Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-15 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEG YEÍ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI 1 AN ÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 63. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1960. márcus 15. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓLt A taranyi összefogás '3 oldalon) A vasárnap * part ja (4. oldalon) Qz V.és VI. Békeköfcscn kft vt nveíifí* sorsolása (5 oldalon) Börtönbüntetésre ítélték a gálnstai orvvedászokat (6. oldalon) A burgonyáról Kiosztották az 1960. évi Asztalunkra a kenyér mellé mindennap odakerül a burgo­nya — állapította meg a bur­gonyatermesztési tanácskozá­son Sasi János, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Felszóla­lásában Szirmai Jenő, a me­gyei pártbizottság első titkára ezt mondotta: — Somogy első­sorban állattenyésztő megye. Ezért a növénytermesztőknek a nagy tömegű és értékes ab­rakot adó kukoricára kell a legfőbb figyelmet fordítaniuk. A fontossági sorrendben ezt a növényt a burgonya követi. Beszédes számok, hiteles adatok bizonyítják: a burgo­nyából a legnagyobb mennyi­séget az ember eszi meg. Te­hát amíg a kukorica közvetve — az állatokkal való feletetés után —, addig a burgonya köz­vetlenül szolgál népélelmezési célokat. Azt akarjuk, hogy e fontos emberi táplálékból ne kelljen hiányt éreznie az or­szágnak, s a belföldi fogyasz­tás szükségleteinek kielégítése után mind többet és többet ex­portálhassunk. Ehhez a bur­gonya vetésterületének és ho­zamának növelésén keresztül vezet az út. Íme, ezért van az, hogy a mezőgazdaságot irányí­tó párt- és állami szervek ve­zetői, a szakemberek most a tavaszon beszélnek, tanácskoz­nak, igyekeznek szót érteni a legérdekeltebbekkel — a bur­gonyatermesztőkkel. Nyíregyházán nemrégiben, Kaposvárott pedig a múlt pén­teken tartottak burgonyater­mesztési tapasztalatcsere-érte­kezletet. Miért éppen e helye­ken rendezték meg a tanács­kozásokat? Azért, mert Sza­bolcs és Somogy a burgonya hazája, e két megyének a me­zőgazdasági dolgozói tehetnek tehát a legtöbbet az ország burgonyaellátásának megjaví­tásáért. Szükséges arról is beszél­nünk, hogy adósai maradtunk a múlt évben a népgazdaság­nak: megyénk ftem teljesítette burgonyaértékesítési előirány­zatát. Az étkezési burgonya szerződéskötéseivel most sem lehetünk elégedettek. Kevés olyan közös gazdaságunk van, mint a tapsonyi Rákóczi Tsz, amely várható áruburgonyája egész mennyiségének átadására szerződött. A cél elérése végett trágyázott földbe ültetik a ve­tőgumókat. Száz mázsa holdan­ként átlagtermést terveztek, s ötven vagonnyi étkezési bur­gonyát adnak át szerződés út-, ján közfogyasztásra. Akad ten-j nivaló — gondosan mérlegelje* a lehetőségeket a Mezőgazda-J Kossuth-díjakat gok gyártástechnikájának ki­sági Termékeket Értékesítő Megyei Központ, s vessenek számot burgonyatermesztési feladataikkal a termelőszövet­kezetek, hogy ebben az évben ne kevesebbet, hanem az elő­irányzottnál több étkezési bur­gonyát küldhessünk a városok­ba. Jóleső érzéssel hallgattuk Simon Gábornak, a mezőszent- györgyi Aranykalász Tsz me­zőgazdászának szavait: »Mi a kukorica hazájából, Fejér me­gyéből jöttünk Kaposvárra. Nálunk is a burgonya adta a legnagyobb hozamot, s ebben nagy része van annak, hogy Somogytól jó vetőgumót kan­tunk. Kérjük és várjuk a jö­vőben az újabb, nagyobb vető­burgonya-szállítmányokat !« Elismeréssel szólt megyén' vetőburgonyatermesztésének eredményeiről az Országé Vetőmagfelügyelőség képvise­letében Korényi László is. Az arányokat tekintve tavaly So­mogybán sikeresebb volt a ve­tőgumó-szaporítás, mint Sza­bolcs megyében. Üjabban nagy reményekre jogosítja a szak­embereket a somogyi sárga és a somogyi korai burgonya. Mindkét fajta nemesítése Bar- sy Sarolta, a Marietta-pusztai kísérleti telep tudományos ku­tatója nevéhez fűződik. A so­mogyi sárga és somogyi korai burgonyát a Dunántúl állami gazdaságai és termelőszövetke­zetei az idén még csak száz holdakon, de jövőre már ezer holdakon termeszthetik. Bíz­vást remélhetjük, hogy jó eredménnyel. S a siker dicsé­retére válik majd a nemesi tő­nek is és megyénknek is. Bőtermő, a betegségekkel szemben ellenálló, kiváló mi­nőségű vetőgumó elültetése — ez a magas burgonyahozamok elérésének kiindulópontja, kulcskérdése... A barcsi és a nagyatádi járás számos közsé­gének évtizedes gyakorlati ta­pasztalattal rendelkező szövet­kezeti parasztjai ezért vállal­nak mind nagyobb részt a ve­tőburgonya-szaporításban. Nemcsak saját szükségletre termesztenek, hanem másak­nak, más megyéknek is akar­nak adni vetőburgonyát. Ér­zik, hogy erre kötelezi őket az elismerés, amit eddigi szor­galmas munkájukkal kivívtak. Szombaton az Országház ku­polacsarnokában kiosztották az 1960. évi Kossulh-díjakat. Az ünnepségen jelen volt Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Kállai Gyula, a kormány első elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, valamint az MSZMP Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács, a kormány szá­mos tagja, a politikai, a gazda­sági és a kulturális élet számos más vezető személyisége. Az ünnepségen Dobi István, z Elnöki Tanács elnöke be­'det mondott. Évről évre egyik szép ünne­pe a márciusnak ez az alka­lom, amikor megjelennek az Országházban a tudomány, a termelés1 és a kulturális élet legjobbjai, hogy átvegyék a »Kossuth-dijat« — mondotta Dobi István, majd így folytat­ta: Jólesik látni a márciusi megemlékezésen és számadá­son, hogy népünk legjobb fiai a tudományokban, a művésze­tekben, az üzemekben és a fal­vak termelőmunkájában mi­lyen nagy tettekre képesek a dolgozókért, a népért. 1848-ra emlékezve soha nem feledkezhetünk meg arról, hogy a magyar szabadságharc eszméinek csakúgy, mint az 1919-es dicső Tanácsköztársa­ság ügyének folytatását, végső győzelmét a Szovjetunió adta felszabadulás tette lehetővé számunkra; hogy nemcsak a társadalmi haladás és a nemze­ti függetlenség ügye választ- hatatlan el egymástól, hanem mindkettő alapvető feltétele a dolgozó népet, az emberiség békés jövőjét szolgáló igazi tudományos, művészi és terme­lési alkotókészség szabad ki­bontakozásának és érvényesü­lésének. A mi szabad hazánk­ban érdemes teljes odaadás­sal dolgozni mindenkinek, mert munkánk — közvetleneb­bül, mint bármikor — egész népünk, családunk, saját ma­gunk növekvő jólétét szolgál­ja; A dolgozó nép szabadságáért és hazánk függetlenségéért küzdő hazafiak hagyatékához vagyunk hűek, amikor a ter­melés, a tudomány, a művé­szet fejlesztése és felvirágozta­tása érdekében fáradozunk. Nem volt még történelmünk­ben kedvezőbb helyzet a mai­nál a tudományos alkotó gon­dolkodás felszárnyalására, a találmányok és újítások, a ter­melőmunka módszered tökélete­sítésére, valamint az irodalom és művészet gyümölcsöztetésé- re. Éljenek tudósaink, kuta­tóink, .művészeink ezekkel a kiváló lehetőségekkel, s bát­ran és széleskörűén használják fel azokat a tapasztalatokat is, amelyek az erősödő szocialista tábor, benne különösen a Szovjetunió nyújt számunkra. Népgazdaságunk fejlesztése, hazánk gazdasági erejének növelése, az önköltség csökken­tése, a termelés gazdaságos megszervezése a legszorosabb kapcsolatban van a tudomá­nyos eredmények ésszerű, fo­kozott gyakorlati felhaszná­lásával. E feladatok sikeres megvalósításában kiemelkedő szerep jut a tudomány és a technika művelőinek, közöttük mindenekelőtt legkiválóbb képviselőinek, a Kossuth-díja- sokpak — mpndotta, majd ismételten köszöntötte az új Kossuth-díj asokat, akik most csatlakoznak a már 928 főt ki­tevő Kossuth-díjasok táborá­hoz. Dobi István ezután átnyúj­totta a kitüntetéseket. A Mi- niszertanács határozatát dr. Gál Tivadar, a forradalmi munkás-paraszt kormány tit­kárságának vezetője ismertette. L A kormány a tudományok, tanulmányok, újítások, a ter­melőmunka módszereinek alap­vető tökéletesítése terén elért eredményéért a Kossuth-díj II. fokozatával és a vele járó 35 000 forintos pénzjutalommal tüntette' ki BEZZEGH LASZLÖT, a Magyar Optikai Művek ter­vezőmérnökét és SCHINAGL FERENCET, a Magyar Optikai Művek konstruktőrjét a geodéziai mű­szerek fejlesztése terén elért kimagasló egyéni érdemeiért, valamint a »C« típusú teodolit közös konstruálásáért (a díj egyenlő arányban megosztva); Dr. ALBERT JANOSTj az Építőanyagipari Kutató In­tézet mérnök kutatóját az épí­tőanyagipari kutatás terén ki­emelkedő, nagy értékű mun­dolgozásában kifejtett elméleti és gyakorlati munkájáért. BEKE ÖDÖN akadémikust, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem taná­rát a magyar—finnugor nyelv- tudomány terén kifejtett félév­százados tudományos munkás­ságáért. A Kossuth-díj III. fokozatá­val és a vele járó 20 000 forin­tos pénzjutalommal tüntette ki ERDÉLYI ELEKET, a Baromfiipari Igazgatóság fő­mérnökét és KNOLL ISTVÁNT, a Baromfiipari Igazgatóság mérnökét a hazai élelmiszer- feldolgozó ipar technikai szín­vonalának nagymértékű eme­léséért (a díj egyenlő arány­ban megosztva); ALMASI ISTVÁNT, a Borsodi Szénbányászati Tröszt ormosi szénbánya válla­lata vájárát kiemelkedő mun­kateljesítményeiért, valamint a termelés gazdaságosságáért, az anyagtakarékosságért, a fia­tal bányászok neveléséért ki­fejtett példamutató munká­jáért; KUTASSY LAJOS mérnököt, MÁV műszaki főta­nácsost a feszített vasbetonal- jaik tervezésében és használat­bavételében kifejtett úttörő munkásságáért; dr. HÚSZAK ISTVÁNT, a Szegedi Orvostudományi Egyetem ideg- és elmekliniká­jának igazgatóját a központi idegrendszer pusztulásával járó betegségek, elsősorban a scle­rosis polyinsularisnak bioké­miai hátterére vonatkozó ku­tatásaiban elért eredményeiért; BUTI SÁNDOR vásárosfalusi (Győr—Sopron megye) általános iskolai tanítót négy évtizedes oktató-nevelő munkában elért módszertani és gyakorlati eredményeiért, fa­kassagáert az építőipari anya­A CSURQÓI FAIPARI VÁLLALAT ÉLETÉBŐL luja művelődési és társadalmi életében végzett kiemelkedő munkásságáért; BÁRTFAI SÁNDORT, a karcagi Lenin Termelőszö­vetkezet elnökét és P. SZABÓ IMRÉT, a karcagi Lenin Teremelőszö- vetkezet elnökhelyettesét a termelőszövetkezetben 1951 óta kifejtett kiemelkedő munká­jukért (a díj egyenlő arányban megosztva); BÁLDY BÁLINTOT, a Kisállattenyésztő Kutató In­tézet tudományos osztályveze­tőjét a baromfitenyésztésben kifejtett három évtizedes mun­kássága során elért kiváló eredményeiért; MÉHES JÁNOST, az Ebesi Állami Gazdaság slzerelőkombájnosát kiváló munkateljesítményeiért, vala­mint az új munkaerkölcs és az egészséges munkaverseny ki­alakításában elért kimagasló eredményeiért. II. A kormány a művészet és irodalom terén kifejtett mun­kásságáért a Kossuth-díj első fokozatával és a vele járó 50 000 forintos pénzjutalom­mal tüntette ki VEDRES MARK Kcssuth-díjas szobrászművészt az utóbbi évtizedben kifejtett munkásságáért, különösen az 1959-ben befejezett »Béke kút« című alkotásáért; WEINER LEÓ Kossuth-díj as, zeneszerzőt a magyar kamarazene-kultúra ápolásáért. A Kossuth-díj II. fokozatá­val és a vele járó 35 000 fo­rintos pénzjutalommal tün­tették ki DARVAS JÓZSEF Kossuth-díjas írót Kormos ég című drámájáért; KÁRPÁTI AURÉL hót egész élete művéért, első­sorban sok évtizedes kritikai munkásságáért; RUTTKAY ÉVA színművésznőt több kiváló ala­kításáért, elsősorban a Háború és béke című színmű Natasa szerepében elért művészi telje­sítményéért. f Az új Kossuth-díjasok névé­iben Vedres Márk mondott kö- Jszönetet a kitüntetésért. Az üzem a Kaposvári Finommechanikai Vállalatnak össze­csukható kerti székeket készít terven felül. Egy hónap alatt 650 darab ülőrészt és háttámlát állít össze Sólyom János, Balogh László és Brisch Ferenc, Vati Lajos művezető és Kepler Ferenc brigádvezető Domon­kos Ferenc ipari tanulót a fény zés tudományába avatja be, 50 fényezett hálószobabúíort és 200 fényezett éjjeliszekrényt készít el az idén a vállalat. Képünkön: Angyal József az éj­jeliszekrények ajtaját fényezi,

Next

/
Oldalképek
Tartalom