Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-05 / 3. szám
Kedd, I960, fennár 5. 5 SOMOGYI NÉPLAP TUDOMÁNY - TECHNIKA Honnan erednek a kereszténység főbb ünnepei? Az egész keresztény világban minden héten egyszer megünneplik a vasárnapot. Ez az ünnepi szokás átment a közéletbe, a vasárnap hivatalos pihenőnap lett. Honnan ered ez a szokás? Sokan azt gondolják, hogy a vasárnap »megszentelése« és pihenőnappá tétele a zsidó vallásból került a kereszténybe, és a szombat helyét valaminél- íogva a vasárnap foglalta el. E magyarázat mellett szól az, hogy a római birodalomban, ahol a kereszténység keletkezett, nem ismerték a hétnapos hetet. A rómaiak »hete« kilenc napos volt. A kilencedik napon tartották a vásárt, vagyis ez volt a vasárnap. A régi görögök vasárnapja, igaz, hétnaponként volt. de sem a görögöknél, sem a rómaiaknál nem volt a hét végén munkaszünet. A hetedik nap munkaszünettel való megszentelését a zsidók terjesztették el a római birodalomban, ők ugyanis a kereszténység kialakulásának idején sok városban éltek, s a »sahnt« napján tilos volt dolgozniuk. Honnan ered ez a tilalom? Mit mond a biblia — és mit igazol a történelem? nak, az éjszakának idején való áldozásra szólítják fel. A zsidók szombat napja is megőrizte a munkatilalom jellegét, s neve is arra mutat, hogy a babilóniaiaktól vették át. A Hold változásainak megszentelése nemcsak a babilóniaiaknál, hanem az egész földön elterjedt szokás volt. A holdfordulók napját sokfelé tekintették kedvezőtlen, munkatilalmi napnak. A dél-afrikai becsuánák pl. újholdkor nem dolgoznak. A buddhisták is megünneplik az újhold és a telihold napját, s a köztük lévő két félhold napot, E napokon tiltják az adásvételt, a munkát, a vadászatot és halászatot, az iskolák, törvényszékek zárva taitanak. A zsidó szombatnak a hold- váitozásokkal való kapcsolata a biblia több helyéből is kitűnik. Pl. Álmos könyvében a Mindezekből látható, hogy a vasárnapi munkaszünet — no- ? ha ősi eredetű szokás — csak jS fokozatosan hódított tért a ij kereszténységben. S Még mindig nem világos í| azonban, hogy a keresztény- \ miért kerüli a szombati"! ségben Ha a bibliából akarunk e kérdésre feleletet adni, nem kapunk egyértelmű magyarázatot. Mózes I. könyvében azt olvashatjuk, hogy a teremtés befejeztével Isten a hetedik napon megpihent, s azt megszentelte. Ez volt a szombat megszentelésének egyik magyarázata. Mózes II. könyvében az olvasható, hogy a sivatagban vándorló zsidók hat napon át kaptak az égből mannát, de a hatodik napon dupla adagot kellett szedniük, mert a hetedik napon nem hullott manna, akkor pihenniük kellett. Mózes V. könyvében egy harmadik magyarázatot olvashatunk, mégpedig azt, hogy a. szombat az egyiptomi szolgaság alól történt megszabadulás emlékének a megünneplésére szolgál. A bibliát ismerő emberek számára egyáltalán nem meglepő, hogy három, egymással meg nem egyező magyarázatot talál a szombat eredetére vonatkozóan. hiszen a biblia és a hivatkozott Mózes-könyvek is különböző részekből vannak összetoldozva. Abban mégis egyezik a három eltérő magyarázat egymással, hogy a történelmi igazsághoz egyiknek sincs semmi köze. mindegyik utólagos kitalálás. A történelmű kutatás azt igazolja, hogy a szombat megünneplése nem zsidó eredetű, hanem ősibb szokás. A babilóniaiak már az időszámítás előtt háromezer esztendővel megünnepelték a »■sabbatu« napot, s ez a Hold fényváltozásaival volt kapcsolatban. Tudjuk, a Hold újholdtól teliholdig és ismét újholdig az égen látható alakját négyszer változtatja. Ez a ciklus négy hétig tart, s a változások megfigyeléséből alakult ki a hétnapos időszámítás. A hetedik, a »sabbatu« napot kiengesztelési napnak tekintették, s tilalmakkal szentelték meg. A fennmaradt írásokból a »sabbatu« napra az alábbi előírást olvashatjuk: »A nagy népek pásztora ne egyék húst, mely szénén sült, s ne egyék, kenyeret. Ne változtassa testének ingét. Ne vegyen fel tiszta ruhát. Ne áldoz- vetésre, zon. A király ki ne kocsizzék. sárnap«. Uralkodói minőségben ne beszéljen. A titok helyén a jövendőmondó egy szót se szóljon. Az orvos ne vesse kezét a betegre. Valami tervet végrehajtani nem alkalmas ez a nap. Éjjel áldozzon a király a nagy isteneknek: imádsága akkor kedves Isten előtt.« Ezek az előírások a »sabbatu« napját minden vállalkozásra kedvezőtlennek mondják, s a királyt a Hold uralmáéi szomt ünnep vasárnapra? j! c Ebben részben kézreiátszott, £ hogy Hadriánus császár a II. században megtiltotta a szom- ^ bat megünneplését. Azonban S sokkal nagyobb szerepe volt r ebben Constantinusnak. aki 5 321-ben elrendelte a vasárnap megünneplését, bár maga nem volt keresztény, csak 327-ben halálos ágyán keresztelték meg. A Constantinus verette érmek hátlapján sem Jézus, hanem a perzsa eredetű Mithras isten képe állott. E kor számtalan istensége közül Mithras volt egyike a legnépszerűbbeknek a Római Birodalomban. Hazánk területén is egész sereg római korszegények sanyargatói azt kér- beli emléke van a Mithras- í kultusznak. Mithras tisztelete J különösen a hadseregben tér-? jedt el, s a Dunántúlra a jí pannon légiók hozták el. J Mithras a Nap istene, s a? vasárnap is az ő napja volt.1 Constantinus rendelete nem Krisztusiról beszél a vasárnap megünneplésével kapcsolatban, hanem »a Nap tiszteletre méltó napjáról«, vagyis Mithras napjáról. Nem véletlen, hogy az angol és a német nyelvben a vasárnapot a Nap napjának hívják. Így lett Mithras napja — a Nap ünnepe — a kereszténység vasárnapjává, és szertartásaiba így olvadt bele a zsidók Babilóniából eredő Hold-tiszteletének babonás munkatilalma. í , . ? ? Sziget ■! a víz alatt A Nautüuß nevű amerikai atomtengeralattjáró északi-sarki expedícióján hatalmas területű szigetet fedezett fel mintegy 300 méterre a víz felszíne alatt. A tudósok megállapították, hogy a sziget környékén a sarkvidéken egészen szokatlanul gazdag vízi állat- és növényvilág található. A szovjet rakétasikerek titka Leonyid Szedov akadémik us a Pravdában megemlékezik az első szovjet világűr-rakéta felbocsátásának első évfordulójáról. »Jelentőségteljes és — sok külföldi megfigyelő számára-* meglepő tény, hogy a területe ? ^ legnagyobb eredményeket a Szovjetunió érte el. Meggyő őrléssel állíthatjuk, hogy ezeket a szovjet sikereket vem elsősorban az anyagi befektetésekkel, nem is a szövet tudósok és mérnökök természetfeletti tulajdonságaival Ish" magyarázni. A legfontosabb a tudomány virágzását lehetővé tevő szocialista társadalmi rendszer, az igen ésszerű általános és tudományos irányítás, a jó szervezettség és az egyéni, va’amint a társadalmi érdekek összhangja« — írja a világhírű szovjet tudós. Szedov megemlíti, heg;' a szpuLr.yikck es a lunyikok nagv jelentőségű tudományos felfedezésekhez szolgáltattak adatokat, majd rámutat, hogy a Szovjetunió rakó'asikerei kedvező hatást tettek a nemzetközi helyzetre, és csökkentették a háborús veszede’met Befejezésül hangoztatja a nemzetközi tudományos együttműködés fontosságát, és meggyőződését fejezi ki, hogy az új évet. újabb nagy tettek teszik majd emlékezetessé a világűr meghódításában. GORKIJ-ARCHÍVUM A Szovjet Tudományos Akadémia »Gorkij levelezése külföldi Írókkal« című gyűjteményes kiadása több mint 400 levelet tartalmaz, részben neves külföldi íróktól, részben Makszim Gorkijtól. Az 1900—1936. években keltezett levelek többsége most került először az olvasóközönség elé. A levélirók között szerepel Romain Rolland, Henri Barbusse, Stefan Zweig, Gerhardt Hauptmann, Heinrich és Thomas Mann. Bernard Shaw és 23 ország több más neves írója. A gyűjteményben megjelenő levelek túlnyomó részét az Állami Gorkij-Archí- vumban őrzik, néhány levél a szovjet tudósok kérésére külföldi országokból érkezett Moszkvába. A Gorkij-Archívu- mot, amely nemcsak irattár, hanem tudományos kutatóintézet is, a szovjet kormány határozata folytán a nagy író halála után rövidesen megszervezték. Az Archívumban jelenleg több mint 2500 Gorkij-kéz- iratot, ezenkívül 9 ezer Gorkij-levelet őriznek. liliHiMlitti.Wi.iittlli.iil/ dezik: »■Mikor múlik az üj- hold, hogy gabonát árulhassunk és a szombat, hogy megnyithassuk a gabonás házat?« A hetedik nap — a vasárnap — megszentelésével tehát a kereszténység egy ősi szokást őriz, melyet közvetlenül a zsidóságtól vett át Ezért úgy látszik, azoknak van igazuk, akik a keresztény vasárnapok eredetét a zsidó szombatból származtatják azt állítva, hogy a keresztény vallás is a zsidóból nőtt ki és terjedt el a római birodalomban. Csakhogy ennek az állításnak bizonyos tények ellentmondanak. A biblia szerint Jézus ellene volt a zsidó szombatnak, s azt hangoztatta, hogy »nem az ember van a sabbatért. hanem a sabbat az emberért«. Szent Ignác egyik levelében óva intett a »szombatolástól«, s egyik magyarázója azért tiltakozik a szombat zsidó módra történő megünneplése ellen, mert az szerinte tunyaságra nevel. A IV. században egy zsinat úgy döntött: “A keresztények sose pihenjenek sabbaton, mint a zsidók, hanem dolgozzanak.« Mindezekből világos, hogy a kereszténység első idejében ellene volt a heti nyugalmi napnak, mint ahogyan a rómaiak is ellene voltak. Ebben a kereszténység eltért mind a zsidóktól, mind egy sor más néptől. A rómaiak nem ismerték a holdfordulókkal kapcsolatos olyan babonákat, melyek a holdíordulók napjait baljós eiőjelűekké tették, s ezért eltiltották a munkát, mindennemű vállalkozást. E babonák azonban elterjedtek a Római Birodalomban is. Ez abból is látható, hogy az ókeresztény Tertullianus egyházatya a III. század fordulóján már azt írta. hogy a vasárnapot — melyet a keresztények a zsidó szombat helyett ünnepeltek —, a világi gondoktól és a munkától való tartózkodással kell megszentelni nehogy »az ördög elragadjon bennünket«. A vasárnapot 321-ben Constantinus császár rendeletére tették meg a »bírók. kereskedők és iparosok pihenőnapjának«, de a földműveseknek nem, »mert gyakran előfordul, hogy egy nap sem oly alkalmas a vetésre vagy szőlőmű- mimt éppen, a va- Később a vasárnapi murkaszüneter olyan szigorúan vették, hogy pl. a XVII. századbeli Angliában azt is büntették, ha valaki vasárnap szenet hordott, vagy fehérneműt akasztott ki száradni, sétálni ment, sőt a skót papok azt prédikálták, hogy bűn vasárnap egy veszélyben forgó hajót megmenteni, és a jámborság iele. ha a süllyedő hajó legénységét e napon veszni hagyják. Háromdimenziós televízió Az angol Associated Re- diffusion nevű társaság beje-; lentette, hogy jövő év ápriii -; sában megkezdik a háromdi- 3 menziós televízió adásait. Lloyd Williams, a társaság he-1 lyettes műsorszerkesztöje sze-; rint erre a forradalmi újítás-' ra nagy szükség van, és még; több újítást kell bevezetni, < mert kezd csökkenni a nézők! lelkesedése a televízió iránt. A háromdimenziós televíziós! adások részére Wembleyben; egymillió fontos költséggel 3 megépítették a világ legna-; gyobb televíziós stúdióját, háromdimenziós adásokat új technikai eljárások, óriási készülékek és különlegesen elhelyezett kamerák teszik lehetővé. A napjárás és az ünnepele A vasárnapon kívül a keresztények egyéb időben is ünnepelnek. Ezeket az ünnepeket szertartásokkal kötik egybe. Ezek a földművelés kifejlődése idején a napjárás szerinti év egyes időpontjaiban lévő ünnepek. Az év döntő napjai a napfordulók, amelyek az évszakok járásának változásait jelzik. Minden földművelő nép ősidő óta megünnepelte pl. a tavaszi napforduló időpontját, miden a nappal legyőzi az éjszakát, a Nap győz a sötétség felett, azt az időpontot, mely a \ növényzet megújulását jelzi. Már a régi Rómában is ősi szokásként március hónapban — e napnak megfelelően, mikor megkezdődött a mezei munka, és megindult a rómaiaknál szokásos hadi készülődés — megújították a Vesta- , ebenere a korházi állások egytcTYiTDiom tüziLBiyén a szerit tüzet. Jézus megkeresztelését viszont január 6-ára tették, s ezen a napon ünnepük a ká- nai menyegző csodáját is, mikor Jézus a vizet borrá változtatta. Mit mond erről a vallástörténet? Január 6-án a Római Birodalomban abban az időben, mikor a kereszténység keletkezett, Dionysost ünnepelték — az egyik »megváltó« istent, a növényzet, a bor istenét, aki évente meghalt, és újra feltámadt. A kereszténység itt újra egy régi népszerű istent és ünnepet szívott fel magába. Az ismertetett adatok azt mutatják, hogy a kereszténység ünnepei voltaképpen sokÚj adatok a mikroelemekről Ukrán tudósok egy csoport- számos kísérlet eredméTeleviziós közvetítések az angol parlamentből Az angol kormány komo- £ . lyan fontolóra vette, hogy » nyeképpen arra a következteengedélyezi a rendszeres te- t tesre jutott, hogy az emberi levíziós közvetítéseket a t vérben. a. mikroelemek kon* centraciojanak megváltozása a parlamentből. A napokban a ► szauértői vizsgálatoknak és a képviselőházban felkérték l Uiinifcai gyakorlatban objek► tiv ismérvül szolgai. A szak- Macmillant, tanácskozzék ► emberek véleménye szerint a ebben a kérdésben a BBC- | mikroelemek^ vagyis nyomok► ban fellelhető elemek mennyinél. A miniszterek eddig cl- ^ «égi változása visszatükrözi az ni meggondolásokból ellenezték a tervet. Most azonban Macmillan kijelentette, hogy a kérdést szavazásra fogja bocsátani. A vita so- A rán H. Gower képviselő azt kérte, ne közöljék a képviselőkkel előre, hogy egy in- iának mely részét fogják televízión közvetíteni. t anyagcserefolyamatok ritmi- > kus szakaszait és a vegetatív idegrendszer állapotát. Ezen a ! területen több törvényszerűséget sikerült felfedezni. A kísérletek bebizonyítottak, hogy a központi idegrendszerre ható ingerek növelik a vérben a mikroelemek mennyiségét A fá.idalomingerek például növelik a réz koncentrációját. Reggel a vérben magasabb a mikroelemek koncentrációja, estére viszont csökken. Amerikai kórházak vészkiáltása Az amerikai U. S. News and World Report hosszasan foglalkozik a kórházak orvosi ellátottságával. Megállapítása szerint minden negyedik orvos idegen országban kapott ki- <! képzést, sokan közülük iqen rosszul beszélnek angolul. New York kórházaiban az orvosok 50 százaléka külföldi, sok amerikai orvos viszont más országban szerezte diplomáját. Hozzávetőleg 8300 külföldi orvos dolgozik New York 800 egészségügyi intézményében. A külföldi orvosok beözönlése A kereszténységben a tavaszi napforduló ünnepe a húsvét, a feltámadás ünnepe. E napon a keresztény templomokban is megújítják a tüzet. De a kereszténységet megelőző — a Római Birodalomban is elterjedt — számos keleti vallás istene is ugyanezen a napon támadt fel a növényzet tavaszi fejlődését példázva. Ősi ünnep a nyári napforduló ideje is, melyet világszerte tűzzel ünnepelnek. Az ünnepet a keresztény egyház is átvette Szent János napjaként. Karácsony a téli napfordulóra esik. E nap a rómaiaknál »a legyőzhetetlen napisten születésnapja«. Mithras isten születésnapja volt. A kereszténység csupán a TV. században helyezte Jézus születését erre a napra — nem véletlenül, hanem azzal a szándékkal —, hogy az oly népszerű Mithras híveit tévedésbe ejtse, s elfogadhatóvá tagye számukra a kereszténységet. harmad része betöltetlen. 1959- ben 44 000 betöltetlen orvosi állás volt az amerikai kórházakban. A külföldi orvosok legnagyobb része Távol-Keletről jön, legtöbbjük a Fülöp- szigetekről, azonban Kanada és az európai országok is elküldik minden évben a maguk kontingensét. A külföldiek képességei igen különbözők. A bostoni kórház, amely 1957- ben külföldi orvosokat alkalmazott, utóbb rájött, hogy gyógyszerészeket és fogorvosokat kapott. India nagyszámú gyógynövénykereskedőt küldött Amerikába orvos gyanánt Hasonló képzettségű »orvosok« árasztják el időnként az Egyesült Államokat az arab országokból, Tajvanról és Japánból is. Ennek a beözönlésnek a hatására az amerikai egészségügyi szervek 1956-ban megszervezték az orvosképző tanácsot, melynek elnöke levizsgáztatja a jelölteket, mielőtt kórházi állásba kerülnének. A kórházi orvosok helyzetének felülvizsgálása és rendezése egyre sürgetőbb. Az egészség- ügyi szerveket a szovjet orvosképzés fejlődése erősen nyugtalanítja. Hol raktározza a vizet a sivatagi teve? Altalanos vélemény szerint a teve azért viseli el az embernél jobban a szoipjúságot, mert állítólag púpjában, mások szerint négy gyomrának egyikében vizet tud tárolni. Knut Schmidt-Nielsen norvég származású New York-i egyetemi tanár most kiderítette az igazi okokat, amiért a tevék napokig, sőt hetekig is meg tudnak élni folyadék nélkül. A professzor szerint a teve vízháztartásának kulcsa nem a púpjában, de nem is a 5 ’ gyomrában keresendő. Az állat _összes szervei és szövetei kialakulása előtt keletkezett i ünnepek átvételével jöttek létre, és lemoshatatlanul magú- ] kon viselik ősi eredetük lénye- [ gét az embernél sokkal nagyobb mennyiségű vizet képesek befogadni. A teve nemcsak jól bírja a vízveszteséget, hanem szervezete soklcal lassabban is Válik meg a folyadéktól. Olyan hőmérsékleten. amelyen mi már erősen izzadunk, hogy lehűtsük testünket, a tevén még nyoma sincsen az izzadságnak. Meglepő jelenség az is, hogy míg az emberi test hőmérséklete legfeljebb három fok ingadozást bír ki, a tevénél 12 fokos hőmérséklet-különbség is előállhat. A köztudomásúan hideg sivatagi éjszakában a teve testhőmérséklete erősen lehűl, nappal pedig az ember számára kibírhatatlanul magasra emelkedik. Megfigyelték azt is, hogy a »sivatag hajója« szükség esetén testsúlyának egynegyedét elveszítheti, de a vízveszteséget tiz percebelül olyan tökéletesen t' ' i pótolni, hogy szemlátomást nyeri vissza non» mális testsúlyát
