Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-13 / 62. szám
TVAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! J1 r Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XVII. évfolyam, 62. szám. ÄRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1960. március 13. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Kevesebbet a jóból (3. oldalon) Az I. Békekölcsön kötvényeinek sorsolása (4. oldalon) KULTURÁLIS MELLÉKLET (5—6. oldalon) Rejtvény, humor (7. oldalon) Szerveieííen fogtak munkához A nagyarányú termelőszövetkezeti fejlődés a tavaszi munkák előkészületében is változást hozott, és a megye mezőgazdasági termelése számára új távlatokat nyitott meg. Ugyanis a szocialista üzemekben lehetőség van arra, hogy a terméshozamot fokozzák, és a rendelkezésükre álló anyagi eszközök helyes felhasználásával lényegesen csökkentsék a termelési költségeket. A tavaszi munkák előkészületei megtörténtek. Valameny- nyi termelőszövetkezetnél elkészítették az éves termelési tervet. A terv irányt szab mind a növénytermelés, mind ez állattenyésztés feladatainak. A nagyüzemi gazdálkodásnál nélkülözhetetlen a brigád- és munkacsapatok kialakítása, mert ez a munkák idejében való elvégzésének egyik feltétele. Meg kellett határozni a szükséges gépek mennyiségét és a fogatok tervszerű fel- használását is. A termelési terveknél különös gondot fordítottak arra, hogy a kukorica és burgonya vetésterülete ne csökkenjen, a takarmánynövények vetésterülete akkora legyen, hogy a közös és háztáji állatállomány takarmányszükségletét fedezze. A silókukorica vetésterületét pedig úgy kellett megtervezni, hogy a takarmányozási költség csökkenjen, és olyan biztos takarmányalapot létesítsünk, amellyel az állati termékek hozamát fokozni lehet. Az évelő takarmánynövények vetésterületét is növeltük, bár megközelítően sem tudjuk biztosítani a lucerna és vöröshere területéhez a szükséges vetőmagvakat. Mégis nagyobb lesz a terület lucernából és vörösheréből, mint eddig. Bizonyos mértékig csökkenteni kellett a tavaszi árpa és zab vetésterületét, valamint az egyéves takarmánynövények területét. A tavaszi növények vetőmagját a szövetkezetek elsősorban saját készletükből biztosítják. A vetőmagszükséglet teljes megállapítását most végzik. A központi készletekből a vetőmagvakat nagyrészt már a helyszínre szállították. Az új tsz-ek vezetősége megállapította, hogy a bevitt földterület után a különböző vetőmagféleségekből egy-egy holdra mennyi jut, s ezt a legtöbb tsz-ben már össze is gyűjtötték. Lemaradás tapasztalható a burgonya-vetőgumó biztosításánál. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a termelési tervben előirányzott területet nem tudják elvetni. Pedig a fontosabb növények vetési tervét feltétlenül teljesíteni kell. A burgonyánál a lehetőségek adva vannak. Ha a tsz-eknek nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű vetőgumó, akkor vásárolják meg a szöVersenyben a kaposvári üzemek vetkezeti tagoktól, és fizessék ki azonnal a helyi piaci áron. Indokolt esetben arra is van lehetőség, hogy más szövetkezetektől vásároljanak vetőgumót. Feleslegben van burgonya Homokszentgyörgyön, Szulokon, Kálmáncsán, Da- rányban, Mikén és még számos tsz-nél. Itt közvetlenül meg lehet vásárolni, de ebben j a MÉK is segítséget tud nyúj-; tani. Ha két tsz megegyezik egymással, a vállalat nem kér semmiféle költségmegtérítést. A műtrágyát a termelőszövetkezetek — néhány kivétellel — megrendelték. Eddig több mint 1500 vagon műtrágyát rendeltek. Talajerőgazdálkodási szempontból a műtrágya csak kiegészítő, és ezért tervezték tsz-eink a szervestrágya helyes kezelését, megfelelő időben történő felhasználását, hogy a talajok biológiai és vízgazdálkodását javítva a műtrágya hatása kedvezőbben érvényesüljön. A gépállomások felmérték tavaszi feladataikat. A rendelkezésre álló fogatok teljesítő képességét figyelembe véve állapították meg, hogy mennyi gépállomási munkára van szükség. Ez fontos, mert a gépállomás csak akkor tud tervszerű munkát végezni, ha szerződtek vele. Ha a tsz-ek később pótszerződéssel akarnak munkát végeztetni, az már hibákhoz, késedelemhez vezet. Nemcsak a szántást és egyéb talajmunkált, hanem a vetést is meg kell határozni a szerződésben. Már most jelöljék ki azokat a táblákat, ahol a kukoricát négyzetesen vetik. A tervek szerint ez mintegy 22 ezer kát. hold. A gépeket állandó munkára helyezik ki a szövetkezetekbe, ezzel elejét veszik a gépek átcsoportosításának. Az elmúlt évek gyakorlata bebizonyította, hogy ott, ahol a brigádokat és munkácsapato- kat megfelelően kialakították, ott az időszerű munkáknál lemaradás nem történt. A tsz-ek nagy része elkészítette vagy rövidesen elkészíti a brigádterveket. Ezek lényegében magukban foglalják mindazokat a feladatokat, amelyeket már a tavaszi szántás-vetési munkák idején a brigád területén el kell végezni. Meghatározzák azt is, hogy a tsZ-ek- nek milyen gépek, fogatok, eszközök állanak rendelkezésére e munkák elvégzésére. Több termelőszövetkezetben megkezdődött az őszi gabonák fejtrágyázása és a korai növények vetése is. Az átmeneti lehűlés az utóbbi napokban nem tette lehetővé a vetés folytatását, ám ez az időszak alkalmas volt arra, hogy még alaposabban felkészüljenek a tavaszi munkákra. Molnár Imre megyei főmezőgazdász. A tavaly megkezdett munkaverseny nem fejeződött be a múlt esztendővel. Gyárainkban, üzemeinkben nagy lendülettel dolgoznak az idei, a fel- szabadulási munkaverseny sikeréért. Sok üzem még a tervét sem kapta meg, de a dolgozók már versengenek, önköltséget csökkenteni, minőséget javítani tervszámok nélkül is lehet. Másutt egyre-másra alakulnak az új brigádok, s születnek az új felajánlások. A versenyvállalás többsége nem a mennyiség fokozására, nem a termelékenység eme sére és a minőség javítása, irányul. A Tejipari Vállalat a felszabadulási munkaversenyt éves versennyé fejlesztette. Tervüket 102 százalékra akarják teljesíteni. A tejfelvásárlásnál literenként 1 fillérrel csökkentik az önköltséget, ezzel 23 ezer forintot takarítanak meg. Különböző költségek csökkentésével 850 ezer forint megtakarítását tervezik. Javítják a tej minőségét. Az eddigi 3,66 százalékról 3,74 százalékra növelik zsírtartalmát. Az exportsajtokat szigorúan a szabvány szerint készítik ezután. Eddig ugyanis előfordult, hogy a sajtok az előírtnál magasabb zsírtartalommal kerültek ki az üzemből. A tervezettnél 20 százalékkal több sajtot és 5 százalékkal több vajat gyártanak exportra. Az üzemek párosversenyben vannak. Negyedévenként a legjobb eredményt elérő üzem vándorzászlót kap. Év végén a legeredményesebb üzem dolgozói között ötezer forint jutalmat osztanak ki. A Faipari Vállalatnál egész évre szóló pontozásos brigádverseny indult. A tervét teljesítő brigád száz pontot kap. Minden túlteljesített százalék egy pont többletet jelent. Pontozással értékelik az ésszerű anyagfelhasználásban, a munkafegyelem megszilárdításában és az üzemrész tisztántartásában elért eredményeket is. Az értékelést havonta közzé teszik. Januárban az enyvező műhely brigádja szerezte a legtöbb pontot. Második, harmadik a fényező-előkészítő és a fényező műhely egyaránt 109 ponttal. Az eredmények alapján valószínűleg módosul a verseny állása. A januárban még az ötödik helyen lévő gépházi brigád felzárkózott az élvonalba. Az sem kelthet meglepetést, ha az ő pontszámúk lesz a legnagyobb. A Kefeanyagkikészítő Vállalat is bekapcsolódott a munkaversenybe. A dolgozók a minőség javítását tűzték célul maguk elé. Megszilárdítják a munkafegyelmet, s termelésük nem csökken 100 százalék alá. Az eredményeket még nem értékelték, de az eddig eltelt időszakban senkivel szemben sem merült fel minőségi kifogás. A vállalat terven felül is vállalt exporttermelést. Ennek teljesítéséhez azonban új gépekre is szükség van. Ha a gépeket időben megkapják, akkor nem lesz akadálya a vállalás teljesítésének. Idei tervük 16 millió forint, az export többlettel ezt 22 millióra szeretnék emelni. A Baromfifeldolgozó Vállalatnál a felszabadulási munkaverseny keretében a nőnap tiszteletére külön verseny indult. Eredményeit a nőnapon értékelték, s a négy legeredményesebb dolgozót megjutalmaztál?. A tojáslámpázók közül Molnár Anna egy állólámpát órával, Nadrai Jánosné egy háztartási mérleget kapott. Takács Gyuláné és Brandelik lászlóné leszedők új dolgozók betanításával is foglalkoztak. Jó eredményükért egy villanyvasalóval, illetve egy futószőnyeggel lepte meg őket a vállalat. A következő értékelést az éves verseny első szakaszának lezárásakor, április 4-én tartják, s pénzjutalomban részesítik az élen járó dolgozókat. Serény munka az andocsi határban Termelőszövetkezetünk tagjai már az első enyhébb naan összeültek, és megbeszél- ;.k a legelső feladatokat. Minden más gondot félretéve úgy uöntöttek, hogy teljes lendülettel hozzákezdenek a talajelőkészítő és vetési munkákhoz. Alighogy az első tavaszi napsugár beragyogta a község határát, a traktorok és fogatok mind kinn voltak a mezőn. Az új tavasz, az ébredő föld üde illata megsokszorozta a munkakedvet. így aztán nem csoda, ha hamarosan végeztek a 6 hold mák, a 15 hold borsó vetésével és 75—80 hold fejtrágyázással. Mindennap 60— 70 pár lófogat van kinn a határban, hordják a trágyát, és azt mindjárt le is szántják. A szövetkezetnek megvan az ösz- szes vetőmagja. A 234 holdra szükséges tavaszi árpa és a pillangósok csak az igazi jó idő jöttét várják, hogy a földbe kerülhessenek. S míg a határban az ébredő tavasz megindította a munkák vérkeringését, addig benn a faluban sem tétlenkedünk. Saját erőből egy 700 férőhelyes süldőszállást akarunk építeni, s az ehhez szükséges faanyagot készítjük elő. Egy 25 férőhelyes sertésfiaztató és egy 50 férőhelyes növendékistálló építése is szerepel tervünkben, így hangoljuk össze a növény- termesztést az állattenyésztéssel, így akarjuk elérni, hogy a jókedvvel megindult munkáknak meg is legyen majd az eredményük. Ifj. Szira István mezőgazdász, Andocs. A zárszámadások tapasztalatait vitatta meg a megyei termelőszövetkezeti üzemszervezési szakbizottság Szombaton megtartotta második ülését a megyei termelőszövetkezeti üzemszervezési szakbizottság. Az ülésen, amelyen a megye közös gazdaságainak 1959. évi zárszámadásáról készített beszámolót vitatták meg, résztvett Bajcsy Ede, a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főigazgatóságának helyettes vezetője, a szakbizottság tudományos tanácsadója is. A szak- bizottság a mérleg értékelést tudomásul vette, és örvendetes tényként állapította meg, hogy a múlt évi gyors fejlődés ellenére sokkal kevesebb volt a mérleghiányos szövetkezet, mint a korábbi esztendőkben. Kedvező képet mutat a kifizetett egy forint részesedésre jutó termelési érték, amely 3,12 forintot tesz ki, és megközelíti az állami gazdaságokét A szakbizottság elhatározta, hogy az elkövetkező hetekben minden járásban értékelést tart a szövetkezeitek zárszámadásairól. Ezután a munkatervet vitatták meg. Áprilisban Somogy- szil termelőszövetkezeti községben üzemszervezési tapasztalatcserét rendeznek, melyre termelőszövetkezeti vezetőket, járási mezőgazdasági osztály- vezetőket és szakembereket hívnak meg. A szakbizottság végül á járási üzemszervezési előadók feladatait tárgyalta meg. 3545 szarvasmarhát adott a tsz-eknek a mu’t évben a TEGI 4975 sertést Termelőszövetkezeteink egyre nagyobb gondot fordítanak a tenyészállatok nevelésére. A Tenyészállatfargalmi Gazdasági Iroda feladata, hogy felvásárolja és biztosítsa azt a mennyiséget, melyet a nagyüzemek igényelnek. Az elmúlt esztendőben 3545 szarvasmarhát vásároltak fel, s az egészet Somogy termelőszövetkezeteinek juttatták. Az elosztás attól függően történt meg, hogy a tsz-eknek milyen igényük, milyen ; elhelyezési lehetőségük volt, és mennyi takarmánnyal rendelkeztek. Általában 40— 45 állatot juttattak egy szöDOOOOOOGOOO0GOO0OGOOOOOOOeXi)OOOOQOOGO©©OOG A Vet *s a Nyugat gazdasági kapcsolatainak Összekötője lesz a Budapesti Ipari Vásár Az idei — május 20—30-ig tartó — Budapesti Ipari Vásár hű tükörképet ad majd iparunk 15 éves fejlődéséről. Bemutatja a sokak által elfelejtett kiindulópontot, ahonnan 15 évvel ezelőtt elindult a magyar ipar s azt, ahová elérkezett. A kohó- és gépipar, a nehéz- és könnyűipar s az építőipar mellett ismét megjelenik az élelmiszeripar és új kiállítóként a belkereskedelem. A Petőfi-csamokban megtekinthetjük az állami helyiipar és a tanácsi vál'alatok készítményeit. A kiállítók közt szerepel a Szabványügyi Hivatal is, s ismét érdekes kiállítást rendez az Országos Találmányi Hivatal. A vásár területébe bekapcsolják a szigetet a Mező- gazdasági Múzeum épületével együtt. Itt előadásokat és szakmai filmbemutatókat rendeznek. A hajóipar a városligeti tavon tartja bemutatóit. Üjra megnyitják a külföldiek klubját a korcsolyacsarnokban. A hazai ipar termékein kívül alkalom nyílik megtekinteni más államok vállalatainak köztársaság is. A tavalyi 140- nel szemben az idén 210 tőkés vállalat vesz részt a vásáron. Sok új pavilon épül. A vásár fedett területe 6 ezer négyzet- méterrel lesz nagyobb, mint 1959-ben. Mindenütt útmutatók, felvilágosító táblák tájékoztatják majd a látogatókat. A vásár területén elhelyezett televíziós telefonok ugyancsak a felvilágosítás célját szolgálják. Az idei Budapesti Ipari Vásár tovább öregbíti a magyar bemutatóit is. Lényegesen több 1 ipar hírnevét, s hozzájárul a külföldi kiállító lesz az idén, Kelet és a Nyugat gazdasági mint volt 1959-ben. Részt vesz kapcsolatainak fejlesztéséhez, a kiállításon a Román Nép- ■ (MTIj \ Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozói, még mielőtt ki- tomliosodnának a fák, felülvizsgálják városszerte, hogy a lombok nem tennének-e kárt a villamos légvezetékekben. Ahol fennáll ez a veszély, ott lenyesegetik az ágakat, megtisztítják a légvezeték útját, A Honvéd és a Damjanich utca sarkán nem is veszélytelen ez • munka. vetkezetnek, de nem ritka az olyan tsz sem, amelynek ennél több jutott. A somogyszili Petőfi pl. 375, a szentgáloské- ri Zöldmező 150, az igali Aranykalász 100 szarvasmarhát kapott. Sertésszerződéseket már termelőszövetkezetek is kötöttek a TEGI-vel, így vált lehetővé* hogy a Somogynak adott 4131 sertésen kívül 844-et Baranya megye szövetkezeteinek is tudtak adni. A vállalat munkáját dicséri, hogy amit felvásároltak, az megfelelt az igényeknek, reklamációt sehonnan sem kaptak. Természetesen ezt az is elősegítette, hogy minden egyes felvásárlásra magukkal vitték az illető szövetkezet megbízottját, és az ő jóváhagyásával vették át az állatot. Az élműit esztendő végleges tapasztalataként az állapítható meg, hogy a tenyészállatnevelésben bizonyos mértékű mennyiségi fejlődés történt. A minőségi követelményeket azonban tovább kell növélni* Az 1960-as év már indulásában is kedvezőbb körülményeket mutat. A Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda szerződtetés! tervei igen komoly feladatokról adnak számot. Hogy ezeket a feladatokat minden bizonynyal elvégzik, arra az elmúlt két hónap eredményei adnak reményt. Az érdeklődés sokkal nagyobb az idén, és a tenyésztői kedv is megnőtt. Mivel a szerződött törzsállatok zömét az idén is a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságai adják, a szövetkezeteknek saját érdekük, hogy a háztáji gazdaságoknak ih biztosítsák a kellő mennyiségű 1 takarmány t.
