Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

Szerda, 1960. április 27. 5 SOMOGYI NÉPLAP TUDOMÁNY - TECHNIKA A GONDOLAT ZSARNOKAI (III.) Bármely területe I vizsgál­juk is az egyház harcát, me­lyet a haladó gondolkodás út­jának eltorlaszolására folyta­tott, hamarosan szembetűnik a katolikus ideológia egyik leg­sajátosabb vonása, a középkor eszményítése. A pápák, a ka­tolikus szervezetek vezetői, ál­talában az egyházi szóvivők nem titkolt nosztalgiával te­kintenek a középkor századai­ra, amikor a királyok védő­szárnyai alatt hatalmas és gaz­dag volt az egyház. A modem kor zűrzavaros társadalmi vi­szonyai, az osztályharc való­sága elől menekülve szívesen szakaszába lépett: fl történelem kerekét a szabad­verseny átadta helyét a mo­nopóliumok uralmának. A tő­kés termelés hatalmába kerí­tette a -gazdasági élet lege'ma- radottabb területeit is, óriási gyárvárosok keletkeztek több­százezres, sőt milliós lakos­sággal. Mérhetetlen gazdagság halmozódott fel egy maroknyi csoport kezében, ugyanakkor a munkásosztály tömegei a be­tevő falatért folytattak min- erkölcsj zűrzavar« történeti dennapcs küzdelmet. A tár­gyökereit feltárja. Prohászka sadalom kettészakadása gaz- az újkori történelemben jófar- dagofcra és szegényekre, a ket- máp csak dekadenciát lát. En­nek első jelentkezését a re időznek a múltban, az általuk legtökéletesebbnek vélt feudá­lis társadalomban, ahol min­denkinek megvolt a maga he­lye, melyet születés jelölt ki számára. Rendkívül érdekes ebben a vonatkozásban Pro- hászkának egy 1924-ben írott cikke az »erkölcsi válságról«. Arra tett kísérletet, hogy az első világháborút követő, az ő kifejezésével élve, »eszmei­az egyház csak hanyatlást, pasáig szellemi hatóerejének lajdon védelme. XIII. Leó sze-í romlást lát a 19. századiján, az gyengülésében. rint a szocialisták fő követe-^ »ízlés és szellem süllyedését«, A katolicizmus papi és vi- lése, a magántulajdon eltörlé-í a »tehetségek eltűnését«. »Az lági vezetőit félelemmel töl- se teljesen helytelen követelés:? anyagéiviség korában nem te- tötte el a szocialista eszmék ».. .tervük a szociális kérdés^ remnefc hymnusok és szóza- térnyerése a vallásos hit ro- megoldására annyira alkalmat-i tok« — fogalmazta meg tömő- vására. Félelmüknek nem egy lan, hogy maguknak a munká-j ren az egyház elutasító maga- ízben hangot is adtak. így soknak is kárukra volna: azon- tartásának okát az Egyház- például az 1887-ben Lüttich- kívül nagyon igazságtalan is, művészeti Lapok I882-es be- ben ülésező nemzetközi kato- mivel erőszakot követ el a jo-\ köszöntője. likus kongresszuson, ahol bi- gos birtokoson — megemyeszti zonyos Marmel francia nagytő- az állami rendet, s alapostul, szem- kés fantáziadús színekkel ecse- felforgatja a társadalmat.« ban sem erőszak, sem jámbor telte a szocialisták részéről fe- Állításait avval indokolja, óhajtás nem tartóztatja fel nyegető veszélyt. hogy a magántulajdon össz­forgásöban. A múlt század »x szocialisták több millió hangiban áll az emberi terrné- utolsó évtizedeiben a polgári embert számítanak pártjokhoz: szettel. A munkás is azért társadalom fejlődésének újabb máT véi-tanúik is vannak — vállal munkát, hogy munka jelentette ki Harmel —, szá- bérét magántulajdonija fektes-i mos napilappal és minden, sé. Ha a szocialistáknak sike-| csak gondolható eszközzel ren- rülne megszüntetniük a mai delkéznek már ügyük terjesz- gántulajdont, a munkást meg-| lésére. A szocialista a társada- fosztanák attól a lehetőségtől, lom legnagyobb ellensége: hogy maga is tulajdonossá vál egész a fogakig van felfegyve- jók. Fölöttébb tudománytalan rezve. Ma ezen bőszült ellen- okoskodás! Hiszen a munkáso-j ség még talán leteperhető, hol- kát a létfenntartás parancsoló! nap már nem többé!... Ko- szükségessége kényszeríti arra, moly az óra: az elhatározás hogy eladják munkaerejüket a pilla-nata megjött!« tőkésnek, és nem a vagyon­szerzés vágya. Hogy minden félreértést elkerüljön, XIII. azonban a pillanat szülte meg- l©ó még egyszer leszögezi, rettenési kifejeződései _ voltak hogy a munkások helyzetének tő közt lévő szakadék annyira csupán: komoly, átfogó kato- javítását célzó módozatok szembetűnő lett, hogy az ural- Mkus programmal senki sem vizsgálatánál a magántulajdon Épül a Szovjetunió legnagyobb postahivatala Moszkvában a Komszomol téren megkezdték a szovjet főváros legnagyobb postahivatalának építését. Az épület üvegből és betonból készül: az egyik oldalról a postaautók, a másik oldalról a postavagonok számára van bejárata. A pos­tahivatal peronjára egyszerre 16 postavagont lehet betoic Az épület tetején leszállóhelyet létesítenek helikoptere mára, amelyek a postahivatalt a repülőterekkel kötik A postahivatalban a küldemények feldolgozását sen automatizálják és g'pesítik; naponta több mint 1 mii j levelet, csaknem 3 millió újságot és folyóiratot, több száz­ezer más küldeményt fognak feldolgozni benne. Hz effajta vészkiáltások neszánszban véli felfedezni. A kodé osztályok képviselői sem rendelkezett. A pápaság üj- tényéből indul ki. Hangtsúlyoz- reneszánsz korszaka, amely tagadták meg létét. Az úgy- kori történelmének legjelen- 2a gazdagok és szegények, a olyan szellemónásokkal aján- nevezett szociális kérdés — a tősebb egyénisége, XIII. Leó tőkések és munkások összefo- dékozta meg az emberiséget, kizsákmányolt tömegek gazda- pápa volt az első, aki az új gását, mint a társadalmi bajok mint Michelangelo, Rafael, sági-társadalmi helyzetének történelmi feltételek figyelem- leküzdésének. leghatásosabb Leonardo da Vinci, s amely javítása a fennálló rendszer bevételével kidolgozta a tár- módszerét. Az osiztálybéke le- fennhangan hirdette az alkotó alapjainak érintése nélkül — sadalom lényeges kérdéseire öegett XIII. Leó előtt, ami ember géniuszát, az ő számá- a kor fő kérdése lett, már az vonatkozó katolikus nézetek megvalósíthatatlan utópia. Ér- ra a »kereszténység szégyene«, uralkodóosztályok szemszögé- egységes rendszerét, elvégezte denies összevetni a »Rerum Hasonló nézeteket vall a 18. bői nézve. Maga a munkás- a gyakorlati katolikus szociál- novarum« fejtegetését avval a századi felvilágosodásról. A osztály nem várt a hatalmon politika elméleti alapvetését. - v,+oí_ 19. század különösen fontos lévők jóindulatára, hanem szó- Utódai az ő nyomdokain ha- időszak a történelemben. Eb- ciailSsta pártokba tömörülve ladtak az általa felvázolt prog- ben az évszázadban lett nagy- harcolt jobb életéért, a kapi korú az emberiség! Olyan talizmus megdöntéséért, nagymérvű előrehaladást tett a természeti világ és a társa­dalom törvényszerűségeinek megismerésében, amilyennel zott történelmi körülmények- egyetlen korábbi száizad sem kel, ha nem akarta elveszíteni dicsekedhet. Ekkor jött létre befolyását híveire. Tekintélye ~ világpiac, kerültek egymás­A katolikus egyháznak szem­be kellett néznie a megválto­ramot kísérelték meg valóra váltani. XIII. Leó programját enciklikában, az 1891-ben ki­adott »Rerum foglalta össze. E cikk keretei nem lehetővé a híres emcikTka tanulmánnyal, amely a Katoli­kus Szemle 1922. évfolyamá­ban jelent meg és a »szocia­lizmus ellenszenei«-t kutatja. »A tökének sohasem szabad úrrá lenmi a munka felett, mert ezáltal a kényszerítő viszonyt novarum«-ban nagyon kitűnik, s a munka tá­madását provokálja — írta a tesnk Lmulmány őszinte szerzője —: ha ő csak a munka segítőtársa, Osunán s W nem egyéb, mint a sok p más ipari képességnek finan­c VMoayia^, kerültek sál kapcsolatba távoli világré- amugy 15 megrendült, mert az Nietes tárgyalását, szék ezekben az évtizedekben olasz nemzeti királyság csapa- az elméleti kiindulópontról kezdett érdeklődni az átlag- tai 1870-ben elfoglalták a pá- lesz szó, mivel XIII. Leó fej- ^ ^ polgár a nemzetközi politika Pai államot Létrejött az egy- tegetései elején vitába szállta ^eííenüi a munkásságnak kérdésed iránt, amiben a ha- .. °lasz "«nzeti allam, tudományos szocializmus alap­megszunt a papa világi hatal- tételeivel. A »Rerum nova­talommá lett sajtónak volt -mg gz a történelmi tény nagy- rum« e'toéleti kiindulópontja, igen nagy szerepe. És mégis mértékben közrejátszott a pá- alfája és ómegája a magámtu­Barna színű hó Norvégiában Olav Skulberg norvég ter­mészettudós tudományos vizsgálat tárgyává telte ásó­kat a homokszemcséket, amelyek az idén Norvégia egyes területein barna szí­nűre festették a havat. Megállapította, hogy a kü­lönös jelenség oka a széljá­rás, amely a Szaharából és Délkelet-Európából homok- szemcséket hordott Norvégia fölé. Ezek a szemcsék a hó­val együtt leestek, és mik­roszkopikus nagyságúak lé­vén barna színűre »festet­ték« a hópelyheket. Skul­berg megállapította, hogy az­előtt is előfordult már, hogy Dánia magasságáig hordta a szél a Szahara és Délkelet- Európa homokját. Mi baja az autónak? Gyakran előfordul, hogy a* autó leáll, és még a szakemb©« rek is csak hosszabb kutatások után tudnak rájönni a hiba oká­ra. Dragutyin Simovics belgrádi rádióműszerész olyan készüléket talált fel, amely azonnal lehető­vé teszi a motorhiba felismeré­sét. A rád1-óműszerész több évi munkával készüléket szerkesz­tett, amely a kocsi műszerlap­jába beépítve gombnyomásra azonnal feltünteti, hogy az au­tóban melyik szerkezet mondott csődöt. A Politika című belgrádi lap szerint Simovics sikerrel mu­tatta be találmányát, és jelen­leg olyan elektronikus műsze­reket gyártó vállalatot keres^ amely sorozatban vállalná talál­mányának előállítását. Kisebb műszaki újdonságok Az Egyesült Államokban itöbb mint 10 000 találmányt szabadalmaztattak az elmúlt három hónapban. Nagyobb- !részt olyan apróságokat, ame­lyek a mindennapi életeit kel­lemessé teszik . A terítés és mosogatás elke- ülésére a vendégek előtt gombnyomásra szétterülő mű- 1 anyag-abroszt találtak ki, me­lyen különböző mélyedések he­lyettesítik a mély- és lapostá- ,nyérckat. Az étkezés végezté­vel az abrosz automatikusan [beszalad az asztalban e célra elhelyezett mosógépbe, hogy [tisztán és szárazon kerüljön 'elő a következő étkezéshez. Muzsikáló fogkefét találtak [ki gyermekek számára: csak akkor játszik, ha a gyerekek irányban húzzák végig a fogú« kon. New Yorkban két dollárért foszforeszkáló cipőt lehet kap­ni: sötétben könnyen megta­lálható. Vegyileg kezelt papírlap könnyen javíthatóvá teszi a gépelésnél elkövetett melléüté­seket. A lapot a hibás helyre kell tenni és át kell ütni a helyesbítendő betűket. Mmdeij lap 30 hiba átütését teszi le­hetővé. A televízióhoz 16 mm-es; több lencséből álló vetítőgépet szerkesztettek, amely eltünteti a régi filmek foltjait. A kis televíziós állomások ennek se­gítségével tiszta és műszaki szempontból kifogástalan ké­peket vetíthetnek. Imegfalelően, tehát vízszintes szírozása, amely csak tiszfesséz^wwwwwwwvnwwvwm^wwAuwwuvu ges haszonnal dolgozik — ok­lánűsan tiltó része, amely a könyvek bizonyos nemeire vo­natkozik. Tilos például olvas­ná hívő katolikusnak minden Az élet alapkérdéseinek nyomában A tudományos kutatás távlati terve a fő feladatok közé sorolja a fehérjék (enzimek) kutatását mint alapkutatási problémát. A ha­zánkban működő biokémiai intézetek közül a Magyar Tudományos Akadémia Biokémiai Intézete és az Orvosi Vegytani Intézet az utóbbi időben szinte kizárólag fehérjekuta- tásokkal foglalkozott. A Magyar Távirati Iroda munkatársa alkotó műhelyükben felke­reste a két intézet kutatóit. Elsőnek dr. Straub F. Bruno kétszeres Kossuth-díjas aka­démikus, az Orvosi Vegytani Intézet vezetője nyilatkozott, akit éppen a napokban nevez­tek ki az Akadémiai Kutató Intézet igazga­tójává is. — Az élőanyag legfontosabb alkotórészé­nek, a fehérjéknek pontos kémiai tanulmá­nyozása az utolsó évtizedben kidolgozott mód­szerekkel ma már igen nagy részletességgel végezhető — mondatta. — Bátran állítható, h 'v*»r ezek az elméleti kutatások az élet alap­kérdéseinek tisztázására irányulnak. Az élő­lények tulajdonságait ugyanis a bennük levő különböző fehérjék (enzimek) határozzak meg. Ezért olyan izgalmas kérdés a fehérjék szer­kezetének kialakulása, a fehérje-szintézis. Ha ugyanis a tudomány egyszer eljut oda — ami talán nem is olyan távoli jövő kérdése —, hogy tisztázza a fehérjék kialakulásának módját, akkor- ez alapot szolgáltat majd az élőlények tulajdonságainak befolyásolására, megváltoztatására is. A modem fizika nagy eredményei, az atomenergia felhasználása és az űrhajózás perspektívája háttérbe szorítot­ták a biológia iránti érdeklődést. De a kuta­tás a biológia területén is robbanásszerűen fejlődik az utóbbi években, és ez szerintem nemsokára oda vezet, hogy az öröklődés kér­déséről folytatott vita konkrét, gyakorlatilag felhasználható ismereteknek ad helyet majd. Ennek pedig az ember egészséve és a mező- gazdaság fejlődése szempontjából éppen olyan nagy a jelentősége, mint a fizika haladásának. Az Akadémia Biokémiai Kutató Intéze­tében főleg a fehérjék mikrokémiai szerke­zete és élettani szerepe közötti összefüggé­seket vizsgálják. Az egyik kutatócsoport ve­zetője, Dévényi Tibor kandidátus erről a kö­vetkezőket mondotta: — Három fontos kérdés tisztázásához szeretnénk hozzájárulni. Az első: milyen tör­vényszerűségek okozzák a különböző élőlé- lényekbői eredő látszólagos azonos fehérjék közötti specifikus különbségeket. A másik: olyan különböző eredetű fehérjék előállítása, amelyek a szervezetben azonos funkciót töl­tenek be, mint például a vér hemoglobinja és globinja. Végül azt szeretnők tisztázni, hogy a különböző funkciójú, de azonos ere­detű fehérjéknek van-e köräs szerkezeti ele­mük. A kérdés nehézségét falán érzékelteti, hogy a legegyszerűbb fehérje-molekula is leg« alább 200 láncszemből tevődik össze, de van­nak több millió láncszemet tartalmazó mole­kulák is, és a fehérjék tulajdonságát nem­csak a láncszemek egymásutánja határozza meg, hanem térbeli elhelyezkedésük Is. A fehérjékről! szerzett ismereteink előre­haladása megkönnyíti a konkrét gyakorlati célokra irányuló kutatómunkát is. Így nem­régiben a textilipar kérésére olyan gyapjú jellegű celulózfehérje keverék műszálat állí­tottunk elő, amelyet jelenleg a nyergesúj- falui viscosa-gyárban üzemileg próbálnak ki. Befejezésül Straub akadémikus veszi át a szót: — Az elméleti kutatás jelentősége nem­csak önmagában, az alapkérdések megoldásá­ban van. Ez adja meg a lehetőséget a gya­korlat különböző területein, az orvostudo­mányban, a mezőgazdaságban, az élelmiszer- iparban, a műszálgyártásban, a bőrgyártásban stb. dolgozó szakembereknek, hogy a tudo­mány legújabb eredményeit és gondolatait a maguk szakmájában a népgazdaság javára értékesítsék. Éppen ezért hiányolom, hogy egyetemeinken nincs biokémikus képzés. Így az új szakemberek képzése teljesen a kutató- intézetekre van bízva, s nem tudjuk kielégí­teni az egészségügyi és a különböző iparágak szükségleteit. Különösen a mezőgazdasági ku­tatás és a nagyüzemi gazdálkodás fejlődése igényelné a biokémia segítségét. Ügy érzem, kötelességem rámutatni erre a hiányosságra, annyival is inkább, mivel Magyarország a biokémiai kutatásiban a népi demokratikus országok között jó helyet foglal ei na­gyobb lesz a bizalma irányá­ban, s készségesebben ■ adja erőit szolgálatára.« Párját ritkító nyíltsággal tárja fel a tanulmány az egy­Már eddig is szép szám­mal neveztünk meg nagy gon­dolkodókat, világhírű írókat, , ... , , ,. akiket a pápaság indexre tett­SZSJfÄ Teljesebbé tesszük a sort, ha az egyházat, nevetségessé teszi ház igazi céljait. Ez az állás- a hltet> erkölcsöt, gúnyolja széiyeSnek ’ az egyház a katoli- íoglalás megmutatja, mennyit az egyházi hierarchiát, aláássa kusok szájmá,ra A filozófusok ér a »Rerum novarum« oly 82 egyházi fegyelmet stb. stb. sokat hangoztatott »szociális általános rész után követ- igazsága«: illúziókba akarta ^ezik a külön rendelettel eltil­tott, szerző és cím szerint fel­tüntetett könyvek felsorolása betűrendben. Itt kell rámutat­ni a pápai index egyik fontos sajátosságára! Már felületes átnézés esetén is szembeötlik, ringatni a munkásokat saját helyzetüket illetően. Száza­dunkban azonban szertefoszla­nák az illúziók, és hogy ez így van, mindenekelőtt a tudomá­nyos szocializmusnak köszön­hető. Ezért fordult szembe XIII. Leó a szocialista mun­felsoroljuk, kiket tart még ve­közül az angol Hobbes, Hume és Locke, a német Kant és a francia Descartes nevével ta­lálkozunk. A francia irodal­mat a már említett Balzaconé Zolán és France-on kívül Be- ranger, Daudet, a két DumaSj Flaubert Bovarynéja, valamint hogy sok, ma már csak az La Fontaine, George Sand; egyháztörténet, filozófiatörté- Taine képviselik. A német kásmozgalommal. Így válik net által számon tartott név ü.ók közül Heine^ u,ssíng> fordul elő, ugyanakkor az ol­vasó nem találja példának oká- angolok közül Mill és Stendhal ért Luther, Kálvin, Marx és műveit tilos olvasni: az ame- Engels nevét. Nyilvánvalóan nkai Sue, a nagy lengyel köl­képtelenség lenne feltételezni, „ , 1 to, Mickiewicz es az olasz íro­hogy az o müveik nem esnek egyházi tilalom alá. Arról van dalom kiválósága, D’Annuzio szó, hogy az index összeállítói került még Indexre. A leg« természetesnek, magától érte- utolsó, 1959-ben kibocsátott tödőnek tartják, hogy az eret- • „ , , • vr , jegyzéken Sartre es a Magyar­nekek, a szocialista es kommu- , nista írók munkáit a hívők ne országon is jól isimért haladó olvassák. Ezeket úgyis min- olasz író, Moravia neve sze- denki ismeri, másrészt az ál- repel, összes műveiket tilos talánosan tiltó szabályok ép- rT . ... , elolvasni. Ha mármost figve­pen ezekre vonatkoznak első- ~ sorban. A pápaság nem ren- Lmbe vesszük, hogy a korábbi delkezik olyan kiterjedt appa- indexek tetemesen nagyobb rátussal, amelyik a világ számú könyvet tiltottak, hogy egész könyvtermését felülvizs- az elmúlt századokban a pápa- gállhatná, ami mellesleg nem ság könnyebben rá tudta is lenne lehetséges. érthetővé, miért tartotta Pro­hászka időszerűnek 1905-ben, hogy ismertetést írjon' Marx és Engels válogatott műveinek első magyarországi kiadásáról. Az egyház a szocializmusban, napjainkban a kommunizmus­ban látja legveszedelmesebb ellenségét, és az ellene folyta­tott harcban szükségesnek tartja megismerni a tudomá­nyos szocializmus elméletét. Ez persze csak a főpapokra vonatkozik, mert az alsópapság számára tiltja az index a val­lásellenes könyvek olvasását. Ezek után kanyarodjunk vissza kiindulópontunkhoz, a pápai index vizsgálatához. Ve­gyük szemügyre közelebbről, mit is tartalmaz, milyen a fel­építése. A jelenleg érvényben ‘*s lenne lehetséges. Viszont lévő index eredete 1900-ig ebből az következik, hogy a nyúlik vissza. XIII. Leó fűtött könyvek száma jóval ugyanis hatalytalanította az index-kongregáció elavult sza- na®yobb’ mint amennyit az bályait, és megreformáltatta index betűrendes mutatója tar­áz indexet, amely 1900-ban je- talrnaz. Másik sajátosság: az m®g- Bár a Leó-féle index in(jex nem tartalmaz indok'ást, 3000-rel kevesebb nevet sorolt , fel, mint az előző, még így is csak a szerzo nevet’ 8 szoban több mint 7000 nevet tartott for8'ó könyv címét és a tiltó nyilván, ami megdöbbentő rendelet keltezését. Ez nem szám. Ha fellapozzuk a könyv véletien! Az egyház a tekin- első oldalait, ott találjuk az ....... . , , . . egyházi kánon jognak a könyv- teiyt'szteirtra épít, es elvarja tilalomra vonatkozó paragra- híveitől, hogy kétkedés nélkül dennél meggyőzőbben bizo* szo­tila­rítani a katolikusokat a lom megtartására, mint ma­napság, akkor fogalmat alkot­hatunk magunknak arról a hatalmas pusztításról, amit az indexek a szellemi értékek kö­zött véghezvittek. Az egyház­nak a haladó gondolkodással; a haladó eszmékkel szembeni állásfoglalása mit sem válto­zott. Megváltozott azonban a világ, a társadalom, és ez miii­fusait. Ez az index első, álla- fogadják döntéseit. nyitja a pápai index csődjétt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom