Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-08 / 83. szám
w cAltaldit&s űltözkúdhi fanáeiök A gyermek házimunkája A kis óvodással még köny- nyű a dolgunk. Szívesen segít teríteni vagy tányért törölni. Az iskolás azonban, ha idejébe nem fogunk hozzá, nemigen lesz házias. Szokásává kell termi már az elsős gyereknek, hogy legalább a maga holmiját, legalább a saját ruháját — amennyire tudja — rendben tartsa. Ne segítsünk neki, ne vegyük ki kezéből a munkát. Csak tanácsoljunk, irányítsunk. A törölgetés, a portörlés, a teregetés is mind olyan munka, amelyben a gyerek szívesen vesz részt, mert nem fárasztja ki erején felül, s alkalma van együtt lenni édesanyjával. Természetesen az ne sóhajtozzék a házimunka alaitt, hanem jókedvvel, ügyesen végezze. hogy a gyerek szinte gusztust kapjon rá. Nemcsak a takarításban és a magunk személye körüli szolgálatokban, hanem a bevásárlásokban is sok gyerek segít szívesen. Nevetséges látvány, amikor a 10 éves fiú és 15 éves kislány édesanyja nehéz csomagokkal lihegve tér haza — s a két gyerek otthon unatkozik. Viszont megható látni, amikor egy fiatal gimnazista lány családjának boldogan viszi haza a nagy körültekintéssel beszerzett élelmiszert. Az az idő, ami az ő segítségükkel felszabadul, a velük való szórakozásra jut; az a közös munka, amelyben a fiúlány egyaránt megtanulja az újfajta család közös munkaerkölcsét, olyan értéke a fiatal életének, amelyet semmi kényeztetés sem pótol. Tortakészítés házilag A cukrászdában gyakran megcsodáljuk a szépen díszített ünnepi, esküvői, névnapi tortákat. Némi ügyességgel magunk is készíthetünk ilyen díszített tortákat. Erre a célra nagyon jól megfelel egy sűrű vászonból készült zacskó vagy pergamen-papírtölcsér. Veszünk egy füzetlap nagyságú pergamenpapírt, s a tölcsért úgy formáljuk belőle, hogy alul teljesen zárjon, és a papír sarkai egészen fent legyenek, ahol gombostűvel megtűzzük. Hegyéből any- nyit vágunk le, hogy egy kis csillagos fémcső (melyet készen vásárolhatunk az üzletekben) félig beleférjen. Annyi Krémmel töltsük meg a tölcsért, hogy az felül jól zárható legyen. A tölcsér felső részét jobb tenyerünkbe fogva formákat, vonalakat írunk a tortára előre megrajzolt minta után. Ha nincs csillagos csövünk, akkor a tölcsér végére csillagformát vágunk. Díszíthetünk különböző krémekkel, tejszínhabbal, sőt tojáshabbal is. Ha névnapra vagy esküvőre feliratot akarunk készíteni, akkor a tölcsér végére 2 mm széles lyukat vágunk. Ha tejszínhabbal díszítünk, vigyázzunk, hogy a tejszínhab jó kemény legyen, és gyorsan dolgozzunk vele. Tejszínnel vastagabb mintákat húzunk. Megjegyezzük, hogy a díszítéshez sok gyakorlat kell, ezért jó, ha külön erre a célra készített krémmel vagy habbal gyakoroljuk a díszítő mozdulatokat. ILLIK — NEM ILLIK Hogyan viselkedjünk a családban A helyes viselkedés első és legfontosabb elemeit a gyermek a családban tanulja •meg. A családban állnak az emberek egymáshoz a legközelebb, itt érzik legjobban az egymásra utaltságot, a szülői és gyermeki szeretet hozza létre az egymás iránti természetes készséget, a kölcsönös belátást és segíteni akarást. Akadmak azonban kivételek is. Egyes családokban a tagok — nyilván az idősebbek példaadása nyomán — azt hiszik, hogy a legközelebbiek iránt nem kell oly udvariasnak és figyelmesnek lenniük, mint az idegenek iránt az utcán, társaságban, látogatások alkalmával, a hivatalokban és bárhol másutt. Ez nagy tévedés. A társadalomnak megvannak a maga íratlan törvényei, s ezeket tudatosítanunk kell magunkban, ha nem akarunk az együttélés zavaró elemei lenni. A családban való neveletlen viselkedés azonban rossz feltétele annak, hogy valakit a társadalom iránti szocialista viszonyra neveljünk. Aki csak otthonán kívül udvarias, arra az emberre hasonlít, aki csak kezét és arcát mossa, mivel a testén levő piszkot amúgy sem lehet látni. A jó modor nem valami különleges dolog, nem valami tojástánc a külvilág előtt; a jó modor a helyes fellépés dolga, a családban és a társadalomban elfoglalt helyzetünk tudatának kifejezője. Természetesen a szülők feladata is, hogy a gyermekeket kicsiny kora óta ráneveljék a szülőkhöz és a testvérekhez fűződő kapcsolat ilyen értékelésére, és rávezessék a gyereket arra, hogy a jó modornak bizonyos társadalmi formáit elsősorban magában a családban tartsa meg. A társadalom megkívánja, hogy a család legyen az ő legtökéletesebb és legszilárdabb alapja, és ezért tudnunk kell, hogy a család befolyásának éppen ebben a tekintetben van döntő szerepe a gyerek egész életfelfogására, gondolkodásmódjára. A jól nevelt gyerekkel a tanítónak kevesebb munkája van. A gyerekek szívesen utánozzák szüleiket. Ezért a szülőknek nem szabad elfelejteniük, hogy viselkedésüket a gyerekek bíráló tekintettel kísérik. Ezért helytelen, ha a szülők kitartanak rossz szokásaik mellett, azt vélvén, hogy a gyerek még kicsiny, és nem veszi észre a szülők ilyen vagy olyan rossz szokásait. Tehát ugyanazt teszi, amit a figyelmetlen anya vagy a figyelmetlen apa tesz. A gyerek körmeit rágja, ha ezt apjától látta, rúgással nyitja az ajtót, mert az anyjától tanulta, ugyanis ő is így segít magán, mikor viszi a szobába az ebédet. A gyerek szívesen ismétli a szülőktől hallott kifejezéseket, akár illedelmesek, akár nem; torkaszakadtából ordít, ha ezt így hallja apjától vagy anyjától. Akadnak olyan emberek, akik az otthoni és a társaságbeli udvariasság között csak abban látják a különbséget, hogy a családban szabadosabban viselkednek, és a kölcsönös érintkezésre nem vonatkoznak a formai szabályok, s ebből azt következtetik, hogy a legközelebbi hozzátartozókra nem kell tekintettel lenniük. Ez teljesen helytelen felfogás, mivel a család nemcsak a társadalmi élet alapja, hanem oly környezet is, ahol az ember jelleme és természete formálódik, az a környezet, ahol a gyermek hozzájut minden szükségeshez. TOJÁSOS ÉTELEK OMLETT ZÖLDSÉGGEL 6 tojásból, 4 deka vajból, három kanál tejből, egy csipet sóból, apróra vagdalt metélt hagymából omlettet sütünk. Fonó tálra borítjuk, a tetejét sűrűn meghintjük vajon párolt, apróra vágott vegyes zöldséggel vagy zöldborsóval. Az omlettet azon forrón összehajtjuk, és apróra vágott petrezselyemzöldjével meghintve tálaljuk. Céklát vagy uborkát adunk mellé. TOJÁSOS ÉTEL A tojásokat keményre főzzük és lehámozzuk. A fehérjét leszedjük a sárgájáról, finoman elmetéljük, és néhány percig vajban pirítjuk. Elvegyítjük reszelt sajttal, pár kanál tejfölt adunk hozzá, megsózzuk, megborsozzuk. Ezalatt a sárgáját finomra el vagdaljuk, megsózzuk, megpaprikázzuk, összekeverjük a tojásfehérjével, olvasztott vajat öntünk rá, megszórjuk zsemle- morzsával, és tűzálló tálban 10 percig sütjük. PÁRMAI TOJASÉTEL A mindennapi élet bármely területén megtalálhatjuk a dolgok törvényszerűségét. Né- hánnyal pl. maga a divat is rendelkezik, s ezeket bizony nem árt megszívlelni a helyes és célszerű öltözködés érdekében. A divat egy éven belül néha több ízben is megváltozik, de sohasem szabad olyan vonalú ruhát viselnünk, ami számunkra előnytelen, csupán azért, mert az a divat. Az új divatirányzatoknak olyan tág tere van, hogy ha tisztában vagyunk testalkatunk előnyeivel, egy kis ügyességgel a divatnak megfelelően kihangsúlyozhatjuk azt, vagy hibáinkat éppenséggel eltüntethetjük. Rövid nyakú nők ne viseljenek nagy, széles vagy magasan záródó gallérokat. Hosszú nyitott fazonok, fekvő keskeny sálgallérok, cserép vagy V alakú kivágások a nyak vonalát előnyösen hasszítják. 1. rajz: és Hosszított derekú, sötétkék szövetruha. A gallér fixi v'. i , . kézelő szélén 2 cm széles fehér plké pánttal, , raoi-natui melyen kivágott ugyanilyen szélességben mellette az alapanyag több- viseljenek í-iitióf . , soros fehér tűzéssel. A szoknyán elvesző levasalt .............. „ , , , r únát csak szép dekoltázsa hajtással. vörös es fekete ha« Idősebb korbas — noha élénk szí« nek divatosak —« halkabb tónusú} finom színeket al* kalmazzunk. Nein leszünk fiatalaí>i balt, ha őszülő fej« jel rózsaszínbe ól« tözünk. csak nevet« ségesek. Öltözködésünknél az elő«' nyös vonalak kiválasztása mellett figyelemmel kell lennünk korunkra} haj- és bőrszínünkre is. Barna bőrűek- nél sárgás-zöldea árnyalatok az előnyösek. Sápadt, felié» bőrhöz a piros-kéls árnyalatai az ajánlatosak. Szőke hajnál ne sárgás* zsaszín ruhákat nők viseljenek. Nagyon csőn-Egyengs vonalú szövetruha vállán hajtással. Erő- júak piros és ró- tos nőknek egyenes váaás az sebb alakra ajánlott, saját vagy elütő szfnü tűzés .. f................ ^ díszítéssel. e lőnyős, egyéniségükhöz megfelelően sok gyöngyöt viselhet- . . . . , „ , . _ , . , , , A vastag, húsos karokat tanek, mely divatos, és a szép- karjuk rövid bevarrott ujjakséghibákat is takarja. Nagy nielilre sohasem szabad a ruhát kifeszíteni, a rukal, és ne viseljünk ujjatlan ruhát. Hosszított derékvonallal a Ez a divat tó varrás, a teil alatti vagy egy-két hajtás, a tói leEelé futó ráncok. Minden személyre két tojást számítunk. A tojásokat, 2—3 kanál tejet, kevés sót és törött borsot habverővel erősen felverjük, amíg a tojásfehérje, sárgája és a tej egyenletesen összekeveredik. Megfelelő nagyságú lábasban felolvasztunk három személyre számítva 10 deka vajat (vagy tejes margarint), 10 deka reszelt sajtot, és az elkevert tojásokkal addig verjük tűzön, amíg jól meg nem sűrűsödik. Levéve a tűzről még 2—3 percig ke- I , verjük, ezután kerek, lapos ! de csak kizárólag vékony, hoszhának kell hogy egy kis lezser rövid derekat előnyösen meg- játéka legyein. Erősíti a lapos nyújthatjuk (ez idén divatos mellett a kiengedett karcsúsí- lesz). húzás Széles csípőre általában egye- derék- nes vonalú ruhát készítsünk, de előnyös forma még a lefe- A keskeny vállat szélesíthet- enyhén bővülő és részekbe jük, ha rövid japán vagy há- szabott szoknyarésszel megolromnegyedes ujjánól kissé ejtett vállat vagy vállpiét alkalmazunk; ez utóbbi a váll esetleges csapottságám is segít. Nagyon divatos a tálra rakjuk domb alakot formálva belőle. Közben zsemlét vékony szeletekre vágunk, kiekszformával félholdakat szaggatunk belőle, vagy egyszerűen kettévágunk minden szeletet, és forró vajban világosbarnára sütjük. A fé'hold- dakfcal körülrakjuk a domb alját, a tetejét pedig zsírban sült petrezselyemzöldjével díszítjük. Orvos a fűző- és harisnyakötő ellen Dr. William T. Foley, a New York-i Cornell egyetem előadója kifejtette, hogy a nők fűzője és a kerek harisnyakötő viselete egészségtelen, mert bizonyos esetekben elősegíti alvadt vérrögök képződését az erekben. A Sloan-Kettering rákkutató intézetben megtartott előadásában dr. Foley elmondotta, hogy a kerek harisnyakötő akadályozza a szabad vérkeringést a lábban, a fűzők pedig ülő helyzetben ugyancsak elősegíthetik a vér lassúbb folyását és esetleges szú derekú nőknek Széles derékra keskeny alkalmazzunk, és ne hamgsúdású ruhák. A ráncolt vagy körbe rakott szoknya erősíti a csípővonalat, így csak sovány és vékony széles öv, nőknek előnyös. Teltebb alakra hosszanti vá- előnyös. gásokat alkalmazunk. A hosz- övet szába csíkos ruha is karcsúsít. Sovány-vékony nőknél vilyozzuk ki az öv színességével szánt a keresztvágások alatti sem. húzások az ajánlatosak. Zsíráfsál és egyéb furcsaságok Az angliai Maidon golf klubja tiszteletbeli tagjává választotta a Bobby nevű spánielt, amely tavaly 500 elveszett golflalydát hozott vissza. * * * Egy dán fésűsfonógyár női dolgozói 13 méter hosszú sált ajándékoztak a koppenhágai állatkert zsiráfjának, hogy megvédjék a meghűléstől. * * * Minnesota észak-amerikai államban csak nemrégiben helyezték hatályon kívül azt a törvényt, amely megtiltotta, hogy férfi és női alsónemüt egy kötélen szárítsanak. * * * Hágában esti tanfolyamot indítottak. férfiak részére: megtanítják őket zöldséget tisztítani, főzni és mosogatni. A férfiak ingyen látogatják a tanfolyamot — a tandíjat a feleségek és menyasszonyok fizetik. * * * Benjamin Adams angol farmer esküszik, hogy a tehenek sportközvetítés közben jóval több tejet adnak. Gazdaságának tej hozama állítólag jelentősen fokozódott, amióta rádiót helyezett el az istállóban. Szerinte a rádió, különösen a futballközvetítés okozta zaj eltereli a tehenek figyelmét a fejés- ről: »-Fülüket hegyezve figyelnek, és sokkal elégedettebbnek tűnnek-« — mondotta Adams. Divatos vonalú hétnyolcados kosz* tűm. J. Sötétkék vagy fekete alkalmi ru* ha finom gombokkal és virágdísz* szcL vérrögök keietkezését. ogcA-S-csoi-cscácS-cscSoKSéí Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy apóka. Az apóka minden vagyona egy fonott háncsszita, egy ezüst merőkanál meg egy fabunkó volt. Meghallotta egyszer az öreg, hogy a szomszéd faluban egy gazdag varázsló halotti tort rendez. Elment hát ő is, és magával vitte a háncsszitát. Csakhogy ez a szita nem afféle közönséges szita veit! Akár homokot, akár havat szórtak bele, ha megrázták, ennivaló hullott ki belőle. Megérkezett az apóka a var rázsló házába, a szitát pedig kinn hagyta az udvaron, a szárítón. Megkínálták az öreget borral, és mialatt iszogatott, a virázsló kiment az udvarra. Meglátta a szitát, kezébe vette, megrázta. Abban a pillanatban fehér kalács, lepény meg más jóféle étel hullott ki belőle. á — Ez aztán a remek szitaj — ámult-bámult a varázsló, és nyomban elrejtette a szitát. Az apóka. miután kiitta a borát, hazakészülődött. Kiment az udvarra, kereste a GYERMEKEKNEK A bunkó (Nanáj mese) szitát a szárítón, de csak hült helyét találta. Dühbe gurult, de nem tehetett semmit, szita nélkül ment haza. Másnap a varázsló meghívta az öregembert. Az apóka el is ment, most az ezüst merőkanalat vitte magával. Ez is furfangos jószág volt, ha megfordították, vörös bor csurgóit ki belőle. Az öreg belépett a varázsló házába, a merőkanalat pedig felakasztotta kinn az udvaron, a szárítóra. A szolgák az öreget mindjárt vörös borral kínálták. A varázsló pedig újra kiment az udvarra. Levette a merőkanalat a szárítóról, de alighogy kézbe vette, s megfordította, abban a pillanatban patakként csörgött belőle a vörös bor. — Ez jó fogás volt — örvendezett a varázsló —, ezt is megtartom magamnak! Most már mindig lesz ételem meg italom! Hazakészütb az apóka, kiment az udvarra, egyenest a szárítóhoz. De a szárítón megint hiába kereste a merőkanalat. Anélkül indult haza. Harmadnap megint elment a varázslóhoz, s utolsó kincsét — a bunkót vitte magával, s azt is a szokott helyre tette. Alighogy leült a vendégek közé, és kortyolgatta a vörös bort, az udvarról nagy lárma hallatszott. A vendégek felugrottak, és kiszaladtak az udvarra. Hát amikor kiérnek, elképedve látják: a bunkó nagyban üti-veri a varázslót. Az pedig torka* szakadtából ordítozik: — Jaj, ne üss, jaj, ne üss, kegyelmezz! De a bunkó nem hallgat rái ugrándozik a hátán, és püföü a tolirajt. A varázsló könyörgésre fogta a dolgot: — Jaj, ne üss, visszaadom * szitát. Az öreg megszólalt: — Még egy ezüst merőkanál lat is elloptál! Rohant a varázsló a fészerbe, de közben a hátán vufogoti a bunkó, úgy szedte elő a szítát meg a merőkanalat. Az öreg ekkor így szólt a bunkóhoz: — Elég volt, hagyd abba a verést! Most már tudja, hogy nem szabad bántani a más holmiját! A bunkó tüstént szót foga* dott a gazdájának. Az öregember fogta a fonott háncsszitát, az ezüst merőkanalat. nő meg a fabunkót, é9 vígan indult hazafelé.
