Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-22 / 69. szám
Kedd, I960, március 22. s SOMOGYI NÉPLAP Mindig1 az emberek között Nehéz, nagyon nehéz össze- az állattenyésztés biztos és fő nak. Meg kell keresni azt az foglalni, miből is áll egy mezőgazdász feladata, hiszen nemcsak szakmai irányítónak, hanem embernek is kell lennie, embernek, aki törődik mások apró-cseprő, vagy nagyobb gondjaival. Talán összefoglalva ez lehet a summája a Balogh Bajossal, a tapsonyi Rákóczi Termelőszövetkezet mezőgazdászával folytatott beszélgetésnek. — Részletesen elmondani munkámat, hosszú lenne — mondja —, összefoglalni pedig nem könnyű. Mert minden egyeS nap más, és minden napnak megvan a maga sok-sok gondja. Töpreng, gondolkodik, végigsimítja haját, mely már csaknem teljesen fehér. — A legfontosabb munka — folytatja megfontolva — a tervek oly módon való elkészítése, hogy azok a legjobban megfeleljenek a helyi adottságoknak, a legnagyobb jövedelmet biztosítsák mind a tagságnak, mind a szövetkezetnek. Mi itt Tapsonyban a múlt évben részben megvetettük az állat- tenyésztés alapját, s a bevétejövedelemforrása egy nagyüzemi gazdaságnak... A növény- termesztésben a fokozott műtrágyahasználatot igyekeztünk meghonosítani, s ez meg is látszik: nagyon szépek az őszi vetéseink. — Hogyan telik el egy napja, mondjuk például a mai? — Reggel korán megyek az állatokhoz, megnézem, nincs-e valami rendellenesség vagy probléma. Bizony időbe telik, míg a négy majort végigjárom. Persze, ha szükséges, délután utat, ami a tagsággal való teljes megértéshez vezet.... Elhallgat, elgondolkodik. Talán arra az időre emlékezik vissza, amikor ide került, azt az utat idézi, amit ő is végigjárt, talán sokszor már nagyon fáradtan. — A mezőgazdász legyen ott mindenütt — mondja. — Sokan talán nem hiszik el, de igen fontos, hogy az ember még a legjelentéktelenebbnek látszó dolgokra is gondot fordítson, és mindent megmagyq,A TRANSZtVILL kommunistái szívügyükké teszik az újításokat ................ .. „ „ rázzon. Legyen figyelmes, és visszajövök ida. Ha meg- fogadja kedvese^ yyha v’alaki nem mezőgazdasági, hanem jön a jó idő, menetközben a növényápolási munkákat is ellenőrzőm. Ma? — kérdezi visz- sza. — Ma a göbölyöket má- zsáltuk. Bevezettük ugyanis a premizálási rendszert, és máris az a tapasztalat, hogy nagyon eredményes ez, noha meglehetősen gyenge minőségű a takarmányunk. Ezért még inkább megérdemlik a gondozók a prémiumot, amit rendszeresen havonta fizetünk. Miközben rágyújt egy cigarettára, halkan folytatja: — Az a véleményem, hogy ha a szakember becsületesen, lek nagy részét ebből szerez- odaadóan dolgozik, nem lehet zük. Ennek megfelelően nagy baj a gazdaságban. Az embe- gondot fordítunk a szálastakarmány- és abraktermelésre. Azt nem kell magyarázni, hogy bármilyen más problémával fordul hozzá segítségért, tanácsért. Persze mindehhez türelem kell... A jó munka egyik alapja a megértés. Erre törekszünk, és hiszem, hogy sikerül megvalósítani. — És ha elérték, akkor mi lesz a feladata? —• használom ki a lélegzetvételnyi szünetet. — Meggyőződésem, hogy akkor nagyobb lesz a munkakedv, s könnyebb lesz nekem is; akkor azért megyek az emberek közé — mert továbbra is oda kívánkozom —, hogy kedélyesen elbeszélgessenek és együtt örüljek velük. Még csak anyszíwel-lélekkel képviseli érdeküket, szívesebben dolgozrek, ha látják, hogy valaki nVd: aki ilyen pályára megy. vagy már ott van, az nagyon szeresse mesterségét, szeresse az embereket, és érezze, hogy neki csak akkor lesz, akkor lehet jó, ha a közösség minden tagja megelégedett. Ezen pedig sokat kell munkálkodni. V. M. Ács Ferenc, a kaposvári postahivatal I. sz. Műszaki Fenntartási Üzem dolgozója kábel érpárak bővítését végzi a Sztálin utcában. 1959 JANUÁRJÁBAN egy újítást se kellett bejegyeznie az újítási felelősnek a TRANSZVILL kaposvári telepén. Megváltozott a vállalat profilja, villamossági cikkek gyártására tértek át. S a munkásoknak még nem volt kellő gyakorlatuk, tapasztalatuk. Februárban jelentkezett az első fecske, majd egyre szaporodtak a jelentkezők. Év végéig 27 újítást adtak be. Kezdetnek nem volt rossz. A vállalat a használható újítások bevezetésével 29 ezer forintot takarított meg. Az idén változott a helyzet. Még negyedév vége sincs, s már 15 újítást őriz Csiszér András újítási felelős naplója. Hogy minek köszönhető ez a nekilendülés? Az embereknek már kisujjában van az új gyártmányok készítésének tudománya. Tisztába jöttek a villamossági cikkekkel. Jöhet hát a munka könnyebbé tétele, a gyártmányok minőségének javítása. Az újítók e célok megvalósítását szándékoznak munkájukkal előmozdítani. Fenyvesi Béla minőségi ellenőr például olyan nagy jelentőségű újítást dolgozott ki, aminek a TRANSZVILL összes telepein váló bevezetése több százezer forint megtakarítást hoz. Az átvezető szigetelőkhöz, ár- bockapcsolckhoz igen sok porcelánszigetelőt használ a vállalat. Szállításkor sok megreped, megsérül belőlük, s ki kell Rí állattenyésztés fejlesztése és kertészet létesítése a jtatoslai Búzakalász Tsz idei tervéken (Tudósítónktól.) A barcsi járás egyik legrégibb szövetkezete a patosfai Búzakalász Tsz. Helyes gazdálkodásukkal a múltban is szép eredményeket értek el, tavaly például 40 forintra rúgott az egy munkaegységre jutó részesedés értéke. A szövetkezet használatában levő földek talaja kiválóan alkalmas takarmánynövények, így lucerna, lóhere és kukorica termesztésére. Mindez alap arra, hogy állattenyésztésüket továbbfejleszthessék. 78 szarvasmarhát és 550 sertést már hizlalásba állítottak. Fé1 rőhely-gondjukat úgy oldják meg, hogy saját erőből építenek 1000 mázsa széna befogadására alkalmas pajtát, és egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót. Az állattenyésztés fejlesztése mellett gondot fordít a szövetkezet a kertészet kialakítására is. 20 hold uborka és 10 hold cukorborsó termelése szerepel tervükben. A terveket Patosfán a tagok szorgalmas munkája valósággá érleli. Megvan a lehetőség arra, hogy az előirányzott 45 forintos munkaegységet elérjék, s ha lehet, túl is szárnyalják. selejtezni. Fenyvesi Béla újítása lehetővé teszi a sérült szigetelők kijavítását, mázráége- téssel. AZ ÚJÍTÁSI KEDV EGYRE NÖ, mind többen adják be ötleteiket. Akkor hát minden rendben van már? Nem egészen. A vállalat előtt nagy feladatok állnak: a lehető legjobban ki kell használni a kapacitást, fejleszteni kell a technológiai eljárásokat, emelni kell a gyártási színvonalat. Az újítások, ésszerűsítések számottevően segíthetik a műszaki fejlesztés meggyorsítását. Most készül a TRANSZVILL 1. számú telepén a műszaki fejlesztés terve. Az újítások révén tavaly elért munkaidő-megtakarítás kétszerese került az idei tervbe. Ez nagyon szolid, kissé bátortalan tervezés. Jóval bátrabban lehetne az újításokra támaszkodni. Persze ehhez az újítók nagyobb támogatására lenne szükség. Ebben az esztendőben 15 újítást adtak be. A fizikai dolgozók közül csak négy újított. Legalábbis az írás erről tanúskodik. Vagy talán másképp áll a dolog? — Az újítások elbírálása lanyhán megy — mondja Magyar József, a pártvezetőség tagja. — Sok dolgozó a szekrénybe rakja az elkészített újítást, nem adja be, mert — úgymond —■ minek nyújtsam be, csak ráülnének. Ezt a hangulatot az okozta, hogy az utóbbi időben meglassult az újítások elbírálása. Általában péntekenként tárgyalják meg a telepen az újítások ügyét. Előfordult, hogy jó néhány péntek eltelt a bizottság összeüléséig. Míg Jáger elvtárs, a telep vezetője betegeskedett, Tóth Géza főmérnök nyakig ült a munkában. Volt olyan hét, hogy egy-két napot töltött csak a vállalatnál. Varga István párttitkár behívatta az újítási felelőst, s megkérdezte: miért nem kezelik lelkiismeretesebben a dolgozók újításait. Csiszér elvtárs válaszában a vezetőmérnök nagy elfoglaltságára hivatkozott. A párttitkár szólt Tóth Géza főmérnöknek is, hogy üljön végre össze a bizottság. Március 4-én sikerült is hat újítás sorsát eldönteni. Magyar József annak tulajdonítja az elbírálások lassúságát, hogy gyatrán megy a véleménybeszerzés. Sok újítást Budapesten a törzsgyárban véleményeznek. Főleg azokat, melyek a galvanizálással, szerkezeti változtatással foglalkoznak. — SOK MÜLIK A VÉLEMÉNYEZŐKÖN — magyarázza Varga elvtárs —, ha nagyobb felelősségérzettel vennék kézbe a dolgozók újításait* nem késlekednének annyit* hamarabb tűzhetnék ki az újítás tárgyalását. Azt hiszem* nekünk, kommunistáknak is lényegesen többet kell az újításokkal foglalkoznunk. Sürgősen napirendre tűzzűk az újítások helyzetének megtárgyalását. Erre a megbeszélésre a legjobb újítókat is emghívnánki — Egy-egy újítás sokszor apró dolognak tűnik. Ha sok van belőle, mégis jelentősen megkönnyíti a termelés emelését, a műszaki fejlesztést. Ezért legyen szívügye a kommunistáknak az újítás — egészíti ki Magyar elvtárs a párttitkár szavait. Varga elvtárs nemrégiben beszélt Horváth Gyulával, a műszaki osztály vezetőjével. Azt kérte, hozzanak össze a műszaki osztályon egy olyan gárdát, amely segíti az újítókat. Nagyon sok dolgozó akad* aki talpraesett, épkézláb ötletekkel rendelkezik, csak a kivitelezésben bizonytalan. Ha segítené őket valamelyik műszaki, az újító elgondolását hamar megvalósíthatnák. Hol vannak az ígért gépek? A fonyódi Magyar Tenger I Termelőszövetkezet területileg j a Lengyeltóti Gépállomáshoz j tartozik. A gépek elosztásakor} a szövetkezet két univerzális, A I egy gumikerekes és öt lánctal- | pás traktort kapott. A tél vé- j gén mindkét univerzális gép I megérkezett a szövetkezetbe, j Sajnos, akkor, még munkát nem tudtak nekik biztosítani* Most azonban megváltozott £a helyzet. Megjött a jó idő, s Friese pillantása megakad A dakszlit úgy húzza a nyak-/37- ígért gépekből egyetlenegy ""N az egyik csomaghálón, aztán szíj, hogy lélegzeni is alig tud,Sse;m érkezett meg, mely a sür- ' fürkészően siklik végig az egy- de azért feszíti a pórázt, to-5§?s munkákat el _ tudná végez- mással szemben ülő urasokon, vább ágaskodik, és mellső lá-«n*- Áz^ ősszel is elmaradt 200 A félig leeresztett ablaknál baival a levegőben kalimpál, ^hjád őszi^ mélyszántás, ™ert egyik oldalon egy idősebb asz- szony ül, mellette egy fiatalabb, ölében kisbabával. Szemben vele öreg bácsi tartja pórázon dakszliját, tőle balra egy fiatal lány ül. Jámbor pasasok — gondolja Friese, és tekintete visszaível az üres csomaghálóra a gyerekes asszony feje fölé. A padok közé lép. — Bocsánat... Engedjék meg — mormolja, és a bőrtásNER-ÜGY 19. írta: J an Petersen — Fordította: J Baló László Az idősebb nő megsimogatja^^"®re^fs Károly főmezőgazdász a kisbaba gömbölyű, bársonyostsz° nélkül máshová irányítot- arcocskáját: <*ta Fonyódról a gépeket. A borA többiek csivitelésétől, uj- bejönnöm! Ez a Friese az ide- — Friese! *:: Friese! _kiáltj ongó sikolyoktól és csengő geimen táncol — fut át az ja aztán, kacagásától kísérve most egy agyán* — Jövök, König űr! pufók arcú, pöttöm barna kis- Friese tekintete még nyug- Friese odamegy, König a lány fordul meg. A gyerekek talanabbul ugrál, mint más- mellette álló kis áílványra int: rendezgetik a kört, aztán új- kor* . — Ezeket már becsomagolból rákezdik: — Minden rendben van, Fe- hatja. Lánc, lánc, eszterlánc. -. * der sónak, árpának, zabnak már a főidben a helye. Mindennap kérjük a gépállomást, a járási tanács mezőgazdasági osztályát, de úgy látszik, igyekezetünk hasztalan, kérésünk süLissyk legtöbbje már fordulva köröz; akire még nem — Minden rendben lesz! — állvány legalsó polcán"régimó- került sor, büszkén kering, jelenti ki türelmetlenül Feder.- dl, hasas, csatos bőrtáska. A mint aki valami óriási dolgot — Pontosajggriegbeszéltem Jä- felette levőn öt »Sűrített pa- hajtott végre. :S gerrel. Már várni fogja magát radio som« feliratú konzervdoPénz volna karika, kanka a BMW-yel! „ . . _ 007 sorakozik. Mellettük gyújForduljon ki - Azzal faképnél hagyja Fne- tozsinor. set. és a helyiség hátsó vége Friese előhúzza a táskát; A kicsik egy kétlakásos csa- felé tart, ahol két férfi dolgo- előbb a gyújtózsinórt teszi be- ládi ház előtt játszanak. Az zik egy karimázógépnél. Ép- le, aztán nagyon vigyázva, kö- egyik ablak mögött dr. Wag- pen egy ezüstszürkén csillogó rülményesen az öt »konzervet«. ner áll. Pillantása elsiklik a konzervdoboz fedelét zárják A hatodikkal König épp most gyerekek felett, messzire le. A gépet hajtó kis motor fá- készül el, ráragasztja a címkét, száll, valamilyen meghatáro- radhatatlanul duruzsol. lesimítja, és óvatosan a többi zatlan pont felé, vagy talán Feder figyelmesen nézi mun- mellé csúsztatja a táskába, egyszerűen a levegőbe. Ujjal kájukat. Azok ketten rá se he- — Kész? — kérdi Feder, idegesen dobolnak az ablak- derítenek, minden figyelmű- — Kész — feleli röviden deszkán; a csilingelő gyerek- két a dobozra összpontosítják, fiatalember, hangokra — ki tudja, miért — — Vigyázat!. = * Vigyázz, te! Feder Friesehez fordul, szinte metsző fájdalmat érez* — sziszegi az egyik. — Ha ez a — Tehát a baumschulenJaj, de kedves kis szerzet- vágy! — gügyögi, aztán a ma-: mához fordul: — Kisfiú vagy: kislány? i — Fiú! — feleli a fiatalasz-: szony, mint aki azt mondja:L, nahát, ez csak természetes, *u*e*cre talal. arca ragyog a büszkeségtől. 2 A Magyar Tenger tagjaiban A szakasz többi utasa is szó-«pedig megvan az igyekezet. Az rakozva figyeli a kisfiú és a$árpa alá a talajelőkészítést, foerosff helyezi. lökés rázza meg a kocsit, az A fiatal lány felemelkedik utasok előre-hátra dülöngél-^kezet és a saját érdekükben helyéről. nek. Az egyik férfinak egy ki-újszívesen vetnének kézzel is* — Tessék leülni! — mondja sebb forma, átkötözött kartonodé nincs megfelelő vetőgépük, barátságosan. doboz esik a térdére, majd on-§,r , , . ,. , ... — Nem, nem, köszönöm — nan a földre. A férfi ijedten£Vajon tevedtek volna, mikoi motyogja Friese. — Én... néz a feje fölé, a csomagtartó-8az elmúlt esztendőben bizal- majd csak elálldogálok. ra- Néhányan mosolyognak a/mat helyeztek a gépállomás — Üljön csak le! — erőskö- jeleneten, mire egy nő rosszel-gdolgozóiba? Elfelejtették dik a lány. - Ügyis mindjárt loan megjegyzi: _ ^Lengyeltótiban úr? — kérdi gondterhel- — Igen! — feleli Friese, azA Gréték, Hannák, Lilik és ten. Nehogy ott kelljen topog- tán odacsoszog az állványhoz, ^ .. Fa <ua a wkifelé nőm eratía hohniyal az utcán! pillantása végigfut rajta. Az kát óvatosan a csomagtartóba kutya Jat^a^ ^yszerre «™$gasolást elvégezték. A szövetleszállók. Csak semmi feltűnést! Csak semmi feltűnést! — villan át Friese agyán. — Köszönöm szépen — mosolyog a lányra, és összegyűrt arcán a redők — No, no. A fejére is eshe-£ hogy mar tavaly tett volna... " «hét normálholdat meghaladó Friese rémülten mered a ma-gvolt az egy holdra eső gépi ga bőrtáskájára, remegő uj-^munka nálunk? Az idén 6,3 Egy munkásforma férfi ki_£n°rmalhold Jut egy hold szana még mélyebbnek látszanak, hajol az ablakon, néhány pil-£tóra- Mikor kívánják teljesíteLassan, öregesen leül a felajánlott helyre, táskájára sandít, amely kissé hintázik a csoFriese bólint Hátra sem fordul az ajtónyí- vacak itt felrobban, sízétveti az wegi övezethatárnál! Az álló- magtartóban maid a mellette lás zajára. A felesége jön be egész épületet! más előtt! nesztelen léptekkel, s szorosan Magas, karcsú, értelmes ar- mögéje áll. cú fiatalember, orrán keret- Ne tépelődj már annyit... ”él,küli szemüveg Mint a töb- Wagmer fájdalmas pillantást hielten, rajta is feher munkaköpeny. lanat múlva visszaereszkedikjSni a tervet? Hogyan biztosítja helyére és megnyugtatja a ko-«a gépállomás a szövetkezet terméseredményeinek növeléülőket kémleli. A fiatalasszony kekszet ad A vonat már mozgásba len- kisbabájának. Az öreg bácsi dűlt, de Friese, kezében dakszlija izgatottan követi a hasas bőrtáskával még min- mozdulatait, farkát csóválja, vet az asszonyra: iw^yujr. ^ dig a szakasz ajtajában áll. aztán hirtelen kétlábra áll. Az — Ez a bizonytalanság az Társa akár az apja is lehet- szeme végigfut a padsorokon, asszony újabb kekszet húz elő idegeimre megy! — panaszol- ne; Gyér haja egeszen szürke ülőhelyet keres. retiküljéből, és csettintve a ja. — Nem tudom, folytatha- mar- A szakasz megtelt, vala- tacskó felé nyújtja; a kutya tam-e a munkámat. Nem tu- -» A mindenségit! — szakad mennyi ülőhely foglalt. Meleg mohón odakap. dóm, mi lesz velünk... Min- ki belőle a fiatalember meg- van. Az utasok dohányoznak, dig csak azt mondják: várni, jegyzésére. — Még csak ez egyesek beszélgetnek, olvasvámi, várni. hiányzik! . nak, masok bóbiskolnak. A Federt, délután estébe hajlik: csúcsF eder bosszús pillantáso- A szemüveges kiegyenesedik. esi utasait; — Semmi... Csak piros a2 szemafor! «set? A következő percben a^.vo-5 Sok szó hangzott már el a not ismét elindul. ágépi munka alkalmazásáról, az^iäÄhiSlft^ Ilyen ÍrányítóSStÜ megállt, a két lábon álló8azonaan nem csoda, ha a tagdakszli az oldalára pottyant ./Ságban meginog a bizalom. És Még most is szűköl az ijedt-jjmég egy: Lengyeltótiban, OrÄ- “* «?.<• szony újabb keksszel kínálja.$^a*an nem *s kívánna olyan — Mausi, elég volt a koldu- az idősebb nő pedig most neki tanagy erőfeszítést, hogy valami lásból! — szól rá szigorúan a gügyög; gazdája, és mert a kisbaba a _ Megijedtél. k át küld a közeledő fér- megfordul; észreveszi £ felé. Csak ide ne kéne soha biccenj forgalmi idő* kutya felé hajlik, és a saját kekszét is odanyújtja, rövi- debbre fogja az állat pórázát. kutyuska?. Ne félj, nincs semmi baj! ... (Folytatjuk.) ÍFonyódnak is jusson! Jani János a fonyódi Magyar Tenger Tss mezőgazdásza.