Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-08 / 83. szám

Péntek, 1960. április 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP Szorgalmasan tanulnak a tsz-könyvelők Látogatás a bogiári tanfolyamon Ahogy beléptünk az irodába, iskolában érezzük magunkat. Valóban iskola ez: termelőszö­vetkezeti könyvelők tanulnak a Munkaügyi Minisztérium bala- tonboglári üdülőjében. Az irodában két előadó dol­gozatot javít. Bíró Ilona, a Sió­foki Járási Tanács Mezőgazda- sági Osztályának főkönyvelője és Pittner Nándor, a Kaposvá­ri Járási Tanács Mezőgazdasá­gi Osztályának revizora elmé- lyülten vizsgálja, osztályozza a legutóbb írt dolgozatokat. Itt van a tanfolyam vezetője, Baj­zik Imre is, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának termelőszövetkezeti revizora. Március 27-én nyitották meg a tanfolyamot. A résztvevő 36 nő- és 39 férfihallgató alapfo­kú könyyelői képesítést szerez­het itt. Szigorú iskolarend sze­rint tanulnak. A vezetők mun­káját két bizalmi támogatja A hallgatók fegyelmezettek, szorgalmasak és rendszeretők. Mindannyian tudják: a közös­ségi munka jobb végzéséért és saját maguknak is tanulnak. Az öthetes tanfolyam^ a be­fejezéshez közeledik. Részlete­sen foglalkoztak a nyitóleltár, a nyitómérleg problémáival. Ez nagyon fontos, hiszen gya­korlati munkájuk is ezzel kez­dődik, vagy kezdődött a ter­melőszövetkezetekben. Isme­rik már a saját eszközök, a sa­ját források, az idegen eszkö­zök és idegen források közötti lényeges különbséget, termelé­si terv teljesítéséhez szükséges pénzeszközök különböző for­máit, biztosítási lehetőségeit. Sokat foglalkoztak a készlet- változásokkal, az ezekkel ösz- szefüggő nyilvántartások fel­fektetésével, vezetésével és a hozzá kapcsolódó számviteli is- hieretek megszerzésével (pénz­tár, bankügy, hitelfolyósítások, átutalások stb.). Megismerték az állatállomány változásainak helyes és szabályos nyilvántar­tási módjait, a gépállomási szerződések pénzügyi lebonyo­lítását Részletesen megtár­gyalták a munkaegységszámí­tás, a részesedés kiszámításá­nak összes tudnivalóit. Belenézünk az előadók fog­lalkozási naplójába Kitűnik belőle, hogy a Földművelés- ügyi Minisztérium, a megyei pártbizottság, a megyei tanács, m szakszervezet és a járási szervek képviselői többször meglátogatták a tanfolyamot A hallgatók segítik, ösztön­zik egymást. A vezető, az elő­adók mindenben együtt van­nak a hallgatókkal. Néhá- nyukkal beszélgetünk. Csecsei János Belegről jött a tanfo­lyamra. — Már egy év óta dolgozom a termelőszövetkezetben — mondja. — A gyakorlati köny­velést általában már ismerem. Nagyon örülök, hogy eljöttem ide, mert itt az elméletet is elsajátíthatom. Iker Mária még csak 18 éves. Eddig bérszámfejtőként dolgo- gozott a bábonymegyeri Űj Elet Termelőszövetkezetben. Reméli, hogy a tanfolyamot eredménnyel zárja majd, és otthon könyvelőként dolgoz­hat. Vörös Ágnes 1952 óta tagja a tabi Kossuth Termelőszövet­kezetnek. Eddig kertészeti munkás volt. Egy hónapja ke­rült irodába. Egy társa meg­kérdezi tőle: — Mi volt köny- nyebb: a kertészetben vagy az irodában dolgozni? — Hát — feleli a kérdezett —, ha eredményeket akartunk elérni a kertészetben, igen jól kellett dolgoznunk. Az irodai munkával szemben az talán gondtalanabb volt, de tudom, hogy milyen fontos a könyvelő jó munkája. A komiósdi Terv Termelő­szövetkezet Hosszú Józsefet küldte a tanfolyamra. Igen szí­vesen és örömmel érkezett ide. Nagyon hasznosnak tartja a képzésnek ezt a formáját. Kü­lön kiemeli: »-Nemcsak szám­viteli tudásunkat, hanem poli­tikai ismereteinket is nagy­mértékben gyarapíthatjuk a tanfolyamon.« Takács Istvánnénak már van általános adminisztratív és könyvelői gyakorlata, hiszen tiz éve végez irodai munkát. A tanfolyam befejezése után a várdai Üj Élet Termelőszövet­kezet főkönyvelője akar len­ni. Egy hónapja került ahhoz a termelőszövetkezethez, mely az elmúlt év decemberében ala­kult meg. Búcsúzunk. Ahogy elköszö­nünk, szinte egyszerre mond­ják a körülöttünk állók: »Igen jól érezzük itt magunkat.« Káldosi Rudolf A iiépfront-bÍKottft»g>ok újjáTála§%tá§a elé A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa a közelmúltban tartott ülésén elhatározta, hogy a Hazafias Népfront II. kong­resszusát május 27—28-án tartja Budapesten. Az Országos Tanácsnak ez az elhatározása mind több és több embert foglalkoztat. El­sősorban azokat, akik az el­lenforradalom óta eltelt idő alatt eredményesen munkál­kodtak a mozgalom célkitűzé­seinek megvalósításáért a Ha­zafias Népfront vakmelyik bi­zottságában. Bizottságaink, el­nökségeink a párt vezetésévé! jelentősen elősegítették a poli­tikai, gazdasági és kulturális élet konszolidációját. Az elmúlt három évben új erőkkel gyarapodott a nép­front-mozgalom. Sikerrel tö­mörítetté a haladó embereket a párt köré a szocializmus épí­tésében. Az 1958-ban megtar­tott tanácstagi és országgyűlé­si képviselői választások, a resszusára, amely nagy jelen- szocializmus építésében e’ért tőségű lesz nemcsak a mozga- eredmónyek is igazolják a n'p- lom, hanem a dolgozó magyar front-mozgalom céljainak he- nép szempontjából is. A kong­lyességét. A mozgalom feladatai kö­: rcsszus előkészületi munkái­ból az első feladat — bizottsá­zött szerepel: »A Népfront vál- gaink felmérése, számbavétele jék széles, demokratikus tár- — már mögöttünk van, ezt sd- sadalmi, politikai tömegmoz- keresőn oldották meg a moz­galommá, amely mint a napi- galcmban dolgozók. A legna­nemzeti egység kifejezője, ősz- szekapcsolja a tömegszerveze­teket, társadalmi, kulturális szervekei, de ... szélesebb e gyobb eredmény az, hogy sok olyan új taggal erősödnek bi­zottságaink, aki eddig külön­böző meggondolás miatt távol szerveknél; hogy hatása tér- ■ tartotta magát a közélettől. Az jedjen ki a szervezetlen haza- űj erők bevonása növelni fog- fias tömegekre is. E tömegek ja bizottságaink ténykedésé tok Segítsük elő a fogoly- és fácánállomány növekedését A tavaszi szaporulat kiala- j kulása döntő hatással lesz ja- vuló fogoly- és fácánállomá- j nyunk további sorsára. Ha az 1 idei szaporulat jól sikerül, minden remény megvan arra, hogy az állomány rövidesen eléri a kívánt szintet. A szapo­rulat esetleges kudarca viszont évekkel visszavetheti fejlődé­sében két leghasznosabb szár­nyas vadunkat. Ezért mind a bérbe adott, mind az állami kezelésben levő vadászterüle­teken a legmesszebbmenőkig arra kell törekedni, hogy az idei szaporulat minél jobban sikerüljön. Minden vadásztársaság és vadgazdálkodó szerv fordít­son nagy gondot a veszélyezte­tett fogoly- és fácán-fészekal­jak megmentésére. A veszé­lyes helyeken (lakott terület, járt utak közelsége, árvíznek vagy talajvíznek kitett terület­részek, korai kaszálók) ha kell, állandó zavarással késztessék helyváltoztatásra a fészkelni kívánó állatokat. Ennek elle­nére lesznek olyan fogoly- és fácántyúkok, melyek veszé­lyeztetett helyre fészkelnek. Ezek fészekalját — közismert módon — vizsla segítségével, zsinórhúzással derítsük fel, és gondoskodjunk a felszedett to­jások eredményes keltetéséről, valamint a csibék további sor­sáról. A fogolynál a legcélsze­rűbb az örökbefogadás biztosí­tása. Legyenek készenlétben minden vadásztársaságnál és vadgazdálkodó szervnél e cél­ra elegendő házi tyúk, kotló vagy — ahol már sikeresen próbálkoznak vele — keltető­gép. A vadászatról és vadgazdál­kodásról szóló rendelet előír­ja, hogy a mezőgazdasági ter­melők legalább nyolc nappal a 3O000OO00O000000000OOO00OO0OO00O0OOO00OOC Az iharos! óvoda szülői munkaközössége bábjátszó csoportot alakí­tott. Mackó Muki kalandját adják elő húsvétkor maguk készítette bábukkal. Herzsenyák Julianna vezető óvónő és Kiss Lajosné össze­olvasó próbát tart. tavaszi, illetve kora nyári ka­szálások előtt kötelesek értesí­teni a vadászatra jogosultakat. Ezért helyes, ha a vadásztár­saság állandó kapcsolatot tart a termelőkkel, így az értesítés módja könnyű, és a fészekal­jak megmentésére jól fel lehet készülni. A szaporulat sikeres kiala­kítása céljából a szőrmés és szárnyas kártevők számát ok­vetlenül csökkenteni kell. A róka kotorékvadászata és a szárnyas kártevők foszforször- pös tojással végzett tavaszi mérgezése jár a közeli hetek­ben igen jó eredménnyel. Al­kalmazásukat minden vadász- területen — nagyvadasokon is — szorgalmazni kell. A nem védett szárnyas kártevők fé­szekaljának szétrombolásával, a szülők kilövésével és a kár­tevők még tapasztalatlan nö­vendékeinek vadászatával a tavaszi, kora nyári hónapok­ban igen sok állati kártevőtől menthetjük meg haszonvad­jainkat. Rendszeres területellenőr­zéssel kell biztosítani a szapo­rító törzsállomány és a szapo­rulat nyugalmát, védelmét az emberi és állati kártevésekkel szemben. A területellenőrzést okvetlenül terjesszük ki a ví­zi-vadas részekre is, hogy az állati kártevők, valamint a to­jás- és fiókszedők vízivadunk szaporulatában se okozhassa­nak kárt. Vadgazdaságunk idei »tér-! mese« most, az elkövetkező hetekben, hónapokban alakul1 ki. Az időjáráson kívül raj-' tunk áll, hogy milyen lesz ez a termés. Szőllősi József, megyei erdészeti és vadászati felügyelő. közt is végezzen politikai ne­velő-, felrvilágoi'tó munkát, köztük is hirdsse a párt és a kormány politikáját.« A népfront-mozgalom igye­kezett e feladatának eleget tenni. A nehezebb feladatok megoldásával erősödött, ható­köre szélesedett, és megfelelő tekintélyre tett szert. A nép­front-bizottságok ma már az élet minden területén részt vesznek a különböző ügyek in- Ságokat, ha tézésében, s észrevételeikkel, javaslataikkal segítik társa­dalmunk előrehaladását. hatásosságát. Figyelembe keli vennünk azt az energiát is, amelyet a KISZ-tagok és a nők bevonásával a mozgalom számára biztosíthatunk. Nagyon fontos, hegy a vá­lasztások lebonyolítását, a fa­lugyűlések megtartását idejé­ben és jól készítsük elő. Fal- vaink lakói csak akkor fogják magukénak érezni az újonnan megválasztott népfront-bsmott- kialakí fásukban, megválasztásukban cselekvőén részt vesznek. A bízott átok újjáválasztása során jó alkal­munk lesz arra, hogy az em- Községi bizottságaink mind berek tömegével az őket fog- egyre lalkoztató kérdésekről tanács» kozzunk, beszélgessünk velük, . ,, , ..... ... „ problémáikra, kételyeikre vá­gositani a kulonbozo tarsadal- laszt adjunk LehetŐ£ég less mi rétegeket az őket közvet’e- arra ;s, hogy elnökségeinket, nagyobb mértékben, eredményesebben tudták moz­nül érintő célkitűzések, felada­tok megvalósítására. A község­fejlesztési tervek összeáll ítása­bizottságainkat talpraállítsuk, állandóvá tegyük ténykedésü­ket, munkájukat. A szocializmus építése ír ég­kor a népfront-bizottságok he- követeli, hogy dolgozó népünk lyesen tolmácsolták a lakos- egészét mozgósítsuk a felada- ság igényeit. i megvalósítasara. A nép— A, «n*. leverése S'ÄÄJ’Ä óta megyénkben mintegy 100 niuk a Népfront értelmét és millió forintot fordítottak köz- jövőjét, amelyet az MSZMP ségfejlesztésre. A lakosság az ^11. kongresszusa így fogalma­anyagi hozzájáruláson kívül TA HazaJ™ Nép­...... ^ • front alkalmas es kepes arra. t öbb mint 10 millió formt er- . hogy politikai egységbe tömö- tékű társadalmi munkát vég- ( rítse a kommunistákat és zett. Erre népfront-bizottsá- mindazokat a pártonkívülie- gaink - karöltve a különböző ke\ az <^Pvető célok te- szervekke! - mozgósították | mus feUpítései az wsz&g szu_ megyénk dolgozóit. A község- • verenitásának és fejlesztési tervek megvalósítá­sa számottevően hozzájárult falvai nk szociális, kulturális helyzetének javításához. Népfront-bizottságaink függetlensé­gének védelme, a népköztársa- 1 ság erősítése, a béke védelme m BESZÉLNI TUDNÉK... ér­i-e tudom írni az életem, mert azt mondják, szép kerek betűket írok. Beszélni azon­ban nem tudok. A feleségem se, akit itt ismertem meg a Textilművekben. Rettenetes érzés némának lenni. A minap az utcán megyek a napsütésben. Valaki azt kérdi tőlem, ugye, gyönyörű a ta­vasz. Mondani akartam, hogy gyönyörű, de néma maradt a szám. Csak mutogatni tudtam. A körülállók sajnálkoztak raj­tam. Hm. Mit tegyen egy vá­gyakkal teli néma ember? Sír­jon, ahol senki se látja? Ököl­be szorítsa a kezét, és harap- dálja párnáját a nyomasztó éj­szakában? Milyen sötét gondo­latokkal léptem át három év­vel ezelőtt ennek az üzemnek a kapuját! Vajon ki lesz mel­lettem, s ki ellenem? Ki érti meg mutogatásomat, s ki fog kinevetni? Az igazgató kezet fogott ve­lem, a művezető elmagyarázta, hogy mit kell csinálnom. Vala­mit nem értettem meg. Ceru­zát fogtam, és leírtam a kér­dést. A művezető szépen sor­jában újra elmagyarázott min­dent. Többször is. Tanultam, figyeltem, igyekeztem. Akkor még nem tudtam, hogy a felet­tünk levő üzemrészben egy kislánynak ugyanúgy magya­ráztak, mint nekem. Ö is né­ma. öt év óta munkás, több­szörös kiváló dolgozó. Mindig arra gondoltam, hogy mi meg­értenénk egymást. De hát hói vagyok én hozzá tudásban és gyakorlatban? És mégis: egy­szer elhatároztuk, hogy meg­esküszünk. Gyönyörű nap volt! Az esküvő után minden erő­met latba vetettem, hogy úgy dolgozzam, mint ő. Kiismer­tem már a gépek minden csín- ját-binját, és megfigyeltem jól a művezetőt, amikor arról beszélt, hogyan lehetne fokoz­ni a termelést. Egyszer aztán közölték, hogy kitüntetést ka­pok. »Kiváló dólgozó«-jelvényt és a vele járó pénzjutalmat. Már nem tudom, hogyan adták át. összefolyt előttem minden, szédültem az örömtől. Amikor újra odamentem az előfonóba, úgy éreztem, hogy meg kellene ölelni valamennyi gépemet. A hűséges társakat, akikkel min­dig megértettük egymást, akik­kel megnyertem életem első csatáját. Most a második ki­tüntetést kapom meg. Olyan jólesik, amikor ebben a nagy üzemrészben a három legjobb munkáé közt említik a nevem, és hozzáteszik, hogy Benkő La­jos már akkor jelzi, hogy anyag kell, amikor az még csak a távolabbi gépeken van fogytán. Milyen boldog voltam, ami­kor megtudtam, hogy gyerme­künk lesz! De rögtön rám sza­kadt a nyomasztó érzés is: Va­jon örökli-e a némaságot? ö sem tudja majd kimondani, hogy tavasz? Mi lesz három néma emberrel? Kétségek között őrlődtem, amikor jött a szülészetről a hír: lányom van! Futottam az irodába: Lányom van! Lányom van! — kiáltott bennem a ki nem mondott hang. Valaki megkérdezte az orvost, és a fü­lemhez nyomta a telefonkagy­lót. A kislány beszélni fog, a sírásból arra lehet következ­tetni — mondta az orvos. Ami­kor megláttam, csak annyit tudtam mondani a gyerme­kemnek, hogy szeretlek! Nem úgy, ahogy ezt általában mondják, mert senki sem tette meg körülöttem.., Másfél év telt el azóta. Gyö­nyörű másfél év! Mindennap hazamegyek gyermekemhez So- mogyjádru. — Beszélj! Beszélj helyettem is kis porontyom, Marikám! — biztatom magam­ban. — Mondj valamit apád­nak. Ne, ne hallgass, mert megőrjít a némaság. Nemrégen, amikor haza­mentem, rám mosolygott, azt csicseregte: »Apu!« Anyán tanította meg rá. Tegnap már azt is tudta mondami, hogy »gyere, apu, gyere,..« Eddig az életem befejezetlen története. Lehet, hogy éppen most kezdek élni igazán? Dol­gozom. Veszem és viszem a kislányomnak a csecsebecsét, a kis ruhát. Megértetem az anyámmal, hogy tanítsa meg őt minden szóra. Tudjon majd mesélni az apjának, sókat, he­lyette is. Igen, kis Marikám, az apád helyett is, aki, ha akkor tudott volna beszélni, amikor szület­tél, azt mondta volna legelő­ször: szeretek ebben a gyárban lenni. Köztelek. Nagyon sze­retlek benneteket szeretetekért emberek..,. Szegedi Nándor részt vállaltak a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének munkájából is. Segítették pa­rasztságunkat abban, hogy megtalálják a helyes utat. Ez is elősegítette, hogy dolgozó parasztságunk bizalma tovább erősödött a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt és a kormány iránt. A termelőszövetkezeti szervező munka befejezése után bizottságaink — a különböző szervekkel együttműködve — segítséget nyújtottak a ter­melőszövetkezetek megszilár­dításához, a munkák megindí­tásához. A jövőben fokoznunk kell a politikai felvilágosító munkát, mert ez elősegíti dol­gozó parasztjaink gondolkodá­sának megváltoztatását, erősí­ti bennük azt a meggyőződést, hogy helyesen döntöttek, ami­kor beléptek a termelőszövet­kezetbe. Segíteni kell a tavaszi mezőgazdasági munkák za­vartalan, eredményes elvégzé­sét, a gazdaságok megerősödé­sét, megszilárdítását. A gazdasági és politikai cél­kitűzések megvalósításával párhuzamosan készülünk a Hazafias Népfront II. kong­— egyetértenek.« A Népfront az elmúlt évek­ben — a párt irányításával —i hatalmas tömegek mozgósító- nagy -sara vált képessé. Megyénkben több ezer ember dolgozik a kü­lönböző bizottságokban. Ennél sokkal nagyobb az az erő, ame­lyet ezeknek a bizottságoknak hatóköre ölél fel. Ezt az erőt okvetlenül figyelembe kell vennünk akkor, amikor fel­adatainkat tervezzük, megha­tározzuk. Hí elnökségek, bizottságok újjáválasztása után ül össze a Hazafias Népfront II. kong­resszusa. A kongresszus meg­tárgyalja és értékeli az eddig végzett munkát, megszabja a feladatokat. A választások si­keres lebonyolítása, lelkes, cse­lekvőképes bizottságok létreho­zása lesz a biztosítéka annak, hogy az elkövetkező eszten­dőkben — a kongresszus irány- mutatásainak segítségével —i eredményesen tudunk mozgó­sítani Sizéles dolgozó tömege­ket nagy célkitűzésünk, a szo­cializmus építésének meggyor­sítására. Galambos Sándor, a Hazafias Népfront Somogy megyei titkára. XDOGOOO0O©OOO0GOOQ0OOOOOO0©OOOO0OOOOOOOOO( A jövő bajnokai. Horváth Ildikó VII. osztályos és Sebestyén Ferenc VI. osztályos lókpusztai iskolások a tízpercben nagy pingpongcsatáé vívnak egymással.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom