük egymást. Mikor fel kellett varrni a sár- másnap reggel érte megyek, szökünk, de csak úgy, ha te is őket?! Ezek is emberek! jössz. — Megállapodtunk, hogy — Kuss! Ha nem tetszik ródjon tovább! ze-t-t a dühös Kallósra, majdj Olajos érdeklődő arcára. — Folytassa csak — szólti biztatóan Olajos.-— Folytatjuk — kezdhetik a cserepezést. Visszatérve az irodába a ter­vekről és a tavaszi munkákról folyik a szó. A bevétel zömét ebben az évben a növényter­melés adja. Noha a közös munkát csak október 1-én kezdték meg, az ősszel elvetet­tek 450 hold gabonát. Ezt a ta­vasszal már fej trágyázták. A zab vetőmagját 100 holdon, a csillagfürtöt pedig 85 holdon tették földbe. A gépállomás három erőgépe talaj előkészí­tést végez. Az iroda melletti bekerített teleprészen elkészítették a me­legágyakat a dohánynak. 20 holdon termelnek dohányt és 100 holdon burgonyát. Ez a két növény felel meg legjobban a talajadottságoknak. A tavaszi vetéshez szükséges vetőmag már együtt van. A nagyüzemi állattenyész­tésben rejlő lehetőségeket az idén még nem tudják teljesen kihasználni. Az istállókat má­jusban szeretnék feltölteni. A közös állatállományt egyelőre az 52 tehén, a 28 hízómarha, a 45 pár ló és a napokban ka­pott 25 anyakoca képezi. A növénytermelés 560 ezer, az állattenyésztés pedig 600 ezer forint bevételt ígér. Ha a ter­vet teljesítik, a munkaegység értéke 34 forint lesz. De mi erre a biztosíték? — kérdezik azok a tagok, akik szorgalma­san dolgoznak mindennap. S ez a kérdés jogos. A 2200 holdas szövetkezet­nek 156 tagja van. A föld és a tagság is a Kőkút környéki ki­sebb településeken, Alsógyó- cson, Alsótapazdon, Gyöngyös- tapazdon és Gyöngyöspusztán van. S mivel ez eléggé megne­hezíti a vezetést, a legutóbbi közgyűlésen úgy határoztak, hogy a munkaszervezetek ki­alakításánál figyelembe veszik a területi tagoltságot. Így is történt. Kőkúton két, Gyócson egy, Gyöngyöstapaz- don, Gyöngyöspusztán és Alsó­tapazdon ugyancsak egy brigá­dot alakítottak. A kőkúti és a gyócsi brigád derekasan kive­szi részét a munkából. De a másik településeken lakó ta­gok nagy része inkább az er­dészet és az Állatforgalmi Vál­lalat gazdasága felé kacsingat. Az ott keresett pénzt bizto­sabbnak vélik, mint a szövet­kezetei. Pedig tévednek. s ezt mind többen fel is isme­rik, mert a közös gazdálkodás többet ad az esetleges idény­munkánál. Természetesen csak akkor, ha szívvel-lélekke1 dol­goznak. A tagság na»-" része pedig íev d>-'1 N. 3»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom