Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-03 / 80. szám

Vasárnap, 1960. április 3. 3 SOMOGYI NÉPLAP A Dzserdzsii is^áj és Szokolov otrjác partizánja 9? ÚJRA ITTHON FAGYOK ... ££ Kovács Imre somogydöröcs- kei párttitkár fiatalon magá­ba szívta az orosz bolsevikok tanait. Bátyja, Pali minden szót megjegyzett, amit a poli­tikai biztosoktól hallott 19-ben a Vörös Hadseregben, s szor­galmasan magyarázta öccsé- nek, mi a kommunisták célja. Brossurákat hordott haza. ké­ső éjjelig böngészték. Teltek- múltak az évek, Kovács Imré­nek nem volt maradása, Kana­dába vándorolt. Ott belépett a kommunista pártba. Amikor 31-ben hazatért Göllébe, azon­nal csendőri felügyelet alá helyezték, mint »veszélyes vö­rös«-! Hiába tartóztatták le többször is, megtalálta a mód­ját, hogyan nevelje a kát. Amikor Németország partizá ikkal tudtak, de ez sötétsége: kih- madták az •ték a kezűket ték. A zsák!’ kel érkezett í > hoz a tizenhat xat betöm- 'gyverek- i :rtizánok- tt magyar. •ja Ha tizenöt esztendeje mér- .földes mesebeli csizmákat fiú­sak ennyit gyelország határát. Esküjük-:, 20tt vcina lábára, akkor sem elég volt. A nek eleget tettek, mehettek a,* juthatott volna olyan messze ;aiva megtá- hátországba. Fájó szívvel vet-?a 'múlttól, mint így. Messze a Hátrakötöt- tek búcsút a harcban egybeko-% cselédszobától, a sanyarú élet- ’ ‘ vácsolódott egységtől. jítől, a kivetettségtől az igazi kJ . szabadság beteljesüléséig, asa­KijevtŐi MargitÓig J*jú.t családi házig, a falu, az új r’ élet irányításának felelősség­it tétlenséget nem bírták el- teljes, épp ezért nagyon szén viselni, öten elhelyezkedtek pozíciójáig. Küzdelmes évek, lu_ egy szeszgyárban. Egy napon saj- munka után ettáAx>lodott a Voltak köztnj&pérb szovjet tisztek kerestek fel Ko- múlttól, s mégis oly közel áll szín gyerekek. AmS»-<ra y k vács Imrééket szállásukon. Ar- hozzá. Mert ha körülnéz, ha zánok figyelőivel i 1 oz ra kérték őket, jelentkezzenek a feláll, ha kitekint az ablakon, azonnal tisztázni tw.ak jö\. bukovinai harctérre. Lelkesen máris a múlt idéződik gondo­telük célját. Míg a hadiszál- kiáltották: »igyom«, megyünk.S latéban... lásra kísérték őket, boldogan \ Szokolov otrjádba kerültek.? _ jtt születtem... — mond- ölelték át vállukat a szovjet ^lelőtt visszamentek volna ajíffl bocsánatkérően mosolyogva, elvtársak. S mosolyogva, di- fr ontra, egyhetes . kiképzésen«toj?y elkalandozott a témától a inou- crérőleg mondták: »celaia ar- vettek részt. Megtanították«, s tekintetét végighordozta a fiatalo- mija«, azaz egesz kis hadsereg. -a.et a külföldi fegyverek hasz-J« faiakon kedvesen, simogatóan. A partizánosztag vezetői ki- ná]at';ára, ajlelejes_ aknákA ságvári Egyetértés Tsz „Celaj és ru­várni, míg a másik készüli Xztán volt egy közös konyha - szomszéddal, és semmi más, rak a szegénység. És lám, ebben a házban •zékel most a szövetkezet. A öldes padozatra szép sárga vadló került, a falakat beva­kolták, meszelték, már csak a festőt várja. Íróasztal, szép szekrény áll a fal mellett, a marokban ezüstre festett kály- a, s a mennyezetről villany- •örte világít a mécses helyén- S ebben a szobában termelő­szövetkezeti elnök Szigeti Jó­zsef, a héttagú cseléd család sarja... Olyan természetesnek, olyan egyszerűnek tűnik mindez a mi társadalmunkban, és még- ;s milyen sokat jelentő az em­ber számára, aki végigküzdöt­megtámadta a Szovjetuniót, az keUett mon(janiuk hogyan ke- első perctol azt hirdette: a ne- a büntetőszáza’ba. metek elvesztik a háborút. * . _. iiajd«. , ,, *■ űuyui,,, idd j. o*. te az utat, s cseledgyerckből hallgattak^a magyarokat^ állítása ra ^ so^. « irodájában ültünk, s a belső át a régi omladozó cselédház- lett a falu egyik i'ezető‘évé. ............... “ Aztán J Hőőraként hai>íkis ^rejtekhelyen- (mert kicsi böl, valahányszor gondolata- — Újra itthon _ vagyok A Dzserdzsinszkij otrjádba A leventéknek megtanította osztották be a »vengri«-ket. az Internationale! es elene- Nem te]t Me sok idő eljött az keltette velük; A ponar betelt. eskütétel nap.ia. »Tűzön-vízen Feljelentették. A pécsi törvény- j^|ar^ok egységemmel. Mind­zsine coltak i táj; őke Egy nap visszahív-?a ?zoba’ kel] Szi’ kát ébreszt. Itt e négy kis fal -.hazatértem a nap “ \gett József tSZ-elnok lapazga- UuLr fexzp.kha — s n.nmi csa­trozsinecbe. Dmií-j* papírjai között. Amikor között, a kétszer kétméteres iggSgg annyi hála :s és Jura Moroz, i. . .. . rij Makarovic kiváloga magyarokat. szék Ctoroi-tanácsa tízévi kény- addig harcolok, míg fel nem -végrehajtaniuk. 1 a4-3“ - ' '> • ’ - — t-------a- 2— «1-1 «* lyííl­s zermunkára ban történt. ítélte. Ez Szovjetuniót-« ismeteiieK az es- városában oktattá , kü szöveget. Hamarosan meg- melteket. Próbarefülesek. ej- ta.nultak oroszul. ]\^eg p^artizan tögn^yős ugrások S2 módra harcolni. Vasúti hída- naní nrngramban. ^ végre, A 482-es büntetőszázadból a partizánokhoz A posta SAS-behívót kézbe­sített Kovács Imrének. Felke- _ ______________________ r ekedett Sárospatakra. Drótke- Állandó harc volt az életük, gyár országra vitte őket. £>z rítés, internáló tábor fogadta. Közben az járt az eszükben: megbízatást kapták, hogy p.41" A A QO í-vr. Ir-i’t 1 r.rr-11 Qrfzrvc Ktíntatn« wínrtűn mi clrol Dlfác ír r\7P'l é5 il O -LI—./— f"»rtínro>>í kát, utakat robbantottak, síné- ^944 augusztus ». „ . , két rongáltak, rajtaütöttek ki- a csemovici -.repülőtér-, sebb német egységeken. Fegy- ről az a csapatszállító repülő- ve rt, lőszert zsákmányoltak. gép amely a régen látót í Ma' •' - — —— ji-iju- — ■ \zt ai A 482-es különleges büntető­század foglya lett sok kommu­nista társával együtt. Karju­kon sárga szalag fekete pont­tal a közepén. Megkülönbözte tő jel. Be akarták tömi az *iz­ládi fészekbe —, s annyi me- érződött lehet, hogy nem 'AámeffhiVhatóhhí felcsillant a szeme, s min- szobácskábán látta meg a nap- szavaiból, a - -jif1!°g eg idén bevezetés nélkül gyermek- világot 1919-ben, itt nevelke­^ 'Vo^-íftré-i-K'miiik '' korát idézte, szinte átlénye- dett öt testvérével, innét in- — , -. ... «.cidt 1 . írülIjQült. Valóban gyermekes vo- dilit el a küzdelmes életútra. száz- és százezer ember vall­szabaditjuk a neme iga a o Erre Csernovic násokat lehetett látni a felnőtt A szobában három ágyon alud- hatja magáénak ezt az ér­Szovietumot« ismeteltek az es- ,rár^áKat, ki a kisze-5, g mosolya ß >vmi tak egyetlen ócska szék- zést> s mi ^ keli ahhoz, voltál és mivé lettél« átfor- rény húzódott meg a sarok- , . . ,..,, máit gondolatát fejezte ki... ban s egy rakott tűzhely a W *e eme. jőve napi programban. ^ felemel-'1 l9en, az elnöki iroda, me- másikban. Mégis, ha öltözköd- tekinthessünk vissza, 1944. augusztus 17-é '• _ ilyet nemrégiben alakítottak tek, félre kellett állni, s meg- céltudatosabban, előre büszkén s még céltudatosabban előre... ? Egyhangú vélemény, hogy minden puskalövés közelebb fjzan egységek szervezésévé segíti őket a végső győzelem- segítsék a Vörös Hadsereg eló-^ hez. Éreziték, hogy ez Magyar- renyomulását Magyarországon.-evés olyan üzem van az or- ország felszabadulását is je- Mindenre elszántan ugrottak ban, amely azzal diese­len«. Először sokan tartózko- m a gépből. Margita kömyé-?k^^t, ’hogy tizedszer nyerte 5el AfjVrem címet. Márpedig Tízszeres élüzem a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat dóak voltak velük szemben, kén értek földet. Azonnal meg­Vatona'í3 Somo§-V Nromdai.pa' Katona? vállalat a múlt ev maso­dol- a «S­Boda Istvánt például véresre iyen oroszlán módra harcolnak nap reggel több száz vállala+ verték a hóhérok bikacsökkel, a magyarok, megváltozott a fésülte át a terepet. Sok ejtő-í .. -.„-“dményei alap­mégis azt kiabálta:'győzni fog- véleményük. S ettől kezdve emyőst megöltek. Kovács Im-S . ++ éiuv^m. nak a kommunisták. Kovács »molodcik«-nak. karakán le- rét több társával együtt elfog-? ■> .. Vy Imrét és társait megedzette a gényeknek szólították őket. fák. A Margit körúti fegyházS 1 a..^1'Ka. nehéz élet. Csak egy gondolat Harcoltak Novográd, Volinszk, 73-as zárkájában találkozott^ K,^ZUK ‘ ,ni foglalkoztatta őket: megszök- Zsitomir, Csemyigov és Öli- több társával. Köztük voifj, sok Korszerűtlen géppé ni. Nemsokára útnak indítót- eszka térségében. A Dzser- Gárdos Miklós újságíró is, akiiJgozlK: a va-laiat- A^ teieietet ták a századot. Ki az orosz dzsinszkij otrjád nevét mégis- jelenleg a Népszava szerkesz-J, nF®nadaszak> a műszak^j frontra. Mint később kiderült, merték a fasiszták. A néme- tője. Innen a komáromi Csil-? vállalatvezető egybeha.-- .o aknamezőre akarták hajtani teknek hosszas kísérlet után lag-börtönbe vitték, majd út-v Jemenye alapban lehet megao- őket. Odakint egy lépéssel kő- sikerült a Pripjaty mocsárvidé- ba indították őket Németor-?ni_ ékképpen: minden km-ul- zelebb jutottak a menekülés- ken bekeríteniük a partizáno- szág felé. Kovács Imre Győr-iJ menyek kozott biztosítják, hez. Negjrvenen szervezkedtek, kát. De megsemmisíteni már szatadhegyen megszökött.? nogy az adminisztratív létszám Az első adandó alkalommal nem. A partizánok felrobban- Hosszú kálvária után 1945 jú-?aranykan legyen a munkás­megszökni — ez fűtötte őket. tották a gátat, és vízzel árasz- niusában hazaért falujába,? létszámmal. A dolgozók szak- Amikor Radigoscsában egy tottak el mindent. A szárazon melynek felszabadítását fegy-? képzését elsőrendű feladatnak hírhedt német százados (egy maradt részeken húzódtak verrel'Segítette a messze oroszA tekintik.’ És végül, de nem kommunista századot már ki- meg. Két teljes hónapig voltak földekén. Ma is sokat beszél? utolsósoron, megvalósítják ^ a irtott) vette át a 482-eseket, bekerítve. Amikor megérett a az ismerősöknek a dicső na-5 munkaversenyoeií vállalt cél­nem várhattak tovább. Szeren- rozs, learatták, elcsépeíték, s pókról, s jóleső érsés''tölti el,^kitűzéseket, cséré a százados a partizánok- elrejtették a Vörös Hadsereg- amikor arra gondol, hogy? Ritka üzem, ahol az igazga­tói való félelmében nem mer- nek. Amikor á németek a nagy együtt harcolhatott szovjet? tó statisztikai teendőket is él­té tovább vinni a századot. Éj- veszteség miatt átcsoportosítot- testvéreivel a németek kiűzé-?lát; ahol a műszaki állomány- jelre még a faluban maradtak, ták erőiket, kitörtek a gyűrű- sóért. ? ban lévő dolgozók termelő­Lajos Géza' munkát végeznek. magyarázni, milyen kedvező hatással van az eredményterv alakulására annak, ha az ad­minisztratív létszám csupán 13 százaléka a termelőnek — szemben az országosan kiala­kult átlag 25 százalékos arány­nyal. Hogy eredménytervét 368 ezer forinttal túltelj esítet- t ez a kis vállalat, az nagy- ,an köszönhető annak, hogy sok a fcrmelésben közvetlenül részi vevőit száma. Érdemes eigWKfcífeoznj azon is, hogy 116,4 százalék volt egy munkaórára jutó termelési érték. Hogyan emelkedett jó­val 100 százalék fölé, amikor sok a korszerűtlen gép? A szaki vezető nevét említik, ak­kor mindenki izig-vérig jó szakemberekre gondol. Talán a véletlennek is van szerepe abban, hogy Mayer Géza, az ország egyik legjobb gépszedő­je, Orosi Gyula ötszörös, Pel- tzer Károly ugyancsak több­szörösen kitüntetett kéziszedő több más jó szakemberrel együtt itt dolgozik. De mégsem ez a mérvadó, hanem az a tu­datos törekvés, amellyel vala­mennyien önképzéssel kifor­málták magukból a jó szakem­bert. Az a kitartó tanulás* amellyel tavaly is bekapcsolód­tak a szakmai képzésbe, meg­ismerkedve a legmodernebb ti­pográfiával, a legkorszerűbb nyomdatechnikával. A nyereségrészesedés osztá­sakor azt n7öi?dta László Tibor igazgató: »Az államosítás ma­nyomdában, ha Orosi Gyula, j gával hozta, hogy a dolgozók­nak más lett a munkához való viszonyuk.« Erre sok példa Peltzer Károly kéziszedő, Mayer Géza gépszedő, Móró Margit raktáros, Horváth Jó­zsef gépmester, Mautner Jó­zsef korrektor,? Bernét Gyula kalkulátor és Farkas Béla mű­akad a kaposvári és a hozza tartozó nagyatádi nyomdában. Nagyatádon gyakori eset, hogy munka közben a szakmunká­sok mossák le a gépeket, mun­ba, futásnak eredt a Kossuth1', kelljen segédmunkást foglal A szomszéd község tele van bői. 1943 őszén elérték Len- Lajos Géza 'munkát végeznek. Nem kell Kn eszközökét. Azért teszik — ^ - imint mondják —, hogy ne Ideges kapkodás lett árrá a tffe'RPWTW £ B ..............................................* t óroson. Német és magyar ka- UP fit U MU M. i« MAMWfi Iffii. tonatisztek száguldoztak az utcán, az emberek vásárolni Kihívóan járt le-fel előttük, kült, de maradtaik még, hogy Hajnalodon. A laktanyában, igyekeztek, s a szenet szállító s úgy csapkodott bambuszpál- háláiba vigyék a város ifjait. már csak százan lehettek, a fuvaros türelmetlenebbül csap- cájával, mintha legalábbis is- Esztelenség, de mit számít az: többi eltűnt, hazafutott, vagy tér felé, s mindahányon esze-] veszett kétségbeesésükben... — Zurück! — ordította pisz­tolyt fogva rá egy német tiszt,' s abban a pillanatban meg-] koztatnia üzemüknek. A kong­resszusi és a felszabadulási munkaverseny megmutatta, hogy a kaposváriakban is sok Ilyen jó tulajdonság lakik. Ezt bizonyítja a takarékosság. Ezt* kodta lovait mint máskor. A pán volna az urasági birtokon, az aknmtűzben járőrszolgálat- ki tudja, mi lett vele. Marok- tantorodon, kiesett kezéből ai ° > néhány ba küldték a gyerekeketszám osztogatták a lőszert, a fegyver. Ezernyi torokból öm-j ogy UJ módszerrel ketharma­aJ dara csökkentették a kézisze- -] dők az egy-egy műnk"— r— idított időt. Ezt, hogy szirénák csodálatosképpen el- Hajcsárnak szegődött némultak ezen a napon, a lé- civilruhás ismeretlen is. Úgy Jóska otthonába, a Donner- kézigránátot, s a tiszt úgy fél- lő »Hurri-hurri!« tört át dök „„v mimk,,.a fnr giriadó elmaradt. Nyomasztó terelték a fiúkat, mintha álla- indult Csiszár Jenő társa- báliról odavetette: csatazajon, s feltartóztathatat-? ... uiuimaxa xor volt a szokatlan csend. Délfelé, tokkal lenne dolguk.., Ságéban és mi tagadás■ eaész ~ Ha nem tudnák, ez a biz- Iámul tört előre a Vörös Had-? - , . , . amikor a gyerekek hazamén- Hatszázan lehettek, valahá- testükben reszkettek a féle- tosító... sereg. Csak futásra maradhat> ßela műszaki vezető irányí­tefe az iskolából, a távolból nyan fiatal gyerkőcök, leven- lemtől. Késő este volt már, — Irány utánam! — kiáltot- tott idő, de az erő fogytán, sjjtásával úgy szervezik meg a csizmák ta harci tűz helyett kétségbe- az idegek iszonyúan felborzol-^ munkát, hogy ne kelljen a gé­peknek állniuk. Ezernyi apró­van itt szó, amely elő­gyászmenet megindult. Száz tek. Leengedték a sorompót. ■ segíti, hogy elérjék a felsza­képzetlen gyerek a szovjet mögüle lövették volna a vá- * badulási munkaversenyben vál­mennydörgésszerű pufogás hal- ték. Iparos gyerekek, munka- az Oromba felemás hácsnál visszaverték az oro- portba verődve együtt marad- a koldusok fázósan, tépett ron- szokat_ ni. Az egyik hajcsár azonban gyaikj3an Vuicsics Jóska éppen tra- észrevette, és közéjük robbant: gaccsál vitte át a hasábfát az — Mit gondoltok, kuglipar- ~ Haza. 'laza ... — uvoi- ha miruien háztetőről lőnének, kával. Idő már nem volt, haj-"’rít- f ' -7,V,. IC’’“!“" “J,'?,'“““ udvaron, amikor egy civilruház Ura készülünk, mi?! valami belülről s a seb- jövedékek ezrei pattogtak a szólták tovább a fiúkat a ju-i , ’ n°Je a ^ermelékeny­férfi lélekszakadva rohant be Olyan gyászos-csendes volt leben csinált katonák megszo- c&erepeken Mire a Turul elé tai úton. J«seget addig is, míg az új gé­hadsereg ellen. Úgy tűnt, mint- rost, a győzőket néhány pus- iait 35 ezer forintos megtaka­ÍÍU/CU, . . • rUFZU . . . U'UUi- JlAv+n+SWríl 7JvnómoAr lC/ílWtl JíTA rmri-r -nőm ő\s\l+ hnó- '' ,. . . a kapun: ez a társaság, mintha mind- rit°ttak egymás kezét. Talon értek^ már egyiknél sem volt Derengett, a ködön át látni — Vuicsics József itt dolgo- nyájon most vesztették volna ez lesz a menekülés oraja. Re- kézigránát. Elszórták, féltek lehetett egy közelgő sötét rala zik a pékségben? el anyjukat, apjukat. Csak rnenykedtek is, hittek, hogy föle... mit. Egyikük kezébe páncélöklöit] — Én vagyok — válaszolta álldogáltak lógó fejjel, borús triegsem lesznek majd golyo- A Fenyvesi-féle könyvesbolt nyomtak, s a fiú egész testé-' megszeppenten a nyurga fiú, tekintettel, s ha nem mondta f°90k... ^ előtt tüzelőállás. Még szagul- ben megvonaglott. Kiállították\ aki alig néhány hónapja érett- is senki, érezhették, mi lesz a Nem találtak senkit odahaza, dottak visszafelé a menekülő az út szélére, s ahogy köze-' ségizett, s más híján ide sze- sorsuk... Egyórás bolyongás után végre német autók, motorkerékpá- lebb jött az »ellenség«, oda-| gődött kulinak. Katonaruhát aggattak rá- eÜV bunker mélyén leltek rak, aztán elhangzott a pa- kiáltották: — Na, gyerünk! SAS-behivo! ju ^ ronffyokat, cafatokat. A övéikre a Szigetvári utca vé- rancs: — Talán csak felöltözhetek Korona nagyterméből pedig üc táján, s a felnőttek hadita- __ Tűz * t iltakozott a fiú. -ki tudja, hogy került oda nácsa összeült. De hát ki lehe- ködboritotta éiszaká­— Gyorsan, nincs idom! halom ieavver — iga- tett °kos ebben a zűrzavarban? tíeíe a Koaooraotta éjszaka Beugrott . UM. M» If&ÜZJSBS. * «*“ W* « jZzJ? ,2*7f nem voltak otthon, testvérei . . retet tartotta volna okét, de fordítsak a puskát, azt se, sem. Egy kis darab szalonnát Mire visszaérték a laktanya- fcüWte is hátha bajuk ^ hogy miért teszik. Az egyik dugott a zsebébe, meg egy bu- öa, mar aknák csapodnak az Fristen, katonaszökevények... \xu Jóska füle mellett lőtt a udvaron, a háztetőn. Kitort a — ■ - - - - - ,*,.„-„7, o-... — Te Pali, az egy lovasko-' esi! — Nem baj, akkor is kilő-' vöm — röhögött a fiú, s arcá pekkel lehetővé nem válik a nagyobb termelékenység el­érése. A nyomda fejlesztése és gépesítése nem elvetendő lehe­tőség az iparosításra. Van eb­ben az iparágban fantázia! Sokszorosan meghozza a ráfor­dított pénzt. A 10. élüzem-ava- tón nem k”ell ezt bizonygatni. S talán nem is hiú ábránd, VK/U V -- luiiuyuil IX j OCX, O «,•/ .«—y v alami furcsa árnyék borítót->\hogy megtaláljuk a módot kör­eit a pékségből, aztán ment az idegen után, egyenesen a Hon- pánik, a rettegés, de az észté- véd-lák'anyába. Rágondolni is szörnyű És mentek, baktatták végig a gyerek jnegper- ^ testben még ép murádé-!l nyomda. Az élüzem-avatóval engelye korul. Pl- y ----„aixxt.a________ l evegőbe, s dűlt saját tengelye ros, kék, sárga foltokat látott, meg kellett támaszkodnia ta be Rozzant autóbuszba zsúfol-i ták őket, vitték a »városvé-. szerűsítésére. Négyszeres ünnepre készül a Nézd a taknyosőkat, még lóg ...... , , . . az orruk! Leventék vagytok uekuljon, amíg lehet... ti, mi?! — ordított hol magáz- — Riadókészültség! — így va, hői tegezve őket egy nveg- ordították a tébolyuttak, s kia- te, kifent bajuszú tisztecske. báltak, vergődtek a csapdába X Majd a békaügetés kijóza- esett vad utolsó erőlködéséivel. utt.it A java már nyugatra mene­kait... S ezzel egy időben karjáni munkáskülse’ű1. , ,, , kin futkosásban alig juthatott az ufcán a félelmetes sötét- u-riien mmaszicoania Z^óa eszébe valakinek, hogy me- ségben irtózatos csattanások, Zóbáü volna lőni, de két go­géppuskáim közepette. Ok, a j ó összeszoruU a csőben, s fasiszta őrültek előretolt bas­tyái, a városvédők... záporozott. Még látó t egy 7“ /TT " Micsoda elvetemült gonosz- fiút arcra bukni a cukrászda dohfí”v ság! előtt, aztán rre jbo zo 'gva, ma­.— Riadó! ga sem tudta, hogy bírja la­fér fi állt ki a Szigetvári utcait feie körül eaure több lövedék ház « önfeledte: íin-t-r, t on„ mosolygott, amikor a szöv eti, katona újságpapír1 nyal kínálta őt.. . Jávori Béla gyütt ugyanis méltóképpen akarja megünnepelni felszaba­dulásunk 15., államosításának 10. évfordulóját és a mintegy 300 ezer forintos beruházással épült új, korszerű nagyatádi nyomda felavatását. Sz. N,

Next

/
Oldalképek
Tartalom