Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-24 / 71. szám
Csütörtök, 1960. március 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP Szaktantermeket rendeztek be a Kaposvári Iparitanuló Iskolában Az év elején átadták az új tantermeket a Kaposvári Iparitanuló Iskolának. Megszűnt a sokat emlegetett helyiséghiány, s az intézet vezetősége a tanulókkal hozzáfogott a szaktantermek kialakításához. Egy- egy tanteremben az illető szak- tantárgynak megfelelő szemléltető eszközöket, ábrákat helyeznek el. Ez nagyban megkönnyíti az előadó munkáját, S hozzásegíti a tanulókat az anyag jobb megértéséhez. Eddig három tantermet rendeztek be: a villamosipari, a szakrajz- és a női-férfiszabók részére készült el a szaktanterem. A szemléltető eszközök a sikerültebb félévi vizsgamunkákból és a szakmunkásvizsga előtti úgynevezett remekekből tevődnek össze. A villamosipari szaktanteremben az autóvillamossági, a rádióműszerész és autószerelő szakmákkal kapcsolatos berendezések láthatók nagy üveg- szekrényekben. Fémipari szakrajz óra. Kecskeméti Sándor szakrajz tanár az óra elején visszakérdezi a feladott anyagot. A villamosipari szaktanteremben Vermes Vilmos szaktanár villamosipari szakmai ismeret órát tart. Érdekes a női-férfiszabók ték-ala©anyagok vannak. A tanterme. Az üveges szekré- falitáblákon, melyeket a sza- nyekben anyagminták és fes- bő szakelőadó, Végh István készített, különböző szabásmintákat láthatnak a tanulók. Szakköri foglalkozáson pedig elkészítik azok kicsinyített modelljeit Még magyar népviseletbe öltöztetett baba is van a teremben. A szabó- és hímzőtanulók munkáját dicsérik az ízléses hímzett borítóval ellátott osztálykönyvek, és a termek ablakain levő függönyök. A szemléltető eszközök készítéséhez néhány vállalat nagy segítséget nyújtott. Használhatatlan, hibás berendezéseket, jelentéktelen értékű motorokat, kapcsolókat ajándékoztak az intézetnek. Ezzel természetesen saját szakmunkás-utánpótlásuk nevelését is elősegítették. Remélhető, hogy ezután sem marad el támogatásuk, sőt még több vállalat igyekszik segíteni az intézetnek a további szaktantermek kialakításában. „A mi párttitkárunk“ C orsa, élete egybefonódott ^ felszabadult hazánk tizenöt évével. Mindig ott állt, ahol szükség volt rá. Töretlen akaratú ember Vörös József, a pusztaszemesi Búzakalász Termelőszövetkezet párttitkára. Pedig... Igen, a beszélgetésben sokszor visszakanyarodunk ehhez a szomorú dátumhoz. 1940-ben elvágta a vonat a két lábát. Életkedvét azonban nem. Műlábat kapott, s hihetetlen akarással megtanult vele járni. Még szántott is így később. Leküzdeni az akadályokat, bármilyen nehezek is, nem megriadni tőlük — ez az elve. Apró termetű ember. Fején barna kucsma, nyaka körött kopott sál. Kis stuccolt bajuszát néha végigsimítja. Barnás szeme mosolygós. Halkan, de lendületesen beszél. — Hát képzelje csak, az ispánt meg a jegyzőt választották be a földigénylő bizottságba. A tízholdasoknak még ötöthatot akartak adni, a proletároknak vagy semmit, vagy — hogy kiszúrják a szemüket — egyet, másfelet Olyan nincs! — mondtam. — Tessék a törvényt megtartani. 1 Keményen rájuk támadtam. Erre lemondtak Az új bizottságba én is bekerültem. Mi aztán végrehajtottuk annak rendje és módja szerint a földreformot. Persze sok hercehurca volt a földigénylésnél. Én azonban tudtam: nekünk kell győzni. S így is történt Vörös elvtárs negyvenhatodik évében jár, a sok szenvedéstől azonban idősebbnek látszik Kisebb-nagyobb megszakításokkal negyvenhét óta párttitkár, ötvenig a községben volt, aztán elkerült Tabra. Megválasztották a Szabadság- harcos Szövetség járási titkárának Majd a Kereki Gépállomásra került párttitkárnak. Egy idő múlva lemondott, mert beteg lábával nem bírta a sok munkát. Ötvenkettőben újra megtették titkárnak K ereidben. ötvennégyben, amikor a kiüti és a kereki gépállomás egyesült, s nagyon messze kellett volna járnia, hazament, ötvenhatig a pártvezetőség tagja volt. Az ellenforradalom után először Dinnyés Ferenc lett a párttitkár. Azonban elhelyezték, s őt választották meg helyette. Azóta ezen a poszton áll, s igyekszik minél jobban végezni munkáját. T avaly március 6-án alakult meg Pusztaszemesen a Búzakalász. A »proletár negyed-« a szervezés idején azt üzente Vörös elvtársnak: »Ide csak egymaga jöjjön, Józsi bácsi, nem kell segítség, magának sorban aláírunk.« A mostani elnökhöz, Kiss Horváth Józsefhez ment be először. Éppen takarmány ozott. Amikor végzett, átmentek Pintérékhez. Már mindenki ott volt, s egymás után alákanyarították nevüket a belépési nyilatkozatra. Az emberek jól ismerik Vörös elvtársat, tudják, hogy mindig helytállt, bíznak benne. Ez az előbbi eset is ezt példázza. Sokszor elhangzik az emberek szájáról: a mi párttitkárunk így, a mi párttitkárunk úgy. A pusztaszemesiek érzik, hogy közülük emelkedett, nőtt ki Vörös elvtárs, s őértük tevékenykedik. Mióta a közösben dolgozik a falu népe, még jobban érzik e szavak értékét: »A mi párttitkárunk ... -« — Most következik a legnehezebb munka — mondja Vörös elvtárs —, az emberek nevelése. Mindig azt mondom a tagoknak: nincs itt semmi ördöngösség, úgy kell dolgoznunk, mint egyéni gazda korunkban, szívósan, lendületesen, lelkesen, akkor könnyen elérhetjük célunkat. Lény eg eA Kaposvári Textilművekben január óta hét olyan brisen jobb helyzetben vagyunk* mint a múltban: gazdag tapasztalataink vannak. Tudjuk* mit kell tenni, s mit nem a tsz-ben. A vezetésről elmondhatom, hogy egységes. Mindannyian azon munkálkodunk* hogy többet és jobbat termeljünk, szebbé tegyük parasztjaink életét. Elújságolja, hogy nemrég alakult egy KISZ-brigád, tizenöten vannak benne, többségében lányok. Sokat jelent, hogy akad néhány ember, aki szinte szárnyakat ad a munkában a többieknek. A fiatalok példája bizonyára ragadós lesz, az idősebbek se akarnak lemaradni mögöttük. — Sokat vitatkozunk egy-egy döntés megszületése előtt. - A kívülálló ilyenkor talán azt gondolná, mindjárt hajba is kapunk. Persze erre nem kerül sor, csak keményen védi ki-ki a maga igazát. Nincs szükségünk fejbólogató jános- kodásra, mert ebből kár s nem haszon származik. A viták nem öncélúak, azért beszélünk meg mindent töviről hegyire, hogy a tagságnak mind jobb és szebb legyen az élete. TVT int az apa a gyermeké1,1 ről, olyan szeretettel, rajongással beszél Vörös elvtárs a termelőszövetkezetről, dédelgeti a szavakat, mielőtt kiejti. Bármiről van szó, csak- visszakanyarodik ehhez a témához. öröm tölti el, amikor a terveket, a lehetőségeket sorolja. Aki így szereti, ennyire sajátjának érzi a közöst, megérdemli, hogy a tagok büszkén nevezzék a »mi párttitkárunknak«. L. G. lési verseny feltételeinek kidolgozására. Hét brigád hüsd a „Szocia lista brigád“ címért a Texi ii m ü vek ben XS$SXSXXX%XSSSSSXSXXSXSSXXSXXXXXSSX!eXXSSSSSXSXXSXX%XXXXSSXX&SÍXSXSSS$X$SXXSSSSSXSSSXSSiXSXx% gád alakult me§. ame>y a »Szogcialista brigád« címért küzd. <Már akkor, amidőn a ládasze- tgezők brigádja létrejött, hangsúlyozták a dolgozók, hogy a A WAQNER-OQY. Ez 21. Irta: Jan Petersen Fordította: Baló László Hennig csak tátog, aztán nyakán török mintás sál tar- hogy itt összetalálkozunk*; * még egyszer elolvassa a levél kállik. Tudtam — mondja még mindig fölé írott címet, és kiviharzik A nyomozó megvárja, amíg elfogódottan. — Köszönöm a az előszobába. A konyhaajtó kissé eltávolodik, majd a járó- levelét... nyitva, Siebertné a gázrezsó kelők közé vegyülve nyomába — Én pedig köszönöm, hogy előtt áll, és a nyeles serpenyő- szegődik. eljött! — viszonozza Inge. ben rotyogó tükörtojásokat fi- tj ennig megáll a kétlaká- Hangja kimért. ■LA in, Rövid, feszül' — Akkor talán mégis, biztos, amit mond? — Igen! feleü Hennig szenvedélyesen, majd halkabban£„£zocjaiis|:a brigád« címért teszi hozzá: — Napok óta ku-í , , . , . tatom a címüket a rendőrsé-<ídkainak harcolni, gen, a bejelentőhivatalban, mindenütt.* * Inge hálás pillantást vet fiúra. Arca ellágyul, fénylik. — Mondjon él mindent —: i A ládaszegezők példáját követték a gyárban mások is. Hiszen kézzelfogható eredmé- szemejtnyek bizonyították aránylag * rövid idő alatt, hogy milyen kérleli Hennig. — Megteszi? tfnagy megtakarítás érhető el A lány igent bólint «akkor, ha egy brigád minden gyeli. A lépések koppanására aa sos kis ház egyilí ajta- Rövid, feszült csönd, hátrafordul, és a serpenyőt ja előtt. Ez az! Az "ajtón két Inge rajtaütésszerűen ja Hennig elé tartja: rajzszöggel felerősített név‘— Most akar elmenni? .:: jegy: Dr. K. Wagner. Hennig Várjon! — kiáltja kétségbe- megnyomja a csengőgombot esetten. De többet nem mond- Kisvártatva belülről léptek hat. Hennig mindkét kezével közelednek, s feltárul az ajtó. megragadja a derekát, félfor- Wagnemé kérdő,pillantására a dulatot pörög vele együtt: — fiatalember udvariasan moso- Nincs időm, nem érek rá! — lyogva szólal meg: mondja, és míg Siebert mama — Jó estét!..: Bocsánat görcsös egyensúlyozó mutatvá- Wagner kisasszonnyal szeret- nyokat végez a serpenyővel, nék beszélni. Hennig már kint is van a fo- Az asszony néhány pillana- lyosón. Az asszony elképedve tig fürkészve, bizalmatlanul néz utána. nézegeti. — Mi üthetett belé megint? — Kihez van szerencsém? — Aztán megA több millió lakosú Ber-*tagja egymást segítve, egyet- lin szívében vagyunk, s^értve egy célért dolgozik, körös-körül mégis temetőig a fonó I. gyűrűs B-brigádja csend van. Csak a szel szárnyán 5. , érkezik olykor-olykor távoli?15 ezt tartja' hhhez persze ala- az autótülkölés, villamoscsilli:nge-£óos nevelőmunka kell. Ezért lés elhaló hangja. ZFüipovics Jánosné, Kígyóst Azt, hogy itt valaha utca 8 Margit, Horváth Irén, Ráckeveit, amelyben emberek laktak%vei Teri, Ambrus Erzsi, Bö----- — erről járkáltak, csak a romoktól *röczfci Rózsa, Kollárovics Ans emmdt? — kérdi gúnyosan In- megtisztitott, szabadda tett ko-£ ge. — Vagy maga ezt talán csiút íelzi- Aszfaltburkolata, csak ellenőrzésnek nevezi? ... s°k helyütt megrepedt. A repe kérdi: — Mondja, mit akarnák apámtól? Miért üldözik? Hennig értetlenül néz lányra. — Üldözik? Az apját? — Tényleg nem tud na, Kollár Magda és Nemzetes Mária brigádtagok vállalták, aj* hogy részt vesznek a politikai dudva. A kocsiutat szegélyező/oktatáson, elolvassák az Októromok, a rozsdás, kormos, meg->K - _ . .« fn( . 15 eben vihar című könyvet, Ki érti ezt? — tör ki hangosan. A hórihorgas nyomozó egy ** fórfidivatüzlet kirakata előtt álldogál, és látszólag nagy figyelemmel szemléli az ízlésesen elrendezett holmikat. Mindennapos látvány: egy fiatalember, aki inget néz ki magának és hozzávaló nyakkendőt. Ám ezt a fiatalembert ebben a pillanatban édeskeveset érdekli a kirakat; valójában az üzlet melletti ház kapuját artja szemmel. Fiatal házaspár lép a kirakat elé. — Én ezt venném meg... Mit szólsz hozzá? — mutat az asszonyka egy tarkakockás sportingre. — Jól állna neked, és nem is piszkolódik olyan gyorsan! kérdi. — Talán valamilyen ha- — Ellenőrzés? * : Házikuta- tóságtól jött? Hangja aggodal- tás!..: — hebegi aztán. — Ha hiszi, ha nem, azt se tudom, másán cseng. Hennig a fejét rázza. — A lányom nincs idehaza* — Nincs? Kár... Köszönöm. Akkor majd máskor jövök — mondja barátságosan a fiatalember, és indul. Wagnemé gyorsan becsukja az ajtót. A utóreflektorok fénye Szerencsére az apámat figyel- késekben buján nő a fű és meztették, így aztán csak a házkutatásig jutott a dolog! ... ..., .... , .a«.. ö . Hennig egy darabig szóhoz ®&*ult vasgerendák égnék iavaslate alan gem jyrt; redo osszevisszasaga közt ís^m igauvezetö javaslata alap mindenütt dúsan burjánzik agján megnéznek egy-egy filmet, gyom. Egy magános utcai lám-; pa sárgás fényétől a környező; romok kísérteties árnyakat » ,... vetnek, s ettől még kietle-$ger Ilona’ AU Julla’ Horvath nebb, félelmetesebb ez a rom világ. vizsgálódva miről beszél! Inge hosszan, nézi: — Nézze. *: Én mindig nagyon becsültem magát! — mondja most már enyhültebb hangon. — Ha nem így lenne, "w™ ueiontom nem írtam volna magának ... hoznak egymáson. majd megvitatják azt. A II. brigád tagjai: Illés Sára, GeiJánosné, Tóth Katalin, Culek Rózsa, Neubauer Jánosné kö- A lámpaoszlop két »utca« ke-^vették az I. brigád példáját. reszteződésénél ** pásztázza a széles úttes- Még mindig nem akar nyíltan tét. A megállóhoz villamos kö- és becsületesen beszélni ve- zeledik. _ _ lem? Hennig az utcakereszteződés- Hennig hallgat. áll, mögötte^Alt Júlia, Horváth Jánosné, Vala mikor eiger Ilona igen J0 ered“ hatalmas üzletház állhatoítJmennye\ akaria elvégezni - ezen a sorkon. A lámpaoszlop Őszakmásító tanfolyamot, Neu- mellett, a másik utca kocsiút-^bauerné pedig a gimnáziumot, jának szélén nagy tábla: A de-^A keresztorsózók brigádja A hallgatás mokratikus övezet határa.» nél áll, a villamost és a meg- nyomasztó, ezt maga is “érzi, Szemb^U^ig”arú"ttest túlol-^Ma;'or KárolVné> Király Etel, ,, ' . 0 ^ 'in , . .,, 7 — özemDen peum az unies.i ~ ~ allot kémleli. Senki sem száJt de hiaba - mintha egy látha- dalán egy másik táblán angoljKovács Rózsa, Imre Irén, Gel/-\ Á -fiQifolnm'hAr Km£>T THTK-ELJ.“ t3,t]p'r% ^ _ z __ _ _ __ *>. . ... ............. _ . _ l épés kát. Aztán mégis erőt vesz male. A fiatalember ,smét jáikál tatlam kéz összeszorítaná a tor- nyelvű szöveg: You are ente-X’encsér Gyózoné, Orbán Rózsa, ni kezd. AUg néhány után felragyog az arca: a sarkon Inge kanyarodik be. Hennig futólépésben siet elébe. — Jó estét! — köszön rá a lányra vidáman, de kissé za- A hórihorgas fiatalember vartan is. Inge csak most vetüstént felismeri a kanun kilépő Neumannt. A vegyész kalap nélkül van, gondosan elválasztott világosszőke hatá most is kifopásta'anul S’mnl fejbőréhez. Világosszürke trenoskíMát /•sorosan húzott öv fogja le, gam. — Kérem, higgyen nekem — könyörög — Az egész üzemben senkinek sincs semmi baja szí észre, földbegyökerezett “ apjával Soha nem hallotlábbal megáll. U!"k sp™ hazku1tf.teíÍro - sem — Jó estét' — rebegi, aztán üldözésről. Az eltunesuk mmtétován kezet'.jt TTennisnek. ^enki előtt rejtély. Senki sem és továbbsiet. A fiatalember érti! mellé «regélik. Inge arca mérhetetlen cso_ Nem hiába reméltem, dálkozást tükröz, ring the American Sector. A demokratikus övezet felölj! a homályba burkolt romok; mentén egy férfi bukkan fel. Menet közben többször óvato-j san körülnéz. Neumann. A beomlott betontömbök fe-3Ü lé tart. ternyire övezet végét jelző táblától. beomlott betontömbök c. j- ? irt. Már csak néhány mé-??r°f ? *eÍedus Ir!n .l . , T'e a többiek termelési nre van a demokrrV-us i. . , (Folytatjuk.) Hegedűs Istvánná — ügy véli, hogy nevelőmunkával elmélyítik egymás között az egymás segítésének Iszép programját. Arra törekszenek, hogy a most még 100 százalék alatt teljesítő Kovács is el- eredíényének színvonalát. 5 Ált"tában minden brigád 'nagy gondot fordított a terme-( Az előfonó 104 százalékra teljesíti tervét, és a minőségi egyenlőtlenségi mutatót nem engedi 10 százalék fölé emelkedni. A gyűrűsfonó brigádja 101 százalékra teljesíti tervét, és vállalták, hogy a kö- tözési minősítés nem lépi túl a 3,9, a kötözési idő pedig 0,056 percnél nem lesz rosz- szabb. A lánccsévélő, a ládaszegező, a gyűrűsfonó brigádjainak termelési versenyére is főként a terv túlteljesítése, a minőség javítása, a takarékoskodás, a reklamáció mentes munka jellemző. A célkitűzések 1 százalékos túlteljesítése 1 pont nyereséget, nem teljesítése 1 pont veszteséget jelent a brigádnak. Pontozzák a politikai nevelőmunkában elért eredményeket is. Ha például az előfonó brigádjának minden tagja jelen van a politikai oktatáson, 5 pontot kap. Fia valamelyik hiányzik, 2 pontot veszt. A termelési tanácskozásokról való hiányzás 1 pont veszteségnek felel meg. Ha mindenki jelen van, 3 pontot kap a brigád. A dolgozók kérték, hogy vezessenek naplót a brigád minden napjáról. Az üzemi bizottság eleget tesz a kérésnek. A brigádnaplók hamarosan elkészülnek. Első lapjukon a brigád megalakulásának jegyzőkönyvét és a versenyvállalást lehet megtalálni. A többi lap rovatai arról adnak majd számot Eitler György versenyfelelős tájékoztatása szerint, hogy a brigád miben tűnt ki, mit tett naponként a kitűzött célok megvalósításáért. Helyet kap a naplóban egy-egy brigádtag külön teljesítménye, példamutatása is. A munkp^ri- gádok versenyét a napló ’ 'apján havonta értékelik. Az azonban majd csak az év végén dől el, hogy melyik nyert« tá a »Szocialista munkabrigád« címet.
