Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-19 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 67. szá-rt. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1960. március 19. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Két hozzászólás a Somogyi Néplap cikkéhez (3. oldalon.) Jövő heti rádióműsor (5. oldalon) „TECHNIKAFALVA" (6. oldalon) t Somogy művelődésügyének helyseiét vitatták meg a megyei tanács tegnapi ülésén Tegnap délelőtt kétnapos megyei tanácsülés kezdődött Kaposvárott. Megjelent a ta­nácsülésen dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter, a megye országgyűlési képviselője, Szé- csi János, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa és Szirmai Jenő, a megyei párt- bizottság első titkára is. Dr. Kassai János, a megyei tanács v. b.-titkára ismertette a végrehajtó bizottság munká­ját, majd Hornyák Mihály el­nökhelyettes közölte az ülés résztvevőivel, hogy Somogy megyei pártbizottság első tit­kára is. Hangsúlyozta, hogy a művelődésügy terén való gyor­sabb előrehaladás céljából az állami beruházásokon kívül a megye erőforrásait is jobbár ki kell használni. A közneve­lés további javítását a napkö­zi otthonokban és az óvodák­ban kell kezdeni. Fontos, hogy az idény napközi otthonokban és óvodákban a nevelés ke­rüljön előtérbe. A pedagógu­sok problémájának megoldá­sához a helyi tanácsok, párt- szervezetek nyújtsanak, több megyei idei költségvetési tér- segítséget. Szirmai elvtárs ez- vét érintetlenül 370 840 880 fo­rint kiadással és bevétellel jó­váhagyták. Ezután megkezdő­dött a vita dr. Németi László elnökhelyettesnek a megye művelődésügyi helyzetéről szó­ló beszámolója felett. Erős Mihály törökkoppányi általános iskolai igazgató az óvónőképzéssel kapcsolatban azt javasolta, hogy átmeneti­leg az érettségizett nők részé­re — akik hivatást éreznek e pályára — szervezzenek 2—3 hónapos tanfolyamot. Dr. Sivó József szülészfőorvos hangoz­tatta, hogy a lehetőségekhez mérten szorgalmazni kellene az általános iskolai tornater­mek építését. Csajághy Károly pedagógus, országgyűlési kép­viselő a napközi otthonok és óvodák létesítéséről beszélt. A megye jellegének megfelelő mezőgazdasági technikum lét­rehozását sürgette. Hangoztat­ta, hogy a város népesedése újabb iskolák építését teszi szükségessé. Merő Béla, a Tán­csics Gimnázium igazgatója a politechnikai oktatás tapaszta­latairól, eredményeiről szólt, s több segítséget kért a diákok mezőgazdasági gyakorlataihoz. Felszólalt Szirmai Jenő, a után a pedagógusok világnéze­ti nevelésével és egyéb mű­velődésügyi problémákkal foglalkozott. A délutáni órákban -A ta­nácsok feladatai a VII. párt- kongresszus határozatai alap­ján« című napirendi pontot vi­tatták meg. A megyei tanácsülés ma dél­előtt folytatja munkáját. A Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság idei tervét, valamint mezőgazdaságunk 5 éves fej­lesztési tervének irányelveit vitatják meg. Szilézia igaz munVásszerstettel, a praiftár nemzetköziség szellemében fogadta a magyar párt- és kormányküldöttséget Katowice (MTI). Március 17-én este Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes kül­ügyminiszter-helyettes kivéte­lével — akik a lengyel fővá­rosban maradtak — elindult sziléziai kőrútjába a magyar párt- és kormányküldöttség. A küldöttséget vidéki útjára el­kíséri Zenem Kliszko, a LEMP HÍRADÁS BOLHÓRÓL A közgyűlés 20 családtagot és egy pártoló tagot vett fel a szövetkezetbe (Kiküldött munkatársunktól.) egyhangúlag felvette a család- A község művelődési háza a tagokat és pártoló tagnak Sü- csütörtök esti közgyűlés alkal- í Sándort, a Barcsi Járása Pártbizottság munkatársát. Ezt mából zsúfolásig megtelt a Határőr Tsz tagjaival. Részt vett a közgyűlésen Horváth János, a Barcsi Járási Pártbi­zottság munkatársa, Kovács József, a járási tanács mező- gazdasági osztályának helyettes vezetője és Benedek László, a járási tanács v. b. titkára is. Gombaszögi Jenő, a szövet­kezet elnöke ismertette, hogy az előző közgyűlés óta milyen, célkitűzéseket valósítottak meg. Bejelentette, hogy a (termelőszövetkezetbe húsz követően az dnek a háztáji földek kiosztásáról beszélt. Is­mertette az erre vonatkozó kormányrendeletet A vezető­ségnek 15 család jelentette be a szülőktől való különélést. A közgyűlés úgy határozott, hogy megadja nekik a külön háztáji földet. A 60 éven felüli egyedül álló tagoknak 1200 négyszögöl háztáji földterületet szavaztak meg. Az elnök ezután a vetőmag begyűjtéséről számolt be. Ke­családtag és egy pártoló tag j vesen ugyan, de akadnak még kéri felvételét, A közgyűlés1 olyan tagok, akik nem vitték Eredményesen zárta kilencedik gazdasági évét a Csurgói Mezőgazdasági Ktsz A múlt évben 1 304 000 fo­rint volt a Csurgói Mezőgaz­dasági Ktsz eredeti terve. Eh­hez a pártkongresszus tiszte­letére mintegy 100 ezer forin­tot ajánlottak fel. Végül is vállalták, hogy 1959-ben 1800 000 forintra teljesítik éves tervüket. Bár a kedvezőt­len időjárás hátráltatta a munkákat, mégis sikerült a tervet teljesíteniük. Eközben lényegesen emelkedett az egy főre jutó termelési érték. 1958-ban 58 ezer, ezzel szem­ben 1959-ben 70 ezer forintot mutatott a mérlegzárás. Az egyéni teljesítményeknek meg­felelően nőtt az átlagkereset összege is. Ez 16 288 forint Sindler István asztalos billenő ablakokat készít volt tavaly az előző évi 14 640 vetkezeteknek, forinttal szemben. a termelőszö­Flaskay Lajos festőmester az utolsó simításokat végzi konyhabútorom A tavalyi erőfeszítések, a szorgalom meghozta gyümölcsét. Ki­egyenlítették adósságukat, s vagyonuk értéke mintegy 624 ezer forintra növekedett. Nye­reségük eléri a 330 ezer forin­tot, ebből 55 ezret részesedés­ként kiosztottak a tagoknak. A nyereségből persze jutott égy ébre is. A többi között 14 ezer forintot fordítottak sport-, kulturális és szociális célokra. A ktsz fejlődik, terebélyese­dik. Az idei tervekben telek- vásárlás, építkezés, műhely, valamint villanyszerelő és bá­dogos részleg létesítése szere­pei. be a szövetkezet magtárába az előző közgyűlésen megálla­pított vetőmagmeninyiséget A közgyűlés úgy határozott, hogy azoknak a tagoknak a terhére, akik nem tettek ele­get kötelezettségüknek, és ez­zel hátráltatják a tavaszi ve­tési munkákat, a szövetkezet vásárolja meg a szükséges ve­tőmagot. A behozott morzsolt kukori­cát a szövetkezet becserélte hibrid-vetőmagra. A közösbe adott vetőburgonya árát már átadták a tagoknak, az apró­magvak árát vasárnap fizetik ki. Végül a tavaszi munkákról, a talaj előkészítésről, a burgo­nya és a zab vetéséről beszélt az elnök. — A munkakedv és az akarás megvan bennünk. Az a burgonya, amit eddig vetet­tünk, biztosan teremni fog, és ha terem, jövedelmünk is lesz — mondotta befejezésül. A beszámoló után többen hozzászóltak az elmondottak­hoz. Horváth János, a járási pártbizottság munkatársa és Kovács József, a járási tanács mezőgazdasági osztályának he­lyettes vezetője a rendeletek megtartásának fontosságáról, az öregek megbecsüléséről és a fiatal szövetkezet remény- teljes jövőjéről beszélt A közgyűlés után, a brigád- vezetők megbeszélésén a pén­teki munkáról döntöttek; El­határozták, hogy mivel a me­zed munkát a talaj állapota mi­att még nem lehet megkezdeni, a Zetorok épületfát hordanak, a tagok pedig az erdőről szál­lítják haza a fát. Ha a föld fel­szárad, folytatják a vetésű KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Piotr Jaroszewicz mi­niszterhelyettes, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete, J. Grudzinski, a lengyel külügyminisztérium protokollosztályának vezetője és Witold Siedlecki, a külügy­minisztérium osztályvezetője. Március 18-án reggel né­hány perccel kilenc óra után futott be a különvonat a ma­gyar, lengyel és vörös lobogók­kal díszített katowicei állomás­ra. A peronokat a két nép ba­rátságát éltető feliratok díszí­tették. Kádár János elvtársat és a többi vendéget elsőnek Ed­ward Gierek, a LEMP katowi­cei vajdasági bizottságának el­ső titkára, Jan Mitrega bánya- és energiaipari miniszter, F. Vaniolka nehézipari miniszter és R. Nieszvorek, a katowicei vajdaság népi-tanácsának el­nöke üdvözölte. Ezután sze­met gyönyörködtető viseletbe öltözött leányo, hagyományos bányászruhát viselő fiuk vi­rággal köszöntötték a vendége­ket. A pályaudvaron és kör­nyékén a rossz idő ellenére is nagy tömeg sereglett egybe. A különböző bányászsapkák, ara­nyozott díszegyenruhák, hófe­hér blúzok, színpomnás lát­ványt nyújtottak. Sokezer em­ber jött el, hogy Szilézia fővá­rosában igaz munkásézeretettel köszörűse a magyar nép kül­dötteit. A pályaudvar előtti emel­vényről Edward Gierek rövid beszédben fejezte ki örömét, (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Az Elnöki Tanács pénteki ülésén törvényerejű rendele­tet alkotott a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a termelőszövetkezeti csoportok­ról szóló 1959. évi 7. számú tör­vényerejű rendelet módosításá­ról és kiegészítéséről. Az új törvényerejű rendelet a termelőszövetkezet és tagjai között a tagsági jogviszonyból származó viták rendezésének módját és a jogorvoslati lehe­tőségeket szabályozza. A tör­vényerejű rendelet részletesen szabályozza továbbá a terme­lőszövetkezetek egymás közötti vitái elbírálásának módját. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta és elfogadta a népi el­lenőrzésről szóló 1957. évi he­tedik törvény módosításáról szóló törvényerejű rendeletet. A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány javaslata alapján az Elnöki Tanács fog­lalkozott a hazánk felszaba­dulása 15. évfordulójának meg­ünneplésével kapcsolatos fel­adatokkal. Az Elnöki Tanács Szipka Jó­zsef rendkívüli kövétet és meg­hatalmazott minisztert fel­mentette e tiszte alól, egyide­jűleg kinevezte rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté, és megbízta a Magyar Nép- köztársaság helsinki nagykö­vetségének vezetésével. Az Elnöki Tanács ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt. (MTI) A Növényvédő Állomás felhívása: Védekezzünk a csócsárló ellen ka csócsárló, a gabonafutrin- lárvája, gabonavetéseink egyik nagy kártevője ismét je­lentkezik. Áz idén nagy káro­sításra számíthatunk, mert sok termelőszövetkezetben kény- szerűségből gabona után ga­bonát vetettek. Kártétele már messze szembetűnő. Azon a te­rületen, ahol gabona gabonát követett, a volt keresztek he­lyén körkörösen károsít Régi gabonavetés mellett pedig a tábla szélétől befelé haladó, szabálytalan alakú foltokkal hívja fel magára a figyelmet Olyan helyeken, ahol az elő­ző évben jelen volt a csócsár­ló, és a védekezést elmulasz­tották, az idén a tábla egész állományában pusztítást, sú­lyos veszteséget okoz. Ha már megjelent a csócsár­ló, akkor HCH porozószerrel védekezzünk ellene. Holdan­ként 25 kilós adag elegendő kártételének leküzdésére. Ügyeljünk azonban arra, hogy ahol HCH-val porozunk csó­csárló ellen, oda három évig ne ültessünk burgonyát Fejlődik a balatonmáriai cementüzem (Tudósítónktól.) 1958 szeptemberében kezdte meg munkáját a balatonmá­Tőrzsállattenyésztő termelőszövetkezeteket alakítanak ki megyénkben Megyénk állattenyésztésé­nek nagy múltja van, s e té­ren — a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében elért eredmények jóvoltából — úgy­szólván korlátlan lehetőségek állnak előttünk. A megyei pártbizottság irányelveket adott ki a megye mezőgazda- sági termelésének növeléséhez. Az irányelvek útmutatása szerint az arra alkalmas ter­melőszövetkezetekben kiala­kítják a törzsállattenyésztést. 1 Közös gazdaságaink közül 25 i emeli majd rövidesen magas- j ra a szarvasmarhatenyésztés ' színvonalát Március 23-án a büssűi Űj Tavasz Termelőszövetkezetben ankétot rendeznek a törzsál­lattenyésztés célkitűzései meg­vitatása céljából. Az előadást dr. Horn Artur egyetemi ta­nár tartja. Ezen a tanácskozá­son határozzák meg azokat a tenyésztési és termelési szin­teket, amelyeket el kell érniük a tsz-eknek ahhoz, hogy törzs­állattenyésztő közös gazdasá­gokká váljanak. A helyes te­nyésztési, tartási, takarmányo­zási és gondozási módszerek­ről részletesen tájékoztatják az ankét résztvevőit. riai földművesszövetkezet ce­mentüzeme új, korszerű gé­pekkel. Az üzem főleg So­mogy, Zala és Veszprém me­gyét látta el készítményeivel de az ország távolabbi vidé­keire is sokat szállított A téli hónapokban csökken­tett létszámmal folyt a terme­lés, de ezt az időt felhasznál­ták arra, hogy korszerűsítsék, rendbehozzák, nagyobb kapa­citásúvá szervezzék a cement­üzemet. Elsősorban a környe­ző . termelőszövetkezeteket akarják ellátni elegendő be­tonáruval. A termelés fokozá­sa céljából áprilisban áttérnek a három műszakra. 1960-ban a tervek szerint 3 millió 600 ezer forint értékű árut fognak gyártani. Nagy gondot fordí­tanak a selejtcsökkentésre, a minőség javítására, azt akar­ják, hogy a vásárlók ezután is elégedettek legyenek az üzen* árujával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom