Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-12 / 61. szám

TTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! m Somogyi Néplap AZ MSZMP ^MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évf6T. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1880. március 12. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Mi az oka az üzemi ba eseteknek ? (3. oldalon) Jövő heti rátliómüsor (5. oldalon) A KiSZÖV munkájáról (6. oldalon) Május 27-én és 22 ál tarifa második kongresszusát a Hazafias Népfront Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos tanácsa A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pén­teken ülést tartott a Népfront székházában. A tanácskozáson megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Ott volt Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Fehér Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese és Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, S ndor József, az MSZMP Köz­ponti Bizottság hiak osztályvezetője, valamint a kormány számos tagja. Részt vett az ülésen Harrer Ferenc és Szabó Pál, a Népfront Or­szágos Tanácsának alelnöke, dr. Ortutay Gyu­la főtitkár és Harmati Sándor, a Népfront Országos Tanácsának titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A Hazafias Népfront második kongresszu­sának előkészítéséről Kállai Gyula beszélt. El­ismeréssel szólt a népfront-mozgalomnak az elmúlt három évben elért eredményeiről. — A Hazafias Népfront — mondotta — az ellenforradalom után a párt vezetésével hat­hatósan hozzájárult a politikai, a gazdasági és a kulturális élet konszolidációjához. Az Orszá­gos Tanács 1957-ben tartott ülése óta egyre élénkebbé és mind eredményesebbé vált a Népfront munkája. Az 1959-es év — folytatta Kállai Gyula — a népfront-mozgalom nagy fellendülésének, kibontakozásának éve volt. Derekasan megáll­ta helyét a képviselői és tanácsválasztásokon, 6 azóta is mind nagyobb részt tudott vállalni *' ★ az ország előtt álló feladatok végrehajtásából. Az eredmények igazolták, hogy helyesen döntöttünk, amikor a Népfront tömegmozgal­mi jellege mellett foglaltunk állást. Emellett az álláspontunk mellett továbbra is kitartunk, és javasoljuk a kongresszuson is, hogy a Nép­front a jövőben is mint tömegmozgalom foly­tassa tevékenységét. A népfront-mozgalom ma országunkban fontos politikai tényező. Jelenleg 3400 nép­front-bizottság működik, ezek 127 000 bizott­sági tagot tömörítenék. Becsléseink szerint to­vábbi, körülbelül 200 000 dolgozó segíti — mint aktivista — a mozgalom tevékenységét. A népfront-bizottságok tagjai, aktivistái te­vékenyen részt vettek a falu dolgozóinak fel­világosításáért, meggyőzéséért folyó nagy po­litikai munkában, részük van a termelőszö­vetkezeti mozgalom nagyarányú fejlődésében. Ügy gondolom — mondotta Kállai Gyula —, hogy a népfront-mozgalomnak ezzel az érté­kes munkájával foglalkoznunk kell majd a kongresszuson is. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa úgy határozott, hogy a kongresszus előtt újjá kell ■ választani a községi, városi, járási, a városi kerületi, valamint a megyei és a fővárosi nép­front-bizottságokat. A határozathozatal után az Országos Ta­nács áttért a második napirendi pont megtár­gyalására. Ennek keretében Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke be­szélt. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a tsz-ek megszilárdításának feladatairól Dobi István beszéd® Dobi István rámutatott arra, hogy hazánkban mind politi­kai, mind gazdasági és társa­dalmi téren tovább folytattuk az előrehaladást; emelkedett az ipari termelés, meggyorsult a szocializmus építése, örvende­tesen fejlődött a termelőszö­vetkezeti mozgalom is. Február 14-ig termelőszövetkezeteink taglétszáma 889 000 főre, a családok száma 775 000-re, a termelőszövetkezetek kezelésé­ben lévő szántóterület pedig több mint 5 300 000 katasztrális holdra növekedett. Mezőgazdaságunkban je­lentős túlsúlyra jutott a szocialista szektor: ma már az ország szántóterületének több mint 71 százaléka a szocialista szektorhoz tar­tozik. Hazánkban ma már 76 ter­melőszövetkezeti járás van és több mint 2300 termelőszövet­kezeti község. A téli fejlődés legfőbb jel­lemzője, hogy dolgozó paraszt­ságunk legerősebb rétege, a középparasztság nagy tömegek­ben lépett a szövetkezetekbe. Egészséges jelenség volt a ter­melőszövetkezeti községek ala­kulása is, mert az ilyen közsé­gek előnyös adottságokat biz­tosítanak az osztatlan, egysé­ges szövetkezeti paraszti réteg és az egységes politikai hangu­lat megteremtéséhez. Amikor a szövetkezeti moz­galom nagyszerű fejlődését széles társadalmi rétegek ügyévé vált. — A parasztság kedvező állás- foglalásának kialakításához hozzájárult a nemzetközi hely­zet is. Tovább növekedett a szocialista tábor ereje, világ­szerte növekedett a Szovjet­unió tekintélye. Dolgozó pa­rasztságunk helyesen ítélte meg a nemzetközi helyzetet, s amikor a földtulajdonnal rendelkező parasztok tö­megesen csatlakoztak a termelőszövetkezetekhez, döntésükkel kifejezésre juttatták: az épülő szo­cializmusban látják a pa­rasztság biztos jövőjét. A szövetkezeti mozgalom gyors fejlődéséhez hozzájárul­tak azok az eredmények is, amelyeket a termelőszövetke­zetek tavaly — különösen a növénytermelésben — elértek. A termelőszövetkezetek búzá­ból 2,4 mázsával, rozsból 1,9, őszi árpából 2,3, zabból pedig csaknem egy mázsával termel­tek többet katasztrális holdan­ként, mint ez egyéni paraszti, gazdaságok. A szövetkezetek gazdálkodás sára — amint általában az egész mezőgazdasági termelés­re és árutermelésre — ösztön­zően hatott a párt és a kor­mány helyes gazdaságpolitiká­ja. Szélesedett a termelési és értékesítési szerződéskötések rendszere; a termelőszövetke­zetek igénybe vették a külön­böző kedvezményeket, amelye­ket — a párt kezdeményezé­összegezzük, világosan kell lát- i sére — azért honosított meg a nunk, hogy parasztságunk gon­dolkozására igen nagy hatás­sal voltak a pártkongresszus eseményei. A párt helyes kez­deményezései, a kormány kü­lönböző intézkedései láttán to­vább növekedett a dolgozó pa­rasztság bizalma a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány iránt. Ennek a biza­lomnak döntő szerepe volt a szövetkezeti mozgalom gyors ütemű fejlődésében. A parasztság mindennapi életében lépten-nyomon érez­heti p r.r ■ •r.'.sorzt'.ly segítsé­gét és zt, hegy a falu feVesz­tése, szocialista átalakítása kormány, hogy a mezőgazda- sági termelés szerkezetének belterjes fejlesztésére, az ál­lattenyésztés színvonalának növelésére, az árutermelés fo­kozására ösztönözze a dolgozó parasztságot, elsősorban a ter­melőszövetkezeti nagyüzeme­ket. Az anyagi érdekeltségen alapuló árpolitika nagymérték­ben fokozta az új és a meg­növekedett termelőszövetkeze­tek termelési eredményeit. Dobi István ezután hangsú­lyozta, hogy a szövetkezetek vagyoni helyzete általában kedvezően alakul. A rendesen vezetett, jól gazdálkodó ter­melőszövetkezetek szorgalmas tagjai sem az építkezésben, sem a vásárlásokban vagy ru­házkodásban nem maradnak el az egyénileg gazdálkodó pa­rasztcsaládok mögött. Dobi István ezután arról be­szélt, hogy a szövetkezet csak keret és lehetőség, amit a szö­vetkezeti tagoknak kell meg­tölteniük jó tartalommal. A párt fáradhatatlanul dolgozik a boldog paraszti jövőért, de ennek megte­remtéséhez elengedhetetle­nül szükséges az érdekelt paraszti tömegek cselekvő együttműködése is, A szövetkezetek szervezése nem fejeződik be azzal, hogy bizonyos számú ember vagy akár egy község dolgozó pa­rasztsága aláírja a belépési nyilatkozatot, és megtartja az alakuló közgyűlést. Sok tanács és segítség kell ahhoz, hogy megbirkózzanak az indulás gondjaival. A szövetkezeti fej­lődés sok kérdést vet fel. Ezek­re a pártnak, a kormányzat­nak, a tanácsoknak, a népfront­mozgalom munkásainak, a me­zőgazdasági szakembereknek s a szöv etkezeti gyakorlattal már rendelkező parasztoknak, helyi vezetőknek válaszolniuk kell. Szövetkezeti mozgalmunk mostani szakaszában — foly­tatta — a politikai felvilágosító munka éppoly fontos — ha ugyan nem fontosabb —, mint az újonnan alakult vagy megnövekedett szö­vetkezetek anyagi támoga­tása és a megfelelő gazda­sági tanácsadás. Politikai feladat, hogy az új szövetkezeti tagok mindenütt világosan lássák jogaikat és kötelességeiket, és magukénak vallják azt az egyedül helyes álláspontot, hogy a jogok gya­korlásának és a kötelességek teljesítésének minden közös­ségben egyensúlyban kell len­nie; hogy a nagyüzemi terme­rendc ás fegyelmet követel, mint .’eilagazdaság; hogy a régi .előszövetkezeti ve­zetők és ,..gok már megszer­zett nagyüzemi tapasztalata éppen olyan érték, mint an­nak a parasztembernek a hoz­záértése a termeléshez és az állattenyésztéshez, aki esetleg mint egyéni gazdálkodó a falu első gazdája volt. Dobi István ezután részlete­sen szólt az új és a megnöve­kedett termelőszövetkezetek egyes feladatairól. Felhívta a figyelmet a ta­lajerő növelésének fon­tosságára, a takarmány­terület növelésére, a közös állatállomány {kialakításá­ra, a helyi beruházásokra, majd a gépesítésről beszélt, amelyben a magyar ipar ter­mékei mellett nagy segítséget jelentettek a Szovjetunióból, Csehszlovákiából és más szo­cialista országokból szinte na­pok alatt hazánkba irányított gépek. Az ötéves terv idején negyvenezer traktort, négy­ezerötszáz gabonakombájnt, hétezer kévekötő-aratógépet, tízezer gabonavetőgépet, hét­ezer-háromszáz műtrágyaszó­rót, negyvenötezer-ötszáz ekét és hetvennégyezer-hétszáz egyéb munkagépet szerzünk be a mezőgazdaságnak. Párt- és állami szerveink minden rendelkezésre álló erő­vel elősegítik a közös gazda­ságok erősítését, fejlesztését — folytatta Dobi István. — Nem szabad azonban szem elől té­veszteni, hogy az árutermelés fejlesztésé­ben a közös gazdálkodás mellett jelentős szerep jut a tagok háztáji gazdaságá­nak is, — minél több árut — főleg sertést, baromfit, burgonyát, zöldségét, gyümölcsöt, tejet és tojást — adjanak közfogyasz­tásra. A szövetkezetek tehát — bár első a közösben végzett jó munka — hozzásegítik tag­jaikat, hogy háztáji gazdasá­gukat minél jobban hasznosít­sák. Arra kell törekedni, hogy lehetőleg minden tagnak le­gyen háztáji gazdasága, de köztük ne legyenek kirívó kü­lönbségek, mert az ellentéthez, a tagság egy részének elége­detlenségéhez vezethet. Az öregekről — nyugodt lel­kiismerettel mondhatjuk — megfelelően gondoskodik népi államunk. A Központi Bizott­ság javaslatára a kormány úgy határozott, hogy a 70. életévü-. két elért férfiak és a 65. élet­évüket betöltött nők, vagy az ennél ugyan fiatalabb, de rok­kantságuknál fogva munka- * képtelen termelőszövetkezeti tagok várományi idő nélkül havi kétszázhatvan forint öreg­ségi járadékot kapjanak. Ha ehhez hozzászámítjuk a bevitt föld után fizetendő földjára­dékot, a háztáji gazdaság jö­vedelmét, valamint a szövetke­zetben könnyebb munkával el­érhető 120, illetve nőknél a 80 munkaegységet, örömmel álla­píthatjuk meg, hogy TERMELJÜNK TÖBB BURGONYÁT Dunántúli burgonyatermesztési tanácskozást tartottak Kaposvárott Tegnap Kaposvárott a Béke Szálló nagytermében tanács­kozásra jöttek. össze a dunán­túli megyék meghívott burgo­nyatermesztői, termelőszövet­kezeti vezetői, összesen mint­egy 350-en. A tanácskozást a Földművelésügyi Miniszté­rium, a Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége és a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága szervezte. Megjelent a tanácskozáson Bajcsy Ede, a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főigazga­tóságának helyettes vezetője, dr. Bélák Sándor, a Keszthe­lyi Mezőgazdasági Akadémia igazgatója. Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első tit­kára, Illés Dezső, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, s a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága képviseletében dr. László István elnök, Sási János el­nökhelyettes, Deák János me­zőgazdasági osztályvezető, Molnár Imre főmezőgazdász, valamint Horváth János, a MÉSZÖV elnöke, és Barsi Sa­rolta tudományos kutató. Bajcsy elvtárs megnyitó szavai után Sási elvtárs tar­tott beszámolót a burgonya­termesztés időszerű .kérdései­ről. — Tanácskozásunknak az a célja — mondotta bevezető­ben —, hogy megvitassuk a népgazdasági szempontból egyik legjelentősebb növé­nyünk, a burgonya termelésé­nek feladatait. Cseréljük ki tapasztalatainkat, és így se­gítsük hozzá kölcsönösen egy­mást ahhoz, hogy az eddiginél több és jobb burgonyát ter­meljünk. A továbbiakban elmondotta: burgonyából évente országo­san 115—120 ezer vagonnal élelmezésre, mintegy 70 ezer vagonnal takarmányozásra, 6—8 ezer vagonnal ipari célra használnak fel. Ezenkívül 4—5 ezer vagonnyit külföldre szál­lítunk. Többet is megvásárol­na a külföld: főleg az újbur­gonya iránt nyilvánul meg nagy kereslet. Ezért nagyobb gondot kell fordítanunk az előcsíráztatott burgonya ter­mesztésére. Mind a belföldi fogyasztás hiánytalan kielégí­tésének, mind az exportlehe­tőségek fokozottabb kihaszná­lásának az az előfeltétele, hogy több burgonyát termel­jünk. Nincs rendjén az, hogy 1959-ben a megelőző évi 180 ezer kát. holdról 155 ezer holdra csökkent a burgonya ve­tésterülete a Dunántúlon. Az a kívánatos, hogy az idén leg­alább akkora területen ter­messzenek burgonyát, mint két évvel ezelőtt. A továbbiakban Sási elvtárs részletesen ismertette a bur­gonyatermesztés agrotechni­káját. Megállapította, hogy a magas hozamok elérésének legdöntőbb tényezője a kiváló minőségű vetőgumó alkalma­zása. — Mi, somogyiak külön büszkék vagyunk arra, hogy a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Marietta-pusztai kísérleti gazdaságában kima­gasló siker koronázta Barsi Sarolta burgonyanemesítő munkáját. Ennek eredménye­ként 1959 tavaszán a somogyi sárga és a somogyi korai bur­gonyafajta államilag elisme­résre került. Minden remény megvan arra, hogy e két bur­gonyafajtát rövidesen elsza­porítják a Dunántúlon. Sási elvtárs nyomatékosan emlékeztetett arra, hogy So­mogy megyének nagy kötele­zettségei vannak a Dunántúl vetőburgonyával való ellátá­sában. A vetőburgonya termő- területét a tavalyi 2300 kát. holdról az idén 3000 holdra növelik megyénk termelőszö­vetkezetei. A továbbiakban arról szólt, hogy az új termelőszövetkeze­tek főleg tagjaiktól szerezzék be a vetőburgonyát. Az előadást vita követte. A vitában részt vett dr. Bélák Sándor, Berki József, a ho- mokszentgyörgyi Zöldmező Tsz elnöke, Simon Gábor, a Fejér megyei mezőszentgyör- gyi Aranykalász Tsz mezőgaz­dásza, Barsi Sarolta tudomá­nyos kutató, Németh Béla, a bátaszéki termelőszövetkezet mezőgazdásza, Vadalma Tibor, a MÉK osztályvezetője, Somo­gyi Endre, a Veszprém megyei Zirci Járási Tanács főmsző- gazdásza, Szirmai Jenő, Kapo- csi Vince, a Veszprém megyei Porva község termelőszövetke­zetének tagja, Korányi László, az Országos Vetőmagfelügye­lőség munkatársa, Balogh La­jos, a tapsonyi Rákóczi Tsz mezőgazdásza és Fülöp Mi­hály, a Toponári Növényvédő Állomás főmezőgazdásza. A tanácskozás résztvevői felhívással fordultak a dunán­túli megyék burgonyaterme­lőihez. A felhívás a burgonya vetésterületének növelését, a hozamok fokozását, valamint az áruburgonya-termelés fel­lendítését szorgalmazza. A résztvevők termelőszövetkeze­tük nevében csatlakoztak a 100 mázsás burgonyatermesz­tési mozgalomhoz, amelyet a nemrégiben Nyíregyházán megtartott burgonyatermesz­tési tanácskozás indított el. népi hatalmunk békés, nyugodt életkörülménye­ket biztosít életük alko­nyára a parasztemberek­nek. A Központi Bizottság kifejez­te azt a reményét, hogy a ter­melőszövetkezetek tagsága és az idős parasztemberek család­tagjai más módon is segítik a munkából kiöregedetteket. Külön szólt a falusi fiatalok­ról, akik — s ez egyáltalán lés más munkaszervezést, más I nem különleges magyar sajá­tosság — igyekeznek hátat fordítani a mezőgazdaságnak, s az iparban akarnak elhelyez­kedni. Természetes és érthető a fiatalság vonzódása a gépek­hez, a technikához, hiszen az idősebb parasztemberek is egyre inkább érdeklődnek a tudomány, a technika dolgai iránt. A falusi fiataloknak azonban ma már nemigen kell városba menniük azért, hogy élvezhessék a technika vívmá­nyait; népi államunk gondos­kodásából kapnak rádiót, te­levíziót, mozit, könyvtárat; a gépállomások és a termelőszö­vetkezetek megkapják a gépe­ket; a közös gazdaságok pedig mindinkább biztosítják a szó­rakozási, a sportolási és a mű­velődési lehetőségeket. Mind­ezek figyelembevételével úgy érzem, / jogosan figyelmeztethetjük » falusi fiatalságod: kötel®»­ségei vannak, olyan köte­lességei, amelyeket első­sorban otthon, a faluban kell teljesítenie. Tanulniuk kell sok mindent, többek között tanulják meg a föld, a mezőgazdaság szerete- tét is. A falu, a mezőgazdaság forradalmi,átalakulásában szü­leik, nagyszüleik oldalán nekik kell befejezniük azt a munkálj amit az idősebbek elkezdtek. A párt, a KISZ, a Hazafias Nép­front — s mellettük minden pedagógus, író és újságíró — magyarázza meg a falusi fia­taloknak e forradalmi változá­sok értékét és értelmét. Beszéde befejező részében a Hazafias Nép frost feladatait foglalta össze Dobi István. A népfront-bizottságok is segítsék a közösségi élet kialakítását, erősítsék aa (Folytatás a 2. oldalouJ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom