Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-23 / 95. szám
Szombat, 1960. április 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP Javaslatok — félmegoldásokkal Tavaly szeptemberben No- ezt a vörsi kommunisták a tsz vak József, a vörsi Kis-Bala- j vezetőitől. Persze nemcsak ez ton Tsz pártszervezetének tag- az egy eset bosszantja az em- ja azt javasolta, fűzzék szóró- ; bereket, akadnak még ilyen sabbra a brigádok közötti kap- állandóan elodázott ötletek csolatot, tartsanak bizonyos | szép számmal. időközönként brigádértekezleteket Hasznos, megvalósításra érdemes tanács. Nemcsak a javaslattal előhozakodó Novák József, hanem a többi termelőszövetkezeti tag is érezte, hogy szükség van olyan fórumra, ahol a brigád és a brigádok gedni. Természetesen ez legégetőbb problémáit gyorsan. embernek szemet szúrt, meg tudják oldani. Ezért helyeselte mindenki a javaslat- tételt. De hiába hangzott el ez az ötlet, megvalósításával fél évig késlekedett a termelőszövetkezet vezetősége. Két hete ültek össze először a brigádok. Hogy volt-e haszna? Tagadhatatlan. Például olyan fontos feladatot tárgyaltak meg, mint a kapálás elosztása. Tavaly altkor kapott észbe a tsz vezetősége, amikor az első kapálást rég él kellett volna végezni. A területet nagy késlekedéssel mérték ki, s emiatt igen lemaradtak. Minden ember emlékszik erre az esetre, nem csoda, ha a párttagok az egész tagság nevében javasolták a a vezetőségnek: vetés után azonnal osszák el a kukoricaterületeket, egy percig se tétovázzanak. Ha csak ezt az egy feladatot vitatták volna meg a brigádértekezleten, már akkor is érdemes volt összehívni. De sok egyébről is szó esett. Ha ilyen hasznos ez a megbeszélés, miért nem lehetett már előbb rendszeresíteni, miért kellett több mint hat hónapig gondolkodni azon, megvalósítsák-e a javaslatot? Joggal kérdezik Vegyük csak a következőket. A süldőket egy volt istállóban tartja a termelőszövetkezet. A rekeszek nincsenek ledeszkáz- va, a süldők össze-vissza túrják a földet. Napfény nem éri őket, mert nincs hova kiensok Először azt kérték többen, padlózzák le az istállót. Van a Kis-Balatonnak legalább 50 köbméter rönkje, ebből négyöt elég lenne erre a célra. Nem kell más, csak elfűrészel- tetni, ideiglenesen lerakni, amikor pedig már nincs szükség rá, fel lehet szedni. A javaslat süket fülekre talált. Ekkor Virág József fogatos kezdte ütni a vasat. Kerítést kell az istálló mellé építeni, akkor friss levegőre, napfényre vihetik a süldőket. Sok tal- palás, ismételgetés után megfogadták a tanácsot, és mát készül a kerítés. Végezhet-e jó munkát a tsz vezetősége, ha nem veszi figyelembe a kommunisták és pártonkívüliék elgondolásait, ha csak a saját feje után igyekszik menni? Az emberek nagy munkakedwel dolgoznak. Igen ám, de ez a lelkesedés mindjárt lelohad, ha azt tapasztalják úton útfélen, hogy a javaslatok nem valósulnak meg. Egyesek azt hajtogatják: «Pusztába kiáltott szó itt minden, kár a benzinért.« Pedig ez a közhangulat nem válhat uralkodóvá. Csak egy kicsivel több megértésre van szükség. Az emberek minden igyekezetükkel azon vannak, hogy okcs tanácsokkal járuljanak hozzá a termelőszövetkezet megszilárdításához. Ezt a jelentős segítséget vétek nem venni igénybe. A Bari-hegyen 80 hold kaszálója van a Kis-Balatonnak. Az erről a területről begyűjt- hető széna igen nagy értékű. Tavaly felesben kaszálták le a tsz-tagok. A gyenge ellenőrzés miatt sok széna vándorolt illetéktelen helyre. A párttagok ezért javasolták az idén a következőket: ne részes alapon, hanem munkaegységre gyűjtsék be. Állapítsák meg, mekkora területről mennyi szénát kell behordani. Aki többet gyűjt össze, prémiummal kell jutalmazni. Aki kevesebbet, attól bizonyos számú munkaegységet le kell vonni. A javaslat elhangzott — hogy megvalósítsák-e, azon még vitáznak. Az emberek megteszik a magukét: javasolnak, ötleteket adnak, észreveszik a hibákat. A tsz vezetőségének azzal kell ezt az alkotókedvet növelni, hogy a jövőben hamar, s nem felében-harmadában valósítja meg a tsz-tagok helyes elkép- zeléseit. L. G. „Mindig csak kerékpározzunk. Alighanem november volt még, amikor színdarabot osztottak a fiataloknak, s az egyik kislány méltatlankodva azt mondta a gyűlésen: — Mi mindig csak kerékpározzunk? Ha jó idő van, csak abból áll a vasárnap Hajmáson, hogy legfeljebb felülünk a biciklire, és kimegyünk az állomásig meg vissza. Szórakozni is szeretnénk már egyszer... Olyan kihalt ez a falu... Mozi is csak egyszer van egy héten, szombaton.. ; Valaki megtoldotta; Az NDX-ban 600,000 iskolaköteles gyermek a közkönyvtárak rendszeres olvasója Az NDK közkönyvtáraiban 600 000 iskolaköteles korban lévő gyermeket tartanak nyilván mint rendszeres olvasót. A közkönyvtárak vezetői célul tűzték, hogy még több iskoBűzlő pocsolyák szélén torpantak nyok.,, meg lásgyermeket nyernek meg ol- . ,, _. , v asóknak, úgyhogy 1965-ig szá- “ Építhetnénk sportpályát meg pariert műk elérje az egymilliót. szép fákkal, virágokkal..; ISXSXXSSXSSXSSSXSSSNXSXXXXX^ Ezeket a gondolatokat idézték fell nem is 5 olyan régen, amikor ott álltunk a falu közeli vele a szakítást, de mégis ^pén, a vigasztalan posvány, a tócsákkal teli A tanácsház tőszomszédságá- a semmire se használt terület, BERKESI RHDRflS « (11) Napközben nem is beszéltek kot, de nem vesz részt a harcegymással. Eszternek délután ban. _ Angltób^ ism^kedett P°^’ ^rtUődött?1 húzta-halasztotta. A remény,)*rg(^g szélén. hogy talán rendbejön minden,^ban van ez __________ m ég halványan élt a szívében./csúfítja a falut. De már nem sokáig... Holub is ideges lett bantot-:^ Kiss Erzsi) a méltatlankodó kista, hogy az államtitkár me”iiány most is itt áll barátnőivel, és sokak szá- mindig nem fogadta. Vegre, 5mára álomnak tűnő terveket szőtt. Azaz hogy egy napon teSefonertesítést ka- 2 előadásra kellett mennie. 1st- meg Káldd György íróval, aki ván elkísérte. Kedvetlen, szót- Szintén emigrált. Káldi még a lan volt. A leány, hogy vidít- húszas években hagyta el az sa, összevissza fecsegett. 1st- országot. A dühöngő fehérter- ván csak unottan válaszolga- ror üldözte el hazájából a te- tott. Mikor az egyetem elé ér- hetséges művészt, aki azóta tek, búcsúzáskor a lány meg- bejárta a fél világot. A habom érettségire .menő diák. szólalt: — Az gyan adjam át? A fiú elhallgatott. Szeme a távolba meredt. — Nem tudom — mondta kedvetlenül. — Nem tudom, hogy van-e értelme? mégsem egészen, mert hiszen az emlékezetes Jé * KISZ-gyűlés óta megindult a lavina, a fiata- egy^l°k kívánságának sok pártfogója akadt. , ,. . Úgy kezdődött, hogy Dévai István vb.Az államtitkár nyájasan fo-/titkár, aki maga is fiatal, s ráadásul a járási gadta. Eleje ment az ajtóig, SKISZ-bizottság tagja, tanácsülés elé terjesz- es udvariasan kísérte a fotel- ítette a (j0igC,lb Akkor már a tanácstagok egy része, Gulyás Jenő meg Jádi János, a párttit. , ... . , „kár is egy véleményen volt velük. S a tadokumentálm, hogy | — hez. _ . fotel"Jtette a dolgot. Ö is ott foglalt helyet, mintha azt akarta volna ezzel kár ig egy véieményen volt velük. latoga- ^ráosülés 6000 forintot szavazott meg az 200 méter drótkerítés vásárlását. Oszlopok is kerültek valahonnét, a többi a fiatalok dolga... No persze az idősebbek alatt a Szovjetunióból ment tésnek tó-ínáCSÜlés 6001 előadás anyagát ho- Londonba, hogy együtt dől- tast baráti beszeigetesnek ma *anyagr,a; meg J— -*•» gozzon az ott élő magyar kom- nosra- rwir^vt munistákkal. 1945 után, mikor hazajöttek, mély barátság szövődött közöttük. Akkor mondotta Káldi egy alkalommal Holubnak, _ . , _____ _ h ogy az emberelőnek nemcsak vott, s izgalmát leplezve meg-^területet, és vízlevezető árkot vágnak. Egyik harcolnia a szólalt: /részén játszótér lesz a kisebb gyerekek száhanem gya- — A Krasznai-ügyben jöt-simára, a másik oldalon kézilabda- és röpIstván — a lány hangja _ anyásán aggódó volt —, kérlek elméletben kell ne hagyd el magad. Ennek meggyőződésért, Miben lehetek segítségére,T kedves professzor elvtárs? —-^segítségével... Megkezdődhetett hát a terve- kerdezte, es cigarettával 1_/zés. Ligetnek nevezzék vagy parknak, játszó- nalta meg a tudóst. fitérnek vagy sétánynak — igazán mindegy. Holub rágyújtott. Mélyet szí-5Az a lényeg, hogy körülkerítik, feltöltik a iea-fi nincs értelme ... Meglátod ..; — Eszterkém, igazán aranyos vagy — szólt közbe halkan a fiú, és megfogta a korlatban is. Holub sokat tatkozott barátjával, de zat adott neki, s az öreg dós tényleg harcosabb lány karját —, de érzem, hogy Nem könnyen adta be a dere- ^ést? valami nincs rendben. Érzem, kát, ha úgy vélte, hogy igaza _' h ogy én nem leszek már or- van. vos... Holub most István ügyének vi- tem az államtitkár el vtárs-/labda-pályát építenek. Aztán szép, saiakozotí iga- hoz.. fisétány padokkal, pázsit, virágágy gyönyörű tu- _ igen, igen. Mielőtt vála-^™28®^^- s az egészet nemes juharfákkal l ett. szoinék megenged egy kér-/J.1-tetik körül, néhány platánfát a közepére... — Orvosnak kell lenned! És az leszel..; A fiú legyintett, fejét félrefordította. — Szervusz. Menj, mert elkésel. — És azzal választ sem várva, megfordult, lassú léptekkel ballagott tovább..; Esztert megdöbbentette a fiú Tessék — felelte Holubj — Folytatjuk — Jó hatása van a prémiumnak rendezését harcnak tekintette.»«t%j(jt}tJíJí$í}ÍSíNítNJÍ*J«}ÍJÍSÖ«í3«Krasznaival folytatott beszélgetése után sokat gondolko-^ dott, és az a vélemény alakult l ki benne, hogy utána kell jár-* nia az ügyének. De azért egy^ kicsit visszatartotta a félelem* hogy esetleg csalódik a fiútan.^ Napokon keresztül elnézte István munkáját, komor, szo-j tTalán az erdészet is segít... Megindult a szervezés, ha ugyan annak ^lehetett nevezni. Mert voltaképpen az egész jfalu örült az ifjak felbuzdulásának, s élvezni fogja a szép parit hasznát, örömét.., Így hát nem nagy szervezés kellett hozzá, hogy Mihály Feri vállalja a terület felhasználását, hogy Kovács Antal, Kovács József, Bank Antal, Horváth János, Kiss Herceg Gyula meg a többiek fuvart vagy más egyéb munkát vállaljanak. Na és a lányok se maradhatnak le természetesen, Vörös Mária, Kovács Margit, Kiss Bank Erzsi és Kovács Rózsa sem, akik lány létükre is szeretik a sportot, nemcsak a sétát, a kerékpározást. A fiúk közül sokan a városban dolgoznak, Kiss Bank Pista, Pozsár István is; Ezért határoztak úgy, hogy munkaszüneti napon látnak majd munkához. S hogy el ne feledjük, Jung Mihály bácsi, a hivatalsegéd is hozzátartozik a szépet teremtő gárdához. Mióta tervezget már, mióta babusgatja a gondolatot! Elvégre kertész volt valamikor, s az ő szépséges ibolyáit megremesítheti itt is, nemcsak a kertjében .;; Csak meg kell már kezdeni ..; Hát igen, egy kicsit megkéstek. Bár amikor ott jártunk, s a fényképek készültek, még tócsák álltak a jövő parkja területén, azóta már rá sem lehetne ismerni a környékre; n Kiss Bank Erzsi, aki a focit is nagyon szereti.* Jung bácsi, a volt kertész Dévai István ta* nácstitkárral tervezgette, hogy hova, mit ültessenek ,., Mert egy szombat délután kivonult a falu; Tizenöt-tizenhat kocsi is hordta a földet, a gyalogmunkaerő meg lehetett vagy 25—30 fő; Valaki megjegyezte: »Ügy dolgoznak, mintha muszáj lenne .. .* Fel is töltötték a területet, még többet a tervezettnél, mert hát a tanácsház közvetlen környéke sem maradhat árván; Az ácsok: Kovács János V., Kiss Bank Ferenc, Horváth János meg a kultúrotthon-igaz'ató; Csuti János munkálkodtak a legserényebbem Persze az ifjakat, lányokat sem kellett félteni; Húsz darab fát is elültettek, igaz, hogy hár- sot a nemes juharfa helyett, de hát mit számít az? Csak Jung bácsi szamorkodik, mert a rózsát már nem tudja elültetni, majd talán jövőre... Sok munka van még. Annyi azonban bizonyos, hogy a nyáron már nem kell Hajmáson unalomból az állomásra kerékpározni... J. B; A somogygeszti Űj Barázda istállója előtt két ember adja- veszi a szót Az újdonságról, a prémiumról folyik a társalviselkedése. Elszomorodott, de mork^s arcát, s ilyenkor azt Jgás. Mert ezt igazán meg ke’l aztan ezt az érzést düh val- gondolta: Nem, ez a fiú-----*............................................... t óttá fel. Nem a fiúra haragú- jebet becsteCen dotf, hanem Kallósra. Megtör- ^ áUamtitkárral még ___ d últ, és gondterhelten belépett beszélt, megüzente, miről van/nak. Csak februárban több az egyetem kapuján. szó, és várt a kihallgatásra. 1700 forintot kaptak mimJWácnnrK- WTwrvT Baranyai főorvossal elintézte/ MÁSODIK FEJEZET az ügyet> & a öú mésr másnap TJ olub professzor becsüle- °tt dolgozott. tes ember volt. A há- István szótfan lett, türelme^ ború előtt, amikor a fasizmus sen várt, de belül égett, izzott,^seli gondját, mondja: csizma talpa már végigtóposott mint a bányák mélyén begyül-/ — Elmehet messzue, Németországon, Ausztrián és ladt szénmező. Kerülte az em-/ilyen csapatot nem vitatni, hiszen három hónapos Isidore négy és fél ezer forintot nem -’osztottak ki az állatgondozók! Jkaegységen felül megérdemelt ^jutalomként. j Az egyik beszélgető Bozsóki > Lajos bácsi, aki 22 üszőnek vide talál — Csehszlovákián, önkéntes szám- bereket, még Esztert is. Annuität pipájával a tiszta, jól üzetésbe ment Angliába, mert kórházban mindenkivel ked-1 gondozott jószágokra. — Közü- úgy látta, hogy a magyar köz- vés, udvarias volt, munkáját -lük húsz máris vemhes. Szé- élet minden területé'e behatol nagy hozzáértéssel, pontosan,open tőgyeinek. Hogy mennyi a fasizmus. Nem üldözték, nem lelkiismeretesen elvégezte, dél-/prémiumot kaotam? 872 forin- kellett volna emigrációba men- útónonként meg sietett a la-étot a havi 10 forintos előleggel nie, mégis ment, mert gyűlöl- boratóriumba, és Holubnak sete az erőszakot. Talán, ha bar- gédkezett. Ügy érezte, ho«y a ciasabb egyéniség lett volna, professzor azért szerezte az itthon marad, és harco' a ma- állást, mert terhére van, ké- ga módján, ö azonban nem nyelmetlen és kellemellrn ne-^ volt gyakorlati politikus, nem ki a kicsapott egyetemet" se-; merte a harcot váTaini. Hu- gítsege. Sokszor eondolt arra.; marísta volt, elméleti ember, hogy otthagyja Foluhrt, n-m aki a dolgokról véleményt al- várja meg, amíg a tudós köz-1 ^együtt — teszi hozzá. A tágas sertésólban csak úgy Jó hatása van a prémiumnak. Minden 16 kiló felett leválasztott 8 hetes malac után darabonként 6 forint illeti meg a gondozót. Vigyáz is rájuk Tóth István és Vince bácsi, hiszen minden hatodik malac nekik jár meg. A baromfiaknak is jó dolguk van. A gondozók az ó'ban hőmérővel ügyelnek a kellő hőfokra. A fekvőkémény jó meleget áraszt az öthetes sárga-magyar fajtájú csibéknek. — Ilyen szépek, toda-ak nincsenek a háztájiban — mondja Kelemenné. De meg is kapnak minden jót, hogy fejlődjenek. Lóhúst, savanyái káposztát, sárgarépát darálva. A kukor'cadara is á’landóan Előzzük meg az erdőtüzeket előttük áll a vályúban. Minden dűlők tüzet gyújtanak s az Kora tavasszal az erdő fái alatt elterülő több éves avarréteg az első napsugaraktól megszárad. Ez a természetszerű jelenség az erdőben járókat óvatosságra inti, mert a gondatlanság igen szomorú következményekkel járhat. Évről évre visszatérő problémája az erdőgazdálkodásnak a tavaszi és nyári erdőtüzek okozta nagy népgazda sági kár megelőzése. Az erdőtüzek keletkezéseinek körülményeit vizsgálva megállapítható, hogy valahány gondatlanság következménye. Munkások, fuvarosok, kiránórát a szabadban hogy lábaik erődéiben egy futkosnék, södjemek... — Jő ösztönző a nyüzsögnek a szép fehér mala- 'lás! Az első fizetés m'grau'a1-1 villámcsapásból is keletkeznek cok. Kint az állásban savót ta, hogy valóban megkapják az erdei tüzek. Órák a1 at1 lángok szürcsöínek, benn ped’g árpát emberek, amit ígértünk nek;k | marta’ékává elmulasztják e1 oltani. Az eldobott égő cigarettavégektől, a vasúti mozdonyok kéményéből P”em!zá- i kipattanó szikrától és néha ;i-onog*atnak. Oda van készbve nekik: egvenek, igyanak, amennyi ió’esik. Feüődjék, erősödjék a 200 kis állat. a közgyűlésen — mondja az -'ódában örömmel Bohátka Gyula elnök... M.-né válhat a hosszú éveken át végzett gondos er őé-zmvnka. A Közév Cnmoojn: Állami Erdőgazdaság területén a kö-l zelmúltban Böhönye határában játszadozó gyerekek által eldobott égő gyufa okozott tüzet. Rövid egy óra alatt 61 ezer forintos kár keletkezett Pár nappal ezelőtt Büssű község határában az erdőn keresztülvezető úton fuvar'z'ak, és izzó cigarettavéget d'btak el. A keletkezett tűz 12 ezer forint kárt okozott. Az erdő társadalmi tulajdon. Védelme — a tűzvédelem is — nemcsak az erdészeti és tűzrendészeti szervek feladata, hanem minden á^ampol- <táré. Kinek-kme1'- kö*'1~'-íge az erdőt óvni. Aki ama jár, segítse megekadá’yozn’’, hogy az erdőben bárki is mm" nem mgedett módon tüzet rakjon, vagv az e'dőn áthaladva parázsló cigarettát dobjon el; Tly módon felbec'dlh-’et’en segítséget ad1’?* az érd* a tár- sada’mi tulajdon megóvásában. erdővédelmi felügyei®.
