Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-03 / 53. szám

/ *F=z: TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET ★ Uj rovatunk célkitűzéseiről Mai számunkban új rovatot indítunk Ter­melőszövetkezeti élet címmel. Ezzel sok ol­vasónk kérésének teszünk eleget. Foglalkozni kívánunk e helyen a közös gazdálkodás minden fontosabb kérdésével. Igyekszünk rovatunkat a termelőszövetke­zetekben alkalmazott helyes módszerek el­terjesztésére, a sikeres termelési eljárások ismertetésére, közkinccsé tételére felhasz­nálni. Közlünk cikkeket a mezőgazdasági szakemberek, a tsz-ekkel kapcsolatban álló szervek és intézmények vezetői tollából. Népszerűsítjük a szövetkezeti gazdálkodás megalapozásában elért sikereket, a közös munkában szilárdan helytálló vezetőket, ta­gokat, és bíráljuk a fogyatékosságokat, elő­rehaladásunk gátlóit. Rovatunkban hqlyjit kapnak a tsz-tagok jogait, kötelességeit magukban foglaló ren­delkezések magyarázatai. Az ilyen jellegű tájékoztatók összeállítására a Termelőszö­vetkezeti Tanács megyei irodájának jog­ügyi előadója, dr. Dárdai Árpád vállalko­zott. Készségesen válaszolunk olvasóink hoz­zánk közvetlenül küldött vagy más módon szerkesztőségünkhöz juttatott kérdéseire is. Hírek, tudósítások, riportok, elemző cik­kek egyaránt helyet kapnak a Termelőszö­vetkezeti élet című rovatban, amely heten­ként rendszeresen. minden csütörtökön je­lenik meg. Kérjük olvasóinkat, hogy kérdé­seiket írják meg szerkesztőségünknek. írja­nak arról is, hogy mit szeretnének olvasni e rovatban, és küldjenek híreket, tudósítá­sokat saját termelőszövetkezetük munkájá­ról. Rovatunknak az a célja, hogy a maga módján segítse a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás, a szövetkezeti élet kibontakozá­sát. Igyekszünk ezt a célkitűzést — olva­sóink segítségével is — valóra váltani. Több húst közfogyasztásra JOGTANÁCSOSUNK írja ★ ★ ★ fiz öregségi és munkaképtelenségi járadékról A forradalmi munkás-pa­raszt kormány 6196011. 14/Korm. sz. rendeletében foglaltak alkalmazásával a nyugellátásra nem jogosult, vagyis az újonnan belépett idős és munkaképtelen tsz-ta­gok havi 260 forintos öregségi vagy munkaképtelenségi jára­dékban részesülnek. Az özve­gyek, ha termelőszövetkezeti tagok, akkor hasonló összegű, ha nem tagjai a termelőszövet­kezeteknek, akkor havi 130 fo­rintos özvegyi ellátásban ré­szesülhetnek. Az igénylő kérelmére a ter­melőszövetkezet vezetősége olyan tsz-tag esetében tehet előterjesztést öregségi vagy munkaképtelenségi járadék megállapítására, aki nyugdíjra nem jogosult, vagy amely fér­fi 70. életévének, vagy nő a 65. életévének betöltése vagy teljes munkaképtelensége mi­att a termelőszövetkezet közös munkájában rendszeresen részt venni nem tud. Ezt a járadé­kot az e célra előállított igény­bejelentő lapon kell kérni. Igénybejelentő-lapokat köz­vetlenül az Országos Nyugdíj­intézettől (Budapest V., Guszev n. 10.) kell kérni, és kitöltés, igazolás után ugyanoda vissza­küldeni. A járadékot az Országos Nyugdíjintézet állapítja meg, és a megállapított ellátmányt havonta folyósítja. Az öregsé­gi és munkaképtelenségi jára­dékban részesülő tagok után a havi 27 forint nyugdíjjárulé- kot fizetni nem kell. Utánuk kizárólag havi 6, illetve a 3 forintos járulékot kell befi­zetni az SZTK-hoz. Nem jogosult járadékra az, aki rokkantságát szándékosan idézte elő. Nem jogosult öreg­ségi, illetve munkaképtelenségi járadékra az sem, akinek, vagy a vele együttélő feleségének havi 260 forintot meghaladó törvényszerű nyugellátása, ke-, resete vagy jövedelme van. Ebbe a 260 forintos összegbe nem lehet beleszámítani a kö­telező 120, illétve 80 munka­egységre osztott jövedelem­részesedést, a háztáji gazdaság­ból és a föld járadékból szár­mazó jövedelmet, öregségi, il­letve munkaképtelenségi jára­dék megadását nem gátolja az, ha az öregek a fiatalokkal kö­zös háztartásban vannak, mert a féntebb írt jövedelemkorlá­tozás kizárólag a kérelmező tagra, illetve a vele együttélő feleségre vonatkozik. Neíh folyósítható öregségi vagy munkaképtelenségi jára­dék annak, akinek termelőszö­vetkezeti tagsága megszűnt. Az öregségi, vagy munkaképte­lenségi járadékot abban az esetben is csak a férj részére lehet megállapítani, ha a vele együtt élő felesége is tsz-tag. Az állatok felnevelését és hizlalását szolgáló szerződések kötése során vállalatunk dol­gozói a pártkongresszusnak abból az ismert határozatából indulnak ki, mely szerint az új és a jelentősen felfejlődött szövetkezetekben már az idén is több árut kell termelni és értékesíteni, mint amennyi árut termelt és értékesített az elmúlt esztendőben az adott község. Ez a legfontosabb fel­adat, ennek kell alárendelni mindent. A feladat megvalósí­tását elősegíti árrendszerünk, termelési és értékesítési szer­ződéses rendszerünk, a 3004/ 2-es kormányhatározat A tennivalók között első he­lyen áll a sertéshizlalás fellen­dítése. Az állam jól megfizeti a termelőszövetkezetektől megvásárolt hízósertéseket. Érdemes ezzel az üzemággal foglalkozni annál is inkább, mivel viszonylag gyorsan meg­térül a befektetett költség. A sertés az az állatfaj, amely testsúlyát egynapos korától egyéves koráig 160-szorosára növeli. A szarvasmarhánál ez a súlynövekedés csak mintegy 7-szeres. Egy kg súlygyarapo­dásra a hússertés 3,8, a szarvasmarha viszont 6—6,5 kg keményítőértéket használ fel. Az elmúlt évben 95 766 da­rab sertést vásároltunk fel 104 676 mázsa súlyban. Idei tervfeladatunk 112 ezer darab sertés felvásárlása a termelő- szövetkezetektől, a tsz-tagok- tól és a még egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztoktól. E tervünk végrehajtását több ak­ció segíti elő. Megindítottuk az úgynevezett sonkasertés- nevelési akciót. Ennek kereté­ben 95—105 kg-os súlyú serté­seket veszünk át a termelőszö­vetkezetektől. Részt vállalunk a termelőszövetkezetek hízóba állítandó süldővel való ellátá­sából is. Erre a célrá 31 ezer süldőt vásárolunk fel. A me­gye erőforrásai e téren vége­sek, és már hónapokkal ezelőtt felhívtuk a régi tsz-ek vezetői­nek figyelmét, hogy a süldő­felvásárlásra megbízásukat mielőbb adják meg. Jelenleg ugyanis elsősorban az új ter­melőszövetkezeteknek nyúj­tunk ilyen segítséget. Az idei harmadik és negyedik negyed­évi szállításokhoz az alapanya­got az 1960. évi süldőnevelési Érvek vcsgy kifogások? ban belép a tsz-be, és beviszi a szükséges vetőmagot. De miért csak most? A védekezésre fel­hozott kifogások gyenge érvek. Mert a tanácselnök az ilyen hozzáállással akarva akaratlan is nehezíti egy formálódó új közös gazdaság munkáját hogy szövetkezetben jvvwvw^j-Mv.ket az öregiaki Kertészeti Tsz.1 Hetesen az elmúlt év utolsó hónapjában alakult meg a Vi­kar Béla Termelőszövetkezet. A falu dolgozó parasztjai az agitáció nyomán megértették, hogy a közös munka sokkal gyümölcsözőbb az egyéni gaz­dálkodásnál. Ezért határozták el, goznak. Tánczos István tanács­elnök azonban valamilyen ok] miatt nem támogatja kellően a; szövetkezetei. Pedig a felsza­badulás előtt ő is Somssicb gróf birtokán cselédeskedett a] falu lakóinak egy részével együtt. Bevitte ugyan a fel-] szabadulás után kapott nyolc hold földjét a szövetkezetbe,] de a belépési nyilatkozaton', csak az ő neve szerepel. 5 elvégezni a vagyon é; Vajon mi az oka annak,í a végzett munka nyil- hogy még mindig nem láttad vántartását, könyve­be azt, hogy az 5 feleségének^ lését. A női könyve- a nyolc hold bevitt föld után? lók között csaknem a a szövetkezetben a helye?1, legfiatalabb Ahogy ő mondta, egy kis fél­reértés csupán. Ugyanis ő a' szabály szerint pártoló tagként, írta alá a belépési nyilatkoza-' tot, és azt valaki kijavította., Ezen feldühösödött, és úgy vé-1 lekedett, hogy felesleges alá-] írni a feleségének is. mert úgy] is ő fogja elvégezni a rendes, tagként szereplő tanácselnök; számára kimért munkát. De vajon annak mi az oka. hogy a vetőmagot még mindig, nem adta be, s az utolsók kö­zött kullog? — Az, hogy még nem tudtam időt szakítani a1 kukorica morzsolására mondja. Amikor összegeztük a szó­ban for°ó dolgokat, elismerte./ Reménykedett, hog\ hogy hibát követett el. és meg-J szülő fa úja, Kisgya- ígerte, hogy felesége a napok-1 Ián u amíotkezeti KÉRDÉSEKRE VÁLASZOLUNK Március 15. Tsz, Távbeszélőt saját költségén szereltethet be a termelőszö­vetkezet. Írásbeli kérelmüket adják be a helyi postahivatal­nak, s onnan az továbbítja a posta kaposvári műszaki fenn­tartási üzeméhez. A kérelem nem tekinthető szerződésnek, tehát ha a tsz sokallja a költ­ségeket, vagy az egyéb feltéte­leket nem tudja elfogadni, ak­kor visszaállhat távbeszélő be- szereltetési szándékától. * » * Zöldmező Tsz, Szentgáloskér. Aratógépet csak gépállomások és állami gazdaságok vásárol­hatnak. Termelőszövetkezetek­nek ilyen munkagépet nem tud adni az állam. * * * Molnár János, Kaposvár, Vízmű telep. A csokofnyavisón- tai Kossuth Tsz-be bevitt 8 k. hold földje után földjáradék illeti meg. Mivel tagként lé­pett be, és idős kőra, illetve keresőképtelensége miatt a közöá munkában részt venni nem tud, ezért kötelés a terme­lőszövetkezet a szociális alap­ból anyagilag támogatni és háztáji területét adni. Helye­sen teszi a tsz, ha 1600 négy­szögölnyi háztáji földet ad, és azt meg is művedteti. * ♦ » Oj Élet Tsz, Segesd. Ha a szövetkezetbe lépett egyes ta­Rácegres. | szüksége, akkor lehetővé kell tenni, hogy a tag egyénileg ér­tékesítse a lovakat. Ebben az esetben azonban köteles a közgyűlés által megállapított értékhányadot — 20—35 száza­lék — a fői nem osztható szö­vetkezeti ala.p javára befizet­ni. Aranykalász Tsz, Jákó. A homoki takarmányok közül az édescsillagfürt termesztését ja­vasolják a mezőgazdasági szak­emberek. A vetőmagigénylést haladéktalanul küldjék meg a Kaposvári Járási Tanács VB Mezőgazdasági Osztályára. * * * ZSárecz Pál, Bolhó. A 7. tör­vényerejű rendeletbén meg­szabott földingatlan beviteli kötelezettség vonatkozik a pár­toló tagra is. Eszerint a termelő- szövetkezetbe földdel belépő pártoló tagnak is joga van ah­hoz, visszatartsa a neki meg­járó háztáji területet, amely a közgyűlés határozatától füg­gően 800—1600 négyszögöl le­het. A tsz-be bevitt többi föld­je után föld járadékban része­sül. Ha háztáji terület iránti kérelmének teljesítését megta­gadná a termelőszövetkezet ve­zetősége, akkor forduljon pa­naszával a Barcsi Járási Ta­nács VB Mezőgazdasági Osztá­lyához. • * * Egyetértés Tsz, Hollód. A tanács kezelésében marad, azt termelőszövetkezet nem kap­hatja meg. ’ * * * Szíva Ferenc, Balatonúilak. A Balatonmárián levő be nem épített telket is be kell adnia közös használatra az újlaki szövetkezetbe. Ezt a területet visszatarthatja háztáji gazda­ságában, de ha mértéke a köz­gyűlés által megállapított 800—1600 négyszögölet megha­ladja, akkor lakhelyén nem kaphat háztájit. Célszerűnek az mutatkozik, hogy háztáji földet Balatonújlakon kérjen, a villatelket pedig adja ki kis- haszonbérbe a termelőszövetke­zet. E terület után is fizet a tsz földjáradékot. akció lehetőségeinek felhasz­nálásával igyekszünk biztosí­tani. A kocák igen fontos értéket a népgazdaságnak. Ezért igyek­szünk elősegíteni a kocaállo­mány megóvását és fejleszté­sét. Ezt a célt szolgálja az 1960. évi kocatartási akció. A tsz-ek törekedjenek arra, hogy saját kocáik szaporulatából nyerje­nek hízóba állítandó süldőket. Javasoljuk továbbá az úgy­nevezett átfutó kocatartás megszervezését, a hizlalás so­rán alkalmasnak talált koca­süldők tenyésztésbe fogását. Üj termelőszövetkezeteink egy részének nem áll módjá­ban azonnal kialakítani a kö­zös sertéstenyésztést és -hizla­lást. Ezekben a közös gazdasá­gokban — a kormányhatározat értelmében — átmenetileg en­gedélyezni kell a háztájiban az alapszabály kereteit megha­ladó számú sertés tartását, il­letve hizlalását is, ha azokat a tsz-tag az államnak fogja el­adni. Az 1960. évi háztáji ser­téshizlalási, a háztáji kocatar­tási és süldőnevelési, illetve az 1961. évi határidős sertésszállí­tási és süldőkoca hitelezési ak­ciót evégből indítottuk meg. A háztáji gazdaságok szerződé­ses sertéshizlalásában anyagi­lag érdekelt a termelőszövet­kezet is. A sertések árát a tsz- tag, a nagyüzemi felárat pedig a termelőszövetkezet kapja meg. A felárat a közös sertés­állomány megteremtéséhez szükséges férőhelyek bővítésé­re használhatják fel. Érdemes tehát ezzel az akcióval foglal­kozniuk a termelőszövetkeze­teknek. és szükséges, hogy megfelelő mennyiségű takar­mányt adjanak a tsz-tagoknak szerződéses sertéshizlaláshoz. Takarmány, süldő és hozzá­értés — ez szükséges ahhoz, hogy megyénk tanácsi irányí­tás alá tartozó mezőgazdasága a múlt évinél több sertéshúst adjon közfogyasztásra ebben az évben. Bízunk abban, hogy a termelőszövetkezetek min­den tőlük telhetőt elkövetnek ennek megvalósítása érdeké­ben. Urai Ferenc az Allatforgalml V. igazgatója gok lovára a közösnek nincs malom továbbra is a községi Néhány sorban­Brosúrában adták ki a me- , lu négy közös gazdaságának gyei pártbizottság februári ülé- ] egyesüléséből jött létre A sének anyagát. A kiadvány —' mintegy 1500 holdas szötetke- amely a termelőszövetkezetek zetnek két univerzális erőgépe megszilárdításáról szóló hatá- van, s még egy traktort szán- rozatot és mezőgazdasági tér- dékoznak vásárolni. A tsz öt melés növelésének irányelveit tagja most ismerkedik meg a tartalmazza — tegnap jelent1 gépek vezetésének és kezelése­mig. ; nek tudnivalóival a helybeli * * * 1 állami gazdaságban. Az elmúlt évben 28 holdon j * » * termelt konyhakerti növényé- \ nyolcvan Ivóidon termelt do­ILONKA, A FŐKÖNYVELŐ Megyénk termelö- ! szövetkezeti könyve­lői közül 150 a nő. < Mindnyájan igyekez- ) nek lelkiismeretesen i elintézni a közös gaz­daságok pénzügyeit, a kis- gyaláni Petőfi Ter­melőszövetkezet sze­rény, szőke főköny­velője, Göndöcs Ilon­ka. 1957-ben érettségi­zett a Kaposvári Közgazdasági Tech­nikumban. Dolgozott a göllei földműves- szövetkezetnél is, s munkájáért mindig a legnagyobb elisme­résben részesítették. Amikor Colié terme­lőszövetkezeti falu lett, felkérték, hogy vállalja el a k^zös gazdni) kö.yvelő teendőit.. De ő várt. községgé alakul, s ak­kor hazatér, ha hív­ják. Így is történt. Egyik napon felke­resték munkahelyén a kisgyalániak: — Ilonkám, gyere haza, légy a mi tsz-ünk könyvelője! A boldogságtól alig tudott szóhoz jutni, a bizalom örömköny- nyeket csalt szemébe. Ilonka pár napi a té- pelödött is magában, egy kissé megillatő- dött a nagy megtisz­teltetéstől, sokat töp­rengett, vajon el tud- ja-e látni felelősség­teljes munkáját. Azonban hamarosan döntött. — Hazame­gyek, hiszen azok hívnak, akiket any- nyira szeretek, akik­től a városi élet csa­logató fénye sem tud elszakítani. Göndöcs Ilonka ha­zatért véglegesen. Ta­valy március óta fő­könyvelő, s irányítja két könyvelőtársát. Eddig végzett mun­kája igazolta ráter­mettségét. Fiatal ko­ra ellenére a' megye legjobb tsz-könyvelői között tartják szá­mon a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályán. Ha valaki az 1400 holdas gazdaság felől érdeklődik nála, mintha nyitott könyv­ből olvasna, úgy so­rolja a számadatokat. Ismeri a falu apraját, nagyját, minden örö­mét és gondját. Még azt is számon tartja, hogy ebben a falu­ban a 100/ tsz-asszóny és leány sokszor a férfiakat is megszé­gyenítő szorgalom­mal 'dolgozik. Szülei szintén tagjai a szö­vetkezetnek, igy hát otthon van, tőlük minden este értesül a történtekről. Az első zárszám­adást is az elsők kö­zött, a legnagyobb gonddal állította ösz- sze. Segített a me­gyei összesítők elké­szítésében. is. Sok pa­lánták sízepen fejlődnek a melegházban. A kertészet — a számítások szerint, — 881 ezer forint bevételt ad. dolga mellett igyek-^vakat elvetették, s szik időt szakítani ar­ra is, hogy a KISZ■ szervezet munkájá­ból részt vegyen, Nem elégszik meg tu-\ dúsával, állandóan képezi magát, mer vágya mérlegképe; könyvelői tanfolyami vagy talán a Közgaz-r, dasági Egyetem lene-]" lezó tagozatának el-, végzése. Elégedett lehet ke-, resetével Göndöcs Ilonka,. Nyolcszáz fo­rint* állami támoga-1 tásl kap havonta, és] a szövetkezetben munkaegységet ír-] nak javára. Csaknem* kétezer forint havi' jövedelme mellett, azonban az teszi őt' boldoggá, elégedetté, hogy azok között az ismerős emberek ícö-i zött dolgozhat az új és szebb élet kialakí­tásáért, akiket oly ragaszkodóan szeret, akik bíznak benne. Az idén 63 holdra bővítik ker­tészetüket az öreglakiak. A tér- „„„ ,if melvények értékesítésére meg- ^0^^984 605 "To7m^ érték- kotottek a szerződést. A mag- ben 668 ezer darab cigarettát hányt a szuloki Kossuth Tszi Átadott a Nagyatádi Dohány­beváltónak 662 mázsa 32 kiló kis is kapott a szövetkezet. A kaposmérői Üj Élet Tsz nagy gondot fordít a kellő - * - | mennyiségű takarmány meg­A biissűi Üj Tavasz Tsz. 50 j termelésére. Kukoricát például férőhelyes növendék-marha is- j mintegy 300 holdon termelnek, tállót, két 20 férőhelyes sertés-1s M'ösheremagga! vetnek fe- fiaztatót és 200 férőhelyes sül-! lül 176 holdat. 60 hold cukor- dőszállást meg hizlaldát, va- répára is szerződtek, hogy mi- larrdnt 10 vagonos favázas ku-I n^l több répefe.iet és répaszele- kukoricagórét épít az idén. A j tót etethessenek fel állataik- szövetkezet tagjai rövidesen kai. befejezik az építkezéshez szük­séges faanyag kitermelését. Az idei termelési feladatokat megvitatta a tsz tagsága, s a ■ ■ - | munkák jobb elvégzése céijá­A Siófoki Járási Tanács leg- fői a fogatosok számára is ki­utóbbi ülése megvitatta a tsz- ' ^elölték azt a területet, arae* ek zárszámadásának, múlt éri ilyen egész évben fognak dol- gazdálkodásának tapasztalatait. I gozni. A szövetkezeték saját erőből I * * * több mint 3 millió 650 ezer forintot forditoitak beruházá­sokra. Földjáradékra 3,2 millió forintot költöttek. A tanácsülés felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a családta­gokat, főleg a nőket fokozot­tabban vonják be a közös munkába. A kutasi Második ötéves (Káplár)ÍTerv Termelőszövetkezet a fa Az elmúlt évben 22 termelő- ! szövetkezetben vezettek be kettős könyvvitelt. Az idén összesen 84 tsz alkalmazza ezt a könyvelési módszert. Számos új és jelentősen felfejlődött termelőszövetkezet tért rá a kettős könyvvitelre. A mező- csokonyai Üj Erő Tsz-ben Wolf Sándor gyakorlott szám- viteli szakember vállalta ezt a munkát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom