Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-29 / 100. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS L APÓ A XVII. évfolyam, 100. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1960. április 29. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: :::::: Önállóan dolgoznak a brigádok OTTHONUNK (3. o.) Hüll Egy anya gondjai (5. o.) .!:!!! (6. o.) íjjjjl II munkásosztály helyzetéről tárgyalt a Szakszervezete; Megyei Tanácsának elnöksége A kórházi ágyak száma 1957-hez képest több mint százzal emelkedett, de még mindig kevés. Szükséges, hogy mielőbb megépítsék a járási kórházakat. A munkások élet- és munka­körülményének fejlődése nagy­mértékben összefügg az üze­mek fejlődésével. Üzemeink sokat fejlődtek. Sokban azon­ban még nem kielégítő a mun­kavédelmi és szociális hely­zet Ugyanis nem mindenütt fejlődtek az üzemmel párhuza­mosan a szociális létesítmé­nyek. Több régi üzemben nincs megfelelő fürdő, mosdó, öltöző. Egyik-másik vállalatve­zető elhanyagolja ezek fejlesz­tését, a beruházási programba nem veszi fel, nem tárgyalja meg a szakszervezettel és a KÖJÁL szakelőadóival. A beszámoló ezután megál­lapította,. hogy az elmúlt év­hez viszonyítva csökkent a balesetek szá­ma. A legtöbb javítanivaló a ' ki­vizsgálásoknál van. Az SZMT elnökségének tag­jai, miután a beszámolót elfo­gadták, javaslatokat terjesztet­tek elő. Farkas Lajos azt kér­te, hogy az elnökség vizsgálja meg. milyen szerepe van a szakszervezeteknek a lakásel- osztásban. Suhajda Lajos elvtárs java­solta, hogy a területi bizottsá­gok állapítsák meg a hatáskö­rükbe tartozó intézmények szociális ellátottságát, s annak alapján kész. _sék el a szociá­lis helyiségek létesítésének öt­éves tervét. A KÖJÁL igazgatója, Tóth elvtárs felajánlotta a labora­tóriumot munkavédelmi vizs­gálatok elvégzésére. Fehér Jó­zsef, a Somogy megyei Tégla­gyári Egyesülés igazgatója azt javasolta, hog" az SZMT ve­gyen részt a jövő évi beruházá­sok tervének előkészítésében. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége kedden ülést tartott. A munkásosztály helyzetét tárgyalták meg. Az elnökség jelentése három fő kérdés: a szociális ellátottság, az egészség és munkavédelem köré csoportosult. Bevezetőben visszapillantott a beszámoló a felszabadulás előtti helyzetre. 1940-ben a lakosságnak még csak 14,4 százaléka dolgozott az ipar­ban, 1959-ben mór ennek öt­szöröse. A felszabadulás után sok üzem épült, a ré­giek korszerűsödtek. A minisz­tériumi és a tanácsi ipar ter­melése az utóbbi öt évben több mint másfélszeresére emelkedett. Nőtt a munkásak átlagke­resete, Tavaly elérte a havi 1320 forintot. Ez a felszabadulás előttivel szemben számottevő emelke­dést jelent. A cukorgyári mun­kások átlagos havi kerese­te 1938-ban 90 pengő volt. 1959-ben 1524 forint. Megjavult az áruellátás, fej­lettebb kereskedelmi formákat vezették be a városban és sok községben. A múlt év végén 1278 bolt működött a megyé­ben, ebből 23 önkiszolgáló, 2 gyorskiszolgáló és 21 önkivá­lasztó. A vendéglátó üzemek száma 636 volt az említett idő­szakban. örvendetesen fellendült • a vegyes iparcikkek for­galma az élelmiszer és ruházati cik­kek növekvő forgalma mellett. A dolgozók jövedelmük egy részét háztartási gépek vásár­lására és kulturális igényeik kielégítésére fordítják. Porszí­vóból 40, carkettkefélő gépből 38 százalékkal adott el többet a kereskedelem tavaly, mint 1958-ban. A drágább áruk vá­sárlásét elősegítette az 1958- ban bevezetett vásárlási köl- csönakció. Másfél év alatt 7500 dolgozó kapott 25,2 millió fo­rint értékű hitellevelet és 15,3 millió forint kölcsönt Javult a megye ellátottsága. Május l-re készül a Vendéglátó és az t/e/m iszerkiskereskede/mi Vállalat A Somogy megyei Vendég­látó Vállalat a héten pótmű­szakkal dolgozik, hogy kellő­képpen felkészülhessen az ün­nepre. A Virágos-pályán me­legkonyhát állítanak fel. A felszolgálás asztaloknál törté­nik; választékos melegkonyha- készítményeket találhatnak itt az érdelődők. A két söntes- büfé mellett üzemel egy minő­ségi borkóstoló, egy cukrász-J sátor és lacipecsenye-sütő. A borkóstolóban badacsonyit, balatonfüredit és még két-há- romféle bort szolgálnak fel; a cukrászsátor bő választékkal, a pecsenyesütő pedig ízletes, házi disznótoros készítmé­nyekkel (két mázsa hurkával, egy mázsa kolbásszal és kor­látlan mennyiségű pecsenyé­vel) várja a vendégeket. Fagylaltról is gondoskodott a vállalat, öt mozgóárus dol­gozik majd, s erre az egy nap­ra (teljes felszereléssel, zené­vel) kinyit a Szabadságparki vendéglő kerthelyisége is. * * » Felkészülnek az ünnepre a Somogy megyei Élelmiszerkis­kereskedelmi Vállalat boltjai is. Rendes vasárnapi nyitva- tartással dolgozik a csemege­bolt; a piac melletti gombá­ban már délelőtt megkezdik a pecsenyesütést, s nyitva tarta­nak a tejboltok is. A parkhoz két 12 méteres sátorral vonul ki a vállalat. Reggel 8-kor megkezdik a kiszolgálást, s dolgoznak késő estig. Megfőzve árusítják a 8 mázsa virslit és a 2 mázsa páros debrecenit. A hurka, kolbász és péksütemény mel­lé gondoskodtak 25 hektoliter sörről is, borról, felvágottak­ról, különféle édesipari ké­szítményekről és trafikáruk­ról. A hűsítő italok között Kaposvárott újdonság lesz az Almuska elnevezésű finom almamust. Elkészült Somogyszil tsz-község nagyüzemi gazdálkodásának előterve Somogyszil termelőszövet­kezeti község korszerű nagy­üzemi gazdálkodásának elő- tervét most készítették el a szakemberek. A jelenlegi adottságok és a jövőbeni lehe­tőségek figyelembevételével je­lölik ki a belterületet, helye­zik el az üzemegységeket, ala­kítják ki a táblákat. A terv szerint mintegy 55 holdnyi területet vesznek le a belterületből, és a zártterüle­tek helyes kialakításával újabb 35 holddal növelik a mezőgaz­dasági művelés alá vont föl­dek nagyságát. Mintegy 18 ki­lométer hosszú régi dűlőutat szüntetnek meg, helyette a cél­nak jobban megfelelő, a táb­lákhoz igazodó utakat létesíte­nek. A csaknem 6 ezer holdas ha­tár délkeleti részén eddig sza­bad prédája volt a termés a végigszáguldó erős szélviha­roknak. Ezek megtörésére 100 holdnyi mezővédő erdősávot létesítenek, és 86 holdnyi, me­zőgazdasági művelésre alkal­matlan, kopár, berkes részt erdősítenek. A község határa szegény volt legelőben, most a régi, kipusztult szőlő helyén váltólegelőt létesítenek 100 kát. holdon. A domboldal déli részén pedig majd 50 holdnyi összefüggő nagyüzemi szőlőt és 40 hold gyümölcsöst telepíte­nek. A község határában 4 holdon fenyőfatelep, ugyanek­kora területen nemesfűztelep lesz. 25—30 holdas halastavat és a külső majorokhoz kb. 1 kilométer hosszú kövesutat épí­tenek. Egy év alatt 14 százalékkal nőtt az Ipari termelés, 16 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági termékek felvásárlása A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint az év első negyedében a népgazdaság a tervezett feladatokat a leg­több területen túlteljesítette, és lényegesen nagyobb eredmé­nyeket ért el, mint a múlt év hasonló időszakában. Az álla­mi ipar napi átlagos netto (a felhasznált anyag értéke nél­kül számított) termelése 14 százalékkal volt több, mintegy évvel korábban, és ezzel az el­ső negyedévi termelési tervet 3 százalékkal túlteljesítette. A nehézipar termelése 13, a könnyűiparé 18, az élelmiszer- iparé 15 százalékkal haladta meg a múlt év első negyedé­nek színvonalát. A nehéziparon belül legin­kább a gépipar és a vegyipar termelése növekedett. Szénből, villamosenergiából és vala­mennyi fontosabb kohászati termékből is többet termeltek, mint a múlt év első negyedé­ben. A könnyűiparban a nagyobb értékesítési lehetőségek ered­ményeként most sokkal jobban kihasználják az üzemek ter­melőképességét, mint azelőtt. A termelés növekedését je­lentős mértékben segítette a munka termelékenységének emelkedése. Az állami iparban j az egy munkásra jutó netto termelés 6 százalékkal megha­ladta az egy évvel korábbi színvonalat, és több ágazatban magasabb volt az előző évi legjobb, negyedik negyedévi eredménynél is. Az állami épí­tőipar termelése összehasonlít­ható árakon számítva mintegy 10 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ez év első negyedében 16 százalékkal több mezőgazda- sági terméket vásároltak fel, mint tavaly ilyenkor. Ezen be­lül vágósertésből 48, vágómar­hából 5, tejből 8 százalékkal növekedett a felvásárlás, a ba­romfi- és a tojásfelvásárlás azonban az egy évvel ezelőtti­nél kevesebb volt. A lakosság pénzbevétele a tavalyi első negyedhez képest 13 százalékkal növekedett, a kiskereskedelmi forgalom 14 százalékkal volt nagyobb, és 5 százalékkal meghaladta a ter­vezett szintet is. Legnagyobb mértékben az év első negye­dében is az iparcikkek eladá­sa növekedett. Vegyes ipar­cikkből 19, ruházati cikkből 13 százalékkal volt nagyobb a for­galom, mint tavaly ilyenkor. Az ipar jóval több hűtőszek­rényt, padlókefélő gépet, por­szívót és egyéb háztartási kis­gépet termelt, mint egy évvel korábban, a gyorsan növekvő igényeket azonban így sem tudta minden esetben kielégí­teni. (MTI) Megkezdte működését Balatontiogláron az ország első szőlő-öntöző berendezése Három esztendővel ezelőtt kezdődött meg a Balatonboglá- ri Állami Gazdaság rádpusztai területén az ország első nagy­üzemi öntözéses szőlőtelepítése. Az AGROTERV által készített műszaki tervek szerint az ÉM. Épületszerelő Vállalat több mint 5 300 000 forintos beru­házással elkészítette az ehhez szükséges öntöző berendezést, amelynek műszaki átadására 28-án került sor. A szükséges vízmennyiséget a szomszédságban lévő 9. szá­mú halastó szolgáltatja, amely a szivattyúház melletti beton­aknába folyik. Innen a villany- motorok három fővezetéken mintegy 25 km hosszúságú cső­hálózaton át a több száz hol­das területen szétszórtan fel­állított hidránsokhoz nyomják a vizet. 400 méter repülőveze­tékhez 7 db különböző méretű szórófej áll rendelkezésre: a kisebb méretű másodpercen­ként 8 liter, a nagyobb méretű FOLYIK A MUNKA A BERZENCEI JOBB ÉLET TSZ-BEN ugyanennyi idő alatt 16 liter vizet lövell 25—40 méteres kör­zetbe. Teljes üzemeltetéskor percenként 7000 liter vízzel tudják öntözni a területet. Je­lenleg 100 kát. hold csemege- szőlőt és 258 hold iskolaforgót öntöznek, majd az ötéves terv végére 400 holdra növekszik a csemegeszőlő-terület nagysága és a meglévő iskolaforgóval együtt csaknem 700 holdon fo­lyik korszerű öntözéses szőlő- termelés. mm iiiiP építenek 20 A tsz 150 férőhelyes sertésfiaztatót épít saját erőbőL Sietniük A tsz 14 holdon szulaki dohányt termel. A palánták a me- A nagy majorban 12 méter mély gémeskútat kell az építkezéssel, mert már 46 anyakocájuk leellett. legágyakban várják kiültetésüket. ezer forintos költséggel. BJWWVyWyWWWWWtfWMWWWWWUW'WVW^WWWiSSflftVWWVWWWtfWWVWWMWJWWU' -JVVSVVVVVWVWVVVVWW.'VWV.^.VV-.V.V.-.V.-.V.-J: Állami gazdaságok dolgozói! Termelőszövetkezeti parasztok! Egyénileg dolgozó parasztok! Adjatok több mezőgazdasági terméket az országnak! (Az MSZMP Központi Bizottságának máius 1-i jelszavaibőLÍ

Next

/
Oldalképek
Tartalom