Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-23 / 45. szám

TTLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 45. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd. 1960. február 23. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL. Új feltalálók (3. oldalon) A vasárnap sportja (4. oldalon) TUDOMÁNY—TECHNIKA (5. oldalon) Kapacitás hiányában... (6. oldalon) Csaknem egymillió normálholdnyi gépi munkára kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek Megyénk régi és új termelő- szövetkezeteinek nagy része már megkötötte a szerződést az idei gépi munkára. Eddig 277 ezer normálholdnyi tavaszi munka elvégzésében állapod­tak meg, ebből több mint 176 ezer normálholdnyi a talajmutn- ka. Éves viszonylatban csak­nem egymillió normálholdnyi munkát kötöttek le a gépállo­mások a hozzájuk tartozó ter­melőszövetkezetekben. Ez a szám még tovább emelkedik, ugyanis mintegy 28 új terme­lőszövetkezet tervének jóvá­hagyása most van folyamat­ban, s ezek csak ennek meg­történte után szerződnek gépi munkára. Négyzetes kukorica vetésére eddig 15 ezer holdnyi területre szerződtek a közös gazdaságok. A 15 gépállomás műszaki dolgozói a téli hónapokban de­rekasan készülődtek a nagy tavaszi munkákra. Az erő- és munkagépek százait hozták rendbe. Több mint 570 erőgé­pen végeztek főjavítást, a töi> bi pedig gondos karbantartás­ban részesült. Ekéből, tárcsá­ból, négyzetbevető-gépből több mint 1300-at javítottak meg. Február 29-én kezdődik a gépszemle, akkorra az összes erő- és munkagépeket rendbe hozzák. •• Összegyűjtötte a tavaszi vetőmagvak nagy részét a nagybajomi Zöldmező Tsz , (Tudósítónktól.) A múlt év decemberében alakult meg a nagybajomi Zöldmező Termelőszövetkezet. A közös munka megszervezése volt az első lépése a mintegy 5 ezer holdas nagyüzemi gazda­ságnak. Hét növénytermesztési, egy állattenyésztési és egy építő brigádot alakítottak. Egy brigád 500 holdon gazdálkodik. Azt is kiszámították, hogy egy munkaképes tagra 3 és fél hold kapásnövény megmunká­lása vár. Kedvező helyzetben van a szövetkezet, hiszen szán­tóterületük 30 százalékát elve­tették még egyéni korukban. Elkészítették a tavaszi vetés­terveket — elkészítésében fő­mezőgazdászuk, Gyovai Jenő is részt vett —, végzik a föld- rendezést, s különös gondot fordítanak 60 holdas kertésze­tük kialakítására. A 70 férőhelyes malacflazta- tő, a 4 baromfiól és az 500 fé­rőhelyes hizlalda saját erőből TTO mRffö forint nyereségrészesedés az állami Hétfőn megkezdődött a Me­zőgazdasági és Erdészeti Dol­gozók Szakszervezete Központi Vezetőségének kétnapos ülése. Halász József, a MEDOSZ főtitkára elmondotta, hogy a szakszervezethez tartózó Sze­mek a kongresszusi verseny tiszteletére 500 millió forint értékű vállalást tettek. Ezt kétszeresen teljesítették, s így a verseny az állami mezőgaz­dasági nagyüzemekben egyrnil- liárd forintot hozott. Az álla­mi gazdaságok például 11 mil­lió literrel több tejet, 2832 va­gonnal több gabonát, 5436 va­gonnal több kukoricát adtak a tervezettnél. Az erdőgazdasá­gok múlt évi többlettermése 55 000 köbméter ipari fa és 32 000 köbméter fagyártmány. A mezőgazdasági üzemekben kiosztásra kerülő nyereségré­szesedés meghaladja a 110 mil­lió forintot. (MTI) Virágára készül Székesfehérvárott A Székesfehérvári Szolgál­tató Vállalat kertészeti rész­lege érdekes tervet valósít meg a tavasszal: a Köztársa­ság út melletti parkban vi­rágórát készít. A tervező Hor­váth Jenő városi főkertész, aki Prágában végezte kerté­szeti tanulmányait, s az órát a Prága melletti Podebrady fürdőhelyen sok éve működő és idegenforgalmi látványos­ságnak számító virágóra min­tájára készíti. A virágórát földbe épített szerkezet mű­ködteti majd, számait és perc­beosztását különböző színű virágokból képezik ki. Az órákat kis kerti törpe figura gomba alakú üllőn üti kala­páccsal. Mellette virágnaptárt helyeznek el, amely a hóna­pok és a napok számát mu­tatja. A talajmunkákat rövi­desen megkezdik, s a virág­ára május 20-án már műkö­dik. (MTI) való megépítése a szövetkezet építő brigádjára vár. Csak így valósulhat meg az a tervük, hogy az év végéig közös fedél alá kerüljön 150 tehén, 100 növendékmarha, 70 koca, és meghizlalhassanak 100 marhát, 350 sertést. A tagság összetartására mi sem jellemzőbb, mint hogy már megrendeltek két trak­tort; az erre szükséges pénzt úgy adták össze. Nem talál a tavasz felkészü­letlenséget a Zöldmezőben. Addig is, njjg elérkezik a nagy munkák ideje, a tagok fát hordanak munkaegységben a legeltetési bizottság megbí­zásából. A somogyszfli Petőfi Tsz 48 vagon műtrágyát szór kJ a földekre az idei tavaszon. A műtrágyát egyelőre a bárom üzemegységben tárolják. A történelmet nem a nyugati tőkések, hanem az egész világ népei csinálják Hruscsov beszéde Jog; a karfában Jogjakarta (TASZSZ). Hrus­csov miniszterelnök vasárnap Jogjakartába érkezett, s ott Szukarno elnök társaságában látogatást tett a hősök teme­tőjében, és koszorút helyezett a független Indonéziáért hősi halált halt partizánok és kato­nák emlékművére. Ezt követően a szovjet kor­mányfő a »Hadzsi Mada« egye­temre látogatott el, és nagy beszédet mondott. N. Sz. Hruscsov részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a társadalom életéből ki lehet-e zárni a háborúk lehe­tőségét. Hangsúlyozta, ez a le­hetőség a nemzetközi erőknek a második világháború után kialakult új viszonyából fo­lyik, és a következő három té­nyezőre épül: 1. A békepoliti­ka és a békés együttélés gon­dolata korunkban hatalmas, tevékeny támogatásra talál a széles népi tömegeknél szerte a világon. 2. A béke és a bé­kés együttélés elvei ma már sok állam külpolitikájának szolgálnak alapul. 3. A béke erői és a békés együttélés hí­vei ma már igen számottevő anyagi eszközökkel rendelkez­nek. Ezeket a megállapításokat továbbfejlesztve Hruscsov rá­mutatott arra, hogy Indonézia, India és sok más ázsiai és af­rikai ország milyen nagymér­tékben járul hozzá a békéért és a békés együttélésért folyó harchoz. »Elmúltak azok az idők — jelentette ki —, ami­kor a nyugati hatalmak abban az ábrándban ringatták magu­kat, hogy a világtörténelmet csak egy-két nyugati főváros­ban, a világot karmaikban tar­tó bankok igazgatóságaiban csinálják. A történelmet az egész világ népei csinálják. El lehet-e képzelni napjainkban Társadalmi bizottságot alakítón a munkaverseny ártákelásáre a Szakszervezetek Megyei Tanácsa A munkaverseny szervezésé­ben, értékelésében nagy szerep jut a szakszervezeteknek; Mi­után az ipari vállalatok meg­kapták 1960. évi tervüket, s üzemenként megkezdődött a felajánlások előkészítése, meg­kértük Horváth Zoltán elvtár­sat, a Szakszervezetek So­mogy megyei Tanácsának tit­kárát, tájékoztassa olvasóinkat a munkaversenyek állásáról, szervezésük módjáról; — Megyénkben egyre széle­sebb körben bontakozik ki a felszabadulási munkaverseny — mondta Horváth elvtárs. — üzemeink az éves tervet a legapróbb! részletekig lebont­ják, műszaki konferenciákon megtárgyalják, majd termelé­si tanácskozásokon ismertetik a dolgozókkal, s közösen meg­vitatják a versenytervezetet. Tehát végső fokon a terme­lési tanácskozás formálja ki a munkaverseny képét. A ta­nácskozáson éves célkitűzése­ket dolgoznak ki, vagyis éves versenymozgalmat indítanak. Néhány vállalat a ver-, senyfelaiániáson kívül »alkal­mi vállalást« is tett. A Kanos­vári Baromfifeldolgozó Válla­latnál és a Nagyatádi Konzerv­gyárban például a dolgozók a nőmozgalom 50. évfordulójá­nak megünneplésére külön versenyt szerveztek. — Mit tett a szakszer­vezet a munkaverseny eredményességéért ? — A szakszervezetek terü­leti és megyei bizottsága ak­tívaülésen tárgyalta meg az 1960. évi feladatokat; Az alap- szervezetek most dolgozzák ki a tervet a célok megvalósítá­sára. A Szakszervezeték Megyei Tanácsa a munkaverseny kiszé­lesítése, irányítása és rendszeres értékelése céljából társadalmi bizottságot hozott létre. E bi­zottság kezdeti munkájából ar­ra lehet következtetni, hogy az idén sokkal eredményesebb és szervezettebb lesz a munka­verseny, mint az elmúlt esz­tendőben. — Vannak már mérhető eredmények? ■— Még nincsenek. De ta­pasztalataink azt mutatják, hogy az üzemek lelkiismerete­sen foglalkoznak a munkaver­sennyel. Biztató, hogy egyre több vállalatnál indult meg a »szo­cialista brigád« cím elnyerésé­ért folyó verseny. Tavaly 39 brigád kapta meg a »szocialis­ta« jelzőt. Az idén 542 brigád küzd érte. Ez is a jó szervezés­nek köszönhető. — Tapasztatható-e új vonás a munkaverseny szervezésében? — Űj vonásként említhetjük az üzemi pártszervezetek irá­nyító szerepét és segítségadá­sát, valamint a szakszervezetek és az állami vezetés szorosabb együttműködését. Néhány gépállomás új mód­szeréről is van tudomásunk, Eddig több gépállomás ritkán tartott termelési értekezletet, mivel dolgozói a környező köz­ségekben végezték munkáju­kat A Tapsomyi Gépállomás a munkaversennyel kapcsolatos termelési tanácskozást külöm- külön tartja a községekben le­vő brigádoknál. Erre az érde­keit tsz-ek mezőgazdászait is meghívják, ö értékeli az utol­só kampány eredményeit és hi' báit, s megjelöli azokat a szempontokat, amelyeknek fi­gyelembevételével dolgozzák ki a versenyfelajánlásokat a brigádok; Újdonság az is, hogy az ér­tékeléskor a brigádtagok maguk döntik el, ki végezte közülük a legeredményesebb munkát. — Hány szakaszra osz­tották fel a munkaver­senyt? — Négy versenyszakaszt kü­lönböztetünk meg. Az első ér­tékelést április 4-én tartjuk. A második szakasz értékelése augusztus 20-án lesz. A MÁV a vasutasnap alkalmából is értékeli az eredményeket. A harmadik szakasz november 7-én, a negyedik pedig a gaz­dasági év lezárásakor ér véget. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa negyedévenként külön is megállapítja az eredménye­ket és hibákat. Erről tájékoz­tatja a dolgozókat is. Az érté­kelés pontosságát nagyban elő­segíti majd a Statisztikai Hi­vatal és a Magyar Nemzeti Bank adatszolgáltatása. R, F. bármilyen fontos nemzetközi kérdés megoldását Kína, India, Indonézia és más ázsiai és af­rikai államok nélkül?-« A béke megőrzése szempont­jából — folytatta Hruscsov — rendkívül nagy jelentőségű az a tény, hogy a Szovjetunió megelőzte a nyugati hatalma­kat a nukleáris és rakétafegy­verkezésben. A Szovjetunió kénytelen volt megszervezni e fegyver előállí­tását a maga biztonságának biztosítása érdekében. Nem volt más mód arra, hogy meg tudja menteni a békét a föld­kerekségen. — Mi azonban — jelentette ki a továbbiakban —, ezt a fölényünket nem szándékozunk kihasználni ar­ra, hogy politikánkat és ideoló­giánkat rákényszerítsük más országokra és népekre. Akár ma is készek vagyunk bele­egyezni e fegyverek teljes el­pusztításába, ha az atomfegy­verekkel rendelkező nyugati hatalmak megállapodnak ve­lünk erről. Hruscsov ezután a kommu­nista pártról szólt. Hangsú­lyozta, hogy ez a párt nem lét­számánál, hanem a kommunis­ták harcos tulajdonságainál fogva erős. 1917-ben, az Októ­beri Forradalom esztendejé­ben Lenin pártjának 250 000 tagja volt, s ez a párt vezetni tudta a 120 milliós lakosságú országot. A kommunisták azért tudták vezetni a népet, mert a nép érdekeit képvisel­ték, megismertették a töme­gekkel a kommunizmus esz­méit, megmutatták az embe­reknek az utat a ragyogó jövő­höz, amelyet Marx, Engels, Lenin hirdetett. A kommunizmust nem lehet erőszakkal alkalmazni. A kom­munizmus nagy cél, nagy esz­me. Az eszméket nem lehet erőszakkal elfogadtatni, mint ahogy nem lehet feltartóztatni semmiféle erővel, semmiféle fegyverrel sem. A kommuniz­mus maga az élet, s ahol em­ber él, ott élnek az eszmék is. Az eszméket nem lehet hatá­rok közé szorítani. A kommu­nizmust lehet elismerni vagy el nem ismerni, de a kommu­nista tanítás létezik, és győzel­mesen továbbfejlődik. Az imperialisták országun­kat »a kommunizmus rabjai országának« nevezik. Nos, hát jöjjenek el hozzánk, nézzék meg saját maguk, hogyan él­nek »a kommunizmus rabjai«, és talán önöknek is meg fog tetszeni ez az élet. Ha nem tet­szik, maradjanak meg saját meggyőződésükben. Minden eszes embernek el kell azonban gondolkodnia: hogyan történhetett az, hogy a Szovjetunió munkásosztálya, dolgozó parasztsága, amely a múltban Írástudatlan volt, 42 esztendővel ezelőtt kezébe vé­ve a hatalmat, hazáját gazda­sági vonatkozásban a világon a második helyre, a tudomány fejlettsége tekintetében pedig az első helyre vezette! Ha a szocialista rendszer rossz, akkor hogyan került fel a Szovjetunió felségjelvénye a Holdra, s az úgynevezett sza­bad országok miért nem kül­dik fel oda a maguk holdraké­táit? Hruscsov rámutatott, hogy a szocializmus és a kapitalizmus között a vitát a történelmi fej­lődés, a verseny dönti el. Ame­lyik rendszer a népeknek sza­badságot, több anyagi és szel­lemi javat ad, azt tartják majd a népek jobbnak, haladóbb­nak. A másik rendszernek pedig el kell halnia, helyet kell adnia az újnak. Természete­sen a kapitalista rendszer el­halása nem jelenti a tőkés or­szágokban élő népek halálát: a népek új, szocialista útra lepnek, virágozni, növekedni, fejlődni fognak. Majd az egyetem professzo­raihoz szólva kijelentette: A szovjet állam a tudósok­nak többet fizet, mint a tőkés államok. Ennek a ténynek az a magyarázata: ha a kapitalis­ták magas fizetéseket adnak a tudósoknak azért, hogy segít­sék őket meggazdagodni a nép rovására, miért ne fizetnénk mi a tudósoknak még többet azért, hogy ők a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság, a maguk népe javára dolgozza­nak! A szocialista rendszer meg­teremti a szellemi munka ki­bontakozásának összes feltéte­leit! Hruscsov beszédét a hallga­tóság tapsa többször is meg­szakította. (MTI) 520 millió forint értékű termést mentett meg tavaly a növényvédelem Megyei növényvédelmi szakemberek tanácskozása a Földművelésügyi Minisztériumban Hétfőn kétnapos országos ta­nácskozás kezdődött a Földmű­velésügyi Minisztériumban, ahol az Országos Növényvé­delmi Szolgálat központi és megyei szakemberei a múlt évi munkák eredményeit, valamint az idei feladatokat vitatták meg. Nagy Bálint, az Országos Növényvédelmi Szol­gálat igazgatója vitaindító elő­adásában elmondotta, hogy az elmúlt évben lényegesen ja­vult a növényvédő állomá­sok munkája, teljesítménye. Az állami védekezés munka­előirányzatait például 107, az üzemi védekezési terveket pe­dig 145 százalékra teljesítették. Eredményes volt a burgonya­bogán elleni védekezés. Csak­nem mindenütt sikerült visz- szaszorítani az amerikai fehér szövőlepkét is. A gyümölcsfa- védelem javulására mutat, hogy a téli íatisztogatási munkákat kevés kivétellel még az ősz folyamán mindenütt el­végezték a termelők. A számí­tások szerint a növények leg­veszedelmesebb kártevői elleni szakszerű védekezéssel, to­vábbá a vegyszeres gyomirtás­sal és csávázással a múlt év­ben körülbelül 520 millió fo­rint értékű terméskieséstől óvta meg a népgazdaságot a növényvédelem. A beszámolót a megyei szak­emberek felszólalása, élénk vita követte, majd kiosztották: a múlt évi munkaverseny győztesei közt a jutalmakat. A megyék versenyében Fejéi megye került az élre: a megye növényvédelmi szakemberei 14 000 forint jutalmat kaptak; Az öt első helyezett között 50 000 forintot, továbbá hét televíziót, a többi megye szak­emberei között további 18 000 forintnyi jutalmat osztottak szét. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom