Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-27 / 49. szám
Szombat, 1960. február 27. 3 SOMOGYI NÉPLAP Miként ösztönözzön jobb munkára a nyereségrészesedés? A tavalyi hibák kijavításával as idei esstendő sikeréért Kerekasztal-beszélgetés a Szakszervezetek Megyei Tanácsán Évek óta osztanak az üzemek, vállalatok nyereségrészesedést. A kormány nemrég leszögezte, hogy a nyereségrészesedési rendszert 1960-ban is fenntartja. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának és a Somogyi Néplap szerkesztőségének meghívására összejött üzemi tanácselnökökkel ezért arról beszélgettünk, hogy hol, miként használják fel a részesedést a jobb munkára való ösztönzésre. A részvevők egyhangúan úgy foglaltak állást, hogy a nyereségrészesedés felosztásának az üzemi tanácsok a gazdái, s hogy mennyire ösztönző egy-egy üzemben, az tőlük függ elsősorban. Lukács Józsefné, a Textilművek üzemi tanácsának elnöke arról beszélt, hogy a nyereségrészesedési rendszer már bevezetésének évében is jobb munkára serkentette a gyár dolgozóit. Most még inkább, mivel felosztásának módján a korábbi évekhez viszonyítva úgy változtattak, hogy még ösztönzőbb legyen. Ehhez elsősorban nem is a tapasztalat, hanem az segített hozzá, hogy az üzemi tanács munkája igen megjavult. A tanács tagjai képezték és képezik magukat most is. Ismerik a vállalat gazdálkodását, beleszólnak, kezdeményeznek. Ezeknek a jó tulajdonságoknak a birtokában a nyereségrészesedést a termelés elősegítésének szolgálatába tudják állítani. A legnagyobb baj az volt eddig, hogy a nyereségrészesedést többnyire az alapórabér arányában osztották fék De ezt csakhamar megbánták. Példaként említette, hogy 1958- ban a nyereségrészesedés osztásakor «-megkegyelmeztek-« azoknak, akik egy-két napot igazolatlanul mulasztottak. Ennek a következményeképpen 1959-ben háromszorosára emelkedett az egy-két napot igazolatlanul mulasztók száma. Hogyan használják ki tehát üzemi tanácsaink a nyereség- részesedés ösztönző hatását? Történt előrehaladás e téren. Nem a véletlen műve, hogy a Cukorgyárban, a BARNEVÁL- nál, a Textilműveknél, a Sütőipari vállalatnál — a résztvevők elmondása szerint — ma csévéje; ki tartja szorult helyzetben előbbre valónak a lakodalmat a termelésnél, ki készséges stb. Ez nemcsak hogy jobb munkára ösztönzi a dolgozókat, hanem a művezetők tekintélyét is növeli. Vita alakult ki arról is, hogy jutalmazzák-e a törzsgárdához hasonlóan — külön is a kiváló dolgozókat. A jelenlévők úgy foglaltak állást, hogy az a helyes, ha — mint a Textilmű- vakben — egy napi nyereségrészesedés odaítélését az üzemvezetőkre bízzák, hiszen az a cél, hogy a dolgozók érezzék: az kap többet, aki jobban, többet dolgozik. Nem ösztönöz a nyereségrészesedés, ha ezt figyelmen kívül hagyják. Vigyázni kell arra is, hogy hibákat ne kövessen el a felosztásban az üzemi tanács. Helytelen volna, ha a »Kiváló dolgozó« oklevéllel, kétheti fizetéssel jutalma- zottakat a részesedésből még külön is jutalmaznák. Többen azzal sem értettek egyet, hogy a balesetet szenvedett nyereségrészesedést kapjon, hiszen a belesetek többsége a dolgozók elővi- gyázatlanságből keletkezik. Ezzel arra ösztönöznék őket, hogy jobban törődjenek magukkal, vigyázzanak testi épségükre. Valaki megemlítette, nem volna-e még ösztönzőbb a nyereségrészesedés, ha előkalkuláció alavián már az év elején kiszámítanák, és közölnék a dolgozókkal, hány százalékra kell teljesíteni a tervet, menynyire kell csökkenteni az önköltséget, mennyi anyagot kell megtakarítani ahhoz, hogy év végén 10—15 vagy 20 nap nyereségrészesedést oszthassanak. Az ötlet nem rossz, hiszen ezzel szinte munkapadig lebontanák, hogy kinek mit kell teljesíteni (egyébként is megtehetnék ezt) a nyereség eléréséért. Csupán az nehezíti az ötlet megvalósítását, hogy nem tudni előre: az éwégi mérleg felülvizsgálása után a felügyeleti szervek — a korrekció alapján — a nyereség- részesedésből mennyit tulajdonítanak a jó munka és mennyit bizonyos adottságok eredményének. Az utóbbi természetesen nem növelheti a nyereségrészesedést. Ennek ellenére is érdemes foglalkozni az előkalkuláció gondolatával. Ha egyelőre másként nem, hát úgy, ahogy a Textilművekben teszik, ahol kidolgozták, menynyit kell teljesíteni ahhoz, hogy egy nappal növeljék a nyereségrészesedés összegét. A dolgozók látják, hogy a nyereségrészesedési rendszert törvény biztosítja, és bíznak benne. Üzemeinkben sokat fejlődött a részesedés felosztásának módja. A résztvevők megállapították, hogy a múlt évben kialakult felosztási mód általában megfelel a célnak, és ösztönzi a dolgozókat. Ez az út 1960-ban is járható. Azonban igazuk van Horváth Mihály, Kajtán Imre üzemi tanácselnököknek, akik azt mondták, hogy még ösztönzőbbé is lehet tenni a nyereségrészesedési rendszert. Lehet vele arra buzdítani, hogy — mint a Cukorgyárban — értékesítsék az elfekvő készleteket. Arra is, hogy a részesedés bizonyos hányadát üzemi óvoda, bölcsőde, üdülő fejlesztésére fordítsák. De lehet vele — mint a Textilművekben — tanulásra is serkenteni. Azok ugyanis, akik részt vesznek a szakmásítás- ban, rendszeresen tanulnak, több részesedést is kapnak. Igazságos ez? Okvetlenül, hiszen aki többet tud, az jobbat is, többet is termel. Lehet tehát azon gondolkodni — mielőtt megjelenik a faliújságokon a nyereségrészesedés felosztásának feltétele —, hogy miként lehetne még ösztönzőbbé tenni. Az üzemi tanácsokra hárul a fő feladat ebben. Hallgassák meg a dolgozók véleményét, javaslatát, tájékozódjanak, tanuljanak maguk is, és a termelést ösztönző kezdeményezéseknek szerezzenek érvényt a vállalatvezetőknél is. Mert lehet még ösztönzőbbé tenni a nyereségrészesedést. Egyet nem szabad szem elől téveszteni, azt, hogy mindig és mindenütt jobb munkára serkentsen. Szegedi Nándor PATKÓ ISTVÁN, a porrog- szentkirályi Aranymező Tsz párttitkára józan, minden körülményt figyelembe vevő tervekről számol be. Szavaiból a kommunisták gondossága csendül ki. Ahogy sorolja a párt- szervezet terveit, s ismerteti, milyen támogatást szándékoznak adni a munka jobb megszervezéséhez — elmosolyodik. Igen, még kimondani is jólesik, hogyan vetik meg az idén a boldogabb jövő alapját a termelőszövetkezetben. Kerek egy esztendő telt el a megalakulás óta. A tavalyi eredmények nem voltak a legjobbak. Okát alaposan meghányta-ve- tette a pártszervezet tagsága. Az idei évet szeretnék úgy kezdeni, hogy a régi hibák ne gátolják a fejlődést. Persze ripsz-ropszra ez se megy, sokat kell az emberekkel foglalkozni, hogy sikerüljön. Sok kárt okozott, hogy a háztáji szőlők és gyümölcsösök az alapszabályban megengedettnél jóval nagyobbak voltak. Némelyik háztáji szőlő és gyümölcsös fél, egy holddal is meghaladta a 600 négyszögölt. Amikor a tsz-ben minden munkáskézre szükség lett volna, nagyon sokan a háztáji szőlőben és gyümölcsösben tettek-vettek. Emiatt meglazult a munkafegyelem. Többen, amikor kérdőre vonták őket, azzal feleltek vissza: »Ha X. Y. dolgozhat a háztájiban, én is megtehetem.« Rendet csak akkor lehet teremteni, ha mindenki a megengedett nagyságú háztáji földet, gyümölcsöst, szőlőt műveli. A pártszervezet megtárgyalta a tsz vezetőségével, hogy a legsürgősebben, igazságosan rendezik ezt a kérdést. A most következő közgyűlésen töviről hegyire megbeszélik, milyen károkat okozott a tsz-nek a háztáji gyümölcsösök és szőlők túlméretezettsége; megmagyarázzák,' miért előnyös mindenkinek, ha nincsenek a megengedettnél nagyobb területek a tagok háztáji birtokában. — Ebben az esztendőben többet és jobbat kell termelnünk — mondja Patkó elvtárs. — Ezt csak úgy érhetjük el, ha megszilárdítjuk a munkafegyelmet. Ennek első állomása: megszüntetni a 600 négyszögölnél nagyobb háztáji szőlőket és gyümölcsösöket. Egyre többen vélekednek úgy, a faliújság legérdekesebb »plakátja« a nyereségrészesedés felosztásáról szóló közlemény. Ez annak tulajdonítható, hogy mint Szatóri Ferenc, a Cukorgyár üzemi tanácselnöke mondja — figyelembe veszik, ki milyen régóta dolgozik a gyárban. Aki öt évnél többet töltött el, az már a törzsgárda tagjai közé számít, és több részesedést kap. A fiatalok ugyan eleinte nem értettek egyet ezzel, de aztán belátták, hogy nincs igazuk. A gyár mellett kitartani hosszú ideig becsülendő, szép dolog. Elmélyültebb szaktudással is együtt jár. És az is érthető, hogy a gyár igyekszik állandó törzsgárdáját kialakítani, megtartani. Kevesebb nyereségrészesedést kapnak mulasztásuk arányában az igazolatlanul távolmaradók, a fegyelme- zetlenkedők, s azok az időszakiak, akik a 75 napot nem dolgozzák le, vagy önkényesen kilépnek. A Cukorgyárnál, a BARNE VÁL- nál, a Sütőipari Vállalatnál ezeket jórészt az adminisztrációs részleg közli a nyereség- részesedést felosztó üzemi tanáccsal. A Textilművekben annak megítélését, hogy ki hogyan dolgozik, még közelebb vitték az élethez, a valósághoz. Lukácsné szerint a nyereségrészesedésből egy napot külön vettek. Ezt az összeget a művezetők javaslata alapján a mühelybizottságok osztják el. Az üzemrészekben ugyanis ők látják igazán, ki hogyan dolgozik, kinek mennyi a hibás A BALATONKILITI PÉLDA Egymást segítő egészet alkot Balatonkiliti úttörő- és KISZ- fiatalsága. A közösségi szellem megteremtése és táplálása ritka szép eredményekkel bizonyítja, hogy mi mindenre képes egy kis falu fiatalsága, ha soraiban nem a széthúzás az úr. Ügy véljük, nem vonjuk le rosszul a következtetést, ha azt mondjuk, hogy a kiliti fiatalokról szóló új hírek abban a változásban gyökereznek, amit a falu nemrég élt át azzal, hogy termelőszövetkezeti község lett. Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy a fiatalok egy tágas, nagy garázst kaptak, hogy az anyagi és társadalmi segítség mellett az önerőt sem kihagyva teremtsék meg az ifjúság házát. A tanács e nagylelkű ajándékozására tél következeit ugyan, ami köztudomásúan nem fő időszaka az építésnek, tatarozásnak, mégis már készen áll a község fiatalságának otthona. Otthon a szó legnemesebb értelmében, s birtokosainak sokkal kedvesebb, mintha beköltözésre készen kapták volna meg. Becsesebb ez a hajlék, mert a fiatalok munkája tette otthonossá. S nemcsak a KISZ-fiatalok keze munkája van benne, hanem az úttörőké is, akik együtt használják majd az Ifjúsági Házat. Mert így nevezték el, ha egy kicsit nagyotmondóan is, de alapos okkal új, felavatásra váró otthonukat. Az úttörők még függönyanyagot is vásároltak a valamikori garázs szépítéséhez. S amit közösen teremtettek, azt most közösen kívánják élvezni is a kiliti fiúk és lányok. Harmat Endre tanár, a művelődési ház igazgatója ét- Pintér József úttörővezető tanár tanúságtétele szerint aligha volt olyan gazdag, anyagilag és erkölcsileg — tervekben és valóra váltott elgondolásokban — a kiliti fiatalság, mint most. Hogy példát is mondjunk ezt igazolni, itt van mindjárt a ki tudja hányadik közös vásáriás. Áz úttörők és kiszesek közösen vásároltak népi-tánc- ruhákat. Igaz, csizmára egyelőre nem telt, de az is lesz idővel, ehhez nem férhet kétség. Az úttörők eredetileg kirándulásra gyűjtött pénze — 2500 forint — a tervezett kirándulás elmaradása révén egy fotófelszerelés és egy varrógép megvételét tette lehetővé. A gyarapodás hasznáról nem beszélünk külön. Kinek-kinek van fantáziája elképzelni, mit jelent a lányoknak a varrószakkör, a fiúknak pedig a fo- to-szakkör. Aztán meg mit jelent ifjúságunk nevelésében, emberré válásában az a tény, hogy a 2852. sz. Somogyi József úttörőcsapat tagjai egy emberként léptek be a Petőfi Termelőszövetkezetbe. Nemrég kötöttek szerződést a foTdmű- vesszövetkezettel két hold anyarozs termelésére. Ezt a tsz értékesíti, s az úttörők munkáját munkaegysében számolják el. Persze a fennmaradó pénzösszeg is a gyerekekhez kerül, ugyanis a Petőfi Tsz patronálja az úttörőcsapatot. Felmérhetetlen gyakorlati és erkölcsi értékű a gépállomás segítsége is: a fiatalok fizika- szakköre ellátogathat a gépállomás műhelyébe, s ott dolgozhat is. De nézzük csak meg: a szándék, hogy a foto-szakkör tagjai a szülőfalu életének képekkel dokumentált megörökítését vállalta, nem az új ifjúság megszületését jelenti-e? Azt jelenti. Most van készülőben a Hősök Könyve, s feldolgozzák a község tizenöt éves fejlődéstörténetét. Méhecske szorgalmú munka ez, s nyomában gyűlnek a szebbnél szebb adatok példázva, hogy újul a falu. Nézzünk csak néhányat az adatok közül: 194 5- ben 4 motortulajdonos volt a faluban. Ma: 55! Rádiókészüléke 47 családnak volt, most 480 készüléket tartanak nyilván. 12 mosógép, 4 televízió is van a faluban. A KISZ-fiatalok most készülődnek beszereltetni televíziós készüléküket. Ez lesz az ötödik »fecske«. S most, hogy kész, avatásra vár a kiliti Ifjúsági Ház, kevesebb a munka? — kérdezhetné akárki. Nem, a munka nem kevesebb. A KlSZ-fiata- lok Moliére Duda Gyuri című komédiájának bemutatására készülnek. Az úttörők pedig műsoros estre, melynek bevételét egy tavaszra tervezett 130 —140 kilométeres kerékpártúrára akarják fordítani. A túra úticélja a tapolcai tavasbarlang. Haszna ismét kettős, hiszen kirándulásnak, felüdülésnek számít s komoly tanulmányútnak is. A balatonkiliti ifjúság ösz- szefogásának példáját azok számára mutattuk fel, akik érezvén, hogy tenniük kellene valamit — a fiatalság szocialista nevelését illetően —, fáradhatatlanul keresik a követendő példákat. Nos, a balatonkiliti példa igazán követendő és követhető is, csak ki kell csiholni a szívekből az ifjúság szeretetét. László Ibolya hogy a háztájit »igazságos alapra kell helyezni«. A kommunistáknak minden erejükkel azon kell lenni, hogy ezt a kérdést egyszer s mindenkorra megoldják. TAVALY NEM TUDOTT ELŐLEGET OSZTANI az Aranymező. Pedig sokan kértek előleget, főleg olyanok, akik se állatot, se felszerelést nem vihettek be, s így igen megérezték a pénz hiányát. Mivel nem kaptak előleget, igyekeztek máshol megkeresni a szükséges pénzt. Ez szintén lazította a munkafegyelmet. Az idén más lesz a helyzet. Március elsejétől havonta osztunk előleget. Egy munkaegységre 10 forintot kap mindenki. — Ez arra serkenti majd a tagokat, hogy becsülettel helytálljanak a munkában, minél több munkaegységet szerezzenek — mondja Patkó elvtárs. A tsz a szerződéses len, cukorrépa, bükköny, borsó, hagyma, zöldbab, zöldség és az 52 leszerződött süldő árából fedezi az előleget. — Tavaly a brigádvezetők még nem rendelkeztek kellő tapasztalattal és gyakorlattal. Ma már nem számítanak kezdőknek, mindnyájan voltak iskolán, sokat fejlődtek. Megfelelőképpen osztottuk el négy brigádba az embereket. Egyenlő arányban adunk jobb és gyengébb minőségű földet a brigádoknak. Így azonos feltételekkel versenyezhetnek — magyarázza Patkó elvtárs. A kommunisták segítik a tsz vezetőségét, hogy minél előbb rend legyen a szövetkezetben. Ha az emberek látják majd a pártszervezet szándékát, minden bizonnyal támogatják munkáját. — Ha megmagyarázzuk a tagoknak, hogy miért kell elvégezni, szívesebben látnak a feladatok megvalósításához — mondja Patkó elvtárs. — Megmondtuk az elnöknek: ha valaki nem akarja a brigádvezető utasítását végrehajtani, szóljon a kommunistáknak. Mi akkor szép szóval megmagyarázzuk az illetőnek, hogy a jobb eredmény az ő munkájától is függ. Bízunk abban, hogy a mindenre kiterjedő felvilágosító munka meghozza gyümölcsét. A zárszámadó közgyűlésen szóba került, hogy gyenge az ellenőrzés. Elővették az ellenőrző bizottság elnökét. Kiderült, hogy nem is tud arról, hogy erre a posztra helyezték. Nem volt itthon, amikor megválasztották, hazaérkezése után pedig elfelejtették megmondani neki. Ilyen esetek elkerülése végett határozták el a kommunisták, hogy többet foglalkoznak a vezető, beosztásban lévőkkel, megmagyarázzák nekik, mit kell tenniük, mi a feladatuk, segítenek munkájuk elvégzésében, s beszámoltatják őket. — NAGY GONDOT FORDÍTUNK ARRA — mondta Patkó elvtárs befejezésül —, hogy a tagok helyes javaslata megvalósuljon. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy egészségesebb szellem alakuljon ki, jobban menjen a munka. Lajos Géza Közgyűlésre készülnek a íöldművesszövetkezetek Megyénk földművesszövetkezetei készülnek az évi rendes mérlegbeszámoló köz- és küldöttgyűléseik megtartására. Tanácskozásra ül össze a tagság, hogy mérlegre tegye az 1959-ben végzett mozgalmi és gazdasági munkát, valamint megszabja a következő időszak főbb feladatait. Megyénk szövetkezeteinek nem kell szégyenkezniük. Jól dolgoztak az új kereskedelmi formák megvalósításában, a termelőszövetkezetek szervezésében és gazdálkodásuk segítésében, a kongresszusi és felszabadulási verseny megindításában. Tavaly 24 földművesszövetkezet kapta meg a »Kiváló Földművesszövetkezet« címet. A felszabadulási munkaversenyhez valamennyi földművesszövetkezetünk csatlako zott. A földművesszövetkezeti tag-, köz- és küldöttgyűlésekre a vezetők gondosan készítsék el beszámolójukat. A beszámolót a gyűlés előtt tárgyalja meg a vezetőség. Mivel foglalkozzék a beszámoló? Bevezető részében adjon rövid politikai tájékoztatást. Ismertesse a VII. kongresszus irányelveit, célkitűzéseit és határozatait, s az ezekből fakadó feladatokat. Foglalkozzék a mezőgazdaság helyzetével, elsősorban a termelőszövetkezetek gazdasági kérdéseivel. Vizsgálják meg, az fmsz hogyan segítette, illetve szabják meg, hogy a jövőben hogyan segítse a termelőszövetkezeteket a termelésben, a termékek és termények értékesítésében és az áruellátásban. Számoljon be az igazgatóság a kiskereskedelmi és vendéglátóipari munkáról, a felvásárlási és értékesítési tevékenységről. Mérlegeljék a kereskedelem fejlesztésében végzett munkát, és ismertessék az új feladatokat. Adjanak számot a szerződéses termeltetésről, részletesen foglalkozzanak a burgonyatermelés növelésének lehetőségeivel. Ismertessék az 1960. évi tervfeladatokat, a beruházási terveket. A beruházások megvalósításához a tagok anyagi hozzájárulása szükséges. Arra kell törekedni, hogy a tagság legalább 20 százalék erejéig járuljon hozzá a beruházások! megvalósításához. Nagyon fontos, hogy a beszámoló elemezze a vagyonvédelem fokozására tett intézkedéseket, a közös vagyon gyarapításával, a takarékossággal, a gazdálkodási fegyelem megtartásával kapcsolatos teendőket. Szóljanak a tagbizottságok társadalmi ellenőrzéséről is. Nemcsak az igazgatóság, hanem a felügyelő bizottság is számot ad munkájáról. Számoljanak be az 1959-ben végzett ellenőrzésekről és arról, hogy mit tettek a hiányok megszüntetésére. Igen fontos a tagságot mozgósítani a társadalmi ellenőrzésre, hisz nem egyszerűen csak tagjai, hanem gazdái is saját szövetkezetüknek. Eredményekben gazdag esztendőt hagytunk magunk mögött. Megyénk parasztságának többsége rálépett a nagyüzemi gazdálkodás útjái’a. Földművesszövetkezeteink elsőrendű feladata, hogy támogassák a tsz-parasztságot. Már eddig is szakemberek — mezőgazdászok, könyvelők — átadásával segítették a termelőszövetkezeteket. Ha kell, továbbra is adjanak szakembereket a tsz-ek- nek, ezenkívül a jól bevált pat- ronálási mozgalom szélesítésével is segítsék a tsz-ek gazdálkodásának magas szintre emelését. Halász János MESZÖV-os-ztályvezel*
