Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-28 / 99. szám

Csütörtök, 1960. április 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP A diákotthonban, a bölcsődében, az iskolai és óvodai napköziben tartott vizsgálatot a Csurgói Járási Népi Ellenőrzési Bizottság Márciusban ellenőrzést tar­tott a Csurgói Járási Népi El­lenőrzési Bizottság a gimná­zium diákotthonában, a böl­csődében, az iskolai és óvodai napközi otthonban. A diákotthonban tartott ellenőrzés megállapí­totta, hogy az anyagelszámolá­si lapokat nem minden esetben vezetik helyesen, a törvényes rendelkezéseknek Az élelmezésre anyagok értékét gyakorta nem a beszerzési áron számolják el, sem a raktári anyagszámla la­pon, sem pedig a napi anyag­felhasználási lapon. Megálla­pították azt is, hogy az élel­miszerek napi anyagfelhaszná­lási lapját és a raktári anyag­számla lapot egymástól elté­rően vezetik. Nem pontos az étkezők létszámának nyilván­tartása sem, s a raktári kész­let mennyisége nem mindig egyezik a nyilvántartással. A felsorolt hibák akadályoz­zák a készletek mennyiségének megállapítását, s visszaélések­re adhatnak lehetőséget. A bölcsődében hiányosan vezetik az idősza­kos orvosi vizsgálatok eredmé­nyit a törzslapokra. A higié­nia szempontjából több kifo­gás volt: A korszerűtlen be­rendezésű konyhában nem tartják be a közegészségügyi követelményeket. Helytelenül, egymás mellett tárolják az élel­miszert, vegyszereket és hasz­nált, mosott fehérneműket. A dolgozók egészségügyi könyvébe nincs bejegyezve a vizsgálat eredménye. A NEB megállapította, hogy Horváth József, a Csurgói Községi Ta­nács elnöke kb. 5 hónapon át étkezett a bölcsődében, de az ebéd ellenértéke nincs nyil­vántartva sehol. Az élelmezési normák ellenőrzésekor kitűnt, hogy az elmúlt évben 3718,30 Ft-ot nem használtak fel, ez az élelmezési kalória csökkenését okozta. Nem előírás szerint vezetik a térítési díjak nyilvántartá­sait; a díjakat utólagosan sze­dik be; az ellenőrzéskor is több szülő hátralékban volt. A raktárkészlet több esetben nem egyezett a kimutatásokkal. A hibák oka legnagyobbrészt az — állapította meg a NEB —, hogy a bölcsőde felettes szerve az elmúlt hat év alatt egyetlen ellenőrzést sem tar­tott. Az iskolai és óvodai napközi otthonoknál a szülők befizetett térítési dí­jai nem egyeznek a napközi otthonok által csekken befize­tett összegekkel; az előbbinél 163,50 Ft többlet, az utóbbinál pedig 125,80 Ft hiány mutat­kozik. Az ellenőrzés napján az óvodai napköziben a szakács- megfelelően. nő 40 főre készített ebédet, de felhasznált 48 gyennek evett — így az elő­írt normaadagot nem kapták meg az étkezők. Egyik napközinél sem meg­felelő az élelmiszerek tárolása. A FOGADOTT FIÚ Az óvodainál nincs raktárhe­lyiség sem, minden nyersanya-; got a konyhában tárolnak, az iskolainál pedig együtt rakta-; rozzák a tisztító- és élelmisze­reket, s ugyanitt sok kívánni­valót hagy maga után a főző-, helyiség tisztasága is. A napközik nem tartják zárt; helyen a nagyobb főzőedénye-, két, s nincs folyóvizes kézmosó a dolgozók részére. A tapaszta­latok általában azt mutatják, hogy a nyilvántartások és egyéb adminisztrációs munkákjj rendben vannak, ám erősen, kifogásolható a közegészség- ügyi követelmények elhanya­golása. V. P. Űj j á választottá k a csurgói népfront-bizottságot (Tudósítónktól.) A községi tanács terme zsú­folásig megtelt a népfront-bi­zottság újjáválasztása alkalmá­ból. Pintér Ferenc községi párttitkár mondott rövid beve­zetőt, majd Peti Sándorné szá­molt be a népfront-bizottság tevékenységéről. — Mindent összegezve — kezdte beszámo­lóját —, eredményes éveket hagytunk magunk mögött. Szinte valamennyi megmozdu­láson ott voltunk. Részt vet­tünk a tanácsüléseken, ahol a lakosság ügyes-bajos dolgait tárgyalták. Bizottságunk vál­lalta a park rendezését, rózsa­fával való betelepítését, virá­gok ültetését. Igyekeztünk a vízvezeték építését minél több társadalmi munka szervezésé­vel segíteni. A békebizottság­gal közösen jól sikerült béke­esteket rendeztünk. Az eredmé­nyek mellett hibák is voltak — mondotta. — Nem vontuk be a feladatok megoldásába a bizottság valamennyi tagját, j A beszámolót követően meg-, választották az új népfront-bi-1 zottság tagjait. Elnöknek Ju-\ hai Imrét, alelnöknek Tóth' Pétert, titkárnak Turbék Ká-\ rolyt választották meg. 1 A hozzászólók közül dr.{ Szabó Arpádné a társadalmid Az ünnep, a felszabadulás 15 év előtti napjaÁra emlé­keztünk. De egy-egy emlék, mely új életünk születésekor ragadott meg bennünket, ki­törölhetetlenül él szívünkben. Bördös Jenőné sem felejti el soha azokat a napokat.. ä — Akilcor a Fő utca 4. szám alatt laktunk. Férjem odave­szett a fronton, ketten ma­radtunk kislányommal. Na­munka fontosságát hangsúlyoz-^ gyón féltünk, s qmikor a rob­ta, Horváth József v. b.-elnök’» pedig a községfejlesztési ter-,r vek végrehajtásához kérte a1 bizottság segítségét. Az új népfront-bizottság táv-; iratban üdvözölte a Hazafias Népfront Országos Tanácsát és az Országos Békebizottságot. GYERMEKNAP ELŐTT Tizedszer ünnepeljük idén a Nemzetközi Gyermeknapot. Igaz, még egy hónap van hátra az ünnepig, de már megkez­dődtek az előkészületek szerte a megyében. Most volt a há­romnegyedévi konferencia az iskolákban. A megtartott szü­lői értekezleteken mindenütt ismertették a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának gyermeknapi előkészületekről szóló kiad­ványát. Több nagyszabású pedagógiai előadás is lesz május 29-ét megelőzően. Az előadások többnyire a gyermekek hely­zetével, a társadalomban elfoglalt helyükkel foglalkoznak, de a szülők felelősségéről is szó esik majd. A járásokban még jóval a gyermeknap előtt szavalóver­senyeket rendeznek a narmadik, negyedik osztályosok részé­re, a legjobban szereplő kispajtások pedig a május 28-án megrendezésre kerülő megyei szavalóversenyen vesznek részt, melyet a Kilián György Ifjúsági Házban tartanak. S míg a zsűri eldönti, ki bizonyult a legjobbnak, addig mesével, énekkel szórakoztatják őket — a felnőttek. Igen, most való- tan a felnőttek rendezik a gyermeknapi ünnepségeket és nem az apróságok — önmaguknak. bánások, lövöldözések köze­lebbről hallatszottak, még egymás vigasztalásából sem tudtunk erőt meríteni. Hiszen annyi mindent beszéltek az emberek a front borzalmairól, az idegen katonák tetteiről. Az utcára sem szívesen lép­tünk, még akkor sem, amikor a lövöldözés már távolról hal­latszott ... — Karácsony felé két orosz katona kopog­tatott nálunk. Mindkettő tiszt. Az egyik fiatal hadnagy, a másik vala­mivel kisebb, kapitány. Szál­lást kértek, s mert volt hely elegendő, hát befogadtuk őket. Beszélni nem igen tud­tunk, csak egy- egy szót, de pótolta ezt a barátság, jó­indulat, ame­ly el velünk szemben visel­tettek. — A kapi­tányt Péter­nek hívtam, azt hittem ez a neve, mert nem tiltako­zott ellene, ök Terézia ma­mának, kislányomat pedig Margarétának szólították. Egyszer Péter sebesülten ke­rült haza ... A lábán lőtték meg. Ápoltam, amíg fel nem gyógyult, akkor tovább men­tek. Sokszor járt Kaposváron, mindig felkeresett, nálam kért szállást... Bördös néni és kislánya nem tudhatta, hogy míg ők otthon az igazak álmát alusz- szálk, addig Péter, illetve Iván Jefrimovics Voznyuk kapitány Nagybajom, Mesz- tegnyő, Marcali felszabadítá­sáért harcol... Kérdezem Bördös nénit, mi késztette arra, hogy az ide­gen sebesült katonát, mint családtagját ápolja? — Ember volt, s én embe­ri kötelességemet teljesítet­tem — válaszolja az alacsony őszhajú asszony. — Arra gon­doltam, hogy ott messze ide­genben az én férjemnek is ilyen jól esett volna, ha eset* leg sebesülésekor egy idegen család befogadja és ápolja.., S akkor rhár Pétert úgy sze­rettem. mint fogadott fiamat.., Ez a szeretet kölcsönös volt. Iván Jefromovics Voz­nyuk — amikor hazánk fel- szabadulásának 15. évforduló­ján Kaposvárra jött — első dolga volt, hogy a Fő utcait annyi kedves emléket je* lentő otthont felkeresse .., Azt a helyet, ahol egy ma* gyár család s egy szovjet ka­tona a háború borzalmai kö­zepette ismerték, s szerették meg egymást. Terézia mamát, s Margarétát már nem talál* ta ott, de addig nem nyugo­dott, amíg az új lakóhelyet meg nem lelte... A névre már nem emlékezett, de az alacsony asszonyt és lányát le tudta írni, s eljutott a Páz­mány Péter utca kettő szám alá ... Csengetnek, kimegyek —« meséli Bördös néni. — Töb­ben álldogálnak ott, s egy na* gyón ismerős, szemüveges szovjet katonatiszt. Nézem, nézem, aztán felkiáltok ... De hiszen ez Péter, Péter... Ügy borultak egymás nya­kába, mint anya és gyerme­ke. A tolmács alig győzte for* dvtani a sok sok mondani­valót. Tizenöt évről kellett egymásnak mesélniük, arról, mennyi minden történt... — Margaréta férjhezment, Pesten lakik, unokáim van­nak, újságolta Terézia mama« — Megnősültem, itt vagyok jelenleg is Magyarországon Van egy nyolcéves kislányom, Margarétának hívják... busz* kétkedett Péter... S másnap, mielőtt elutaz­tak, Iván Jefrimovics Voz­nyuk őrnagy parancsnokával együtt jelent meg a búcsún, 3 azt ígérte: nem nyugszik, amíg Terézia mama feleségét és kislányát is meg nem is* meri.. s S zalai László 1 miifié 600 000 ezer forintos eredményjavulás, jelentős beruházásuk a Tengődi Állami Gazdaságban A Tengődi Állami Gazdaság haladták a tervezettet. Kuko- az elmúlt esztendőben jó' mun- ricából 5 mázsával, cukorré- kát végzett; 1 millió 600 ezer pából 9 mázsával, hüvelyesek­forint eredményjavulást ért el. Emögött sok gond, munka, új módszerek bevezetése, a dolgozók meggyőzése, összefo­gása rejlik. Hogyan érték el ezt az ered­ményjavulást? Gyurákovics János igazgató elmondta, hogy a gazdaság termésátlagai általában meg­hűl 3,5 mázsával termeltek töb­bet az előirányzottnál. Az ál­lattenyésztésben az üzemegy­ségek rendszeresen kicserél­ték tapasztalataikat. A brigád­vezetők úgy számolnak be a havonkénti értekezleten, hogy a felhasznált takarmány ér­téket is számításiba veszik, s ezt a vezetők a haszonnal ál­lítják szembe. így a tehene« szetben és az üszőnev-llsben a tervezettnél magasabb ered­mények születtek. Egy takar­mányozási hónapban 255 liter tej helyett 267 litert állítottak elő, ezzel a literenkénti ön­költséget 21 fillérrel csökken­tették. Az üszőnevelésmél a havonkénti súlygyarapodás a tervezett 14 kilóval szemben 17 kiló volt. Az itatásos bor­BERKESI ANDRÁS vagy nem"; A lány megtört. Szemében az^ júnevelésnél is jó eredmények születtek. *■’ A gazdaságnak jól össze­val a szép kenyereslányt Sónyi — Miért? — kérdezte a lány. Évának hívják. Éva kedves — Mit törődsz azzal a tak- név. Azt hiszi, hogy még él az nyossal? Hova vitted? édesanyja. Leült a fotel karfá- — Mi közöd hozzá? Tudom jára, és kibámult az ablakon, jól, hogy mit csinálok — vála­(15) Valahol az Üjlipótvárosban szólta ingerülten Éva. — Kü- undor és a gyűlölet fénye vib­vágyók — gondolta. Nézte a lönben is unom a folytonos ráült, ahogy nézte a főpincér; Margitsziget fáinak őszi lomb- zs őrtől őrlésedet. véreres szürke szemét, melyet sátrát. Kesernyésen elrnoso- — Unod? Mi a fene? — ne- a múló évek ráncgyűrüi vet-i lyodott. — A ^ vizsgadíjat kői- vetett gúnyosan a főpincér. — tele körül, a vastag érzéki aj-: tötte el..; Bár még ott tar- A kisasszony unja? Ki látott kát, a keskeny, milllméternyi: tana. Hol van már az az idő, már ilyet? pontossággal borotvált fekete > a 9<R f „ , —- — ------UUVUUVBJO, amikor,, neki gondja volt a _ Igen, unom - sziszegte bajuszt, a kopasz fejet, amely-5“ StSl1064 t ekkel, tehetetlenül botorkált, lette egy levél feküdt. Felvette vizsgadijra. Szóval a lány is fogai között a lány, és arca nek csak két oldalán csillogott« 1 plaK navonta- A levegő még jobban felkavar- a levelet. Szép, apró gyöngy- v°k egyetemista. Akkor most most közel sem volt olyan ked- valami kevés haj.. j. — Hogy« Az eredményjavulást tehát miért kenyereslény az étté- vés. — Nagyon jól tudom, ő, hogy ő ezzel az emberrel magasabb terméshozamok — Karolj belém — párán- re tévedt. Egy szőke fiatal lány csalta a lány: — Feri, rendelj mosolygott rá a képrőL Vil- egy taxit — szólt oda a fő- Iámként hasított agyába a fel- pincérnek. ismerés. — Jó ég, a kenyeres­Mire kiértek, a taxi már lány.., ott állt. István imbolygó lép- Az asztalon irattárcája, med­kom, mint a felcsípett palid-?SÍJnu?ícásgárd^a van' Mint nak, de gondolj Frédire... —5pimrm,w+nos fomezogazdász hangja keményen, fenyegetően«? , ’ ennek is köszön­ésén*««. - Jössz, vagy nem?^‘“’ h,ogy a* ^ termekegy­^segre fordított költséget sike- került csökkenteniük. Az ered- Imény meglátszik a dolgozók »keresetén is, ugyanis a mun- jkások átlagbére növekedett. »Az állattenyésztők a tervezett ^1113 forint helyett átlag 1310 • forintot, a növénytermesztők «►Istvánt ta. Az ajtón át még hallotta betűkkel volt írva. az énék foszladozó dallamát. Erősen átölelte a lányt. Arra ébredt, hogy a nap a szemébe süt. Kinyitotta sze­mét. Bambán meredt a meny- nyezetre. Lassan felült. Kö­rülnézett a szobában. — Hol van? — tűnődött Ez nem az ő lakása. A padlóig érő francia ablakon harsogva tört be az őszi napsugár. A tá­volban a budai hegyek bar­nászöld lankái látszottak. Fe­je még kábult volt Kiugrott az ágyból. — Hogy kerültem ebbe az idegen la­kásba? — Még egyszer körül­nézett. Egyszerűen, de ízlése­sen berendezett garzonlakás volt. Alacsony heverő, dohány- színű brokátselyem paplan. Az ablak előtt rövid lábú kártya- asztal, három kisméretű fotel. Az ablaktól jobbra lévő falnál egy háromrészes szekrény, rá­dió. Az egyik fotelen ruhája szépen rendbe rakva. Ijedten végignézett magán. Valaki le­vetkőztette. Ott állt (Nevedet az indexből ol­vastam ki.) Nagyon részeg voltál. Nem akartalak haza­vinni, nehogy édesanyádtól kikapj. Nem tudom, mi a bánatod, de megértelek. Va­lamikor én is voltam egye­temista- Azt hiszem, a vizs­gadíjadat az utolsó fillérig a Jevél hátuljára elköltötted. Adok ötven fo- sor* mk remiben? hogy mit csinálok Nem va- feküdjön, hogy ő ennek a vé­Bement a fürdőszobába. Alá- gyök kíváncsi sem a tanácsod- nülő kéjencnek legyen a sze­ra, sem pedig megjegyzéseid- retője? .;; re- Nem? Értem. Jól van. ” NoS’ kÍSaSSZ°ny’ döntöt’ Majd még beszélünk a dolog- el' rói. Te palikat csípsz fel ma- A lány gondolatai már Fré- gadnak, közben a századost din járták. Frédin, akitől fél, elszalasztottad. Mit képzelsz, akinek a rabja ... Frédin, aki-^jtakarmányköltséget nagyobb töltőtollát, meddig megy ez így? Majd be- vel nem mert ellenkezni. Fré-/mértékben lépték túl, mint egy pár szélek Frédivel. ditől fél, ettől a vén szatírtól«amilyen mércékben növeke­A lány elsápadt a Frédi név pedig undorodik... De mégis« dett a súlyfelvétel. A felete­posan lezuhanyozta magát. Felfrissült. Megnézte tárcáját. Mindene megvolt. A kétszáz forintból húsz forintja ma­radt. — Nem, az ötven forin­tot, akkor sem viszi el. Majd valami munka után néz. Leült. Elővette adták. Ám, amint a megyei igazgatóságtól kapott tájékoz­tatásból kitűnik, a költség­szintet átlépték. Még mindig magas az önköltség az évrlős pillangósoknál, a sertéste­nyésztésnél, a marhahizlalás­nál. Ez utóbbinál például a rintot kölcsön. Ha lesz pén­zed, majd megküldöd. Ne haragudj, hogy levetkőztette­lek. Érdekelt volna, hogy mi szomorított el annyira, de sajnos, nekem vissza kel­lett mennem. Majd egyszer, ha kedved van, keress fel. A kulcsot add be a házfel­ügyelőhöz. Üdvözöl Sónyi Éva«-Kedves Éva' hallatára... csak Fréditől kell félnie, mert Köszönöm amit értem tett ~ Ne. Ferf, nagyon kérlek, Frédi vad és kegyeden ... Köszönöm, amit ertem tett. > m dt aUg hall_ Lehajtotta fejét. A főpincér Szívességét nem vehetem ne manóra aug iwu . , K igénybe Nagyon szégyellem hato> konyorgo hangon, es allg hallotta a hangjai- magam. Ha még egyszer ta- riadt tekintettel nézett az dt- lálkozunk, mindent megma- ven körüli férfira, gyarázok - Ugye. most Feri lettem.^ 1949. szeptember 30-án. ~ mondta gúnyosan a főpin­•ívj •• -1 íj. 1 eér, és szürke szemével szu­Udvozlettek rósan a lányra nézett. — Egy Krasznai István« esetben hallgatok. — Mint a Még egyszer végignézett a kígyóbűvölő, úgy nézte Évát. kedves kis lakáson, és nagyot A w duJás előtt országos nevű kö­sóhajtva távozott ^ ^szakára feljössz hoz- zéptóvfuitó volt> sde még.em — Felmegyek ..; HARMADIK FEJEZET Bárdi Károly főhadnagyot^ barátai csak Kockának hívtákJ Azt már senki sem tudta meg-) mondani, hogy honnan ragadt? rá ez a név. Kocka a félsz•'ba- S M ikor Sónyi Éva vissza- _ Nem — tört fel a lány á1'}andóa”,? iAr* o- Mmmhi ~ fA. . ___„ i.i meselhetesert küszködött. I stván megdöbbenve olvasta a levelet. Ki ez a lány? Miért törődik vele? Eszébe jutott a rövid al- tegnap este története. Nagyon . , sónadrágban és atlétatrikóban, szégyellte magát. Részietekre ninoer dühösen fogadta. ^ emelte. Érezte, hogy elvörösödik. Sze- nem emlékezett vissza. Tudta, — Mi vagy te, misszioná- — Tálán már öreg vagyok. Sie a heverő felett függő kép- hogy nagyon rosszul lett, Szó- rius? Igaz, nincs olyan daliás ala­tért az étterembe, a fő- melléből, és kezét ijedten fel­Elektroműszerész volt az Egye-\ sült Izzóban. «— Folytatjuk — ’tett takarmány értékesítését : részben adagolással, ré zben :a megtermelt takarmányok (jobb minőségben való betaka­rításával kell javítaniuk. A munkaszervezésben to­vábbi nagyüzemesítésre van szükség Tengődön. Ebben az évben jelentős beruházásaik ; lesznek, s ez nehéz feladatot ró a gazdaság vezetőire. Az ; eddig elért eredményekkel — |bár nehéz volt az út k’áig — :nem elégedhetnek m°g. le­hetőségeik, adottságaik még ’óbb kihasználásával, a heru- j házások pontos végre^a''tusa­ival az idép minden Hzonrval [mót? naovoVv!-i eredményi a vu- ’lást mutatnak fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom