Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-31 / 77. szám

TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET A burgonya tápanyagigénye Ä burgonya a könnyen fel' vehető tápanyagban gazdag ta­lajt feltétlenül meghálálja, mert egyik legigényesebb növé­nyünk. Terített asztalt kíván, amikor is a tápanyagok már feltártan állanak rendelkezé­sére. Ezért különösen meghálálja a műtrágyákat és az érett istállótrágyát. Mű­trágya ma nem áll korlátlanul rendelkezésünkre, különösen a külföldről importált foszfor és kálium tartalmú műtrágyában van hiány. Nem közömbös szá­munkra, hogy az adott mennyi­ségű műtrágyát hol, milyen mennyiségben tudjuk a legha­tékonyabban, a leggazdaságo­sabban felhasználni. Kísérleteink tanúsága szerint 00 forint értékű műtrágya 100 kg szuperfoszfát és 100 kg ká- 'só adagolása mellett a követ­kező többlettermés-értékeket eredményezte: gabonánál 232, egynyári takarmánynál 260, évelő pillangósnál 340, rétnél és legelőnél 380, kukoricánál 436, cukorrépánál 720, burgo­nyánál 820 forint. Láthatjuk, hogy legjobban a burgonyánál érvényesült a foszfor és kálium műtrágya ilyen adagú alkal­mazása. Kisebb adagú alkal­mazásuk nem jár eredménnyel. Ezért helytelenül cselekszik az üzem, ha műtrágyakészletét minden növényre egyenletesen osztja el. Sokkal jobb, ha első­sorban a burgonya, cukorrépa és kukorica, valamint a takar­mánynövények nagyobb adagú műtrágyázását végezzük el. A burgonya érzékeny a nit­rogén műtrágyára is. Ezzel azonban óvatosnak kell lenni, mert túl nagy adagú nitrogén műtrágya laza sejteket ered­ményez, így fogékonyabb a ví­rus- és gombabetegségekkel szemben, túl nagy lesz a lom­bozat, s ez semmi esetre sem kívánatos. Nyéki Jenő egyete­mi docens Marietta-pusztai kí­sérleted szerint a nitrogén műtrágya megosztott alkalmazása a helyes, amikor a vetéskor, majd az első és második ka­páláskor, illetőleg töltögetés- kor elosztva adagoljuk a bur­gonyának szánt pétisót. így nem következik be a kimosó- dás sem, valamint az adago­lást is annak megfelelően al­kalmazhatjuk, amint a burgo­nya fejlettsége azt megkíván­ja. Istállótrágya alkalmazása a burgonya alá szintén helyes. Itt a következő szempontokra legyünk figyelemmel: Éretlen, szalmás trágyát te­vékeny homoktalajokon a nyá­ri trágyázásnál alkalmazha­tunk. Ősszel és tavasszal, vala­mint tevéketlen kötött talajo­kon csalás érett istállótrágyát adjunk a burgonya előtt. A trágyát ne szántsuk mélyen alá, hogy a lebontási folyama­tok zavartalanul végbemehes­Jobb munkára ösztönöz a premizálási rendszer Termelőszövetkezeteink nagy része most foglalkozik a pre­mizálási rendszer kidolgozásá­val, de több helyen már — mint például Csökölyben, So- mogytúron, Homokszentgyör- gyön — ilyen módszer szerint végzik a munkát. Megyénkben az idén alkalmazzák először széles körben a jól dolgozó ta­gok jutalmazásának ezt a mód­ját. A premizálási rendszer azt a célt szolgálja, hogy érdekeltté tegye a többtermelésben a csa­ládtagokat is. Azzal pedig, hogy szívügye lesz a tagnak a reáháruló feladatok becsületes elvégzése, növekszik a szövet­kezet összjövedelme. Az egyé­ni érdek összekapcsolódik a közös érdekkel, hiszen a töké­letesen elvégzett munka után nemcsak az előírt részesedés­hez, hanem külön anyagi ja­vakhoz is jut a tag. A premizálási rendszer for-* máját a termelőszövetkezetek]! szabadon határozzák meg,* munkájukhoz csupán segitsé-J get adnak a járási szervek. A« növénytermelésnél — különös-’ képpen a kukorica termeszté­sénél — az a tapasztalat, hogy az éves tervben meghatározott mennyiségen felül termelt ku­korica 30—50 százalékát a szö­vetkezet a tagnak adja. Az ál­lattenyésztésnél a prémiumosz­tás sokkal változatosabb képet mutat A meghatározott meny- nyiségen felül termelt tej után pénzjutalmat kapnak a fejők és a gondozók. A malacszapo­rulatnál általában az a szo­kás, hogy a terven felül ellett minden ötödik malacot vagy annak értékét kapja meg a gondozó. A hizlalásnál majd­nem mindenütt pénzjutalom­ban részesítik az állatgondozó­kat a jószág meghatározott sú­lyon felüli gyarapodásáért. A premizálási rendszer ösz­tönöz a munka minél jobb mi­nőségben történő elvégzésére, s a tagok anyagi jólétének nö­vekedésével fokozza a terme­lőszövetkezet termelését, szi­lárdítja a nagyüzemi gazdasá­got. senek. Ha a trágyát tevéketlen talajon mélyen alászántjuk, le­vegőtlen környezetbe kerül, és »eltőzegesedik«, ami feltétle­nül hátrányos. Az eddigi nagy adagú istállótrágya helyett sokkal gazdaságosabb, ha 100— 140 mázsa trágyát alkalma­zunk csak holdanként, és ha azt műtrágyával kiegészítjük, ugyanazt a hatást érhetjük el, és megtakaríthatjuk a roppant drága istállótrágya egy részét, illetőleg azt más növény alá is felhasználhatjuk. Ha ősszel vagy tavasszal szalmás, éretlen trágyát szán­tunk alá, helyesebb, ha azt kukorica alá alkalmazzuk, mert ez a növény később ke­iül elvetésre, amikorra a le­bontási folyamatok már nagy­részt lezajlanak. Ez esetben a burgonyát — főleg a kötött er­dőtalajokon — a trágyás kuko­rica után vessük. Külön kell szólni a zöldtrá­gyázásról, mert sajnos nem tulajdonítunk neki olyan jelen­tőséget, mint amilyet megér­demelne. Nem istállótrágyá­zást helyettesítő, hanem azt kiegészítő művelet. Ezért a zöldtrágyát leghelyesebb istál­lótrágyával együtt vagy leg­alább megfelelő műtrágyával kiegészítve alkalmazni. Ez eset­ben különösen a burgonyánál kitűnő hatást figyelhetünk meg, főleg a rossz szerkezetű kötöttebb talajokon. Hatása főleg a talaj lazításában, vala­mint aktív szervesanyag gazda­gításában jelentkezik, és fel­tétlenül több termést eredmé­nyez. Kérdés azonban, hogy milyen növényt használjunk zöldtrágyának. Általában tu­dott dolog, hogy a savanyú ta­lajok zöldtrágyanövénye a csillagfürt, a meszeseké a somkóró. Mindkettő termesz­tése nehezen megvalósítható a vetőmaghiány és a meglehető­sen nehéz termesztéstechnika miatt. Ezért érdemel nagy fi­gyelmet Kemenesy Ernő pro­fesszor munkája, aki bebizo­nyította, hogy a legjobb, leg­gazdaságosabb és legbiztosabb zöldtrágyanövény a naprafor­gó, különösen a tevékeny ho­moktalajokon, de a kötöttebb talajokon is. Kevés a vetőmag­igény, könnyen beszerezhető és biztosan termeszthető tar­lóba vetve. Ha istálló- és mű­trágyával kiegészítjük, hatása jelentős, ezért ajánljuk nagy­üzemi kipróbálását. Dr. Bélák Sándor a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia igazgatója Az iharosi Üj Erő Tsz kertészetében ez évben 95 ezer forint bevé­telre számítanak. A termelvé- nyek egy részének értékesíté­sére szerződést kötöttek, a töb­bit a nagykanizsai és az iha- rosberényi piacon szándékoz­ódra. István, öreglak. A föld­járadékot a termelőszövetke­zet akkor is köteles kifizetni, ha a tag betegsége vagy egyéb okok miatt rendszeresen nem vehetett részt a közös munkák­ban. A vezetőség elutasító ál­láspontja minden jogi alapot nélkülöz. * * * K. J., Polány. Családtagjai elhalálozása miatt most is át­léphet a szülei lakhelyén mű­ködő termelőszövetkezetbe. Eh­hez kérje a közgyűlés jóváha­gyását. * * * Somogyi Imre, Balatonfü- red. Balatonszabadi határában fekvő 17 hold földje hasznosí­tásáról köteles gondoskodni. Ebből a célból keresse fel a község valamelyik termelőszö­vetkezetét és a tanács végre­hajtó bizottságát. * * * özv. ígér Jánosne, Hencse. Ha tagként belépett a tsz-be, és a kö­zösbe adta földjét, gazdasági fel­szerelését, akkor munkaképtelen­sége esetén jogosult a havi 260 forintos járadékra. Ennek megálla­pítását és az összeg folyósítását a szövetkezet vezetősége kérje az Országos Nyugdíjintézettől (Buda­pest V. Guszev u. 10.) az onnan beszerezhető nyomtatványon. A munkaképtelenségi járadékot ak­kor is .megkapja, ha vejével közös háztartásban él. * * * Kovács Péter, Rakó. A tanyai belsőségben levő (háztáji) te­stületével szabadon rendelke- 1 »zik, azt el is adhatja. Ebben az •esetben azonban később ház­# táji földet nem kaphat. * * * * * Petőfi Tsz, Ádánd. Az önké- Jnyesen eltávozott tsz-tagok nak eladni. Salatabol, spenót- , kártérítésre kötelezhetők. Az bol es zöldhagymából eddig * eljárásról a közeljövőben rész- haromezer forint volt a beve- , letesebb tájékoztatót közlünk telük. Felszerelik a 3 holdas »lapunk »Termelőszövetkezeti kertészetet szórófej« öntöző J élet„ című rovatában. berendezéssel. Jogtanácsosunk írja: A termelőszövetkezetek jogi képviseletéről A több ezer holdas szövetkezeti gazdaságok­ban a különböző termelési, hizlalási, termény­értékesítési, építési szerződések szinte napon­ta adnak különböző jogeseteket. Ezeknél szük­sége látszik a jogi képviselő közreműködésé­nek, aki a termelőszövetkezet érdekében fel­hívja a figyelmet a szerződésből folyó kötbér­igény, vetőmagvaknál és egyéb szállításoknál a minőségi hiányok és a különböző kedvezmé­nyek kellő időben való érvényesítésére. Annak érdekében, hogy ezek az érvényesí­tések megtörténhessenek, az igazságügymi­niszter és a földművelésügyi miniszter együt­tes utasításában megadta a lehetőséget arra, hogy a termelőszövetkezetek közgyűlési hatá­rozat alapján állandó jogi képviseletet bizto­sítsanak. Az állandó jogi képviselet ellátásával a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbí­zottja által javasolt ügyvédi munkaközössé­get bízhatják meg. E megbízás alapján a ter­melőszövetkezet a munkaközösség részéről in­tézményes, szervezett jogi támogatásban ré­szesül. A termelőszövetkezet az állandó jogi képvi­selet ellátására szerződésben ad megbízást a kijelölt ügyvédi munkaközösségnek. A szerző­dést három példányban készítik el, és ezt a termelőszövetkezet elnöke, a munkaközösség vezetője és a Termelőszövetkezeti Tanács me­gyei megbízottja írja alá. A szerződés alapján a megbízott képviseli a- termelőszövetkezetet minden bírósági, döntőbizottsági, valamint az államigazgatási szervek előtt folyó jogvitás ügyekben. Elkészíti a jogvitás kérdésekkel kapcsolatos leveleket, beadványokat, fellebbe­zéseket stb. A termelési és egyéb szerződések­nél közreműködik a tsz érdekében, felhívja a tsz figyelmét a szerződésből adódó igények és kötelezettségek: kötbér, minőségi hiányok, időjárási körülmények, biztosítások, akadály­közlés stb., művelési előlegek és kedvezmé­nyek kellő időben való érvényesítésére. Jogi kérdésekben a szövetkezetnek állandó tanács­adója, s ha kell, a helyszínen adja meg a szükséges felvilágosításokat, kivéve a szövet­kezet belső ügyeit, szervezeti életét és terme­lési rendjét érintő kérdéseket. A termelőszövetkezetek az állandó jogi kép­viselet ellátásáért és a jogi tanácsadásért a szerződésben kikötött átalány munkadíjat fi­zetik. Az átalány munkadíj a Termelőszövet­kezeti Tanács megyei megbízottjának hozzá­járulásával a használt földterület nagyságá­nak, a tsz taglétszámának és az előre látható ügyvédi munka mennyiségének figyelembevé­telével állapítható meg. Ezenfelül a termelő- szövetkezet köteles megtéríteni az ügyek vite­lével kapcsolatos kiadásokat. Ezek a költségek az esetleg kiszállási költségekkel együtt a szö­vetkezet az átalány díjon felül terhelik. A jogi képviselet és tanácsadás pontos és lelkiismeretes ellátásáért az eljáró ügyvéden felül a munkaközösség vezetője is felelős. Az ügyvitelt a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja és az ügyvédi felügyeleti szervek bármikor ellenőrizhetik. A Termelőszövetke­zeti Tanács megyei megbízottja a láttamozás végett hozzá benyújtott szerződéseket meg­vizsgálja abból a célból is, hogy a kikötött átalány munkadíj arányban áll-e az elvégzen­dő jogászmunkával. Folyamatosan ellenőrzi a szerződésben foglalt kötelezettségek megtartá­sát, és ha azt tapasztalja, hogy a munkaközös­ség által végzett munka nincs arányban a ki­kötött átalánydíjjal, az ügyvédi Kamarának javasolja az átalány munkadíjak módosítá­sát. A szerződés időtartama egy év. KÉRDÉSEKRE VÁLASZOLUNK Medek István, Mike. Tsz-tag munkaviszonyt — kizárólag ideiglenes jelleggel — a veze­tőség előzetes hozzájárulásával létesíthet. Kérését tárja a ter­melőszövetkezet vezetősége elé. * * * Németh Ferenc, Vése. A ter­melőszövetkezet közös haszná­latába adott föld örökölhető. Az örökbehagyó elhalálozása esetén — mivel az örökös, il­letve házastársa is tsz-tag — a föld változatlanul a szövet­kezet kezelésében marad. Az örökölt ingatlant tehát nem le­het a háztáji területhez csatol­ni. Székely Józsefivé és Potonyt Istvánné, Darány. Mivel 1950— 56-ig tsz-tagok voltak, és a múlt év tavaszától ismét tag­ként dolgoznak a termelőszö­vetkezetben, nyugdíjidejükbe a szövetkezetben eltöltött első időszak — a megszakítástól függetlenül — beszámít. * * * Délceg Jenőné, Balatonkiliti. A termelőszövetkezeti tag ház­táji földre akkor is jogosult, ha idős kora vagy betegsége miatt nem vehet részt a szö­vetkezet közös munkáiban. * * * Holczinger Flórián. Darány. A helyi normák kialakításához — a munkaegységkönyv elő­írásainak figyelembevételével — joga van a termelőszövet­kezet közgyűlésének. * * * Böhm József, Mike. Háztáji föld Tcplán Lajos, Siótok. A 7-es tör­vényerejű rendelet 17,, illetve a végrehajtási utasítás 37. paragrafu- minden szóvetkezeti családnak jár. sa szerint lehetséges évközben má- j Azok a fiatalok, akik szüleikkel sík szövetkezetbe átlépni. Ehhez a közös háztartásban élnek, külön közgyűlés előzetes hozzájárulására háztáji földet nem kaphatnak. Egy van szükség. Ha enélkül költözött csalijd használatában csakis 800- Siófőkra, altkor az a szövetkezet, u;oo négyszögöl háztáji terület le- amelynek eddig tagja volt, fegyel- het Második kérdésére válaszolva ml vagy bírósági utón kártérítésre javasoljuk, hogy - mivel 70 éven kötelezheti. Javasoljuk, hogy kel-, {elüu _ öregségi járadék iránti ké. Kubu György kertész a maga készítette 13 méter hosszú üvegházban. Kurucz Etus, Löczi Jánosáé és Renge Lajosné a melegágyi palántákat öntözik es takarják, löen indokolja meg átlépési szán­dékát, s akkor megszerzi a köz­gyűlés hozzájárulását. * * * Rákóczi Tsz, Tapsony. Az érvényes miniszteri utasítás értelmében a termelőszövetke­zetek évközben munkaegység­előlegként nem fizethetnek többet, mint a tervezett része­sedés értékének 60 százaléka. A bank azért nem folyósít en­nél nagyobb összeget, hogy megóvja a szövetkezeteket a túlelőlegezéstől. * * * Nagy József, Adánd. Az SZTK- díjat csak kisipari termelőszövet­kezet tagként köteles megfizetni. Mivel azonban tagként belépett községe mezőgazdasági termelőszö­vetkezetébe, nyilvántartási hiba miatt fizettették meg a havi 36 forintos járadékot is. Kérje, hogy töröljék a tsz-tagok nyilvántartá­sából és sorolják a pártoló tagok­hoz. Amint ez megtörténik, attól az időponttól kezdve csak ktsz- tagként fizet SZTK-díjat. * * * Péterfai János, Üj var falva és Vida Imre Heresznye. Ha nem közös háztartásban élnek apósukkal, akkor mindkét csa­ládnak jár háztáji föld. Ennek mértékét — 800—1600 négyszö­göl között — a közgyűlés ha­relmét terjesztesse fel a vezetőség« gei az Országos Nyugdíjintézethez. * * * Csiker János, Szólád és özv. Pinterics Istvánné, Heresznye. Jogosultságukat a havi 260 fo­rintos munkaképtelenségi já­radékra az Országos Nyugdíj- intézet állapítja meg. Kérel­müket a szövetkezet vezetősé­ge — orvosi igazolvány mellé­kelése nélkül — közvetlenül terjessze fel a nyugdíjintézet­hez, * * * Pdpics Lajosné, Bélavár. \ háztáji terület nagyságát —» 800—1600 négyszögöl között —* a közgyűlés állapítja meg. Mi­vel férjével együtt részt vesz-* nek a közös munkában, a köz­gyűlés 800 négyszögölnél na­gyobb területet is megszavaz­hat. ­* * * Több tsz-tagnak. A háztáji gas« daságbsn — a Gazdasági Bizottsági illetve a Minisztertanács rendelke­zése értelmében — átmenetileg aa alapszabályban meghatározottnál több állatot is lehet tartani, ha a tsz-tag felesleges és arra alkalmas allataira nevelési, illetve hizlalási szerződést köt az Allatforgalmi Vállalattal. Közréműködés — el« *— | lenőrzés, tákarmánykölcsön stb. — tározza meg. A közös vagy kü- ] esetén lebonyolítási díjat kap a lön háztartás elbírálása a köz- szövetkezet, ha a háztáji gazdaság ségi tanács végrehajtó bízott- gokbgn hizlalt állatokat-egyszer«« ságának hatáskörébe tartozik, j és nagy tételben adják at. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom