Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-10 / 59. szám

TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET A tervszerű fásításról A MA KEZDŐDŐ fásítási hónapban a facsemeték mil­liói és a suhángok tízezrei ke­rülnek ismét elültetésre. Az idei fásítási hónap több vonatkozásban különbözik a korábbiaktól. Megjénk szövet­kezeti megyévé alakult, s ezért a fásítások jellege és célja is megváltozik. Az eddig szét­szórt, többnyire tervszerűtlen egyéni fásításokat a termelő- szövetkezetek tervszerű fásítá­sai váltják fel. A.korszerű nagyüzemi mező- gazdaság kialakításához nagy szükség van a fásításra. A nagyüzemi táblák, legelők szé­lén, utak és vízfolyások men­tén, létesítendő erdősávok, fa­sorok nemcsak a mezőgazdasá­gi terméseredmények 'növelé­sében éreztetik kedvező hatá­sukat, hanem jelentős mennyi­ségű faanyagot is adnak. Ma pedig a faanyag nagyon érté­kes anyag. Legtöbb termelő­szövetkezetünk fagondokkal küzd. Saját erőből létesítendő állati férőhelyek építéséhez, a meglévők átalakításához, javí­tásához jóval több épületía kellene, mint amennyi rendel­kezésre áll. A faanyagsz ikség- let a jövőben csak fokozódni fog. Azok a termelőszövetke­zetek, amelyek nem szorgal­mazzák területükön a fásításo­kat, nem kis nehézségekkel találhatják majd szembe ma­gukat. A fásításra tehát nagy gon­dot kell fordítaniuk termelő­szövetkezeteinknek. A leg­több termelőszövetkezetben vannak olyan területek, me­lyek mezőgazdaságilag nem művelhetők. Próbálják meg ezeket a fásítások révén a fa anyagellátás és nem utolsó­sorban saját jövedelmük nö­velése végett hasznosítani. Kormányzatunk erre a célra beruházási hitelt ad a terme­lőszövetkezeteknek. Az erdő- gazdaságok ingyen készítik el fásítási tervüket ezekre a te­rületekre. A TERMELŐSZÖVETKE­ZETI FÁSÍTÁSOKNÁL — az eróziót csökkentő kopárfásítá­sok kivételével — a gyorsan növő fafajokat (nyár, akác, éger) kell előtérbe helyezni. A nyár, éger és az akác azon­kívül, hogy gyorsan nő, kivá­ló épületfaanyagot szolgáltat. A jövedelem fokozása és a faönellátás szempontjából kí­vánatos lerine, ha termelőszö­vetkezeteink a nemesnyárak számára alkalmas termőhe­lyen megpróbálkoznának egy­pár holdon az ültetvényszerű nyárfatermesztéssel is. Ennek lényege (Kopeczki Ferenc, Ma­yer Antal ERTI-kutatók sze­rint) a tág (6x6 m, 8x8 m) há­lózatú telepítés és a sorközök­ben minél tovább fenntartandó mezőgazdasági köztes művelés. Olaszországban a fenti háló­zatban telepített nyárasok sor­közeit az első három évben kapásnövénj'ekkel, a követke­ző két évben gabonafélékkel, majd 2—3 évig ámyéktűrő babbal, mentával, lóherével hasznosítják. Tehát az olasz mintájú nyárfatelepítés nem szünteti meg a mezőgazdasági termelést, hanem kiegészíti, és a mezőgazdasági termények mellé 10—15 év alatt — évek­re elosztva — holdanként mintegy 10 köbméter nyárfát is ad. Ugyanis a nyarak az állandó sorközi talajművelés­re és trágyázásra rendkívül rt’ors növekedéssel válaszol­nak. A holdanként lekerülő nek ezekkel a lehetőségekkel. mezőgazdasági köztes növény és nyárfaanyag együttes érté­ke magasan felülmúlja a csak mezőgazdaságilag hasznosított területek mennyiségének érté­két. Tehát érdemes lenne vele nálunk is foglalkozni. Az ilyen jellegű nyárfatelepítésekhez az erdőgazdaságok ingyen csemetét és suhángol biztosí­tanak. Többféle lehetőség kínálko­zik tehát az újonnan alakult termelőszövetkezetekben az egyre növekvő faanyagszük­séglet saját erőből történő ki­elégítésére. A termelőszövet­kezeteken áll, hogy miként él­nek ezekkel a lehetőségekkel. A FÁSÍTÁSI HÓNAPBAN az erdőgazdasági szakemberek sok községben tartanak anké­tet. örvendetes lenne, ha eze­ket az ankétokat minél többen látogatnák. Marton Tibor erdőmérnök. Jogtanácsosunk írja: Milyen sxolgalfataso®*»# a«l az SZTK? MEZŐGAZDÁSZUNK SZAKTANÁCSA a tavaszi műtrágyázáshoz Ma már minden szövetke­zetben ismerik a műtrágya kedvező és termést növelő ha­tását, értékét. A megnöveke­dett keresletet népgazdasá­gunk pillanatnyilag nem tud­ja kielégíteni. A szövetkezetek ezért körültekintően, gondo­san osszák el a rendelkezésük­re álló műtrágyát. Nem lenne helyes egyenlő arányban ki­szórni a területre. Sok ténye­zőt figyelembe kell venni. Az őszi kalászosoknál fon­tos tényező a vetés ideje. A korán elvetett kalászosok job­ban megerősödtek, jobban át­vészelték a tél megpróbálta­tásait. A későn vetett, gyen­gén telelt búza tavaszi bokro- sodása nem kielégítő. Ilyen­kor ezeket a növényeket kell előnyben részesíteni, pétisó­val gyorsabb fejlődésnek indí­tani. Tehát ezekre a területek­re nagyobb mennyiséget kell kiszórni, hiszen tavasszal a nedves és hideg talajban amúgy is lassan indul meg a nitrogénfeltáródás. Pétisó fej- trágyával kell az ilyen vetések segítségére sietnünk. Ezt — amint az időjárás lehetővé te­szí — haladéktalanul ki keli szórni és belefogásolni a talaj­ba. A később adott műtrágya késlelteti az érést, azért káros hatású lehet. Nem fontos tel­jesen a műtrágyára támasz­kodnunk. Porhanyóra érett istállótrágyával vagy kom- poszttal is felültrágyázhatjuk az őszi kalászosokat. Vigyáz­ni kell, nehogy harmatban pé­tisózzunk, mert a növény ilyenkor megperzselődik. Tavaszi árpánál a műtrágya — főleg a foszfát — nemcsak a termés mennyiségét növeli, N József Rálmánesa. A hanem a minőséget is javítja. bevitt fásított terület A termelőszövetkezetek tagjaik után min­den hónapban az SZTK-hoz 36 forint járulé­kot kötelesek befizetni. Ez a járulék az egyes tagokat terheli. A 36 forintos járulék 27 forint nyugdíjjárulékból, 6 forint betegellátási költ­ségből és 3 forint baleseti járulékból tevődik össze. A 27 forintot és a 3 forintot az újonnan alakult tsz-eknék annak a hónapnak 1. napjá­tól kell fizetniük, amelyikben működési enge­délyüket kiadták. Újonnan belépő tag után ugyancsak a belépés hónapjának. 1. napjától kell a járadékot megfizetni. A 6 forintos beteg- ellátási költséget az újonnan alakult termelő- szövetkezeteknek attól a naptól kezdve kell fizetni, amelyiken a betegellátás biztosítására a megállapodást az SZTK helyi szervével megkötötték. Ha a közgyűlésein a tagok több­sége elhatározza a betegellátásra való meg­állapodást, akkor a megállapodást csak a tsz valamennyi tagjára kiterjedő érvénnyel lehet megkötni. Az említett dijakat kizárólag a ter­melőszövetkezeti tagok után, vagyis azok után kell fizetni, akik a belépési nyilatkozatot alá­írták, és akiket a termelőszövetkezet közgyű­lése a tagok sorába felvett. Tehát a bedolgozó családtagok után sem nyugdíjjárulékot, sem a 6 forint betegápolási díjat, sem pedig a 3 forint baleseti járulékot fizetni nem kell. A be­dolgozó családtag ezek szerint elesik mind­azoktól a kedvezményektől, amelyeket egyéb­ként mint tsz-tag élvezhetne. A 27 forintos nyugdíjjárulék megfizetése feljogosítja a termelőszövetkezeti tagokat arra, hogy a törvényben előírt feltételek fennfor­gása esetén öregségi, rokkantsági, özvegyi, ár­vaellátási nyugdíjat igényelhetnek. Ugyanis öregségi járulékra vagy munkaképtelenségi járulékra jogosultak. A 6 forintos betegellátási költség címén a termelőszövetkezeti tagok orvosi, szakorvosi, rendelőintézeti gyógykezelésre, gyógyszerek, gyógyvizek igénylésére, valamint kórházi ápo­lásra jogosultak. Ugyanez a szol 1 illeti meg a szövetkezeti tag feleségét vagy é'ettár- sát és 16 éven aluli gyermekét. Ha a házas tár­sak mindketten tagjai a szövetkezetnek, bár­melyikük ......**. mostohaanyja, nötestvére és l eánygyi korra való tekintet nélkül jo­gosul* Igáltatásra, ha igazoltan a ház­tart-' < lyanebben az esetben jogosult a he:.: ... .vált, az özvegy nő tag anyja* mcstohaanj j, . nőtestvére korra való tekintet nélkül. Igényjogosult családtag az apa és anya, a nagyapa és nagyanya, továbbá az a nő, aki a tagot 24. életévének eléiése előtt leg­alább 10 éven át eltartotta, feltéve, hogy 60 évnél idősebb. A családtagok közül ugyan­csak igényjogosult az, aki testi vagy szellemi fogyatkozás következtében állandóan kereset- képtelen — és ezt hatósági orvosi bizonyít­vánnyal igazolja —, életkorra való tekintet nélkül (75 százalékos rokkant férj, nyomorék gyermek, gyengeelméjű testvér, stb.l. A szö­vetkezet kizárólag tagoknak és a felsorolt szol- •gáltatásra jogosult családtagoknak adhat ki fceteiglapot. A 3 forintos baleseti járulék ellenében az úgynevezett üzemi baleset bekövetkeztekor a termelőszövetkezet tagjait kártalanítási se­gély illeti meg. Ez a jogosultság azonban ki­zárólag az üzemi balesetet szenvedett tsz-tag- ra vonatkozik, az egyébként igényjogosult csa­ládtagjaira nem. A kártalanítási segélyt csak külön igénybejelentés alapján, lehet megálla­pítani, és a kórházi ápolás idejére is jár fele összegben. Üzemi baleseten azt a balesetet ért­jük, amely a tsz-tagot a közös termelőmunka közben, vagy az azzal összefüggésben, az elő­állított termények feldolgozásával, sz- i- val és értékesítésével járó, munkaegység elle­nében végzett tevékenység közben éri. Üzemi baleset az a baleset is, amely a termelőszövet­kezet tagját munkába vagy onnan lakására menet közben éri. , j KÉRDÉSEKRE VÁLASZOLV1SK Ezért — különösen a sörar- pának — adjunk tavasszal 60 —70 kiló foszfátot. Köztudomású, hogy a káli jelentősen javítja a dohány minőségét, és mennyiségét is növeli. Itt a nitrogénnel kell óvatosan bánni. Előző évben istállótrágyázott talajra nit­rogént semmiképpen sem I után földjáradékot köteles fi­zetni a szövetkezet. Ebben az esetben figyelembe kell venni a 16 aranykoronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelmet is. Egyéb térítés vagy kártalaní­tás nem jár. Kérheti, hogy a tsz vezetősége az erdő után esedékes földjáradék vagy am­hasznos adnunk. Ellenkezőig ^ része íeíébe" tűziíá! esetben 30—40 kilót szórunk ki holdanként. Cukorrépánál minél korábban — de simító­zás után — célszerű szr,per­foszfát műtrágyát adagolni. Ekkor — lehetőleg már má­sodszor — 100 kiló szuperfosz­fátot és 30—40 kiló pétisót szórjunk ki, és munkáljunk fo­gattal a talajba. IVWWWWWWIWAWU adjon. * * * Több termelőszövetkezet ké­résére — illetékes helyen ka­pott válasz alapján — közöl­jük, hogy Maulwurf-típusú traktorok vásárlására nincs mód. Amelyik tsz K—25-ös Ze- tor traktort akar beszerezni, az WAWWWW.1 ÉRTSÜNK SZÓT AZ EMBEREKKEL küldje be igénylését a járás) mezőgazdasági osztályra. * * * Király István fez-elnök, So- mogysámson. Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetke­zeti tagok háztáji gazdaságuk­ban az alapszabályban megen­gedettnél több szerződéses ser­tést hizlaljanak. A szerződést az Állatforgalmi Vállalattal a tagok egyénileg kötik meg. * * * Búzakalász Tsz. Zics. Kérdé­sükre a 7-es törvényerejű ren­delet végrehajtási utasítása 58. paragrafusának 7. pontjában foglaltak adják meg a válaszd: »A háztáji gazdaság területén evő és a háztáji gazdálkodás Í " szükségletét, meghaladó gazda­sági épületet a termelőszövet- ■ kezet a taggal való megegye­zés alapján bérbe veheti«. Az új termelőszövetkezetek vezetőinek nagy gondban fő most a fejük. Meg kell szer­vezni a közös munkát, kiala­kítani a közös állatállományt, illetve megteremteni ennek feltételeit, * gyorsan összegyűj­teni a tavasziak vetőmagját és irányítani a tavaszi szántást- vetést. A tsz-elnökök akkor járnak el helyesen, ha a leg­nagyobb gondot a tagság meg­nyerésére fordítják, s nyugod­tan nézhet a szövetkezet a jö­vő elé, ha a vezetőség szót ér­tett az emberekkel. Beszélgettem néhány új tsz- község vezetőivel, és így pa­naszkodtak: »Nálunk sok az értetlen ember, ha bármit te­szünk is, őket nem tudjuk rendes munkára bírni.« Kár ilyen álláspontra helyezkedni. Akik így cselekszenek, azok a dolog könnyebbik oldalát választják: könnyebb valami­ről lemondani, mint azt a va­lamit megszerezni. Márpedig a parasztemberek nem ellen­ségei saját maguknak, s ha okosan beszélünk velük, dere­kasan helytállnak a közös munkában. Ebben az újság­cikkben röviden ismertetem, hogy mi hogyan’ igyekeztünk megteremteni a jó kapcsolatot a tagsággal. Falunk dolgozó parasztjai egy évvel ezelőtt léptek a kö­zös gazdálkodás útjára. Én addig a községi tanács elnöke voltam, s az alakuló közgyű­lésen Isz-elnöknek választot­tak még. Jólesett tapasztal­atom, hogy bíznak bennem, s ez a tudat erőt adott új tiszt­ségem elvállalásához. Hogyan kezdtünk munká­hoz? Érdeklődtünk a faluban, hogy a tagság kiket tart al­kalmasnak a brigádok vezeté­sére. A javaslatok alapján vá­lasztottuk meg az összes bri­gádvezetőt. Utána velük kezd­tünk foglalkozni. Ismertettük feladataikat, s megmagyaráz­tuk nekik, hogyan szervezzék meg munkájukat. A brigádve­zetők megértették, mi a köte­lességük. Nem csődítették az embereket reggelenként az iroda elé, hanem ők és a mun­kacsapatvezetők előzőleg tu­datták mindenkivel, hogy ho­va menjen dolgozni. Szóbeli utasítás vagy hivatalos felszó­lítás helyett személyesen láto­gattak el a családokhoz. A brigád- és munkacsapatveze- tőink így mondták: »János bátyám, holnap zabot akarunk vetni, legyen szíves, fogjon be bét órakor, és jöjjön a mező­re. Ugye, számíthatunk ma­gára?« S az ilyen közvetlen hangú meghívásnak mindig meglett az eredménye. Én mint a szövetkezet elnö­ke mindenkor úgy intéztein a dolgot, hogy vezetőségi ülé­seinket pontosan megtarthas­suk. Megjegyzem, hogy ná­lunk, a két tsz egyesülése után elég népes, 15 tagú a vezető­ség. Ez azért van igy, mert arra törekszünk, hogy a hoz­záértő, okos és értékes gazdál­kodási tapasztalatokkal ren­delkező parasztemberek közül minél többet vonjunk be a ve­zetésbe. Ha többen megvitat­juk a dolgokat, és sok okos ember véleményére alapozzuk a határozatot, akkor bizonyo­sabbak vagyunk abban, hogy helyesen döntöttünk. Mi, a szövetkezet vezetői azt tartjuk szem előtt munkánk során, hogy bennünket a tagság vá­lasztott meg, s amit teszünk, azért felelősek vagyunk az egész falu népe előtt. A veze­tőségi üléseket megelőzően sok itsz-tagigal beszélgetünk az ülés napirendjére kerülő prob­lémákról, s kérjük és figye­lembe vesszük véleményüket. Ha valamelyikük javaslata el­lenkezik a mi elgondolásaink­kal, akkor sem utasítjuk visz- sza, hanem újból meg újból mérlegre tesszük a dolgot, és részletes megvitatás után vá­lasztjuk ki: mi a helyes és mi a helytelen. Igyekeztünk mi­nél több tsz-tagot megbízni valamilyen közügy intézésével. Többféle bizottságot alakítot­tunk: egy bizottságnak az volt a dolga, hogy kimérje a ház­táji földeket, a másik pedig a takarmányt osztotta el a tagok háztáji állatai számára stb. Működött természetesen az el­lenőrző és a fegyelmi bizott­ság is. A brigádokban szervez­tünk egy-egy tanácsadó testü­letet a legjobb dolgozókból. Egy embert pedig azzal bíz­tunk meg, hogy irányítsa a .gépállomás traktorait. A szövetkezeti demokrácia ér­vényesülése megkívánja a köz­gyűlések rendszeres megtartá­sát A mi közgyűléseink min­dig népesek és élénkek: itt] bárki elmondhatja vélemé-i nyét, s ha valamit tévesen lát maguk a tagok figyelmeztetik] erre. Ami a munkákat illeti, ar-] ról van még néhány megjegy-j zésem. Meghonosítottuk a munkautalványozást: napontai írásban kapja meg a brigádja] feladatát a brigádvezető, ési írásban tesz jelentést a vég zett munkákról. Űj dolog ná-i lünk a munkaszerződés. Elő zetesen megkérdeztük a tago kát, mennyi és milyen mun-; kát vállalnak, s ezt papíron rögzítettük. A szerződés tar­talmazza a tervfeladatot is és] a premizálás feltételeit is. Így ma már nincs olyan gondunk,J> hogy vajon a kukoricatáblái' megkapja-e a kellő növény-1 ápolást, vagy a széna idejében] kazalba kerül-e. Nem akarom úgy feltüntet-] ni a helyzetet, hogy nálunk' most már nincs is semmiféle] baí és minden úgy megy, minti a karikacsapás. A mi szövet-] kezetünknek is megvannak ai megoldandó problémái. De' azok az erőfeszítések, amelye-i két az első évben tettünk az1 emberek megnyeréséért, máris! meghozták gyümölcsüket. To-v vábbra is ezt az utat járjuk, mert tapasztalatból tudjuk,1 ho—- az emberek, ha meggyő-i ződtek valamilyen feladat1 szükségességéről és fontossá-] gáról, akkor szívesen és nagy1 odaadással meg is oldják azt. ] Faggyas János i a csökölyi Hetedik Partkongresszus Tsz elnöke* Törvényellenes volna min­den olyan eljárás, amely a dolgozó kisembereket arra kö­telezné, hogy a magántulajdo­nukban levő épületeket adják át bármilyen közéleteknek. Ilyen jogszabály nincs, tehát a szövetkezet kössön egyezsé­get az érdekelt, tagokkal az is­tállók és pajták használatára. Állapodjanak meg az épületek bővítésének, dolgában is. átalakításának Bognár György fez-elnök, Somogyfájsz. A premizáláshoz csak irányelveket adnak a fel* söbb szervek. Minden szövet­kezet maga határozza meg, hogy a közös termelés fellendítése* a terméshozamok növelése cél­jából mekkora hányadot ad az érdekelt tagoknak a terven fe­lül termelt mennyiségből. * * * Hetedik Pártkongresszus Tsz Kaposújlak. A csárdapusztai istállóra nincs szüksége a Ka­posvári Mezőgazdasá.gi Techni­kum Tangazdaságának. Az épületet leltári értékben vehe­ti át a szövetkezet. Kérelmük­kel forduljanak a Kaposvári Járási Tanács VB Mezőgazda- sági Osztályához. Ott kapnak részletes felvilágosítást az ügy elintézéséhez. * * * Petőfi Tsz, Nagykorpád. A tsz-tag kisi párosokkal kapcso­latos tudnivalókat részletesen tartalmazza a 7-es törvényere­jű rendelet végrehajtási utasí­tása 20. paragrafusának 5. és 6. pontja. Megtalálható -A me­zőgazdasági terme] őszövetkeze­tek működésének szabályai« cí­mű. 1959-es keltezésű kiad­vány 66. és 67. oldalán. NÉHÁNY SORBAN Dr. Urbányi László egyetemi ta­nár, az Állatélettani Kutató Inté­zet tudományos kutatója kétszer kétnapos tanfolyamot vezetett a múlt héten Balatonbogláron. A tanfolyam résztvevői — állatorvo­sok, termelőszövetkezeti mezőgaz­dászok és állami gazdasági állat­tenyésztők, összesen mintegy két­százan - az okszerű nagyüzemi takarmányozás szakkérdéseivel is­merkedtek meg. * * * A szenyéri Búzakalász Termelő­szövetkezeiben március 4-én meg­kezdődött a vetés tíz hold tavaszi árpa földbejuttatásával. Ahogy a talajra rá lehet mennni, elkezdik a műtrágyaszórást Is. A 160 hold állami tartalékterület felszántását megkezdték. A gépállomás a velük kötött szerződés alapján és a 45 pár lovuk készen ál1 a tavaszi munkák folytatására. Az idő rosszabbra fordulását kü­lönösen a vetésre jól előkészített 80 hold zabföld miatt sajnálják r wesztegnyői Ladi -János Te meló viszont mar a földben várja a ta« vaszt. * * * A bizei Kossuth Tsz-ben 15 hold istállótrágyázott cukorrépaföldre . kiszórták a szuperfoszfátot. A ta­karmányrépa alá megkezdték a szántást. A falu népe egybehordta már a vetőmagvakat. Ügy látja Ősz János mezőgazdász, hogy ap­rómagvakból sem lesz hiány: 150 kiló lóheremag és 30 kg lucerna­mag máris a raktárban van. * * * A cukorrépának kijelölt 20 hol­das területre már februárban, az 50 holdas burgonyatáblára pedig a múlt héten kiszórták az istállóira- gyát a csömendi Március í. Tsz tagjai, a 60 hold zab alá felszán­tották a földet, és 20 hold mákot elvetettek. A 160 mázsa petisó is megérkezett már. A szövetkezet 100 holdján a jobb terméseredmé­nyek érdekében a Talajjavító Vál­lalat mésziszappal talajjavítást vé­gez. * * * Húsz hold zabot és 10 hold má­kot vetettek el a niklai Berzsenyi Dániel Tsz-ben. 297 hold őszi ka­lászosra pétisót szórtak. 113 hol­don elvégezték a szervestrágyázásé szövetkezetben. 25 hold mákjuka tavasziak ala.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom