Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-03 / 80. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 ▼asámap, 1960. április 3. A MOZGALOM HARCOSAI A járási vezetők Hivatalosan nem adtak talál­kozót egymásnak. Am szoká­sukhoz híven ma is összeültek rövid eszmecserére. Most ép­pen úgy adódott, hogy Nagy Antal, a járási pártbizottság titkára vette útját a tanács­háza felé. Együtt találja Vi- rovecz József elnököt és Pal- lag András elnökhelyettest Pallag elvtárs — bár szabad­ságon van — indul Balaton- kilitire, mert meghívták a szövetkezeti vezetőségi ülés­re. Virovecz elvtárs Szólódról érkezett. Boldogan újságolja, hogy rendesen megindult a ta­vaszi munka. Azt is örömmel említi meg, hogy szemlátomást javul a szövetkezet állatállo­mánya, mióta másokra bízták a közös jószág gondozását. Nagy elvtárs — telefonbe­szélgetés után — megjegyzi:- Nem volna helyes engedélyez­ni Nyimben az őszi árpa ki­szántását Nézte, látta, hogy közepes termést megadhat az a tábla. Tájékoztatásra, tájékozódás­ra jók az ilyen alkalmi beszél­getések. Meg arra is, hogy megmutassák: a siófoki járás vezetői az egyes szövetkezetek kisebb-nagyobb ügyeiben a helyszínen szerzett saját ta­pasztalataik alapján dönte­nek. .. A párttitkár Ülünk a fonói tanácselnök j pedig azt, hogy »nem késtünk ! el vele, ráérünk a jövő héten kifizetni«. I A háztáji földek nagysága kerül szóba. — Nekem? — kérdez vissza a párttitkár; — nekem nincs nagyobb a meg­engedettnél. Hiszen ha a tör­vény mellett szállók síkra — és mindig is ezt teszem —, ak- ! kor elsősorban nekem kell pél- I dát mutatnom. Engem min­denki éles szemmel figyel. | Üdvös dolog, hogy a mi párt- titkáraink ilyen követelmé­nyeket támasztanak önmaguk­kal szemben, és bátran vetik alá cselekedetüket a falu népe ellenőrzésének. A mezőgazdász Valamivel több mint egy | éve kapta meg apjától a leve­let Ezeres Béla. »Gyere haza, fiam, Zalából, s légy itthon a mi új szövetkezetünkben« — így szólt az írásos meghívás. S Béla megjött, hazaköltö­zött. Ma a megye legjobb ter­melőszövetkezeted között em­legetik a kapospulai Ezüstka­lászt Ebben neki is része van. — Azzal az elhatározással fogtunk munkához, hogy az első évnek nem szabad nem sikerülnie. Tudtam, hogy húsz forintos munkaegységgel nem lehet Puián a szövetkezetét tartós alapra helyezni. S nem 20 forintot, hanem a kétszeresénél is többet ért a munkaegység. Mert jól gazdál­kodtak, mert szorgalmasan dolgoztak, mert van olyan szakemberük, akinek a szavá­Mondhatnánk úgy is, hogy munkabé­rt lyén mindenki sze- A szövetkezet munkájának]» rette, tisztelte. De csupán egyik oldalát említjük»] ezek a máskor talán meg. Az »egyéni« Kapospula]» sokat kifejező sza- 1958-ban 138 hízott sertést ér-í “í------- ------— — r-r vak most kevésnek tékesített, a szövetkezeti köz-]» bizonyulnak ahhoz, ség tavaly 339 hízót adott népgazdaságnak. Az idén 4915 í hogy elmondják, ki is volt Farkas József ban azt tartják, köz katona, Józsi bocs bebizonyította, hog egy közkatona is so­kat tehet. A félsz badulás \leáldozta e, ő kezéről is a bilin­cset. Aztán a szövet­kezeti mozgalom in­dulásának kezdetén elválasztani sosem vdtrnn. Csak megemlíti hízót kap a közfogyasztás Ka-»] — vagy ahogy min­m beszél ogy milyen lyrüirrnyelt égezte fel lem beszel a sáros utakról, iyek a megye arro nchtt közöt d al i . 'agyoz, am - levtá­pospulától. Jó pénz jön érte, lesz hát: forint is, munkakeöv is..; 1 A sertésgondozó j denki szólította: Jó­zsi bácsi... — Az én életem, ]' fiam — mondja — =] tarka regény. A tré- ]> fás pillanatokat örö- i kos gondok fűszerez- S ték, de szivemből, i] lelkemböl csináltam munkát, r Több Irodájában. Tóth Fonai György \ ra bátran építhet öreg és fia- párttitkárral néhány vitás sze- tál egyaránt. mélyi kérdésben igyekszünk________________ e ligazodni. Ha kérdezem, nem válaszol mindjárt: előbb két­szer is megrágja, s csak aztán ejti ki a szavakat. Amit így megmond, abból mindenki ért­het. Ez a módszer nagy felelős­ségről, a község polititkai ve­zetőjének felelősségéről tanús­kodik. Íme, még néhány ecsetvonás a fonói párttitkár arcképéhez. Idős ember lép az irodába, övé az épület, amelyben a pártiroda helyet kapott. A bérleti díjat szeretné felvenni. — Rendben van, még ma es­te előkészítjük a pénzt, jöhet érte — mondja Tóth Fonai elvtárs. Igen, ezt mondta, nem — A mai napon eltértem aj szokástól. Ha nincs ez a láto­gatás, akkor már a legelőn] őrizném a jószágot — mondja»] vé9í9 az ól kerítésére támaszkodva«mfrt 024 a Jtepet se- Szekeres József, a büssűi Űj»] £ü* ettem, vele, ahon- Tavasz Tsz sertésgondozója. 5nan származtam, Nem öreg ember, most amelynek úgy isme­possa negyvenkettedik élet- '■ rem. _ bajait, évét. Amióta az eszét tudja,? VToblemait, mint a mindig a sertések mellett van.]» sa3at tényei Ha esik, ha fagy, főzi ai JÓZSI BÁCSI tenyeremet. Épp a5 ezért vem megyek krumplit, hordja a tejet, s ki-j] nyugdíjba, de innen hajtja a kocákat, »«MAVet > távozom. — Szeme süldőket. Kell nekik a jó eleség meg a naponkénti szabad mozgás,: turkálás. ' Most 233 állatot gondoz.» Hamarosan megnő az állo-ji mány, mert 24 koca ellik. Jö-»[ vőre pedig 72 göbe malacai]» futkároznak majd a kerítés -r tríX ben, a legelőn. A sertésgondozó nincs egye-i dűl, hűséges segítőtársa a fa-] lu fiatal állatorvosa, dr. Hör-, váth György. A szakszerű gon-1 dozás mesterének és az állat-» egészségügy őrének összefogá-1 sa is benne van a büssűi sző-» vetkezet egyre gyarapodó' eredményeiben. ! mirrt 1300 fiatal választotta a traktorospályát A tsz-mozgalomban történt nagy változás megyénk parasztfiatal­jainak százaiban érlelte meg azt a gondolatot, hogy megtanulják a traktorosszakmát. Az első pápai traktorosképző iskolára 225-en men­tek el Somogyból, és a március­ban indult tanfolyamon 350-en vesznek részt, zömmel termelőszö­vetkezeti fiatalok. A gépállomá­sokon rendezett alapfokú trakto­rosképzőn több mint 430-an sajá­tították el a szükséges ismerete­ket, és majdnem 300-an szerezték meg a vontatóvezetői jogosítványt. A téli hónapokban a Pápán vég­zettekkel együtt majdnem ezerrel növekedett a géphez értők száma, s a mostani tanulókat is számít­pa­könnybe lábad, te­nyerébe hajtott hom­loka mögött elvonul egész élete..; ...Akkor, 1919 márciuában kezdte az áldoza­tos, végig töretlen munkát, amely el­kísérte élelútján. Ott volt az első termelő- szövetkezetek meg­alakulásánál. A rö­vid ideig tartó nap­fény után őt is súj­totta a bukás ka­tasztrófája. Hosszú ideig tétlenségre kár- _ . .. hoztatva, csak a lel­Kutas József kében élhetett a vágy: folytatni a küz­delmet, nem abba­hagyni, ami 19 tava­szán olyan ragyogóan indult... Huszonnégy évvel ezelőtt, 1936-ban kez­dett könyvelni, meg- a mező- gazdaság számviteli részével. S bár egy általá­forvtoa megbízatást kapott: a megyei me­zőgazdasági igazga­tóság termelőszövet­kezeti főkönyvelőjévé nevezték ki. — Más volt dm ak­kor még a helyzet — emlékezik Józsi bá­csi. — Nem adták rendelkezésre kép­zett emberek, a ta­gok sorából tanítgat- tam a könyvelőket. Ahogy visszagondo­lok, körülbelül 409 könyvelőt képeztem ki. Négyszáz ember! Józsi bácsi tanította meg őket dolgozni, úgy dolgozni, ahogy ő tette, mindig hűsé­gesen, szeretve az embereket. S e mel­lett a gigászi munka mellett nem kisebb feladatának tekintet­te a termelőszövetke­zetek további szerve­zését. — Ügy voltam mindig, hogy ezt a két munkát valahogy szorosan együvé va­lónak éreztem — ma­gyarázza —, a kettőt vblabbi csücskében levő szövetkezetek­hez is elvezették őt. Nem szólt arról sem, hogy ötvenhat után hogyan indult el gya­log, hogy mentse, ami még menthető, s hogy neki is része wn a ráksi, a bonnyai, a kapolyi, a tahi, a látrányi szövetkezet megmaradásában. Ilyen út után ér­kezett 1958-hoz, ami­kor megünnepelhet­tük a tsz-ék tíz éves fennállását, s 1959- hez, amikor szövet­kezeti mozgalmunk kiterebélyesedett, majd ehhez az évhez, amikor szövetkezeti megyévé fejlődött So­mogy. — Ezzel láttam sók fáradságos munkám betetőzését, s bár­mennyire szerettem is hivatásomat, a küzdelmeket, sajnos az idő kegyetlenül eljárt felettem. Hat­vankét éves vagyok — hangja megcsuk- lik, remegő kézzel töröl ki szeméből egy könnycseppet. — így most erről az Őrhely- öl távozom. Ügy mdalom, ólyar.H'.tó- ■>’ at lágy o'- magam n, cki1: megbecsü­li az er dm 'nyékét, ■s tovV'b e ősítvk a no- - al mat. Én csak azt tudom mondani, köszönöm az: a ké­ny eret, amit k p am, amit a dolgozó nép adott nekem. A megyei tanács tnezőgazdasd' osztá­lyáé rendezet, meg­hitt kedves ünnepsé­gen hargzen-k el ezek a szavak. M-m- kaíársai a’ándclcak- kal, jőkíván sár-okkal halmozzák el a mun­kában megöregedett, de munka sz-rf eté­ben, tenniakerá-ában még mindig fiatal Józsi bécsit. Sorban vdvözlik a meeyei tanács és a pártbi­zottság veze'ői, mun­katársai és könyvelő tanítványai. Minden­ki szerette, tisztelte és becsülte. A idoza­tos élete példa. Íróasztalánál ma már új könyvelő üU ö pedig Csornában, a Tavaszi Fény Tér-» melőszövetkezetben könyvel, Terveket, elhatározásokat vitt tarsolyában, ...A szövetkezeti mozgalom építésének egyszerű harcosa Jó­zsi bácsi. Tud-a, h gy szükség volt és van rá, mert nemcsak azok évitik az épüle­tet, akik a téglát egy­másra rakják, hanem azok is, akik a mal­tert hordják. Józsi bácsi ember volt, elő­ször is és másodszor is, ezért szeretik jó­ságos, igaz szívű egyéniségét Somogy­bán annyian... Vörös Márta va, több mint 1300 somogyi rasztfiatal választotta a trakoros-'------ ------a — p ályát. A Nagybajomi Gépállomás? ismerkedett például 40 termelőszövetkezeti pa-,' rasztfiatalt küldött az első pápai» traktorosképző tanfolyamra, köz-» __________ _ tűk Horeczkl Gyulát, a kadarkúti»] könyvelőről Magya^Györ^yöt ^^Somogysá’-dröí és Kurucz Lajost a mezőcsokonyai Üj Erő Termelőszövetkezetből. Ezek már meg is kapták új gépei­ket. Beloruszon ülnek és igen szorgalmasan végzik a rájuk bí­zott munkát. A Nagybajomi Gép­állomás traktoristáinak a száma több mint 130-cal növekszik, Így lehetővé válik az erőgépek kétmü- szakos üzemeltetése. Sokoldalúan gazdálkodik a pusztaszerei Búzakalász Tsz Hajdani cselédasszonyok T ól megjegyezte Szabó amikor felnézett a nefelejcs- gyönge gyermeket utoljára öl-] •" néni a március 30-i kék égre, hogy lehet ilyen ke- töztette, és kis koporsójába: dátumot. Ez az évforduló em- gyetlenül szép a természet, örök nyugovóra helyezte, lékezetes számára, hiszen ek- miért hogy olyan szabadon Csak amikor az öt élő gyer-i kor múlt 21 éve annak, hogy szállnak a fecskék. Amikor a mekéről érdeklődöm, szárad] Alsóbogéira került. Azóta itt szundikáló mezek felett kor- fel szemében a könny. Két: mossá vált a világ, mindenki nagy fia vele együtt lakik.] aludt már, csak ö foltozgatta a Traktorosok itt az állami gaz-» pislákoló lámpa mellett a gye- daságban. Büszkén mutatja] rekek holmiját. Az ablaküve- fényképüket. Égjük lánya gén cserebogarak koppantak. szintén itt él Bogáton, nem ré-; él. — Nem is kívánkozom in­nen sehova — mondja, ésmeg- békülten mosolyog. Hárman beszélgetünk öz­vegy Sipos Jánosnénál. Hal­kan ejtik a szót. Messze jár­nak gondolatban, a letűnt, az elsüllyedt uradalmi világban. Kintről zaj szűrődik be. Az ablakból látni az apróságokat, amint a kora tavaszi napsu­gárban egy kis kölyökkutyával hancúrcznak, s lám, a tricik­linek is mindig akad gazdája. Itt bent a múlt kálváriáját járja végig újra gondolatban a két hajdani cselédasszony. Ilyenkor megállt kezében a tű, a szíve ki akart ugrani a helyéből. Mindig azt hitte, hites ura kopogtat, csendben, hogy meg ne ijessze. Kétévi hallgatás után egy szép napon ezt is megérte. gén vettek házat. Mostani éle-, tűk? — Most is kell dolgozni, de] van látszatja a munkának.1 Egyik-egyik fia megkeres ha-] vonta 1400—1500 forintot. Az1 asszonyok leginkább nyáron] A csupa szív Sipos néni dolgoznak, ha a gazdaság meg ** életútja sem volt köny- szorul munkaerőben. Ilyenkor] nyebb. 1940-ben jött ide az már korán elindulnak kapál-] Inkey-féle bankos gazdaságba, ni, hogy a munkában fennaka- — Ide jöttünk, mert Ráksi- dás ne legyen, ban már nem volt napszámunk Két tágas, világos padlós, sem. Nehéz volt az élet a föl- szoba, konyha, kamra. Az előbb szóló Kürtösről ke- des, árendás szobában, ahol zeték, szép nagy udvar — itt] rült ide. Akkor még Horváth- két család lakott együtt — só- laknak, nénak hívták. A nagy csapás hajtja. vágtak, után, amikor férje meghalt, Kilenc gyermeket hozott a dicsérik a vezetőket, költözött Bogátra szüleivel és világra. Olyan nagy-nagy fáj- sen az igazgatót, az kicsi fiával. Lassan múltak az dalom ül az arcán, mikor (Tudósítónktól.) Egy esztendeje, hogy Pusz­taszemes termelőszövetkezeti község lett, megalakult a Bú- Tsz 1250 holdon, ma­gába tömörítve 149 családot. Azóta nagy utat tettek meg, s ma már jogos büszkeséggel tekintenek erre az útra, és bi­zalommal néznek a jövőbe. Az eredeti 160-as taglétszám a kö­zeljövőben 200 fölé emelkedik, mert mind több családtag ké­ri felvételét a szövetkezetne. Most a tavasz új lendületet, új hajtóerőt adott munkájuk­hoz. Már elvetettek 75 hold árpát, 25 hold lent, 40 hold bükkönyt, 19 hold borsót,. 5 hold mákot és 3 hold dughagy- mát. Aprómagot 200 holdon vetnek. Elismerésre méltó eredmény az is, hogy már elvé­gezték 300 holdon az őszi ka­lászosok fejtrágyázását és 60 holdon a szervestrágyázást. A gyümölcstermesztés fej­lesztésére nagy gondot fordí­tanak a szövetkezetben. 15 holdon telepítenek kajszi- és franciabarackot, valamint jó minőségű télialma-fajtákat. Tíz hold szőlő telepítését is tervezik, s ezt a munkát saját erőből kívánják végrehajtani. A növénytermesztés mellett fő munkájuk az állattenyész­tés fejlesztése. Húsz tanyész- üszőt szállítanak az idén a sárolt állatokból pedig 84-re kötöttek szerződést. A háztáji gazdaságokban 40 sertést hiz­lalnak. Jóváhagyott tervükben sze­repel a harmadik negyedév­ben egy Zetor-Szuper beszer­zése munkagépekkel együtt. A gépvásárláshoz szükséges ösz- szeg 25 százalékát a tagság sa­ját hozzájárulással előleged; Kevés az olyan szövetkezet, mint a Búzakalász, ahol már mosógépet is vásároltak, hogy megkönnyítsék az asszonyok munkáját. Az előleget rendszeresen fi­Tenyészállatforgahni Gazda- zetik, munkaegységenként ha­sági Irodának. Míg a múlt esz­tendőben egyetlen sertést sem adtak le, ezzel szemben az idén saját szaporulatból 210-re, vá­(Tudósítónktól.) Ma sokkal előnyösebbek a bab termelési feltételei, mint azelőtt A szokvány fehérbab múlt évi átvételi ára 320 fo­rint volt mázsánként, az idén 410 forintért vásárolják fel. A vízve-í] spéciéi babnál az áremelkedés 100 forint. Érthető tehát, hogy A télen két disznót»]ilyen árpolitika mellett a ter- Elégedettek. Szeretik,J melőszövetkezetek nagyobb különö-í gondot fordítanak a babterme- örökké’! lésre, mint az előző években, el- víg kedélyű Szép Istvánt, akit]] Tetemes jövedelmet jelent a tsz-eknek a nagy mennyiségű bab termelése, hisz a fehér va-í gyöngybabnak, a fehér cukor­129 vagon babra kötöttek termelési szerződést megyénkben la szerződéses felárat is magá­évek, dolgozott gyermekéért, mondja, hogy négy gyermeké- nagyon nehéz a köszönésben; húzta az igát. Aztán mégis- nek ácsoltak koporsót. Talán megelőzni, merte Szabó Józsefet, s mind- a legnagyobb fájdalmat akkor — Ha látia, hogy bánt ketten úgy érezték, egymás érezte, amikor a 17 éves nagy lami bennünket, mindjárt? babnak és a lapos babnak 460 mellett a helyük. József napja fia húnyta le örökre szemét, megkérdezi, és segít, ahol tud. volt éppen, amikor döbbenten, Mikor este kifogta a lovakat, Olyan jószívű, ha mondanánk] megkövültén vették át a be- mór fájdította a fejét. Nap- neki, vesse le az ingét, hívót. A postás meg egyked- szúrást kaphatott. A halál hiszi, nem tenné meg? vűen ment tovább, hiszen meg- ezután a hétéves Józsikát ra- — Szeret bennünket. Olyan forint az átvételi ára. Szövet­kezeteink ki is használják a azt1] lehetőséget, és már eddig 129 vagon bab értékesítésére kö­töttek szerződést. A somogy­szekta már, hogy azzal a kis gadta el. A következő gyér- ember, mint mi. Az ifjúság-? szili ^Petőfi 450, a marcali Vö­papírral mindig kétségbeesést mekének is a József nevet ad- nak bálokat rendez, gondosko-f " ~ hagy maga után. Hat hosszú ta. öt talán a kedvesért, a dik szórakozásukról, keserves évig várta vissza az halottért kapta az élettől. C zeretnek itt élni. Nagyot1 urát, dolgozott megint kettő Hároméves korában egy bor- ^ vállozott azóta a világ,] helyett a három gyermekért. zalmas éjszakán vizet kért amióta először léptek erre a< — Amint múlt az idő, snem azon az édes, selypes hang- földre. Az új házak büszkén] jött levél, semmi üzenet, sem- ján. Ivott a pohárból apró kis sorakoznak egymás mellett. Űj; rös Csillag 400, a gvékényesd Március 15. Tsz és a csurgói Szorgalom 300—300 mázsa termelésére szerződött le. A művelésre felosztott ku­korica-földterületeken a köz­tesként megtermelt babmennyi­ban foglalja — mázsámként további 20 forint felárat kap­nak húsz mázsás mennyiség leszállítása esetén. A MÉK a megkötött szerző­dések alapján, ahol ama igény mutatkozott, biztosította a ve­tőmagot is. Eddig mintegy 6 vagon vetőmagot kaptak. vi 10 forintot kap minden tag; Pusztaszemesen sokat törőd­nek az öregekkel is. A múlt évben nyolc családnak adtak különféle juttatásokat a szo­ciális alapból. Három olyan család is volt, amelynek tag­jai egészségi állapotuk miatt semmit sem tudtak dolgozni. Teljes ellátásukról a termelő- szövetkezet gondoskodott. Je­lenleg 25 idős embert tart el a szövetkezet. A pártszervezet, h tanács és a termelőszövetkezet vezetősé­ge jól együttműködik. Közös erőfeszítéssel, a tagsággal szót értve dolgoznak a termelőszö­vetkezeit erősítésén. és tartalmat kapott életük, s]»ség egy részét vagv egészét nyugodt öregség elé néznek«] a közgyűlés határozata sze­mi hír, elvesztettem lábam szájával, aztán elkékült, alól a talajt — mondja kese- mindjárt halálnak vált . . _ rűen. így mondja Sipos néni köny- azok, akiket régen cselédeknek]« rint — a tag kapja meg. egyelte a cu~ nyak között. Ügy érezte, ő sem hívtak. Sírt. amikor Morrepát, elszorult a szive, éri meg a másnapot, mikor a Merényi Károlyné éíá A termelőszövetkezetek az átvételi árakon kívül — amely Erdészlak Űjvárfalván.

Next

/
Oldalképek
Tartalom