Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-07 / 32. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1960. február 1* M. S*. IfruiCiov válasza Powell professzor levelére Moszkva (f ASZSZ). N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke vá­laszolt Powell professzornak, a Tudományos Dolgozók Világ- szövetsége elnökének levelére. Hruscsov válaszában kije­lentette, hogy a Szovjetunió akár ma is kész aláírni a szerződést, amelynek értelmé­ben végérvényesen megszün­tetik nemzetközi ellenőrzés mellett a nukleáris kísérlete­iét. Hozzátette, a Szovjetunió következetésen küzd azért, hogy a kísérleti nukleáris rob­bantásoknak egyszer s min­denkorra vessenek véget. Hruscsov rámutat arra is, hegy a szovjet kormány kö­vetkezetesen tartja magát ah­hoz a vállalt kötelezettségéhez, hogy a Szovjetunió nem vé­gez újabb nukleáris robbantá­sokat, ha a nyugati hatalmak sem újítják fel kísérleteiket az atom- és hidrogénfegyverrel. Moszkva (MTI). A Pravda tegnapi száma vezércikkben foglalkozik a varsói szerződés­ben rész vevő államok politi­ka! tanácskozó testületének moszkvai értekezletével és az értekezleten kiadott nyilatko­zattal. — A több mint egymilliárd embert tömörítő hatalmas szo­cialista tábor az emberiség szilárd élcsapata a békeharc­ban — írja a vezércikk, majd hangsúlyozza, hogy napjaink fő kérdése a leszerelés. A bé­keszerető emberiség helyesli a szovjet leszerelési ' progra­mot és a szocialista országok e program végrehajtására tett gyakorlati lépéseit. A mai nemzetközi helyzet­ben rendkívül fontossá vált a, német kérdés haladéktalan London (MTI). Az angol saj­tó kezd ráeszmélri, hogy Ei­senhower veszedelmes -darázs­fészekbe nyúlt, amikor arra célzott, hogy az Egyesült Ál­lamok atomi i lkainak egy ré­szét megosztja a szövetségesei­vel. Egyes jelentések rámutatnak orra, hogy ez az elgondolás az Egyesült Államokban is ellen­téteket okoz. A Daily Telegraph washing­toni tudósítója szerint a tör­vényhozás óvatos tartózkodás­sal fogadta Eisenhower javas­latát. Gore szenátor, az atom- erőbizoltság tagja hangsúlyoz­ta, hogy az elnök elgondolása, ha ugyan a törvényhozáshoz intézendő kérelemmé erősöd­nék, a legkomolyabb, legvére­sebb problémákat vetné fel, amelyek a lehető leggondosabb megfontolást igénylik. A Times vezércikke lehetsé­gesnek tartja, hogy Eisenhower Franciaországra gondolt, ami­kor az atomtitkok átadásának megkönnyítését pedzette, de ez az elgondolás a legtöbb európai országban félelmet kelthet. Ha megszüntetnék az atomfegyve­rek adásának tilalmát Francia- országgal szemben, akkor Nyu- gat-Németország is ilyen elbá­nást követelne. De számolni kell azzal a való ténnyel, hogy a legtöbb szövetséges számára elfogadhatatlan lenne, ha Nyu- gat-Németországnak saját atomfegyverei lennének, ame­lyeket saját maga használhat­na. Chicago (Reuter). Az ameri­kai tudósok szövetségének vég­rehajtó bizottsága azzal vá­dolta Eisenhower elnököt, hogy »a legveszélyesebb és legokta- ianabb opportunizmust« köve­ti el, amikor azt javasolja: az Egyesült Államok lássa el atomfegyverekkel szövetsége­seit. Az elnök ajánlatát ’»'kataszt­rofális könnyelműségnek« bé­lyegezték, és hangsúlyozták, hogy ez a javaslat »megtorpe­Hruscsov kijelenti: a szovjet kormány és a szovjet nép kész továbbra is minden eszközzel harcolni az általános és teljes leszerelés végrehajtásáért, mert ’csak ezen az úton lehet megtalálni egyszer s minden­korra az egész emberiséget aggasztó problémának, a há­ború végérvényes kiküszöbölé­sének végleges megoldását.« Halaszthatatlanul meg kell oldani az atom- és a hidro- génfegyverrel végzett kísérle­tek végérvényes megszünteté­sének kérdését — állapítja meg Hrurscsov, majd hangsú­lyozza, hogy a szakértők 1953. évi tanácskozásán a felügyeleti és ellenőrzési rendszerre tett javaslat teljesen elfogadható alap az atom- és hidrogén- fegyver-kísérletek megszűnte-1 tésére vonatkozó hatékony nemzetközi egyezmény megkö­tésére. megoldása — folytatja a lap. — A szocialista országok vál­tozatlanul követelik a né­met békeszerződés aláírását és Nyugat-Berlin kérdésének megoldását azon az alapon, hogy Nyugat-Berlint tegyék szabad várossá. A vezércikk hangsúlyozza: Továbbra is időszerű az a ja­vaslat, hogy a két államcso­portosulás, a varsói szerződés tagállamai és az északatlanti szerződés tagjai kössenek egy­mással megnemtámadási szer­ződést. A varsói szerződés tagálla­mainak nyilatkozata a szocia­lista országok részletes, mé­lyen megalapozott és reális programja a békéért folytatott harcban — állapítja meg vé­gül a Pravda vezércikke. dózhatja« az atomfegyver-kí­sérletek eltiltásával foglalkozó genfi értekezletet. az egyórás sztrájk az önren­delkezési jog tettekre váltásá­nak és a fasiszta lázadók el­leni megtorlásnak a politikai követelése volt. A párt politikai bizottsága, hétfői határozatában hangoz­tatta, hogv fel kell világosítani a tömegeket: a párt nem a Mint a szovjet kormányfő hangsúlyozza, az Egyesült Ál­lamok nukleáris kísérleteinek felújítása, amelynek lehetősé­géről szó van, ugyanolyan helyzetbe hozná a világot a nukleáris kísérletek kérdésé­ben, mint 'amilyen a genfi tárgyalások megkezdése előtt állt fenn. Az Egyesült Államok ilyen élj órása újabb lendüle­tet adna a fegyverkezési ver­senynek, és növelné a föld lég­köre rádióaktív fertőzésének veszélyét. A szovjet kormány tehát kü­lönös jelentőséget tulajdonít, az atom- és a hidrogónfegyve- kísérletek megszüntetésére vo­natkozó tárgyalások sikeres befejezésének. Ha a velünk tárgyaló felek a kellő felelős­ség érzésével látnak munkához a genfi tanácskozáson, akkor sikerül megvalósítani a nuk­leáris kísérletek általános és végérvényes megszüntetését. Vorosilov, Kozlov és Furceva hazautazott Indiából Üj-Delhi (MTI). TASZSZ- jelentés szerint Vorosilov, Kozlov és Furceva kéthetes indiai látogatás után szomba­ton reggel visszaindult hazá­jába. Praszad elnök szívélyes búcsút vett a szovjet vendé­gektől. A repülőtéren Nehru miniszterelnök és több más vezető személyiség búcsúztat­ta a küldöttséget A Szovjetunió cukrot vásárol Kubától Havanna (MTI). Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese pén­teken megnyitotta a havannai szovjet kiállítást. Az AP és at Reuter-iroda részletes tudósí-’ fásban .számol be a megnyitó ünnepségről. Az AP tudósítása szerint Mikojan beszédének elhangzása után Raul Cepero Bonilla kereskedelmi minisz­ter bejelentette az ünnepsé­gen, hogy a Szovjetunió 345 ezer tonna cukrot rendelt Ku­bától. A bejelentést kitörő lel­kesedés fogadta. se a bűnösöket, feloszlassa a polgárháború szervezeteit. Ha a kormány úgy véli, hogy szüksége van új törvényekre, a parlamentnek ke1 lene erről döntenie, de egy igazi rarla- mentnek, amelyet az arányos választási rendszer alapján vá­lasztottak meg, A varsói szerződés tagállamainak nyilatkozata a békeharc mélyen megalapozott és reális programja — írja a Pravda Eisenhower veszedelmes darázsfészekbe nyúlt•.. Maurice Tiiorez beszéde a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának legutóbbi ülésón Párizs (MTI). A l’Humanité szombati száma közli Maurice Thoreznek, a Francia Kommu­nista Párt főtitkárának a köz­ponti bizottság legutóbbi ülé­sén elmondott beszédét. Thorez rámutatott, hogy az elmúlt héten az algériai há­ború, valamint a demokrácia és a fasizmus kérdése a fran­cia nép félelmetes erőpróbájá­ban egyetlen nagy, közvetlen kérdéssé vált. A május 13-i összeesküvők megkísérelték megismételni államcsínyüket, de a helyzet nem volt ugyanaz, mint 1958- han. A lázadás ellen foglalt ál­lást a francia nép óriási többsége a munkásosztály- lya! az élen, ellene fordultak az algériai muzulmánok; Algéria európai lakossága pedig, ha többségé­ben megzavarodott is, nem kö­vette végsőkig a lázadókat. Thorez ezután elemezte a február 1-i nagy népi akció, az egyórás általános munkabe­szüntetés tényét, és megái1 a- pította: a kormány ma azt akarja elhitetni, hogy ez a ragrjszabósú akció valamilyen javára történő népszavazás volt. A Francia Kommunista Párt főtitkára aláhúzta, hogy személyi hatalom megerősíté­séért, hanem a demokráciáért, az algériai békéért harcol. A kommunistáknak tudatában kellett lenniük azzal, hogy a fasiszta felforgatás igen súlyos veszélye áll fenn, de nem sza­bad szem elöl téveszteniük egy másik veszélytj amit ma­ga a kormány jelent. Ez lett most a kommunisták számára a fő veszély. A veszély most a személyi hatalom megerősödésében van és a személyi hatalom ellen mindig harcolni fogunk, mert ez a demokrácia megújhodá­sának és helyreállításának feltétele; nem azt mondom, hogy békéé — jelentette ki Thorez, és így folytatta: Az elvtánsak helyesen hang­súlyozták: tévednek azok, akik azt mondják, nem lesz addig béke Algériában, amíg fennáll a jelenlegi rendszer. És való­ban tévedés, és ellentétes ok­tóber 4-i elemzésünkkel. Thorez végül rámutatott, a kormánynak megvolt a hatal­ma a fasiszta lázadás megelő­zésére, mégis hagyta szervez­kedni a lázadókat. A kor­mánynak megvannak az esz­közei ahhoz, hogy megbüntes­NEMZETKÖZI SzEMLE Tavaszi reményeit NÉHÁNY HÓNAP MÚLVA az oly sók tör­ténelmi esemény színhelyéül szolgált francia fővárosban összeül a négy vezető nagyhatalom kormányfője. Feladatuk, hogy számot vetve a jelenlegi nemzetközi helyzettel, ismertessék elképzeléseiket: hogyan lehetne csökkenteni a különböző társadalmi rendszerű országokat egymástól elválasztó nézeteltéréseket, hogyan lehetne mindörökre biztosítani a népek bé­kés együttélését. A tavaszvóró emberiség a világpolitikában is tavaszt, enyhülést remél. Azt szeretné, ha a háború veszélye egyszer s mindenkorra elhá­rulna felőle. Azt szeretné, ha a szovjet és az amerikai kormányfő találkozása nyomán ki­alakult "Camp David-i« szellem után egy eredményes csúcsértekezletet nyomon követő »párizsi szellemről« beszélhetne. De sajnos, Nyugaton még szép számmal van­nak befolyásos emberek, akik szeretnék szer- tefoszlatni a békét vágyó százmilliók remé­nyeit, akik még Párizs előtt szeretnék elte­metni Camp David szellemét. Adenauer, a hi­degháborús politika veteránja nem akar tu­domást venni a Német Demokratikus Köztár­saság létezéséről. Német egység helyett ketté- osztottságot, demilitarizált Nyugat-Berlin he­lyett kémközpontot, háborús tűzfészket, béke- szerződés helyett új raf elf egy vérzést, új »Drang nach Osten«-t akar. Amerikában egyes kato­nai kötök új mesterséges holdat akarnak fel­lőni százezer mérföld magasságba, hogy onnan hidrogénbombát dobhassanak a Földre. Akad­nak olyanok is, mint például Byron, akik az­zal kérkednek, hogy Amerika annyi mérges gázt képes előállítani, amely elegendő az em­beriség túlnyomó többségének elpusztítására. De nemcsak az ilyen nyílt, hidegháborús meg­nyilvánulások okoznak gondot a becsületes embereknek, s töltik el aggodalommal a béke híveit világszerte. Nyugtalansággal fogadták például Eisenhower amerikai elnöknek azt az elhatározását is, hogy a szövetségesek rendel­kezésére bocsátja az Egyesült Államok atom­titkainak jó részét. Nem nehéz felmérni, mi­lyen következményekkel járhat az egész em­beriségre nézve, ha például a revansvágyó bonni katonai politikai körök ilyen értesülések korlátlan birtokába juthatnak, s azokat sötét terveik szolgálatába állíthatják. A nyugati politikusok a csúcsértekezlet előtti időt elsősorban arra használják fel, hogy valamiféle közös álláspontot dolgozzanak ki, mielőtt leülnek a tárgyalóasztalhoz Hruscsov- val. Ezenkívül igyekeznek minden alkalmat megragadni arra, hogy a különböző fórumo­kon, diplomáciai tárgyalásokon erejüket fi­togtassák, amivel. — úgy vélik — nyomást gyakorolhatnak a Szovjetunióra, s kedvezőbb helyzetet teremthetnek önmaguk számára a soron következő csúcsértekezleten. A szocialista táboron belül nincsenek elvi, politikai ellentétek. Ezek az országok egyetér­tenek a nemzetközi helyzet értékelésében, cse­lekvőén támogatják a Szovjetunió sorozatos lépéseit, amelyekkel mind kedvezőbbé tette a nemzetközi légkört, s nem utolsósorban diadal­ra juttatta a tárgyalásoknak, mint a vitás kér­dések egyedül elfogadható megoldási módjá­nak eszméjét. A béke, a megértés gondolata uralta most a napokban Moszkvában megtar­tott politikai és gazdasági értekezletet is. AZ EURÓPAI SZOCIALISTA ORSZÁGOK MOSZKVAI ÉRTEKEZLETE újból kinyilvá­nította a szocialista országok egységét, meg­ingathatatlan elhatározását, hogy mindent megtesznek az általános béke, az igazságos eK rendezés érdekében. Az értekezlet békés jel­legét külön kiemelte az a tény, hogy a varsói szerződés szervezetének tanácskozásaival együtt folyt le a mezőgazdasági tapasztalat­csere-értekezlet. Nyilvánvaló, hogy egy olyan értekezlet, amely a mezőgazdaság, a békés ter­melés fejlesztésének kérdéseivel foglalkozik, nem a résztvevők háborús szándékaira vall. — tavaszi gondok Magának a politikai eszmecserének a célja pedig, mint az a záróköz.'eményből is kitű­nik, az volt, hogy értékelje a szerződésben tö­mörült országok munkáját, megvitassa azokat a kérdéseket, amelyeket a Szovjetunió Párizs­ban a három nyugati hatalom elé tárgyalási alapként terjeszt. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK nem az erő fitogtatásának szánták ezt az összejövetelt. Hi­szen a fegyverkezés fokozásának szükségessé­ge helyett arról beszéltek, hogy a tygéllrmok legutóbbi értekezletük óta csaknem 3 800 000 fővel csökkentették fegyveres erőik létszámát. Újból felelevenítették a megnemtámadási szer­ződés javaslatát a NATO-államokkal. Felve­tették az atomfegyver-kísérletek és az atom­fegyver-gyártás megszüntetésének gondola'át, az európai atomfegyver-mentes övezet tervét, a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentését és végül azt az indítványt, hogy tegyenek pon­tot a második világháború befejezésére, kös­sék meg a békeszerződést a két német állam­mal. A Szovjetunió már több esetben gyakorlati lépésekkel bizonyította be, hogy a leszerelés számára nem propaganda szólam, hiszen leg­utóbb is 1 200 000 katona leszerelését határozta él. Egyoldalúan megszüntette az atom- és hid- rogénfegyver-kísérieteit és visszavonta külföl­dön állomásozó csapatainak jelentős részét. Ilyen tettekkel a nyugati hatalmak pedig még nem dicsekedhetnek. A moszkvai értekezlet újból megállapította, milyen fontos Európa és a világ békéje szem­pontjából a német kérdés megoldása és a rendellenes berlini helyzet megszüntetése. Az első világháborút két évvel követte a békeszer­ződés megkötése a győztesek és a legyőzőitek között. Tizenöt év telt el a második világhá­ború óta, de Európa egyik legnagyobb orszá­ga még mindig nem kapott békeszerződést. Ez csak elmélyíti az ellentéteket Európában, aka­dályozza a normális kapcsolatok kiépítését Németország és szomszédai között és ezen túl­menően a két német állam között is. A moszkvai értekezleten a szocialista orszá­gok újból a béke olajágát nyújtották a Nyu­gatnak. Az elkövetkező hónapok megmutatják majd, hogy a Nyugat vezetőiben van-e elég akarat — és főleg jó szándék — ahhoz, hogy végre komolyan vegyék ígéreteiket, és a szov­jet kormányfővel megkeressék a kivezető utat abból a zsákutcából, amelyben a jelenlegi helyzetben több létfontosságú nemzetközi probléma megrekedt. Így a többi között meg kell találni a német .és a nyugat-berlini prob­léma megoldásának útját is. A Szovjetunió és a többi szocialista ország bármely pillanatban kész aláírni a békeszerződést a két német ál­lammal, így a Német Szövetségi Köztársaság­gal is. De ha Adenauer továbbra is makacsul ragaszkodik tarthatatlan álláspontjához, s ha ehhez szövetségeseitől a jövőben is segédkezet kap, akkor a Szovjetunió és a többi szocialista ország különbéke-szerzödést köt a Német De­mokratikus Köztársasággal. Ez esetben ter­mészetesen automatikusan megoldódik a ber­lini kérdés is. A különbéke-szerződésre egyéb­ként már volt példa az Egyesült Államok és Japán között a második világháború után. Igaz, hogy ezt a békeszerződést Amerika arra használja fel, hogy továbbra is megszállja és háborús támaszpontjává építi ki Japánt. A NEMZETKÖZI HELYZET IRÁNYZATA jelenleg az enyhülés felé mutat. De ez az eny­hülés nem mehet végbe máról holnapra. Még sok türelemre, kitartásra van szükség ahhoz, hogy a kapitalista világ felelős államférfiai — akiket a nemzetközi közvélemény és saját né­pük ereje mind gyakrabban kényszerít a tár­gyalóasztalhoz — végre belássák, az emberiség számára nincs más megoldás, mint békében élni egymással, függetlenül az országok poli­tikai, társadalmi rendszerétől, hatalmi hely­zetétől. Borzalmas repnlöszerencsétlenség Bolíviában La Paz (MTI). A bolíviai Cochamban térségében pénte­ken borzalmas • repülőszeren­csétlenség történt. A Lloyd Aero Boliviano lé­giforgalmi társaság DS—4 tí­pusú hatalmas utasszállító gé­pe rövid idővel a cochambai repülőtérről történt felszállása után, útban La Paz felé a le­vegőben- kigyulladt és felrob­bant. 54 utasa és a gép négy­tagú személyzete szörnyethalt. A roncsok között súlyos sérü­léssel egy gyermeket találtak, az egyetlen életben maradt ittast. AFP-jelentés szerint közvet­lenül a szerencsétlenség előtt az egyik pilóta rádión közölte, hogy a gép négy motorja kö­zül az egyik kigyulladt, és ezért sürgősen kényszerleszál­lást akar végrehajtani. Ez azonban nem sikerült, és a ha­talmas gép Huaynacota köze­lében lezuhant. Tiltakozás az amerikai-nyugatnémet hadgyakorlatok ellen Plauen (ADN). Plauenben 2000 lakos tömeggyűlésen til­takozott az amerikaiak nyu­gat-németországi hadgyakorla­ta ellen. ’ A hadgyakorlatok vasárnap valószínűleg befeje­ződnek. * * * Vilseck. A hadgyakorlatok színteréről tudósító újságírók megfigyelték, hogy a felvonuló katonai járművek tekintélyes károkat okoztak a szántóföl­deken, és megrongálták az or­szágutakat — jelenti az AP. * * * Regensburg. A bajor ható­ságok közölték, hogy a had­gyakorlatokkal összefüggésben péntekig amerikai és nyugat­német katonai, illetve polgári járművek összeütközésének és más közlekedési baleseteknek összesen hat halálos és 30 sú­lyosan sebesült áldozata van, az anyagi kár 100 000 márka. T Aki még Göbbelsen is túltesz Bonn (MTI). Miután Nyu- gat-Németországban az NDK hatéra közelében 60 000 me rikai és nyugatnémet kúton; részvételével napok óta ío!y< hadgyakorlat kellőké per megmutatta a világnak, ogj Adenauer vá.tozatlanul i eg- háborús politikát folytat, mo.v egy volt náci tengernagy ho­zakodott elő olyan háborúi j tervekkel, amelyek még Hit- j ler hírhedt prop gand ügy: 1 miniszterének, Göi elsnek el­gondolásán is túltesz. Heye volt náci tengernagy CDU-képviselő csütörtökön s í bonni szövetségi gyűlésben is­mertette »totális háborúra» vonatkozó terveit, és megfele­lő törvényhozási lépéoekel ' sürgetett. ) A göbbélsi receptre készüli tervek javasolják a mur.kaerc - kényszerű igénybevételét, az egész közlekedés militsrizáJá- sát, a föld felszíne alá rejtett hadiipar kiépítését és a pol­gári lakosság millióinak kö» nyörtelen kilakoltatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom