Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-06 / 31. szám

Szombat, 1960. február 6. 3 SOMOGY! NÉPLAP Helytállnak a 23. AKÖV marcali főnökségének dolgozói Ti% munkabrigád alakult a Ruhái! semhen »Marcali TEFU« — így is­merik járásszerte. Pedig már esztendők óta nem csupán a teherfuvarozás, hanem a sze­mélyszállítás is »profilja« a 23. AKÖV marcali főnökségé­lat 60 főnyi kollektívája helyt­álljon a kötelességteljesítés posztján. A tavalyi éves tervet jóval 100 százalék fölött, a bevételi tervet 110 százalékra teljesí­nek. — A fő feladat persze a tették. Ezeket a sikereket a Zen tál Tibor és Rácz István, ha kell, a munkahelyen, ha pe­dig a gépkocsivezető panaszkodik, akkor a telepen végzi el a kisebb vagy nagyobb javítást, hogy ne legyen fennakadás a szállításban. Szabó Márton mestere a mo­tornak. Szakavatott kézzel bá-i nik a benzin- vagy a diesel-] motorokkal. teher&rojft elszállítása — mondja Kürtös Sándor, a fő­nökség fiatal vezetője. Hogy fest a marcali főnök­ség munkája a számok tükré­ben? A tehergépjárművek a tervezettnél 17 381 tonnával szállítottak több árut. A ren­delkezésre álló 20—25 teher­gépkocsi munkáját tehát pon­tosan meg kell szervezni. Kür­tös Sándor és munkatársai aaonban értik a dolgukat. Ezért kapott három gépkocsivezető: Horváth György, Tóth Rudolf és Orbán János »Kiváló Dol­gozó« oklevelet Hajas János gépkocsivezetőt balesetmentes közlekedéséért jutalmazták meg. Kilenc dolgozó múlt évi ■jó munkájáért részesült pénz­jutalomban. Az autóközlekedési főnökség otthona az induláskor egy el­hagyatott udvar volt Ma kor­szerűen berendezett műhelyek, megfelelő irodák, hideg-meleg vízzel ellátott fürdők, mosdók állnak rendelkezésükre. Egy­szóval mindenük megvan, ami szükséges ahhoz, hogy a válla­feiszabadulásl munkaverseny­ben szeretnék túlszárnyalni a 23. AKÖV marcali főnökségé­nek dolgozót A lassan gyárrá fejlődő Ka­posvári Ruhaüzem szinte csu­pa fiatal dolgozónak ad.mun- J kát. Akit életkora szerint nem is lehet fiatalnak nevezni, azt az üzemben eltöltött idejénél fogva említhetjük annak. Hi­szen a gyár maga sem Idős, szinte még »gyerek«. S ennek a több mint ezer embert fog­lalkoztató fiatal üzemnek a készítményeit már ismerik szerte az országban. A keres­kedelmi vállalatok igénylik, a vásárlók keresik termékeit. Jó hírnevüket továbbra is sze­retnék megtartani a dolgozók. Erre az évre 90 millió fo­rintos tervet kaptak, ez a tavalyinál 9 és fél száza­lékkal nagyobb. A termelést növelni, a mi­nőséget javítani nem egyszerű dolog. Párttaggyűlésen is szó­ba került ez a fontos feladat. Az üzem 62 párttagja elhatá­rozta, hogy munkabrigádokat alafkftamak, s mozgalmat indítanak a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A szervezésben sokat segítet­tek a kommunisták. Ennek eredményeként február 1-én tíz brigád alakult. A brigádok-] nak mind a 106 tagja a befe-i jező részleg dolgozója. A brigádok elhatározták, hogy nem csupán a termelés] mennyiségét növelik, hanem ai munka minőségét is javítják. Például, ha a belső visszave-1 tésből okozott többletmunka] csökkent, máris jelentős szá sajtó rendszeres olvasását vál­lalják. A Ptojt)asz-brigád az összes befejező részben dolgo­zó brigádokat minőségi ver­senyre hívja. És így tovább.., Természetesen a brigádok fel­ajánlásai nemcsak az említett pontokból állnak. Ezek csupán kiragadott részletek. Majd mindegyik vállalás­ban szerepel a társadalmi tulaylon védelme, az iga­zolatlan mulasztások és a késések megszüntetése, az anyagtakarékosság, stb. Minden felajánlásból kitűnik, hogy az a dolgozók egyöntetű elhatározásának eredménye. Nem nagy szavú, zengzetes vállalások ezek, hanem egy­szerűek, megvalósíthatók. Min­den brigád felajánlásában sze­repel a hetenként egyszeri brigádértekezlet, ahol a tagok megvitatják a nehézségeket, hibákat. Egy bizottság heten­te értékeli a brigádok munká­ját. A vállalat vezetősége min­den segítséget megad a dolgo­zóknak az eredményes mun­kához. Hangos bemondó,’ fényké­pes táblákon népszerűsítik a brigádok versenyét. A három legjobb eredményt elért szalag brigádjait ju­talomban részesítik. Tavaly 7200 forint pénzjutal­mat és 5000 forint értékű tárgyjutalmat osztottak ki a dolgozók között. Az idén be­vezetik az úgynevezett minősé­gi bérezést. Ha az egyes sza­lagokban jelentősen csökken a belső visszaesés, akkor a vál­lalat vezetősége bizonyos pénz­összeggel növeli a szalag dol­gozóinak bérét a javulás idő­szakára. Ily módon még nép­szerűbbé válik az év végéig meghosszabbított munkavér- seny és a szocialista munka­brigád cím elnyeréséért folyó brigádverseny. Máris több részleg érdeklő­dött, hogyan kapcsolódhatna be a versenybe. Főleg a fiatalok körében nagy a visszhang. A varrodai részleg fiatalokból álló műszakja minden való­színűség szerint hamarosan brigádokat alakít. Roland Ferenc Nem a pénzért... Vörös József olyan jól csi­nálja marógépével azt, amivel megbízták, hogy öröm nézni. Villámgyors, határozott és tervszerű a munkája. Megér­tette, hogy műhelyének — ahol a marógépek és a revolver zalékkai emelkedik a termelés.í esztergapadok zöme dolgozik TT/r.ft» T/vyc/y# Kuí rf.ó/1 to OF» t"ró_ír 7,7 7 _ 7.„ 7,. Négy taxi tartozik a főnökséghez. Képünkön: a marcali ta-\ xis szolgálatra jelentkezik a főnökség vezetőjénél. 1 Vass József brigádja 25 szá->j [ zalékról 12 százalékra akarja] 'csökkenteni a belső visszave-i I tést. A Dévényi-brigád tagjai] ■ bevezetik a társadalmi ellen-1 [őrzésit. Ha valamelyik szalagban ] lévő dolgozó észreveszi, 1 hogy a hozzákerülő mun- ] ka hibás, nem adja tovább 1 addig, amíg az, akitől ] kapta, ki nem javítja. 1 Kakukk Gyuláné teljesen új] dolgozókból álló brigádja a ] munka jobb elsajátítását vál-] lalja. A brigád tagjai elhatá-i rozbák, hogy az őket váltójf 1 műszaknak tisztán és rendben adják át a munkahelyet Néhány brigád a politikai nevelést is célul tűzte ma­ga elé. Horváth Jánosék hetente egy«] [alkalommal oktatást tartanak? az időszerű nemzetközi és bel-i politikai helyzetről. Illés Jó-' \zsef brigádjának tagjai a napi fokozni kell a munka in­tenzitását, ha a tavalyi lét­számmal az idén tíz százalék­kal többet akarnak termelni. Persze a gépeket is jobban fel- szerszámozzák, mint eddig, többet generáloznak közülük, hogy jól bírják a két műsza­kot. Javítanak az anyagmozga­táson és így tovább. Nem is fordul meg fejében, hogy nem tudják teljesíteni azt, amit kell és amit a munkaversenyben vállaltak. Az meglesz. Más nyomja a szívét, más miatt te­kinget furcsa szemmel a be­tegségéből nemrég felgyógyult igazgatóra — mert az vala­hányszor csak elmegy a ma­rógép mellett, Vörös mind­annyiszor jelentőségteljesen ránéz, úgy, mint amikor vala­ki emlékeztetni akar valakit valamire a szemével. Ami igaz, igaz. Van mit eszébe juttatni az igazgatónak, aki nem is olyan túlságosan régen azt mondta Vörösnek: — No, jó, hát ne zsörtölődj, ne hagyd itt marógépről a TMK eszterga- padjára ... Hogy miért fajult Vörös Jó­zsefben, a fiatal munkásban odáig az indulat, hogy fel­mondjon, annak különös oka van. Ez a gyönyörű marógép, amelyen most dolgozik, szé­pen festett, modern masina, könnyen engedelmeskedik Odalépek hozzá, hogy meg­kérdjem, miért akar hűtlen lenni ehhez a géphez, sőt a vállalathoz is, hiszen itt kezd­te, itt lett szakmunkás is és ... De mielőtt megtenném, va­lamit még jól át kell gondol­nom. Hogy is mondták csak...? Igen, igen. Sokoldalú, képzett, jó szakmunkásnak lenni a TRANSZVILL-nál annyit tesz, mint tekintélyes, közmegbe­csülésnek örvendő embernek, lenni, akinek szavára adnak a többiek, akinek szaktanácsait mindig meghallgatják a beta­nítóit és segédmunkások. De azt sem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy Vörös mindig a törekvő, állandóan önmagát képező munkások közé tarto­zott. De most már kérdezzük meg öt is. Egy pillanatig megáll kezé­ben a kimart rézlemez. Tekin­tete kiréved a nagy, világos műhelyablakon, és azt mond­ja. : — Őszinte leszek... Az­Gyűjtsenek-e pénzt a szülői munkaközösségek? ' nz üzemet., maid átteszünk a .. ...... . __. i ^WWSlWVWlWVWVWV,JV,Jl,JV, BlVflditjCb CL QQ'pCt. — Nézze csak, egy-kettő, há­:il< OT1 sSio, Iskoláink életében, a gyer- rnekfek nevelésében, a pedagó­gusok munkájának segítésében igén nagy szerepük van a szü­lői munkaközösségeknek. Ré­gebben sokan úgy vélekedtek, a szülői munkaközösségnek az a feladata, hogy a gyermekna­pi, a pedagógusnapi, az évvég: ünnepségeket előkészítse, pénzt gyűjtsön, s abból bizo­nyos személyeket megajándé­kozzon. Később szabályozták a gyűjtés formáját meghatároz­va: rendszeresen nem, csak időközönként lehet az oktatást elősegítő dolgokra pénzt gyűj­teni, s felhasználni arra, ami­re a szülői munkaközösség megszavazta. Boór Emilné és Horváth Já­nosáé népi ellenőrökkel meg­vizsgáltuk: vajon gyüjtenek-e a szülői munkaközösségek pénzt, s ha igen, mire fordít­ják azt. szításé stb.) Elsősorban azt kéri a szülőktől, hogy az isko­lai és a családi nevelés össz­hangjának kialakításában se­gítsenek. TÓTH LAJOS ISKOLA PETŐFI ISKOLA Bakos Gyula, a Petőfi iskola igazgatója határozottan kije­lenti: — Nem engedek meg sem­miféle pénzgyűjtést az iskola részére, csak eszmei és társa­dalmi segítséget fogadok el... — Mutatja is naplóját, mely­ben a szülők társadalmi mun­kája van nyilvántartva. 1959 augusztusától december végéig 17 868 forint értékű társadalmi munkát végeztek. (Tantermek táblák festése, villanyszerelés politechnikai felszerelések ké­A Tóth Lajos iskolában sem folyik rendszeres pénzgyűjtés, csak időközönként kérik a szü­lők anyagi támogatását. Mint például most az iskola kifesté­séhez. Szívesen segítenek a szülők, s vagy a munkaközös­ségi aktíváknak adnak 5—10 forintot e célra, vagy pedig tár­sadalmi munkát végeznek. Hi­ba csupán az, hogy a gyűjtő­íveket nem íratják alá min­denkivel. A pedagógusnapra, gyermeknapra, a gyermekek meg jutalmazására, az úttörők táborozásának elősegítésére szánt összeget rendezvények bevételéből fedezik. Az iskola azt kéri a szülőktől, amit a munkaterv is tartalmaz: első­sorban a gyermekek nevelésé­ben segítsenek. BERZSENYI DÁNIEL ISKOLA — A szülők által meghatá­rozott tárgyak megvételére fo­gadunk el pénzt — tájékoztat bennünket Várkonyi Imre, a Berzsenyi Dániel iskola igaz­gatója. A pénzgyűjtésnek fur­csa módját találjuk itt. A szü­lők rendszeresen, minden hó­napban küldenek pénzt az is­kolába gyermekükkel, miután otthon beírják iskolai ellenőr­ző naplójába, hogy ennyi és ennyi forintot adnak a szülői munkaközösség céljaira. Álta­lában 1, 2, 3, 4, 5, de akadnak, aki 10 forintot is küldenek egy-egy alkalommal. Van olyan szülő, aki ebben az ok­tatási évben már 56 forintot fizetett be. Az osztályokban pénzfelelősök vannak, ők sze­dik össze a beküldött pénzt, füzetbe írják be, és minden hónapban átadják a szülői munkaközösség pénztárosának. Az iskola szülői munkaközös­ségének 2 213,38 forintja van takarékban, ezenkívül 2 160,86 forint készpénzzel és egy 700 forintos elismervénnyel ren­delkezik. A 700 forintot a neonvilágítás elkészítésére ad­ták. Mire költöttek ezenkívül? Vettek 127 darab (darabja 1 forint) nőtanács »ajándékozta« tanrendet, az első osztályosok­nak 210 forintért füzetet, ce­ruzát; ebből a pénzből fizetik az iskolai televízió díját; eb­ből adtak ki 900 forintot desz­kaszállításra, törülközőre, mosdótálra, osztálynaplót bo­rító háziszőttesre, borz kitö­mésére és fotófelszerelésre. NÉHÁNY MEGJEGYZÉS Államunk minden évben sok millió forintot fordít új iskolák építésére, a régiek szé­pítésére, korszerűsítésére. Azonban még így is hosszú esztendők kellenek, hogy a múlt mulasztásait pótoljuk. Ezért tehát nem mondhatjuk: ma már olyan jól állunk, hogy nincs szükség a szülők anyagi áldozatvállalására. Igenis szükséges, hogy a szülők a pe­dagógusoknak nyújtott eszmei segítség mellett részt vállalja­nak annak az iskolának a szépítésében, ahová gyerme­kük jár. Csak meg kell találni a helyes módját ennek. Mi in­kább a Petőfi, illetve a Tóth Lajos iskolában tapasztalt módszert tartjuk jónak, mint a Berzsenyi Dániel iskolait. Ugyanis amikor ez utóbbi is­kolában az ellenőrzési napló­kat átnéztük, azt tapasztaltuk, hogy nem minden szülő tud rendszeresen pénzt küldeni. Milyen érzéseket ébreszt az ilyen szülő gyermekében az, ha pénzfelelős társa megkérdi tőle, hozott-e pénzt. Ugyanak­kor pedig azt látja, hogy jobb anyagi helyzetben lévő tanuló­társai rendszeresen 5—10 fo­rintot hoznak az iskolába. Sze­rintünk ezek az elsejéken, ti­zenötödikéken küldözgetett fo­rintok egy lépéssel sem viszik közelebb a szülőket az iskolá­hoz. 1 Mint már megállapítottuk: iskoláinknak szüksége van a szülők anyagi segítségére. De vajon szükség van-e arra hogy azért kérjenek tőlük1 pénzt, hogy abból füzetet, ce­ruzát vásároljanak a tanulók-' nak? Nem tudnák ezt a szülők] maguk megvenni? S milyeni »ajándék-tanrend« az, amiért fizetni kell, még ha csak egy forintot is? S igaz ugyan, ho'gyí ÍU!jg rom, négy mozdulatból áll az, amit én ezen a gépen csiná­lok, és kész is. Aztán kezdődik minden elölről. Ha egy segéd­munkást ide állítanak, és el­magyarázzák, hogyan kell ezt csinálni, fél óra alatt tisztába jön mindennel, és lehet belőie sztahanovista is ... A TMK- műhelyben viszont van egy r’j| esztergapad, s ez a mindent J ‘ esztergapad. Gyönyörű a gyermekek esztétikai neve-? munkát lehet rajt fabrikálni. lését segíti elő a népi hímzés-V Most ezen generálozzák a ré­séi díszített osztálynapló, dejj volverpadokat. Ötlet, szaktu- vajon nem lett volna eredmé-í ci/,$ kell hozzá, leleményesség, nyesebb, ha azt maguk a gyer-j óvatosság, vigyázat és nagy mekek készítik el akár szüleik,>[ felelősség akár a pedagógusok segítségé-[j Tudom, hogy lassan nősülés vei, mint pl. a Tóth Lajos is-«, előtt áll, s ha lapáttal szórnák kólában? [j neki a pénzt az ablakon, azt is Sajnos, egyes szülők :— nemj elköltené. Bizonyára kiszámi­a szülői munkaközösségek kezdeményezésére még ma is a pedagógusok gazdagabb megajándékozására gyűjtenek a tilalom ellenére. Ezzel ne­héz helyzet elé állítják a pe-i dagógust, tudniillik, ha az ér­tékes ajándékot elfogadja, fe-í gyelmi vétséget követ el, ha meg visszautasítja, megsérti ezeket a — többnyire vezető állású — szülőket. Jó lenne, a szülők és az is­kolák vezetői megértenék: a szülői munkaközösségek fel­adata elsősorban az, hogy esz­mei segítséget nyújtsanak a pedagógusoknak a gyermekek^ megfelelő iskolán kívüli neve-:' lésével. S csak másodsorban! az, hogy erejükhöz mérten se-1 gítsenek az iskola szépítésé-] ben, illetve azoknak a felada­toknak a megoldásában, amire! vállalkoztak. £ tóttá azt is, hogy mennyivel keres többet, ha átkerül a TMK mindentudó eszterga- padjára. — Kiszámítottam — mondja csendben —, semmivel se ke­resek többet, mint itt a maró­gépen. Hm ... és mégis pislogat az igazgatóra, mégis azzal kezdi a napot, hogy talán ez lesz az utolsó itt, és holnaptól egy na­gyobb szaktudást igénylő gép vezérlését irányítja. Azt a munkát meg lehet nézni maid, ami kikerül a keze alól. Esz tesz abban, mesteri kéz nyo­ma, ötlet, pontosság és nagy akarás... Hát csak fel a fejjel, nyuga­lom, Vörös József. Érdemes er­re várni. És állhatatosan to­vább pislogatni, mert egyszer csak. elkövetkezik ... ■.. Hiszen megértő ember az igazgató ... Szaiai Lászlói Szegedi Nándav

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom