Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-12 / 9. szám
Kedd, I960, Január 12. s SOMOGYI NÉPLAP TUDOMÁNY - TECHNIKA SOMOGy MEGyE Vannak, akik azt állítják, hogy megyénk nevét a régebben minden valószínűség szerint a jelenleginél sokkal nagyobb mennyiségben előforduló som nevű gyümölcstől kapta. Baksay Sándor szerint is *»... a gombák százféle kalappal köszöntik a cserkészőt, és piroslik a som, ez az anya- jegy a szép vármegye arcán .. .« Van azonban egy másik feltevés is, mely szerint az I. István megyebeosztása idején kapott neveket egyes megyék (Baranya, Csongrád stb.) megtartották, más megyék viszont első ispánuk nevét viselik. (Somogy stb.) Nehéz lenne (de nem is feladatunk) eldönteni, vajon melyik feltevés igaz. Szokás megyénket “Somogy- erszág«-nak is nevezni, s ha ezt a tudomány nyelvére fordítjuk le, így merül fel a kérdés: nevezhetjük-e önálló földrajzi tájnak Somogyot? Hogy egy adott táj önálló jelleggel rendelkezik-e, azt sok tényező határozza meg. Megyénk esetében azt vizsgáljuk meg, hogyan jelentkeznek ezek a tényezők külön-külön, s e vizsgálat során lépésről lépésre haladva válaszolunk a kérdésre. Mindenesetre tudni kell, hogy Somogy megye több ki- sebb-nagyobb tájra oszlik: 1. A Balaton és közvetlen környéke. 2. Külsö-Somogy löszös területe. 3. Belsö-Somogy nagyrészt homokos térszíne. 4. A Zselicség. 5. A Kapós -völgye. Közös vonásuk e tájaknak, hogy területükön észak-déli irányú ún. meridionális völgyek futnak, amelyek a megye nyugati részén jellegzetesek, kelet felé irányuk megváltozik, s itt északnyugat- délkeleti irányúak lesznek. Ezeket a völgyeket a szél, a tektonikus törések s különösen a folyók vizei alakították ki. A megye északi, középső és déli részének morfológiája azonban eltér egymástól, ugyanis északon északkeletdélnyugati irányú törésvonalak futnak, délen északnyugat-délkelet irányúak a vonalak, viszont a megye közepén — a Kapos-folyó völgyében — nyugat-keleti irányúak. Közös vonásuk a tájaknak az is, hogy vastagon fordul elő (főleg a felső szinteket borítja vastagon) a pannon-tenger üledéke. Erre az üledékre rakódott a lösz, amely különösen Külső-Somogyban, a Zse- licségben és egy-két helyen Belsö-Somogy területén található meg. A későbbi idők sivatagos éghajlatának tanúbizonysága Belsö-Somogy homokkal borított felszíne. Az előbb említettektől csak részben tér el a Kapos és a Dráva völgye, amelyeknek üledéke a jól termő allucium. Bizonyos eltérést mutat a Balaton partja is, ahol sok mocsaras formával, homokos, tőze- ges területtel találkozunk. Az Is közös vonása megyénk tájainak, hogy kőben igen szegények, mert a vastag pannon-üledék eltakarja a “■keménykőzetet-“. A Mecsek és az Alpok közötti terület lesüllyedése ugyanis azt eredményezte, hogy megyénk területét mély tenger borította el, és ebből — érthetően «— vastag üledékképződés indult meg. 6. A Dráva-völgy. aW.WVVWiW.WW.WAV WWW.VWWWi Nem Byrd admirális repülte át elsőnek az Északi-sarkot? A svéd Aftenposfen nevű napilap közli egy svéd meteorológus nyilatkozatát, amely szerint erősen kétséges, hogy valóban- az amerikai Richard Byrd admirális és pilótája, Füo-yd Bonnet repülte át 1926-ban elsőnek az Északi-sarkot. A svéd meteorológus szerint az akkori időjárási viszonyok pontos ismeretében valószínűtlennek tűnik, hogy Byrd háromgiotoros Fokker-gépével valóban meg tudta tenni az utat a Spitzbergáktól az Északi-sarkig és vissza 15,5 óra alatt. A svéd láp megemlíti, hogy röviddel Byrd és Bannet útja után Amundsen norvég kutató repült el az Északi-sark felett, amelyre norvég, amerikai és olasz zászlókat dobott le, persze abban a feltevésben, hogy Byrd. már megelőzte. Repülőgép a halászok támogatására A bolgár tengeri halászok egyre gyakrabban veszik igénybe a repülőgép “felderítést-«. Vlcso Prodanov, az egyik legtapasztaltabb repülő elmondotta, hogy általában 200—300 m magasságban repül, mert inaién úgy látja a halakat, “mint a tenyerét-“; A repülőgép pilótája megállapítja a halak vonulása irányát, a seél erősségét és egyéb szükséges adatokat, majd rádió útján értesíti a legiközelebbi halászkőzpomitot vagy halászhajót. Ily módon a halászha- jóknak nem kell felesleges időt elpocsékolni a halaik járásának felfedezésével. Az is világos, hogy e hatalmas vastagságú üledék, mely néhol a 2000 métert is meghaladja, az Alpok és a Mecsek lábára támaszkodik. A pannontenger üledék-képződése a szárazulattá válásig tartott. Ez viszont azt is jelentette, hogy a hatalmas vastagságú üledék vízszintesen helyezkedett el. Minthogy ez az üledék eléggé magas térszínű, megindult rajta a külső erők munkája (szelek, folyóvíz). Régebben a somogyi morfológia sajátos formájának kialakulását a szél munkájával magyarázták. (Id. Lóczy Lajos, Cholnoki.) Csak később mutatott rá Bulla Béla, hogy ezek a völgyek nemcsak a szél, hanem több tényező együttes hatásának eredményeképpen alakultak ki (szél, folyóvíz és tektonika). A pannon-tenger üledékei tehát vízszintés vagy közel-víz- szintes elrendezésűek. A folyók bevágódását és annak irányait nagyban befolyásolták a megye területén létrejött, különböző irányú törésvonalak. Eleinte a folyók vize a Bakony hegységből a Drávába folyt, mert a felszín erre lejtett. Később, a Balaton süllyedése után megváltozott a folyóvizek egy részének futási iránya, s azóta kétfelé folynak a patakok: egy részük a Balatonba, más részük változatlanul a Drávába. Az eddig elmondottak azért szükségesek, hogy könnyebben megértsük a mai morfológiai kép jellegzetes vonásait. így érthető meg, hogy Somogy megye területe miért dombság, miért nincsenek magas hegyei, vagy miért nem alföld. Az is érthetővé válik, hogy a völgyfejlődés vagy alakulás legfontosabb tényezője a folyóvíz és nem a szél, mint azt régebben képzelték. " Persze a folyóvíz w sem egyedül, hanem a tektonikával, a széllel együtt. A törések eléggé feldarabolták megyénk felszínét, de miként a többi erők, úgy ezelj sem változtattak sokat a felszínen. Ezért csak hullámos, j dimbes-dombos terület alakul- \ hatott itt ki. Ebből aztán az i£is adódott, hogy a folyók gya- íkorta kiöntötték. A kiöntések 5 nem tragikus következmé- \ nyűek, Cs. Szabó Béla kedve- 5sen írja a következőket: “A ídombok között bennszülött viszek csavarognak. A hűtlen kis i folyók — a háromágú kedves 5 és hűséges Rinya kivételével — íigyekeznek faképnél hagyni a ?megyét. A Rinya gyerekesen í virgonc, végigfut az atádi eredők szélén, végül Babócsánál ícs Barcsnál kettészakad, és két >' úton fut be a Drávába. Olykorig olykor, bő csapadékos időben Légi támaszpontok az építőiparban Napjainkban mind gyakrabban használják fel a repülés eszközeit az építőiparban “légitámaszpontként«. Ilyen helikopterre szerelt légi darut alkalmaztak a puskáiéi Nagy Palota restaurálásánál is. Itt 30 nehéz fagerendát kellett 11 acél rácsos tartóval kicserélni. Minden rácsostartó körülbelül 2 tonnás volt. Ha ezt. a munkát közönséges emelödajruíkkal végzik, két hónapig is eltartott volna. A helikopternek viszont mindössze néhány órára volt szüksége. A szerelést a helikopteren tartózkodó öt szerelő végezte el. A helikopterek segítségével eredményesen építik a járhatatlan térségek felett húzódó villamosvezetékeket, a magashegyi obszervatóriumok és televíziós központok tornyait, javítják az ipari létesítmények súlyos födéméit, és restaurálják az emlékműveket. Történelem előtti halfajta egy példányát halászták ki Madagaszkárt halászok ki= fogtak a tengerből egy coelan- > ki is önt.'Nyomában kö canth nevű, rendkívül ritka ha- > , H „ ,. ..... . , lat, amely tudósok szerint egy jsverre hízik fi fű, a folaei: ontunk millió éwei ezelőtt, e.it . ,<j y fj- illatos, drága szénát. A háromágú, hűséges kis folyó bőségesen ad halat is a somogyiaknak..« Ha a folyók esése nagyobb lenne, nem öntenének ki, nem lenne völgyük vizenyős, mocsaras, nem lehetne annyi halastavunk; viszont ez a ma- ^ gyarázata annak is, hogy min- í deniket rendre szabályozni kellett, s ma ezért olyan egyenes futásúak a somogyi patakok. Látjuk tehát, hogy a szerkezeti képződések, a felszíni alakulások és az emberi munka alakította és formálta megyénk területét, s ezek ered- i' ményeként jött létre a mai jí felszín. sok millió évvel ezelőtt élt halfajtához tartozik. A szakemberek hosszú ideig csupán kövekben talált lenyomatokból ismerték ezt a fajtát, és úgy tudták, hogy már régen kibalt. A történelem előtti kor- bői származó állatfajta első példányát néhány évvel ezelőtt halászták ki az afrikai vizekből. Tudományos halászexpe- dfciók azóta még néhány példányt zsákmányoltak ngyan, de eddig nem sikerült életben tartani. A eoelancanth a halaknak abból a családjából való, amelyből feltevések szerint az első szárazföldi hüllők fejlődtek ki. Átmenet Zala és a Mezőföld között A nyugati rész szerkezete és morfológiai viszonyai nagyrészt megegyeznek a zalai dombság szerkezetével és morfológiai legyeivel. A megye keleti részének szerkezete és mni-foióBiai jegyei azonban «■orir Ménfőidre emlékeztet- “i '-wl-. Azt is mondhatnánk g hogy Somogy megye szerkezeti és morfológiai jegyei átmenetei mutatnak Zala és a Me- zöföld között. Somogy északi részén, a Balaton árkának törésvonala északkelet-délnyugati, amely megegyezik a Dunántúli-Középhegység egyik jellegzetes törésvonalával. Somogy déli. részén az északnyugati-délkelet irányú törésvonal viszont már a Dináridák jellegzetessége. A .Kapós törésvonala, amely Sümeghy szerint 20—40 méter lehet, a kettő között van, és nem követi egyik előbb említett törésvonalat sem. Lehetséges, hogy Somogy megye átmenetet képez a két jellegzetes morfológíájú terület között. Somogy átmeneti jellegét ezenkívül ki lehet mutatni éghajlatában, növényzetében és talajában is. Ez utóbbi tényezők azonban önmagukban nem mondanak sokat tájainkat illetően, mivel Magyaroszág egésze átmeneti jelleggel rendelkezik közép-európai fekvéséből következően. Csak arról lehet szó, hogyha az átmeneti jelleg megegyezik is az országos átmeneti jelleggel, mégis eltér attól annyiban, ameny- nyiben délebbi fekvésénél fogva a mediterrán hatás jobban érvényesül, mint északi vagy keleti szomszédainknál. Láthatjuk tehát, hogy Somogy önállósága (amennyiben ilyenről beszélhetünk) egyfelől éppen átmeneti jellegében van, másfelől abban, hogy oly sokféle törés szabdalja fel, amelynek változatai sehol másutt nem figyelhetők meg. Mindenesetre az önálló jelleget kölcsönző sok vonás ellenére sem Indokolt eltúloznunk Somogy táji önállóságát, ha a természeti tényezőket figyelembe vesszük. Hogy e . földrajzilag csak részben indokolható önállóság a köztudatban mégis “Somogy- ország«-ot jelent, abban közrejátszott a megye történelmi múltja, hagyománya és népművészete is. A következőkben megyénk egyes tájait fogjuk bemutatni a maguk szépségében, fejlődésükben és környezeti összefüggésükben. Lóczy István tanár. Áz aTom a béke szolgálatában 1960-ban Irak, Olaszország, Libanon, Franciaország, Csehszlovákia és Etiópia fővárosaiban nyílnak az atomenergia békés célokra való felhasználását bemutató szovjet kiállítások. A legutóbbi négy esztendőben 26 országban rendeztek hasonló szovjet kiúllitúsolwt, $ azokat körülbelül 10 millió látogató tekintette meg. Ebben a számöa.n nincsenek benne a brüsszeli kiállítás szovjet pavilon jénaié látogatói. Az 1960. évi -kiálli'ásol-nn azok az anypgoik is szerepelnek, amelyek a. szovjet tudósa' vak az atomenergia területén való nemzetközi együttműködését szemléltetik. A Szovjetunió segítségével eddig Magyarországon, a Német Demokratikus Köztársaságban, Kínában, Lengyelországban, Csehszlovákiában létesítettek 2—10 ezer kilowatt teliesitményü. kutató célok • szolgáló reaktorokat. Atom- máglyák épülnek továbbá Bulgáriában és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban is. A:: Egyesült Arab Köztársaságban tudományos kö-pnvt létesül, amelynek a. Szovjetunió szállít reaktort, részecskegyorsítót és »meleg« laboratóriumot. A kiállításokon bemutatják a du-bnai Egyesült Atom- kutató Intézet munkáját is, ahol 12 ország szakemberei dolgoznak. A kiállítások beszámolnak arról is. hogy milyen széleskörűen alkalmazzák a rádióaktív izotópokat az orvostudományban. a biológiában, a technikában, a mezőgazdaságban, valamint a szovjet tudomány és gazdaság más területein. Földkolró óriás A szvcrdlovszki nchézgép- gyár konstruktőrei kidolgozták annak a lépegető exkavátornak a műszaki terveit, amely egy év alatt 18 millió köbméter földet képes kiemelni. Az exkavátor kezelőszemélyzetének legalább 2 ezer esztendőre lenne szüksége, hogy ilyen irdatlan .mennyiségű földet kézi erővel megmozgasson. A földkotró óriást 50 köbméteres merítőkanállal és 125 méter hosszú karral szerelik fel. A földkotró óriást a külszíni szén- és érclelőhelyek feltárásánál alkalmazzák. Á malária felszámolása a Szovjetunióban A “Medicinszkij Ra botnyik- című lap jelentette, hogy 1958 ban a Szovjetunióban mindösz- sze 2500 maláriás megbetegedésről érkezett jelentés. Pjotr Szergijev professzor, a Szovjet Orvostudományi Akadémia rendes tagja a lapban megírja hogy a malária teljes megszüntetéséhez megvan minden feltétel. Ezt a feladatot 1960-ban meg kell oldani. Szergijev pro fesszor közölte, hogy a Szovjetunió 15 szövetséges köztársasága közül kilencben, köztük Ukrajnában, Belorussziában, Lettországban. Örményországban, Észtországban, Turkmé- niában a maláriát gyakorlatilag már felszámolták. ,A betegség az Oroszországi Föderáció 45 területén és határvidékén is megszűnt. Megkezdték a kurszki mágneses anomália . kincseinek kiaknázását A kurszki mágneses anomália, e hatalmas vasércmedence területéin körülbelül 22 milliárd tonna igen gazdag, 44—65 százalék vastartalmú érc tálalható. December 26-án délelőtt 10 órakor óriási erejű robbantás jelezte, hogy megkezdődött a vasérc Ipart kiaknázása. A mágneses anomália környékén lévő vastartalmú kvarcit készleteket legalább 10 ezer milliárd, tonnára becsülik. Ezzel a mennyiséggel a világ egész kohászatát sok ezer éven át el lehetne látni nyersanyaggal, a fémből pedig, amelyet kiolvasztanak, hidat lehetne építeni a Főidről a Holdba. December '29-én a kurszki mágneses anomália ércével megrakott első vonatot útba indítottak a li- pecki kohóművekbe. Fagyasztásos állatkísérletek A belgrádi egyetem fiziológiai intézetében dr. Ra- dslav Andzsusz munkatársaival együtt sikeres fogyasztási kísérletet végzett egy nyálon. Első ízben történt, hogy a rendkívül erős fagyasztás semmiféle kárt nem okozott az állatban. A nyuszit egy kis plasztik tek- nőben plasztik zsákba kötötték bele, úgyhogy csak a fülei látszattak ki belőle. A zsákot ezután körülrakták jéggel; az elolvadt vizmeny- nyiséget mindig kiszívták, és újabb jéggel pótolták. A nyuszi egy darabig csendesen tűrte az eljárást, azután erősen remegni kezdett. Rövidesen a testhőmérséklet csökkenésével a remegés is megszűnt, és a nyuszi olyan lett, mintha fából készült játékszer volna: megállt a légzés, és megszűnt a szívdobogás is. A hőmérő ekkor már 15 fok C-t mutatott, vagyis messze alatta maradt annak a hőmérsékletnek, amely egyéb körülmények között halálos. Ez az állapot néhány percig tartott, majd kivették a nyulat a plasztik tartóból, és diatermiás készülékben helyezték el. Ez hasonlít ahhoz, amivel reumás betegeket kezelnek. Az állaton mesterséges légzést is hajtottak végre, nemsokára a kardiográf már szivte- vékenységet mutatott, és megindult a légzés is. A nyúl teljesen visszanyerte összes normális életfunkcióit anélkül, hogy a fagyasztás miatt bármiféle kárt szenvedett volna. Dr. Andzsusznak első ízben sikerült megdontenie azt az általánosan elterjedt tudományos felfogást, hogy az emlősök élete 15 fok alatt nem tartható fenn. Közép-Ázsíában 2100 kilométer hosszú autóút épül A fnmzel lapok beszámolnál* a Kirgiziát Üzbekisztánnal* Kazahsztánnal és Tádzsikisztánnál összekötő 2100 kilómé« tér hosszú közép-ázsiai autóút építéséről. Az autóút Alma« Atar—Frunze cs Taskent közötti 300 kilométeres szakaszát mar átadták a forgalomnak. A közép-ázsiai autóút megszilárdít« ja a közép-ázsiai szovjet köz« társaságok gazdasági kapcsolatait. Oj aranyötvözet Egy Hratounian nevű fiatal francia mérnök a laka« san berendezett laboratóriumában — négy évi kísérletezés után — új aranyötvözetet dolgozott ki. Az új aranyötvözet* melyet feltalálója B. H.-nak nevez, az eddig Franciaország« ban használatos 18 karátos aranynál sokkal kiválóbb tulajdonsággal rendelkezik. Az un. «tiszta«, vagyis 24 karátos arany, mint tudjuk, túlságosan koplékony és igen törékeny* Ezért az ékszerészek 18 karátos aranyat használtak eddig* amelynek három négy ed része aranyból, egynegyedrésze pedig réz-nikkel ötvözetből áll. A Haratounian által felfedezett új ötvözet acélkeménységű, nem feketíti meg a bort* semmiféle anyag nem támadja meg, nagy a mechanikus rugalmassága, és igen könnyen feldolgozható. A B. H.-ötvö- zet értéke azonos a 18 karátos aranyéval, tehát a régi ötvözettel készült ara nyékszerek ára valószínűleg erősen esni fog. Az új találmány jelentősége azonban nem csupán az ékszeri párra korlátozódik. A fémipari kutatóintézetek szerte a világon mintákat kértek az új B. H.-ötvezetből, és máris tervbe vették, hogy az új arany ötvözetet az elektromos és elektronikus iparban, a finommechanikában és több más ipari területen is felhasználják. Haratounian most azzal kísérletezik, hogy újfajta eljárásával nemcsak arany-, hanem más fémötvözeteket is ál» litson elő.
