Somogyi Néplap, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-20 / 43. szám

Szombat, I960, február 20. 3 SOMOGYI NÉPLAP Készülnek a tavaszra M ég egy hónapja sincs, hogy Aranykalász né­ven szövetkezetét alakított kétszáznégy bodrogi család. Nyolcszáznegyvenen várják, mi lesz, merre fordul sorsuk. Az élet halad a maga útján, előre. Észre sem veszik, hogy máris léptek a korszerű mezőgazda­ság kialakítása felé. A gépál­lomás már elküldte megbízott­ját Tóth József brigádvezetö személyében. A munka nehe­zét elvégzik a gépek, és az első évben fele áron művelik, szántják földjeiket, vetik a burgonyát. Hogy a 201 ló fe­lesleges és ráfizetéses? Majd rájönnek. Van mezőgazdászuk is: Sí­pos Miklós. A földrendező brigád két hét múlva befejezi munkáját. Akkor tisztán látják majd a termelőszövetkezet határát, pontosan megtudják területi adatait. Várják már, hogy be­fejeződjék mielőbb, mert ha engedi az idő, elő kell készíte­ni a talajt a vetésre. A tavaszi árpának nemsokára földben a helye. A vetéstervet összeállí­tották. Pár növényre szerző­dést is kötöttek. 160 ezer fo­rint körül kapnak már ebből is, ha a természetben járó cuk­rot nem számítjuk hozzá. * * • 1/ özei a buszmegállóhoz szép nagy házban lakik Szili István. Éppen az udvaron találom. Miután megnézem az állatokat — 2 ló, tehén, üsző és borjú — a konyhába vezet, ahol felesége dolgozgat. Rövid idő alatt összebarátkozunk. Miről beszélgethetnénk, mint arról, ami most a falut izga­lomban tartja — a szövetkezet­ről. — Nem lesz itt semmi baj, csak mindenki olyan igyeke­zettel dolgozzon, mint egyéni korában — mondja. Szili bá­csi pedig így: — Azt mondtam az asszonynak, hogy 12 hold földet — ennyit vittünk be — kiméretünk, és mi ketten meg­műveljük azt, ha idősek va­gyunk is már. Ennyi föld mel­lett két hízót adtam el, kettőt pedig levágtam. Akár hiszi, akár nem, összesen 16 mázsa húst szállítottak el tavaly tő­lem. Mutat egy cédulát, erre ír­ták, mennyi vetőmagot kell bevinni a közösbe. Nagyon szí­vesen adja. » * » N agy Imre nyugalmazott tanító. Előtte Roger Peyerefitte Szent Péter kulcsa című könyve. Udvarában mé­hest láttam. A méhészek lel­kesedésével beszél méheiről, majd a szövetkezetről. Ö is beadta földjét. Elsőnek írt alá a faluban. Sokat beszél a falu történetéről, az emberekről, akiket jól ismer. Sérelmesnek találja, hogy 18 hold föld után kérik tőle a vetőmagot, ami­kor ő 12 hold földet adott a közösbe. Az előírt mennyiséget beadja — kell a megindulás­hoz. Vajon miért követelnek tőle többet? * * * O rsós Györgyről azt mondták: olyan, mint a többi ember. Hogy ci­gány? Mindegy az, tősgyöke­res bodrogi. Szép házat épít­tetett, tavasszal beköltözik. Nem tud írni, olvasni, de bol­dog, hogy leányai iskolába járnak, közepes tanulók. Ilon­ka, Jutka fekete szemében ér-í telem csillog. Nővérük elvé-5 gezte már az iskolát, szép ar-i cú, sudár termetű, szerény ésí csendes. Lakásuk, ruhájuk? Somogy megye állattenyésztése és fejlesztésének útja Somogy megye állattenyész­tiszta, rendes. Juttatott föl-í lésének nagy múltja és szép dön gazdálkodtak, most szö-5 lövője van. E jövőnek egyik vetkezeti tagok. ' biztosítéka, hogy a termelőszö­— A tavasszal majd munká-J vetkezetbe lépett parasztok szeretik az állatokat, értenek az állattenyésztéshez, jobban hoz látunk — mondja Orsós bácsi. — Csak azt szeretnénk. ha kijelölnék külön a mi terü-í akarnak élni és dolgozni, több, létünkét. Azt majd megművel-^ l°öh és szebb állatot akarnak n,;i^ -----------1, -----------------------'z. mint j ük, magunk vesszük hasznát.í| * 1/ analasék magányosan laknak. Innen még há zat sem látni semerre. Földből! készült kunyhójukban a nagy-' mama az unokákra vigyáz,! mert szüleik irtani mentek az' erdőre. Meglepő rend és tisz taság fogad. Az ágyon kéti gyönyörű, fekete hajú kislány]! fekszik félig meztelenül. Milyen!] egyformák. Hároméves mind-! kettő. Hát persze — ikrek. Lenn, a frissen sikált földön teknőben a legkisebbik alszik; ő még pólyás. Kanalasné özvegyasszony, a! kisbabákat szereti... Annyit játszanak. Nemrég betegen fe-j küdt mindkettő a kórházban, az orvos megtett mindent; megmentésükért. Milyen kár,i hogy alszanak... Jó lenne ve­lük beszélgetni, nézni pici szá-] jukat,-hogy formálják a szava­kat. — Nem baj — nem tud-i nak még magyarul, majd ké-1 sőbb megtanulnak — mondja! a nagymama. Fia szövetkezeti tag. Amint megindul a tavaszi munka, ő is ott szorgoskodik majd a bodrogi Aranykalász határá-' ban. tenyészteni, mint eddig. Ezt az előrehaladást azzal érhetik el, ha növelik az ál­latlétszámot, emelik termelé­sét. Ezért beszélni kell a jó módszerekkel elért eredmé­nyekről, valamint a hibákról, és azok kijavításának módjai­ról. Termeljünk elegendő takarmányt Változásra van szükség a Nagyatádi Konzervgyár KISZ-alapszervezetében )( A nagyatádi járásban az el­sők között alakult meg 1957- ben a Nagyatádi Konzervgyár KISZ-alapszervezete. A fiata­lok nagy lendülettel, ambíció­val láttak munkához. Kultúr- csoportot szerveztek, jelenete­ket, táncokat tanultak, majd műsoros esteket rendeztek a járás több községében. Tánccsoportjukat mindenütt jól ismerték. A politikai mun­ka is megfelelő volt, az elő­adásokon a tagság kétharma­da mindig megjelent. Többen a pártszervezet tagjai részére indított Időszerű kérdések tan­folyamára jártak. Sokan vet­tek részt szakmai továbbkép­zésen, és a rádiós körben is szép számmal tevékenykedtek a fiatalok. Eleven, pezsgő élet folyt akkoriban a konzervgyá­ri KISZ-ben. Az elmúlt év elején törés állt be a szervezeti életben. A katonának bevonult titkár he­lyére Kismarton Lászlót vá­lasztották meg a tagok. Kis- márton elvtárs, az üzem fiatal mérnöke lelkesen látott mun­kához. Később — nem tudni miért — alábbhagyott a nagy lelkesedés. A kultúrcsoport feloszlott, a népi táncosok visszaadták táncruháikat. A vezetőségi ülések rendszerte­lenné váltak, a taggyűlések el­elmaradoztak. A vezetőség je­lenleg sem áll hivatása ma­gaslatán, nem tudja összefogni a tagságot. Az üzemben 27 ki- szistát tartanak nyilván, de csak papíron. Pedig növelhet­nék a taglétszámot, hiszen kö­rülbelül 70 fiatal munkása van a gyárnak. Csak foglal­kozni kellene velük. Az alapszervezet nem vonz­za a fiatalokat. A szervezeten kívüliek szívesebben vennének részt a területi szervezet mun­kájában. A közelmúltban a községi alapszervezet szellemi öttusa-bajnokságán jelen volt egy konzervgyári fiatal is, és A termelőszövetkezetek egyik legfontosabb feladata a takarmánytermesztésben az önellátás. Több szövetkezet termelési terve azt mutatja, hogy határozottan törekszenek a takarmányönellátásra. A zi- mányi Béke Tsz például 46 vagon csöveskukoricát tárol góréjában, s 400 kát. hold ku­koricát és silókukoricát vet, 81 hold lucernáját 181 holdra, 64 i[ hold vörösheréjét pedig 150 holdra tervezi növelni. így szántója 24 százalékán ter­meszt kukoricát és kb. 20 szá­zalékán pillangós takarmány- növényt. Bátran tervezhet te­hát értékesítésre 440 hízott sertést és több mint 50 db hí­zott marhát, s háztáji állatál­lománya sem marad takar- Merényi Károlyné £ mány nélkül. Több termelőszövetkezet — helytelenül — indokolatlanul nagy területen szándékozik bi­zonytalan és kis termést adó takarmánynövényeket — za­bot, tavaszi árpát és zabos bükkönyt — vetni. A böhönyei Szabadság Tsz 3687 hold szán­tójából 397 holdat zabnak és 150 holdat tavaszi árpának tart fenn. Ha e területnek csak felén, 280 holdon termel árpa vagy zab helyett kukori­cát, 35 vagon csöveskukorica- terméstöbblethez jut, amelyből 500 mázsával nagyobb súlyú élő állatot tudna előállítani. Azoknak a közös gazdasá­goknak lesz elegendő takar­mányuk, amelyek a szántóte­rület 20—25 százalékán ter­melnek kukoricát, 5—6 száza­lékán silókukoricát és — adottságuknak megfelelően — legalább 15 százalékán pillan­gós takarmányokat, s kihasz­nálják a kettős termesztés (őszi bükkönyös keverék után vetett silókukorica) előnyeit is. Gondolni kell a háztáji állat- állomány háztáji földön elő sóvárogva jegyezte meg: »Fáj a szívem, hogy nálunk ilyen nincs.« Pedig lehetne, csak akarni kell. A konzervgyári fiatalok ne­velése, szórakoztatása nem a legjobb, s joggal merül fel a kérdés: meddig akar még egy helyben topogni az üzem KISZ-alapszervezete? A tagok nagy részének az a véleménye, hogy új titkárnak kellene kézbe venni a veze­tést. Ezt a nézetet osztja az üzem vezetősége is. De miért csak most, az egyéves semmit­tevés után döbbentek rá er­re? Kismárton elvtárs jóindula­tához nem fér kétség. De most már ő is helyesnek tartja a titkári tisztség átadását. A leg­közelebbi taggyűlésen ezt el is mondja a fiataloknak. Most a tagokon lesz a sor: jól vá­lasszanak, alaposan fontolják meg, ki vezesse tovább alap- szervezetüket; D. S. VWWWWWAWdWWUWUWWtfWWW^WJWWWVWWVWUVUWaVLWWVJVWWWW Bözsi néni Öreglakon mindönki csak Bözsi néninek tiszteli Erdélyi Vendelnél, a nőtanács elnökét. Három év óta látja el felada­tát a lehető legjobban. Gyak- „ . ,. , , . . , ran kiszalad a száján: »Nem ífÍ^Srt°2ÍÍ,I^fm V^1 ilyen idős asszonynak való ez a közi élelmezési felelőse sza­badságra kíván menni, arra az időre be kell csukniuk az óvo­dát. Bözsi néni az egész falu érdekét tartva szem előtt, ki- megfelelően'. sok falpalás-», de azért rendű tétlenül jön-megy, intézi az emberek gondját-baját. Ötven- egyedik esztendejét tapossa, de első látásra senki se gondolná, hogy már ilyen sok tavaszt ttovanacs. megért. Amióta az egész falu Özvegy benn van a közösben, még hegyen e több a tennivalója Bözsi né­ninek, meg a nőtanács többi kóláitól kellett kölcsönkér- mondja, hogy nem takarítják niük. meg rendesen Sovák nénit. ;e?ieK­Gyurka Istvánék házát se Gondoltam, hagy a háta mö- kerülte el Bözsi néni. A férj gött mindenkiről azt mond- is, a feleség is beteg. Az ö tü- hatnak, amit akarnak. Elmen­**** “ * KÄÄ* bTmSL“, «»!»«: A szomszédasszony olyanhoz' akarta férjhez adni a leányát, 3 akit az nem szeretett. A lány! váltig hajtogatta, hogy nemi nem állítható takarmányának megtermelésére is. Növeljük a nőivarú állatok számát Az állatállomány szaporítá­sa, az állatitermék-termelés növelése, ezzel egyidejűleg a termelőszövetkezet jövedelmé­nek emelése csak úgy váltható valóra, ha a tenyésztésre al­kalmas üszőkből jó gondozás­sal, takarmányozással magas értékű tenyészállatokat neve­lünk. A szövetkezetekben, különösen az újonnan alakult közös gaz­daságokban kevés az állat. Vonatkozik ez minden állat­fajra. Ezért helyesen teszik ,a termelőszövetkezetek, ha nem­csak az állam nyújtotta segít­séggel élnek, hanem a háztáji állományból — ahol nagyon értékes állatok vannak — a felkínált borjakat is átveszik. Így cselekszenek a siófoki já­rásban: a háztáji szaporulat­ból 1000 üszőborjút terveznek felvásárolni, ezenkívül a sa­ját borjúikat is felnevelik. Kö­vetendő példát mutat a tabi járásban a miklósi Vörös Csil­lag Tsz. A szövetkezet istálló­jában 15 tehén mellett 15 bor­jú van, és büszkék arra, hogy a 9 üsző már a saját nevelé­sük. Nem lehet azonban egyetér­teni a pusztakovácsi Dimitrov Tsz elgondolásával, mert mar- hahizlalási terve olyan nagy­arányú, hogy az év eleji állat- állomány ez év végére 137 da­rabbal (36 százalékkal) csök­ken. A megyében már eddig is több száz tenyészállatot vet­tek ki a hízók közül, úgy lát­szik, ezt a munkát tovább kell folytatni. Több kocára van szükség A sertéstenyésztés magasabb színvonalat mutat a megyé­ben, mint a szarvasmarhate­nyésztés. E téren a fonyódi és a siófoki járás vezet. A saját tenyésztésű köcatartást előbb- revalónak tartják, mint a vá­sárlást. Így a siófoki járás 1961-ben a hizlalásra kerülő süldőket saját szaporulatból állíthatja elő. E járásban van olyan szövetkezet, amely 1000 holdra 38 kocát tart, ezeket kétszer fialtatja. Több közös gazdaság nagyszerűen szervez­te meg a vágóhídi mellékter­mékek, az üzemi és üdülői moslékok, hulladékok felhasz­nálását, sertéshússá alakítását. Sajnálatos és káros, hogy több, egyébként jól dolgozó termelőszövetkezet kevés ko­cát tart — bár takarmánya van —, és számukat nem is szándékozik növelni. A kocalétszám számotte­vően, csaknem felére csök­kent a háztáji állományban is. .M. _ •, „ erőltette a házasságot, mert oíA feladat tehát az, hogy a ko­'■gyen él egyes-egyedül. Az igaz « szóbeszédből, rendesen utasban tegyük érdekeltté végső elkeseredésében Bözsi? its zjaasflsi su& ««** tagjának. Amikor az a kemény ™k maíd neki 02 irtás befeje- délyiné. hideg volt, Bözsi néninek az zese után. Gond, baj, panasz mindig neki: »Ha ahhoz az emberhezs] ' ékezet erőltetnek, öngyilkos leszek.-» jutott eszébe: »Vajon mi lehet -Kértünk a somogyyárier- akad. S ha arról van szó, hogy megr^^átlm^eki .Z^y^^3 a közös állatok szaporítására a tagokat is, s a termelőszö- a lehetőség szerint $ biztosítson a háztáji kocák ré­szére takarmányt, és vegye át az egyedül élő öregekkel, be- dészettől négy rakat fát. Meg- ezen segíteni kell, az asszo- tegekkH?-» A gondolatot tett ígérték, hogy adnak. Ennyiből nyok Bözsi nénihez fordulnak, követte, maga mellé vette elláthatnánk a rászoruló őre- »Kardos asszony, az majd el- Horváth Ferencnét, és meglá- geket — magyarázza lelkesen, intézi« — vélekednek róla. fogatták a magatehetetlen em- Bözsi néni mindig azon gon- A múltkor üzent neki az bereket. dolkodik, kinek mit segíthetne óvónő, Halász Éva, hogy olyan világot élünk ma, mini régen. Senkit se lehet akarata?, süldőit ellenére férjhez adni. Ha sze-i réti a lányát, belátja, hogy ' nincs igaza. Nem haragudott i lu~ meg az őszinte szóért, megér-?- -------- - - k0 te**®» hogy nem szabad a lá-Í t űk meg. A néni 83, a bocsi 80 meg gyakran az öregeket, a akarják zárni az óvodát. nyát sírba kergetni ezzel a há-t éves. Mindkettőjüket dunyha betegeket, ezért figyelnek fel — Nagyon méregbe gurul- zassággal. alatt találtuk öltözetesen. Mé£ minden panaszra, kérésre. A tam — emlékezik vissza Bözsi Bözsi néni gazdasági cseléd i a háztáji állomány malacait, — Először Kiss Palákat néz- a nötanács. Ezért látogatják Húsban és augusztusban A sertésállomány és különö­sen a kocaszám növelése nél­kül a legtöbb termelőszövet­kezet nem lesz képes vágóser- ! tés-tervét az idén, de főleg í 1961-ben teljesíteni. így a tér­így is dideregtek. Nem mertek legifjobbakról se feledkeznek néni —, hiszen a legnagyobb vólt „ múltbnT—m^t tsz tani melőszövetkezetben jelentkező vMrs -Más életet kell teremteni,< jövedelemkiesésen kívül a egy nyaláb fájuk volt, s kály­hájuk egy fütetre elfogyasz­totta volna — mondja Erdélyi­vé. Bözsi néniék azonnal segí­tettek a két öregen. Űj kály­hát vettek 220 forintért a szö­vetkezeti boltban, s beállítot­kat és kis játéklovakat az léskor minden munkáskézre jobbat, szebbet-» ez forog a'l óvodásoknak. szükség van. De hogy menje- fejében, ez foglalkoztatja néha] Bözsi szeret mindenről azon nek a nők dolgozni, ha bezár- még éjjel is. melegében meggyőződni. Ha ják az óvodát. Fogtam magam, Nem elég ha csak saiíti valamit hall az emberektől, azonnal mentem a tanácsra. magával törödik az ember.] rögvest utánajár. S Bözsi néni odáig kilincseli, Mindenki gondját szívünköni — Van a faluban egy Sovák míg el nem intézte, hogy jú- beli viselni, s igyekezni, hogy5 ták a régi helyébe. Ez keve- Jánosné nevű asszony. Olyan liusban és augusztusban is orvosoljuk — mondja, s kékj sebbet fogyaszt, és a szén is nagy beteg, hogy le se bír már nyitva tartson az óvoda. Pedig szemében tűz lobban, elég benne. Tüzelőt már nehe- szállni az ágyról. Az örökös nehezen ment először. Arra hi­sebben tudtak szerezni, mert ff ápolja a házért, Megállít a nzt- vatkoztak, hogy mthel a nap- Lajos Gézái népgazdaság hússzükségleté­nek kielégítése is nehézséget fog jelenteni. Foglalkozzunk baromfitenyésztéssel Az egész világon igen fel­lendült és hazánkban is erő­teljes fejlődésnek indult a ba­romfitenyésztés. Somogy e te­kintetben messze elmaradt a többi megyétől, s míg orszá­gosan 12,2 db a 100 kát. hold­ra eső baromfitörzsállomány a termelőszövetkezetekben, ad­dig Somogybán csak 2,5 db. A megyében a termelőszövetke­zetek a tojástermelést és a húscsiöenevelést lényegében még nem kezdték meg, pedig ez szép jövedelemmel kecseg­tet. Akad — bár csak szórvá­nyosan — kezdeményezés. A kötcsei Jóreménység Tsz 500 db tenyésztyúkot tart, és 1959- ben tojásból 25 ezer forintot vett be. A kadarkúti Béke Tsz törzsbaromfiállománya 1600 db, s ezzel eredményesen dol­gozik. A kadarkúti Szabadság Tsz azonban kevés gondot for­dított a baromfitenyésztésre^ 400 törzsbaromfija megbetege­dett, és a tenyészetet felszá­molták. Ugyanezt tette közös baromfitenyészetével Somogy- jádon az Augusztus 20. Tsz. Sajnos, a nagyüzemi ba­romfitenyésztéshez példáért más megyébe kell menni. Csak egy a sok közül: Szolnok megyében a kisújszállási Bú­zakalász Tsz 1959. október végén 3000 naposcsibét vásá­rolt, ezeket süllyesztett fekvő- kéményes típusnevelőben 20 cm vastag szecskaalmon ne­velte, és részben gazdasági ta­karmányon, részben csibetá­pon tartotta. Aludttejet, sár­garépát, hagymát és csírázta­tott zabot is etetett velük. A csirkét átlagsúlya 10 hetes kor­ban 82 dkg volt. Köztük akad­tak bőven 1 kg-nál nehezebb példányok is. A Baromfifel­dolgozó Vállalat kg-onként 30 forintért vette át a csibéket. 1960-ban 56 ezer csibét állíta­nak be, ebből a termelőszövet­kezet előreláthatólag 200—250 ezer forint tiszta jövedelemre tesz szert. A közös baromfitenyésztés megteremtése Somogy megyé­ben igen sürgős feladat, és en­nek megvalósításáért érdemes harcolni. Hogyan lehet baromfitápot kapni A baromfitenyésztés előse­gítésére az Erőtakarmánygyár csibetápot, tojótápot és ba- romfitáp-koncentrátumot ké­szít. E tápok a felneveléshez és a termeléshez szükséges táplálóanyagokon kívül B2—> B12—D3-vitamint, antibioti­kumot, ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaz­nak. A termelőszövetkezetek részére korlátozott mértékben készpénzért is juttatunk ezek­ből a tápokból, azonban az igényeknek megfelelően 1:1 arányban kukoricáért cserébe hozzá lehet jutni. A termelő- szövetkezet a Terményforgal­mi Vállalatnak átadott kuko­rica árát megkapja, és az ott kézhez vett elismervény elle­nében a megállapított áron ba­romfitápot rendelhet az Erőta- karmánygyá rtól. Mit szeretnénk még látni a Somogy megyei tájakon? Fej­lődő, a gazdaságok méreteinek és adottságainak megfelelő juhtenyésztést. Juhot a terme­lőszövetkezetekben feltétlenül tartsanak, mert szintén jó jö­vedelmet hoz, a kis értékű és egyébként veszendőbe menő takarmányokat értékesíti, s a gyomirtásban is segédkezik. Azt hiszem, az elmondotta­kon érdemes egy kicsit elgon­dolkodni, és azután gyorsan cselekedni. Sipos János, a Földművelésügyi Minisztérium Takarmánygazdálkodás! Osztályának vezetője.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom