Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-06 / 31. szám

SOMOGYI NÉPLAP Szombat^ 1960. február 6. Ä hálátlan Államunk évente rengeteg anyagi áldozat árán fejleszti a könyvtárak hálózatát. Ál­líthatjuk, igen sokak örömé­re, akik a könyvben nemcsak a jó barátot, a hasznos bará­tot is felfedezték, mely ön­művelésükben segíti őket. Könyvtáraink gazdagok és rendre gazdagodok. Állomá­nyuk cserélődik, frissül, évi három forint tagsági díj el­lenében tetszésükre válogat­hatnak az olvasók az őket ér­deklő könyvek között. Sajnos, ilyen nagy kedvez­mények mellett is akadnak — szerencsére csak szórványo­san — olyanok, akik nem sokra értékelik a könyvtárak munkáját. A minap például meglepő postai küldeményt kapott a Csurgói Járási Könyvtár. Egy könyv, s mellette fecni papí­ron: »A könyvet visszakül­döm, de a büntetést nem fize­tem meg, hogy Önök könyv- bálokat. rendezzenek a bünte­téspénzeken.« A feladónak, Sz.-nénak 52 forint tartozása van a könyv­tárnál, mivel az általa köl­csönzött könyv tavaly július óta nem került vissza a könyvtárba, jóllehet többször sürgették. Köztudott dolog könyvtári könyvet olvasó em­berek körében, hogy egy könyv kölcsönzési ideje há­rom hét. Ez utóbbi szabály tudomásulvételét aláírással jelzi a könyvtári tag, amikor kifizetve az évi hárofn forint tagsági dijat, tagjává válik a szóban forgo könyvtárnak. Aki valami okból késik, az raeghosszabbíttathatja a köl­csönzés idejét, de ezt sem vég nélkül. Az olyan késlekedő, mint Sz.-né is, köteles kifi­zetni a késedelemért járó büntetést, mivel a kölcsönzött és a többszöri felszólításra sem visszaszolgáltatott köny­vet kivonta a forgalomból. Vajon mi lenne, ha min- dennki kis híján egy évig tartaná magánál a kölcsön­zött könyvet, amely leltári tárgy is? Kezelői elszámolni kötelesek vele hivataluk sza­bályai szerint. S lám, alcadnak emberek, akik az orruk hegyénél nem akarnak tovább látni. Ráadá­sul rágalmaznak is. Tudatlan­ságukról árulkodnak, mert á könyvbálokat nem a bünte­téspénzekből rendezik, ezeket a Megyei Könyvtár számlájá­ra kell befizetnie az illető könyvtárnak. Nem vagyunk illetékesek ítélkezni. Annyit azonban mondhatunk, hogy Sz.-né könyvtári belépése, tagsága elegendő arra, hogy a belépé­sekor tudomásul vett, később elfelejtett tagsági szabályok­nak érvényt szerezzenek. Vég­ső esetben bírósági úton... H. S. 45-féle kötet több mim 500 ezer példánkban Napról napra növekszik ha­zánkban azoknak az iskolák­nak a száma, ahol az oktató­nevelő munkát részben az isko­lában, részben annak falain kívül élénk kulturális élet egészíti ki. A középiskolások legfontosabb kötelező és aján­lott olvasmányait magába foglaló iskolai könyvtár-soro­zatban például eddig negyven­ötféle mű jelent meg több mint 500 000 példányban. A Diákkönyvtár című sorolt- tan kiadott 15-féle kötet pél­dányszáma már meghaladja a 200 000-et. Az iskolai könyvtá­rak mellett a diákok nagy számban keresik fel a kerületi, városi, járási könyvtárakat. A tanulóifjúság opera- és színházlátogatásának emelke­dését mutatja, hogy amíg az 1957—58-as tanévben 209 ifjú­sági előadást 100 000-nél több tanuló nézett meg, az 1958— 59-es iskolaévben színházaink már csaknem 350 ifjúsági elő­adást rendeztek, s a látogatók száma mintegy 170 000 volt. (MTI) NE 7194$ Január utolsó vasárnapján adtak egymásnak találkozót Kaposvárott a BM rendőrségi kultúrcsoportok. Ekkor került sor a törvényszék Berzsenyi­termében a rendőrségi KISZ- szervezeíek II Kulturális Se­regszemléjének dél-dunántúli területi bemutatójának meg­rendezésére. A tartalmas ese­ményt mintegy háromszáz né­ző tekintette rpeg. S hogy az egé&z napos nemes versengé­sen nem apadt a közösség ér­deklődése, annak tulajdonít­ható, hogy rendünk és bizton­ságunk őrei legjobbjaikat vo­nultatták fel a területi be­mutatóra. A seregszemlére Tolna, Baranya, Zala és So­mogy küldte el jól felkészült kultúr csoport j alt. A területi bemutató legér­tékesebb tapasztalata a kö­vetkező: Igen örvendetes je- v mind a résztvevő együttesek, mind pedig a szó­listák műsorában a szocialista kultúra ápolásának és terjesz­tésének vállalt és valóra is váltott szándéka dominált. Egyként érvényes ez a vers- mondókra, színjátszókra, a VETÉLKEDÉS Csaknem ezer vendég készül a ma esti A rádió és a Televízió is Dorottya-báira Hazai szelektív növényvédő vegyszer a lucerna rovarkártevői ellen Eddig a virágzó lucernában ■kémiai úton nem védekeztek a rovarkártevők ellen, mivel nem voltak olyan növényvédő­szerek, amelyek a kártevőket hatásosán pusztították volna, egyidejűleg azonban ne okoz­tak volna kért a lucernát be­porozó méhekben is. A Nehéz- vegyipari Kutató Intézet la­boratóriumában Melipex né­ven olyan szelektív növény­védőszert kísérleteztek ki, amely nemcsak a lucernásban használható majd jó ered­ménnyel, hanem a repce-. a mák- és a vörö.sher e-vetésben is. A hazai gyártmányú sze­lektív növényvédő vegyszert — amelyet az idén már forgalom­ba hoznak — tavaly próbálták ki először a Martonvásári Me­zőgazdasági Kutató Inté-et lu­cernásában igen jó eredmény­nyel. (MTI) Nagy érdeklődés előzi meg a ma esti — a Hazafias Nép­front, a Csiky Gergely Szín­ház és a Somogy megyei Ta­nács Idegenforgalmi Hivatala által megrendezésre kerülő — Dorottya- és színészbált. Már elővételben csaknem ezer jegy kelt el. Jelezte részvételét a Magyar Rádió is, s hangképeket készít a bálról. A Televízió munka­társai pedig már a megyében dolgoznak, Csurgón készítettek felvételeket, ma részt vesznek az emléktábla leleplezésén, es­A FEHÉR HEGYEK KÖZÖTT yöngyöstől a táj még ^ autóbuszról nézve is festői. Különösen az én somo­gyi lankákhoz szokott sze­memnek nagy látványosság. A szerpentin út elején a fák csak havasak, feljebb már deresek is az ágak. Ezek a fák már magukban is milyen szé­pek tudnak lenni. Távolabb nézve, a Mátra fenséges hegy­csúcsai fehérednek, melyek — azt mondják, kékek, ha el­olvad róluk a hó. Néhol a völgy egész szakadékszerü, és ha odaszoritom az arcom az ablaküveghez, látom lent a mélyben a kacskaringós ere­ket, ezüst szalaghoz hason­lóan kígyózni. Szép időnk van, a verőfény csak úgy záporozik, az ablak­nál ülőket egészen felmelegí­ti. Mátraházánál már síelők rohanják meg a buszt. Eddig a motor zúgása volt az egye­düli nesz, most az élénk cse­vegés egyetlen zsibongássá olvad össze. Mellettem a hó minőségét tárgyalják, a tava­lyi tátrai kirándulást és a sí­versenyeket. Lassan Kékesre érünk. Vég­állomás a szanatórium előtt. Autóbuszunk környéke olyan most, mint egy zsibvásár. Hangos nevetés — lányok hal­lóznak egymásnak, társasá­gok indulnak a Kékes tetejé­re, ahol egy kőre ki van ír­va: 1014 méter. A többiek a kalauzt rohanják meg, aki már adogatja le a tetőről a szánkókat, sítalpakat. Egy né­met asszony pompás síöltönye vonja magára a figyelmet. Ö már csatolja is a sítalpakat az alig ötéves fiacskája lábá­ra, és beszél hozzá olyan szó­áradattal, hogy ha ezt a sok szabályt mind felfogná a le­gényke, figyiltt startolhatna a felnőttekkel. De máris bukik, a mama élénken mutatja a fékezést. Mindenütt hónapion alatt görnyedő fenyőfák. Minden fenyőtű zúzmarától vastag. Mikor elindulok, látom, hogy egyedül maradtam, senki sem tart velem a szanatórium be­járata felé. A form «««nők elintézése után bel«v«k n kijelölt s«nbá- fce. Érdeklődve szemléljük egymást leendő szobatársaim­mal. Vajon kik azok, akikkel három hetet együtt fogok töl­teni? Ök pedig engem vesz­nek szemügyre. Szerencsémre az ágyam hatalmas ablak mellett van. Ez az első öröm. Kitűnő világításban fogom a magammal hozott sok jó könyvet elolvasni. A légkör elég fagyos. Most a szemrevé­telezés folyik. Félben maradt a beszélgetés, figyelik minden mozdulatomat. Tudom, hogy ez csak addig tart, amíg vé­gig nem nézik, hogy milyen holmikat hoztam, flancolok-e majd. S valóban, mihelyt megkezdődik az első közös témánk, a beutalás oka, a mű­tét elbeszélése, máris megje­lenik az első mosoly, felen­ged a jég. C zomszédnőm . éppen ^ sminkeli magát. Meg­tudom, hogy ötgyermekes csa­ládanya. A legnagyobb gye­rek 12 éves, a legkisebb pe­dig 15 hónapos. Hét hete van itt, és a napokban hagyta ott az asszony a gyerekeket, akit melléjük fogadott. Most a komaasszonya gondozza őket. Férje elhagyta egy fiatalabb nő kedvéért. Nemsokára ha­zamehet — és a remény miatt jó ked.élyét sem vesztette el. Vajon szükséges ennyi ideig itt maradnia? — csodálko­zom. De mindjárt megértem. Cementgyári munkás nyolc év óta, és a beszívott cement megkötődött a tüdején. A másik ágyban fekszik Ilonka néni. Vidéken, bútor­gyárban melós — így mondja magáról. Két hét óta van itt, a jövő héten utazik Budapest­re a Rókus kórházba, a helye is megvan már, és a buszje­gye is oda-vissza. Mert a struma műtét után visszajön pihenni, hogy a magaslati le­vegő tovább gyógyítsa. Hogy az ideutazását, a pesti utat és a hazamenetelt fizetik, az ter­mészetes. S hogy mi egyálta­lán itt vonnunk — hát az is. Hogy »azelőtt« csak a gyáro­sok és a többi naayúr kivált­sága volt az ország lenmaga- snbb bébién n vágy ülni? Az vn-r rcnev. volt. Most fekvő beteg Ilonka néni. Az orvosok még attól is kímélik, hogy lifttel lemen­jen az ebédlőbe. Naponta fel­jön egy nővér, és felolvassa az ebéd négy menüjét. Felol­vassa, hogy ne kelljen a szem­üvege után nyúlnia. Ha al­szik éppen — a nővérke hangtalanul távozik. Majd telefonon szólnak hozzá, ha felébred, s akkor újra jön. De Ilonka néni, aki egy má­sik rendszerben ette meg ke­nyere javát — és nagyon sa­nyarú körülmények között élt — nem hatódik meg a gon­doskodáson. Délelőtt orvosi vizit, dél­után csendes pihenő. Fek­szünk az ágyban szépen, a doktornő Móricz Erdély har­madik kötetét olvassa — ő Pesten a klinikán tanársegéd, nálunk beteg. Az ajtónál fek­vő fonónő mély. álomba me­rült, az idegnyugtató és az al­tató megtette hatását. Csak egy kicsit kell félrefordítani a fejemet, és máris gyönyör­ködöm szelíden szálló nagy hópelyhekben. Csend van és békés nyugalom mindenütt. Ahogy elgondolkodom, rájö­vök, hogy természetes már, hogy Ilonka néninek olyan természetes ez az egész. Hogy gyermekeinek szakma van a kezükben, hogy otthon szép lakást rendeztek be, és hogy most éppen azon zsörtölődik., hogi\ nemsokára úrira főn a nővér, hogy megkérdezze, a vacsora három menüje közül melyik ízlene neki a legjob­ban. Ugyan miért kelt neki még ezen is törni a leiét? Fiilhallgatós rádiónkon az intézet salát stúdiójából hall- (W-tMtie. a szívküldit és az igaz- ,rőrleményeit. jyf *r az uzsonnára készü­1 1 lünk. mikor megvál­tozik az idő. Csak most ér­zem inazán, hogy magas he­gyek között vonnunk. A szél vadul tépi, cibália a fákat, erdőkön keresztül vágtat, hangosan és riasztóén süvölt. A most ébredő azt kérdezi: * ».Milyen zenebona ez?« Való- v h”n, sr-’-r)*«? rfnj.7'«ryi,r)k‘.hn.fi i£-éterik h»nn-«erén, fű), süvölt \ a Mátra sz«J« ... ^ Merényi Károlync te a bálon készítenek felvételt, majd műsorukat »Csokonai út­ja« címmel közvetítik. • * * A Népszava hírül adta, hogy a bál rendezői a szaivétagyűj- tőknek is meglepetéssel ked­veskednek: a vacsoraasztalra natféle ízléses szalvéta kerül. A szalvéták valóban elkészül­tek, szépek, csak nem a va­csoraasztalra kerülnek, hanem minden belépőjegyet vásárló kapott ajándékba egy-egy jegy mellé két-két darabot. * * * Megérkeztek a szereplők számára szükséges jelmezek is, és tegnap már jelmezes főpró­bát tartottak. A szereplők sze­mélyében változás állott be: Mihályi Vilcsi helyett Gábor Mara, Kalmár Zsóka helyett pedig Vári Éva szerepel. A ka­baréműsorban fellép Krémer József is. * * * A bálba a Béke-szállodai bejáraton 1 át lehet bejutni. Még egy megjegyzendő a hölgyvendégeknek: a belépő­jegy egyben táncrend! A belé­pőjegy belsejében feltüntetett táncok mellé kell annak a ne­vét bejegyezni, aki valamelyik táncot a jegy tulajdonosával táncolni akarja. hangszeres és énekes szólisták­ra, tánccsoportokra. Erről a területi bemutatóról azok a csoportok is tapasztala­tokban gazdagon térhettek vissza városukba, amelyek nem jutottak túl a mostani erőpróbán. A bíráló bizottság igen nagy hozzáértéssel és kö­rültekintéssel végezte munká­ját, észrevételeit bizonyára hasznosítani tudják mindazok a csoportok, amelyek majd részt vehetnek a budapesti országos versenyen, mind fje­dig azok, amelyek a területi döntőn nem jutottak túl vala­mi okból. A bíráló bizottság segítő módon mutatott rá a csoportok erényeire és hibáira, a felkészülés fáradsága tehát kárba nem veszett semmikép­pen. A versmondók közül — no­ha az előadóművészet e tár­gyát elég szép számmal válasz­tották — csak a kaposvári Mucsi Sándor és Nagyné Nóg­rádi Gizella kerültek be az or­szágos döntőbe. A színjátszó csoportok közül a Füsi József Hajnal című jelenetét bemu­tató kaposváriak mellett a Dobozy Szélvihar c. drámájá­nak jeleneteivel Tolna megyei­ek jutottak olyan értékelés­hez, melynek birtokában részt vehetnek a Budapesten meg­rendezendő erőpróbán. Igen változatos műsorral je­lentkeztek az énekesek is. Az egyes választott előadó számok szerzői között Verdit, Mozar­tot, Grieget csakúgy megtalál­hatjuk, mint Dunajevszkijt és i így tovább. A szólisták közül a ■ népes énekes gárdából szintén kevesen jutottak tovább. Büsz­keségünkre szolgálhat viszont, hogy a tolnaiakat képviselő ifj. Theisz Lőrincen, a bara­nyaiakat képviselő Kiss Ágne•> sen kívül Műdig Erzsébet és Haluska József is kitűnő he­lyezést értek el. Reméljük, az országos döntőn sem szerepel­nek gyengébben. Az egyes klasszikus és köny- nyűzenei számok csoportos és szólóban való tolmácsolása te­rén a baranyaiak hódították el megérdemelten a pálmát. Ez is örömünkre szolgál, hiszen a dél-dunántúli rendőr kultúr- csopcrtok jó hírnevét öregbí­tik további sikeres szerelé­sükkel. Sokat hallottunk már a te­rületi döntő bemutatója előtt a Somogy megyei Rendőrkapi­tányság kultúrcsoporljának táncosairól. Nos, a népi tánc- csoport ezúttal sem tagadta meg jó hírnevét. Mi sem bizo­nyítja ezt fényesebben, mint az, hogy valamennyi míj-or- számukka! a tarsolyukban ott 'ehetnek ők is az országos ta­lálkozón. Összegezve: igen értékesnek találtuk a rendőrségi Vc-Z- szervezetek II. Kultúrák-? Se­regszemléjének területi bemu­tatóját, s örülünk, hogy a ven­dég együttesek előtt nem val­lottunk szégvent. A Somogy megyei Rendőrkapitén-ság kultúrcsonortja nemcsak jó házigazdája volt a nemes ve­télkedésnek, hanem erős el- ’ érdélként is mutatkozott be. L. L MODERN PYGMALION Az ÉM Baranya megyei Mélyépítő Vállalat (Pécs, Malomi út 80 A.) 1960. április 1-vel kőműves, ács, kövező és motorszerelő IPARITAffüLÚKAT VESZ FEL 15—17 éves korig általános iskolai végzett­séggel. Jelentkezés szemé­lyesen vagy írásban. Mun­karuhát, szállást, mosást, napi háromszori étkezést kapnak a tanulók. Kultu­rális és sportlehetőség biz­tosítva. A jelentkezés ha­tárideje március 20. (10957) ÉRTESÍTJÜK VENDÉGEINKET, hogy az ADY ENDRE U. 17. szám alatt újonnan átalakított női és férfi fodrásziizíetiink február 8-án 9 órakor megnyílik. (10959) FODRÁSZ KTSZ. A Somogy megyei Téglagyári ES Bőszénfai téglagyárába gépészt keres Lakást biztosítunk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés : Kaposvár, Május 1. u. 16. (6942) HÚSVÉTI SONKA megrendelhető összes húsboltjainkban március 10*ig KAPOSVÁR egész területén, MARCALI, SIÓFOK, BALATON BO GLÁR községekben. Somogy mepvei Eleimiszerkiskereskede'mi V (10956) Építők* ügyelem I Minden mennyiségben szállítunk BETONK AVICSOT köbméterenként 73 forintért, valamint falazó és vakoló homokot vagonba rakva. Március 15. Tsz, Gyékényes. Telefon: 59. (10950) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy uiegyei Bizottsága é«- a Somogy megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: KJSDEAK JÓZSEF. Szerkesztöseg. Kaposvár, Sztálin u. 14. Telefon: 15-10, 15-11* Kiadja, a Somogy* Néplap Lapkiadó vállalat. Kaposvár, Katinka S. u. 4. Telefon 15-16# Felelős kiadó. WIBTH LAJOS. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári Tizemében, Kaposvár, Latinka S. 6. — 523 Nyomdáén reie^: \ LÁSZLÓ ÍT BOB igazgató Terjeszti a Magyai Posta Elő­fizethető a nelyi postamvau, Kná) és pMStáskézfcesltőknéJ Előfizetési díj egy nőnapra 11,- k'%

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom