Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-23 / 95. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, 1960. április 23« Kéthelyen is előbbre kell lépni a művelődés útján — Erről fessék írni! Ma játszanánk másodszor a Vir­radat című magyar filmet. Hét óra lesz néhány perc múlva, de egy teremtett lé­lek sincs. — Az előadás megint el­marad — toldja meg a társa­ságunkban lévő férfi olyasfé­le legyintéssel, ami keserű is, lemondó is. A fenti, egy szuszra elmon­dott panasszal és felszólítással a mozigépész fogadott a két- helyi művelődési házban, ahol valóban nem volt kívülünk senkj sem. Eleget tegyünk a felszólításnak? Vessük papír­ra, hogy a kéthelyiék nem becsülik, nem használják ki eléggé a művelődés csak nem­rég meghonosodott lehetősé­geit? Káros lenne és elhamar­kodott ezt a következtetést levonni abból, hogy néha el­marad a filmelőadás. Hiszen ezekért az elmaradozásokért, no meg a művelődési ház vi­szonylag rideg, kevés esemé- nyű életéért elsősorban nem a- falu lakói a felelősek, ha­nem a község vezetői, főleg pedig a kulturális élet irányí­tói. Ha ugyan lehet többes számban beszélni a vezetést illetően... Mert mint legtöbb községünkben, itt is egy em­ber vállán nehezül a népmű­velés gondja-baja. Az meg nem szorul ékes szavú bizo­nyításra, hogy egy ember, bármi fáradtságot nem isme­rőén küzd is faluja kulturális felemelkedéséért, csak egy ember. Ha munkájában egye­dül marad, vajmi kevés ered­mény születik abból! Feltétle­nül kevesebb annál, hogy fi­gyelemre méltó változásról adhasson s_zámot, ha éppen azt keressük, hogy a termelő­szövetkezeti falu élete milyen a munkáshétköznapok köze­pette és ezeken kívül, estére kelve, amikor már nem pa­rancsol úgy a sok teendő. Egyszóval akkor, amikor az emberek már magukra is gon­dolhatnak ,• művelhetik magu­kat, ki-ki olyan irányban és úgy, amilyen irányba érdek­lődése csalogatja. A művelődési ház igazgató­jával, Kiss Zoltán tanárral Kéthely kulturális életének eseményeit summázgatjuk. Kellemetlen kérdezz—felelek »játék« ez annak, akire várat­lanul ront az érdeklődő. Rá­adásul ha olyasvalamiről kér­dez, amiről ilyenkor derül ki, hogy kevés volt — a kulturá­lis munkáról. Kéthely az el­múlt esztendőben nem tűnt ki művelődési munkájával. Igaz, a tánccsoport eljutott a járási kulturális szemle után a me­gyei döntőig, de ez magában még kevés. Kevésnek találja Kiss Zoltán is. Aztán arról beszélgetünk, hogy meglehe­tősen megalapozatlan volt Kéthelyen a kulturális neve­lőmunka ez ideig s ennek tulajdonítható, hogy most ká­tyúba jutottak. A megalapo­zatlanságról tanúskodnak az elmaradt filmelőadások is, az is, hogy nincs tekintélye az öntevékeny művészeti ágak közül csak a táncnak és így tovább. Ez a hiba beszél ab­ból a panaszból is, hogy a fia­talok élig várják a népi-tánc- próbák végét, hogy bekapcsol­va a lemezjátszót a mambót ropják. Nem érdemlik meg a hét­helyiek a művelődési házat? Ezt azért senki se gondolja. Megérdemlik. Mert az nem a közösség hibája, ha baj van a tartalmi munka körül, és nem elég vonzó a művelődési ház élete ahhoz, hogy minden­ki úgy nyisson be ide, mint második otthonába! A kultúr- ház falai között folyó munka ötletszerű és rapszodikus Mentség persze akad bőven hogy miért van így. A legsú­lyosabb érv. hogy nincs a fa­lunak fiatalsága, hogv a ter­mel ő«!7öve+kezethen összesen két barrníriröt éven aluli tag van T^árnm nanm-i át szabad a k'dbtrb67. rpjó*a He k^Rb­«ött az iskola tornaterméből a ! mozi, pedig egyelőre kevesebb filmelőadással többre menne a Moziüzemi Vállalat... í Mit segítenek vagy segítet­tek a község tömegszervezetei, a tanács és a termelőszövetke­zet a művelődési háznak, hogy betölthesse hivatását? Alig, vagy éppen semmit sem tettek. Talán még a szövetkezet tett a legtöbbet. Fát ad a jövő tél­re a művelődési háznak. Az fmsz pedig táncruhák vásárlásá­ban segített. A tanács legutóbb 1953 nyarán fordított nagyobb pénzösszeget a kultúrház fes­tésére. Azóta? Semmit. Pedig elhangzott nem egy olyan ér­telmű határozat, ami a kultúr- nevelés fontosságára hívja fel a figyelmet. Arra, hogy a mű­velődési házak úgy működje­nek, ahogy ezt hivatásuk, a szocialista nevelés ügye, a kul­turális forradalom megkövete­li, hogy szüntessék meg a kul­turális munka idény jellegét. Mit mond Kiss Zoltán ez utóbbiról? Azt vallja — s ez­zel vitatkoznunk kell —, hogy I megvalósíthatatlan az idény- ! jelleg felszámolása. És sorolja (is az »indokokat«. Szóba kerül I ismét a falu elöregedésének ! problémája mint ok — pedig 1 ez okozat is, ha azt vesszük, hogy a legtöbb falusi fiatal : azért vágyik el a paraszti élet- 1 bői, mert azt látja, hogy a vá­ros töbtet nyújt manapság még. Legalábbis ami a műve­lődést, szórakozást illeti. A mai parasztfiatal már nemcsak a kenyeret akarja megkeresni. Halálos gázolásért négy évi börtön Tegnap hirdetett ítéletet a bírós ig Sára Gyula gépkocsi- vezető gázolást ügyében. Mint megírtuk, Sára az általa veze­tett gépkocsival elgázolta Né­meth György kaposvári lakost, majd megállás nélkül tovább­hajtott cserbenhagyva áldoza­tát. Németh György — mivel csak késve került orvoshoz — belehalt sérüléseibe. A bíróság bűnösnek mon­dotta ki Sára Gyulát halálos gázolás és a baleset áldozatá­nak cserbenhagyása bűntetté­ben, s ezért négyévi börtönre, ötévi jogvesztésre ítélte, s a gépjárművezetéstől örökre el­tiltotta Az ítélet nem jogerős. A védelem enyhítésért, az ügyész pedig súlyosbításért fel­lebbezett Ügy akar élni, ahogy a várasd ember, a munkás. Közel azok­hoz a lehetőségekhez, amiket élvezve méltán érezheti, hogy szakított szülei, ősei rögsarcoló, nehéz életével, amibe nem fért bele más. csak a munka. Egy kicsit későn vettük szemügyre — egy-kettőtől eltekintve —, hogy milyen sok függ egy falu kibontakozó vagy kibon­tásra váró kulturális életétől... Talán kevesebb elvándorló fiatalunk lenne, ha korábban még jobban szívügyünkké tesz- szük a népművelést. S nem­csak a pedagógusok, akik a falvakban élnék, hanem az állami, gazdasági vezetők is. Hiszen a kulturális forrada­lom nem egy-két ember ügye, hanem társadalmi ügy kell legyen! Egy javaslattétellel fejez­zük be: foglalkozzék a községi tanács, a termelőszövetkezet vezetősége, a községi párt- és KISZ-szervezet közösen a hét­helyi művelődési ház munká­jával és a munka irányának megszabásával. Határozzák el közösen azokat a feladatokat, amelyeknek végrehajtásához vezérfonalként pártunk műve­lődéspolitikai irányelvei kínál­koznak; Ha ezt megteszik, s a fáradságot sem sajnálják, ak­kor Kéthely termelőszövetke­zeti község előbbre lép a műve­lődés útján is. László Ibolya A fejlődés tette szükségessé Hogyan fogadták az átszervezést a TRANSZVILL-nál? A TRANSZVILL és a volt Kábelgyár egyesítése után át­szervezést hajtottak végre a vállalatnál. Ez elsősorban a műszakiakat és az adminisz­tratív dolgozókat érintette. A munkásokat annyiban, hogy a párhuzamos műhely egyesíté­se és átcsoportosítása után egyeseknek a munkahelye megváltozik. Mindenki előtí természetes, hogy egy gyár­ban nem kell két igazgató, két főkönyvelő, két főmérnök stb. A munkások helyeselték az átszervezést. Tudták, hogy az üzem fejlődésének egyfajta megalapozása ez. A műsza­kiak, az adminisztratív dolgo­zók jó része is ezen a vélemé­nyen van. A 25 éves Törő mér­nök, aki eddig a szerelde mű­vezetője volt, örül, hogy az át­szervezés után a szerkesztési osztályon dolgozik. Az eddigi gyakorlati tapasztalatok birto­kában — mint mondja — jól megállja majd ott is a he­lyét. Lovas Józsefet is kelle­mesen érintette az átszervezés Akad azonban egy-két műsza­ki, aki úgy érzi, hogy az ő munkáját ez nem lendítette előre. Kiss Sándor, a MEO osztályvezetője, a nagy tapasz­talattal rendelkező szakember arról panaszkodik, hogy nem vették figyelembe, milyen nagy munkát feltett ki ő azért, hogy a MEO-nak labo­ratóriuma legyen, jó szer­számmal rendelkezzék, hogy a minőségi ellenőrzést kellően elvégezhessék. Nem könnyű ezt itt hagyni egyik napról a másikra, s átmenni a szerei­débe művezetőnek. Még ak- hogy az intézkedés után győz- kor sem, ha fizetése semmivel zék meg az érintetteket aren­sem kevesebb. Nem csorbul meg a műszaki tekintélye Horváth Gyula, Magyar Jó­zsef mérnököket ugyancsak ilyesmi bántja. Noha Magyar alvtársnak új munkakörében '• 100 forinttal több a fizetése, mégse tud napirendre térni afölött, hogy az előkészítő mű­vezetője lett. Nemcsak azért, mert megszokott, begyakorlott munkastílusától válik meg — mint Kiss meós is —, és ne­hezebb újat kezdeni. Azért is — s ezt nyíltan meg kell mon­dani —, mert egy kicsit ő is delkezés helyességéről, szük­ségességéről. Magyar elv'.ars például még nem tisztázta ma­gában az áthelyezést, mint Kiss Sándor tette. Tétováz'k. Félfüllel más vállalatok csa­logatását is meg-meghallg-' ja. Gondolkodik, menjen-e, ma­radjon-e. — Igen, így szokott ez lenni — mondják. — Egy át­szervezésnél nem lehet min­denki kedvére cselekedni. — Igaz is. Mi sem foglalkozónk vele. ha a tétovázás gondol­kodás nem menne a tervtelje­sítés rovására. A műszakiak álljanak az élre Az előkészítőn meglátszik, meg még néhányan tekintély- hogy Magyar elvtárs, a műve­zető még nincs egész szívvel ott. De lazaság látszik más te­rületen is. Vajon van-e idő munka alatt arra, hogy 10—15 ember hosszú ideig egy mo­torkerékpárt nézegessen, ami­kor veszélyben van a tervtel­jesítés? Az előirányzott 284 darab húszas árbóckapcsoló- ból még egy se kész. A 650 beli kérdést csinálnak új ki­nevezésükből. — Jó, jó — mondják —, több a fizetés, de ezért csak művezető az em­ber ötévi gyakorlattal, diplo­mával, nem? Amikor aztán a budapesti törzsgyár itt járt vezetői azt mondták, hogy a fejlődés során a mai kisebb kapacitású gyár művezetői majd több műhely vezetői darab biztosítóból csak 300 lesznek, néhányan gondolkod- készült el, az 1500 szigetelőből ni kezdtek. A gyár jövője kívánja ... Kiss Sándor volt meós néha már el is felejti régi munka­körét, és beleéli magát a sze­relde irányításába. »Tudom, hogy sok tennivalóm lesz a szereidében, különösen a sza­lagszerű termelés kialakításá­ban — mondja. — A szerelde munkája szétfolyt eddig, baj volt a terv teljesítése körül. Igen, a gyár jövője azt kíván­ja, hogy itt is rendet teremt­sünk.« Kiss Sándor egyszer már bebizonyította (amikor helyet­tesítette a szerelde művezető- ! Pedig egy sem. S pótolni kell Pteg a múlt havi lemaradást is. Ennek egyik előfeltétele a munkafegyelem megszilárdí­tása, ezt pedig csak úgy érhe­tik el, ha. minden műszajd munkaterületének élére áll Egy asszony a minap telefo­non felhívott egy bizonyos Kiss nevezetű embert a TRANSZVILL-mál, hogy azon­nal menjen haza vi­zet hordani, mert reg­gel megígérte. Persze, nem ment. Tréfa volt ez? Lehet. Mindenesetre elgondolkoztató. I Ha nem tréfa, a felhívott jét, de máskor is), hogy jó Kissnek aligha van fogalma a szervező tud bánni az embe- fegyelemről, rekkel. A szerelde rendbeho- A két telep egyesítésével zására nála alkalmasabb em- történt átszervezés szükséges bért nemigen találtak volna. . ,, _ 8S> Máris kezdi megszüntetni a : nasznos V0jt- Kit-kit munkája zsúfoltságot, nem tűri a leg- j képességei alapján osztot- kisebb fegyelmezetlenséget tak be új helyére. Valameny­sem. Azt mondja: “-Nem is nyien bírják a munkások és szóltam volna az áthelyezés miatt, ha előbb megkérdezik. Hiszen tudom, hogy a gyár jövője ezt kívánja; csak szól­tak volna, mielőtt kiküldik a papírt.« Igaza van. Ebből a gyár vezetőinek okulniuk kell. Ha ezt teszik, most nem kellene energiát fordítaniuk arra, Rayman — Horváth — Szabó: Gyümölcstermelés Ez a szakkönyv a gyümölcs- termelés valamennyi tudniva­lóját tartalmazza. Az első rész a gyümölcstermelés jelentősé­gét, kialakulását ismerteti. A gyümölcstermelő növények testének felépítésétől kiindul­va tárgyalja a korona alakokat, az alma-, a csonthéjas és hé­jas gyümölcsűek termő ré­szeit. A könyv növényfiziológiai alapon ismerteti a virág, a vi­rágzat, a megtermékenyülés el­méleti kérdéseit. Ugyancsak tudományos alapon magya­rázza a gyümölcsfa életmű­ködését, táplálkozását. A szaporítási eljárásokat ért­hetően és népszerűén tárja az olvasó elé. Bemutatja az ivaros szaporítást, a magvak szaksze­rű vetését, gondozását, az erőteljes, dús, jól elágazott gyöikérzetű alanyok előállítá­sának módját, a zöldtüzdelést. A bujtások és dugványozások különböző módjait rajzokkal, képekkel illusztrálva magya­rázza. Szól a gyökér sár jakról való szaporításról, valamint a tőcsztásról. Az oltási módokat: a Forkert-féle szemlapozást, a héjalá oltást, az egyszerű páro­sítást, az angol nyelves párosí­tást, a kekkel áb ékezést, és a hasíték oltási módot szintén szemléltető ábrákkal tanítja mindannyinak előnyeivel és esetleges hátrányaival együtt. Ha valamennyi nemes gyü­mölcsfajtánkat ivartalan úton tudnánk szaporítani, alanyra egyáltalán nem . volna szük­ség. Minthogy azonban jelen­leg még nincs olyan gyü­mölcsfajtánk, amely életképes egyedeket hoz, szükségünk van olyan növényekre, amelyek könnyen szaporíthatok — így kezdődik az alanyokról szóló fejezet. Az összes gyümölcsfa alanyairól, az anyanövények kiválasztásáról is képet ad a könyv. A faiskolában végzik a gyü­mölcsös telepítéséhez szüksé­ges növényanyag szaporítását, nevelését, amíg a gyümölcsös­ben való kiültetésre alkalmas­sá válik. A faiskola üzemi for­máiról, működéséről, a cseme­te-, a mag-, a dugvány-, erő­sítő- és oltványiskolákról, ezek beosztásáról részletesen írnak a szerzők. Mindezt ábrák és rajzok teszik szemléletessé. A Gyümölcstermelés című hasznos tanácsokat és útmuta­tásokat kapnak az olvasók. A gyümölcstermelő gazdák és nagyüzemi kertészek ismeretei­ket a metszés elméletével és gyakorlatával, a helyes koro­nanevelés és koronaalakí­tás új módszereinek elsajátítá­sával bővíthetik. Kitér a könyv a termőfa Bondozására, ápolására, fog­lalkozik a talaj termelékeny­ségével, a talajélettel, a mű­veléssel.1 Külön fejezetben tárgyalja a trágyázást, tudo­mányos alapon magyarázza a különféle szerves- és műtrá­gyák összetételét, hatását, al­kalmazási módjait. A hazai öntözési lehetőségekkel, vala­mint az öntöző vízszükséglet kiszámításával, az öntözési mó­dokkal kiterjedten foglalko­zik, ezenkívül a növényvéde­lemmel, a növényvédő szerek­kel, sőt a permetlé elkészítésé­vel kapcsolatos tudnivalókat! mind ismerteti. 1 A könyv második részében j az üzemvezetők bizalmát. Ezért az átszervezéssel maga- sabbszintűvé vált műszaki irányítás minden bizonnyal elősegíti a TRANSZVILL ka­posvári I. és II. telepének fej­lődését. Szegedi Nándor /vwuwwuvv^vvvwvvvw ÉRDEKESSÉGEK £ / URCSRSlGOK REALISZTIKUS BECSLÉS? Egy külföldi diplomata XXIII. János pápával beszél­getett a Vatikán-város vi­szonyairól. Amikor aziránt érdeklődött, vajon hány em­ber dolgozik a Vatikán-vá- MIBŐL ERED A VIRÁGOK rosban, a pápa így válaszolt: NEVE? »A fele.« szavakkal utasította vissza a megtisztelő ajánlatot: »Az ötlet bolondos, de egyáltalán nem meglepő, tekintettel ar­ra, hogy az USA-ból szár­mazik,,« LÁRMÁVAL A HALÄLBA A városokban az emberek sokat szenvednek a néha el­viselhetetlen lármától, A zaj áldozatait bizonyára érdekli, hogy valaha régen a lármát bűnösök megbüntetésére is felhasználták. I. e. 211-ben a kínai rendőrminiszter az alábbi szövegű rendeletet ad­ta ki: »Aki a Legfelső Nagy­urat káromló k:feiezést hasz­nál, nem akasztatik fel, a fe­jét sem, vesszük, szíve nem szúratik át, hanem dobosok, zenészek és egyéb lármázok szünet nélkül hangos zenéve1 és zajongással gyötrik, amíg holtan össze nem esik.« az egyes gyümölcsnemek je- könyv a továbbiakban a gyű- I lentőségéről, termesztésének fFURCSA VEVŐ mölcs telepítéséről, tervezésé- módjairól odvashatunk. Fbbenjí ről, a gyümölcsfák térigényéről a fejezetben a termelés min- 1 és az ültetésről ad tájékoz- den fázisát elénk tárja. í tatást. A gyakorlati végrehaj- Az értékes művet nemrégi- J fáshoz, a talajé1 elkészítéshez, j ben bocsátotta az olvasók ren-s* a kitűzéshez, az oltványok elő- de’kezésére a Mezőgazdaságii készítéséhez és az ültetéshez 1 Könyvkiadó. 5 Bill Barnes amerikai üz- ' letember sizőröstül-bőröstül meg akarta vásárolni Kuba szigetét. F!del Castro egyik hekie'te-e Julian Cr*a a kor­mány nevében a következő A tulipán Keletről hozta magával nevét. Ott tülbend- nek nevezték, ami törökül turbánt jelent. A kis primu­la neve onnan ered, hogy az első tavaszi virágok közé tartozik, s latinul príma el­sőt jelent. A nárcisz nevét egy görög monda szolgáltat­ta, amely szerint egy cso­dás szépségű ifjú megpillan­totta a vízben saját tükör­képét, és beleszeretett oly­annyira, hogy belevetette magát a vízbe és meghalt. Azon a helyen kinyílt egy sárga nárcisz. Ugyanúsak gö­rög mondához fűződik a á- cint neve is. A monda -zerint diszkoszverseny közben Hya- kinthost, Apollo kedvencét halálra sebezte egyik ellen­fele, aki a nehéz di zyosz- korongot homlokának dobta. Apollo az ifjú vé éycJ fa­kasztott egy csodál-1'- ' atú virágot, amelynek 7ya- kivthos nevet adta lnnék változata a magya1 jácint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom