Somogyi Néplap, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

W1LÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 51. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1960. március 1. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Asszonyok beszélgetnek (3. oldalon) A vasárnap sportja (4. oldalon) Tavasz elüti a Kaposvári Állami Gazdasásban (5. oldalon) ÚTTÖRÖ HÍRADÓ (5. oldalon) Megkezdődött a tavaszi munka megyénkben Ä tavaszias napokon gyor­san szikkad a föld, s különösen a homokos vagy magasabb fekvésű területeken megkez­dődhetett a munka. A fonyódi járásban elsőnek a pamuki Pe­tőfi Termelőszövetkezet látott munkához: 10 kataszteri hol­don vetette el a borsót. A bar­csi járásbeli Darány termelő­szövetkezeti községben a hely­beli gépállomás két erőgépe készíti elő a talajt szombat óta a tavaszi növények alá. Szerte a megyében megkez­dődött a kertekben is a mun­ka, vetik a mákot a háztáji föl­deken és az egyéni gazdák. Ahol pedig a talajra már rá lehet menni, teljes erővel fo­lyik az istállótrágyázás és a műtrágyaszórás a kalászosok­ra. Több ezer lovasfogat szál­lítja egész nap az istállótrá­gyát, s ahol a föld még süp­ped, ott a táblák végében szarvasokba rakják, s mihelyt a talaj engedi, nyomban szét­szórják és leszántják. A gépállomások erőgépei e napokban mindenütt kivonul­nak rendeltetési helyükre, és ahol lehet, azonnal megkezdik a szántás-vetést vagy az egyéb talajmunkákat Több mint 154 millió forint értékű árut adtak el a múlt évben megyénk termelőszövetkezetei A termelőszövetkezetek múlt évi gazdálkodásáról összeállí­tott megyei összesítésből kide­rül, hogy a zárszámadást készí­tett 235 régi és új közös gaz­daság fel nem osztható szövet­kezeti vagyona több mint 115 millió forintot ér. Jelentősen megnövekedett tavaly a közös állatállomány: a múlt év vé­gén a többi között majdnem 23 ezer darab szarvasmarha állt az istállókban. A kocák száma túlszárnyalja már a 4700-at, sertéseik száma 1958. november 1-től négyszeresére emelkedett, hízósertésből pedig 32 ezer darabot mondhatnak maguké­nak. Az 1959-es gazdasági eszten­dőben a megye termelőszövet­kezetei több mint 154 millió forint értékű árut adtak át a népgazdaságnak. Az évi tej- hozam több mint 9 millió liter volt, ebből 5 millió litert érté­kesítettek, tÖL-b mint 4 mjllió litert pedig feldolgoztak. Az áruértékesítési tervek teljesí­téséért 1 millió 900 ezer forint kedvezményben részesültek a tsz-ek. A közös gazdaságok igen nagy gondot fordítottak a ter­melési alap növelésére. Ez majdnem 190 millió forintra rúg takarmányban, vetőmag­ban. Biztonsági alapra másfél millió forint értéket tettek fél­re, s földjáradék- címén 15 és fél millió forintot fizettek ki a tagoknak. örvendetes jelenség az is, hogy a munkaegységrészesedés nagyobbik felét készpénzben fizették ki. A tagok természet­ben 95 millió forint értéket, készpénzben pedig több mint 101 millió forintot kaptak kéz­hez. A szövetkezetek beruházá­sának összege több mint 215 millió forint volt, ebből csak­nem 44 millió forintot saját erőből fedeztek. Mintegy száz vagonnal több paradicsom- konzerv készül az idén a belkereskedelemnek Az Élelmezésügyi Miniszté­riumban kapott tájékoztatás szerint a konzervipar az idén mintegy 100 vagonnal több, összesen hétszáz vagon para- dicsomkonzervet készít a bel­kereskedelem részére. Ez a mennyiség, ha nem elégíti is a villanyhálózatot Bővítik az óvodát Buzsákon és a könyvtárt (Tudósítónktól.) Az utóbbi években Buzsak lakói mind több gondot fordí­tottak községük szépítésére, fejlesztésére. Az idén a köz­ségfejlesztési alap segítségével tovább gazdagítják falujukat 467 ezer forintot fordítanak ezekre a munkákra, s 40 ezer forintnyit társadalmilag vé­geznek el, de felhasználnak 30 ezer forint értékű helyi anya­got is. A rendelkezésre álló pénz­összegből elsősorban a község villanyhálózatát fejlesztik. Er­re a célra a községi tanács 245 ezer forintot fordít. Szeretik a lakók a sz/pet, s ezért szívesen áldoznak 30 ezer forintot a község középpontjában lévő pártház körüli rész parkosítá­sára. A termelőszövetkezeti községben nagy jelentősége van az óvodának, ezért hatá­rozta el a tanács, hogy az idén bővítteti az óvodát, és egy ne­velő lakást építtet. Kulturális igényeket elégít ki a könyvtár bővítése és egy újabb televíziós készülék vásárlása. Nem a község fejlesztésből, hanem a költségvetésből for­dítanak 40 ezer forintot a csisztapusztai gyógyfürdő kor­szerűsítésére. Szükség van er­re, mert már a múlt évben is több mint 40 ezer ember keres­te fel ezt a jó gyógyhatású für­dőt. ki teljes mértékben a várható igényeket, jelentősen jobb el­látást biztosít. Növekszik az idén a kisebb adagok gyártása, mert a fogyasztó közönség eze­ket kedveli és keresi legin­kább. A tíz dekás dobozos és húsz dekás poharas sűrítmény­ből 50—50 vagonnal készült a tavalyi 40, illetve 20 vagon he­lyett. Tavaly 122 vagonnal gyártottak az ötnyolcad és fél­kilós adagokból, az idén 150 vagon készül. A főzésre kész háztartási paradicsomléből a tavalyi 112 vagon helyett 150 vagon készül négy és fél decis üvegekben adagolva. A közönség megkedvelte az üdítőitalnak elkészített para­dicsomlevet. Ebből két és fél, illetve négy és fél decis ada­golásban 50 vagon készül. Nagyszerűen bevált a tubusos paradicsom, mert ez hosszabb időn át károsodás nélkül el­tartható. Az idén ebből mint­egy 5 vagonnal készítenek. (MTI) A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN A Babócsai Vegyesipari Ktsz vízvári cementárukészítő részlegében háromféle hídcsö- vet, kútgyűrűket, cementcse­repeket, járdalapokat és há­romféle itatóvályút készítenek. Jó lenne, ha a részleg beton­az építkezéshez szükséges elő­regyártott betonelemeket is készítene, hisz megvan rá a lehetőségük. A folyamkavics helyben van. E készítmények­kel megnövelhetnék a szövet­gerendákat, betonbéléseket és kezet bevételét. Hruscsov sajtóértekezlete Dzsakartaban Dzsakarta (TASZSZ). Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke hétfőn saj­tóértekezletet tartott Dzsakar- tában. Kijelentette, hogy láto­gatása során fontos, őszinte és igen hasznos beszélgetéseket folytatott az Indonéz Köztár­saság elnökével és más állam­férfiakkal. Tárgyalásai felölel­ték a nemzetközi problémák széles körét, továbbá azt a kér­dést, hogyan fejleszthetik to­vább a Szovjetunió és Indoné­zia baráti kapcsolatait és együttműködését A szovjet kormányfő nagy megelégedéssel nyilatkozott a tárgyalásokról és látogatásá­nak eredményeiről. Megállapí­totta, hogy a szovjet—indonéz közös nyilatkozat, a két ország gazdasági és kulturális együtt­működéséről, valamint kultu­rális kapcsolatainak fejleszté­séről aláírt egyezmények olyan dokumentumok, amelyeket a kölcsönös megértés szelleme hat át, és amelyek tág lehető­séget nyitnak a Szovjetunió és Indonézia együttműködésére, a békés együttélés elvei, a né­pek közötti béke és barátság megszilárdítása alapján. Véleményünk szerint a do­kumentumok igen fontosak, mert előbbre viszik a népek­nek a hidegháború megszün­tetéséért és a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért folytatott harcát — hangoztatta Hrus­csov. Hruscsov rámutatott, hogy az európai gyarmatosítók tűz- zel-vassal kényszerítették rá Ázsiára »-civilizációjukat« és századokon át akadályozták a leigázott népek fejlődését Ámde a gyarmatosító rend­szer végéhez közeledik —foly­tatta. — Napjainkban a keleti országok, amelyekben a föld lakosságának nagy része él, te­kintélyes helyet foglalnak el az emberiség ügyeiben, a vi­lágproblémák megoldásában, a világ sorsának eldöntésében. A jövőben a keleti népek szerepe állandóan fokozódni fog. E né­pek annál sikeresebben tölt­hetik be ezt a szerepet, minél gyorsabban szerzik meg a tel­jes politikai és gazdasági füg­getlenséget, rakják le országuk gyors gazdasági és kulturális fellendülésének alapját. A Szovjetuniónak a keleti országokkal kapcsolatos kül­politikájáról szólva Hruscsov kijelentette: Célunk a legszélesebb együtt­működés. önzetlen gazdasági segítséget nyújtunk« ezeknek az országoknak. A gazdasági és kulturális és egyéb együttmű­ködés, amelyet a Szovjetunió az ázsiai országokkal megte­remt, elősegíti, hogy normális kapcsolatok alakuljanak ki az államok között és megszilár­duljon a béke. Nemzetközi té­ren ez a Szovjetunió fő célja. Más célja nincs és nem is volt. A Szovjetunió gazdasági és technikai segélyprogramja egy­re nagyobb elismerésre talál — folytatta Hruscsov. — Orszá­gunk e téren egyre nagyobb le­hetőségekkel rendelkezik. A szovjet kormányfő példa­ként említette a nagy ipari vállalatok építésében Indoné­ziának nyújtandó szovjet s" gítséget, továbbá az Indiában szovjet segítséggel épülő nagy ipari vállalatokat. Kijelentet­te, hogy a Szovjetunió más or­szágoknak is nyújt ugyanilyen baráti segítséget. őszintén segíteni akarjuk a gazdasági fejlődésben elma­radott országokat — folytatta —, meg akarjuk szüntetni a gyarmatosító rendszer súlyos örökségét, meg akarjuk te­remteni a szóbanforgó orszá­gok gyors gazdasági és kultu­rális felemelkedésének feltéte­leit. A Szovjetunió kedvezmé­nyes feltételekkel nyújtott hi­teleinek az a célja, hogy a szó­banforgó országok rendelkezé­sére bocsássa az eszközöket gazdaságuk elsőrendű jelentő­ségű, kulcsfontosságú objektu­mainak megteremtéséhez. Hruscsov ezután korunk leg­fontosabb problémájáról — a hosszú és tartós béke biztosí­tásáról, a fegyver nélküli, fe­szültség nélküli béke megte­remtéséről, egy háborúk nél­küli világ létrehozásáról szól­va kijelentette, hogy e kérdés megoldásának kulcsa: az álta­lános és teljes leszerelési prog­ram megvalósítása. Rámutatott, hogy 1959 eny- utilést hozott a nemzetközi helyzetben, majd befejezésül kijelentette: 1960 jő előjelekkel kezdődik. Kitűztük a nagyhatalmak kor­mányfőinek találkozóját. Mint a tapasztalat bizonyítja, sok függ a vezető államférfiak sze­mélyes találkozóitól, kapcsola­taitól. A Szovjetunió szívesen vesz részt az ilyen találkozó­kon és tart ilyen kapcsolato­kat, mert célja világos: el akarja érni, hogy hosszú és tartós béke legyen a földön, megszűnjék egy új háború ki­törésének veszélye. A szovjet kormányfő végül válaszolt a tudósítók kérdései­re. (MTI) Hruscsov fogadta az indonéz társadalmi szervezetek képviselőit Dzsakarta (TASZSZ). Nyiki- ta Hruscsov szovjet miniszter- elnök hétfőn a dzsakartad Ne­gara palotában fogadta az in­donéz társadalmi szervezetek képviselőit, akik barátságuk és elismerésük jeléül ajándé­kokat adtak át neki. Njono, a Szakszervezeti Szö­vetség főtitkára és dr. Bunta- ran, az indonéz—szovjet mű­velődési társaság elnöke me­leg szavakkal köszöntötték a szovjet miniszterelnököt, hang­súlyozták, hogy az indonéz nép nagy örömmel látta ven­dégül Hruscsovot, a béke és a nemzeti függetlenség kima­gasló harcosát, Hruscsov rövid válaszbeszé­dében nagy elismeréssel adó­zott az indonéz nép béke- és barátság törekvéseinek. Mint mondotta, a szovjet nép azt kí­vánja, hogy Indonézia mielőbb kivívja teljes függetlenségét, emelje a nép életszínvonalát, »■Biztosíthatom önöket, hogy ebben a harcban mi szovjet emberék, önök mellett állunk és hűséges barátaik vagyunk« — jelentette ki. Hétfőn Mihajlov szovjet mű­velődésügyi miniszter az indo­néz-szovjet művelődési társa­ság vezetőségének tagjaival találkozott. (MTI) A Szovjetunió segítsége előnyösebb az amerikai segítségnél Tokio (TASZSZ). Hruscsov délkelet-ázsiai útját és a dél­kelet-ázsiai országok vezetői­vel folytatott tárgyalásait nagy figyelemmel kísérik Japánban. A legkülönbözőbb japán körök figyelmét elsősorban a gazda­sági kapcsolatok sikeres fejlő­dése, valamint a Szovjetunió és a délkelet-ázsiai országok műszaki és gazdasági együtt­működése kelti feL Készül a cementcserép. Naponta csak 200 darabot készítenek, az udvaron ugyanis kb. 60 ezer darab cserép várja az elszál­lítást, Molnár Andrásnak a felesége segít a kútgyűrűk gyártásában. Naponta 5—6 darabot készítenek el belőle. Képünkön: a megkötött kútgyűrűből a formázó lemezt emelik ki Sigeru Mikami, a tokiói rá­dió szemleírója megjegyzi, hogy a gazdaságilag gyengén fejlett ázsiai országoknak nyújtott szovjet segítség elő­nyösebb az amerikai segítség­nél. A szemleíró kiemeli, hogy a Szovjetunió Indonéziának és más országoknak jóval alacso­nyabb kamatlábbal nyújt hi­telt, mint a kapitalista orszá­gok. (MTI) Eisenhower Chilébe érkezett Washington (AFP). A fehér ház közlése szerint Eisenhower elnök hétfőn délután Argen­tínából Santiagóba, Chile fő­városába érkezett. (MTI) A Balaton nyugati partvidékén 20 fokig emelkedett a hőmérséklet Újabb, szubtrópusi eredetű, meleg légtömegek árasztották el Európa nagyrészét. Ha­zánkban a Dunántúl nagyré­szét már elborította a meleg, á hétfőn, a kora délutáni órák­ban Keszthelyen már 20 fo­kig emelkedett a hőmérő hi­ganya. A Meteorológiai Intézet Központi Előrejelző Osztályán elmondották, hogy korai len­ne még elparentálni a telet. A feljegyzések tanúságai szerint ugyanis a március első dekád- ja igen sokszor télies jellegű, a 10 napból átlagosan 3 hava* szokott lenni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom