Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

TERMELŐSZÖVETKEZETI ELET A burgonya termesztésének agrotechnikája A burgonya gumótermése nem gyökér, hanem föld alatti szár. Ezért nagy termést csakis levegős, tevékeny talajon ér­hetünk el vele. A megfelelően alkalmazott agrotechnikára különösen kell ügyelnünk. Hol követjük el a fő hibákat? Az egyik hiba, hogy a ter­melők nincsenek kellőképpen meggyőződve a mély lazítás .nagy jelentőségéről. Kísérle­teink tanúsága szerint minden talajon kivétel nélkül — még a laza homoktalajokon is — célszerű alkalmazni. A dél­somogyi kísérleti telepünkön (Marietta-pusatán) 15—20 má­zsás terméstöbbletet eredmé­nyez a megfelelően végzett mély lazítás. Ezért azt ajánljuk, hogy burgonya alá 20—25 cm mélyen szántsunk, majd ez alá altalajlazítós ekével lazítsuk a talajt 40—45 cm mélyen. Ügyelni kell azonban arra, hogy a mélylazítást ne végez­zük túl nedves talajon, mert különösen a rosszabb szerkeze­tű erdőtalajon elkenjük a ta­lajt, és szerkezetét nagymér­tékben rontjuk. Az altalaj-la­zítást éppen ezért legjobb a tarlóhántás után vagy kora ősszel elvégezni. Az őszi mélyszántás elvég­zése a másik fontos talajmű­velési eljárás. Ez biztosítja a téli nedvesség tárolását. A ta­vaszi talaielőkészítésre szin­tén ügyelni kell. Az őszi mély­szántott területen tavaszi szán­tást is alkalmazhatunk. Túl merev az a szakkönyvekben hangoztatott álláspont, mely ellenzi a tavaszi szántást, ho­lott erősen összeülepedett ta­lajokon 10—15 cm-es sekély szántást bátram alkalmazhatunk, ezzel kedvezően átlevegőztetjük és lazítjuk a talajt. Fontos fel­adat azonban a talaj zárása, vagyis a szántás utáni megfe­lelő elmunkálás. A tárcsa ta­vaszi alkalmazása helytelen, mert forgat, és a talaj szerke­zetét rombolja. Helyette sok­kal célszerűbb a kultávátor használata. Sajnos ez a kivá­ló lazítóeszköz nem tudott ér­demének megfelelően elterjed­ni. Az agrotechnikához tartozó kérdés még az istállótrágya helyes alászámtási mélysége. Kötött, rossz szerkezetű tala­jokon azt a hibát követjük el, hogy túl mélyen szántjuk alá a trágyát, így az levegőtlen kö­rülmények közé kerül, hatását nem tudja megfelelően kifej­teni. Leghelyesebben akkor járunk él, ha kötött talajokon csak 15—20 cm, könnyebb ho­moktalajokon pedig 20—25 cm- nél nem szántjuk mélyebben, különösen ha kellő érettségű az istállótrágya. Végül. az utolsó kérdés, me­lyet szükségesnek tartok meg­említeni,. a nemesítés és az ezzel szoros összefüggés­ben lévő vetőmagszaporítás. Marietta-pusztai nemesítő te­lepünkön Barsy Saroltának si­került több évtizedes munká­val olyan új fajtákat kineme- síteni, mint a somogyi sárga és a somogyi korai vagy az ez év­ben elismerésre kerülő somo­gyi kifli, melyek dunántúli vo­natkozásban az eddigi fajták­nál tenmőképesebbek, és a be­tegségeknek sokkal ellenállób­bak. Rengeteg energia és ve- sződség, tervszerű nemesítő­munka van ezekben, az új faj­táikban, ezért ügyelni, hogy Teremtsenek rendet az SZTK-járulékok ügyében Termelőszövetkezeteinkből i semmi kötelezettségük, de sem szinte naponta érkeznek hoz- milyen jogokkal sem léphet- zánk kérdések, problémák, me-|nek fel. Alkalmazottá nyílva lyek azt tükrözik, hogy sok helyen nincsenek tisztában, kinek és mennyi SZTK-járu- lékot kell fizetnie, s a befize­tett járulék alapján a szövet­kezeti tag milyen szolgáltatá­sokra jogosult. A helytelen nézetekből adódott, hogy né­hány helyen túlfizetések tör­téntek, másutt pedig nem tel­jesítették a törvény előírta kö­telezettséget. Az ügy tisztázá­sa végett felvilágosítást kér­tünk az SZTK megyei alköz­pontja illetékeseitől. SZTK-járulékot minden ter­melőszövetkezeti tagnak fi­zetnie kell, tehát azoknak, akik aláírták a belépési nyi­latkozatot, és tagságukat a közgyűlés elismerte. Ez alap­törvény. A 36 forintos járulék megoszlik 27 forint nyugdíjjá­rulékra, 3 forint balesetbizto­sításra, s ezeknek fizetése a nagyon kell' működési engedély kézhezvéte- fajtafenntartá-1 létől kötelező. A 6 forint be­A minta törzstenyészetek kialakításának feltételei Az állattenyésztés mennyisé­gi és minőségi fejlesztése cél­jából megyénk számos terme­lőszövetkezetében minta-törzs- tenyészeteket alakítanak ki. E közös gazdaságok bevezetik és alkalmazzák a legjobban be­vált tenyésztési módszereket, s példát mutatnak a többi tsz- nek a jövedelmező nagyüzemi állattenyésztésben. A Büssű- ban megrendezett ankéton megvitatták a minta-törzste- nyészetek kialakításának felté­teleit. Ezt az alábbiakban — állatfajonként — részletesen ismertetjük. SZARVASMARHA­TENYÉSZTÉS A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló teheneknél érjenek el egyedenként évi átlagban 4000 kilogramm tejhozamot 160 kg zsírtartalommal (5 év alatt 4 százalékos zsírtartalom). A tenyésztésben álló tehenek át­lagos élősúlya 650 kg legyen. A mesterséges termékenyítés kiterjesztésével legalább 80 százalékosra nőjön az évi bor- júszaporulat. A szövetkezet te­hénállományának minden egyede két éven beiül törzste­hén legyen. A legjobb egyedek bikaborjait tenyésztésre ne­veljék fel. Gondoskodjanak az összes üszőborjak tenyésztésre történő felneveléséről. Két éven belül 100 kai. hold szán­tóra hat tehén jusson. A törzs­könyvezési felügyelőség és Törzsállattenyésztő Állomás által előírt és alkalmazható fejlett tenyésztési módszereket vezessék be. Az egész állo­mányt mentesítsék a gümőkór- tól. A törzstenyésztő szövetkeze­tek gondoskodjanak a megha­tározott nyilvántartások pon­tos vezetéséről, tehéncsaládofc kialakításáról, az állatok na­ponkénti jártatásáról. gondo­zásáról, a kellő takarmánybá­zis megteremtéséről és a szab­vány szerinti takarmányozás­ról, valamint az állategészség­ügyi rendszabályok hiánytalan megtartásáról. S ERTÉSTENYÉSZTÉS értékesítése haladja meg a 20 százalékot. A továbbiakban a kocacsalá­dok kialakítása, a szakszerű takarmányozás, a megfelelő gondozás és az egészségügyi rendszabályok megtartása sze­repel a feltételek között. JUHTENYÉSZTÉS A juhtanyésztő mintagazda­ságok évenként 100 anyától 100 bárányt neveljenek fel. A bá­rányok választási súlya érje el a 20 kg-ot. Júhonként átlag évenként öt kilogramm gyap­jút nyírjanak le. A jövő évben kezdjék meg az anyajuhok fe­jesét. A feltételek megszabják a juhbetegségek elleni védekezés, a szakszerű gondozás, takar­mányozás és elhelyezés köve­telményeit. BAROMFITENYÉSZTÉS Az elhullás nyolchetes korig 7 százalékon, nyolchetes kor­tól hat hónapos korig pedig 5 százalékon alul maradjon a sukról gondoskodjunk. Meg- tegellábási díj az említik a termelők, hóigy még való megállapodás nincsen elegendő mennyiség és a termelőszövetkezeti gaz­daságoknak nem tudunk gu­mót juttatni. Az idén még va­lóban így van, s oka, hogy nem lehet az egyik évről a má­sikra elszaporítani az új faj­tákat, Ez évben már több száz holdon szaporítjuk őket. Jövő­re azonban már nagyobb meny- nyiségben állnak a termelők rendelkezésére az új somogyi fajták. A vetőmagszaporítást akkor oldjuk meg jól, ha a kijelölt gazdaságok legfontosabb fel­adatuknak tartják ezt. Bízzák o szakirányítást egy mezőgazdászra, a szüksé­ges növényápolási és szelek­ciós munkákat függetlenített munkacsapatok végezzék, ne­hogy más munkák miatt eze­ket elhanyagolják. A vető­magszaporító parcellákat kü­lönös gonddal kezeljük, és az időszerű munkákat mindig hajtsuk végre. Így saját gazdaságunk, hanem a többi üzem részére is megfe­lelő mennyiségű és értékes ve- tőgüimót tudunk biztosítani. Nem engedhető meg, hogy több üzem a szelekciót, valamint az őszi válogatás és betakarítás munkáját elhanyagolja, mert elmulasztásával súlyos károkat okoz magának és a népgazda­ságnak egyaránt. Dr. Bélák Sándor, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia igazgatója. SZTK-val útj án lesz törvényerejű. A közgyűlés dönt abban, hoigy a tagok igényelni akarják-e a betegellátást, s a megállapodás után negyed­évenként utólag kell megfizet­ni a havi 6 forintot. Szövetkezeteinkben jó né­hány típuspélda fordul elő. Ha csak a férj tsz-tag, akkor sem a feleség, sem a 16 éven aluli gyermek nem köteles fizetni semmilyen járulékot sem. A 16 éven felüli gyermek (felfe­lé a kor meg nem határozati), ha közös háztartásiban él a tsz-taggal, és bedolgozik a szö­vetkezetbe, akkor abban a hó­napban, amikor munkaegysé­get teljesített, köteles fizetni 6 forint betegellátási díjat. En­nek fejében betegség esetén ingyenes orvosi kezelésben, kedvezményes gyógyszerellá­tásban vagy kórházi ápolásban részesül. Ha a férj is és a fe­leség is tag, mindkettőnek fi­zetnie kell a 36 forintos járu­lékot. Így lesznek jogosultak a nyugdíjra és a többi tor­nyosak | vényadta kedvezményre. Ha csak a feleség tag és csak ő dolgozik a szövetkezetben, ak­kor csak neki kéül fizetnie a járulékot, férje nem lesz jogo­sult semmire, csak abban az esetben, ha orvosi bizonyítvány igazolja, hogy keresőképtelen, vagy 60 éven felüli. Ha a fele­ség bedolgozó és az édesapja vagy a férje tag, akikor 6 fo­rintot kell fizetnie; Külön elbírálás alá esnek a pártoló tagok és házastársaik. A pártoló tagoknak tsz-tagoknak addig kell fizet­niük a teljes értékű járulékot* amíg az Országos Nyugdíjin- nítják a feleséget, ha a férj tézet kérésükben döntést nem pártoló tag, és az asszony be- hoz. A döntés után a 27 forint dolgozik a szövetkezetbe. Ha a nyugdíjjárulékot nem, de a 6 bedolgozó feleség ipari vagy forint betegellátást és a 3 fo- szellemi munkát végez, akkor rint balesetbiztosítást tovább- 13 százalékos járulékot kell ra is fizetni ke'l. Helyes, ha a utána fizetni, melyből 10 szá- szövetkezet ilyen esetben a zalék a termelőszövetkezetet félreértések elkerülése végett terheli, 3 százalékot pedig a a tag neve mellé feltünteti a dolgozó fizet. Abban az eset- nyugdíjintézet határozatának ben, ha a feleség mezőgazda- számát és azt, hogy a tag mi­sági munkát végez, mezőgaz- kortól kap öregségi járulékot dasági biztosított lesz, és na­ponta a biztosítási bélyeget meg kell vásárolnia. Ha mindezeket a törvényben elő­írt feltételeket megtartják, a fél teljes értékű biztosított lesz, s mindennemű SZTK- kedvezményre jogosult. Sok probléma vetődött fel azoknál, akik valahol (gépállo­vagy nyugdíjat. A legtöbb félreértés abból származik, hogy a termelőszö­vetkezet r.an vezeti pontosan a tagnyilvántartást. Az SZTK nem név, hanem szám szerint nézi, hogy mennyi járutokot köteles a tsz fizetni. Ezért fon­tos, hogy a nyilvántartás a be­lépett termelőszövetkezeti ta­más, ktsz stb.) főfoglalkozásban gokat, tartalmazza. Több ízben vannak, de termelőszövetkeze- j előfordult már, hogy a párto- ti tagok is. Ebben az esetben a ló tagokat is ide sorolták. Ez helyes eljárást egy példával helytelen, s ebből adódik az magyarázzuk meg. Ha a tsz- j olyan eset, hogy a pártoló tag­tag traktoros is, tehát a gép­állomással áll főfoglalkozású munkaviszonyban, akkor a 'tarmelőszövetlkezet révén, fi­zetnie kell a 6 forint beteg- ellátási és a 3 forint biztosítá­si díjat, a gépállomás révén pedig a 3 százalékos nyugdíj­járulékot. Aki termelőszövet­kezeti tag, de főfoglalkozása miatt (pl. ktsz-tag) nem dolgo­zik a szövetkezetben, azt pár­toló tagnak kell nyilvánítani, s a pártoló tagra — a fent is­mertetettek alapján — semmi­lyen kötelezettséget sem lehet róni. A munkaképtelen vagy öreg tói is levonják a 36 forintos járulékot. A szövetkezet saját érdeke, hogy pontosan vezesse a nyilvántartást. Nem fordul­hat elő törvénytelenség, ha egv nyilvántartás tartalmazza a tsz-tagok és a 16 éven felüli bedolgozó gyerekek névsorát* egy másik a többi bedolgozó tagot, és egy újabb nyilvántar­tás a pártoló tagokat sorolja fel. Szabálytalan, ha a szövet­kezet az öreg vagy munkakép­telen tagokat törli a tsz-tagok névsorából, s ezzel elvágja an­nak lehetőségét, hogy az Or­szágos Nyugdíjintézet adta jo­gokat élvezzék. KÉRDÉSEKRE VÁLASZOLUNK Szenyéri Vendel, Bélavár. Ha tagként vagy pártolótag­ként lépett a szövetkezetbe, köteles a földje bevetéséhez szükséges vetőmagot bevinni. A vetőmag ellenértékét a szö­vetkezet megtéríti. * * * Kossuth Tsz, Kapoly. Szige­ti János kisiparos esetében a kővetkezőket vegyék figye­lembe: a kisiparos isz-tag kö­teles a saját és a vele közös háztartásban élők tulajdoná­ban lévő minden olyan gépet és felszerelést bevinni a közös­be, amely a tsz által folytatott segédüzemági tevékenységet szolgálja * * * Soós Vendel, Kőkút. A havi nincs 260 forintos munkaképtelensé­gi járadékot az Országos Nyug­díjintézettől (Budapest, V., Gu- szev u. 10.) kell kérelmezni. A kitöltött és igazolással ellátott űrlapot erre a címre küldje el a szövetkezet vezetősége. Or­vosi igazolást nem kell mellé­kelni, mert később kerül sol? orvosi vizsgálatra; * * * Űj Élet Tsz, Darány. A ma­lom épületét a gépek kiszere­lése után átvehetik. Kérésük­kel forduljanak a Megyei Ma­lomipari Vállalathoz. * * * Ember Géza, Nemesdéd. Az alapszabály kimondja, hogy a tsz-tag köteles a közös mun­kákban á legjobb képességei szerint részt venni és az előírt munkaegységet teljesíteni. Ter­melőszövetkezetből a belépést Jó segítség ez a havi 260 forint CJ / \ Március 15. Tsz, Memye. Aa hóra való megteremi6™^® & munkaképtelensé- a háztájiban, de kelVgi járadékról szóló rendelet követő 3 év alatt “kilépni nem szövetkezetek csibenevel5 (lehet. Elköltözés esetén a rend­üzemágában. A saját állomány-? tk ívüli kilépés szabályai a bői származó fajtatiszta egye-S r r * . > • *>.>/* / (mérvadók deket hagyják meg továbbte-% nyésztésre, az év közben kise-5 lejtezett egyedeket az év vé-r gén pótolják. Az idén vezes-í sék be a csapófészkes tojáster-S melésii ellenőrzést. A sárga ma-? gyár tyúkoknál érjék el azé évi 120 darabos tojástermelést.1 Az állományt szabad kifutó-! ban tartsák, s a lehetőségek-1 hez mérten vándorólban he-| lyezzék el. Évenként végeztes-1 sék el az előírt háromszori vér-| vizsgálatot, s a tífuszra reagált' egyedeket távolítsák el; a| Törzsállattenyésztő Állomástól kérjék az állomány ellenőrzés-! be vételét. Szerepel a feltételek között; a csábeneveflő házak megfelelőj elkészítése, a baromfiak szak-i szerű takarmányozása, a jó te-[ nyészegyedek tojásainak kelte-i tésre való átadása. A megyei tanács mezőgazda-' sági osztálya állattenyésztési? csoportja a törzskönyvi fel-í Egy évén belül 100 kát. hold j ügyelőség, a Mesterséges Ter-5 forintról kérdezzük. szántóterületre négy koca jus- j mékenyíto Főállomás és a5 — Tehetetlenek va­A meleg déli nap­sugár beragyogja az udvart. Egy öregem­ber aprítja az ágakat. A szélcsendes helyen ütemesen, lassan végzi munkáját. Ahogy ere­jéből telik. Felé mutat egy mo­solygós fiatalasszony, amikor Kovács János »nyugdíjast« keresem. Mert tudni kell, hogy Kovács bácsi, az új­várfalvi Noszlopi Gáspár Tsz tagja öregségi járadékot kap. Hogy ez mit je­lent számára? Csak rá kell nézni megtört, barázdákkal átszelt arcára, csak bele kell nézni fáradt szemébe, amint megtelik élet­tel, mikor a nemrég kézhez kapott 1040 son. s kocánként minden év-J y ÁllomásiBVUnk- Jf> ^ítség ez íalacot nevel- J C — mondja az öregek szakemberei a járási tanácsok^ bölcs rövidségével. I főállattenyésztőivel együtt? Ezzel a két kurta i mondattal sokat kife- J jez: nehéz, dolgos éle- , , j tét, törődöttségét, a zeteknek a minta-törzstenye-£ 75 év súlyái, a km_ ben átlag 12,5 mc jenek fel. A született malacok átlag 85 százalékát kell felne­velni, s a 30 napos alomsúly érje el a 60 kg-ot. Esv-ogv vá­lasztási malac súlya — szin­tén át'nc.osrm — több mint 16 minden szükséges segítséget? mega'dnak a termelöszövetke-J , legyen. A hízósertések dara- i szetek kialak'tasához. i tástalanságot, ami ed­dig álmatlan éjszaká­kon marta, kínozta, s amely lám, most megszűnt. Remegő, eres keze a baltán pihen. Várja, hogy engedjük to­vább • dolgozni. De azért kikísér a ka­puig. Lassan, nehezen lépdel. — Nem bíztam benne, hogy megka­pom a járadékot közli bizalmasan. —■ Olvastam az újság­ban, de azt mondtam, hogy csak akkor hi­szem, ha a pénzt megolvashatom. Meg­írtuk az örömhírt Öreglakra is, mert ott él két rokonunk, és azt is, hogy bízza­nak, mi már megkap­tuk. Igaz, de mennyi­re az, nem csapód­tunk be. Eddig min­dig mi fizettük az adót, most hozzánk is bekopog minden hónapban a postás kis pénzünkkel. A minap Űjvárfal- ván járt a mozgóbolt Kaposvárról. Kovács bácsi vett egy öltözet ruhát. A most kapott pénzből még lábbelit szeretne. Úgy mond­ja, hogy a felesége is csak nyig-nyög, bete­ges. I gaz, már a 71. évét tapossa, bent van a korban. Milyen jólesik az öregeknek az állam nyújtotta segítség! Kopogtassunk be Buzsáki Györgyék- hez is. Bekötözött lábú asszony nyit ajtót. Először bizalmatlanul tekint ránk. Keze nedves még, ujjal ráncosaik a sok mo­sástól. A konyha kö­zepén áll a mosótek- nő. Buzsáki bácsi az ágyon ül. Egy év óta nem bír tenni sem­mit. Szivasztmás. A néni ajkáról orrúik a szó. Kilenc gyerme­ket hozott a világra, hat gyermeke él, mégis egyedül ma­radt a két öreg. A járadékról, amit ja­nuárig visszamenően kaptak meg ők is, így beszél: — Elég szép. Jaj, édes. a ruha annyira kellene mar. A kony­mindig egy kis pénz is. Kilenc holddal áll­tak be a szövetkezet­be. Mutatja eres lá­bát. Már csak azért is sokat jelent, hogy szövetkezeti tag, mert eddig sok pénzt fizet­tek orvosra, patikára. Büszkén mondja, hogy a drága orvos­ságért most már csak filléreket kell kiad­nia. Eddig tízen kapták meg az öregségi já­radékot a faluban. Még vágy 30 vissza­maradott kérvényt a napokban küld el a szövetkezet az Orszá­gos yégreihajtási utasítása nemré­giben jelent meg. Az utasítás 'megtalálható a Magyar Köz­löny március 27-1 számában* A közlönyt megszerezhetik a helyi tanácsnál; Gerle György, Lengyeltóti. Mis vei ön nem tsz-tag és apósa állami gazdaságban dolgozik, ezért 1200 'négyszögöl akácosuk jogtalanul került a termelőszövetkezet hasz­nálatába. A szövetkezetnek köteles­sége lett volna a tábla szélén az önökével azonos értékű akácost adni csereingatlanként. Ha ilyen területtel nem rendelkezik a tsz* iákkor az akácost meg kell hagyni a tulajdonos birtokában és hasz­nálatában még akkor is, ha a szö- .. .... ,. .vetkezet táblájában van. Kérjék a ^vetkezettől a kitermeit fa el­cS™SoLS ^fcfcréa£0ff r, juí™kvegyez* .... .... .. bégre, akkor forduljanak a Fonyo­egyedül allo özvegy-U Jarasi Tanács Mezőgazdasági asszony néz bizakod- [ osztályához, végső soron pedig a va a holnap ele. Nyu-; (bírósághoz. godtak, hiszen az ő 5 Másik kérdésére válaszolva kö- sorsuk megkönnyítő-Czöijük' hogy aklk tagként léptek sével is törődik már f be a szövetkezetbe, azok a bevitt ál- %földterület után kártalanításban hát ínem "fülnek, hanem földjára- ' itdékra jogosultak. Ennek értéke e2Í . N arany koronánként meghaladhatja* M.-né ?io kilő búza értekét Is. a szövetkezet, az lám. Megérték

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom