Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-11 / 35. szám

CsfltSrtffk, 1960. február XI. 5 SOMOGYI NÉPLAP Lehet szerződni anyarozs termelésre közös karat idézi elő a háztáji gazdaság túlméretezése TOPONARI TAPASZTALATOK (Tudósítónktól.) Az anyarozs — a rostkalá­szokon élősködő gomba — gyógyszeriparunk egyik leg­fontosabb nyersanyaga. Mivel a vadon termő anyarozs nem fedezi gyógyszeriparunk szük­ségletét, ezért szükséges mes­terséges úton való termelése. Az anyarozs szakszerű terme­lése megfelelő hozamot és n?—- jövedelmet biztosít a ter­melőknek. Közepes termés esetén egy kát. holdon az anyarozstermés 40—60 kg, de kedvező időjáráskor és főleg szakszerű fertőzéssel 150 kg-os anyarozstermés is elérhető. Átvételkor 8500 forintot fizet­nek az anyarozs mázsájáért. A termelőszövetkezetek ezen­felül mázsánként 400 forint felárat kapnak, ha a leszállí­tott termés mennyisége a más­fél mázsát eléri vagy megha­ladja. Ma már egyes termelőszö­vetkezetek számottevő terüle­ten termelnek anyarozsot. Te­kintélyes jövedelemhez jut így a tagság. A fertőzéshez szük­séges anyagot díjmentesen ad­ja és szállítja a termeltető vállalat a földművesszövetke­zet útján. A rozs fertőzését virágzás előtt be kell fejezni. A legal­kalmasabb idő az, amikor a kalászok zöme még csak félig bújt ki. A fertőzést korán reg­gel vagy késő este, harmatban vagy nedves időben tanácsos végezni. A földművesszövetkezetek­kel lehet anyarozstermelésre szerződést kötni. A termelő- szövetkezeteknek . a Magyar Nemzeti Bank a szerződések alapján — az előírt feltételek­kel — rövidlejáratú hitelt fo­lyósít. Tíz malmot korszerűsítenek az idén Az idén országosan 82 millió forintot fordítanak a malmok korszerűsítésére, felújítására. Befejezik a hatváni, a gyulai és a nagykállói malom korsze­rűsítését. Megkezdik a karcagi, a porrogszentkirályi, a tüske- szentpéteri, a soproni, a szarvasi, a baktalórántházi, a bonyhádi, a mosonmagyaróvá­ri, a makói és az óbudai ma­lom teljes felújítását. (MTI) Az elmúlt év lavaszan Toponáron két termelőszövet­kezet alakult. A Haladás Tsz- be a középparasztság tömörült. A szántás-vetést a megalaku­lás után azonnal megkezdték. Az első hónapokban szinte egy emberként dolgozott a tagság. Közös elhatározással felkérték a kaposvári járási főmezőgazdászt, hogy vállalja el az 1300 holdas termelőszö­vetkezet szakmai irányítását. S Turula Sándor örömmel tett eleget a kérésnek. A tagság lelkesedése azon­ban nem tartott sokáig. Az el­múlt évet 193 ezer forint mérleghiánnyal zárta a szövet­kezet. Pedig terveik megvaló­síthatók voltak. S ha teljesítik azokat, a munkaegység értéke meghaladta volna a negyven forintot. Az elmúlt év munkájáról, a hiányosságokról és a jövő ter­veiről sok szó esik most, a zár­számadás idején. A tagság és a vezetőség is tisztán látja az elkövetett hibákat. Az első és alapvető mulasztást akkor követte el a ve­zetőség, amikor a háztáji föl­dek kimérését a hangulatra bízta. A mezőgazdász tanácsai ellenére nem számították bele a háztájiba a szőlőt. Többen a kimért háztájin kívül saját maguk is mértek ki földet, úgyhogy az 1600 négyszögöl helyett 3—4 ezer négyszögölön folytattak háztáji gazdálkodást. Persze ez a közös munka ro­vására ment. Ha ez nem törté­nik, akkor a tagság összeadta volna a 60 holdra elegendő ve­tőkrumplit. De így a háztáji földre tartalékolták, és mind­össze 15 holdra elegendő gyűlt össze. Csak úgy tudtak a kö­zösben elültetni 27 holdat, hogy a vezetőség egy vagon vetőburgonyát kért kölcsön. A kapáláskor ismét éreztet­te rossz hatását a háztáji gaz­dálkodás túlméretezettsége. A háztáji megkapálása három hétig tartott. Igaz, szétosztot­ták a közös kapásterületet Egy brigádra 80 hold, egy csa­ládra pedig 4000 négyszögöl jutott. Ezt tíz nap alatt nyu­godtan meg lehetett volna ka­pálni. Azonban a 210 hold ku­koricából 70 holdat gazban hagytak. S a 140 holdon is csak az első kapálást végezték el. Ez volt a helyzet a cukor­répánál és bokorbabnál is. A növénytermelésben a háztáji a közös kárát idézte elő. A kiesés mintegy fél millió fo­rint. Ennek ellenére a bevé­tel nagyobb része, 227 339 fo­rint a növénytermelésből szár­mazott. A tsz az elmúlt évben csak 20 baconsertést és 11 hí­zott marhát tudott értékesíte­ni. S ezért a bevétel mindösz- sze 60 535 forint volt. Az elmúlt évben 1 millió 665 ezer forintot ruháztak be. Ebből 152 ezer forint értékű saját erőből történt. Építettek egy 250 férőhelyes sertéshizlal­dát, egy 78 férőhelyes favázas szarvasmarhaistállót, és egy korszerű, 48 férőhelyes szarvasmarha-istállót. Átala­kítottak 22 istállót, és megvá­sárolták a szükséges gazdasági felszereléseket is. Vettek egy 25 vagonos csővázas kukorica- górét, és villamosították a köz­ponti majort a gazdasági é" letekkel együtt. Az istáll nem állnak üresen. Kialakítót ták a törzsállományt. 28 anya­koca és 230 hízósüldő van a sertésszálláson. A szarvasmar­haistállókban 39 fejőstehén, 8 borjú, 26 hízómarha és 86 nö­vendék áll. Bőséges mennyi­ségű takarmány áll rendelke­zésükre. A szövetkezet magtá­raiban 750 mázsa árpa, 150 mázsa napraforgó dara, 2 va­gon zab és 9 vagon morzsolt kukorica van. Az alapok megvannak ahhoz, hogy az idén eredményesen zárják az évet. De ehhez a közösség összefogása kell. A tagság jelentős része a közös gazdálkodásban látja a jövőt, és akar dolgozni. Egypáran azonban még mindig azt vár­ják, hogy majd csak visszafe­le forog a történelem kereke, és nem a józan paraszti észre, hanem a »Szabad Európa« rá­dió mosolyogni való hazugsá­gaira hallgatnak. S nem na­gyon fűlik foguk a munkához. A fegyelem lazítóinak akad­nak követőik. Elharapódzott a lopás. A közös vagyont sokan Csákv szalmájának nézték. Kiss, Tamás, Sípos Dénes, For­ró József, Horváth Gyula és Csordás János egész éven át lopták a közös takarmányt háztáji állataik számára. Má­sok pedig a mezőről hordták a közös termést saját maguknak. A bornak sok mértéktelen fogyasztója akadt. A mezőgaai dász sem tudott ellenállni aa Italnak. A józanul gondolkozó tagok azt mondják, hogy elit­ta a tekintélyét. Ez nagyban hozzájárult a munkafegyelem romlásához. A tagok egy ré­sze becsületesen dolgozott ugyan, a másik rész ugyanak­kor a nyári és őszi nagy mun­kák idején is kilenc órakor in­dult a mezőre, és 3 órakor már letette a kapát. Így per- CZ2 nem lehet gazdag ered-. •né::yt várni. Ezt vallja a tag­iág nagy része. »Ha másnak í; zabad, akkor nekem is« — ea a ’'-’szó járta náluk. A vezető­ség ivás, lopás és hanyagság miatt 243 munkaegységet vont le a munkafegyelmet lazító tagoktól. A tavalyi év jé iskola volt a Haladás Tsz tagjai számára. Megtanulták, hogy a megélhe­tést. csak a közös biztosítja. S ezért a szövetkezetben ugyan­úgy kell dolgozni, mint egyéni korukban. Az idén még na­gyobb lehetőségek állnak a tsa előtt, mint tavaly. A tervek szerint csak az állattenyésztés­ből egymillió forint bevételre számíthatnak. 45 szarvasmar­hát és 450 sertést hizlalnak meg szerződésesen. A 144 hold szerződött növény — közepes termést véve alapul — 450 000 forint bevételt jelent. Ha a tagság szívvel-lélekkel dolgo­zik, biztosan meglesz a terve­zett? 36 forint munkaegységen­ként. A vezetőség a tagság bevonásával újjászervezte a brigádokat, és a háztáji terü­leteket az alapszabályban elő­írt méretűre csökkenti. Az idén már nem fordulhat élőt hogy a háztáji a közös rovásá­ra menjen. Tsz-ben dolgozni: jó befektetés Egy napon tartotta meg zár­számadó közgyűlését a szuloki Béke és a Búzakalász Tsz. Az 1959-es év sikerekben gazdag volt. Most, a zárszám­adáskor fel lehet mérni, mit végeztünk eddig, mit hozott a közös gazdaság az emberek életébe és mit a kamrájukba. Nézzünk néhány beszédes ada­tot. Ki gondolta volna még a múlt év tavaszán, hogy a szö­vetkezet lakjai között lesznek olyanok is, mint pl. Kádár László, akinek évi jövedelme csaknem 90 ezer forint, vagy Huber János, aki zárszámadás­kor 56 451 forintot kapott. Lempel József 57 ezer forintot — Levél Szülőkből — vehetett kézhez, Bauer Mihály t észesedésén»k értéke is meg haladja az 54 ezer forintot. Az egyedül álló nők is nagy­szerű, soha nem remei* jöve­delemre tettek szert. Ágoston Gyulámé a tavasz ? a 13 9S0 forirtot és 2904 forint értékű terményt keresett, Kiing Lé- nártr.é 2( 400, Botykii József- né több mint 16 ezer forintot kapott. Szulokban mindenki tapaszt', latból tudja, hogy ter­melőszövetkezetekben dolgoz­ni jó befektetés. Közösségben az erő — ezt a szorgalmas szulokiaknak ma már nem kell magyarázni. Sőt riibttek arra, hogy minél nagyobb a közösség, anvi'. na­Oyrbo az ereje. így történt, hogy e in az emlékezet:s na­pon a Béke és a Buzi óa ász iagsácia és gazdasága egyesült. Az új, Rákóczi Tsz vezetői: Henger János elnök, és Maráz Ferenc elnökhelyettes a múlt­ban is megtettek mindent, hogy a tagság bizalmát kiér­demeljék. Reméljük, o jövőben is erte fognak törekedni. A szuloki dolgozók 'azzal az elhatározással kezdik az új gazdasági évet, hogy úgy dol­goznak, hogy az még nagyobb jövedelmet hozzon. Bődis László, párttitkár, Szülök Németh Sándor ÚTTÖRŐ HÍRADÓ Egy vidám összejövetelen Hallottam, hogy őrsi össze­jövetelt tart a kaposvári Pető­fi utcai Zrínyi Ilona úttörőcsa­pat, s gondoltam, elmegyek, talán akad a tollvégre valami. Az iskola folyosóján vi­szonylag csend volt. Tatalom­ra abba az osztályba nyitottam be, ahonnan a leghangosabb nevetés hallatszott. Bent egy őrs tartott összejövetelt Ma­darász Edit vezetésével. — Mivel foglalkoztatok ed­dig? — kérdeztem a szőke őrs­vezetőt. — Az óra első felében fel­dolgoztuk a foglalkozásra ki­szabott próbaanyagot, most játszunk. — Milyen játékot szerettek a legjobban? — kérdeztem a pajtásoktól. — A pletykát, a pletykát — hangzott az együttes válasz. — Nahát! — gondoltam, nemhiába lányok, a pletyka a kedvencük. De ha így halad­nak, mi lesz tíz év múlva? — Ha akarod, eljátsszuk — ajánlotta Edit. Kihívott öt pajtást, négyet kiküldött a folyosóra, s az ötö- tűknek felolvasta a következő S szöveget: »A csokonyavisontai i postáskisasszonyt kirabolták í ismeretlen tettesek 1959. de-? cember 13-án éjjel egy órakor. % Eddig 20 ezer forint megvan, J* a nyomozás folyik, 1960. feb-2 ruár 20-án befejeződik.« ) Behívták az egyik »szám-2 űzöttet« a folyosóról, s el- f mondták neki ezt a történetet. 2 S a pletyka terjesztői ezeket Ji mondták a többiek harsány/ kacagása közben. í »A csokonyai kisasszonytól/ elloptak 200 forintot 1959. de- % cember éjjel. 20 ezret keres-1 nek, a többi megvan. A nyo- 2 mozást 1959. február 1-én be-í fejezik.« A másik így adta tovább a következő pajtásoknak: »Cso­konyai kisasszonytól elloptak 400 forintot 1929. éjjel. 20 ez­ret nála hagytak. Tart a nyo­mozás, majd befejezik.« S a legutolsó már így hallot­ta: »Csokonai Vitéz kisasszony­tól elloptak 200 forintot, ke­resték 1929 évig, de meglett.« — Tehát így terjed a plety­ka — mondta mosolyogva Edit. — Ez tanulságos játék, s a pajtások szórakoznak is. A játék után énekeltek pajtások, s mivel az óramuta­tó könyörtelenül szaladt, befe­jezésül harsogó csatakiáltással búcsúztak az iskolától. Strubl Marta Úttörőhöz méltó cselekedet Közietek maradok Kis szobánkban pirosán duruzsol a kályha, kinn kékesfehér-csillogón hull a puha hó. Varjak szállnak lomhán a szürke, nehéz égen, közietek, Édes, most oly kedves, olyan nagyon jó. Egyszer — tudjátok jól —, voltam már távol innét, a tenger milliárd cseppje nekem ragyogott. Ott aranyosabb volt az égő nap sugára, s a part új játékcsatákra csalt, hívogatott. Akkor is Rátok gondoltam mindig, szüntelen, hisz Ti vagytok nekem a kezdet, a vég: minden, ígérhetnek bár szebbnél szebb ezer világot, mi Tőletek eltéphetne, olyan csoda nincsen. Int felém most is az erdős, bérces csodavár, varázsával csábít dal, kacaj, mely égig ér. De nem, nem! Nekem legszebb mégis az a táj, hova, ki fáradt közülünk, pihenni hazatér. Most, ahogy behunyom: szemem a tengert látja. Morajlása olyan, mint sellők halk danája. Mégis, ha tehetném is, nem megyek! Én ezt a földet szeretem, s nem leszek más hon leánya. S ha tán az élet szava egyszer elszólít, hűtlen sose lennék, nem hagyom el e házat, hol pöttöm, bohó kisgyermek tipegni kezdtem, hol először hallottam dalt, láttam sok száz virágot. Köztelek olyan jó! Meleg van kis szobánkban, vörösen ég tűzünk, lángol meleg sugára. Kint más a hang, a szeretet, a szivek dobbanása, és másként néz rám a világ, mint anyám szemepárja. Huszár Carmen VIII/B. Berzsenyi D. Ált. Islc. Február 2-án délután, ami­kor a Berzsenyi Dániel Általá­nos Iskolába siettem, az egyik sarkon kedves osztálytársam, Horváth Bernadette jött felém. Csomagokat cipelt egy idős né­ni kíséretében. Köszöntöttük egymást és megkérdeztem: — Hová mész? — Az iskolába — felelte, és miután csatlakoztam hozzájuk, azt mondta: — A versenyre megyek. — És nevetve megjegyezte: — Hisz ezt te is tudod. Amikor elmentünk a Hu­nyadi János utca sarka mellett, ,a néni megszólalt: í — Szervusztok, gyerekek, én j. itt lakom. Köszönöm, hogy se- /gítettél — fordult Bemadette- íhoz. J Amikor eltávolodott, meg- 2 kérdeztem: í — Rokonod ez a néni? 2 — Nem, most láttam először! Ji Észrevettem, hogy küszködik a / sok csomaggal, és utánaszalad­V tam, segítettem vinni azokat. / Elgondolkoztam: ha minden V fiú és leány ilyen volna ... 2 Péczer Klára >; Az Úttörő ház || programjából J Február 13-án, szombat dél­után 3—5 óráig: Könyv­társzolgálat. 3—6 óráig: Játékdélután úttörők ré­szére. DIÁKHUMOR í SZÁMTAN OKÁN í Tanár: Két liter bor meg két li- i* tér bor: mennyi az? Í Pista: Teljes részegség, tanár úr. Állattan orAn "■ Tanár: Melyik a leghasznosabb ^ háziállat? ,* Jóska: A csirke, r" Tanár: Miért? S " Jóska: Mert azt meg lehet enni születése előtt is és halála után is. Mit játsszunk? FALUSI UDVAR Kiosztjuk a szerepeket, . ki milyen háziállatot szeretne utánozni. Mindenki más-más állatot képvisel. A vezető el­mesél egy történetet, mely a baromfiudvarban történik. Valahányszor egy-egy állat ne­vét említi, a játszók az álta­luk választott állatok hangját utánozzák. A baromfiudvar említésére valamennyien egy­szerre megszólalnak. MIT ADSZ TOVÁBB? A játékosok elhelyezkednek! az asztalnál. Mindegyik ké­szít maga elé papírt, ceruzát. Minden játszó beköti a szemét, azután különféle tárgyakat adnak tovább. Ha már 5—6 tárgy végigment a pajtások kezén, leveszik a kendőt, s minden pajtás feljegyzi, hogy hány tárgy ment a kezén ke­resztül, és hogy miben voltak azok. Az győz, aki a legtöbb tárgyat meg tudja határozni. Tanári Peter, mondd meg, hol ? lehet elefántot találni. Péter: Sehol se, mert az elefánt , olyan nagy. hogy el se veszhet. (Közli: Handa Viktor. SZELLEMI TOTÓ Felszabadulási rejtvény verseny (VI.) L Ki volt az a tudós, akinek ezek voltak utolsó szavai: És mégis mozog a Föld! 1. Torricelli 2. Galilei 2. Milyen színű a kisdobos raj­zászló? 1. Nemzetiszüiű 2. Tetszés szerinti. 3. Ki építtette a Lánchidat? 1. Kossuth 2. Széchenyi 4. Ki irta az Üttörő induló című verset? 1. Fehér Klára 2. Gergely Márta 5. Ki írta a Grand kapitány gyer­mekei című regényt? 1. Jókai Mór 2. Verne Gyula 6. Ki volt az Ifjú Gárda című re­gény főhőse? 1. Oleg Kosevoj 2. Zója 7. A li. próbás úttörőnek hány új dalt kell megtanulni? t. 10 2. 20 8. Ki volt az olasz vörösingesek vezére? 1. Garibaldi 2. Húsz János 9. Melyik Göncölnek a rúdjában van a sarkcsillag? 1. Nagygöncö! 2. Kisgöncöl 10. Ho! született Arany János? 1. Nagyszalonta 2. Kiskunhalas 11. A 11. próbás úttörőnek hány fajta titkos írást kell ismernie? 1. 5 2. 6 12. A másodfokú próbán milyen egység számára kell meglepe­tést készíteni? 1. Csapat 2. Örs Csokonyavisonta.) A Szellemi Toto hibátlan meg­fejtése 12 pont. Beküldendő: i960, február 20. Címünk: Üttörő Híradó, Kapos- vái\, Bajcsy-Zsilinszky u. 1/C. Pajtások! Minden héten sok meg­fejtés érkezik szerkesztőségünkbe. Csak a legtöbb pontszámot elérők névének, közlése is sok helyet ven­ne el, ezért eltekintünk ettől. He­lyette minden számunk b“i) közöl­jük a felszabadulási rejtvény ver­seny lejárt rejtvényének helyes megfejtését, melynek alapján min­denki maga is ellenőrizheti, össze­állíthatja elért pontszámát. Ez vi­szont azt teszi szükségessé, hogy pontosan t-n Tok meg a beküldé­si határidőt. A késve érkező meg­fejtéseket nem vehetjük figyelem­be. A felszabadulási rejtvényverseny TV. fordulójában közölt Szellemi Totó helyes megfejtése: 2, x, 2. 1* x, l, 1, 2, 2, x, x, 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom