Somogyi Néplap, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-21 / 93. szám
TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET A termés fokozásának egyik fontos eszköze a vegyszeres gyomirtás A mezőgazdaságban a gyomnövények mintegy 20 százalékkal csökkentik a kultúrnövények termésmennyiségét. A helyfoglalási, a nagymértékű víz- és tápanyagfogyasztási károkon kívül a betegségek, kártevők közvetítésében és a talaj kizsarolásában is káros szerepet játszanak. A gyomnövények kártétele elleni védekezés a termés fokozásának egyik fontos eszköze. Ez a küzdelem már a tiszta vetőmaggal, a helyes vetésforgó kialakításával, továbbá a jól kezelt, érett és gyommagvakat nem tartalmazó istállótrágya alkalmazásával kezdődik. Fontos még, hogy a tarlóhántást, a növényápolási munkákat idejében elvégezzék, a talajt rendszeresen műveljék. A gyomnövények ellőni küzdelemben a szokásos agrotechnikai eljárásokon kívül az utóbbi időben előtérbe került a vegyszerek alkalmazása. Ennek számos előnye van. Sok kézi munkát takarít meg, a talaj gyomosságát csökkenti. Különösen az évelő gyomokat irtja. Könnyen elvégezhető és gazdaságos. A szakszerűen megválasztott vegyszerek a kultúrnövényre ártalmatlanok. A szakemberek kikísérleteztek úgynevezett szuperszelektív vegyszereket, amelyek a növények között fennálló alaktani vagy mechanikai különbségen alapulnak. Ezek az anyagok a gyomlevél sejtjeiben könnyen felszívódnak, és tápanyagvezetés révén annak minden részébe eljutnak. Így az egész szervezet működését zavarják. A hormonhatású permedé felszívódása különböző torzulásokat okoz, és végül a gyom pusztulását idézi elő. A gabonavetésekről tudjuk, hogy könnyen és erősen gyo- mosodnak. Hazánkban 1 milliárd forint kárt okoz a gyom évente, ezért nem közömbös az ellene való védekezés. Ma már túlságosan költséges és körülményes művelet a gabonavetések kézi vagy agrotechnikai úton történő gyomtalanítása. Gabonavetésekben a fejlődés bizonyos szakaszai között csaknem veszély nélkül, hatásosan alkalmazhatunk olyan vegyszeradagokat, amelyek elpusztítják az évelő gyomokat. A vegyszerek alkalmazása világszerte a gabonavetésekben a legnagyobb. A permetezett gabona erőteljesebben fejlődik, jobban bokrosodik, könnyebben aratható, és kisebb gyomtartalmú talajt hagy maga után. A vegyszeres gyomirtás költséges ugyan, de a ráfordított összeg megtérül a nagyobb termésben. Az egyszikű gabonavetésekből a Dikonirt hatásosan irtja a kétszikű növényeket (az acatot, a vadrepcét, a folyókát stb.). A permedé a kétszikű gyomok nagy és érdes felületű levelein jól megtapad, sőt szétfólyva réteget alkot. Mivel a gabona levelei keskenyek, felületüket viaszréteg borítja, leveleik hegyes- szögben állnak el a szártól, a permedé cseppjei nem tapadnak rá, leperegnek, így nem okoznak kárt benne. A Dikonirttal gyomtalanított gabonatáblán holdanként 100—200 kilós terméstöbbletet érhetünk el, továbbá tiszta vetőmagot nyerünk. Legjobb a reggeli és délelőtti órákban permetezni, mert a napfényes és melegebb idő fokozza a gyomirtószer hatását. Ügyeljünk arra, hogy a permetezendő növény ne legyen nyirkos és nedves. A vegyszeres gyomirtás eredményességéről úgy győződhetünk meg, ha az érzékeny acatot vagy vadrepcét permetezés után 8—10 óra múlva megnézzük. Az aeat levelei ezüstös Ie- vélfonákjukkal lefelé fordulnak, a vadrepce pedig szirgörbiiléssel és levélcsavarodással jelzi a hatást. Két-három nap múlva a gyomok a földből könnyen ki- húzhatók, és gyökereikben kor- hadásszerű bámulás mutatkozik. Ha a gyomirtás sikeres volt, egy-két hét múlva a gyomok 80—90 százaléka száradá- sos tüneteket mutatva elpusztul anélkül, hogy a gyökerekéről újra hajtana. A Dikonirtot a gabonavetéseken kívül a legelőn, sőt kukoricavetésekben is felhasználhatjuk gyomirtásra. Kérdésekre Asszonyok kezdeményezése A Barcsi Járási Nőtanács a közelmúltban egész napos látogatást szervezett a járás termelőszövetkezeteiben dolgozó női aktivisták részére a tótújfalui Határőr Tsz-ben. A látogatás során az asszonyok tanulmányozták a tsz munkáját, megfigyelték a munkaszervezést, és hosszasan elbeszélgettek a vendéglátóikkal. Sok hasznos tapasztalat cserélt gazdát. Ennek a hatása máris látható. A kálmáncsai Kossuth Tsz asszonyai a látogatást követő közgyűlésen indítványozták, hogy naposcsibéket ne vásároljon a szövetkezet, mert ők vállalják csibék nevelését. A napokban már meg is ültettek 100 ködöt. így a tsz a kétezres baromfiállományt saját erőből teremti meg. A babócsai Üj Világ Tsz asszonyai hazatérve megindították a »Minden asszony egy zsákot" mozgalmat, vagyis kiki ad egy-egy zsákot a közösbe. S már hozzá is kezdtek a 650 darab zsák elkészítéséhez. R sertéshizlalás sikeréi a tenyésztői munka alapozza meg Minden gazdasági üzemág jövedelmezősége csaknem kizárólag attól függ, hogy az önköltséget milyen mértékben tudjuk csökkentem. Általános, népgazdaságunkra is kiható egyik igen fontos gazdasági ágazatunknál, a sertéshizlalásnál is keresnünk kell azokat az eszközöket, amelyek — az önköltség csökkentésével — a nagyobb jövedelmet biztosítják, mert ez a kérdés nemcsak a hizlalót, hanem — a hizlalás kiterjesztésével — az ország zavartalan húsellátását is érinti. Az úgynevezett ipari hizlaldák vásárolt süldőanyag és vásárolt takarmány mellett is megtalálják számításukat, tehát mind a süldőt, mind a takarmányt előállító mezőgazdasági üzem e tekintetben is kedvezőbb kilátásokkal indul a hizlalásnak, ha a hizlalás során az önköltséget a lehető legalacsonyabbra tudja leszorítani . A fentiekből következik, hogy az önköltség csökkentésének talán legfontosabb eszköze a süldőanyagnak a saját gazdaságban való előállítása, vagyis a tenyésztés. Az eredmények szempontjából nem közömbös az, hogy milyen kocák ivadékait állítjuk hízóba, és hogy ezeket az ivadékokat a tenyésztési üzemág milyen választási súlyban adja át hizlalásra. Téves az a felfogás, hogy a küleme szerint tenyésztésre alkalmatlan selejtsüldő hizlalásra megfelel, mert a külemi szempontból jó testalkatú, és csontozaté süldő súlya növekszik a legeredményesebben. Ebből a szempontból tehát azonosak a hizlalás és a tenyésztés kívánalmai. Napjainkban, amikor fiatal korban elkészült, alacsony súlyú (90—120 kg-os) húsjellegű vágósertéseket igyekszünk előállítani, a hizlalásnak már jóformán a koca hasában kell megkezdődni: az SÍlésre jól előkészített koca életerős malacokat hoz világra, azokat bő tejével jól neveli, és 60 napon korban 16—20 kg-os súllyal választja le. Az ilyen malacból rövidebb idő alatt, aránylag kevesebb takarmány felhasználásával lesz kész hízó, mint a csökött, a betegségekre fogékony, úgynevezett abrakpusztítókból. Ez utóbbiaknál ugyanis alacsony a daraértékesítési százalék, sokáig tart a hizlalás, tehát a létfenntartó takarmányozás és gondozás költsége is tetemesen megnövekszik, egyszóval növekszik az önköltség. A hizlalásnál sokat emlegetett forgási sebesség meggyorsításának egyik leghathatósabb eszköze — a szakszerű takarmányozás mellett — a tenyésztési munka helyes megszervezése és ezáltal a jó hízóalapanyag előállítása. Az elmondottakból következik, hogy a sikeres, olcsó hizlalás kérdése a tenyésztői munkával szorosan összefügg. Üj termelőszövetkezeteinknek ezért is mielőbb le kell rakniuk közös sertéstenyésztésük alapját, hogy hizlalásuk is valóban jövedelmező lehessen. Halmi Pál törzsálla ttenyésztő. Bóján Jánosné, Szőkedencs. A háztáji földterület nagysá-1 gát a közgyűlés határozza1 meg. Egy-egy család háztáji területe 800 négyszögölnél kisebb, iflOO négyszögölnél nagyobb nem lehet. * * * Szentgáloskér, Zöldmező Tsz. A március 2-án elhalt tsz- tag özvegye a férje után akkor kap özvegyi járadékot, ha az özvegy a 65. életévét betöltötte, vagy a jövő év márciusa előtt betölti. Korra való tekintet nélkül jogosult járadékra az özvegy akkor is, ha ez év márciusa előtt már teljesen munkaképtelen volt. * * * Meiszterics Jmre, Hosszúvíz. Termelőszövetkezeti tag csak a vezetőség előzetes hozzájárulásával létesíthet ideiglenes munkaviszonyt vállalatnál vagy egyéb helyen. * * * Kiss Ferenc, Csököly. Kivételes nyugellátmány iránti kérelmét a Termelőszövetkezeti Tanács megyei irodája felterjesztette az illetékes országos szervhez. így ügyének elintézése folyamatban van. * * * Fekete János, öreglak. Panaszával forduljon a bodrogi termelőszövetkezet vezetőségéhez. Javasoljuk, hogy földjét használatra ajánlja fel a tsz-nek. Ha a szövetkezetnek szüksége van erre a területre, akkor a megállapodástól függően földjáradékot vagy haszonbérleti díjat kap a tulajdonos. A tsz arra nem kötelezhető, hogy a közgyűlés akarata ellenére bárkit tagnak felvegyen. * * * Noszlopy Gáspár Tsz, í)jvártáivá. Munkaképtelenségi járadék csak az öregségi járadékhoz előírt korhatárig adható. Ha a munkaképtelenségi járadékban részesülő tsz-tag a rendeletekben meghatározott életkort betöltötte, a munkaképtelenségi járadék öregségi járadékká alakul át. * * * özv. Púpos Jánosné, Gamás. Kérheti, hogy háztáji földjét — részben vagy akár teljes egészében — a lakóházához tartozó belsőségen mérjék ki. » * * Horváth János, Pusztakovácsi — Alsókölked. A termelőszövetkezet vezetősége helyesen járt el, amikor a veje tulajdonát képező ló eladási értékének 20 százalékát a szövetkezeti alap javára levonta. A 7-es törvényerejű rendelet' 24. szakaszának 1. bekezdése | úgy rendelkezik, hogy a belépő tag térítés ellenében köteles a saját és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában levő összes igásál- latokat a termelőszövetkezetnek átadni. * * * özv. Csik Józsefné, Igái. A termelőszövetkezet kezelésébe adott földje után a községben szokásos haszonbérleti díj illeti meg. Javasoljuk, hogy — munkaképtelensége ellenére is — kérje felvételét a szövetke- j zetbe. Ha felveszik, akkor kap j háztáji földet, és amennyiben nem részesül törvényerejű nyugellátásban, akkor megszerzi jogosultságát a munkaképtelenségi járadékra is. Ez utóbbit az Országos Nyugdíj- intézet folyósítja havi 260 forintos összegben. Ha ez a megoldás nem kínálkozik megfelelőnek, akkor pártoló tagként lépjen be a tsz-be. Ebben az esetben — minthogy földje a tsz használatában van — háztáji gazdálkodás céljára — a közgyűlés határozatától függően 800—1600 négyszögöl területet kap. A föld bevitelén túl más kötelezettségei nincsenek a pártoló tagnak. * * » Kaiser József, Patosfa. A járási bankfiók és a Búzakalász Tsz vezetősége csak azt az elszámolást veszi figyelembe, amit az Üj Élet Termelőszövetkezettől kapott. Ám módot kell találni arra, hogy az Űj Élet Tsz vezetőinek mulasztásából keletkezett vitás ügyeket elrendezzék. Javasoljuk, hogy tanúkkal együtt készítsen nyilatkozatot pénzügyi panaszáról, és azt a szövetkezet mostani vezetősége küldje meg a Magyar Nemzeti Bank barcsi járási fiókjához. Ha sérelmét így sem orvosolnák, forduljon panaszával a járási tanács végrehajtó bizottságához. * * * Pintér László, Ötvöskónyi, A Nagyatádi Gépállomás azért küldte el a pápai tanfolyamra^ mert számított arra, hogy rövidesen kap új gépeket. A traktorok azonban csak később érkeznek meg. Ennek ellenére is helyesen teszi a gépállomás vezetősége, hogy az érvényben levő megállapodás szerint nem járul hozzá ahhoz, hogy másutt vállaljon állandó jellegű munkát. Módjában áll, hogy a községük termelőszövetkezetében dolgozó három traktor valamelyikét váltótársként kezelje. Ha erre nem vállalkozik^ akkor dolgozzék a termelőszövetkezetben amíg az új gépekre várni kell. * * * Holczinger Flórián, Darány, öregségi járadékot csak termelőszövetkezeti tag kaphat. 80 éves édesapja tehát — akinek földjét ön vitte be a szövetkezetbe, de ő nem lépett be — nem részesülhet öregségi járadékban. Jogosultságát azzal szerzi meg, ha a szövetkezet felveszi tagjai sorába. Tenyésztésre alkalmas nőivarú szarvasmarhát tilos levágni A szarvasmarha és a borjú levágását az élelmezésügyi miniszter 2/1957. számú rendelete szabályozta. A Magyar Közlöny 1960. április 13-i száma ismerteti a miniszter 5/1960. számú rendeletét, amely az előbbi jogszabály kiegészítése. Eszerint a három évvel ezelőtt megjelent rendelet első paragrafusának első bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki: »Nőivarú szarvasmarhára és borjúra a vágási engedélyt csak abban az esetben lehet kiadni * ha az állat tulajdonosa az illeté» kés hatósági állatorvos bizonyítványával igazolja, hogy az állat tenyésztésre (továbbszaporításra) nem alkalmas. Az így kiadott vágási engedélyek száma egy-egy község területén az előző évi borjúszaporulat 2 százalékának mértékét nem haladhatja meg.* A rendelet hatályba lépett. Az új hizlaldában kezdte hizlalni 115 süldőjét a zicsi Búzakalász Tsz. 50 darabot még e hónapban átadnak az Állatforgalmi Vállalatnak, a többit májusban. Pászler Ferenc állatgondozó naponta 76 vödör moslékot készít el az állatoknak. A szövetkezet 20 férőhelyes sertés- fiaztatót is épített, s ott a közelmúltban a 20 anyakoca 160 mrlacot eli-n. MIIÉT iiir AZ ÖREGEK CSAPATVEZETŐJE öreg ember, elkerülte már a hetven évet, de alakjában, mozdulataiban fiatalos erő rejlik. Knoll Józsefnek hívják, és 6 az egyik ötven százalékos férfi munkacsapat vezetője. A szu- loki Kossuth Termelőszövetkezetben ugyanis erő- és munkabírás szempontjából százalékkal jelölik a munkacsapatokat. Természetesen érmék arányában mérik ki számukra a megmunkálandó földterületet is. A vezetőség a tagok egyéni belátására bízta, hogy ki melyik csapatban kíván dolgozni, ki milyen erőit érez magában. Mind a nők, mind a férfiak nyolcán alkotnak egy-egy munkacsapatot. így aztán a huszonnégy 100 százalékos csapat mellett kialakult két- két 75, iUetve 50 százalékos munkacsapat is. Az egyik ilyen -öreg csapat- vezetője Knoll József, akivél most beszélgetünk. Hosszú szárú pipa lóg a szájából, kemény, munkától érdes kezében ceruzát fog, és máris számok tarkítják az imént még tiszta fehér papírlapot. — Nyolcán vagyunk mi itt együtt ebben a csapatban. Kezdetben azt hittük, hogy a fiatalok majd »elveszik« előlünk a munkát, hiszen ők is nagyon szeretnek dolgozni, és nem tudnának annyi munkát adni nekik, amivel meg ne birkóznának. De azért jutott nekünk is munka! A télen az erdőre jártunk fát vágni, most trágyát teregetünk. Persze nem haladunk úgy, mint a fiatalok, ebédidőnk is hosz- szabb, mint a többieké, no meg a pipa is gyakran kialszik, de amit megcsinálunk, az aztán rendesen végzett munka. Én még elég »fiatal« vagyok a magam hetven évével, hiszen jó néhány csapattagom a nyolcvanat is elkerülte. Például H ebrang bácsi 83 éves, Lempel Simon is túl van a nyolcvanon, hogy csak a legjobb munkaerőt említsem. Az én csapatomnak az átlagos életkora hetvenöt év. Tudom, hogy nem érjük el a 120 munkaegységet, nem. bírunk mi azért már annyit dolgozni, de amíg erőnkből telik, azon leszünk, hogy munkánkkal elős gíi- sük szövetkezetünk fejlődését. Elnézem a galambősz hajú embert, csontos arcát, szikár magas termetét. Mint egy óriástölgy, mely az idő járásával csak erősödik, terebélyesedik, úgy hat rám ez az ember a maga hetven évével. Arra gondolok, hogy mennyi gond és munka volt az osztályrésze eddig, hiszen még most sem tud dolog nélkül élni. Bizonyára sokat szaladt az eke után, az izzadtság csípte, marta az arcát, fáradtan feküdt le, és este a másnap gondjai ringatták álomba. Hogyan reagálhatott ez az örök, életében egyénileg gazdálkodó ember a szocializmus falusi térhódítására? Kiveszi szájából a pipát, egy gyufaszállal megpiszkálja benne a dohányt, és eközben mondja: — Én mindig szerettem dolgozni, sohasem menekültem a munka neheze elől. Azt tartom, hogy itt a szövetkezetben is megélhet, sőt nagyon jól élhet az, aki nem ijed meg a tennivalóktól. Most együtt vannak a földek, sokan dolgozunk együtt, és így sokkal vidámabban megy a munka. Ez a föld. eddig is eltartott ben- hűnket, kenyeret adott nekünk, és ez- után is biztos megélhetést nyújt majd a tagoknak. Csak ezt a megélhetést már jóval kevesebb munkával tudjuk magunknak biztosítani, gépek helyettesítik az emberi erőt. Hét évtizedet hagytam magam mögött, de ha újra fiatal volnék, nem mennék a városba a szövetkezet elölj ahogyan azt manapság még elég sok fiatal teszi! Én bízom abban, hogy aki szeret dolgozni, szereti a munkát, az a számítását könnyebben megtalálja a szövetkezetben, mintha egyénileg gazdálkodna. öreg ember nem vén ember! Ez a mondás jut eszembej miközben Knoll bácsi szavait hállgatorrbi És hogy jelen esetben mennyire fedi a valót ez a mondás, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a szu- loki Kossuth Termelőszövetkezet »öreg csapatá-i-nak munkaszeretete ... Ladi Ferea®
