Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-27 / 22. szám

Szerda, I960, január 27. s SOMOGYI NÉPLAP Mindkét kezükkel dolgoztak A kercseligeti Búzakalász tizedik zárszámadó közgyűléséről Harmincöt család 57 lapja munkálkodott tavaly a ker­cseligeti Búzakalász Termelő- szövetkezetben, mégis száznál is többen vesznek részt a zár­számadó közgyűlésen. Igen, eljöttek a Rákóczi Tsz-ből is számosán, hogy tulajdon fü­lükkel hallhassák: hogyan zá­rult a testvérszövetkezet el­múlt gadzasági éve, és milyen tervekről esik szó 1960-ra vo­natkozóan. A Búzakalász most tartja tizedik zárszámadó közgyűlé­sét. Az elnök kilencedik alka­lommal ad számot a vezetőség és tagság egy esztendős küz­delmeiről, sikereiről. Ezúttal nem az 1958-59-es gazdasági év első napjánál kezdi mon­danivalóját. Visszakanyarodik a szövetkezet alakulásához, és sorra veszi a tíz esztendő főbb eseményeit. Nem csupán számokat és adatokat, hanem élő történelmet hallunk szá­jából — egy közös gazdaság évtizedes történelmét. 1949. Ez az alakulás éve. Tizenkét család 220 holdon kezdi megvalósítani a parasz­ti összefogás elvét. Nagy ne­kirugaszkodások, szívós har­cok, átmeneti kudarcok, di­cséretes eredmények a jelzői az évtizednyi hosszú közös út­nak. Dicséret és elismerés azoknak, akik letették a Bú­zakalász alapkövét. Suri Sán­dor, a Kaposvári Járási Ta­nács VB elnöke a kormány­elnök küldte oklevelet adja át Kovács István tsz-nyugdí- jas, Kovács János elnök, Ta­kács János párttitkár, Finta István és ,Finta Istvánná ala­pító tagoknak. A Búzakalász 49-es magve­tése végre beérett: ebben a szövetkezetben keresi immár boldogulását az egész falu né­pe, hiszen a fiatal Rákóczi Tsz tagsága január 1-vel csat­lakozott a tíz esztendő har­caiban megedződött közös gazdaságához. Milyen is ez a a részesedést. Egy munkaegy­ség 52 forint 41 fillért ér. Eb­ből 34 forint a készpénz. Müller József családja 42120 forint értékű részesedéshez jutott. Róth József — egyedül — 17 340 forint készpénzt és 10 ezer forint értékű ter­ményt kapott a közösből Megélhet ebből egy ember, s egy család? De meg ám — vígan gondtalanul. Maroknyi nép összekováeso- lódott közössége vívta ki ezt a sikert. Ha szólított a nyári munka, senki sem nézte, hét­fő van-e vagy vasárnap — mindenki a mezőre tódult. Éjszaka kaszálták a magbí­bort, éjnek idején takarítot­ták be a borsót. Felhő tornyo­sult az ég alján? Mire eleredt volna az eső, nem maradt renden, hanem boglyába ke­rült a széna. Így: két kézzel Jeleníti és szép imuikát végzett a fonyodi leány tanács Megkezdődtek a vontatóvezetői tanfolyamok. Ké­pünkön: a Fonói Gépállomás dol­gozói jegyzetel­nek Kovács Já­nos rendőrfőtörzs­őrmester előadá­sából. A tanfo­lyamnak 32 hall­gatója van. Hat hétig tart az ok­tatás. Március 15-e körül vizs­gáznak a trakto­rosok. A rendelet nem változott Sok csökkent ' munkaképes­ségű ember van megyénkben is. őket természetesen köny- nyebb munkakörben kellene foglalkoztatni, hiszen nem tudnak lépést tartani a terme­lésben az egészségesekkel. A megyei tanács végrehajtó bi­zottságának kezdeményezésé­re az illetékesek keresik is, hogyan biztosíthatnának köny- nyebb munkát a csökkent munkaképességűeknek. Leg­főbb törekvésük, hogy itt, a városban olyan könnyűipari üzemet létesítsenek, amelyben csökkent munkaképességű em­berek dolgozhatnak. Ez a terv bizonyára előbb vagy utóbb meg is valósul. De addig is mi legyen azokkal, akik ezt nem tudják a teljes értékű terme­lésben kivárni? .. ,, _ „ , dolgoztak a közösben, egész szövetkezet? Eros es gazdag. Mivvel ére2(ífc a ^vetkezet Alapjai szilárdak. Sikerei er- iránt Lám . lát_ aemesek arra, hogy túljussa- , .. ’. ,ö . , , nak a kis falú határán. dlC£eretes ^kvesuk­Beszéljenek hát a számok! December 31-én 1 millió 139 Megfordítom a beszámoló kö- ezer 83 forintot ért a Búzaka- vette sorrendet. Előre veszem lász tiszta vagyona. S tavaly eladtak az államnak 909 ezer forint értékű hízott jószágot. Ebből van a pénzrészesedés és az a 120 ezer forint, amit a tartalékalapba helyeztek. Az idei évben is mindent az ál­lattenyésztésre tesznek fel. Van az 526 holdas Búzakalász­nak 218 szarvasmarhája, 388 sertése. Az egyesüléssel to­vább növekszik az állatállo­mány létszáma. Tejért, hízó­ért, göbölyért kell jönnie any- nyi pénznek, hogy elérje a 40—45 ezer forintot a nagy szövetkezet évvégi részesedé­se. Persze, ehhez a volt Rákó­czi tagjainak is kitartó mun­kával kell hozzájárulniuk.. Nincs helye annak a »mit bá­nom énk szellemnek, aminek az új tsz egyik sertésgondo­zója ad hangot a közgyű­lésen: »Ha nem rendezik a ja­vadalmazásomat, akkor ve­gyék tudomásul, hogy mái1 ma este nem etetem a disznókat.« Micsoda beszéd ez? A megnö­vekedett Búzakalász vezetőire nem lehet várni pár napot, amíg ezernyi tennivalójuk közben ennek az ügynek az elintézéséhez érnek? Van példa a kercseligeti többség előtt. Szemükkel lát­hatják és józan eszükkel fel­foghatják, mi is az az igazi szövetkezés. A kicsiny Búza­kalász tagsága jómódba vere- kedte magát, mert felvirágoz­tatta közös gazdaságát. Ez a tanítás az; egész falu holnapi, de még inkább mai leckéje. Kutas József m Törvényeink gondoskodnak arról, hogy a csökkent mun­kaképességű embereknek se kelljen utcára kerülniük, ők is nekik megfelelő munkakör­ben dolgozhassanak. Az Or­szágos Tervhivatal elnökének 11640/1951-es számú rendelete kimondja, hogy irattáros, ka­pus, tudakozó, hivatalsegéd, iktató, raktáros, csomagoló, díjbeszedő, takarító, ételkihor­dó stb. stb. csak csökkent ^vwwwywAwzA' munkaképességű dolgozó le- J bet. A rendelet iparáganként ? felsorolja azt a mintegy 200 í munkakört, amelyet ilyen A KISZ ELSŐ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE határozatot fogadott el arról, hogy ifjú­sági szövetségünknek külön kell foglalkozni a lányok és fiatalasszonyok problémáival A cél az volt, hogy minél töb­ben kapcsolódjanak be a KISZ által szervezett megmoz dulásokba, és vegyék ki ré­szüket az ifjúsági mozgalom minden megnyilvánulásából A fonyódi járásban 1958 őszén alakult meg a leányta­nács, és már a kezdetben igen szép eredményt ért el. Mun­kája elsősorban a szakkörök­ben folyt. Összesen 32 szak­kör működött a járásban, és ezekben mintegy 320 leány te­vékenykedett. A szakkörök létrehozása természetesen a nőtanáccsal karöltve történt, és így adódott elő, hogy nem egy helyen anya és lánya együtt mentek kézimunkázni esténként. Ebben az időszak­ban a legjobb munka a hollá- di KISZ-alapszervezetnél folyt. A leánykoszorún belül Vág- völgyi Sándorné vezetésével kézimunka-szakkört alakítot­tak, és újra rendszeressé vált tánccsoportjuk munkája is. Figyelemmel kísérték az öreg­laki és a szöllőskislaki leány­otthon munkáját, és így pró­báltak segítséget adni a neve­lőknek. A leánytanács és a nőtanács gondot fordított a vörsi cigánygyermekek neve­lésére is. Sikerült elérniük, hogy 22 cigánygyermek be­iratkozott az iskolába, s kö­zülük húsz rendszeresen jár tanításra. Minthogy a többi alapszer­vezetben létrehozott leányta­nács munkája nem volt ilyen jó — hiszen keveset törődtek azzal, hogy a lányok külön problémáit, az őket érdeklő dolgokat beiktassák az alap­szervezet programjába —, szükségessé vált, hogy az idén másként kezdjenek a munká­hoz. Mivel az volt az általá­nos tapasztalat, hogy a szülők nem szívesen engedték el gyermekeiket esténként ott­honról, nagyobb segítséget kértek a nőtanácstól, és ezt meg is kapták. Most az a hely­zet, hogy együtt dolgoznak szinte minden községben a szülők és a gyermekek. A MÚLT ÉV SZEPTEMBE­RÉBEN újjáválasztott járási leánytanács vezetőségi tagjai felvették a kapcsolatot azok­kal az alapszervezetekkel, ahol már működött leányta­nács. Fő feladat volt, hogy a szakkörök ismét megkezdjék munkájukat. Szám szerint ke­vesebbet — huszonkettőt — sikerült létrehozni, mint 1958- ban, de ennek a 22 szakkör­nek munkája tartalmasabb volt, mint a régebbieké. (Szá­muk azóta jelentősen meg­nőtt.) Balatonszentgyörgyön csuhéfonást tanultak a lányok és fiatalasszonyok, s népi tán­cot tanultak meg. A szakkör tagjai közül sokan járnak népközépiskolába. Balatonbe- rényben kézimunka, Balaton- márián pedig szabó-varró szakkör működik. Jelenleg a balatonkeresztúri leánytanács végzi a legjobb munkát. Oda járnak át a balatonúilaki lá­nyok is. Már befejezték a sza­bó-varró. kört — melynek vé­geztével nagyszabású vittves- bált rendeztek, ahol r»i»den- ki a maga készítette ruhában vett részt —. «■ most kézimunka és sütő-főző szak­kör működik. Említést érde­mel az a 14 balaton fény vési kislány, aki rendszeresen részt, vett a játékkészítő szakkör munkájában, és sok szép já­tékkal örvendeztette meg a község gyermekeit. Imrema- jorban bábkör alakult, minden vasárnap előadást tartanak. Fonyódon a szakkörök mun­kája mellett nyelvtanfolyam is működik. Arra gondolnak a lányok, hogy mivel nyáron sok külföldi megfordul azon a vidéken, nem árt, ha tud­nak velük beszélgetni. A Ba- laton-part egyetlen komoly gondot okozó községe Lelte. itt ugyanis még meglehetősen uralkodik a maradi szemlélet. A lányokat szüleik, a fiatalasz- szonyokat pedig férjük tartja távol a társadalmi élettől, és pillanatnyilag még sikerrel. Ez a terület lesz a járási leánytanács legnehezebb »har­ci feladatának«, a szülők és férjek »megtörésének« színte­re. Lengyeltótiban buzsáki hímzőtanfolyam van, Öregla­kon és Szöllőskislakon a leányotthonokban pedig több­féle szakkör működik. A JÁRÁS TERÜLETÉN LÉ­VŐ SZAKKÖRÖKBEN pilla­natnyilag mintegy 530 leány es fiatalasszony dolgozik. Kö­zülük négyszázan tagjai az if­júsági szövetségnek, a többiek nem kiszesek, de jól érzik magukat a szervezetben. Sikerült elérni, hogy a köz­ségi leánykoszorúk összejöve­teleikor a fiatalok nem apró- cseprő pletykák megbeszélésé­vel töltik el az időt, hanem például rendszeresen hallgat­ják a rádió Ifjú Figyelő című műsorát, és meg is vitatják a hallottakat. Tudásuk bővítése céljából azonban el kell érni, hogy olvassák a napi sajtót, és látókörük politikai irány­ban is fejlődjék. Fonyódon ez többé-kevésbé megfelelő, hi­szen 17 leány jár rendszere­sen a politikai kör előadá­saira. A közeljövőben megvalósí­tandó tervek között szerepel, hogy »Illik — nem illik« cím­mel előadást tartanak, és el­beszélgetnek a lakásberende­zés, az ízléses öltözködés, arc­ápolás, idő- és pénzbeosztás* vendégfogadás kérdéséről. Az előadások megtartására peda­gógust vagy pedig egy édes­anyát kérnek fel. A lányok részt vesznek az Ifjúság a szocializmusért moz­galomban, és nagy igyekezettel készülnek a Felszabadulási Kulturális szemlére. A járási leánytanács igerf nagy segítsé­get nyújtott a szpartakiád- versenyek előkészületeiben. Míg az előző években a ver­senyeken alig lehetett leányt látni, számuk most jelentősen túlhaladta a fiúkét. ALEÁNYTANÁCSOK IGEN SOKAT TEHETNEK az alap­szervezetekben a kommunista közösségek kialakításában. Az élénk, tartalmas leánymunka kialakítása az egész KISZ- szervezet számára hasznos. A fonyódi járásban — a tapasz­taltak alapján — a leány ta­nács értékes segítőjévé vált a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek. Polesz György A termelékenységről, az idei tervről tanácskoztak a műszaki dolgozók A minap a megyei tanács ipari osztályán arról tárgyaltak a helyi ipari vállalatok mű­szaki vezetői, hogyan biztosít­hatnák legjobban a gazdaságos termelés feltételeit. A megbe- iäwwwc%,^v ^atavbVaW.-ött rávilágított arra, milyen ? hibákból, mulasztásokból ered né­széléshez felhasználták a múlt év tapasztalatait. A megyei tanács ipari osztá­lyának műszaki csoportja ele­mezte az egyes termékek elő­állítási költségét, s egyebek kö­Jól működik a göllei Ifjú Vöröskeresztes Csoport (Tudósítónktól.) A vöröskeresztes csoport már harmadik éve működik a göllei iskolában. Tevékenysé­gük nagyban elősegíti az is­kola eredményes munkáját. Havonta egyszer előadást hall­gatnak a fertőző gyermekbe­tegségekről. Januárban egész­ségügyi állomást alakítottak. Tagjainak az a feladata, hogy balesetek esetén első segély­ben részesítsék társaikat, a hirtelen megbetegedetteket or­voshoz kísérik vagy haza szál­lítják. Minden évben megszervez­ték az Ifjú Egészségőr tan­folyamot. Február 1-vel újabb tanfolyam indul 50 részvevő­vel. A tagbélyegek árából men­tőládáik készletét pótolják. Munkájukat lelkiismeretesen végzik. A Sabin-oltásnál is közreműködtek. munkásokkal kell betölteni. Am a gyakorlat egészen mástj1 mutat. Vállalataink zöménél a felsorolt munkakörökben nem csökkent munkaképessé­gűeket foglalkoztatnak. Ezt ta­lán az említett rendeletnek egyetlen hibája is elősegítet­te — tudniillik az, hogy nem adott olyan szankciót a fel-f molyán mondja: tanító néni. ügyeleti szervek munkaügyi i| Fiatal, mindössze 22 éves, és osztálya kezébe, amellyel a a rendelet ellen vétőket kellő­en megbüntetnék. Ennek a hu­mánus rendeletnek a megal­kotói nyilván bíztak az embe-'. Mégpedig nem is akármilyen. rek lelkiismeretében. Számí­tottak arra, hogy megtorló in­tézkedések nélkül is minden szer etet története. arra hivatott kötelességének érzi, hogy könnyebb munka­helyre csökkent munkaképes­ségű dolgozót tegyen. Úgy lát­szik azonban, hogy ennek a várakozásnak sok helyütt nem feleltek meg. Pedig a rende­let nem változott azóta sem. 1951-től a rendelkezés próba­ideje lejárt, de nem kell visz- szavonni. Eredményes lehet, ha az új Munkatörvénykönyv­ben biztosítják azok felelős- ségrevonását, akik ezt a ren­A HIVATÁS SZ; %az, hogy több'vállalatunk ."hány cikket jóval az országos p edagógus. Középterme- tű, barna, kedves ar­cú. Somogyszobon tanít. Nyol­cadikos gyerekeket vezet be a történelem, a magyar nyelv és irodalom rejtelmeibe. Sze­retik a fiúk, lányok, bár alig hiszem, hogy a nagyobbja ko­már négy év óta tanít. Ám ne vágjunk a dolgok elé, mert Palotai Erzsébetnek, akiről itt szó esik, külön története van. Talán mondhatnám ügy is, hogy az ő története a hivatás­vet és hivatást adtak számom­ra ezek a rajongó, tiszta gyer­mektekintetek. Rájöttem arra, hogy az én hivatásom tanítani Orsós Imrét és 36 társát. Mert valahogy úgy van ez — réve­dezik el és beszél arról, hogy Somogyszobon vasutasok és parasztok laknak, s az ő gyer­mekeik járnak az iskolába. S olyan jó tanítani őket. Taní­tani? Nem, ennél sokkal töb­bet tenni velük: nevelni őket. Mert bizony néha az ollót is előveszi, levágja a megnőtt körmöket, néha pedig a mos­dótálra is sor kerül. jj átlagköltségek felett állít elő. t, Bemutatta az ipari osztály. Tanító néni, mi megszö-K hogyan intézkedik akkor, ha valamelyik vállalatnál kedve­künk, jöjjön velünk. Elvisszük magát is. S nem ment el egy sem. Amikor idekerült, még há-' rom iskola volt a faluban. Sj most egy év óta új, korszerűi iskolában tanít. Délutánon-\ ként pedig az úttörő-foglalko­zásokat vezeti. — Ma már ott\ tartunk, a szülők kérik, hogyi 'zőtlenek a gazdasági, termeié» kenységi stb. mutatók. Ezeket 'az intézkedéseket azonban nem [a tanácsnak, hanem elsősorban i a vállalatvezetőknek kellene ' megtenniük. Az intézkedések | módjának bemutatásával ép­pen azt akarták bebizonyítani, Amikor a tanítóképzőbe ke­zébe vette az érettségi bizo­nyítványt, ő is, mint annyian, arra gondolt: megjöttem világ, meghódítalak! Terveket készí­tett: egyetem, tanári diploma, alkotómunka és mindaz, ami még ezekkel a kifejezésekkel együtt jár. S aztán megjött a baj: nem vették fel az egye­temre. Hogy mit jelentett ez? Erről szóljon ő, mint a leg­hitelesebb visszaemlékező: — Egy világ omlott össze E. s a gyerekek? — Érdekes esetem volt a kis Horváth Sanyival. Nagyon rossz gyerek hírében állott, fegyelmezni szép szóval alig lehetett. És beszéltem vele... Maga mellé vette hazafelé menet, és mint felnőttekkel szokás, komoly szavakba for­málta mondanivalóját. Hogy Sanyi szégyent hoz a szüleire, az osztályra, önmagára. És gyermeküket vegyük fel hogy a vállalatvezetők is képe­törőnek. lsek erre, ha a műszaki es a Az osztály, amelyiknek négy\ pénzügyi irányítás összhang­én óta főnöke, az idén már? ban van. Nem szabad a yálla- végez. Színdarabokat tanított\^a^ fejlődésének irányítását be a nyolcadikosokkal, hogy? teljesen a pénzügynek átenged- meglegyen a tablópénz. Eddig?, ni. Minden vállalatnál van le­mér 1600 forint gyűlt össze. 5 hetőség arra, hogy kevés pénz- , . , ,. , ízel, a belső erők jó felhasz­J^s ha mar eddig eljutott ná]ásával lendítsenek a terme­lesen, fejlesszék a műszaki tunk, arról is essék szó, mi lett a régi tervekből. — Nem mondom, akkor jó lett volna egyetemre menni. Ma\ azonban már másképp gon-1 dolkozom. Nagyon megszeret­tem a hivatásomat, és ezért, i színvonalat, esetleg kisebb [ mértékben korszerűsítsék az i üzemet. Ennek természetesen meg kell keresni forrásait. A lehetőségek feltárása, a megva­öröm áldozatot hozni. Nemi lósítás irányítása elsősorban a hagytam fel terveimmel, má-í műsz3-kiak kötelessége. deletet semmibe veszik. Ez- \benem. Ügy éreztem, nem ta- zel bízvást elősegíthetnék, fialom meg a helyemet soha. hogy addig is, míg a csökkent ’'Megvallom, nem nagy kedv- munkaképességűek foglalkoz- ivei indultam első reggel az tatására megfelelő üzemet 1 é-iiskolába. Még sírtam is. De a tesítünk, ők is megfelelő he- igyerekek kedves vidámsága lyen dolgozhassanak. ?megvigasztalt. Örömet, jóked­Sanyi megváltozott. Éppen gozatán. sodéves vagyok a pécsi Pe-i dagógiai Főiskola levelező ta-J olyan gyerek lett, mint a töb­bi az osztályból... Az első év emlékei közül való az is, amikor 1956 no­vemberének első napjaiban az osztály tanulói közül páran eléje álltak: Palotai Erzsébet már nemi vágyik el az iskolából. S ahogyJ Ahhoz, hogy kellő mérték­ben emelhessék a termelé­kenységet a ^őrnagy megyei helyiipari vállalatok is. az kell, hogy a műszakiak — a dolgo­zók véleményére és munká­mondja: szép pályáján min-5 jára támaszkodva — már dig felsősöket szeretne tani-i most úgy készítsék el az intés- tani. Skedési tervet, hogy az megala» Némeíh Sándor*!pozott legyen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom