Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-07 / 5. szám

Csütörtök, 1960. január 7. 3 SOMOGYI NÉPLAP TARTALMAS AZ ÉLETEM HOGY MIÉRT ÖRÜLÖK en­nek a találkozásnak? Hát az emlékek felidézése miatt... Épp egy éve, hogy megjöttem a pártiskoláról. Milyen jó is volt ott Siófokon! Mennyit ta- ' nultam ... S milyen jól fel­használtam mindent a mun­kámban! A napokban megint átforgattam, átlapozgattam jegyzeteimet. S akkor az egyik lap alján megpillantottam a nevét. Még a pártiskolán ír­tam fel. »Jó lesz tudni, hol találom meg, ha problémám akad« — gondoltam akkor. S aztán csak lapult, lapult a sok egyéb feljegyzés között a cí­me, pedig hányszor eszembe jutott. No, ce most legalább kiöntöttem a szívemet. — Hát igen, még mindig én vagyok a párttitkár Szőcsény- pusztán. Higgye el, nagyon szívesen végzem a munkámat, pedig már a hatvannegyedik évemet taposom. Az ilyen öreg csont már nem vetekedhet a fiatalok munkabírásával, lel­kesedésével — vélik egyesek. Pedig nincs igazuk. Ha a szív fiatal, a test is megifjodik. Sokszor úgy összejön a mun­ka: hivatalos vagyok tanács­ülésre, valamelyik tömegszer­vezet is vár megbeszélésre, Marcaliba is utaznom kellene. S azt hiszi megijedek? Á, rosz- szul érezmém magam, ha nem tehetném mindezt. Így érzem tartalmasnak az életem. Ak­kor vagyok nyugodt, ha tehe­tek valamit az emberekért; -HA ELGONDOLOM^ mi min­den történt vélem a múlt év­ben, mennyi munkában vet­tem részt, magam se hiszem él, hogy túl vagyok a hatodik X-en. Az események megfiata­lítják az embert. Nem szeret­ném, ha azt mondanák, hogy Sidó Antal nem dolgozik szív- vel-lélekkel. Amikor tavaly tavasszal a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséért indul­tak harcba a kommunisták, én sem maradtam ki. Jártam a környező községeket, hirdettem a jövő szavát; Ukrajna könyvtárai Hivatalos jelentések szerint Ukrajnában 1200 emberre jut egy közkönyvtár, míg az Egyesült Államokban 21 600, Angliában 82100, Japánban pedig 116 800 emberre jwt egy közkönyvtár. Ukrajnában ma minden lakott helyen van könyvtár. A köztársaságban jelenleg 80 ezer könyvtár működik, kö­zülük. a legnagyobb az Ukrán Tudományos Akadémia köz­könyvtára, amely több mint 6 millió kötetet számlál. — Hogy fel tudtam-e használni a pártiskolában tanultakat? De még mennyire! Nagy hasz­nomra volt mindaz, amit a mezőgazdaságról tanultunk. — Nem restellem rhegvallani, hogy idehaza többször áttanul­mányoztam ezeket a részeket. Sokan azt tartják, hogy a gya­korlatban mindent elsajátíthat az ember. Én pedig azt mon­dom, hogy alapos elméleti tu­dás nélkül moccanni sem tu­dunk. — Szóval ott tartottam, hogy részt vettem a tsz-szervezés- ben. Ahogy telt-múlt az , idő, a termelőszövetkezetek megse­gítése került napirendre. Én itt az ercésaetnél dolgozom, a párttagság zöme is innen ke­rül ki. Ezért kétfelé kell dol­goznunk: az üzemben is meg a községben is nekünk kell ösz- szefognunk mindent. Képzel­heti milyen nehéz derekasan megállni a helyünket. De nem vallunk szégyent. A nyáron learattunk 35 kh. búzát, segí­tettünk juhhodályt építeni a tsz-ekioen. Aztán jött az esz. A vezetőségválasztó taggyűlé­sen újra megválasztottak. Na­gyon örültem annak, hogy to­vábbra is én lehetek a párt­titkár. Még nagyobb örömmel töltött el, hogy ott lehettem a járási és megyei küldöttérte­kezleteken. Aztán megkezdő­dött a pártkongresszus. Regge­lente alig vártam, hogy az új­ságok megérkezzenek. Szinte faltam a betűket.;; S olyan megnyugvás töltött el a beszá­molók olvasásakor. Éreztem, géről. Amikor a belépési nyi latkozatokkal benyitottunk a gazeákhoz, azonnal aláírtak. Néhány óra leforgása alatt be­fejeztük a munkát. Hogy az emberek mint vélekednek a jövőről? Józan bizakodással kezdtek az újhoz. Itt, nálunk igen nagy akarás van a nép­ben. A meginduláshoz azonban nagy segítségre van szükségük a mi részünkről is. — Somogyzsiitfáhcz tartozunk. Ez bizony egy kis hátrányt je­lent. Szőcsénypuszta eddig nem kapott a községfejlesztés­ből semmit. Amikor egy-egy tanácsülésen szememre vetik, hogy mindent magunknak aka­runk, mindig azt mondom: »Én a szőcsénypusztaiak ^párt- titkára vagyok, az ő érdekei­ket kell hát védenem«. Most a termelőszövetkezeti pártszer­vezet megalakításához adunk segítséget. Mi pedig csak az erdészet pártszervezete le­szünk ezután. Na de erről majd máskor beszélek, ha újra ta­lálkozunk. A viszontlátásra. Lajos Géza 15 éves a megyei kommunista sajtó TJ úsz egynéhány kilométerrel odébb még tüzet okádtak az ágyúk, halált hogy mi, szőcsénypusztai kom­munisták is leraktuk kis tég­láinkat jövőnk egyre hatalma­sodó épületéhez, r— AZT AN ÚJRA BEKAPCSO­LÓDTAM a tsz-szervezésbe. Mostmár idehaza, Szőcsény- pusztán is megkezdődik a kö­zös munka. Volt cselédembe­rek lakják a házakat. Sokat beszélgettünk velük már az­előtt is a mezőgazdaság jövő­jéről, a fejlődés szükségessé- Azóta megsárgultak a lappéldányok, s né A~;1— ~ 1 ‘hány helyen gondosan őrzik, takargatják hozó aknák robbantak észbontó vijjogással, s a városban már nyomdagép öntötte magá­ból az első sajtóterméket. Markáns, fekete betűsor ötlött a rettegésben élő ember sze­mébe: »Vesszenek Magyarország sírásói, a nyilasok.« És rövid időn belül naponta jutott újság az emberek kezébe, hogy tájékozódja­nak, erőt merítsenek, s lássák előre a jobb kort, az új életet, mely a felszabadulás nyo­mán bontakozik ki. történelmet lehelő lapjait, melyek oly sok erőfeszítésről, harcról, áldozatos küzdelem­ről, a somogyi dolgozó nép jövőt formáló akarásáról tanúskodnak. Somogyvármegyének hívták a lapot, s bár a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front újság­jaként jelent meg. Mike Imre személyében kommunista vezetés alatt szerkesztették. A lap alsó sarkában még ott éktelenkedett na­ponta az elsötétítés időpontja, de a vezércikk helyén és másutt már optimizmustól sugár­zó cikkeket, biztatást, reményt, ösztönzést olvashatott a mindent hihetetlen mohósággal felszívni akaró, igazságra éhezett ember. Kezdetben is közvetlen, baráti hangon szólt olvasóihoz a lap, s felnyitotta a szemeket, ál­lásfoglalásra késztetett: »... mert nemsoká­ra eljön a romok eltakarításának ideje, a bukott rendszer teljes felszámolása, ami nél­kül — tudjuk — semmi épitömunkát ered­ménnyel nem végezhetünk ...« És a »Min­denki munkára« című vezércikk január 2S-én már így szólítja a dolgozókat: »Munkára hívunk. Teljesítsd készségesen hivó szavunkat, feszüljenek örömmel izmaid, s ha munkád közben arcod verejtéke hull, meríts erőt kérgeskezű munkatársaid szemé­ből, és töltse el lelked boldog büszkeséggel a tudat: a dolgozó magyar nép fogad most tag­jai közé.« ]\/T iközben a Vörös Hadsereg diadalmas előretörésének híreit hozza nap nap Jután a lap, egyre erősödik a Kommunista !' Párt, egyre nagyobb tömegek hallgatnak rá, ijs az újság a nyomtatott betű hallatlan erejé­vel segíti e tömegkapcsolat kialakulását. Megjelenik a Magyar Függetlenségi Front fel­hívása: a »Fiatalság! Sorakozó .'«-ban lelkesí­tő szavakkal közeledik az ifjúsághoz; s a földreformról szóló vezércikket így fejezi be: »Segítsük felszabadítani a parasztságot, hogy szabadok lehessünk ...« Lapozzuk csak e közelmúltbéli történelmet. Az első szabad májust ünnepli ámunkásosz­tály, aztán jön a hír: Németország letette a vesz Theisz ? fegyvert. Kell-e több ennél, mely önmagában Andriskáról. fis erőt, biztatást ad? 1945 augusztusában már Üj ruhát kapa Jélénkülnek a pártharcok, s a lap tudósít er­lös karádi le- j ről. Egyre több hely, egyre több szó jut a gényke. ’ E & Simor Pé tér­né mérteket Somogyvármegye hasábjain a kommunisták­nak. És alighogy stabilizálódik a pénz, Havas Béla után Dobó István, az MKP megyei tit­kára kerül a lap élére. »Feljött a csillag« cí­mű karácsonyi vezércikkében gyönyörűen fo­galmazza meg gondolatait: »És az új hit csil­lagfényénél az Igazak harcos akarata talál­kozik, és tudják, hogy többet nem esnek ré­vületbe hamis csillag fényétől, mert ez az új csillag fent marad, s mutatja az utat az épí­téshez, ha kell, a harchoz.« 1947 májusában már azt olvashatjuk a fej­léc alatt: A Magyar Kommunista Párt So- mogymegyei Napilapja. Éles vitát folytat a Kisgazdapárt újságjával, szeptember elsején pedig óriás betűk homálvosítanak el minden mást: -ELSŐ A KOMMUNISTA PÁRT!« 1 z volt a mi lapunk történelmi hős­kora. S azóta szervez, nevel, agitál; lelkesít a szocializmus építésére, a munkás- osztály, a dolgozó magyar nép érdekében. 15 esztendő alatt óriási fejlődés ment vég­be az országban, s a párt szócsöve, közvet­len segítőtársa, a sajtó és munkatársai része­sei a küzdelemnek, szemtanúi a hatalmas át­alakulásnak, és eredményeink szerény közve­títői, hisz az újság lapjairól naponta ezrek és tízezrek tájékozódnak hazánk és a világ dol­gairól. Az ellenforradalom alatt kicsavarták né­hány napra kommunista újságíróink kezéből a tollat. Szidták, rágalmazták a párt lapját, hazugsággal, megalkuvással vádolták mun­katársait. De november 4-e éjszakáján újra lázas munka folyt a szerkesztőségben. És 5-e hajnalán megjelent a kommunista sajtó »El a párt« című cikkével feleletet adva az el­lenforradalom hazug rágalmaira. Tévedtünk és botladoztunk néha. de 1957 tavaszán már újra a párt szava, a nép igazsága csengett az újság soraiból. S a Somogyország, később a Somogyi Néplap aktív részese volt a poli­tikai, gazdasági konszolidációnak, küzdött a ferde, ellenséges nézetek, az ellenforradalom okozta eszmei zűrzavar maradványai ellen. A párt oldalán következetesen segítette és segíti azóta is a kommunista sajtó gazdasági szervező munkánkat, a mezőgazdaság Szo­cialista átszervezését, kulturális forradal­munkat, melyben az emberek tudatát, gon­dolkodását hivatott formálni, materialista vi­lágnézetét kialakítani. 15 éves megyénk kommunista sajtója, a Somogyi Néplap. S az évfordulón nagyrabe­csüléssel gondolunk elődeinkre, akik a nagy csata első szakaszában álltak helyt, s oly sok embernek tolmácsolták a párt szavát. Tanul­tunk tőlük, s őket akarjuk követni, az ő ha­tározottságuk, bátor kiállásuk, elvhűségük példaadó. P ég elnémultak már az ágyúk, halált xl hozó aknák vijjogása helyett a bé­ke alkotásainak szívdobbanását, a munka lá­zas ritmusát érezzük, de a harcból még ne­künk is jutott, s a párt segítségével őszinte akarással akarunk dolgozni nagy ügyünkért tovább a régi kommunista sajtó nyomdo­kain ... Irodaházat építenek a tervező iroda részére Ka­posvárott a Tóth Lajos utcá­ban 1 millió 800 ezer forintos költséggel. Az építkezés való­színűleg májusiban befejeződik. lö-pártatrwíttíí fakult ái Bakházán az MSZMP aiapszervszsia „Nehéz" emberek Bakháza 109 oavasztcsaiádja december első felében a közös gazdálkodás útjára lépett, lét- rehozta a mintegy 1100 holdas Kossuth Termelőszövetkezetet. 2Az új helyzetnek megfelelően •termelőszövetkezeti páriszerve- Jzeííé alakult át az MSZMP he- •lyi alapszervezete. « A kommunisták decemberi taggvű1és.ükön értékel ék a tsz- szerzett gyelte a falu, mikent határoz ;szerV6zás és a szövetkezet ve­melyik faluban megkez- Kártya kerül az asztalra, s be- zös gazdálkodásban _ dödik a tsz-szervezés, a szélgetés közben délig ultiznak, tapasztalataival felvértezve in- a~Jóska, ez a jómódú gazda. A Velősé ta­helyi vezetők felsorolják a nép- Mennének a népnevelők, de a dúl el a kapott címre. népnevelőknek nem kellett t>i-aif %ihatárnztóv hwv nevelőknek a »nehéz« embere- nyolcholdas gazda marasztalja _ Én is ilyen, magafajta kö- tázniuk vele - kérte az atop-Minden ^Mnrid4 kei, akiknek meggyőzese - okét: _ _ zéppamszt voltam, 17 holdat szabályt és a 3004/2-es határa-* Szobl^ kTvü]i ttz­megítélésük, szerint hasz- — Papírt hoztak-e? — kérdi, vittem be a tsz-be nyolc évvel tatot. Egy álló napig böngész-«elnöknek é« a K- s >íh vezető­szabb időbe kerül. Valóban ne- — Hoztunk, meg tollat is. ezelőtt. Ha bánok valamit, ak- te a számára ismeretlen sző-?gégének s ők a párttagok oél­hez-e velük szót ertem? Va- - No, ide vele, mert nem kor azt bárMm> hcgy az eUen- veget, s máris kidolgozta a te-íd^ műttfrsk a közös muSka löszként ismertetünk néhány akarok utolsónak alaimi. forradalom után 1959 tavaszáig endó tsz működésének irány-.megindításában. a '-«zös ala­s’ ő, akit hirtelen haragudnak vártunk a szövetkezet újjáála- elveit. Csoda-e, hogy az ala- »po^ lerakásában. Kávás Imre tartott a falu, szót értett kár- kitásával. Nem egészen egy kuló közgyűlés elnöknek fö-Spärttitkär _ aki !2 ho’das kö­t yapartnereivel. év alatt ismét leraktuk az ala- lasztatta meg? *zépparai?,t volt, s a termelő­Másutt a vita az esti órák- pokat. Biztos a jövőnk. Jut ré- Másnap —- vasárnap lévén ■szövetkezetben r'oökhelyet­ér véget. Kovács István szesedésre is a terményből, — vadászni indul a szomszédos * fee nek választották meg, fiatal középparaszt kifogyott pénzből is egyaránt. Ügy szá- falu határába. Társainak —■— hangsúlyozta: eredmény az, az ellenérvekből. Látja ő, móljuk, hogy 42 forint lesz az akik egytöl-egyig magángazdákjj _______ t udja ő, hogy mi a világ sora. osztalék, pedig a legnehezebb — egész nap magyarázza: • " • /I f1 /J X-l —V /J X í 1 , « '* i — f f/* 4M n .. esetet — a szereplők nevének megváltoztatásával... — Beszélgetni jöttünk — mondja a köszöntés után az egyik agitátor. A házigazda, . Kiss Sándor így felel: — Most an éppen ráérek, esik az eső, nem mehettem a mezőre. Megered, folyik a szó. Előbb hogy négy fővel nőtt alapszer­vezetünk létszáma. Császár Ba­jos, Bal1a László tanácstitkár, Győrfi László iskolaigazgató és Virág Jánosáé tsz-tag tag­jelölt lett. — A jövőben arra kell törekednünk, hogy a közös munkában kitűnt, pártunkba való emberekkel erősítsük alapszervezetünket — mondot­ta Kávás elvtárs. Az elmúlt egy hónapban Bak­házán fokozódott az emberek politikai érdeklődése. Koráb­ban 10—20 részvevője volt az »Időszerű kérdések« tanfolya­ma egy-egy foglalkozásának, s ezzel szemben Büki László v. h.-elnök legutóbbi külpolitikai és az iskolaigazgató ismeretter­jesztő előadását 50 tsz-tag hall­gatta meg. Hasonló jellegű rendezvényen még n-°n meg ilyen navvszám’' dó a oaeyatédi írtf-'i" -' a kis falujában. “lent az időjárásról aztán tízhal- nem m07ldia’ h°9V örökké esztendőt, a kezdő évet zárjuk, mennyivel könnyebben boldo das gazdaság munkájáról, hasznáról, majd a családról, kívül marad, de ma, Luca nap- A hosszúra nyúlt, alapos, ba- gulhatnának ők is a szövetke- ján, 13-án nem írhat alá. Így ráti eszmecsere végén megszó- zetben. Új gép a Cukorgyárban rokonokról, ismerősökről. Nem pancsolta anyósa: övé a 9 lal a házigazda: Rendben Mit csináljunk, ha jönnek* A száraz szelet tárolása és) csak a balesetvédelmi berende­rontanak ajtóstól a házba a ne p no velők.... Órájukra pil­lantva észreveszik, elszaladt az idő, igyekezni kell vissza a ■tanácsházára. Búcsúzkodnak. S erre a gazda utánuk szól: hold. Holnap jöjjenek, el új- van, aláírom, de maga fizeti az a szervezők? — kérdik tőle. «szállítása mindig geodot okoz] zést kell elhelyezni. ra szól a szervezőkhöz. áldomást. _ Megmondom. Álljatok ki ala cukorgyáraknak. Nagy hs-l Az eddigi próbaüzemeltetés S reggel a fiatalembert nem Előkerül az üres üveg, a házatok elé, ne is kérdezzétek, ,Iyet foglal el-és tűzveszélyes. A ] sikerrel járt. Mindenki ered­találják a konyhában. Felesé- szomszédba akarja venni ú’ját mit akarnak (hiszen úgy fs■ Kaposvári Cukorgyárban most ményeket vár a géptől. A gép ge egy kis ideig sopánkodik: az elnök. — Azt már nem — tudjátok). Kérjétek tőlük a pa-legy új, angol gyártmányú gé­méért is nem kérdezte meg, ho- tiltakozik Törzsök. — Nehezen pírt, és ott, azon a szent he-* pet szerelnek fel, az eddigi ne­— Hát nem is mondják, mi Va indul a férje. Aztán kitárja állt rá a kezem az aláírásra, lyen, a kapufélfára téve, írjá-É kézségeket igyekeznek vele járatban vannak? az ajtót, bekiált a szobába: de ezen túl vagyok. Viszont tok alá a nyilatkozatot... «megszüntetni. A gépet mrst A vendégek nem mennek el *Gyere, Pista, itt vannak ezek abból a rossz borból, amit a j- . ’szerelik fel egy régi .«zeletrak­válaszadás nélkül. Nem kell « derék emberek.« S a terem- szomszéd elad a szervezőknek, e,*et~e hat a muttat je-. leválasztott helyiség­sokat beszélniük, a gazda kéri tés koronája kész örömest bú- nem kérek. Igyunk inkább a t?* es jovot ofcas®?i«k^n a munka nehezén már a nyilatkozatot. Alá is írja íik el° az ágy alól. saját termésből. — S a követ- mérlegelő ^ parasztemberekkel. tú, vannak Eddig a gépet elő­azon nyomban. Mert nála járt A nagyközség tanácstitká- ^ző percben összecsendülnek ertem Lehet. Az egyik-*émtó céq egyik művezetője az ünnepekben a sógora, aki ^ ra a szomszédos falu a jófajta rizlinggel telt poha- namaraoo, a másikkal,}ráTlyította P, s,or(:j-j-t. ä hátra­brigádvezető a harmadik falu Győzelem Tsz-ének elnökét rak- t-r* ° eVl. r ... «lévő munkákat a gyár k’zán­Üj Élet nevű tsz-ében. küldi Törzsök János 18 holdas C zallwi József mindig pél- v_j^va a ones mu o pi -a kovács-brigádja végzi •=' Bez­Tóth Péter illendően fo- gazdához. - Nem lesz könnyű ° dúsan művelte a II “ ^-mozgalom lelkes*rov József ---------------- ,-e­g e*’á '•'"•a, délelőtti Iá- dolga — teszi hozzá. S Horv&*h holdját. A szervezés kezdetén ePl olve va ™ *■ r r-pt a szárazsze’etet eredeti térfo­gatának egyharmadára vagy egynegyedére préseli össze, úgynevezett brikettet készít belőle. Ez kevésbé tűzvész; Íves, kis térfogatánál fogva köny- n.yen Szállítható. A préselés előtt melaszt adnak hozzá, s azzal együtt préselik. így a termelőknek nem ke1] a me­laszt külön tárolniuk. Órán­kén* kb. egy tonna sz-'raz sze- totet dolgoz fel 3 sé- r — *=ze- ” • **'•-.— az ősd togatóit, a két városi munkást. József szövetkezeti elnök a kő- keresték fel a népnevelők. Fi­Kutas József zik a munkát, s utana mér | kampányban kerül sor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom