Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-15 / 63. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEG YEÍ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI 1 AN ÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 63. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1960. márcus 15. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓLt A taranyi összefogás '3 oldalon) A vasárnap * part ja (4. oldalon) Qz V.és VI. Békeköfcscn kft vt nveíifí* sorsolása (5 oldalon) Börtönbüntetésre ítélték a gálnstai orvvedászokat (6. oldalon) A burgonyáról Kiosztották az 1960. évi Asztalunkra a kenyér mellé mindennap odakerül a burgonya — állapította meg a burgonyatermesztési tanácskozáson Sasi János, a megyei tanács elnökhelyettese. Felszólalásában Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára ezt mondotta: — Somogy elsősorban állattenyésztő megye. Ezért a növénytermesztőknek a nagy tömegű és értékes abrakot adó kukoricára kell a legfőbb figyelmet fordítaniuk. A fontossági sorrendben ezt a növényt a burgonya követi. Beszédes számok, hiteles adatok bizonyítják: a burgonyából a legnagyobb mennyiséget az ember eszi meg. Tehát amíg a kukorica közvetve — az állatokkal való feletetés után —, addig a burgonya közvetlenül szolgál népélelmezési célokat. Azt akarjuk, hogy e fontos emberi táplálékból ne kelljen hiányt éreznie az országnak, s a belföldi fogyasztás szükségleteinek kielégítése után mind többet és többet exportálhassunk. Ehhez a burgonya vetésterületének és hozamának növelésén keresztül vezet az út. Íme, ezért van az, hogy a mezőgazdaságot irányító párt- és állami szervek vezetői, a szakemberek most a tavaszon beszélnek, tanácskoznak, igyekeznek szót érteni a legérdekeltebbekkel — a burgonyatermesztőkkel. Nyíregyházán nemrégiben, Kaposvárott pedig a múlt pénteken tartottak burgonyatermesztési tapasztalatcsere-értekezletet. Miért éppen e helyeken rendezték meg a tanácskozásokat? Azért, mert Szabolcs és Somogy a burgonya hazája, e két megyének a mezőgazdasági dolgozói tehetnek tehát a legtöbbet az ország burgonyaellátásának megjavításáért. Szükséges arról is beszélnünk, hogy adósai maradtunk a múlt évben a népgazdaságnak: megyénk ftem teljesítette burgonyaértékesítési előirányzatát. Az étkezési burgonya szerződéskötéseivel most sem lehetünk elégedettek. Kevés olyan közös gazdaságunk van, mint a tapsonyi Rákóczi Tsz, amely várható áruburgonyája egész mennyiségének átadására szerződött. A cél elérése végett trágyázott földbe ültetik a vetőgumókat. Száz mázsa holdanként átlagtermést terveztek, s ötven vagonnyi étkezési burgonyát adnak át szerződés út-, ján közfogyasztásra. Akad ten-j nivaló — gondosan mérlegelje* a lehetőségeket a Mezőgazda-J Kossuth-díjakat gok gyártástechnikájának kisági Termékeket Értékesítő Megyei Központ, s vessenek számot burgonyatermesztési feladataikkal a termelőszövetkezetek, hogy ebben az évben ne kevesebbet, hanem az előirányzottnál több étkezési burgonyát küldhessünk a városokba. Jóleső érzéssel hallgattuk Simon Gábornak, a mezőszent- györgyi Aranykalász Tsz mezőgazdászának szavait: »Mi a kukorica hazájából, Fejér megyéből jöttünk Kaposvárra. Nálunk is a burgonya adta a legnagyobb hozamot, s ebben nagy része van annak, hogy Somogytól jó vetőgumót kantunk. Kérjük és várjuk a jövőben az újabb, nagyobb vetőburgonya-szállítmányokat !« Elismeréssel szólt megyén' vetőburgonyatermesztésének eredményeiről az Országé Vetőmagfelügyelőség képviseletében Korényi László is. Az arányokat tekintve tavaly Somogybán sikeresebb volt a vetőgumó-szaporítás, mint Szabolcs megyében. Üjabban nagy reményekre jogosítja a szakembereket a somogyi sárga és a somogyi korai burgonya. Mindkét fajta nemesítése Bar- sy Sarolta, a Marietta-pusztai kísérleti telep tudományos kutatója nevéhez fűződik. A somogyi sárga és somogyi korai burgonyát a Dunántúl állami gazdaságai és termelőszövetkezetei az idén még csak száz holdakon, de jövőre már ezer holdakon termeszthetik. Bízvást remélhetjük, hogy jó eredménnyel. S a siker dicséretére válik majd a nemesi tőnek is és megyénknek is. Bőtermő, a betegségekkel szemben ellenálló, kiváló minőségű vetőgumó elültetése — ez a magas burgonyahozamok elérésének kiindulópontja, kulcskérdése... A barcsi és a nagyatádi járás számos községének évtizedes gyakorlati tapasztalattal rendelkező szövetkezeti parasztjai ezért vállalnak mind nagyobb részt a vetőburgonya-szaporításban. Nemcsak saját szükségletre termesztenek, hanem másaknak, más megyéknek is akarnak adni vetőburgonyát. Érzik, hogy erre kötelezi őket az elismerés, amit eddigi szorgalmas munkájukkal kivívtak. Szombaton az Országház kupolacsarnokában kiosztották az 1960. évi Kossulh-díjakat. Az ünnepségen jelen volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, a kormány első elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos más vezető személyisége. Az ünnepségen Dobi István, z Elnöki Tanács elnöke be'det mondott. Évről évre egyik szép ünnepe a márciusnak ez az alkalom, amikor megjelennek az Országházban a tudomány, a termelés1 és a kulturális élet legjobbjai, hogy átvegyék a »Kossuth-dijat« — mondotta Dobi István, majd így folytatta: Jólesik látni a márciusi megemlékezésen és számadáson, hogy népünk legjobb fiai a tudományokban, a művészetekben, az üzemekben és a falvak termelőmunkájában milyen nagy tettekre képesek a dolgozókért, a népért. 1848-ra emlékezve soha nem feledkezhetünk meg arról, hogy a magyar szabadságharc eszméinek csakúgy, mint az 1919-es dicső Tanácsköztársaság ügyének folytatását, végső győzelmét a Szovjetunió adta felszabadulás tette lehetővé számunkra; hogy nemcsak a társadalmi haladás és a nemzeti függetlenség ügye választ- hatatlan el egymástól, hanem mindkettő alapvető feltétele a dolgozó népet, az emberiség békés jövőjét szolgáló igazi tudományos, művészi és termelési alkotókészség szabad kibontakozásának és érvényesülésének. A mi szabad hazánkban érdemes teljes odaadással dolgozni mindenkinek, mert munkánk — közvetlenebbül, mint bármikor — egész népünk, családunk, saját magunk növekvő jólétét szolgálja; A dolgozó nép szabadságáért és hazánk függetlenségéért küzdő hazafiak hagyatékához vagyunk hűek, amikor a termelés, a tudomány, a művészet fejlesztése és felvirágoztatása érdekében fáradozunk. Nem volt még történelmünkben kedvezőbb helyzet a mainál a tudományos alkotó gondolkodás felszárnyalására, a találmányok és újítások, a termelőmunka módszered tökéletesítésére, valamint az irodalom és művészet gyümölcsöztetésé- re. Éljenek tudósaink, kutatóink, .művészeink ezekkel a kiváló lehetőségekkel, s bátran és széleskörűén használják fel azokat a tapasztalatokat is, amelyek az erősödő szocialista tábor, benne különösen a Szovjetunió nyújt számunkra. Népgazdaságunk fejlesztése, hazánk gazdasági erejének növelése, az önköltség csökkentése, a termelés gazdaságos megszervezése a legszorosabb kapcsolatban van a tudományos eredmények ésszerű, fokozott gyakorlati felhasználásával. E feladatok sikeres megvalósításában kiemelkedő szerep jut a tudomány és a technika művelőinek, közöttük mindenekelőtt legkiválóbb képviselőinek, a Kossuth-díja- sokpak — mpndotta, majd ismételten köszöntötte az új Kossuth-díj asokat, akik most csatlakoznak a már 928 főt kitevő Kossuth-díjasok táborához. Dobi István ezután átnyújtotta a kitüntetéseket. A Mi- niszertanács határozatát dr. Gál Tivadar, a forradalmi munkás-paraszt kormány titkárságának vezetője ismertette. L A kormány a tudományok, tanulmányok, újítások, a termelőmunka módszereinek alapvető tökéletesítése terén elért eredményéért a Kossuth-díj II. fokozatával és a vele járó 35 000 forintos pénzjutalommal tüntette' ki BEZZEGH LASZLÖT, a Magyar Optikai Művek tervezőmérnökét és SCHINAGL FERENCET, a Magyar Optikai Művek konstruktőrjét a geodéziai műszerek fejlesztése terén elért kimagasló egyéni érdemeiért, valamint a »C« típusú teodolit közös konstruálásáért (a díj egyenlő arányban megosztva); Dr. ALBERT JANOSTj az Építőanyagipari Kutató Intézet mérnök kutatóját az építőanyagipari kutatás terén kiemelkedő, nagy értékű mundolgozásában kifejtett elméleti és gyakorlati munkájáért. BEKE ÖDÖN akadémikust, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem tanárát a magyar—finnugor nyelv- tudomány terén kifejtett félévszázados tudományos munkásságáért. A Kossuth-díj III. fokozatával és a vele járó 20 000 forintos pénzjutalommal tüntette ki ERDÉLYI ELEKET, a Baromfiipari Igazgatóság főmérnökét és KNOLL ISTVÁNT, a Baromfiipari Igazgatóság mérnökét a hazai élelmiszer- feldolgozó ipar technikai színvonalának nagymértékű emeléséért (a díj egyenlő arányban megosztva); ALMASI ISTVÁNT, a Borsodi Szénbányászati Tröszt ormosi szénbánya vállalata vájárát kiemelkedő munkateljesítményeiért, valamint a termelés gazdaságosságáért, az anyagtakarékosságért, a fiatal bányászok neveléséért kifejtett példamutató munkájáért; KUTASSY LAJOS mérnököt, MÁV műszaki főtanácsost a feszített vasbetonal- jaik tervezésében és használatbavételében kifejtett úttörő munkásságáért; dr. HÚSZAK ISTVÁNT, a Szegedi Orvostudományi Egyetem ideg- és elmeklinikájának igazgatóját a központi idegrendszer pusztulásával járó betegségek, elsősorban a sclerosis polyinsularisnak biokémiai hátterére vonatkozó kutatásaiban elért eredményeiért; BUTI SÁNDOR vásárosfalusi (Győr—Sopron megye) általános iskolai tanítót négy évtizedes oktató-nevelő munkában elért módszertani és gyakorlati eredményeiért, fakassagáert az építőipari anyaA CSURQÓI FAIPARI VÁLLALAT ÉLETÉBŐL luja művelődési és társadalmi életében végzett kiemelkedő munkásságáért; BÁRTFAI SÁNDORT, a karcagi Lenin Termelőszövetkezet elnökét és P. SZABÓ IMRÉT, a karcagi Lenin Teremelőszö- vetkezet elnökhelyettesét a termelőszövetkezetben 1951 óta kifejtett kiemelkedő munkájukért (a díj egyenlő arányban megosztva); BÁLDY BÁLINTOT, a Kisállattenyésztő Kutató Intézet tudományos osztályvezetőjét a baromfitenyésztésben kifejtett három évtizedes munkássága során elért kiváló eredményeiért; MÉHES JÁNOST, az Ebesi Állami Gazdaság slzerelőkombájnosát kiváló munkateljesítményeiért, valamint az új munkaerkölcs és az egészséges munkaverseny kialakításában elért kimagasló eredményeiért. II. A kormány a művészet és irodalom terén kifejtett munkásságáért a Kossuth-díj első fokozatával és a vele járó 50 000 forintos pénzjutalommal tüntette ki VEDRES MARK Kcssuth-díjas szobrászművészt az utóbbi évtizedben kifejtett munkásságáért, különösen az 1959-ben befejezett »Béke kút« című alkotásáért; WEINER LEÓ Kossuth-díj as, zeneszerzőt a magyar kamarazene-kultúra ápolásáért. A Kossuth-díj II. fokozatával és a vele járó 35 000 forintos pénzjutalommal tüntették ki DARVAS JÓZSEF Kossuth-díjas írót Kormos ég című drámájáért; KÁRPÁTI AURÉL hót egész élete művéért, elsősorban sok évtizedes kritikai munkásságáért; RUTTKAY ÉVA színművésznőt több kiváló alakításáért, elsősorban a Háború és béke című színmű Natasa szerepében elért művészi teljesítményéért. f Az új Kossuth-díjasok névéiben Vedres Márk mondott kö- Jszönetet a kitüntetésért. Az üzem a Kaposvári Finommechanikai Vállalatnak összecsukható kerti székeket készít terven felül. Egy hónap alatt 650 darab ülőrészt és háttámlát állít össze Sólyom János, Balogh László és Brisch Ferenc, Vati Lajos művezető és Kepler Ferenc brigádvezető Domonkos Ferenc ipari tanulót a fény zés tudományába avatja be, 50 fényezett hálószobabúíort és 200 fényezett éjjeliszekrényt készít el az idén a vállalat. Képünkön: Angyal József az éjjeliszekrények ajtaját fényezi,
