Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-12 / 61. szám
TTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! m Somogyi Néplap AZ MSZMP ^MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évf6T. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1880. március 12. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Mi az oka az üzemi ba eseteknek ? (3. oldalon) Jövő heti rátliómüsor (5. oldalon) A KiSZÖV munkájáról (6. oldalon) Május 27-én és 22 ál tarifa második kongresszusát a Hazafias Népfront Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos tanácsa A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken ülést tartott a Népfront székházában. A tanácskozáson megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Ott volt Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Fehér Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese és Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, S ndor József, az MSZMP Központi Bizottság hiak osztályvezetője, valamint a kormány számos tagja. Részt vett az ülésen Harrer Ferenc és Szabó Pál, a Népfront Országos Tanácsának alelnöke, dr. Ortutay Gyula főtitkár és Harmati Sándor, a Népfront Országos Tanácsának titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A Hazafias Népfront második kongresszusának előkészítéséről Kállai Gyula beszélt. Elismeréssel szólt a népfront-mozgalomnak az elmúlt három évben elért eredményeiről. — A Hazafias Népfront — mondotta — az ellenforradalom után a párt vezetésével hathatósan hozzájárult a politikai, a gazdasági és a kulturális élet konszolidációjához. Az Országos Tanács 1957-ben tartott ülése óta egyre élénkebbé és mind eredményesebbé vált a Népfront munkája. Az 1959-es év — folytatta Kállai Gyula — a népfront-mozgalom nagy fellendülésének, kibontakozásának éve volt. Derekasan megállta helyét a képviselői és tanácsválasztásokon, 6 azóta is mind nagyobb részt tudott vállalni *' ★ az ország előtt álló feladatok végrehajtásából. Az eredmények igazolták, hogy helyesen döntöttünk, amikor a Népfront tömegmozgalmi jellege mellett foglaltunk állást. Emellett az álláspontunk mellett továbbra is kitartunk, és javasoljuk a kongresszuson is, hogy a Népfront a jövőben is mint tömegmozgalom folytassa tevékenységét. A népfront-mozgalom ma országunkban fontos politikai tényező. Jelenleg 3400 népfront-bizottság működik, ezek 127 000 bizottsági tagot tömörítenék. Becsléseink szerint további, körülbelül 200 000 dolgozó segíti — mint aktivista — a mozgalom tevékenységét. A népfront-bizottságok tagjai, aktivistái tevékenyen részt vettek a falu dolgozóinak felvilágosításáért, meggyőzéséért folyó nagy politikai munkában, részük van a termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fejlődésében. Ügy gondolom — mondotta Kállai Gyula —, hogy a népfront-mozgalomnak ezzel az értékes munkájával foglalkoznunk kell majd a kongresszuson is. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa úgy határozott, hogy a kongresszus előtt újjá kell ■ választani a községi, városi, járási, a városi kerületi, valamint a megyei és a fővárosi népfront-bizottságokat. A határozathozatal után az Országos Tanács áttért a második napirendi pont megtárgyalására. Ennek keretében Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke beszélt. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a tsz-ek megszilárdításának feladatairól Dobi István beszéd® Dobi István rámutatott arra, hogy hazánkban mind politikai, mind gazdasági és társadalmi téren tovább folytattuk az előrehaladást; emelkedett az ipari termelés, meggyorsult a szocializmus építése, örvendetesen fejlődött a termelőszövetkezeti mozgalom is. Február 14-ig termelőszövetkezeteink taglétszáma 889 000 főre, a családok száma 775 000-re, a termelőszövetkezetek kezelésében lévő szántóterület pedig több mint 5 300 000 katasztrális holdra növekedett. Mezőgazdaságunkban jelentős túlsúlyra jutott a szocialista szektor: ma már az ország szántóterületének több mint 71 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Hazánkban ma már 76 termelőszövetkezeti járás van és több mint 2300 termelőszövetkezeti község. A téli fejlődés legfőbb jellemzője, hogy dolgozó parasztságunk legerősebb rétege, a középparasztság nagy tömegekben lépett a szövetkezetekbe. Egészséges jelenség volt a termelőszövetkezeti községek alakulása is, mert az ilyen községek előnyös adottságokat biztosítanak az osztatlan, egységes szövetkezeti paraszti réteg és az egységes politikai hangulat megteremtéséhez. Amikor a szövetkezeti mozgalom nagyszerű fejlődését széles társadalmi rétegek ügyévé vált. — A parasztság kedvező állás- foglalásának kialakításához hozzájárult a nemzetközi helyzet is. Tovább növekedett a szocialista tábor ereje, világszerte növekedett a Szovjetunió tekintélye. Dolgozó parasztságunk helyesen ítélte meg a nemzetközi helyzetet, s amikor a földtulajdonnal rendelkező parasztok tömegesen csatlakoztak a termelőszövetkezetekhez, döntésükkel kifejezésre juttatták: az épülő szocializmusban látják a parasztság biztos jövőjét. A szövetkezeti mozgalom gyors fejlődéséhez hozzájárultak azok az eredmények is, amelyeket a termelőszövetkezetek tavaly — különösen a növénytermelésben — elértek. A termelőszövetkezetek búzából 2,4 mázsával, rozsból 1,9, őszi árpából 2,3, zabból pedig csaknem egy mázsával termeltek többet katasztrális holdanként, mint ez egyéni paraszti, gazdaságok. A szövetkezetek gazdálkodás sára — amint általában az egész mezőgazdasági termelésre és árutermelésre — ösztönzően hatott a párt és a kormány helyes gazdaságpolitikája. Szélesedett a termelési és értékesítési szerződéskötések rendszere; a termelőszövetkezetek igénybe vették a különböző kedvezményeket, amelyeket — a párt kezdeményezéösszegezzük, világosan kell lát- i sére — azért honosított meg a nunk, hogy parasztságunk gondolkozására igen nagy hatással voltak a pártkongresszus eseményei. A párt helyes kezdeményezései, a kormány különböző intézkedései láttán tovább növekedett a dolgozó parasztság bizalma a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány iránt. Ennek a bizalomnak döntő szerepe volt a szövetkezeti mozgalom gyors ütemű fejlődésében. A parasztság mindennapi életében lépten-nyomon érezheti p r.r ■ •r.'.sorzt'.ly segítségét és zt, hegy a falu feVesztése, szocialista átalakítása kormány, hogy a mezőgazda- sági termelés szerkezetének belterjes fejlesztésére, az állattenyésztés színvonalának növelésére, az árutermelés fokozására ösztönözze a dolgozó parasztságot, elsősorban a termelőszövetkezeti nagyüzemeket. Az anyagi érdekeltségen alapuló árpolitika nagymértékben fokozta az új és a megnövekedett termelőszövetkezetek termelési eredményeit. Dobi István ezután hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek vagyoni helyzete általában kedvezően alakul. A rendesen vezetett, jól gazdálkodó termelőszövetkezetek szorgalmas tagjai sem az építkezésben, sem a vásárlásokban vagy ruházkodásban nem maradnak el az egyénileg gazdálkodó parasztcsaládok mögött. Dobi István ezután arról beszélt, hogy a szövetkezet csak keret és lehetőség, amit a szövetkezeti tagoknak kell megtölteniük jó tartalommal. A párt fáradhatatlanul dolgozik a boldog paraszti jövőért, de ennek megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges az érdekelt paraszti tömegek cselekvő együttműködése is, A szövetkezetek szervezése nem fejeződik be azzal, hogy bizonyos számú ember vagy akár egy község dolgozó parasztsága aláírja a belépési nyilatkozatot, és megtartja az alakuló közgyűlést. Sok tanács és segítség kell ahhoz, hogy megbirkózzanak az indulás gondjaival. A szövetkezeti fejlődés sok kérdést vet fel. Ezekre a pártnak, a kormányzatnak, a tanácsoknak, a népfrontmozgalom munkásainak, a mezőgazdasági szakembereknek s a szöv etkezeti gyakorlattal már rendelkező parasztoknak, helyi vezetőknek válaszolniuk kell. Szövetkezeti mozgalmunk mostani szakaszában — folytatta — a politikai felvilágosító munka éppoly fontos — ha ugyan nem fontosabb —, mint az újonnan alakult vagy megnövekedett szövetkezetek anyagi támogatása és a megfelelő gazdasági tanácsadás. Politikai feladat, hogy az új szövetkezeti tagok mindenütt világosan lássák jogaikat és kötelességeiket, és magukénak vallják azt az egyedül helyes álláspontot, hogy a jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének minden közösségben egyensúlyban kell lennie; hogy a nagyüzemi termerendc ás fegyelmet követel, mint .’eilagazdaság; hogy a régi .előszövetkezeti vezetők és ,..gok már megszerzett nagyüzemi tapasztalata éppen olyan érték, mint annak a parasztembernek a hozzáértése a termeléshez és az állattenyésztéshez, aki esetleg mint egyéni gazdálkodó a falu első gazdája volt. Dobi István ezután részletesen szólt az új és a megnövekedett termelőszövetkezetek egyes feladatairól. Felhívta a figyelmet a talajerő növelésének fontosságára, a takarmányterület növelésére, a közös állatállomány {kialakítására, a helyi beruházásokra, majd a gépesítésről beszélt, amelyben a magyar ipar termékei mellett nagy segítséget jelentettek a Szovjetunióból, Csehszlovákiából és más szocialista országokból szinte napok alatt hazánkba irányított gépek. Az ötéves terv idején negyvenezer traktort, négyezerötszáz gabonakombájnt, hétezer kévekötő-aratógépet, tízezer gabonavetőgépet, hétezer-háromszáz műtrágyaszórót, negyvenötezer-ötszáz ekét és hetvennégyezer-hétszáz egyéb munkagépet szerzünk be a mezőgazdaságnak. Párt- és állami szerveink minden rendelkezésre álló erővel elősegítik a közös gazdaságok erősítését, fejlesztését — folytatta Dobi István. — Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy az árutermelés fejlesztésében a közös gazdálkodás mellett jelentős szerep jut a tagok háztáji gazdaságának is, — minél több árut — főleg sertést, baromfit, burgonyát, zöldségét, gyümölcsöt, tejet és tojást — adjanak közfogyasztásra. A szövetkezetek tehát — bár első a közösben végzett jó munka — hozzásegítik tagjaikat, hogy háztáji gazdaságukat minél jobban hasznosítsák. Arra kell törekedni, hogy lehetőleg minden tagnak legyen háztáji gazdasága, de köztük ne legyenek kirívó különbségek, mert az ellentéthez, a tagság egy részének elégedetlenségéhez vezethet. Az öregekről — nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk — megfelelően gondoskodik népi államunk. A Központi Bizottság javaslatára a kormány úgy határozott, hogy a 70. életévü-. két elért férfiak és a 65. életévüket betöltött nők, vagy az ennél ugyan fiatalabb, de rokkantságuknál fogva munka- * képtelen termelőszövetkezeti tagok várományi idő nélkül havi kétszázhatvan forint öregségi járadékot kapjanak. Ha ehhez hozzászámítjuk a bevitt föld után fizetendő földjáradékot, a háztáji gazdaság jövedelmét, valamint a szövetkezetben könnyebb munkával elérhető 120, illetve nőknél a 80 munkaegységet, örömmel állapíthatjuk meg, hogy TERMELJÜNK TÖBB BURGONYÁT Dunántúli burgonyatermesztési tanácskozást tartottak Kaposvárott Tegnap Kaposvárott a Béke Szálló nagytermében tanácskozásra jöttek. össze a dunántúli megyék meghívott burgonyatermesztői, termelőszövetkezeti vezetői, összesen mintegy 350-en. A tanácskozást a Földművelésügyi Minisztérium, a Szövetkezetek Országos Szövetsége és a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága szervezte. Megjelent a tanácskozáson Bajcsy Ede, a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főigazgatóságának helyettes vezetője, dr. Bélák Sándor, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia igazgatója. Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára, Illés Dezső, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, s a megyei tanács végrehajtó bizottsága képviseletében dr. László István elnök, Sási János elnökhelyettes, Deák János mezőgazdasági osztályvezető, Molnár Imre főmezőgazdász, valamint Horváth János, a MÉSZÖV elnöke, és Barsi Sarolta tudományos kutató. Bajcsy elvtárs megnyitó szavai után Sási elvtárs tartott beszámolót a burgonyatermesztés időszerű .kérdéseiről. — Tanácskozásunknak az a célja — mondotta bevezetőben —, hogy megvitassuk a népgazdasági szempontból egyik legjelentősebb növényünk, a burgonya termelésének feladatait. Cseréljük ki tapasztalatainkat, és így segítsük hozzá kölcsönösen egymást ahhoz, hogy az eddiginél több és jobb burgonyát termeljünk. A továbbiakban elmondotta: burgonyából évente országosan 115—120 ezer vagonnal élelmezésre, mintegy 70 ezer vagonnal takarmányozásra, 6—8 ezer vagonnal ipari célra használnak fel. Ezenkívül 4—5 ezer vagonnyit külföldre szállítunk. Többet is megvásárolna a külföld: főleg az újburgonya iránt nyilvánul meg nagy kereslet. Ezért nagyobb gondot kell fordítanunk az előcsíráztatott burgonya termesztésére. Mind a belföldi fogyasztás hiánytalan kielégítésének, mind az exportlehetőségek fokozottabb kihasználásának az az előfeltétele, hogy több burgonyát termeljünk. Nincs rendjén az, hogy 1959-ben a megelőző évi 180 ezer kát. holdról 155 ezer holdra csökkent a burgonya vetésterülete a Dunántúlon. Az a kívánatos, hogy az idén legalább akkora területen termesszenek burgonyát, mint két évvel ezelőtt. A továbbiakban Sási elvtárs részletesen ismertette a burgonyatermesztés agrotechnikáját. Megállapította, hogy a magas hozamok elérésének legdöntőbb tényezője a kiváló minőségű vetőgumó alkalmazása. — Mi, somogyiak külön büszkék vagyunk arra, hogy a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Marietta-pusztai kísérleti gazdaságában kimagasló siker koronázta Barsi Sarolta burgonyanemesítő munkáját. Ennek eredményeként 1959 tavaszán a somogyi sárga és a somogyi korai burgonyafajta államilag elismerésre került. Minden remény megvan arra, hogy e két burgonyafajtát rövidesen elszaporítják a Dunántúlon. Sási elvtárs nyomatékosan emlékeztetett arra, hogy Somogy megyének nagy kötelezettségei vannak a Dunántúl vetőburgonyával való ellátásában. A vetőburgonya termő- területét a tavalyi 2300 kát. holdról az idén 3000 holdra növelik megyénk termelőszövetkezetei. A továbbiakban arról szólt, hogy az új termelőszövetkezetek főleg tagjaiktól szerezzék be a vetőburgonyát. Az előadást vita követte. A vitában részt vett dr. Bélák Sándor, Berki József, a ho- mokszentgyörgyi Zöldmező Tsz elnöke, Simon Gábor, a Fejér megyei mezőszentgyör- gyi Aranykalász Tsz mezőgazdásza, Barsi Sarolta tudományos kutató, Németh Béla, a bátaszéki termelőszövetkezet mezőgazdásza, Vadalma Tibor, a MÉK osztályvezetője, Somogyi Endre, a Veszprém megyei Zirci Járási Tanács főmsző- gazdásza, Szirmai Jenő, Kapo- csi Vince, a Veszprém megyei Porva község termelőszövetkezetének tagja, Korányi László, az Országos Vetőmagfelügyelőség munkatársa, Balogh Lajos, a tapsonyi Rákóczi Tsz mezőgazdásza és Fülöp Mihály, a Toponári Növényvédő Állomás főmezőgazdásza. A tanácskozás résztvevői felhívással fordultak a dunántúli megyék burgonyatermelőihez. A felhívás a burgonya vetésterületének növelését, a hozamok fokozását, valamint az áruburgonya-termelés fellendítését szorgalmazza. A résztvevők termelőszövetkezetük nevében csatlakoztak a 100 mázsás burgonyatermesztési mozgalomhoz, amelyet a nemrégiben Nyíregyházán megtartott burgonyatermesztési tanácskozás indított el. népi hatalmunk békés, nyugodt életkörülményeket biztosít életük alkonyára a parasztembereknek. A Központi Bizottság kifejezte azt a reményét, hogy a termelőszövetkezetek tagsága és az idős parasztemberek családtagjai más módon is segítik a munkából kiöregedetteket. Külön szólt a falusi fiatalokról, akik — s ez egyáltalán lés más munkaszervezést, más I nem különleges magyar sajátosság — igyekeznek hátat fordítani a mezőgazdaságnak, s az iparban akarnak elhelyezkedni. Természetes és érthető a fiatalság vonzódása a gépekhez, a technikához, hiszen az idősebb parasztemberek is egyre inkább érdeklődnek a tudomány, a technika dolgai iránt. A falusi fiataloknak azonban ma már nemigen kell városba menniük azért, hogy élvezhessék a technika vívmányait; népi államunk gondoskodásából kapnak rádiót, televíziót, mozit, könyvtárat; a gépállomások és a termelőszövetkezetek megkapják a gépeket; a közös gazdaságok pedig mindinkább biztosítják a szórakozási, a sportolási és a művelődési lehetőségeket. Mindezek figyelembevételével úgy érzem, / jogosan figyelmeztethetjük » falusi fiatalságod: kötel®»ségei vannak, olyan kötelességei, amelyeket elsősorban otthon, a faluban kell teljesítenie. Tanulniuk kell sok mindent, többek között tanulják meg a föld, a mezőgazdaság szerete- tét is. A falu, a mezőgazdaság forradalmi,átalakulásában szüleik, nagyszüleik oldalán nekik kell befejezniük azt a munkálj amit az idősebbek elkezdtek. A párt, a KISZ, a Hazafias Népfront — s mellettük minden pedagógus, író és újságíró — magyarázza meg a falusi fiataloknak e forradalmi változások értékét és értelmét. Beszéde befejező részében a Hazafias Nép frost feladatait foglalta össze Dobi István. A népfront-bizottságok is segítsék a közösségi élet kialakítását, erősítsék aa (Folytatás a 2. oldalouJ 1
