Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-06 / 81. szám

Fáklyás staféta vitte a hála lángját a marcali szovjet hős* emlékműhöz Vasárnap délelőtt az általános iskola udva- ' rám ünnepélyes csapatgyűléssel, úttörőavatás- sál kezdődtek meg Marcaliban a felszabadulá­si ünnepségek. Ugyancsak vasárnap délelőtt nyitották meg a művelődési házban a felszabadulási ki­állítást. Ugyanitt tartották meg este hét órai kezdettel az emlékünnepséget is. A zsúfolásig megtelt nagyteremben a község dolgozói előtt Nagy Lajos, a megyei pártbizottság osztály vezetője mondott ünnepi beszédet. Ezt köve­tően a helyi művészeti csoportok, valamint a Csiky Gergely Színház művészei szórakoztat­ták a közönséget. A nagygyűlés után fáklyás staféta vitte a hála lángját az 1919-es mártírok szobrától a hősi emlékműig, majd a honvédség helyi ala­kulatai tűzijátékkal szórakoztatták az ünnep­lőket. Hétfőn délelőtt hatalmas tömeg jelenlété­ben koszorúzták meg a szovjet hősi emlékmű­vet, majd a honvédség és a munkásőrség dísz­százada vonult el az emlékmű előtt. A koszo­rúzáson részt vett több szovjet tiszt is. Az úttörők felszabadulási seregszemléjét ugyancsak 4-én a délelőtti órákban tartották meg. Délután a KISZ művészeti csoportjai adtak műsort. —­A sportkedvelők atlétikai versenyen és labdarúgó-mérkőzésen szórakozhattak az ün­nep délutánján. Kulturális szemle, kiállítás, katonai díszszemle a nagyatádi felszabadulási ünnepségen A felszabadulásunk 15. évfordulóját kö­szöntő ünnepségek Nagyatádon április 3-án kezdődtek. Vasárnap délelőtt 9 órakor nyitot­ta meg Kovács Ferenc, a járási tanács v. b. elnökhelyettese a járási művelődési házban megrendezett » Járásunk 15 éves fejlődése ké­pekben« című dokumentációs kiállítást. Ez­után került sor a Felszabadulási Kulturális Szemle járási bemutatójára, melyein több mint húsz öntevékeny művészeti csoport vett részt. Délután a művelődési ház klubjában a so­mogyi írónőkkel találkoztak a nőtanács tagjai, este pedig tánc volt Az ünnep reggelén, 4-én a járási művelő­dési ház zenekara ébresztette a község lakóit. Délelőtt 9 órakor a pártbizottság épületéből indultak el az üzemek, hivatalok, intézmé­nyek és tömegszervezetek képviselői a temető­be, s megkoszorúzták a szabadságunkért vérü­ket hullató szovjet hősök emlékművét. A ko­szorúzás után az ünneplők tömege a Széchenyi térre vonult; itt mintegy kétezer főnyi dolgozó előtt került sor a katonai díszszemlére. Utána Tálas Tibor százados mondott rövid emlékbe­szédet. Ezt követte az ünnepi nagygyűlés, me­lyen Halmos József, a gimnázium igazgatója, a Hazafias Népfront községi titkára méltatta felszabadulásunk tizenöt évének eredményeit. Az ünnepi nagygyűlés után színvonalas kultúrműsor következett. Délután labdarúgó- mérkőzésen, este a szövetkezeti étteremben és a művelődési házban szórakoztak a nagyatá­diak. A nagy naphoz méltóan ünnepelt a barcsi járás A járási művelődési házban április 3-án került sor a kultu­rális szemlére. A körzeti be­mutatókon legjobban szerepelt 16 együttes nagy sikert aratott a jól összeállított műsorszá­mokkal. Este az ünnepi nagygyűlést a járási művelődési házban tartották. A terem zsúfolásig megtelt ünneplő dolgozókkal. Az ünnepi beszédet Virovecz Pál százados, a járási kiegészí­tő parancsnokság tisztje mon­dotta. Ezt követően az úttörők táncokat és jeleneteket adtak elő, majd a ktsz énekkara kapott megérdemelten nagy tapsot. Az esti ünnepség a Himnusz eléneklésével ért vé­get. A járás többi községében április 3-án ugyancsak műsor­ral egybekötött ünnepségeket rendeztek és több helyen fák­lyás felvonulást tartottak a felszabadulás 15. évfordulójá­nak tiszteletére. Április 4-én délelőtt Barcson a Sztálin téren a tömegszerve­zetek, vállalatok és intézmé­nyek dolgozói megkoszorúzták a felszabadító harcokban hősi halált halt szovjet katonák sír­jait. A koszorúzás után már­ványtáblát helyezitek el az em­lékművön. A megemlékezés után az Intemacionálét énekel­ték el az egybegyűlt dolgozók. Délután is gazdag program biztosította a nagy ünnephez méltó szórakozást. A járási művelődési házhan a KISZ- bizottság szellemi öttusa-ver­senyt rendezett. A sportot ked­velők pedig labdarúgó- és röp- labdamórkőzéseket láthattak. A filmszínházban a Béke első napja című nagysikerű szovjet filmet mutatták be. Úttörők seregszemléje Siófokon •Siófokon április 4-én a járás úttörői tartottak seregszemlét. 500 úttörő adott egymásnak találkozót, hogy felszabadulá­sunk 15. évfordulóján még szorosabbra fűzzék baráti kap­csolataikat A Szabadság téri víztorony tövében állították fel a díszemélvényt, a járás ve­zetői és más vendégek ott fo­gadták az úttörők tisztelgését. A járási székhely zászlódíszt öltött április 4-e tiszteletére. Mindenfelé ünneplő ruhás út­törők siettek a kijelölt gyüle­kezőhelyekre, sokan busszal, vonattal jöttek el a járás köz­ségeiből. Maszlanyileov alezre­des vezetésével szovjet katonai küldöttség és szovjet pionírok érkeztek. Az ünnepség a szovjet hősi emlékműnél kezdődött. Az üzemek, vállalatok küldöttei megkoszorúzták a Siófokon nyugvó szovjet hősök sírját. Itt Gerő József községi párt­titkár mondott rövid beszédet, majd a szovjet küldöttség egyik tisztje emlékezett elesett elvtársa ira^ A Szabadság téren kürtszó jelezte az ünnepség kezdetét. Felvonultak az úttörők élükön az ifjúgárdistákkal, nyomuk­ban a siófoki, zamárdi, endrédi és más községbeli úttörők ha­ladtak. Felhangzott az Építő­ipari Ktsz dalárdistáinak éne­ke, a magyar—szovjet him­nusz, majd Nagy Antal elvtárs, a járási pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. — Április 4-e a mi legdrá­gább nemzeti ünnepünk — mondotta. — 15 évvel ezelőtt nemcsak a magyar nép függet­lensége, szabadsága született meg, hanem az új élettel együtt ránk köszöntött a ré­gen várt béke is — mondotta az ünnepség szónoka. Úttö­rőink, akik tanúi, részesei egyre szebb életünknek, a múlt­ról, a nyomorúságról, a szen­vedésről csak az idősebbek elbeszéléseiből hallanak. Azt azonban tudják jól, hogy mit köszönhetnek és mivel tartoz­nak a felszabadítóknak. S amikor átveszik a munkásörök által hozott szép vörös selyem­zászlót — a járási pártbizott­ság ajándékát —, egyöntetűen fogadják: hűek lesznek a zász­lóhoz, s az iskolában jó tanu­lással, majdan pedig — kike­rülve az életbe — jó munká­val lesznek méltóak hozzá. Maszlanyikov alezredes a szovjet katonák üdvözletét tol­mácsolta, és kívánt sikert a magyar nép építőmunkájához. Kovács Ottó, az Országos Út­törő Elnökség selyemzászlaját adta át a balatonendrédi úttö­rőcsapatnak kiváló munkája elismeréséül; Elvonultak az úttörőcsapa­tok, felhangzott a több ezer ínneplő tapsa. S ez a taps ’emcsiak a fegyelmezett, ren- 'ezett gyermeksoroknak szólt, "öszönitötte április 4-ét, a 15 •vvel ezelőtt született szabad- ágot, mely fiatalnak, öregnek 'gyarámt boldog, szép életet teremtett, <yf hála zászlaját adták át Qahútt a Lz&ajel katariaknak A verőfényes Tcora reggeli órákban kisebb csoportok áll­tak a tabi járás valamennyi községének utcáin. Várták a motoros stafétát, mely zászló- szalagjaikat viszi majd Tabra, ahol ünnepi pompával rendez­ték meg felszabadulásunk 15. évfordulójának ünnepségeit. A Szabadság park zöld pá­zsitján már nagy tömeg gyű lekezelt, amikor 9 óra tájban csaknem ötven motoros futott be két irányból a járás szék­helyére. A zenekar indulóinak hangjainál kötötték fel a szebb­nél szebb hímzett hálaszála goik sokaságát a zászlóra, me­lyet az ünnepség keretében adnak majd ást a szovjet kato­náknak. Aztán felsorakozott az ün­neplő tömeg, s színpompás me­netük megindult a szovjet hő­sök emlékműve felé. A felvo­nulás élén úttörőink haladtak szép egyenruháikban, dóbszó- val, zászlókkal. A szovjet ka­tonák fúvós zenekara induló­kat játszott, s utána menetelt a magyar és a szovjet díszsza­kasz, a munkásőr-díszszázad majd a gimnázium tanulóifjú­sága és a KISZ R-gárdistáinak sorai után Tab és a járás dol­gozói hosszú menetben. Bár rendkívül sokan voltak a fel­vonulók, akadtak szép szám­mal érdeklődők is, akik a jár­dáról nézték s kísérték végig Szovjet katonák az ünneplő tömeg között a járás dolgozói« nak hálazászlajával, az impozáns demonstrációt. Az ünnepséget a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a községi tanács elnöke nyitotta meg, majd Kővágó Gyula elvtárs, a járási pártbi­zottság titkára mondott ünne­pi beszédet. Megemlékezett a Vörös Hadsereg diadalmas előrenyomulásáról, a szovjet hősökről, akik vérüket áldoz­ták népünk szabadságáért, s röviden méltatta 15 esztendő eredményeit, melyek munkás- osztályunk, dolgozó népünk összefogását, erejét tükrözik. Szólt a járás mezőgazdaságá­nak átalakulásáról, majd befe­jezésként a következőket mon­dotta: — Felszabadulásunk évfor­dulóján dolgozóink hálatelt szívvel emlékeznek azokra a magyar és szovjet hazafiakra, román, bolgár, jugoszláv kato­nákra, akik részt vettek az or­szágunk felszabadításáért fo­lyó harcban. E nagy ünnepün­kön tekintsünk bizakodva a jövőbe, mert mi az életet, a még szebb holnapot, a békét akarjuk. Ügyünk igaz ügy, te­hát győzni fogunk. Éljen és vi­rágozzék minden nép számára a tartós béke! Kővágó Gyula elvtárs ezután ünnepélyes külsőségek köze­pette átnyújtotta Fomenko Konyepantin Mihail alezredes­nek a felszalagozott gyönyörű ilörös selyemzászlót, mely a járás dolgozóinak nagyrabe­csülését és háláját fejezi ki. Fomenko Konyepantin Mihail alezredes átnyújtja az emlék­zászlót a bedegkéri Üj Élet Tsz elnökének. A zászló egyik oldalán arany- betűkkel ez olvasható: *»Emlékül a tabi járás dolgo­zóitól felszabadulásunk 15. év­fordulója alkalmából.« Fomenko Konyepantin al­ezredes, a szovjet egység pa­rancsnoka emelkedett ezután szólásra. Utalt a magyar—■ szovjet barátság messze nyúló történelmi gyökereire, s hang­súlyozta: — Most, amikor átveszem e zászlót, a magyar nép irántunk érzett tiszteletét látom bennei Célunk, törekvésünk azonos, s a magyar nép mindenkor szá­míthat népünk segítségére, ha a szocializmus megvalósításá­ról van szó. — Éljen a megbonthatatlan szovjet—magyar barátság, él­jen a világbéke! — mondotta az alezredes, majd a tömeg éljenzése, tapsa közepette vö­rös emlékzászlót nyújtott át a járás élen járó termelőszövet­kezetének, a bedegkéri Üj Élet Tsz-nek és a legjobb KISZ- szervezet, a nágocsi Szabadság Tsz KISZ-szervezete vezetői­nek. Ezután megszólalt a zene, s a község, a járás 22 szervének képviselői elhelyezték az em­lékezés koszorúit a hősök em­lékművének talapzatán. Az ünnepség az Internacioná- 7é hangjaival ért véget. A dél­utáni órákban sportműsort ren­deztek, a repülőgépmodellezők bemutatóját, este pedig kultúr­műsor zárta a járás felszaba­dulási ünnepségsorozatát. „Az elmúlt 15 évre emlékezünk66 Zászlók lengenek, feliratok köszöntik április 4-ét, úttörő­ruhás lányok, fiúk sietnek. Legtöbbjük Lengyeltótiba igyekszik. A fonyódiak ünnep­sége — már hagyományosan — tulajdonképpen ebben a községben kezdődik délelőtt 10 órakor. Az ottani szovjet hősi emlékmű koszorúzási ünnep­ségére minden tömegszervezet elmegy, hogy kegyelettel és hálával emlékezzenek azokra, akik életüket áldozták fel Magyarország felszabadítá­sáért. Az emlékműnél Kovács Béla, a járási pártbizottság osztályvezetője mondott be­szédet. Az ünnepség délután 2 óra-' kor folytatódott Fonyódon. A sportpályára — az ünnepség színhelyére — érkezők még lát­hatták a délelőtti labdarúgó­mérkőzések végét. Péter István, a község párt­szervezetének titkára kö­szöntötte a megielenteket. Ün­nepi beszédet Németh Ernő, az általános iskola igazgatója mondott. Visszaemlékezett a magyar nép hősi harcaira, a második világháború borzal­maira s azokra a szovjet hő­sökre, akik életüket, vérüket áldozták a magyar nép sza­badságáért vívott harcokban. Beszélt a megtett út, az el­múlt tizenöt év gigászi mun­kájáról, a szovjet és magyar nép barátságáról és a népek testvéri közösségéről. Szónok­latában kifejezésre jutott a világbéke megteremtésének óhaja. Harsányan, bátran szállt a három első osztályos kisfiú hangja, akik Szabó László Áp­rilis 4 című versét mondták el. A földművesszövetkezet énekkara Skogarenko Már bé­kében épít a nép című dalát adta elő. A műsor következő részében ismét a kis iskoláso­ké volt a szó. Magyarruhás, virágos fejdíszes kislányok énekeltek, táncoltak, szavaltak.- Petkes Emőke hatodik osztá­lyos tanuló Benjámin László Április 4, Izsák Judit negyedik osztályos tanuló a Béke védel­mében című verset adta elő; Minden arc felderült a Sándor utcai iskola kisdiákjainak né­pi játéka láttán. Magasba len­dültek a csöppnyi kezekben a kis papírzészlók, amikor a sza­valókórus a Békét akarunk című verset mondta. Az ünne­pi műsort a földművesszövet­kezet kórusa egy Kodály-mű előadásával zárta be. A pálya szélén szorongok nem oszlottak szét a hivatalos ünnepség után, fi évelték, ho­gyan állja meg helyét kedvenc csapatuk, a fonyódi labdarúgó­csapat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom