Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-23 / 45. szám

Kedd. 1966. február 23. 3 SOMOGYI N2PLAP Döntő feladatunk az új termelőszövetkezetek megszilárdítása Ülésezett az MSZMP Kaposvári Járási Bizottsága A kaposvári járás földterü­letének 84,7 százaléka a szo­cialista szektorhoz tartozik. A régi és az új szövetkezetek 21 309 tagja 137 ezer holdon folytat közös gazdálkodást. A járási szervek most legfőbb fel­adatuknak az új termelőszövet­kezetek megszilárdítását tart­ják. Erről tárgyalt az MSZMP Kaposvári Járási Bizottságának legutóbbi ülése. Az ülésen Si­mon Lajos járási tanácselnök­helyettes tartott beszámolót. Elöljáróban elmondotta: — Járásunkban egy napra sem hagyták magukra az újonnan alakult szövetkezeteket. Az új tsz-községekbe a legjobb akti­vistákat küldtük segíteni a kö­zös gazdaságok megszervezé­sében. Támogatásukkal azon­nal megkezdték az állatok lel­tározását, a mezei leltárak ké­szítését, a vetőmagvak össze­gyűjtését. Kijelölték a közös istállókat; a tavaszi építkezé­sekhez szükséges szerfák elő­teremtése a befejezéshez köze­ledik; a munkaszervezeteket kialakították, a szövetkezetek tervei elkészültek. Szólt a zárszámadások ta­pasztalatairól is, hogy a régi tsz-ek tavalyi hibáiból okulja­nak az új tsz-ek. Megemlítette, hogy a részesedés arányra a természetbeliek javára tolódott el. Emiatt csökkent a termelő- szövetkezetek közös áruérté­kesítése, s így bizonyos ked­vezményektől estek eL Ezért az idén el kell érni, hogy ter­ményekből csak a szükséges mennyiséget osszák ki részese­désre, a többit pedig közösen, nagyüzemi felárral értékesít­sék. Simon elvtárs keményen bí­rálta azoknak a szövetkezetek­nek a vezetőit, ahol a föld já­radék kifizetését el akarják odázni, mint Büssű, Kisgyalán, Fonó, Visnye községekben. Pe­dig a földjáradék fizetése pár­tunk politikájának szerves ré­sze, s valóra váltását törvény teszi kötelezővé. Népgazdaságunk a kaposvári járástól 1960-ban 1552 vagon kenyérgabonát és 275 vagon kukoricát vár. Ezt a mennyisé­get túlnyomó többségben a termelőszövetkezeteknek kell megtermelni. Okvetlenül nép­szerűsíteni kell a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgal­mat. Mind az új, mind a régi tsz-ek hizlalás! célra elsősor­ban saját községükben vásá­rolják fel a hízóba fogható süldőállományt. Az új tsz-ek a tenyészkoca-törzset már most, február—márciusban alapozzák, illetve vásárolják meg. Javasolja a járási pártbi­zottság, hogy minél több egy­szerű, faszerkezetű sertésszál­lást készítsenek. Gondoskodja­nak a tsz-ek a takarmánybá­zis megteremtéséről. A régi szövetkezetek szántóföldi te­rületük 19,5 százalékán ter­melnek pillangós takarmányt. Ezt 22—24 százalékra kell emelni. — A tojás- és baromfifelvá­sárlási terv teljesítésében még majdnem teljesen a háztáji ál­lományokra vagyunk utalva — folytatta a továbbiakban. — A szövetkezetek így nagyon fontos és jövedelmező üzem­ágról mondanak le. Pedig ex­portlehetőségeink e téren kor­látlanok. Ezért ne hagyják ki­használatlanul e lehetőségeket, és minél előbb létesítsenek közös baromfiállományt. — Szükséges az is, hogy szö­vetkezeteink a burgonya vető­gumóját maguk biztosítsák. Az új tsz-ek vezetőségét ezután is segíteni kell abban, hogy a pa­píron feltüntetett mennyiségű vetőmagot a vetés előtt való­ban össze is tudják szedni. A vita után Szikszai László, a pártbizottság titkára zárta be az ülést. Zárszavában hang­súlyozta: — Az előttünk álló feladatok sok erőt vesznek igénybe. Fontos, hogy a nagy­üzemi gazdálkodásnak megfe­lelően átformáljuk az emberek gondolkodását. — Felhívta a figyelmet a pártnapok gyako­ribb tartására és a pártoktatás folytatására. Nem élnek a párt- szervezetek eléggé azzal a le­hetőséggel, hogy tagjelöltségi idő hélkül tagként vegyenek fel tsz-tagokat. Szikszai elvtárs; a beszámolóban említett föld járadék kérdéséhez is hozzá-i szólt mondván: ez fontos poli­tikai kérdés, s a földjáradék ki nem fizetése a dolgozó parasz tok becsapása. Ezt pedig nem\ engedhetjük és nem is enged-' jük meg. A járási pártbizottság hatá­rozatba foglalta a tsz-ek poli-j Fegyverbarátunk köszöntése Február 23-án, a szovjet hadsereg születé­sének 42. évfordulóján mi, magyar dolgozók a szovjet emberekkel, a szocialista tábor, az egész világ haladó népeivel együtt köszönt­jük felszabadítónkat, igaz barátunkat, a vi­lágbéke őrét, a szovjet hadsereget. A szovjet hadseregnek — amely a szó iga­zi értelmében harcban született — a Szovjet­unió fennállása óta igen sokszor kellett far­kasszemet néznie a létét fenyegető halálos veszedelemmel, megbirkóznia az imperialis­ta országok provokációinak és támadásai­nak egész sorával. Ilyen volt az első nagy üt­közet 1918. február 23-án Narva és Pszkov között, amikor a szovjet haza védelmére munkásokból és parasztokból alakult vörös­hadsereg szétverte a fegyverszünetet meg­szegő német betolakodókat. Ezt a győzelmet a szovjet nép aranybetűkkel jegyezte fel, és a szovjet hadsereg születésnapjává avatta. Még alig kezdődött el a békés alkotó munka, amikor 14 tőkés állam intervenciós hadai tá­madtak a fiatal szovjet államra, hogy meg­semmisítsék. A szovjet hadsereg négy évig tartó véres harcokban verte szét és űzte ki hazája földjéről az állig felfegyverzett inter­venciós csapatokat, és megsemmisítette a belső árulókat. Megvédte szocialista hazáját és győzelmet aratott a szovjet hadsereg ak­kor is, amikor a második világháborúban a történelem leghatalmasabbnak vélt, legke­gyetlenebb hadigépezete, a német fasiszta hadsereg végiggázolva Európán a Szovjetunió ellen tört. E győzelmével a szovjet hadsereg nemcsak saját hazáját védte meg, hanem felszabadított Európában és Ázsiában egy sor, a fasizmus csizmái alatt sínylődő népet, köztük hazánkat is. A szovjet hadsereg a felszabadulás óta is védelmezi szabadságunkat, a szocializmus építését, népünk békés jövőjét. 1956 őszén néphadseregünk legjobbjaival vállvetve har­colt, és segítette megsemmisítem a fegyveres ellenforradalmat. tikai és gazdasági megszflardí ^^^w^ww-^^wwwww^ vjvw.. fásának feladatait. A szovjet hadseregnek nemcsak a szocla* lista tábor országaiban vannak barátai. Eu­rópa, Ázsia, Afrika népei tudják, hogy föl­dünk már régen egy új világháború füzében emésztődne, ha az imperialisták, ismerve a szovjet hadsereg erejét, nem hajolnának meg ez előtt az erő előtt. Jól tudják azt is, hogy a gyarmatosítók igája alóli felszabadulásuk legfontosabb okát azok az új nemzetközi erő­viszonyok magyarázzák, amelyeket a szovjet hadsereg győzelme alapozott meg. A Szovjetunió a békés egymás mellett élés politikájához híven a nemzetközi feszültség enyhítéséért a második világháború óta több Ízben hajtott végre leszerelést. Csak az utób­bi négy esztendő alatt 2 140 0Q0 fővel csök­kentette haderejének létszámát. Tette ezt abban a reményben, hogy példáját a nyugati országok is követni fogják. Azonban, mint ismeretes, ezek a remények nem váltak va­lóra. Ennek ellenére a Szovjetunió — miután a háború é'~ hatalmas ugrást tett előre gaz­dasági és kulturális élete fejlesztésében, óriási sikereket ért el,a tudomány és a tech­nika fejlesztésében — a közelmúltban úgy határozott, hogy fegyveres erőit újabb 1 mil­lió 200 ezer fővel csökkenti. A szovjet ál­lam fegyveres ereje azonban nem gyengült meg ezzel. A szovjet hadsereg felszerelése teljes mértékben biztosítja a Szovjetunió és a népi demokratikus országok, a béke védel­mét. »Minden békeszerető nép meg lehet győződve arról, hogy a szovjet hadsereg ez­után is biztosan oltalmazza a földön a békét« — mondotta Hruscsov elvtárs. Tiszta szívből köszöntjük 42. születésnapé ján nagy szövetségesünket, fegyverbarátun­kat, a béke hadseregét, amelynek nincs más célja, mint hogy biztosítsa, védelmezze a bé­két, elvegye az imperialisták kedvét a háboé rús kalandoktól. Máté Géza alezredes. A somogyszih vadásztársaság tenyésztésre, vérfrissítés végett három pár mezei nyulat hozatott Bélmegyerről. Képünkön: Pintér Károly zsákokba rakja a nyulakat, s kiviszi a határba, hogy ott szabadon engedje őket. A balatonberényiek bíznak a jövőben E gy hónap telt el azóta, hogy megalakult Bal«- toraberénybem a Magyar Ten­ger Termelősizövetikezet. Négy hét nem hosszú idő. Cserszegi Ferenc, a pártvezetőség tagja mégis említésre méltó ered­ményekről számol be. — Nem elég, hogy mi, kom­munisták a szervezésnél, a ve­zetőségválasztásnál ott vol­tunk, a munka megindításá­ban is részt kell vennünk — mondja —, segítenünk kell az első lépések megtételétől kezd­ve; Az embereket eddig az foglalkoztatta: belépjünk-e, vagy sem. Most pedig az: ho­gyan lesz majd a tsz-ben, nem csalódunk-e. Az emberek több­sége azt várja tőlünk: minden­ről hívein tájékoztassuk őket, világosítsuk fel, mi miért szük­séges. A pártszervezet — úgy vélem — ebben a munkában is jól megállja helyét Amikor a termelőszövetke­zet »tisztikarát« választotta VARJUK A TELEFONT. A Finommechanikai Vállalat igazgatója azért hívta fel a Garai Állami Gazdaságot, hogy megtudja: esős időben kipró­bálták-e Szabó István találmá­nyát, a görgősekét, amelynek a prototípusát a Kaposvári Fi­nommechanikai Vállalat készí­ŰJ FELTALÁLOK Amíg a görgőseke eljut odáig... nem csökkenti ekéje eredmé-' nyét, és közelebb' segítheti a| meg a tagság, a kommunásták segítettek abban, hogy köz- tiszteletben álló, becsületes, jó gazdák kerüljenek be a veze­tőségbe. A falu megelégedés­sel vette tudomásul, hogy a tsz élére olyan szorgalmas em­ber került, mint Ángyán Fe­renc, aki annak idején tíz holdon gazdálkodott, s nem is akárhogyan. Persze csúszott egy kis hiba is a számításba. Nő nem került a Vezetőségbe. A legutóbbi tanácsülésen jog­gal kifogásolták ezt az asszo­nyok. Az ellenőrző bizottságba ezért nőt is választanak be. — Sokkal hatásosabb politi­kai felvilágosító munkát vég­zünk, mint bármikor — mond­ja Cserszegi elvtárs. — Állan­dóan ott vagyunk az emberek között, meghallgatjuk véle­ményüket, s megmagyarázzuk, ha valamivel nincsenek tisz­tában. Egyik-másik családból csak az asszony lépett be a tsz-be, a férj. nem. Beszélget­tünk ezekkel a férfiakkal. Hogy volt-e eredmény? Igen. Megértették, hogy ők sem ma­radhatnak ki a községre váró tő vonalak, mert most az a legfontosabb, hogy valamiképp megtalálják a módját, hogyan , .. , . . gyártsák sorozatban a körte alakú, több liter űrtartalmú ez már széles körben köztudo­mású — már évekkel ezelőtt bejelentette Szabó István bu­dapesti mérnök. Lényege, hogy ha a közhasználatban lévő eke lapja helyett görgőket alkal­maznak, a csúszó-súrlódó moz­gás forgó mozgássá álakul át, ez megkönnyíti a vontatást, növeli a gyorsaságot, és üzem­anyagot takarít meg. A talál­mány az idén végre eljutott odáig, hogy engedélyt, illetve megrendelést kapott gyártásá­ra a Finommechanikai Válla­lat, miután a feltaláló tökélete­sítette ekéjén a görgőket. A vállalat igazgatói szobájá­ban a megyei tanács ipari osz­tályának műszaki csoportja, az üzem legjobb műszakijai és szakmunkásai ülik körül a raj­zot, amely a Szabó-féle eke görgőjét ábrázolja. És töpren­genek, vitatkoznak, csatáznak. Mert igaz, döntő, hogy milyen eredménnyel járt Garán a gya­korlati próba, de legalább ilyen fontos, hogy hogyan tud­ják majd az ekét sorozatban gyártani. A jó gyártástechno­lógia kidolgozása az ekére, de a vállalatra nézve is fontos. A görgő műszaki rajzán több irányban egyenesek futnak', később húzott érintők, közeli­görgőt. A két milliméter vastag flémpalást (amelyből a görgő készül) meghúzása (síklemez­ből körte alakúvá) okozza a legnagyobb gondot. Ezt a mű­veletet hidraulikus préssel, »mélyhúzóval« kellene elvé­gezni. Ilyen gépe azonban niscs a vállalatnak, marad te­hát az egyetlen, az utolsó le­hetőség: a görgőt forgópadon »meghúzni«. De hogyan, ami­kor Giszler bácsi, a város egyetlen, öreg faesztergályosa fából is alig tudta kieszkábál- ni ezt a nehéz, körte alakú görgőt? Álmatlan éjszakák, töprengések előzték meg azt a javaslatot, hogy három-négy részből, több lépésben alakít­sák ki a forgópadon a görgőt. Jó, jó, de azért mégsem egé­szen megnyugtató ez a mód. Az igazgató gondolkozik, kit lehetne még meghallgatni, hi­szen már mindenki javasolt, aki egy kicsit is szakember ... .. .ÉLESEN FELCSENG a telefon. Gara jelentkezik. — Halló ... Mit, hogy nagy­szerűen sikerült a próba? Ra­gyogó! Igen ... Tehát G—35-ös traktorral vontatták, dombos, erősen átázott homokos talajt szántott, mert a kötött talajban megvalósuláshoz. A görgő hú-i zása továbbra is téma, végül!. . , úgy döntenek, hogy két lépés-£ m™kabol, s beleptek, ben húzzák meg — ha sikerül ” — a fémlemezt. ...A VÁLLALAT FORGÁ­CSOLÓ MŰHELYÉBEN már? pereg a forgópad. A szakmun­kások körülállják, és segítik! Püspök Tibor főmérnököt, aki1 nyakig olajosán, izzadó hóm-! lókkal »húzza meg« körte for-i mára az acéllemezt, hogy meg-] próbálják: sikerül-e két rész-i bői kihozni a görgőt. Egy már] ott van. Sikerült! S ezzel eh hasig süllyedt volna attaktor. A görgőseke tökéletesen műkö­dött. Másfél méteres gazt kivá­lóan aláforgatott. A próbánál jelenlévő feltaláló, a Találmá­nyi Hivatal főmérnöke és a Finommechanikai Vállalat kép­viselője elbúcsúztak a garai szakemberektől, és a jegyző­könyvvel együtt útban vannak Kaposvárra... ...A FELTALÁLÓ JELEN­LÉTÉBEN még késő este is parázslik a vita a Finomme­chanikai Vállalatnál. Addig nem engedik el, míg nem tisz- nológiájának nehezét tehát] tázzák vele a sorozatgyártás kikísérletezték. Az elméleti' technológiáját. Van tisztázni feltaláló mellé gyakorlati, új] való. Amit elméletben elkép- feltalálók sorakoztak: munká-> zeit a feltaláló, nem bizonyos, sok, műszakiak, és erőíeszíté-] hogy meg is valósítható. Túl sukkéi hozzásegítették az iga-i határozottak, megkötöttek az zi feltalálót ahhoz, hogy talál-1 eke méretei. A századtűrések mánya a társadalom hasznára! kialakítását korszerűbb üzem- váljék. Csakhát az ő nevüket1 ben se lehetne egykönnyen nem írják be a Találmányi] megvalósítani. Ezért senki se Hivatal könyvébe vállalhat felelősséget. Ezenkx- AMIKOR KILÉPEK A MÜ-] Vül igen megdrágítja az ilyes- HELYBŐL, eszembe jut, hogy' ezdetben különböző elő- ítéletek éltek az embe­rekben, bizalmatlanok voltak az újjal szemben. »Vajon meg lesz-e a megélhetésünk?« — kérdezgették. S Balatonszent- györgvöt emlegették, ahol a munka dandárjában a vezető­ség srélytelensége miatt gyen­gén ment az aratás, cséplés, kapálás — s ez kedvezőtlenül hatott az eredményekre. A kommunisták a vörsi, a hol is döntötték, hogy 150 ekejiádi, a tikos! termelősmvetke- gyartasahoz nyomban hozza-,; zetek jó munkáját állították elé. eb- úgy fognak. A sorozatgyártás tech-í péidaként a kételkedők mi az előállítási költségeket. A feltaláló azonban köti magát eredeti elképzeléséhez. Az ipa­ri osztály főmérnöke a rajzon egy pontra mutat, és bebizo­nyítja, hogy felesleges például itt az egy milliméteres kikötés. A szakmunkásokból, műsza­kiakból is a gyakorlati ember szól. A vita izzik, végül is megtörik a feltaláló ellenállá­sa, és enged a költséges, túl határozott méretekből. Ezzel évekkel ezelőtt a budapesti ipari kiállításon, a Találmányi Hivatal pavilonjában mutatták1 meg Szabó világvisszhangot ki-, váltott görgősekéjét. Tudósító-] somban írtam is róla. De akkor! még arra nem mertem gondol­ni, hogy ezt a találmányt egy kaposvári tanácsi vállalat, a Finommechanika munkásai! fogják kivitelezni. Az emberek megértették bői: ki ahogy dolgozik, boldogul. — Akadtak olyanok —, ma­gyarázta Cserszegi elvtárs —, akik nem léptek be állandóra a tsz-be. A kommunisták őve­lük is beszélgettek, s meg­magyarázták, hogy az idősza­kiak hátrányba kerülnek az állandókkal szemben nemcsak a háztáji földek elosztásában, hanem a munkát is először az állandóak kapják, így azok­nak több, nekik meg kevesebb lesz a munkaegységük. A fel- világosító szó meghozta ered­ményét — sokan jelentkeztek állandóra. A balatonberónyieket ma legjobban a tsz foglalkoztatja. A legapróbb részletkérdést is tisztázzák, tízszer is szívesen meghallgatják, hogyan lesz to­Szegedi Nándor*vabb, mi a helyes, mi a sza­bály. Amikor az előlegosztás szóba került, többen kijelen­tették: ha megvalósul, haza­hívják fiaikat, lányaikat Pest­ről, Pécsről, Kaposvárról. Dol­gozzanak itthon ezután, hiszen itt is biztosítva lesz megélhe­tésük. Főképp az asszonyok vélekednek így: »Dehogy en­gedjük elszéiedni a gyereke­ket, amikor együtt maradhat a család.« A z emberek most minden ^ erejükkel azon vannak, hogy jól kezdjék a munkát; Így buzdítják egymást: »Mu­tassuk meg a szomszédos köz­ségeknek, hogy mi sem mara­dunk le mögöttük.« »Eddig is tudtam kapálni, most is meg­mutatom, hogy mit tudok.« »Majd meglátják, hogyan fo­gok dolgozni.« Az utóbbi hetekben két párt- napot tartottak a kommunis­ták. Az egyiken felszólalt egy asszony. Elmondta, hogy ne­kik 400 négyszögölön hat má­zsa búzájuk termett. Minden­kitől csak dicséretet kaptak, olyan tiszta volt ez a búza. •Megpróbálkoztunk, hogyan lehet a földből többet kihoz­ni, mint eddig. Sikerült ered­ményt elérnünk. Ha mi kicsi­ben megtudtuk ezt tenni, nagyban még inkább sikerül­nie kell.« Kovácsné felszólalá­sa elismerő közbekiáltásra ra­gadta a többieket. A sok »úgy van«, »jól mondja« azt bizonyí­totta, az emberek megértették, hogy többet és jobbat kell ter­melni. S nemcsak megértették, azon is vannak, hogy ezt meg­valósítsák. — Nagyon tetszik a tsz- tagoknak az az elgondolás, hogy kimerünk nekik bizonyos területeket, s versenyezni le­het, ki ér el nagyobb termést, ki műveli meg jobban, rende­sebben a földet — újságolja cserszegi elvtárs. bizalmatlanság egyre inkább eloszlik, helyé­be a józan bizakodás, megér­tés lép. A balatonberényiek egy hónap alatt nagyon nagy változáson mentek át — s eb­ben jelentős szerepe van a kommunisták felvilágosító sza­vának. Míg eleinte azt mondo­gattak: »Vajon megélünk-e?«, az járja az emberek kö- ;;Ha eddig megéltünk a ,fZ^tán még j°bban Ünk h®101«’ “a tej lettebb módszereket alkal­mazunk, mint eddig«. A balatonberényi Magyar Tenger Tsz tagjai minden bi­zonnyal jól fognak dolgozni, hiszen az alap szilárd: min­denki bízik a jövőben. Lajos Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom