Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-11 / 35. szám
Csütörtök, 1960. február 11. SOMOGYI NÉPLAP HAT-HÉTSZÁZ LEVÉL NAPONTA Látogatás a barcsi postán Nagykanizsára küld valaki táviratot. Jeney Tibor további-! taná is, de... — Ejnye, már me-i gint nem jelenkezik Kanizsa...] No, végre! — s már kopogtat-i ja is a hozzá nem értő ember] számára ismeretlen jeleket.i Közben sürgöny jön Kapos-1 várról. Naponta kb. 100—110] távirat érkezik ide, és indul1 ebből a kis szobából. A másik teremben van a' posta büszkesége, az új, kor-] szerű CB telefonközpont. Ta-i valy december 22-e óta műkő-] dik. Naponta 4—500 kapcsolású végeznek a kezelők. 1 — Igen jó és könnyű ezen] dolgozni — mondja Vincze' Árpádné a központ kezelője, s] hogy mennyire könnyű?...' Deutsch Ferencné csomagot vesz át. Naponta hat-hétszáz levél fordul meg a barcsi 1. számú postahivatalban. Az ország különböző vidékeiről és vidékeire jönnek-mennek a levelek. A hivatalban kb. három hónap óta átalakítási munkálatok folynak. A csomagraktár- ből kalapács és fűrész zaja szűrődik ki. Dolgoznak az asztalosok — gondolhatná valaki, 3e nem. A posta egyik dolgosé ja, Herendi Lajos társadalmi munkában a régi Irattári íaekrényeket rövidíti meg, mivel az új helyiségbe nem férnek be. A lakbérpótlékról és az albérleti díjaiéról Kádár János eivtárs egyik beszédében utalt arra, hogy addig is, amíg az egyik legsúlyosabb problémát — a laMikor kell lakbérpótlékot fizetni a lakásban lakó személyek alacsony száma miatt? Balatoni János és Pergerl János a délutáni leveleket osztályozza posta Indulása előtt. Egyszerre négy-öt helyen Is villan a piros,] zöld vagy fehér lámpa, s az ügyes kezek pil-i lanatok alatt összekötik ezeket a pontokat.1 Néha olyan kusza összevisszaság van a kap-] csolótáblán, hogy lehetetlennek látszik rajt1 eligazodni. S még azt mondja Vincze Árpád-' né, hogy könnyű! Lehet, hogy igaza van, csak] érteni kell hozzá. A postahivatal vezetője, Bódi István szerint érti is a munkáját. Csak-] úgy, mint a posta valamennyi dolgozója. R. F.—G. Gy.] Ha a lakásban ténylegesen lakó személyek száma kettővel kevesebb a lakásban ténylegesen elhelyezhető személyek kétszobás lakásban három személy lakik, akkor a lakásban lakó személyek száma csak eggyel kevesebb az elhelyezhető személyek számánál, tehát nem kell lakbérpótlékot fizetni. Ha viszont a kétszobás lakásban csak két személy lakik, akkor egy többletszoba után havi 120 forint lakbérpótlékot kell fizetni, ha viszont a háromszobás lakásban három személy lakik, akkor másfél többletszoba után 180 forint havi lakbérpótlókot kell fizetni. fene? Tibet ffeHenőr Nagykanizsára továbbítja a táviratot, Efíg a csomagraktárban Hernádi bácsi fűrészel, a hivatali helyiségekben zavartalanul folyik a munka. Deutsch Ferencné éppen csomagot vesz át egy idős nénitől. Kovács Gyula főellenőr a továbbítandó pénzt számolja. A levélszortírozóban gyors kezek osztályozzák a leveleket: Lakócsa, Cegléd, Győr, Kaposvár... Sietni kell, mert sűrűn indulnak a postakocsik. Naponta kilencszer szállítják el a küldeményeket Az ÚJ CB telefonközpont, amire büszkék a barcsi postások. kásproblémát — véglegesen fel nem számoljuk, tenni kell valamit, hogy ugyanakkor, amikor egyes családok nagyon | számánál. Így pl., ha a szűkös, sokszor egészségieden körülmények között laknak mások ne használjanak indokolt szükségletüknél nagyobb lakást. E helyes elgondolás megvalósításában jelent előre egy lépést a közelmúltban megjelent 3/1960. számú kormányrendelet Természetes, hogy a lakásprobléma végleges megoldása nem e rendelet feladata, hanem a vele egy időben elkészült 15 éves lakásfej- lesztésd tervé. Addig is azonban, amíg e terv megvalósul, sok, jelenleg szűkösen elhelyezett család cserélhet szükségleteinek megfelelő lakást, és sók, eddig uzsora albérleti díjat fizető ember fizethet az eddiginél mérsékeltebb albérleti díjat Bár kétségtelen, hogy ez a rendelet kizárólag a dolgozóknak kedvez, mégis találkozni aggályoskod ókkal, akiknek aggodalma abból fakad, hogy nem ismerik a rendelet egyes pontjait Noha a rendelet végrehajtási utasítását még nem adták ki — most dolgoznak rajt az illetékesek —, mégis szükségét látjuk, hogy néhány olyan kérdésre, ami a rendelet alkalmazásával összefügg, és a nagyközönség előtt vitatott, ezután válaszoljunk. Új vezetőséget választottak a gamási kiszesek Korántsem volt kielégítő a gamási KISZ-alapszervezet munkája. Igaz, a sportélet megfelelőnek bizonyult, és ma is az, de ez nem elegendő. Az eddigi vezetőség nem állt hivatása magaslatán. Az utóbbi napokban változás történt. Űj vezetőség került az alapszervezet élére, s új titkárt választottak Szabó Gyula személyében a fiatalok. Szabó elvtárs elsősorban a kiszesek rendszeres munkájára épít, mindenkinek külön feladatot ad. Egyre több fiatal látja, hogy az eddigi tespedtség után valami új következik, s mind többen kérik felvételüket a KISZ-be. WWWWUWWylW.VWWWWWWWWWWWWWWWWWWV1JVWW.................. . M egyénkben is váljék társadalmi üggyé az ifjúság nevelése Ezzel a céllal hívta össze a napokban a BM Somogy megyei Rendőrfőkapitánysága mindazokat a társadalmi, tömegszervezeti és vállalatvezetőket, akik elősegíthetik az ifjúság nevelését. A rendőrfőkapitányság vezetőin, dolgozóin kívül részt vettek a megbeszélésen a megyei pártbizottság, a KISZ, a nőtanács, a megyei tanács, a Vöröskereszt és a Moziüzemi Vállalat képviselői. A rendőrség ifjúságvédelmi előadója beszámolójában ismertette, hogy az elmúlt évben hány fiatalkorú követett el bűncselekményt, hányat kellett bűnvádi eljárás alá Vonni, zárt nevelőintézetbe utalni, s miből adódtak a bűn- cselekmények. Megállapította, hogy a fiatalkorúak nemegyszer az idősebbek biztatására, szüleik hanyagsága következtében tértek a bűnözés útjára. Szomorú példaként említette meg a szöllősgyöröki K. Józsefei, aki apja rendezetlen családi körülményei miatt kezdett lopni. Orsós János és társai fiatalkorúakat szerveztek bandájukba. Magánosok és a társadalmi tulajdon meglopása, verekedés részeg állapotban, könnyű és súlyos testi sértés, becsületsértés, rágalmazás, gyújtogatás szerepel a fiatalkorúak bűn- cselekményei között. Elősegíti a bűn útjára való kerülést az is, hogy lelkiismeretlen vendéglátóipari dolgozók szeszesitallal szolgálják ki a fiatalkorút. Végül azt ismertette, hogy szüleik felelőtlensége miatt hány fiatalkorút helyeztek zárt intézetbe. A vitában sok hasznos javaslat hangzott el. Horváth József, a Moziüzemi Vállalat dolgozója megígérte: ezután még jobban ügyelnek arra, ho®v a fiatalkorúak a nekik nem való filmeket ne tekinthessék meg, s hogy az esti előadásokat ne látogathassák. Horváth Sándorné, a nőtanács megyei titkára a szöllős- kislaki leánynevelőintézetben fennálló tűrhetetlen állapotok megszüntetését sürgette. Szabó György, a KISZ-bi- zottság képviselője az Ifjúsági Házzal kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Bejelentette, a fiatalkorúaknak a jövőben egyre több természettudományi előadást rendeznek. Honfi Istvánná, a Vöröskereszt megyei titkára azt javasolta, hogy az ifjúság neveléséhez kérjék a pártcsoportok segítségét, s hogy a pedagógusok a szülői munkaközösségek egy-egy tagjával menjenek családlátogatásokra. Fenyvesi János, a megyei pártbizottság munkatársa a sajtónak az ifjúság nevelésében betöltött szerepéről szólott, s kérte: írjon többet az ifjúság helyes neveléséről. A rendőrfőkapitányság dolgozói az alábbiakat javasolták: szervezzék meg a fiatalok nyári foglalkoztatását; az üzemek kultúréletébe a KlSZ-szerve- zetek vonják be a területükön lakó fiatalokat; azt a vendéglátóipari dolgozót, aki fiatalkorút szeszesitallal szolgál ki, bűncselekmény elkövetéséért vonják felelősségre. A rendőrfőkapitányság helyettes vezetője ismertette, hogy szeretnék a cigányokat falvakba letelepíteni, munkába állítani. Szólott egyebek között a munkásszállások problémáiról is. Végül kifogásolta, hogy a tanácsok sok esetben megkötik az engedéllyel nem rendelkező fiatalkorúak házasságát. Befejezésül a rendőrfőkapitányság vezetője ismertette az ifjúság nevelésével kapcsolatos feladatokat. Hangsúlyozta, hogy következetes megelőző munkát kell végezni. A megye párt- és tanácsi vezetőit rendszeresen tájékoztatni kell az e téren mutatkozó problémákról, eredményekről. — Megoldani az ifjúság helyes szellemben való nevelését csak közös erővel lehet — mondotta. Helyes volt a rendőrfőkapitányság kezdeményezése, hogy e fontos kérdésben tájékoztatásra, megbeszélésre hívta egybe a párt- és tömegszervezetek vezetőit. Éppen ezért helytelenítjük, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Somogy megyei Vendéglátóipari Vállalat a tanácskozáson nem képviseltette magát. Pedig nekik is fontos szerepük van abban, hogy társadalmi üggyé váljék az ifjúság nevelése. Kiket kell a rendelet al kalmazása szempontjából a lakásban lakó szemé lyeknek tekinteni? A bérlőt és vele együttélő családtagjait — feleség, gyermek, szülő, unoka stb. — bérlőt és családtagjait akkor is számításba kell venni, ha ideiglenesein — pl. üdülés, tan folyam miatt — nem laknak a lakásban. A lakásban lakó személyek közé kell számítani a ténylegesen ott lakó háztartási alkalmazottat is. Nem számít viszont a lakásban lakó személyek számába bele az, aki ideiglenesen, rokonlátogatás céljából tartózkodik a lakásban, még akkor sem, ha ez a tartózkodás huzamosabb idejű. Nem számít bele a lakásban tartózkodók számába az albér lő sem. Ha pl. egy négytagú család háromszobás lakásban lakik, és ebből egy szobát kéttagú család (házaspár) részére albérletbe adott, akkor csak családhoz tartozó négy személy számít bele a lakásban lakó személyek számába, míg az albérlő házaspár nem. Így ez esetben az egy felesleges szoba után — ami albérlete van kiadva — az albérletbe adó havi 120 forint lakbérpótlékot tartozik fizetni. Az albérlőre azonban a lakbérpótlékot nem szabad áthárítani, az az albérletbe adót terheli. Milyen tulajdonban lé\ő házakban levő lakások után kell és milyenek után nem kell lakbérpótlékot fizetni? Csak a társadalmi — állami, szövetkezeti — tulajdonban, valamint személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezésű házakban levő lakások esetében kell lakbérpótlékot fizetni. Személyi tulajdonban levő szabadrendelkezésű ház esetében a fizetési kötelezettség nem áll fenn. Személyi tulajdonban levő szabadrendelkezésűek azok a házak, amelyek lakószobáinak szí.ma nem haladja meg a hármat, tehát 1, 2, és 3 szobásak, valamint azok a három szobásnál nagyobb házak, amelyek 1953. április 1-e után épültek. Az öröklakások e tekintetben háznak számítanak. Ha tehát egy nyugdíjas tisztviselő va.gy alkalmazott lakik feleségével kétszobás saját házában, akár tart albérlőt, akár nem, nem keli lakbérpótlékot fizetnie. Milyen helyiségek minősülnek a rendelet alkalmazása szempontjából lakószobának? A lakás céljára használt helyiségek, különösképpen a lakószoba, az ún. személyzéti szoba — ha területe a 6 négyzet-métert meghaladja —, a hall, ha közterületre vagy udvarra nyíló ablaka és melegpadlója van. Nem számít lakószobának az előszoba, konyha, éléskamra, fürdőszoba. Ha pl. egy állami tulajdont képező házban levő lakás bérlőjének két szobája, egy fentebb körülírt hallja és egy ugyancsak körülírt személyzeti szobája van, és ebben csak má«odmasával lakik, akkor a fölösleges szobák száma három, és így havonta a hat hiányzó személy után 450 forint lakbérpótlékot kell fizetni. Vonatkozik-e az albérleti díjak maximálisa a személyzeti tulajdonban levő szabadrendelkezésű lakásokban levő albérletekre is? Nem vonatkozik. Csak az állami tulajdonban levő lakások, valamint a személyi tulajdonban levő, tan,ácsi rendelkezésű lakások albérleteire vonatkozik a maximális. Ha tehát pl. egy kétszobás ház tulajdonosa az egyik szobát maga lakja, a másikat albérlet útján hasznosítja, rávonatkozóan nem lehet alkalmazni a remdeíetet. Hogyan kell kiszámítani a kérhető vagy elfogadható legmagasabb maximális albérleti dijat? Erre a kérdésre majd csak a megjelenő részletes végrehajtási utasítás ad választ, de az már bizonyos, hogy Kaposvárott havi 150 forintnál, községekben pedig 100 forintnál több nem lehet. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ennél kevesebb lehet. Ez függ zz albérletbe adott lakrész fekvésétől, állapotától, nagyságától, illetve a főbérlő által fizetett összlakbértől. Az albérleti díjat bútor, ágynemű és egyéb tárgyak használatáért személyenként legfeljebb 100 forinttal lehet emelni, fűtésért, világításért pedig a tényleges költséget lehet felszámítani. Itt is hangsúlyozni kell azonban, hogy az ágynemű és bútor használati díjánál 100 forint a legmagasabb összeg, ennél kevesebbet lehet, de többet nem szabad kérni vagy elfogadni. Milyen következménnyel jár, ha a bérbe adó a maximálisnál több bért köt ki? A szerződés a rendeletben meghatározott díjat meghaladó részében semmis. Ez annyit jelent, hogy csak a rendeletben megállapított díjat kell fizetni még abban az esetben is, ha ennél magasabb összeget kötöttek ki. Másrészt viszont a maximális albérleti díjnál magasabb díj követelése vagy elfogadása árdrágítás bűntettét képezi, s mint ilyen, büntetendő. Ha a bérbe adót a bíróság árdrágító visszaélés címén elítélte, úgy az albérletbe adott helyiségeket, ha műszakilag elkülöníthetők — igénybe lehet venni, és ki lehet utalni elsősorban az albérlő részére. KeII-e lakbérpótlékot fizetni a munkaköri és készenléti szolgálati lakások esetében? Nem kell. A kórházi orvos, vagy a tűzoltóparancsnok, aki vagy munkaköri vagy készenléti lakásban lakik, nem tartozik lakbérpótlékot fizetni, mert saját el határozásából nem cserélheti el lakását másikra: A lakbérpótléknak pedig az a célja, hogy az indokolatlanul nagy lakásban lakók lakáscseréjét az anyagi érdekeltség érvényesítésével segítse elő. A kormányzat célja tehát nem új adónem bevezetése, hanem az igazságosabb lakáselosztás volt, amikor e jogszabályt megalkotta. A lakbér- pótlék bevezetésére a rendelet egyéves türelmi időt adott azzal, hogy az indokolt lakásszükségletnél nagyobb lakásban lakóknak legyen idejük lakásukat kisebb, igényeiknek megfelelő lakásra elcserélni. A2 egy év azonban nem azt jelenti, hogy csak azután kell a cserének utánanézni. Mindazok, akik szükségletüknél nagyobb lakásban laknak, helyesen teszik, ha cserélési szándékukat már most bejelentik az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalatnál. Kaszás József, a megyei tanács v. b. igaa* gatási osztályának veze'tőj*
