Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-17 / 65. szám

PíLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! yi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAP JA XVII. évfolyam, 65. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1960. március 17. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL■; Itt tartalék rejlik (3. oldalon) TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET (5. oldalon) Filmszínházaink műsorából (6. oldalon) HÍRADÁS BOLHÓRÓL Szépem indult a közös munka (Kiküldött munkatársunktól.) Kedden este 6 órakor a bri­gádvezetők értekezletén az elő­zetes munkatervet ismét rész­letekre terjedő pontossággal megbeszélték. A munkaelosz­tást úgy módosították, hogy minden brigádból tíz asszony jnegy burgonyát vetni. A fogatosok a lóvizsgálat után, fél 9 órakor indultak a határba. A munkát először a László-major környékén kezd­ték meg. Gyurokovics Ferenc, a gépállomás traktorosa G— 35-ösével itt már hétfő óta a zab alá tárcsázta a földet. Csavelyák Flórián brigádveze­tő nagy gondot fordított a ta­laj vetés előtti megmunkálá­sára. Benkei János és Desztics József fogatosok kétszer is megboronálták a tárcsázott földet A három vetőgépet a brigádvezető állította be. D óra­kor Harasztia György, Pinte- rics János és Marton Imre fo­gatosok megkezdték a vetést. Szerda estig tíz hold földbe ke­rült vetőmag. Az asszonyok mind az ötve- nen a melegoldali dűlőúton, közvetlenül a falu alatt már fél tízkor egybegyűltek, és várták a munka kezdetét. Koós lmjre brigádjának fogatosai már itt is 9 órakor munkába álltak. Mazaga Sándor és Sze­gény János a tárcsázott földre holdanként egy mázsa pétisót szórt ki. Sánkics Pál és Málte- sics Ferenc fogatosok itt is kétszer boronálták meg a föl­det. A fogatos jelölést Tóth Jó­zsef és Horváth Ferenc végez­ték. Közben a másik táblától ideérkezett Gombaszegi Jenő, a szövetkezet elnöke. Leállítot­Tízezer forint értékű könyvet adott el öt hónap alatt 1959 októberében vállalta el Dombi József csurgói általá­nos iskolai tanár a könyvbizo- mányosságot. Munkáját kollé­gái és diákjai között kezdte, majd az ipari iskola tanulói között folytatta. Dombi Jó­zsef elviszi a szép és jó köny­veket a dolgozók lakására, munkahelyére is. Az emberek tudják, hogy nála minden könyv megszerezhető, ezért ízívesen felkeresik. Nem saj­nálja a fáradságot, ellátogat a közeli Csurgónagymarton, Iha­ros, Iharosberény községekbe is. Szorgalma meghozta gyü­mölcsét. Közel tízezer forint értékű könyvet adott el eddig. Nagy lelkesedéssel kezdte a mezőgazdasági könyvhét érde­kességeinek árusítását. Csak­nem kétezer forint ára mező- gazdasági könyv talált gazdá­ra biztató szavainak hatására. ta a jelölést, mert a sorok sze­szélyes görbén hullámoztak a földön, és ő fogta meg a jelö­lő-eke szarvát. Az első sor, amelyen végigvezetett, nyíl­egyenesen futott végig a táb­lán. Amikor visszaadta a je­lölő-eke szarvát Tóth József fogatos kezébe, mosolyogva je­gyezte meg: — Vigyázzunk a tábla szépségére is. Az első Zetor a pótkocsin ládákban lévő csíráztatott ve­tőburgonyával 10 órakor ka­nyarodott be a dűlőútra. A fürge asszonyi kezek pár perc alatt lerakták a tábla végébe a krumplit, és a vontató még el se indult, máris rakták a burgonyát a frissen húzott so­rokba. A brigádvezető gondo­san ügyelt arra, hogy a vető­gumók egymástól 40 cm távol­ságban legyenek. A délelőtt folyamán Laklia Mihály, a községi tanács elnö­ke is kint járt a határban, és örömmel állapította meg, hogy az első napon szépen megin­dult a munka. A talajelőkészítés a burgo­nya alá teljes erővel tovább fo­lyik. A zabvetés zökkenőmen­tesen halad, tíz fogat pedig se­kély szántást végez. A magyar párt- és kormány- küldöttség Varsóban Varsó (MTI). Mint már jelentettük, már­cius 16-án délelőtt a fellobogó­zott varsói pályaudvarra meg­érkezett a magyar párt- és kormányküldöttség. A vonat ajtajában elsőnek Kádár Já­nos, az MSZMP KB első tit­kára, a küldöttség vezetője je­lent meg. öt követték a kül­döttség tagjai: Apró Antal, az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a kormány első elnökhelyettese, Foofc Jenő, az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Szirmai Ist­ván, az MSZMP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Traut- manm. Rezső építésügyi minisz­ter, valamint Katona János, a Magyar Népköztársaság varsói rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki a csehszlovák— lengyel hr^ron csatlakozott a küldöttséghez; A küldöttséget elsőnek Wladyslaw Gomulkat, a LEMP KB első titkára, Jó­zef Cyrankiewicz miniszterel­nök, Stefan Jedrychoioski, Zé­nón Kliszko, Ignacy Loga-So- winski, Edward Ocháb, Adam Rapacki, Marian Spydhalski. a Politikai Bizottság tagjai, az Államtanács és a kormány el­nökhelyettesei üdvözölték. Az üdvözlések után felhang­zott a magyar és a lengyel himnusz, majd Kádár elvtárs fogadta a díszszázad parancs­nokának a jelentését. A ma­gyar küldöttség vezetője Wla­dyslaw Gomulkia kíséretében ellépett a felsorakozott díszala­kulatok előtt. A lengyel külügyminiszté­rium protokolfőmöke bemutatta Kádár János elvtársinak a var­sói diplomáciai képviseletek megjelent vezetőit és tagjait. Nagy szeretettel köszöntöt­ték a magyar vendégeket a varsói magyar kolónia tagjai. Egy iskola tanulói virággal kedveskedtek a küldöttségnek. Ezek után Wladyslaw Go- mulka, a LEMP KB első tit­kára lépett a mikrofonhoz. A következőket mondotta: Wladyslaw Gomul ka: fi lengyel nép meleg rokonszenvvel és örömmel szemléli a magyar nép eredményeit Önkiszolgáló boltok, szakosított fizietek létesítése a barcsi járás földművesszövetkezeteinek terveiben •— Válasszatok, gyerekek! József kínálja a könyveket tanulóinak. Dombi (Tudósítónktól.) Az 1960-as év a barcsi járás földművesszövetkezetei elé új fejlesztési feladatokat állított. Az első lépés;, a barcsi önki- szolgáló élelmiszerbolt meg­nyitása már megtörtént. A tá­gas, gyönyörű berendezésű boltra nemcsak büszkék a bar­csiak, hanem szívesen vásárol­nak is ott. Naponta átlag 12 ezer forintos forgalmat bonyo­lít le az üzlet Sok nézője akadt a járás egész területéről az új rendszerű üzletnek, különö­sen sok földművesszövetkezeti szakember látogatott ide, hogy tanulmányozza az új kereske­delmi formákat, és tapasztala­tokat szerezzem Nagy jelentőségű a barcsi földművesszövetkeze (nek az az elhatározása is, hogy egy bambikészítő üzemet létesít, s így a hűsítőital-ellátós problé­mája megoldódik. Barcson kívül a legtöbb fej­lesztési munka ez évben Ba- bócsán lesz. 273 ezer forintot fordítanak a szövetkezeti egy­ségek újjáalakítására. Létre­hoznak egy önkiszolgáló boltot, s megvalósítják a teljes szako­sítást. Minden üzletet korsze­rű pénztárgéppel látnak el. A járás néhány községének szö­vetkezete — mint pl. a homok- szentgyörgyi és a csokonya- visontai — főleg saját erőre támaszkodva vezeti be az új kereskedelmi formákat; Az önök személyében a test­véri magyar népet üdvözöljük, amellyel régi, szívélyes kap­csolatok és a szocializmus épí­tésének közös céljai fűznek össze bennünket Az önök sze­mélyében a magyar munkás- osztály és a testvéri párt kép­viselőit üdvözöljük; Bizonyosak vagyunk abban, hogy az önök jelenlegi látoga­tása új lehetőséget nyújt az őszinte és eredményes eszme­cserére az országaink és párt­jaink baráti kapcsolatainak további fejlődéséről, közös hozzájárulásunkról a szocialista tábor országainak egységéhez, szolidaritásához és békeharcá- hoz; A lengyel nép meleg rokcm- szenwel és örömmel szemléli a magyar nép eredményeit, amelyeket a Magyar Szociális' ta Munkáspárt vezetésével a' (Folytatás a 2. oldalon.) szocializmus építésében, a nép­gazdaság fejlesztésében és ala­kosság életszínvonalának eme­lésében ért él: Politikánk közös célja, hogy a nemzetközi viszo­nyokat a tartós béke alap­jára helyezzük. Teljes mértékben támogatjuk az egész emberiség számára nagy jelentőségű szovjet békekezdeményezéseket. Valamennyi szocialista or­szággal együtt erőnket nem kímélve igyekszünk elősegíte­ni a nemzetközi enyhülést, és az általános és teljes leszerelés útján győzelemre vinni a nem­zetek békés egymás mellett élését és együttműködését. Meggyőződésünk, hogy az önök baráti lengyelországi Iá­Éliizem-cimre pályázik a megyei pártbizottság versenyzászlajának egyik nyertese, a Finommechanikai Vállalat fl Kaposvölgye megoldja állattenyésztési és állathizlalási feladatait Tapasztalatcsere-értekezlet Kapospulán A Kaposvölgye 29 termelő­szövetkezeti községének veze­tői tegnap Kapospulán tapasz­talatcsere-értekezleten vettek részt Az ankéten megjelent és felszólalt Mihályi László, az Élelmezésügyi Minisztérium Ál­latforgalmi Igazgatóságának vezetője, Sipos János, a Föld­művelésügyi Minisztérium Ál­lattenyésztési Főigazgatósága Takarmánygazdálkodási Osz­tályának vezetője, Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára, Deák János, a megyei tanács v. b. mezőgaz- lasági osztályának vezetője, dolnár Imre, megyei főmező­gazdász. Vitaindító előadást Suri Sándor, a Kaposvári Já­rási Tanács Végrehajtó Bizott­ságának elnöke mondott, majd Ezeres Béla, a kapospulal Ezüstkalász Tsz mezőgazdásza ismertette szövetkezetük ál­lattenyésztésének helyzetét és a jövőre vonatkozó terveket. Az előadásokat vita követte. A beszámolóban és a vitá­ban elsőként a takarmánytermesztés feladatairól esett szó. A Ka­posvölgye szövetkezetei szán­tóterületük mintegy 15 száza­lékán termesztenek pillangó­sokat. Ezt az arányt — a szakemberek véleménye szerint — kívánatos 16—18 százalékra növelni. Javasolták a szakem­berek, hogy az aprómagter- mesztésre a tavalyinál nagyobb gondot fordítsanak a termelő­szövetkezetek. Az állatállo­mány abrakszükségletét figye­lembe véve — a tájadottsá­goknak megfelelően — célsze­rű szemeskukoricát a szántó 20—23 százalékán, silókukori­cát pedig számosállatonként 10 köbméternyit termelni. Kapos- pula példája egyedülálló: itt 30 százalékban határozták meg a kukorica vetésterületét. Er­re azért van lehetőségük, mert nagykiterjedésű rétjeiken ele­gendő mennyiségű és jó minő­ségű széna terem, s nem kell nagy területein vetett szálas­takarmányt termeszteniük. Számosán indítványozták, hogy a kukorica terméshozamá­nak növelése céljából vezessék be a tsz-ek a premizálást. A tanácskozás nyomatékosan fel­hívta a figyelmet: termeljék meg a szövetkezetek a közös és a háztáji állomány eltartá­sához szükséges takarmányt, Második főkérdésként az állatállomány alakulását értékelték. A Ka­posvölgye községeinek többsé­ge mindössze egy évvel ezelőtt lépett a nagyüzemi gazdálko­dás útjára. Nagy eredmény az, hogy ma 6066 szarvasmarhát és 9369 sertést számlál a közös állomány. A szövetkezetek tu­lajdonában van a szarvasmar­hák 46, a sertések 35 százalé­ka. A Kaposvölgye állatállomá­nya nem csökkent az elmúlt évben. Jelenleg 100 kát. hold szántóra — a közös és a ház­táji állományból — 24,4 db szarvasmarha, ezen belül 9,2 db tehén és 57,8 db sertés, köz­tük 6,3 db koca jut. Ez az ál­latsűrűség jónak mondható, ám megvan minden lehetőség az állatlétszám gyarapítására. Az elsődleges feladat az, hogy minden arra alkalmas nőivarú állat a tenyésztésben maradjon. A növekvő szaporu­lat lehetővé teszi a tenyésztés és a hizlalás fokozását. Nagy feladatok hárulnak a Kaposvölgyére az ország húsellátása javításában is. Ebben az év­ben a 29 szövetkezeti község­től minden 100 hold szántó után átlagosan 20 db hízott ser­tést és 3 hízómarhát vár a népgazdaság. A tanácskozás határozottan állást foglalt amellett, hogy ezt a tervet fel­tétlenül teljesíteni kell. A számszerű adatok szerint a Kaposvölgye azt a feladatot kapta 1960-ra, hogy sertésből 20 426, marhából pedig 4010 db-ot adjon át szerződéses ala­pon közfogyasztásra. Az elő­irányzat teljesítése megköve­teli, hogy a termelőszövetkeze­tek és a községi tanácsok ve­zetői nagy gondot fordítsanak a közös és a háztáji gazdasá­gok sertéshizlalásának elősegí­tésére. Szikszai László, a járási pártbizottság titkára zárszavá­ban hangsúlyozta: A tanács­kozás elérte célját. A vitában számos helyes javaslat hang­zott el, s ezek figyelembevéte­lével rövidesen elkészítik a távlati termelési tervet. Az an­két tanúsága szerint a Kapos- Istáit völgye eb bén az évben is meg­oldja azokat a feladatokat, ■amelyek az állattenyésztésben és az állathizlalásban reá há­rulnak. Nemrégen vette át a Finom- mechanikai Vállalat a megyei pártbizottság kongresszusi ver­senyzászlaját. A vasipari vál­lalatok közül ugyanis ő érte el a kongresszusi munkaverseny­ben a legjobb eredményt. A tervezett 98,5 százalékos költ­ségszintet 92,3 százalékra szo­rították le, az önköltséget a tervezett 243 ezer forint helyett 958 ezer forinttal csökkentet­ték. Az egy főre eső termelési értéket a tervezett 71123 fo­rintról 75 879 forintra növel­ték. Ezek az eredmények azt bi­zonyítják, hogy a Finomme­chanika dolgozói sokra képe­sek. A megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlaja, a jó munka elismerésének és megbecsülésének e jelképe méltán tölti el őket büszkeség­gel és serkenti újabb erőfeszí­tésekre a termelékenység nö­veléséért, az önköltség csök­kentéséért, az anyagtakarékos­ságért folytatott harcban. Hí­ven tükrözi ezt a gondosan elő­készített felszabadulási mun- kaverseny-vállalás is, amelyet a dolgozók, az egyes részlegek, brigádok felajánlásaiból állí­tottak össze, s amelynek tel­jesítésével 275 ezer forint többletnyereséghez jutnak. Ki­tűnik belőle, hogy a kongresz- munkaverseny tapaszta- felhasználják a felsza­badulási versenyben. A mun­kafegyelem megszilárdítására törekszenek, gondot fordíta­nak a munkások és ipari ta­nulók képzésére, még jobban takarékoskodnak az alap- és segédanyagokkal, felhasznál­ják a hulladékot, valamint pá­rosversenyre hívják ki egymást a részlegek. A különböző mű­szaki ésszerűsítések eredmé­nyeképpen az idén mintegy 156 ezer forintot akarnak meg­takarítani. A munkaverseny segítségé­vel az idén el akarják érni az élüzem-címet. Minden alapjuk megvan erre, különösen, ha az élüzem-szint elnyerésének fel­tételeit hamarosan megkapják, s ha a vállalat a húsz brigádot — mint mondják — bekapcsol­ja a »Szocialista brigád« cí­mért folytatott versenybe is. Fásítanak a rimányiak (Tudósítónktól.) A tavaszi talajmunkákhoz kedvezőtlen időt előnyösen használják ki a zimányi Béke Tsz-ben. Az újonnan épített 104 férőhelyes tehénistállóból5 100 férőhelyes növendékmar- ha-istállóból és 60 férőhelyes sertésfiaztatóból álló major­központjuk köré 50 méteres szélességben védősávot telepí­tenek. 17 hold növényterme­lésre alkalmatlan területen japán- és fehérakác-erdő ül­tetését is megkezdték. Még eb­ben az évben szintén 17 hold barackost és cseresznyést tele­pítenek. A jelentős fásítási munkákból az általános isko­lások is részt vállaltak: három holdon ők ültetik el a facse­metéket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom