Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-19 / 15. szám

Kedd, 1960. január 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP Hibák, eredmények a marcali járás löldmíivesszövetkezeteinek munkájában A járási központ igazgatósá­ga az elmúlt év végén meg­állapította, hogy hiányosságok mutatkoznak a vagyonvéde­lemben a pusztakovácsi és a kéthelyi földművesszövefckezet- néL A járási központ főellen- 1 őre, Demkó János utasítására általános vizsgálatot tartottak mindkét szövetkezetnél. A ' vizsgálat felderítette, hogy a kéthelyi fmsz-nél, ahol a gaz­dasági munka lényegében jól megy, a szövetkezet számvitele elfogadhatatlan. Segítséget nyújtottak a kéthelyi fmsz dol­gozóinak, hogy ezek a hibák többé ne fordulhassanak elő. A pusztakovácsi fmsz-nél sajnos nagyobb bajok vannak a gazdasági munkában. Fény derült Somogyfajsz 60 ezer fo­rintos hiányára és más gaz­dasági ballépésekre is, s hely­rehozatalukra azonnal munká­ba álltak a pusztakovácsi szö­vetkezetnél. A két szövetkezetnél szerzett tapasztalatokat az ellenőrző szervek az FJK irányításával a járás többi £msz-énél is hasznosítják. Jól végezték az ellenőrzést a marcali járás földművesszövet­kezeteinél az elmúlt év utolsó negyedében. — A szövetkezetek Ezer futball-labdából 990 exportképes a tízéves Kaposvári Szíjgyártó Ktsz-ben — Kár, hogy nem nyáron jött az elvtárs, akkor sokkal szebb az udvar — fogadott Császár György, a Kaposvári Szíjgyártó Ktsz elnöke. — Most minden hó alatt van, nem is sejtheti senki, hogy mi­lyen szép a mi »parkunk«. — Fényképeket vesz elő a fiókból, s Bokor József főkönyvelővel együtt lelkesen magyarázzák: — Ez itt a szökőkút... még aranyhalaink is vannak... Ez a rózsalugas. — És így to­vább ... Egy szép világos mun­katerem, majd a dolgozók cso­portképe. Mindegyikhez egy- egy kis történet fűződik. 1950-ben alakult a szövetke­zet 14 taggal. Most 39-en dol­goznak a termelésben, 3 tanu­lójuk is van. A dolgozók nagy része itt nevelődött. Itt volt ta­nuló, s most itt készíti azokat a futball-labdákat, melyeket szerte a világon ismernek. Az összes baráti államba, vala­mint Svájcba, Finnországba, Franciaországba szállítják a kerek bőrlabdát. — A futballkészítésnél fel­borul a rend — mondja Bokor elvtárs. — Máshol inkább az idősebbek végeznek kifogásta­lan munkát. Itt viszont a fia­talok vannak előnyben, ök sokkal ügyesebbek, mozgéko­nyabbak. Talán ez a titka jó eredményeinknek is. Főleg fia­talok dolgoznak nálunk. És hogy valóban jól dolgoznak, azt az elismerő oklevelek és levelek bizonyítják. Még ta­pasztalatcserére is jöttek Len­gyelországból, a Szovjetunió­ból, Vietnamból. A tapaszta­latcsere eredményeként a len­gyelek maholnap már komoly versenytársakká válnak. Jól fcWVWWWWV JW TJólepel borítja az utat, az épületeket. A házak ab­lakait jégvirágok káprázatos rajza díszíti. Vasutasok népes csoportja halad az úton. Szol­gálatból igyekeznek hazafelé. Egy idős, báránybőr-kucsmás pályaőr viszi a szót: , — Tegnap alaposan bete­mette az őrház környékét a hó. Már azon gondolkoztam, hogy bejelentem telefonon, és munkásokat kérek, amikor az állami gazdaság mezőgazdásza kopogtatott az ajtón ... Hivás nélkül jöttek segíteni. A Ze- torra szerelt hóeke pár fordu­lóval eltolta a havat. A sza­kasznak jó néhány óra hosszat eltartott volna. S még megkö­szönni sem volt időm, mert máris mentek tovább ... Az út jobboldalán emeletes épület. Ablakaiban a tél elle­nére rengeteg a virág. Ez a falu új iskolája. Büszkék is rá nagyon az emberek. S ez ért­hető, hisz pár évvel ezelőtt még három egytantermes is­kola volt a faluban, s a gyere­keket négy pedagógus tanítot­ta. Az új iskolában nyolc kor­szerű berendezésű tanterem­ben tíz pedagógus foglalkozik a 272 tanulóval. Az épületben kellemes meleg van. Az isko­la igazgatója, Györkös Rudolf, pár évvel ezelőtt hosszas ku­tatás után megírta a falu tör­ténetét. prdekes története van a ^ mi falunknak — mondja. — Régen, az Árpá­dok korában királynői birtok volt, és Següsd vármegyéhez tartozott. Hatalmas erdeiben királyok és hercegek vadász­tuk. A történelem során sok­hasznosították az itt látotta­kat. — Persze azért nem kell fél­ni — bizakodik az elnök. — Mi sem maradunk le. Tavaly mozgalmat indítottak a futball-labda készítő üzemek között azzal a céllal, hogy min­den ezer labdából 980 export­képes legyen. Felajánlásukat túlteljesítették. Nem 930, ha­nem 990 labdát küldhették kül­földre minden ezerből. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 380 ezer forint nyereséggel zárták az 1959-es évet, annak ellené­re, hogy majd egy hónapi ki­esés volt termelésükben. Ez az összeg kb. három heti fizetés­nek megfelelő pénzt jelent ta­gonként — Mit terveznek erre az esztendőre? — Növelni akarjuk az export termelést. Folytatjuk a kong­resszusi m un Ica verseny t. Foko­zottabb mértékben akarjuk ki­elégíteni a lakosság és a helyi ipar szükségleteit. Iskolatáská­kat javítunk, az üzemek gép- szíjait is mi hozzuk rendbe. A Kaposvári Iparcikk Kereske­delmi Vállalat részére jelen­leg 400 darab aktatáskát készí­tünk. Általában fennakadás nélkül kielégítjük a helyi szük­ségletet ez adja termelésünk' 30—35 százalékát — Az idén még az üzemház árát is kifizetjük — szól közbe Bokor elvtárs. — A tízéves tör­lesztési terv helyett négy év alatt rendezzük az »adóssá­got«. A nyáron pedig tovább szépítjük az udvart. Hadd le­gyen még kellemesebb, csino­sabb munkahelyünk környeze­te. Roland Ferenc vezetői és választott vezetőségi tagjai 1200 esetben végeztek ellenőrzést a szövetkezetek ér­tékkezelőinél, a boltkezelőknél, italboltosoknál, a felvásárlók­nál és az üzemekben. Számta­lan szövetkezetnél tartottak a szövetkezet vezetőinek irányí­tásával oktató jellegű minta­ellenőrzéseket. Ezek eredmé­nyeként javult a gyakorlati el­lenőrzési munka. A földművesszövetkezeti bol­tok szakosításának nagy elő­nyeiről győződhettek meg a kéthelyi földművesszövetkezet vezetői az elmúlt évben. Meg­nyitották az önkiszolgáló élel­miszerboltot; az 1. sz. vegyes­boltból kivonták az élelmi­szert, a háztartási és vegyi árukat, és egy új ilyen profilú holtot nyitottak. Az 1. sz. bolt­ból iparcikk szaküzlet lett. Mindezek után a havi forga­lom a kéthelyi fmsz boltjaiban az előző évekhez viszonyítva 100 ezer forinttal emelkedett átlagosan. Nem egyedülálló a kéthelyi fmsz ilyen irányú mimikája Nemesviden pontosan ugyanezt hajtották végire, és a forgalom itt is nagymértékben megnöve­kedett. A közeljövőben való­sítják meg a szakosítást a ne- mesdédi boltoknál, valamint Böhömyén és más községek­ben is. D. Z. MINDEN FEL IDATTAL MK,BIRKÓZUNK Elmondta: Mike István, Jákó tsz-község párttitkára — ÖRÜL A SZIVEM, hogy Jákó is termelőszövetkezeti község lett. Nálunk még soha­sem volt tsz. Most, hogy neki- kezdtek az emberek az újnak, úgy kezdünk munkához, mint­ha mindig közösiben dolgoztunk volna. Az emberek nagy sze­retettel fogadták a tsz-t. Héziner György például azt mondta nekem: »Bár már előbb kezdtük volna, most lá­tom, milyen jó közösen dol­gozni.« Hozzáfűzöm még eh­hez, hogy azóta már felvettük őt tagjelöltnek. i Szeretem a községet, s azt szeretném, ha jól mennének a dolgok. Nemcsak én, a többi kommunista is ezt akarja. S nem rekedünk meg az aka­rásnál, tettekkel járulunk hoz­zá az eredmények eléréséhez. Múlt év november 29-e óta az Aranykalász Tsz pártszerve­zete vagyunk. Az alakuló köz­gyűlést megelőző napokban öt tagjelölttel erősödtünk. Azóta megint jeílentkeztek négyen. S ami igen jó, négy nő van az új tagjelöltek között. Eddig, bizony csak egy nő volt a: pártszervezetben, s nemigen tudta képviselni a férfi több­séggel szemben a nők ügyét. Most majd változás áll be ezen. a téren is. I Hol legyen a mentőállomás? Csend lesz. Mike elvtárs rá­gyújt, majd így folytatja: — A TSZ ÉLÉRE olyan gazdák kerültek, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek, értenek a mezőgazdasági mun­kához, és köztiszteletben áll­nak. Azzal, hopv Jákó terme­lőszövetkezeti község lett, nem intéződött el minden, Az em­bereket állandóan nevelni kell, formálni, alakítani, segíteni őket abban, hogy Ledobják az egyéni életből hozott kölöncö­ket. Lesz tennivalójuk a kom­munistáiknak. A helyszínen or­vosolhatnak minden bajt, sze­mélyes példamutatásukkal ma­gúkkal ragadhatják a többie­ket ... Az első napokban a tsz vezetői nem hívtak seho­va, de azután minden megbe­szélésre, gyűlésre meghívtak, kikérték a véleményemet. Ha 'nem is egy csapásra, de kiala­kult a tsz-pártszervezet és a tanács között a jó egvüttműkö- dés. Bátran mondhatom, hogy ilyen összhang még nem volt a községben. Ügy örülök ennek, hisz a jó eredmények elérésé­hez erre is nagyon nagy szük­ség van. Amikor a tsz vezetősége de­cember első napjaiban meg­tartotta a határjárást, Molnár Lajos, a tsz elnöke engem is elhívott. Már akkor szövöget­tük a terveket, formálták gon­dolatban a jövőt a jákóiak. Ér­demes elmondani, milyen lel­kesedéssel kezdték a munkát. Az alakuló közgyűlést követő harmadik napon ötven fogat szántott a mezőn. Most sem ülünk a babérjainkon, fát ter­melünk ki saját erdőnkből* Szeretnénk egy 100 négyzet* méteres juhhodályt és egy ugyanakkora sertésólat építe­ni. Ezenkívül egy 20—30 mé­teres górét is építünk, hogy le­gyen helye a kukoricánknak* Azután átalakítunk néhány nagyobb istállót, hogy legyen hova tennünk a jószágot. Ezt mind meg tudjuk csinálni saját erőből az iparos brigád segítsé­gével. Állami támogatásra nem lesz szükségünk. Jákó jó bur­gonyatermő vidék. Már szer­ződtünk 20 hold csíráztatott burgonyára. A tavasszal sze­retnénk elsők lenni a pesti nagy vásártelepen a csíros bur­gonyákkal. A kertészeti bri­gád is ezt az elsőséget szeretné elérni uborkával, paprikával, salátával. Gondoltunk már arra is, bogy Kaposváron bó­dét nyitunk a piacon. NAGYON JÓ, NAGYON HASZNOS, hogy a pártvezető­ség és a tsz-vezetőség a leg­nagyobb egyetértésben dolgo­zik. A téli estéket szeretnénk hasznosítani. A pedagógusok bevonásával megtanítjuk a tsz vezetőit, a munkacsapatok tagjait a legfontosabb tudni­valókra, például a munkaegy­ség-számítására. A tsz vezetői és tagjai szíves-örömest tanul­nak. Az »Időszerű kérdések- tanfolyamára kb. húsz ember járt el eddig. Most harminc­ra szaporodott a résztvevők száma. Nem kezdtük rosszul a közös munkát, s ha így hala­dunk tovább, minden feladattal megbirkózunk. L. G­Sok a kémény — kevés a kéményseprő Erről tanácskozik dr. Kerekes Andrásné, a városi tanács v. b. elnökhelyettese, dr. Fehér Viktor, a mentőállomás főor­vosa, Csajághy Károly országgyűlési képviselő és Léderer László, a mentőállomás dolgozója. A mentőállomás a.Hársfa utcai gyógyszertárral szembeni, a tanács tulajdonában levő teleket kéri. Közel van a kórházhoz, s ezért nagyon alkal­mas lenne. A tanács a mentőállomás céljaira a Szántó Imre • utca végén javasol egy telket, de az nem olyan megfelelő. Egyelőre még nem döntöttek, de rövidesen határoznak — s bizonyára a mentőállomás érdekének megfelelően. A Somogy megyei Kémény­seprő Vállalat kezelésében csaknem 120 ezer kémény tar­tozik. Ehhez mindössze 72 dol­gozóját van. Egy-egy kémény­seprő munkaterületéhez 6—8 község tartozik. Minden falut havonta rendszeresen meg kell 'átogatniuk. A legtávolabbi er­dészházhoz is el kell menniük. Ez sok nehézséggel jár, különö­sen télen. Nemegy­szer két-három órát is gyalo­golnak egy-egy kémény tisztí­tásáért. A szakmunkások lét­számát növelni kell. Már réeen szükségessé vált a tanulókép­zés, de a múlt évig a megyei tanács nem sokat törődött ez­zel. Tavaly aztán vettek fel ta­nulókat, s eredményes vizsgáz­tatásuk után csökken majd a EGY TÉLI NAP SOMOGYSZOBON szór cserélt gazdát. A leg­hosszabb ideig az esztergomi káptalan birtoka volt. 1870- ben a budapest—fiumei vasút­vonal építése jelentős szerepet játszott a falu életében. A la­kosok száma rohamosan emelkedett, 1901-ben önálló község lett. 1912-ben az ura­dalom ismét gazdát cserélt. Herceg Hohenlohe Ágoston porosz földbirtokos 7 millió koronáért megvette az uradal­mat. A falu lakóinak nagy ré­sze az uradalomban dolgozc.it évszázadokon át. A gazdasági cselédek között valóságos di­nasztia volt a Kertész-család. De a legrégibb családok közé tartozik a Kisgyura »nemzet­ségI« is. TZ ajon mi foglalkoztatja ' ma ezt a két családot? Mennyire változott meg éle­tük a felszabadulás óta eltelt másfél évtized alatt? Kisgyura Józsefet a községi tanácshá­zán találtam. Pár hónappal ez­előtt még 16 holdon gazdálko­dott. S ma a 295 tagból álló, 1200 holdas Béke Termelőszö­vetkezet elnöke. Mindössze 35 éves. Mosolygós arcú, határo­zott ember. Nagy, erős kezén látszik, hogy munkához szo­kott. Emiatt nagyon tisztel­ték gazdatársai. Az elsők kö­zött lépett be a tsz-be. Ami­kor az alakuló közgyűlésen ő is hozzászólt, a gazdák figyel­mesen hallgatták. — Valahol láttam egy érde­kes feliratot. Az volt a szöve­ge, hogy a munka mindent le­győz. Nagyon megtetszett ne­kem. Olyannyira, hogy amióta dolgozom, e szerint a mondat szerint élek. S még sohasem csalódtam emiatt. Ha minden­ki úgy teszi a dolgát, mint egyéni korában, akkor a kö­zösben szebb és jobb lesz az életünk. Sokan azt mondták, hogy szerencsétlen ember lesz az, akit megválasztunk elnök­nek. Ez tőlünk függ, tagoktól. Ha mi nem állunk az elnök mögé, és nem támogatjuk, ak­kor igen. De ha becsületesen dolgozunk, akkor nem. Ezen a gyűlésen választot­ták meg elnöknek. S azóta a 16 hold gondját, baját és örömét nagyobbal cserélte fel. Erezni lehet szavain, hogy milyen nagy a felelőssége, — Az előkészítő tervet már megcsináltuk, összesítettük a területet és az őszi vetéseket. A Nagybaráti Állami Gazda­ság igazgatója a közgyűlésen felajánlotta a tsz-nek a falu­ban lévő, használaton kívüli szarvasmarha-istállót. Elfo­gadtuk, és hozzákezdtünk rendbehozásához. Az erdőn öt brigád fakitermeléssel foglal­kozik. Ebből a fából csináljuk meg az istálló berendezését. A földművesszövetkezettől meg­kaptuk a darálót. A Göngyö­legellátó Vállalattól pedig fu­varozást vállaltunk. Kapóra jött mind a kettő, mert így már állandó pénzforrásaink vannak. Két növénytermelési brigádot alakítottunk. Az egyik brigádvezető, Futó Gyu­la már tanfolyamon van Bala- tonbogláron. A másik majd a következő csoporttal megy. Nagy segítséget nyújt Ribli János, a Kaposvári Mezőgaz­dasági Technikum tanára. A héten ismét kijön hozzánk a tervet összeállítani. S hogy mi­lyen terveink vannak? A ma­gam háza tájáról tudom, hogy a jövedelem fő forrása az ál­lattenyésztés. Szeretnénk ki­alakítani a törzsállományokat. A kiselejtezett egyedeket pe­dig hízotton értékesítjük. De nem feledkezünk meg arról sem, hogy földünk gazdag ter­mést ad burgonyából. 150 hol- dat ültetünk az idén. Az újdonsült elnök nem is olyan régen még a saját gond­jaival küzdött. S ma már a termelőszövetkezetben követi a gyerekkorában megkedvelt mondat tanítását: a munka mindent legyőz. Ha a tsz tag­jai ennek a mondatnak a szellemében dolgoznak, akkor a közösben szép és nagyon tar­talmas lesz az életük. A Kertész-család a Jókai utca végén lakik. Imre bácsi, a családfő éppen a jó­szágot látja el. Betérünk a szo­bába, és beszélgetni kezdünk. — Hát igen, az én őseim va­lamennyien cselédek voltak. S legtöbbjük az esztergomi káp­talan birtokain dolgozott. Gyermekeikből sem lett soha más, mint cseléd. Ez alól csak az én családom a kivétel. Mert három fiam közül mindegyik másutt dolgozik. Szakma van a kezükben. A felszabadulás után nyolc holdat kaptam. De négyet pár hónap múlva lead­Kéményseprő Vállalat mun­káshiánya. Mivel kevés a kéményseprői és nagy a munkaterület, ne« héz a dolgozók ellenőrzései Sajnos, gyakran fordul elő mulasztás. A somogyvári ké­ményseprő nyugdíjba ment* utóda elhanyagolta a munkát* Emiatt elbocsátották, s helyet­te a buzsákj körzetből kellett áthelyezni egy kéményseprőt* Most problémát okoz a buzsá- ki kémények rendben tartása* Előreláthatólag ezt brigád­munkával végzi el a vállalat. A téli időjárás, ha nincs szél, kiválóan alkalmas a ké­mények égetésére. Most főleg ilyen munkák folynak. Az égetésnél tűzoltó is segít az esetleges kár megelőzésére. A tűzol tónak fizetés jár, amit oly módon kell megszabni az egyes kéményeknél, hogy az óránkén­ti kereset 5 forint legyen. Né­hány tűzoltó visszaélt azzal, hogy maga határaztatta meg a bért. Somogyváron 6 forintot kért el egy-egy égetésért az önkéntes tűzoltó. A szabást kórháznál segédkező tűzoltó 2 forintot kért kéményenként. A kórház 26 kéményével másfél A megyei hatéko- a tam, mert fogaterő hiányában nem tudtam vele megbirkózni. 1952-ben beléptem a szövetke­zetbe. S mondhatom, ott talál­tam meg végre számításomat. Még sohasem volt annyi jöve­delmem. mint akkor. A máso­dik évben már 17 ezer forint készpénzt és 30 mázsa gabo­nát kaptam. Az ellenforrada­lom szétsöpörte a tsz-t. S most, . hogy ismét megalakult, úgy Jóra alatt végzett. érzem, még jobb életünk lesz, ítűzoltó-alosztálynak ha mindenki szorgalmasa n1!?nvabban kellene ellenőrizni dolgozik. Az én családom meg- éhért szabályozó rendelet meg­teszi a magáét. • ^tartáséit. Természetesen van jó Mire véget ér a beszélgetés, s5példa is. A kapospulai tűzoltó beköszönt az este. Az utcai jiarra hivatkozva, hogy ő önkén­lámpák fényében kristályosán tes. nem fogadott el senkitől csillog a hótakaró. Ilyenkor‘-egy fillért sem. válik mozgalmassá a falu mű-? . velődési házának élete. Ezene, Síkos, jeges időben fokozoi.- <sz estén is szép számmal jöt- ^tan szükséges a balesetvédé’mi lek össze. A nőtanács szerve- ^rendszabályok megtartása. Sok zesevel Federico Csodálatos V , , , . , vargáné című kétfelvonásosát íneíyen azon’ban 62 lehoteUen' tanulják. A bemutatóra a kö- -Nincs megfelelő kéményseprő- zeljövőben kerül sor. A sze- íjjárda a tetőkön. Kaposvárott replők között vannak vasuta-$a Széchenyi tér 9-es számú sok is, de a többség tsz-tag. ?,. . Az unokától a nagyapáig tér- «^nazen melyet a közelmúlt­ját! a szereplők sora. |=ban tataroztak — rossz a ké­Az egykori uradalmi cselé- í ményseprő-járda korlátja. dek és gazdák közül ma 21-en ÍEzért többször figyelmeztették járnak a dolgozók iskolájába. Jaz IKV-t, de az nem javíttatja A fiatalok közül 32-en járnak ‘ középiskolába, 7-en pedig egyetemre. alaki azt mondja, hogy V1 meg. A Kéményseprő Vállalat a nehézségek ellenére teljesítet- 'lyan lesz a somogyszo- ^te évi tervét. Az idén bővíteni bi emberek élete, mint az új ^szeretnék a szolgáltatást. Terv­iskola: napfényes. S ez ígyiv.- . , lesz. mert akik bíznak a jövő-S** Vettek egy kaI>rhas ^zleg ben, és kitartóan tudnak érte Sfwállítását, amely kisméretű, dolgozni, azok elérik céljukat, ^elmozdítható cserépkályhákat S a szobi emberek ilyenek. __ , . . a Jikeszitene. Ezzel nyereségessé Németh Sándor "tehetnék a vállalatot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom