Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-02 / 79. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Szombat, I960, április t. Nagy mennyiségű fát termeltetett ki engedély nélkül egy volt földbirtokosnő Izgalmas, nagyszerű feladat volt Este a törökkoppányi népfront-klubban ÍGY CSÍKOSODNAK... Lezárult a nyomolvasó-mozgalom egy szakasza Hány és hány iskolában idézték fel a rég- és közelmúl­tat az utóbbi néhány hónap­ban, hány és hány iskola úttö­rői vágtak neki az útnak, hogy nyomozzanak, réges-rég elfele­dett emlékeket kutassanak fel! Ez volt a parancs, ezt adta utasításul a nyomolvasó pa­rancsnokság. A megye 262 — tehát vala­mennyi — úttörőcsapatának pajtásai láttak munkához. S most már lemérhető az ered­mény: a tavalyinál sokkal job­ban sikerült a feladatok meg­oldása, hiszen rengeteg ta­pasztalattal rendelkeztek, és a témakör sokkal gazdagabb volt. A hősök könyvei járásonként elkészültek, a csapatok most helyezik el bennük gyűjtésük eredményét. Egyik-másik iskolában egész nagyszabású munkát végeztek, rendkívül gazdag anyagot gyűjtöttek össze, akadtak olya­nok — a pusztai iskolák —, melyek csupán egy-két fény­képet találtak. De mindenütt készült valami, és ez a döntő. Tapsony, Karád, Gölle és Memye úttörői a régi idők egyházi birtokain rendeztek kutatást; a ráksi, barcsi, ré­páspusztai pajtások arra ke­restek választ, hogyan éltek a múltban, és hogyan élnek ma a községek lakói. Akadtak csa­patok, melyek falujuk egész történetét feldolgozták. Csur­gón őrsönként kapták a fel­adatot: tanulmányozzák és rögzítsék a Faipari Vállalat munkásainak életét; saját ko­rukat és szüleik gyermekéveit. Az 1919-es Tanácsköztársa­ság eseményeit már tavaly megírták a pajtások, most in­kább az ellenforradalmi idő­szak és a felszabadulás esemé­nyei kerültek előtérbe. Nagy­berkiben, Somogyzsitfán az arató-, cséplősztrájkok törté­nete, Lakócsán a nemzetiségek helyzete került a Hősök köny­vébe. Magyaratádon azt vizs­gálták meg, hogyan bánt cse­lédeivel Kacskovics uraság, fe­lesége, családja mennyire nem törődött a szolgálók sor­sával, s mintegy összehasonlí­tásul a mai vezetők néppel va­Kincsek térképe Hétszáz kén-, foszfor-, ká- Usó-lelőhely, 243 föld alatti »szénraktár«, több száz színesfém-lelőhely ... Közép- Azsia földje páratlanul gaz­dag. A szovjet hatalom megalakulása óta a geológu­sok csaknem 4000 ásvány­kincs-lelőhelyet tártak fel ezeken a vidékeken. Egy taskenti tudós-kóllek- tiva most összefoglalta a több évtizedes kutatások eredményeit, és elkészítette a Közép- Ázsia keleti részé­ben található ásványkincsek térképét. ló kapcsolata is szerepelt gyűj­tésükben. Kaposvárott a Vö­röshadsereg úti iskola pajtásai a Cukorgyár történetét, fejlő­dését dolgozták fel, Babócsán az olajfúrók életét és a jövő lehetőségeit vizsgálták meg. Némelyik úttörőcsapat a nyomolvasói munka keretében védnökséget vállalt az ország felszabadításáért folytatott harcokban elesett szovjet és bolgár hősök sírja felett. A nemesvidi úttörők pl. vállal­ták, hogy a Szőcsénypusztán eltemetett Mihail Volokov sír­ját gondozzák, és megpróbál­ják szüleit is felkutatni, az inke-darvaspusztai pajtások pedig a bolgár katonák sírját hozzák rendbe. A nyomolvasáshoz tartozott ' különböző régi tárgyak gyűj­tése is. A siófoki úttörők a ' Horthy-korszak kínzóeszközeit szerezték meg és fényképezték le. Kaposvárott a Berzsenyi is­kola tanulói a 15 év alatt el­készült létesítményekről készí­tettek felvételeket, száz olda­las albumot csináltak, s azt el­küldik szovjetunióbeli testvér- csapatuknak. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az idei nyomolvasás igen sokat segített a fiatalok kom­munista szellemű nevelésében. A megyei úttörő-elnökség az összegyűjtött anyagokból ki­állítást rendez. A kis teremben már nincs ülőhely. S amikor eloltják a villanyt, és a televízió képer­nyőjén megjelenik a bemondó arca, a későnjövőknek csak ál­lóhely jut a fal mellett. így van ez szinte minden este — amikor televíziós műsort köz­vetítenek — a Hazafias Nép­front törökkoppányi klubjá­ban. Hetekkel ezelőtt született meg a kezdeményezés a Nép­front és a tanács vezetőiben: vegyenek televíziót, rendezze­nek be egy klubhelyiséget, ahol a falu lakói szórakozhatnak, tanulhatnak, gyarapíthatják ismereteiket. Abban is megál­lapodtak, hogy a Hazafias Népfront klubja néven fogják működtetni, s ott a község minden társadalmi rétege megtalálhatja helyét. A televíziót meg is vették. Dijának fizetésére, a klub fű­tésére, világítására, takarítá­sára, folyóiratok beszerzésére a tagok havi 5 forint tagsági díjat fizetnek, s ebből fedezik a költségeket. Azok, akik nem tagok, és csak a televíziós köz­vetítésekre kíváncsiak, eseten­ként 1—1 forinttal járulnak hozzá a költségekhez. Erős Dénárt népfront-elnök, iskolaigazgató a tanulókkal , tagsági igazolványt készítte­tett. Hogy a kezdeményezést he­lyesléssel fogadták a község lakói, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ma már több mint 70 tagja van a klub­Katonafeleségek és tsz-asszonyoh találkozója Marcaliban (Tudósítónktól.) Tanácskozásra, baráti be­szélgetésre hivta össze a mar­cali Katonafeleségek Tanácsa az évek óta termelőszövetke­zetben dolgozó asszonyokat, hogy megismerjék problémái­kat, elbeszélgessenek munká­jukról, megbecsülésükről. Az ankétra, amelyet a Helyőrségi Tiszti Klubban rendeztek meg, elhívták a Vörös Csillag Tsz- be nemrég belépett asszonyo­kat is. Gecző Istvánná megnyitója után barátságos hangulatú be­szélgetés kezdődött. Gerse Im- réné, aki tíz év óta dolgozik a nemesvidi Alkotmányban, elmondotta, hogy a múlt év­ben 258 munkaegysége volt, így több mint tízezer forintot vitt haza. Helyzetével elége­dett, mert érzi, hogy megbe­csülik munkáját, mint általá­ban minden nőét, akiket egyre jobban bevonnak a vezetésbe. Ugyancsak Nemesvidről jött el a találkozóra Szép Jánosné, aki a növénytermelésben dol­gozik, és férjével együtt ta­valy 678 munkaegységet szer­zett. Örömmel állapította meg, hogy a múlt évben városba ment fiatalok egyre nagyobb számmal térnek vissza a fa­luba, és a termelőszövetkezet­be dolgozni. Az idén havonta tíz forintos előleget tudnak osztani. A böhönyei Vörös Jánosné egy évtizede tsz-tag, a dohány- termelő munkacsapat vezetője. E beosztásban 416 munkaegy­ségre tett szert az elmúlt év­ben s 17 ezer forintot kapott Barta Anna, aki a böhönyei lányokat képviselte — az álta­lános iskola befejezése óta dol­gozik a tsz-ben, a teljesített 300 munkaegység értékéből megvásárolta bútorát, és több­féle ruhát is vett. Az a tapasz­talata, hogy az új belépők, akikkel együtt dolgozik, mind­jobban kezdenek hozzászokni a közös munkához. Az egyre élénkülő eszmecse­rében egyebekről is szó esett: a baramíinevelés hasznáról, a jobb munkaszervezésről, az óvodák bővítéséről és arról, hogyan lehetne még szorgal­masabb, lelkiismeretesebb kö­zös munkára szoktatni az új, illetve létszámukban megnö­vekedett tsz-ek asszonyait. Rendeleteink szabályozzák: élőfát kivágni vagy nagyobb mennyiségben kitermelni ma­gánosoknak csak tanácsi en­gedéllyel szabad. Ezt az in­tézkedést az tette szükségessé, hogy a felszabadulás előtti s közvetlenül a felszabadulás utáni években a felelötien, tervszerűtlen gazdálkodás kö­vetkeztében, no meg a fatol­vajok kártevése miatt megrit­kultak állami erdeink, nagy­részt kiirtották a magánosok kezén levő fás területeket, s utánpótlásukról nem gondos­kodtak. A fa pedig drága kincs, különösen nagy szükség van rá a falvakban, a termelő­szövetkezetekben folyó építke­zéseknél. Sajnos a fatolvajokrói és az engedély nélkül fát kiterme­lőkről nem beszélhetünk múlt időben. Elsősorban Marcali környékére és a kaposvári já­rásra áll ez. Rendőrségi szer­veinknek már eddig is több olyan személyt kellett felelős­ségre vonniuk, akik megpró­bálták rendeleteinket kiját­szani. Bodrog községben él He­gy essy Ivánná egykori földbir­tokos. Kétszáznyolcvan hold­jából hat holdat hagytak meg neki, s ez mind erdő volt. He- gyessyné ugyan munkát vál­lalt az állami gazdaságnál — legalábbis munkakönyvét ott tartotta, s csak a iátszat ked­véért dolgozott néha-néha ha­vonként két-három napot, de volt úgy, hogy semmit. Miből élt mégis? Bizonyára az erdő­birtok jövedelméből. Ügy gon­doljuk, világos választ adnak erre az alábbiak: 1959 szeptemberében He- gyessyné nagyobb mennyiségű fát termeltetett ki engedély nélkül. Ebből 5000 forint ér­tékű épületfát a bodrogi ta­nács vásárolt meg tőle, s hasz­nált fel a községben folyó építkezéseknél. A községi ta­nács vezetői így segítőivé váltak az engedély nélkül fát kitermelő egykori földbirto­kosnőnek. Lehet, hogy a falu­nak nagy szüksége volt épület­fára. Lehet, hogy a magáno­soktól való fa vásárlására en­gedélyt kaptak. De legalább azt nézték volna meg, hogy Hegyessyné mikor termeltette ki a fát, s egyáltalán adtak-e neki ilyen engedélyt. Az elmúlt év decemberében Hegyessyné engedélyt kért hat köbméter fa kitermelésére. S felbátorodva sikerén, a tanács felületessége láttán — hogy az vásárolta meg a lényegében lopott fát —, elhatározta: az engedélyezettnél jóval több fát termeltet ki. Embereket fo­gadott, s 123 darab — 32 köb­méter fát — termeltetett ki velük. A további fakivágást a helyszínre érkező rendőrség megakadályozta. Mindebből következtetni lehet arra, hon nan szerezte a jövedelmét Hegyessyné az elmúlt évek­ben. Hegyessyné ellen eljárás in­dult. a Balaton-part egyik legreprezentatívabb létesítménye. áruházban méteráru, cipő, készruha, divatáru, fehérnemű, kötöttáru továbbá villamossági, műszaki, illatszer, üveg, edény, papír, sport- és iátékáru. valamint élelmiszer és csemegeáruk bő választéka áll kedves vevőink rendelkezésére. (11506) Somogy megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Ma, 11 órakor NYÍLIK FONYÓDON nak. Közöttük tűm Györki István, Halász Lajos, a Rákó­czi Tsz tagjai, Horváth Imre, malomi dolgozó, Targos Ká- rólyné dada, Fodor Imre erdő- mérnök, pedagógus a felesé­gével, Zana Jenő né pedagó­gus a férjével, Holcbauer Jó­zsef, a Karádi Gépállomás traktorosa. Drávecz István egyéni gazda, Ferenczi László­vá postamester. A televíziós adások előtt is­meretterjesztő előadásokat is rendeznek a klubban. Dr. Vízi Vince állatorvos a száj- és kö­römfájásról tartott előadását 80-an, Horváth Ferencnek, a Becsület Tsz mezőgazdászának az előadását a belterjes gaz­dálkodásról százhúszan hall­gatták meg. Valahányszor televíziós adás van, megtelik a népfront-klub. Helyes volt ez a kezdeményezés, s ezt a példát másutt is kö­vethetnék. Az öt forint tagsá­gi díjra szükség van, hiszen a különböző kiadásokat ebből kell fedezni. S még tálán a klub barátságosabbá tételére is fordíthatnának belőle. Apró asztalokra, térítőkre, a televí­ziónak megfelelő állványra stb. Van egy 200 kötetes könyvtá­ruk, sakkot vásárolnák, s meg­indul a sakkélet. Arról is szó van, hogy asztalitenisz-szak­osztályt alakítanak. Mindez szép és elismerésre méltó. Egy dolog kifogásolha­tó csupán, hogy azoktól, akik nem tagjai a klubnak, 1 fo­rint belépődíjat kémek. Az ilyen díjak szedésére a rende­letek nem adnak módot. Ér­jék el, hogy akik a klub ren­dezvényeire járnak, szeretik a televíziós közvetítéseket, lép­jenek be a klub tagjai sorába. _.A Madách Színház Kamara­színházából közvetítik Móliére A tudós nők című komédiáját. A sötét teremben jókedvű ka­cagás csattan fel időnként. El­ismerése ez a színészek: Pécsi Sándor, Psota Irén és a töb­biek játékának. A napi fá­rasztó munka után jólérzik magukat itt az emberek. Györ­ki Gyula, a Becsület Tsz könyvelője, Németh Piroska, Szomorú József né, a Rákóczi Tsz tagjai, Kardos Lajos peda­gógus és felesége, Geiger Má­ria, Kass István, Zana Józsi bácsi nyugdíjas tsz-tag és a többiek is kitűnően szórakoz­nak. A nemrégiben átalakított és ízléses, modem berendezéssel felszerelt Ady Endre utcai női fodrászüzletet sokan keresik fel. A hajmosó praktikus eszköz. Kis helyet foglal el, kények mes és könnyen tisztán tartható. A vidéki városok közül elsőnek Kaposvárott alkalmazták, Galamb Andomé fésüli ki Friss Ilonka új frizuráját, a holland rolnikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom