Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-03 / 28. szám
riLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 28. szárai. Ara 50 FILLÉR Szerda, 1980. február 3. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; Leleményes emberek '■1. oldalún) INSÉGKONYHA (3. oldalon) Egyéves szövetkezetek terveiből <5 oldalon) Megszívlelendő észrevéíelek 16. oldalon) 125,2 százalékra teljesítették éves tervüket a megye gépállomásai 1 anácskozúst tartottak a gépállomási vezetők és legjobb traktorosok Tegnap délelőtt ülést tartottak a megyei tanács nagytermében mintegy 200 gépállomási dolgozó és vezető részvételével. Az ülésen megjelent Szirmai Jenő, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. László István, a megyei tanács v. b. elnöke, Sási János, a megyei tanács v. b.-elnök- helyettesé. A megye gépállomásainak munkájáról és kongresszusi versenyéről László elvtárs mondott beszámolót. Megemlékezett a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről s azokról a teendőkről, melyeket ez a fejlődés a gépállomásokra rótt. A gépállomások általános politikai és gazdasági feladatainak ismertetése után rátért az elmúlt esztendő munkájának értékelésére. — Az elmúlt esztendőben — mondotta László elvtárs — igen nehéz körülmények közé kerültek gépállomásaink. A termelőszövetkezetek fejlődésével óriási mértékben megnövekedtek a gazdasági feladatok, melyeket még súlyosbított a kedvezőtlen időjárás is. Ezek ellenére megyénknek mind a 15 gépállomása. teljesítette éves tervét, az átlagos eredmény 125,2 százalék. Ezekhez a jó eredményekhez nagymértékben hozzájárult a VI/, pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny. A kongresszusi' műszakban vállalt 40 ezer normálhold túlteljesítéssel szemben 210 ezer normálhold túlteljesítést értek el a gépállomások dolgozói. A vállalt másfél milliós megtakarítással szemben 15 millió forint lett az eredmény, — A kongresszusi verseny — mondotta László elvtárs — sikeres volt, mert segítségével valóban kiemelkedő eredményt értek el a gépállomások, és sikerült a nagymértékben megnövekedett termelőszövetkezeti szántóterületen az alapvető feladatokat elvégezni. Ezután László elvtárs az idei esztendő feladatairól beszélt. Elmondotta, hogy ez az év még több tennivalót ró a gépálfomási dolgozókra, 70 százalékkal több talajmunkát és több mint kétszer annyi vetést kell elvégezniük, mint 1959 első felében. A tavaszi idény előreláthatólag két műszak beállítását teszi szükségessé. A megnövekedett feladatok sikeres elvégzésének alapvető előféltétele a gépjavítások hiánytalan és jó minőségű elvégzése. Hangsúlyozta, hogy a most meginduló felszabadulási munkaverseny tükrözze mindazt a lelkesedést és tennivalót, . melyek a gépállomás dolgozói előtt állnak. A Mernyei Gépállomás versenyre hívta a megye összes gépállomásait A beszámolót hozzászólások követték. A Mernyei Gépállomás igazgatója, Czmerk István hangsúlyozta: a felszabadulási verseny keretében versenyre hívják ki a megye összes gépállomásait. Ismertette a verseny pontjait, a felajánlásokat is. Közülük kiemelkedő: az összes javítás február 28-ig való elvégzése, a növénytermesztési munkák és a silózás gépesítése, az első féléves terv 5 százalékos túlteljesítése, az erőgépes brigádok március 15-ig való helyszínre helyezése. A felhíváshoz oly módon csatlakoznak a többi gépállomások, hogy a feltételeket először termelési értekezleten beszélik meg a dolgozókkal. Szirmai elvtárs felszólalásában a gépállomások múlt évi és idei döntő jelentőségű tennivalóiról beszélt. Az értekezlet 31 traktoros, vezető és műhelyi dolgozó jutalmazásával ért véget. „A leírni kormány leginkább azért ellenzi a német békeszerződés megkötését, meri attéi hogy elveszti revanspolitikájának bázisát“ Hruscsov üzenete Adenauerhez fél, Több divatos ruha kerül forgalomba Bővül a konfekcióruhaválaszték — Kötött árnkkól toválb javul az ellátás I960 első negyedében különös gondot fordítanak országszerte a ruházati boltok áruellátására. Főleg a raktárkészletek összetétele javult. Pamut méteráruból az idén nagyobb lesz a választék, mint az elmúlt évben. Kifogástalan lesz az ellátás az év első negyedében damasztáruból. Jelentős mennyiségű szőnyeget importálunk, nylon árukból kétszeresére emelkedik a választék. Több kész férfi és női nylon ruhanemű kerül a vidéki szaküzletekbe is. Jacquard szövetféleségekből az idén 50 százalékkal többet hoz forgalomba a kereskedelem, mint 1959 első negyedében. Kötöttáruból 1960 első negyedében 13 százalékkal több áll a vevők rendelkezésére, mint tavaly. Különösen javul az ellátás gyermek kötött árukból. Konfekcióruhákból az idén több kerül forgalomba, és a választék is bővül. Az új, modern vonalú női kabátok 50 százaléka fésűs, 20 százaléka tweed, és 30 százaléka velúr- anyagból készül, élénk tavaszi színekben, nagyrészt japán szabással. Női félkabátokból 20 százalékkal több készül tavaszra, mint az elmúlt évben. Női ballonkabátokból eddig minden esztendőben kevesebb volt a szükségesnél. A tavalyi mennyiségnél ezért az idén 69 százalékkal gyárt többet az ipar. Férfikonfekció- áruból szintén több kerül a boltokba, mint az elmúlt években. Az átmeneti és a ballonkabátok kivétel nélkül modern vonalúak, a vásárlók kívánságának megfelelően. Férfiöltönyökből több divatos színű, egysoros, háromgombos és egygombos fazon készül, a gyermekek részére szintén új vonalú, divatos átmeneti kabátokat gyárt az ipar. (MTI) Moszkva (TASZSZ). A február 2-i moszkvai lapok közük Hruscsovnak, a szovjet minisztertanács elnökének válaszát Konrad Adenauer kancellár január 8-i üzenetére. A lapok Adenauer január 8-i üzenetének szövegét is közük. Az általános leszerelést az emberiség legfontosabb megoldásra váró kérdésének tartjuk — írja Hruscsov. — A Szovjetunió nemcsak elismeri e kérdés rendkívüli fontosságát, hanem gyakorlati lépéseket is tesz annak megoldására. A Szovjetunió teljes leszerelést kíván — írja Hruscsov — minden oldalra kiterjedő nemzetközi ellenőrzéssel abból a célból, hogy egyetlen ország se foghassa fel lelkiismeretlenül a vállalt kötelezettségeit. A Szovjetunió azt akarja, hogy egyetlen ország se létesíthessen titokban fegyveres erőket és veszélyeztethessen más népeket azáltal, hogy egy agresz- szió befejezett ténye elé állítja őket. A Szovjetunió nem helyezkedik a várakozás álláspontjára — hangsúlyozza a szovjet kormányfő, majd emlékeztet a Szovjetuniónak arra az elhatározására, hogy egyoldalúan egyharmadával csökkenti fegyveres erőit. Hruscsov kijelenti: egy olyan ország, amely agresszióra készül, sohasem csökkentené fegyveres erőit. Minden katona megerősítheti, hogy amikor támadásra készülnek, akkor egyetlen század sem felesleges. A szovjet kormány úgy vélekedik — írja a továbbiakban Hruscsov —, hogy az általános és teljes leszerelésről szóló egyezménnyel összhangban szigorú nemzetközi ellenőrzéssel kell biztosítani a leszerelés menetét. Nincs szükség öncélú, a leszereléstől elvonatkoztatott »ellenőrzésre-«. Ilyen »ellenőrzés« a jelenlegi körülmények között csupán felderítő jellegű értesülések kölcsönös gyűjtéŰj téglaprés a Csurgói Téglagyárban A présgép megkönnyíti a dolgozók munkáját, s termelésüket 2 millió tégláról 3 millióra növeli. A gyár területét sínhálózattal látják el, és a kocsikat sínkuli segítségével mozgatják. Ez a beruházás 1 millió 300 ezer forintba kerül. K Dr. Sík Endre távirata a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszteréhez Dr. Sík Endre külügyminiszter, a magyar—vietnami diplomáciai kapcsolatok felvételének 10. évfordulója alkalmából táviratot küldött Pham Van Dongnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének: Pham Van Dong elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének. Hanoi. Engedje meg, miniszter elvtárs, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolat felvételének 10. évfordulója alkalmából forró üdvözletemet és legőszintébb jókívánságaimat küldjem önnek és önön keresztül az egész vietnami népnek. A diplomáciai kapcsolatok felvételével nyíltak meg igazán a barátság ápolásának közvetlen lehetőségei népeink között. Az elmúlt tíz év során elmélyültek országaink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai, s egyben megerősödött népeink testvéri barátsága és szolidaritása is. Ezek a kapcsolatok nemcsak a szocializmus építésének békés hétköznapjaiban és nagy ünnepeiben, hanem a vietnami és a magyar népet ért megrázkódtatások idején is sziklaszilárdaknak bizonyultak. Mély meggyőződésem, hogy népeinknek a proletár internacionalizmus elvein alapuló testvéri együttműködése a jövőben még virágzóbb és gyümölcsözőbb lesz. Kívánok önnek jó egészséget és sikereket nemes munkájához, mely Vietnam békés, demokratikus alapokon történő egyesítésére, a Szovjetunió vezette szocialista tábor egységének további erősítésére és a világbéke megőrzésére irányul. DR. SÍK ENDRE, • Magyar Népköztársaság külügyminisztere. sere vezethetne, nem pedig leszerelésre. Hruscsov kijelenti: a leszerelési intézkedések a szerződés végrehajtásának megfelelően minden újabb szakaszban átfogóbbakká és messzebbmenőkké válnak. Természetesen ennek megfelelően az ellenőr-: zés is mindinkább kiszélesedik. A német kérdésről szólva Hruscsov rámutat arra, hogy az általános és teljes leszerelés feladatának megoldása a szó szoros értelmében földünk minden országúnak életbevágóan fontos érdeke. Ehhez viszonyítva a német kérdés részkérdés — amely főként a német népet érinti. A Szovjetunió tettekkel bizonyítja, hogy tiszteletben tartja a népek önrendelkezési jogát — írja Hruscsov. — A szovjet kormánynak a német békeszerződés megkötésére vonatkozó javaslata — mutat rá Hruscsov — kézzelfoghatóan kifejezésre juttatja, hogy elismeri a németeknek azt a jogát, hogy maguk határozzák meg nemzeti fejlődésük útját, . Az önrendelkezés elvéből kiindulva alá kell írni a béke- szerződést Németországgal. Mivel egységes német kormány nincs, a két német állammal kell aláírni a békeszerződést, hogy megszüntessük a második Világháború maradványait. A békeszerződés eredményeként Németországból kivonnák a külföldi csapatokat; Németország tagja lenne az ENSZ- nek; határtalan lehetőségek nyílnának meg békés gazdaságának fejlesztésére; helyreáll- na a németek teljes szuverenitása bel- és külügyéikben egyaránt, és biztosítva lenne a joguk, hogy önállóan oldhassák meg a német népre nézve lét- fontosságú kérdéseket. Hruscsov azt is hangsúlyozta, hogy a békeszerződés megteremtené a feltételeket a két német állam közeledésére, és így megkönnyítené áz ország egységének helyreállítását. Az egységes német állam megteremtéséről szólva Hruscsov megállapítja: ennek természetes útja az lenne, ha a Német Szövetségi Köztársaság kormánya kapcsolatot teremtene a Német Demokratikus Köztársaság kormányával, és közös megegyezéssel oldanák meg a két német államot érintő kérdéseket. »Ha viszont a Német Szövetségi Köztársaság kormánya ezt nem teszi, nem akar találkozz ni az NDK kormányával, sö1 nem is alzarja elismerni, akkor én például a jelen pillanatban nem nagyon tudom elképzelni, hogyan érik el önök az egység helyreállítását« — írja Hruscsov. A szovjet kormányfő hangsúlyozza, hogy a két német állam egyesítésének kérdésében ő magánszemély ugyanúgy, mint Adenauer is af a berlini kérdés megoldásában. Rámutat arra, hogy az egyesítés nem valamely harmadik állam feladata, hanem a két német államé, az egész német népé, vagyis a Nemet Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaságé. Hruscsov hangsúly ózza, hogy a német békeszerződés megkötésével kapcsolatban nem lehet revízió alá venni a háború eredményeként kialakult és a megfelelő szövetséges egyezményekben rögzített német határokat. Azt hiszem — írja Hruscsov —, hogy a bonni kormány leginkább azért ellenzi a német békeszerződés megkötését, mert attól fél, hogy elveszti revanspolitikájának bázisát. Aki elutasítja a békeszerződést és felveti a határok megváltoztatásának kérdését, az arra számít, hogy eljön majd az alkalom, amikor erőszakkal lehet megoldani ezt a kérdést. Máskép nem lehet megmagyarázni, hogy miért halogatja s bonni kormány a fennálló határok elismerését, a békeszerződés aláírását, miért utasítja el makacsul a szocialista országokkal való normális viszony megteremtését. Adenauer legutóbbi olaszországi beszédeiről, amelyekben újból kísérletet tett a "kommunista veszély« hírhedt meséjének feltámasztására, Hruscsov megállapítja, hogy azok a kijelentések, amelyek szerint Nyugat-Né- metországra »különleges küldetés« vár a kommunizmus eüeni harcban, Németország közelmúlt történelmének legsötétebb oldalaira emlékeztetnek. A szovjet kormányfő kifejti, hogy Nyugat-Németország- ban kialakult körülmények között újra mozgolódnak és egyre jobban jelentkeznek a fasiszta, hitlerista elemek, és a gyűlölet, az antiszemitizmus mérgét terjesztik. Erre csak azért kerülhetett sor, mert bátorítják a fasiszta elemeket. Hruscsov kijelenti: a Szovjetunió nem lát más lehetőséget a nyugat-berlini helyzet gyökeres megjavítására, mint azt, hogy Nyugat-Berlin szabad várossá váljék. — Nem egyezhetünk bele, hogy Nyugat- Berlinben fennmaradjon a .megszállási rendszer és a jelenlegi rendellenes helyzet — jelenti ki Hruscsov, és hangsúlyozza, hogy a berlini kérdés nyitvahagyása a Németországgal való békerendezés elhalasztását is jelentené. Ha a Szovjetunió javaslatait elutasítják — írja levelében Hruscsov —, akkor nem marad számára niás hátra, mint hogy aláírja a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal ennek minden következményével egyetemben, beleértve a Nyugat-Berlinre vonatkozó következményeket is. Ez a szerződés rendezné a német—lengyel és a német— csehszlovák határ kérdését. A békeszerződés megkötésével mindenki számára világossá válnék, hogy a femiálló határok megváltoztatására törekedni nem egyéb, mint a háború felé haladni — összegezi levelében Hruscsov. (MTI)
