Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-04 / 29. szám

Csütörtök, 1960. február 4. 5 SOMOGYI NÉPLAP 437 bejelentés « Somogy megyei 794 Vizsgálat Népi Ellenőrzési Bizottság 5 900 000 forint felfedett kár 1959. évi mérlegén 1953 márciusában hozták létre a népi ellenőrzési bizott­ságokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy megalakításuk helyes volt. Megyénkben is eredményes munkát végzett a népi ellenőrzés. Kodó Kálmán elvtárs, a Somogy megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság elnö­ke az alábbiakban tájékozta­tott munkájukról.- Hány közérdekű és magán­jellegű beadványt kaplak az elmúlt évben? — 308 közérdekű bejelentés érkezett, ebből 57 alaptalan­nak bizonyult. A legtöbb be­jelentést — 43-at — a szövet­kezeti kereskedelemmel kap­csolatban küldték hozzánk. A tanácsi szakigazgatás területé­ről 29, az állami gazdaságok­kal, erdészettel kapcsolatban 26, az építőiparra vonatkozóan 24 bejelentést kaptunk. 22 be­jelentés a belkereskedelem, 21 az élelmiszeripar, 16 a helyi ipar területéről, 12 pedig a magánkisiparosokkal kapcso­latban érkezett. 129 magánpa­naszt tartalmazó beadványt kaptunk. — Terr szerint és terven fe­löl hány vizsgálatot tartottak? — A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság rendelkezésére megyénkben 10 országos cél- vizsgálatot tartottunk 338 he­lyen, saját munkaterv alapján 246, terven felül pedig 210 egy­séget vizsgáltunk felül. 219 közérdekű bejelentéssel, 70 magánpanasszal kapcsolatban intézkedtünk. A többi bead­ványt különböző szervekhez továbbítottuk intézkedés vé­gett — Hány népi ellenőr vett részt a vizsgálatokban? — 1086 népi ellenőr 2030 na­pot töltött a különböző ügyek kivizsgálásával. Csekk József, a Siófoki Járási Népi Ellenőr­zési Bizottság elnökhelyettese, Várvizi Imre, a Minőségvizs­gáló Intézet munkatársa, Maurer Árpád, a nagybajomi Győzelem Tsz könyvelője, ZöMeí István, a Kaposvári Já­rási Tanács pénzügyi főelő­adója, Vörös József ráksi tsz- tag. valamint Horváth László, Érti Tibor, Christ Miklós, Im­re Endre, Papp László, Nagy Gyula, a mezőgazdasági, pénz­ügyi és kereskedelmi szakbi­zottságokban igen sokat segí­tettek. r- Milyen eredménnyel jártak a vizsgálatok? — Népi ellenőreink az orszá­gos vizsgálatok során 3 166 818 forint, a saját munkaterv sze­rinti vizsgálatoknál 1 023 734, a terven felül végzett vizsgála­tok közben 1 710 459 forint népgazdasági kárt mutattak ki. A többi között a barcsi já­rás népi ellenőrei a lakócsai fmsz-nél 47 000 forint értékű, szabálytalanul leírt árut talál­tak. A Csurgó és Vidéke Kör­zeti Fmsz-nél a nem kielégítő munkafegyelemre, a bizonylat nélküli könyvelésre s 41000 forint kárra hívták fel a fi­gyelmet. A megyei népi ellen­őrök a Kaposvári Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatnál észleltek sok szabálytalanságot. Az istvándi Oj Élet Tsz-ben 459 000 forint bevétel-kiesést mutattak ki ellenőreink. Egy bejelentés alapján vizs­gálatot tartottunk a Népbolt marcali 13. számú boltjában, s megállapítottuk, hogy Varga János boltvezetőnek 113 000 forintnyi leltárhiánya van. Tűik Ferenc és Németh János magánkisiparosok a siófoki üzletházsorok építésénél egy- egy üzlethelyiség elkészítésé­nek munkadíját kétszeresen vették fel, magasabb árat szá­moltak, s így 61 781 forint jog­talan nyereséghez jutottak. Csak a közérdekű bejelentések kivizsgálásával 357181 forint kárt mutattunk ki. — Milyen intézkedéseit tör­téntek a vizsgálatok nyomon? — A népi ellenőrök által felfedett károkból 318 150 fo­rint megtérült. Azok ellen, akik kisebb hibát, szabályta­lanságot követtek el, fegyelmi eljárást indíttattunk. 32 eset­ben bűnvádi feljelentést tet­tünk, mert 561786 forint kár bűncselekmény folytán kelet­kezett. f- Terveik az I960-as évre? — Megvizsgáljuk a többi között a dolgozók munka- és védőruhával való ellátását, a gyógyszer-ellátottságot, az ál­lami és szövetkezeti kereske­delem készleteit, illetve azok fárolását, a tanácsi szolgáltató vállalatok munkáját, a gépál­lomások téli gépjavítását, a ta­vaszi munkákra való felkészü­lést. A kereskedelmi leltárak ellenőrzése, a tsz-ek gazdálko­dásának vizsgálata is szerepel tervünkben. Tovább szélesít­jük az ellenőrök hálózatát, még több dolgozót vonunk be munkánkba. — Végül pedig — fejezte be tájékoztatását Kodó elvtárs —• tovább akarjuk javítani kap­csolatainkat a járások párt­ós tanácsvezetőivel. Sz. L. Két hónap óta a közösben — MIKOR IS VOLT? De­cember 7-én. Akkor szegeztük ki a táblát a falu végére, hogy hadd lássák a hozzánk érke­zők: Drávaszentes termelőszö­vetkezeti község. — Jobbágy Vendel, a falu termelőszövet­kezetének elnöke mondja eze­ket a szavakat, aki az említett dátum előtt maga is 15 holdon gazdálkodott. A termelőszövet­kezet irodájában találkoztam vele, ahol rajta kívül még Ti­hanyi János növénytermelési brigádvezető és Sipos János tartózkodott. — De vajon csak a kiszege­zett tábla jelzi-e, hogy Drá­vaszentes is termelőszövetke­zeti község? — kérdezem tré­fás hangon. Erre a jelenlévők szinte egyszerre tiltakoznak mondván, ha nem is sok, de történt itt már azóta egy és más. — Pedig nehéz az indulás, sok gonddal kell megküzdeni — kezdi a beszélgetést az el­nök. Látszik rajta, hogy túl van az ötvenediken. Szőke, pi­ros arcú, rövidre nyírt bajuszú, nyílt tekintetű ember. A keze elárulja, hogy sokat dolgozott azóta, mióta kinőtt a gyermek­korból. — Amióta az eszemet tudom, a község határában lévő föld mindig kevés volt a falu lako­sainak. Persze jutott a 15—20 nagygazdának bőven. De én és a hozzám hasonlók örül­tünk, ha négy holdat mondhat­tunk magunkénak. S mivel eb­ből nem nagyon tudtunk meg­élni, a környező községekben vállaltunk feles művelésre föl­det. Mert nálunk a faluban ilyesmiről nem lehetett szó. Mindenki elvégezte a saját földjének munkáit. A négy hold örökölt föld mellé másfél évtizedes kitartó munkával tizenegyet vettem. Sok min­denről le kellett mondani ezért. De nem bántam meg, mert jó föld ez a miénk. Ha valaki szívvel-lélekkel dolgo- ] zik benne, holdanként megad­ja a 14 mázsa búzát is, és bő­ven meglermi a tejbe aprítani valót. j — S mégis akadnak olyanok.. akik legszívesebben lemonda­nának a földről — veszi át a j szót Sipos János. — A többség azonban bízik a közös erőben. S tudják, hogy ősi törvénysze­rűség, hogy a parasztember­nek a földből kell megélnie. De ez a pár hangulatrontó sok gondot okoz a tsz vezetői­nek. S ők nem is hagyják any- nyiban a dolgot. Sípos bácsi és a többiek, most a tél időben sorra járják a házakat. Egysze­rű, igazságtól fűtött szavaik nyomán megértik az emberek, hogy a közösben szebb és em­beribb lesz az életük. De ezért ugyanolyan szorgalmasan kell dolgozni, mint egyéni koruk­ban. Mert az idén a 132 csa­ládnak a közösbe hozott 720 hold adja a megélhetést. A TSZ VEZETŐI A TERVE­KEN GONDOLKOZNAK. Olyan tervet akarnak készíte­ni, ami a tagságnak is tetszik, és megvalósítása esetén meg­találják számításukat mind­azok, akik becsülettel dolgoz­tak. Amint mondják, a nö­vénytermelési terv elkészítése nem okoz nagy nehézséget, mert úgy állapítják meg az arányokat, hogy a növényter­melés elsősorban az állatte­nyésztés fejlesztését szolgálja. A legnagyobb baj az, hogy kevés állatot hoztak be a ta­gok. Lovuk van elegendő, de kevés á tehén és a növendék­marha. Sertésük még nincs. Pedig elsősorban tejtermelés­sel és hizlalással kellene fog­lalkozni. Ebből tudnának pén­zelni, és a tagoknak munka­egység-előleget osztani. — Az állatállományt csak az új takarmányra hozzuk ösz- sze — veszi át a szót ismét az elnök. — Akarunk vásárolni h!’sz anyakocát és ötven sül­dőt. A sertésszállásokat még most, a léli hónapokban rend- behozzuk. S utána hozzákez­dünk három istálló átalakítá­sához. Ezekbe fogjuk elhelyez­ni a közös állományt képező 15 fejőstehenet és a 35 növendé­ket. Már összesítették az ősziek vetésterületét. A megalakulás után 20 hol­don elvégezték az őszi szántást, s ugyanannyit le is trágyáztak. A napokban még le akarnak trágyázni 60 holdat. A tavaszi szántásból 300 holdat fogatok­kal szándékoznak elvégezni, csak 100 holdat szerződtek le a gépállomással, mert jól ki akarják használni a fogateröt. A későbbi munkáknál már nagyobb mértékben igénybe veszik a gépeket, mert csök­kenteni szeretnék a meglévő lóállományt. A vetőmag-problémát köz­gyűlésen beszélték meg. Ügy határoztak, hogy összeadják a tavaszi vetésekhez szükséges vetőmagot. A burgonya jó ter­méssel fizet a szentesi földe­ken. Ebből 90 holdat ültetnek, s a korai szedésű burgonya jó pénzforrása lesz a közösnek. Cukorrépából pedig 12 holdra kötöttek szerződést. A DRÁVASZENTESI ŰJ BARÁZDA TSZ-BEN szerzett tapasztalataink arról győztek meg bennünket, hogy a kezde­ti nehézségeken hamar úrrá lesz a vezetőség és a tagság, mert a tagság nagy részében megvan a szorgalom és a mun­kakedv. , Németh Sándor ÚTTÖRŐ HÍRADÓ Ä kutasi Fecske őrs életéből Pénteken mindig gyorsan ebédelünk, magunkra kapkod­juk ruháinkat, és sietünk vissza az iskolába. Ott tartja minden héten foglalkozásait a kutasi Fecske őrs. A foglalkozás első IS percé­ben játszunk, igy szoktattuk le az őrs későn jövő tagjait a ké­sésről. A játékot senki sem akarja elmulasztani, s minden­ki pontosan jelenik meg. Azután a nehezebb rész kö­vetkezik. Az őrs most tanulja az első próba anyagát. Sokat ismételjük a már megtanult részeket, hogy mindenki sike­resen próbázhasson, ha arra kerül a sor. Franciául tanulok, s vasár­nap egy La Fontaine-mesét, mondtam el. Anyukám kérdez­gette a szavakat, s javítgatta somogyi tájszólású francia ki­ejtésemet. — Olyan nehéz megszokni, hogy ebben a nyelvben nem ejtjük a h-t. — Miért? Hiszen a méh, juh, eseh, düh, céh szavakban mi 6em ejtjük ki ezt a hangot. Még ragozott és összetett alak­jukban sem, pl.: csehvel, düh­vei, Csehszlovákiában, juh- nyáj, méhkas, céhtag, éhkopp, éhgyomorra, dühroham, düh­kitörés. — De előfordul, hogy ezek­ben a szavakban is kiejtjük a a-t! — vágtam rá diadalma­san, és már soroltam is: céhek, ’sehek, dühös, méhész, juhász. — Ez valóban így van. Fi- yeld még, hogy ha ez a ha- ott »h« a szótag végén van, kkor csak írjuk: cseh-vei, Üh-vel, juh-nyáj stb., de ha zótagkezdő, ki is mondjuk: é-hek, cse-hek, dü-hös, mé- ész, ju-hász. Ezt daltanulás váltja fel. A foglalkozásnak ezt a részét szeretjük legjobban. Legutol­jára a Csillebérci indulót ta­nultuk.-Lent, bot a tölgyek érzik a völgyet... ■« A pajtások ajkáról vidáman száll a nóta. — Énekeljük el még egyszer — kérjük az őrs­vezetőt. S elénekeljük nem egyszer, de sokszor. Észre sem vesszük, hogy múlik az idő. Már sötétedik, amikor vidá­man hazaindulunk. Tóth Géra Kutas Az idegen nyelv tanulása közben is édes anyanyelvűnk szépségét fedezem fel újra és újra. Ti is vigyázzatok rá na­gyon! MIT OLVASSUNK? Balázs Béla: KARCSI KALANDJAI A kommunisták üldözése 1934-ben tetőfokára hágott a fasiszta Németországban. Eb­ben az időben játszódik Ber­linben Balázs Béla regénye. Brunner Hedviget, az ellenál­lás égjük pártjának vezetőjét börtönbe akarják vetni az SA katonái. A kommunista veze­tőnő azonban a háztetőn ke­resztül megmenekül üldözői elől. Fia, Karcsi hazatérve csak az üresen kongó, felfordított lakást találja. Barátaival vé­gül megmentik Karcsi anyját a biztos haláltól. Addig azon­ban sok-sok izgalmas esemény történik. De ezeket nem mesél­jük el. Olvassátok el a köny­vet! Jó szórakozást! Sz Üttöröház programjából Február 6-án, szombaton 3—6 óráig: játékdélután. 3—5 ^-éráig: könyvtárszolgálat. Február 7-én, vasárnap de. 9 órakor mesedélelőtt, KORCSOLYÁZÁS Ha leckémmel kész vagyok már, Engem bizony nagy öröm vár: Tükörsima, fényes jégen Korcsolyázom vígan télen. Száguldozom jobbra, balra. Ajkam fakad víg kacajra. Am egy szörnyű pillanatban Alattam valami pattan. A korcsolyám messze csússzam S egész testem jéere huppan. De én nem törődöm ezzel. Megyek tovább vidám nesszel. A jég hátán siklóm újra S ajkam egyre csak ezt fúlja: Korcsolyázni de nagyon jó, Maradj nálunk még, Télapó! BALATONI ETELKA HÍREK « A Petőfi Sándor Úttörőcsapat­ban 60 pajtás tett részpróbát a kö­zelmúltban. — A 171. Berzsenyi Dániel és a 172. Szilágyi Erzsébet Úttörőcsapat­ban a felszabadulás 15. évforduló­ja tiszteletére rendezett kulturális versenyek elődöntői megkezdőd­tek. DIÁKHUMOR (Szerkeszti: Solti Judit.) TERMÉSZETRAJZ ÖRAN Hike azt kérdezi a tanár nénitől: — Miért hívják a sárgarigót sár­garigónak? Tanárnő: — Azért kislányom, mert sárga. k Ilike: — Azt tudOKp, de miért ri­gó? ^ KÉT DIÁK BESZÉLGET — Az én nagyapám tervezte a piramisokat — mondja Peti. — Az semmi, hallottad már a hí­rét a Holt-tengernek? Az én nagy­apám ütötte agyon. * Pajtásoknak üzenünk Többeknek: A Szellemi Totó is a felszabadulási rejtvényversenybe tartozik. Mindenkinek: Szerdán, február 3-án 5 órakor indult meg az'Üttö- rőházban a »Ki mit gyűjt?« klub. Szeretéttel várunk minden papír- szalvéta-, bélyeg-, képeslap- stb. gyűjtőt. Teicher Ágnes, Magyaratad: Ver­sedet. megkaptuk. Sajnos, közlésre még nem alkalmas. Várjuk újabb próbálkozásodat. Szeretettel üd­vözlünk» h a. MIT JÁTSSZUNK? Fogadatlaa prókátor A játékosok kört alkotnak. A játékvezető a kör közepé­be áll. Hirtelen az egyik játé­koshoz fordul, valamit kérdez tóle. A kérdésre nem az illető játékosnak, hanem a jobbolda­li szomszédjának kell gyorsan Szélkakas % A játékosok, akik a szélka­kas szerepét játsszák, oszlopba állnak. A játékvezető eléjük áll, s megmutatja nekik, mer­re van észak, dél, kelet és nyu­gat. Most kezdődik a ^jaték. A játékvezető elkiáltja magát: "Deiröl fúj a szél!« Erre a szélkakasok gyorsan észak felé válaszolnia. Aki nem válaszol elég gyorsan, vagy akkor fe­lel, amikor ránéznek, a kör kö- zepére áll, s mint fogadatlan prókátor, ezentúl ő vezeti a játékot. fordulnak. A játékvezető foly­tatja: »Keleti szél!« Erre min­denki nyugat felé fordul. »Vi­hari« Erre minden széikakas körben forog. »Szélcsend!« Mindenki mozdulatlanul áll a helyén, és igy tovább. Aki rossz irányba fordul vagy le­késik, zálögot ad. Beszéljünk helyesen magyarul! FEJTSD MEG! Felszabadulási rejtvény verseny (V.) T Tr­3 é 4 I­r 7 I8 9 10 11 12 Ili 13 :::::: iiiii! u :::::: :::::: 15 iiiiii 16 üüli 17 18 iiiii! 19 jjjjjj 2ü 21 ililli22 1 Iiiii: 123 1iiiili 24 r 1 25 26 ii 27 Üüli 28 HÍ::: 29 I Ili 30 Ili 3i iijjji 32 33 |||iii 34 iiiiiij35 :::::: iiiiÜ 36 37 iiiili 38 39 1 40 41 ijjjlj 42 iiiiiij13 Iiiiii 44 iiiii! 45­ill 46 iiiiii 47 | 48 :::::: :::::: 49 iiiiiijí0 iiiih 51 52 iiiiiij53 Ili 54 55 j Vízszintes: l. Az úttörők T. pró­bájának követelménye (folvtatása: függ. 17., 21.). 13. Tetejére. 14. A világ ifjúságának nagy találkozó­ja. 15. Azonos magánhangzók. 16. Becezett Attila. 17. A szék támasz- tékán. 19. Egy helyben van. 30. Vissza: tomaeszköze. 22. Folyó a Szovjetunióban. 23. Jegyes. 24. Ke­vert fal. 24/a. Kerek szám. 25. A befagyott Balaton teszi. mikor megreped (ék. föl.). 27. Apósa. 28. Sötét szín. 29. Nem használ. 30. Ritka női név. 3t. Az év tizenket- ted része. 32. Szibériai folyó. 33. Német Tamás. 34. Lírai műfaj. 35. Ráhelyez. 36. Juttatá. 37. Névelős állóvíz. 38. A Kaposvári Kinizsi népszerű futballistája. 39. Levonja a tanulságot. 40. Nyugati segély­egyesület. 42. Nagy mennyiséget. 43. Söntés. 44. Román pénz. 45. Rit­ka férfinév. 46. Vissza: nyújsd. 47. Folyó Észak-Olaszországban. 48. Árok magánhangzói. 49. Teljes. 50. Prém. 51. Vízi állat. 52. Munka­hely. 53. Kopasz. 54. BurkOlatsii.lv. 55. Az úttörők II. próbájának kö­vetelménye. Függőleges: 2. Parancsolóia. 3. Szúrós fegyver. 4. Egyik lányon. 5. Vasúti pálya tartozéka. 6. Múlt idő jele. 7. Felőle. 8. Maga előtt nyom. 9. Fontos fűszer. 10. Nem távozik. 11. Téli madárfedezék (ék. hiány!)'. *12. Becézett női név. 17. A vízszintes 1. folytatása. 18. Pödör. 19. Értéke. 20. Eltesz. 21. A függő­leges 17. folytatása. 23. Egyik szü­lő. 24. Egyik somogyi községből való (gyakori vezetéknév is). 26. Pusztít. 27. Női név. 28. Kötőhang nélküli fűszert. 30. Állami bevételi forma. 31. Épületek. 32. Madárla­kás. 34. Névutó. 35. Kihány. 36. Ré­gi űrmérték. 37. Becézett Aranka. 38. Tisztítsam. 39. Féltve. 41. Üj; görög eredetű szóval. 42. Vedd ikerszava (ék. hiba). 43. Azonos a függőleges 27-tel. 45. Szovjet ifjú­sági regény főhőse. 46. Női név. 47. Köd. 49. Véredénye. 50. Vissza: fel­vert tojásfehérje. 51. Nógrád me­gyei község. 52. Mutftószó. 53. TG. 54. Hosszú távirati jel. A helyes megfejtés értéké: 10 pont. Beküldendő: a vízszintes 1. (foly­tatása: függőleges 17. és 21.), vala­mint a vízszintes 55. Beküldési határidő: 1960. feb­ruár 13. Címünk: Üttörő Híradó, Kapos­vár, Bajcsy-Zsílinszky u. 1/C. A felnőttek megfejtéseit nem vesszük figyelembe! A felszabadulási rejtvényverseny állása A felszabadulási rejt vény ver­senyben I960, február l-1g az aláb­bi pajtások értek el 25-ön felüli pontszámot: Laczó Miklós, Csurgó, Ady E. u. 15. sz. 39 pont. Péczer Klára, Kaposvár, Beloiannisz u. 83. sz. 39 pont. Deutsch Anna, Kaposvár. Május 1. u. 12. sz. 38 pont. Nádas Mária, Kaposvár, Hunyadi J. u, 72= az. 32 pont. Furcsa József, Kaposvár, József u. 3. sz. 30 pont. Kábel József, Lengyeltóti, Petőfi u. 9. sz. 30 pont. T->r László. Kaposvár, Géza u. 20. sz. 30 pont. Varga, öcsi, Kaposvár, . Gorkijul. 16. sz. 29 pont. Bánfi Tamás, Nagyberki. 28 pont. Még nyílt a verseny! Még bárki lehet első március végéig I

Next

/
Oldalképek
Tartalom