Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-20 / 68. szám
VILÁG PROLETÁRJAI ’EC'7"*'’'*'7 r^TEK' Som ogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA NVII. évfolyam, 68. szám. ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1960. március 20. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Bírálat és hat ása (3. oldalúm A huszonegyedik kályha (4. oldalon) Kulturális melléklet (5—6. oldalon) Rejtvény — humor (7. oldalon) ESZMÉNK ELOH ARCOSAI £A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata hazánk felszabadulása 15. évfordulója megünnepléséről 1918 októberében a magyar nép a munkásosztály vezetésével véget vetett az imperialista háborúnak, megdöntötte a Habsburgot^ uralmát hazánkban, s megteremtette a köztársasagot. 1919. március 21-én a magyar proletariátus győzelemre vitte a népfelszabadítás és a nemzeti függetlenség eszméjét, amely 1849- ben a nemzetközi reakció túlereje miatt nem valósulhatott meg. A munkásosztály azonban nem elégedett meg 1848 követeléseinek megismétlésével, a polgári demokrácia kivívásával. Most már nemcsak a feudalizmus maradványait kellett felszámolni, hanem a kapitalizmust megdönteni. S a Tanácsköztársaság kikiáltása a tőkések és földbirtokosok hatalmának felszámolását jelentette, a társadalom szocialista átszervezését, szövetség kötését a forradalmi mozgalom élén haladó Szovjet- Oroszországgal. Magyarországon 1918 novemberében alakult meg a kommunista párt, és 1919. március 21-én már kikiáltották a proletárdiktatúrát. A gyors siker kútforrása az volt, hogy a párt helyesen fejezte ki, amit a nép gondolt, választ adott a munkásosztály, a parasztság égető kérdéseire. Hazánk munkásosz-, tálya a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a világon másodikként teremtette meg a proletárdiktatúrát. 1919 tavasza új, boldog, reménnyel teli napokat hozott a sokat szenvedett magyar népnek. Történelmünkben először 41 évvel ezelőtt vette birtokába a fő termelési eszközöket, s hajtotta végre a kisajátítást. A nyolcórás munkaidő bevezetése, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének alkalmazása, a betegekről, öregekről, gyermekekről és anyákról való gondoskodás új kor kezdetét jelentette. A tanácshatalom államosította az iskolákat, ingyenessé tette az oktatást, lehetővé tette a dolgozóknak és gyermekeiknek, hogy egyetemeken, főiskolákon tanulhassanak. A színházak, múzeumok, hangversenytermek megnyitották kapuikat a dolgozók előtt. Somogy megye sem maradt le az országos események mögött, sőt büszkén mondhatjuk, sokban előttük járt, példát mutatott. Megyénk munkás- és parasztmozgalmainak, forradalmi harcainak legdicsőbb napjai zajlottak le akkor. A nagybirtok hazánkban átokként ülte meg az embereket. A földterületet 203 család bitorolta, s majd százezer nincstelen és törpebirtokos nyo- morgásra kényszerült. 1918 őszétől ezért harcoltak egységesen a földmunkások, nincstelenek és munkások a latifundiumok felszámolásáért. 1919. február 25-én a Munkástanács átvette a Mezőgazdasági és Ipari RT 44 ezer holdas birtokát, március 4-én pedig megalakította Somogy első termelőszövetkezetét. Hat nap elteltével, március 10-én a munkásság magához ragadta a hatalmat. Latinka Sándor vezetésével direktórium alakult, és átvette a város, a megye vezetését. A Tanács- köztársaság kikiáltása nagy változásokat hozott megyénkben is: a munkásság vezetői rendeletet alkottak az ifjúmunkások helyzetének javítására; a hercegi, grófi kastélyokba, a Balaton-parti nyaralóhelyekre proletárgyermekeket vittek üdülni; Somogy- jádon tüdőszanatóriumot állítottak fel; élelmiszersegélyt küldtek Budapestnek; munkáslakásokat, iskolákat építettek; 35 ezer kötetes megyei könyvtárat, munkás zeneiskolát létesítettek. A békés építőmunka azonban nem volt zavartalan. A Magyar Tanácsköztársaság rövid, 133 napos fennállása alatt szakadatlan harcot folytatott a külső és belső ellenséggel. Az imperialisták intervenciós háborút indítottak a magyar nép ellen. Munkás- osztályunk vezetésével a dolgozó nép hősies honvédő harcot kezdett a külső ellenség ellen. Néhány nap alatt 90 ezer munkás és paraszt lépett a Vörös Hadseregbe. Veszélyben volt a szocialista haza, meg kellett védeni. Dicső harcok kísérték a proletár-hadsereget. A túlerő és árulás azonban mégis megpecsételte a Tanácsköztársaság sorsát. Kedvezőtlenül hatott a munkásság ügyére, hogy az akkori történelmi körülmények miatt nem alakulhatott ki közvetlen fegyveres összeköttetés a 14 imperialista állam' intervenciójával harcban álló Szovjet-Oroszországgal. A Tanácsköztársaság leverése után üldözték, kínozták a haza legjobbjait, de kiölni belőlük azt a reményt, hogy a márciusi napok egyszer visz- szajönnek, nem tudták. S 1945-ben, amikor a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat a fasiszta iga alól, újra nekiláthattak a magyar munkásság ügyének folytatásához. 1919 vívmányai életre keltek ismét, új hajtásokat eresztettek. Az 1956-os októberi ellen- forradalmi lázadás azt akarta a nemzetközi imperializmus segítségével megismételni, amit 1919-ben a Horthy- fasizmus tett — a kapitalizmus restaurációját. Az ellen- forradalmi restaurációs kísérlet azonban nem sikerült, mert 1956-ban más volt a helyzet az országban, és nemzetközi méretekben is döntően megváltoztak az erőviszonyok a szocialista rendszer javára. Az ellenforradalom leverésében nagy szerepe volt annak, hogy a magyar nép öntudatos, haladó erői a szocialista tábor országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak segítségére támaszkodhattak. Holnap lesz 41 esztendeje, hogy kikiáltották a Tanács- köztársaságot. Ezen a napon hálával emlékezünk mindazokra, akik életüket áldozták a munkásság ügyéért, a szocialista hazáért, s ezzel utat mutattak a jövő nemzedéknek. 1960. április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját. Kemény és sok áldozattal járó harcokban a szovjet hadsereg ezen a napon szabadította fel hazánkat a hitleri fasiszták és magyar csatlósai uralma alól. Az azóta eltelt másfél évtized sorsfordulót jelentett népünk életében: a dolgozó nép a hatalom birtokába jutott. E 15 év alatt — áldozatos építő munkája eredményeként — a magyar nép nagyobbat lépett előre, mint történelme során évszázadok alatt bármikor. Felszabadulásunk évfordulóján a magyar dolgozók hálatelt szívvel emlékeznek azokra a magyar és szovjet hazafiakra, akik életüket áldozták, vérüket hullatták népünk szabadságáért, hazánk függetlenségéért; megemlékeznek azokról a román, bolgár, jugoszláv katonákról, akik a szovjet hadsereg oldalán bekapcsolódtak az országunk területének felszabadulásáért folyt harcokba; megemlékeznek azokról az amerikai, angol és más nemzetiségű katonákról, akik itt estek el a fasiszta imperializmus ellen folytatott háborúban. Országunkat ma a proletár nemzetköziség eltéphetetlen szálai fűzik össze a szocialista országokkal. Erőnket egyesítve, egymást segítve küzdünk a béke fenntartásáért, a népek közötti békés egymás mellett élésért, s dolgozzunk azért, hogy békés versenyben bizonyosodjék be: a szocializmus, a kommunizmus fölénye a kapitalizmus felett. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány — a Magyar Szocialista Munkáspárt javaslatára — hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából elhatározta, hogy a Szovjetunió és a nemzetközi munkás- mozgalom nagy ünnepét, november 7-ét — az eddigi munkaszüneti napok meghagyása mellett — fizetett munkaszüneti nappá nyilvánítja. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megtisztelő kötelességének tekintette, hogy nemzeti ünnepünkre meghívja felszabadítónk és nagy barátunk, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nagyra értékeli a dolgozók százezreinek azt a törekvését, hogy a szocialista alkotó munka újabb sikereivel készülnek hazánk felszabadulása 15. évfordulójának megünneplésére. Felhívja az állami és társadalmi szerveket, az állampolgárokat, hogy méltó keretek között ünnepeljék az évfordulót, s ennek külső jeleként lobogózzák fel a köz- és magánépületeket. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány javaslatára — április 4-e alkalmából kitüntetésben részesít olyan dolgozókat, akik példamutató eredményeket értek el a szocialista építömunkában, a néphatalom erősítésében. Ezen kívül meg kell állapítani és április 4-e alkalmából ünnepélyesen ki kell hirdetni, hogy »a szocialista brigád« címért folytatott munkaversenyben mely brigádok érdemelték ki a megtisztelő cím viselésének jogát. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elhatározza, hogy a felszabadulás évfordulója alkalmából koszorúzzák meg a Magyarország területén elesett hősök síremlékét, továbbá rendezzenek központi díszünnepséget, katonai díszszemlét és fogadást. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ős a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából üdvözli a magyar dolgozókat, kívánja, hogy a magyar—szovjet barátság jegyében ünnepeljék legnagyobb nemzeti ünnepünket, s érjenek el további sikereket a szocializmus építésében. Budapest, 1960. március 18. DOBI ISTVÁN sk. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dr. MÜNNICH FERENC sk. a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke. Fegyverea testületek baráti találkoxója Felszabadulásunk közelgő 15. évfordulója alkalmából rendezték meg szombaton este a néphadsereg központi klubjában a budapesti fegyveres testületek és az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok baráti találkozóját. A magyar és szovjet részről elhangzott üdvözlés után a bolgár rádió hazánkban vendógszereplő énekkara, a belügyminisztérium Dun^ művészegyüttese, a munkásőrség kórusa és a magyar néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese adott nagysikerű műsort. (MTI) A MEGYEI TANÁCSÜLÉS MÁSODIK NAPJÁN megyénk mezőgazdasága ötéves fejlesztési tervének irányelveit vitatták meg Az oktatási intézmények felújítására öt év alatt 40 millió forintot fordítunk Kétnapos ülést tartott a Somogy megyei Tanács. Az ülésen megjelent és felszólalt dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter, a megye országgyűlési képviselője, Szécsi János, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Oczel János, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és Szirmai Jenő, a megyei pártbizottság első titkára is. (A tanácsülés első napjáról tegnapi számunkban adtunk tudósítást.) A megye művelődésügyi helyzetéről szóló beszámoló feletti vita alapján határozatot fogadott el a tanácsülés a köznevelés és közművelődés megjavítására. Az oktatási intézmények felújítására 5 év alatt 40 millió forintot használnak fel. Állami és társadalmi erőből 80 pedagóguslakást építenek, a kollégiumi helyeket 200-zal bővítik. Az óvodai helyek számát az elkövetkező években 75 százalékkal növelik. Nagy gondot fordítanak az óvónő és szaktanárképzésre. öt év múlva a művelődési otthonok száma 200 lesz a megyében. 1965-ig a jól működő otthonokat a termelőszövetkezetek veszik át. A könyvtár- hálózat növelése nyomán öt év múlva 400 ezer lesz a könyvtári könyvek száma. A megyei tanácsülés foglalkozott a VII. pártkongresszus irányelvei alapján a tanácsok- munkájának megjavításával, HÍRADÁS BOLHÓRÓL Mozgalmas élet az irodában (Kiküldött munkatársunktól.) Szombaton a kedvezőtlen időjárás miatt nem lehetett folytatni a mezei munkát. A tagság egy része a tűzifa hazahordásával foglalkozott, a többiek pedig váltott beosztással az építkezéshez szükséges faanyagot szállítottak a fűrész- gatterhez. Plantek Mihály és Berkei János fogatosok az oltott mészre hordták lajtokban a vizet. A volt uradalmi istállóban, ahol a vetőburgonyát csíráztatták, a hűvösre fordult idő miatt az elnök ismét be- fűttetett- a kályhába, nehogy kárt okozzon a hőmérséklet- ingadozás. Zsárecz Sándor és Zsifkó György sertésgondozók az anyakocákat délelőtt is, délután is meg járatták a legelőn. A jártatás után az anyakocaszállás melletti takarmányelőkészítőben tisztára mosott betonkádakban elkészítették a takarmányt es esti etetéshez. Az anyakocák a zab- és kukoricadarából való keverékből, melyben a mezőgazdász által megszabott takarmánysó is van, naponta egy kiló 80 dekát kapnak. A darálást a szövetkezet saját darálójában Kovács István tag végzi. A szövetkezet irodájában mozgalmas az élet. Harmath Pál, a szövetkezet mezőgazdásza a földterület térképét készíti. A különböző táblák másmás színűek, jelezve, hogy milyen növény kerül a táblába. Gombaszögi Jenőt, a tsz elnökét már többen várják: Vu- cseta Sándorné, Virovecz Fe- rencné, Gyurokovics József, Jandrók József és még sokan mások. Az elnök a fahordásnál, az anyakocáknál és. a darálónál járt, benézett a burgonyatároló helyiségbe is, és ellenőrizte a hőmérsékletet. Visszatérve az irodába, készségesen állt a tagok rendelkezésére. Vucseta Sándorné adta elő először idejövetelének okát. A családból ketten tagjai a szövetkezetnek. Ő nem tag. Szeretne elmenni valahová vidékre dolgozni, ehhez kéri a szövetkezet engedélyét. Az elnök mosolygva mondja a fiatalasszonynak, hogy elengedik, de ha megunja a távol- létet és visszatér, mindig szívesen látják. Virovecz Ferenc- né és Jandrók József felvételüket kérik a szövetkezetbe. Amikor aláírják a belépési nyilatkozatot, és ügyüket elintézve távoznak, az elnök, a pár hónappal előbb még tízholdas gazda, megfontoltan mondja a szavakat: — Ma még akadnak párán, akik úgy gondolják, hogy a közös munka nem hozza meg gyümölcsét. Mi nem tartjuk vissza őket. Hadd menjenek, próbálják meg az életet máshol. Tudjuk, hogy az eredményes munka és a földszeretet úgyis visszahozza őket közénk. valamint a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei tervével is. A kétnapos tanácskozás utolsó napirendi pontjaként a megye mezőgazdasága 5 éves fejlesztési tervének irányelveit vitatták meg. Határozatot fogadtak el a termelőszövetkezetek megszilárdításának feladatairól, a szövetkezetbe lépett dolgozó parasztok szocialista öntudatának kialakításáról és a mezőgazdasági termelés növeléséről. A megye közös gazdaságai az idén 4500 vagon kenyérgabonát, 112 ezer hízott sertést, 540 ezer hektoliter tejet és 50 millió darab tojást adnak a népgazdaságnak. Szemes kukoricát 125 ezer holdon termelnek, silókukoricából pedig akkora területet vetnek be, hogy a termésből számosállatonként 10 köbméter siló jut. Az állami segítség felhasználásával, valamint a termelő- szövetkezetek saját erejének igénybevételével ez év végéig minden közös gazdaságban megteremtik a közös kocaállomány részére szükséges férőhelyet. Az eredményes növénytermesztés céljából két fő tájegységet alakítanak ki a megyében. A dél-somogyi homokháton főleg a burgonya, a másikon a takarmány-, gabona- és ipari növények termesztését helyezik előtérbe. Hetven közös gazdaság foglalkozik burgonya-vetőgumó előállításával 3 ezer holdnyi területen. Az állattenyésztésben a meny- nyiség növelése mellett nagyobb gondot fordítanak a minőségre. Harminc közös gazdaságban alakítanak ki mintatenyészetet, s 1965-ig minden 100 kataszteri hold szántóra 35 szarvasmarha és 17 tehén jut. A jövő év végéig 210 községre terjesztik ki a mesterséges termékenyítést, és 1965-ig a közös tehénállománynál egyedenként 3 ezer literes tejhozamot érnek el.
