Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-05 / 3. szám
Kedd, 1960. január 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP Somogy legnagyobb szövetkezetévé fejlődött a karádi Búzakalász Tsz Karádon nagy változás ment végbe decemberben: a falu egyéni parasztjai valamennyien beléptek a Búzakalász Termelőszövetkezetbe. A 720 holdas közös gazdaság eddig 64 családot egyesített, a megnövekedett 7200 holdas szövetkezet 720 családé, önkéntelenül is kicsúszik az elnök száján a csodálkozás: »Milyen kicsiny is volt a régi Búzakalász az újhoz képest-". S jogos büszkesége csak nő, amint megtudja, hogy jelenleg nincs a megyében nagyobb földterületű termelőszövetkezet. Mozgalmas az élet ma Karádon. Az emberek egy-egy pillanatra felidézik a szervezés napjait, amikor a MÉSZÖV népnevelői vitték hozzájuk a felvilágosító szót. Aztán a jövőt latolgatják. Alig van nap, ami az új vezetőség ülésezése nélkül múlna el. Egy-egy ilyen alkalommal 21 ember értekezik egymással. Máskor meg a 12 növénytermesztő brigád vezetői ülnek össze eszmecserére. Gyakran sor kerül nem hivatalos összejövetelre is. Szabadságot kapott a zsámbéki iskolán a tsz elnöke, vele tanácskoznak, tőle kérdezik meg ezt is, azt is az új vezetőségi tagok. Látogatásunkkor éppen a tanácsházán beszélgetnek né- hányan — a képen balról jobbra —: Simor Péter v. b.-titkár, Lepenye György, a tanács gazdálkodási előadója, Kromek Pál tsz-elnök, Vucskó János, a 18 holdas középparasztból lett tsz-elnökhelyettes, Visnyei Lajos, a tanács v. b.-elnökhelyet- tese és Kiss István, a Búzakalász új vezetőségének tagja. Újra meg újra kézbe veszik a 3004/2-es kormányhatározatot, tanulmányozzák és vitatgatják azt. A beszélgetés központjában — mint mindig — most is a tennivalók állnak Hiszen nem kicsiny a tét: az egész falu dolgozó parasztsága jobb életét kell megalapozni a Búzakalász Termelőszövetkezetben. A politikai oktatás .helyzete megyénkben A ktsz-ek 1960. évi feladatai 6] tagok szervezése — Tervszeré javítószolgálat — Csökkeni munkaképességűek foglalkoztatása Megyénk ktsz-einek egyebek, ' között legfontosabb feladatuk az idén új tagok szervezése. Üj részlegeiket, illetve új szövetkezeteket alakítanak e célból. Tavaly 550 taggal gyarapodott Somogybán a kitsz-tagok létszáma, az idén is várható legalább 500 új belépő. Több községben, így Kéthelyen, Karádon, Buzsákon most van alakulóban ’"tsz. A ki'' :'osok bevonását megkönnyíti, hegy valamennyi ktsz-ümk jól zárta az elmúlt évet Jellemző, hogy míg az 1958-as évre 1200 forint, a múlt évre már átlagosan 1350 forint osztalékot kapnak a tagok. A terntólószövef kezetek segítésében is nagy szerep jut a ktsz-eknek, főleg az építőipari részlegeknek. Az idén 31 millió forint értékben építenek, illetve alakítanak át, tataroznak istállóikat, sertésfiaztató- kat és hizlalókat. (Tavaly mi ndössze 5—6 millió forint értékű munkát végeztek a A sávolyi nők a holnapért harcolnak Sávolyban gyakran mondogatják egymásnak a férfiak: »■Hej, pajtás, nőuralom van minálunk!« Mondják ezt tréfásan, de kesernyés szájízzel is. Az utóbbi módon azok hangoztatják úton-útfélen, akik örökre a főzőkanál mellé szeretnék az asszonyokat láncolni. A szomszéd községekben nem há- borognak annyira az ilyen férfiak, mivel a nőtanács nem harcol olyan következetesen és eredményesen azért, hogy a rtők egyenjogúságának minden területen érvényt szerezzen. Amikor a tanácsházára benyitunk. Pintér Jánosné v. b.- elnök épp a tsz adminisztrációjában segít Harmath János- nénak. Pintér elvtársnő a nőtanács titkára. Nem kell sokat kérdezni, már folyik is a szó belőle. Nem kis büszkeséggel sorolja, hogyan foglalkoznak Sávolyban a szocialista építés társadalmi kérdéseivel, hogyan mozgósítják a nőket a párt politikájának támogatására. — Mielőtt termelőszövetkezeti község lettünk, összehívtuk az asszonyokat. Meggyőzően, szeretettel beszéltünk velük, felhívtuk a figyelmüket arra, milyen felelősségteljes szerepük van a családban egy-egy kérdés eldöntésében, milyen sokat nyom a latban az ö beleegyezésük. Azt is megmagyaráztuk, miért szükséges a termelőszövetkezetek életre- hívása. Pintér elvtársnő egy kis szünetet tart, majd emeltebb hangon folytatja: — Megmondtuk, hogy a férj meggyőzése nem elég. Ök is lépjenek be a szövetkezetbe. S ami a legfontosabb: harcoljanak azért, hogy nő is kerüljön a vezetőségbe. A nők segítsége is hozzájárult ahhoz, hogy simán és gyorsan tért rá a község a szocialista útra. Az asszonyok Tóth Ambrusnét. a nőtanács elnökét választották be a tsz vezetőségébe. Sikerült a tsz adminisztrátorai közé is felvetetni egy asszonyt, Harmath Jánosnét, a mezőgazdász feleségét. 114 nő dolgozik a tsz-ben rendesen, 67 pedig — öregek és betegek — erejéhez és egészségéhez mérten. — Örülünk, hogy munkánk nem volt hiábavaló, és sikerült a nőket bevonni a munkába — mondja Harmathné. Nehezen indult meg a szántás és a trágyázás. A nőtanács újra összehívta az asszonyokat. Világosan elmagyarázták nekik, mit jelent a késlekedés. Másnap már csaknem 30 fogat indult m.unkába. — A sávolyi nők a holnapért harcolnak. Rájuk szilárdan építhetünk, mindenben segítik a község előrehaladását. Nagyrészt nekik köszönhető az is, hogy a fiatalok itthon maradtak a faluban, s nem széledtek szét a megyében, az országban — fejezi be Pintér elvtársnő. Üj feladatok állnak a nőtanács előtt. Sok a nő a termelőszövetkezetben, gyarapítani kell tudásukat, hogy megállják helyüket. Ezért vették tervbe, hogy növénytermesztéssel, baromfitenyésztéssel és egyéb szakkérdésekkel foglalkozó előadásokat rendeznek. Tóth Ambrusné, a nőtanács elnöke kiegészíti Pintér elvtársnő szavait: — A fiatalok kérik, hogy indítsunk varrótanfolyamot. Ezen még gondolkozunk. Csipkeverő tanfolyamot azonban szervezünk. Lesz elsősegélynyújtó tanfolyam is, hogy az asszonyok segíteni tudjanak, amikor egy-egy kisebb sebesülés történik munka közben vagy odahaza. A- sávolyi nőtanács mindig kiáll a nők érdekében, mindent megtesz, hogy a legfontosabb társadalmi kérdés*’1- megoldásába bevonja őket. Lajos Géza tsz-eknek.) Ennek ellátásához nemcsak a létszámnak kell növekedni, fejleszteni kell a műszáki színvonalat is. Elsősorban a kaposvári ktsz-ek szorulnak nagyobb arányú fejlesztésre. A jelenlegi szűk kis műhelyek alkalmatlanok a korszerű technika bevezetésére. A második ötéves terv során 4—5 kaposvári ktsz épít üzemházat. Fokozni kell a ktse-ék javítási és szolgáltatási tevékenységét. A cipőjavítóknál még tervszerűbbé kell tenni a munkát. Új fiókokat, felvevő helyeket kell létesíteni. Mivel s cipészek tömörültek elsőnek szövetkezetekbe, igen sok cipészműhely maradt vidéken A PÁRT TEKINTÉLYE megyénkben is napról napra nő. Nem csoda ez, még csak nem is véletlen. Nagyon sokat kellett a kommunistáknak, a pártnak tevékenykednie a dolgozó nép érdekében, hogy ezt elérjük. Nehéz volt és nem is mindig sima az út idáig, de megtettük. Megállni azonban nem lehet. Feladataink növekednek. S a növekvő feladatok elvégzése egyre képzettebb, politikailag is műveltebb ird- j nyitókat követel. Ma már elég nagy az alsóbb szervek önállósága, és ez az önállóság a jövőben csak nőni fog. Az »egyszerű" alapszervezeti, községi, üzemi vagy hivatallá vezető sem gondolkodhat úgy, hoigy majd a felsőbb szervek kiadják a sablont. Sohasem volt helyes, de ma már egyszerűen lehetetlen sablonokban gondolkodni. A jó munka alapján nő pártunk és a kommunisták, a nép ügyén ! munkálkodók tekintélye. Az előttünk álló feladatok megoldásához biztosítanunk kell a feltételeket, egyebek között azt, hogy párttagságunk a tehető legnagyobb számban sajátítsa el a marxista-leninista gondolkodást. Szervezett pártoktatási rendszerünk, különböző ideológiai és politikai kérdésekkel foglalkozó tanfolyamaink, a KISZ- oktatás, a pedagógusok részére szervezett ideológiai továbbképzés alkalmas erre. Politikai iskoláink megyeszerte betöltik hivatásukat; az itt tanuló élvtársak megismerkednek a legfontosabb problémák marxi— lenini megvilágításával, s a szerzett tapasztalatokat hasznosítják munkájukban. Alapszervezeteink helyes hozzáállását, az oktatásban részt vevők fegyelmét, növekvő öntudatát mutatja az a tény. hogy szervezett oktatásunk foglalkozásait nem zavarta meg napjaink nagy munsához. A tsz-szervezésben részt vevő elvtársak részére a helyszínen tartották meg a foglalkozásokat. A props gin- distáknak mindenkor biztosították a felkészüléshez szükséges időt. De nemcsak a marinduh meg a KISZ-oktatás, a a pártoktatás sem megy hibátlanul. Hibáink közé tartozik, hogy nem lehet általánosnak mondani a gazdasági vezetők bekapcsolódását a pártok tatásbaj cali járásban gondolkodnak , Egyes üzemi, hivadáli, ts-rmelőzövetkezeti vezetők még most is tájékozatlanak a pártoktatás helyzete felöl, nem sokat törődnek azzal, hogy miíyen irányban fejlődik a dolgozók politikai érdeklődése. Akadnak olyanok is, akik szavakban ugyan elismerik a politikai továbbképzés szükségességét, tetteikben azonban rnós-í képp cselekszenek. A Nagyígy, ez jellemző az egész megyére. Kevés kivétellel politikai iskoláink tervszerűen foiyn k. Különböző színtű tanfolyamaink a napokban végeztek az első témákkal. Ez a helyzet a , barcsi, csurgói, nagyatádi, sió- j foki, kaposvári járásban és másutt is. A barcsi járásban pl.| mindössze 2—3 politikai isko- 1 atádi Járási Pártbizottság Iánál van kisebb lemaradás. A 1 olyan tanfolyamokat is szerve- csurgóihan egy sincs. Mit mu- zett a vezetők részére, ahol tatnak a tények ? Ha figye- éveken át az esti egyetem lembe vesszük, hogy a barcsi anyagaival fog1 átkoznák. Csór- járás például az idei pártokta- j dós János elvtárs, az FJK el- tási idő alatt lett termelőszö- j nöke végrehajtó bizottsági ülé- vetkezeti járás, s ez rendkívül sen síkra szállt a terv mellett, nagy munkát, erőátcsoportosí-j s kijelentette: »Minden funk- tá&t jelentett, megállapítható: cionáriusnak szüksége van to- a szervezett oktatás szétesése ; vábbtanulásra, rendet, fesz egyéb nagy- feladatok vég-1 gyeimet kell követelni ezen zése időszakában sem vényszerű, s egyszerre több irányú feladat végzésére is iparos nélkül. Ezekben a hely-' kája, a mezőgazdaság szocialis- ségekban telvevő helyeket ál- 1 ta átalakítása. Nem kevés azoklítanak fel, s innen bizonyos időközönként beviszik a járási székhelyeken lévő műhelyekbe a cipőiket javítani. A tervek szerint a KISZÖV a megyei és a városi tanácsosai együttesen ktsz-t állít fel csökkent munkaképességűek foglalkoztatására. Egyelőre még nem határozták el, hogy mivel foglalkozzék, valószínűleg javító munkákat végez. Előreláthatólag a második negyedév elején kezdi meg működését egyelőre 50—100 dolgozóval. nak a száma, akik rendszeresen kint tartózkodnak a falvakban, nehéz, fáradságos munkát végeznek, de azért ott vannak a politikai foglalkozásokon is. Szorgalmasan tanulnák, képezik magukat, még többet tudjanak mindnyájunkért. tör- ] a terén.« S a hat foglalkozás közül ő még csak egyetlenegyszer volt jelen. Hiányzik a szó és a tett egysége. Puska elv- a Nagyatádi Erdőgazdaság vezetője, Szakos Ferenc személyzeti előadó, Gerőc Emil, a Fonalgyár osztályvezetője, Juhász Árpád konzervgyári igazgató és mások rendszeresen elmaradnak a politiképesek pártszervezeteink. J Ö AZ IDEOLÓGIAI TÓ- ! társ, VÁBBKÉPZÉS — a' többi között — a csurgói járásban. A politikai iskolák többségében százszázalékos a ■megjelenés. Anyaggal való elmaradás nincs. A Napsugár Ktsz-nél példásan folyik a párt- és KISZ-oktatás. Elis- . mérésre méltó munkát végez ‘tal foglalkozásról. Hibák ezek, Nagy Gyula párt- és Bárdost s okvetlenül meg kell szüntet- Sándorné KISZ-propagandista. ni ö^et A ktsz gazdasági vezetői is ( komolyan veszik a pártokta- j _ ^ tást, s ezt a | nemcsak szavakkal, ■ hanem tettekkel is bizonyítják. Radnóti László, Bukovics Gyula, Horváth János például nemcsak az üzemi pártszemi- náriumokon vesz részt, hanem rendszeresen látogatja a KISZ politikai iskolát is. Jó érzés ez a hallgatóknak, és a propagandista. munkáját is segít1. A KlSZ-iskoláknál a fiatalok mellett állandóan 8—10 szülő is részt vesz a foglalkozásofuyn. Érdekli őket, hogy mit tanulnak serdülő gyermekeik. ! KŐVETKEZŐ HETEKBEN, február elején rátérünk pártunk VII. kongresz- szusa anyagának feldolgozására. A szervezett oktatáson kívül különböző téli tanfolyamokra bevonjuk azokat az elv- társakát is — főleg pártonkí- vüli dolgozókat —, akik érdeklődnek a VII. kongresszus anyaga iránt. Nagy feladat lesz ez. s megoldásához összefogásra van szükség. A kommunisták. pártszervezeteink már többször bebizonyították, hogy ha valamit nagyon akarnak, és körültekintően választA1 tálában nyújtanak a ságok is. A Pártbizottság például a tsz- szervezés dandárjában is biztosított lehetőséget a politikai iskolák anyagának feldolgozáEredményeink mellett azon hogy i ban nagyon lényeges hibák is ■ iák meg a megoldás módsze- tenni | akadnak, melyek foltot hagy- | reit, képesek a feladatok vég- | nak munkánkban. Jó az. hogy rehajtására. A VII. kongreszsok segítséget' viszonylag gyenge kezdés után járási oártbizott- | erősen feljavult a párt- és ál- Marcali Járási, tatában a politikai oktatással való törődés a csurgói iárasban. De vem jó, hogy a legnagyobb üzemben, a Eai-ari Vállalatnál még egyáltalán nem szus anyagának feldolgozásakor is ezt várjuk pártszerveze- te’rktől, a megye kommunistáitól. Radies József, a megyei pártbizottság munkatársa. Egész évre munkái és ló megélhetés! h»7?*«!it*sak a tagoknak Készül a termelési terv a csokonyavisontai Zöldmező Tsz-ben — Sokat változtak az emberek, amióta közösen gazdálkodunk — mondta Hegedűs Ferenc, a csokonyavisontai Zöldmező Tsz elnöke. — Pedig még csak az első zárszámadáshoz érkeztünk el. A tavasszal indultunk el ezen a sohasem járt úton mintegy kétszáztízen. Akkor még a jövőbe vetett reményeken kívül sok »hogyan«-unk volt. S ma már ott tartunk, hogy a közös munka eredményei láttán bizakodóak az emberek. A nagy elhatározás kezdetén félig tréfásan, félig komolyan szegezték Hegedűs elvtársnak, a községi tanács elnökének: — Ha olyan szépen meg tudta magyarázni, milyen lesz a jövőnk, hát jöjjön közénk elnöknek. Majd meglátjuk, mit tud, hogyan ért a gazdálkodáshoz. A szíves invitálásba itt-ott egy kis kihívás is vegyült, az emberek hitték is, nem is, hogy a tanácselnök kezet ad a meghívásra. S Hegedűs elvtárs kezet adott. Megválasztották elnöknek. Azóta kilenc hónap telt el. Ez alatt az aránylag rövid idő alatt olyan terveket valósítottak meg, hogy az egynéhány »öreg" tsz-nek is dicséretére válna. Gond és probléma 32 év elején bőven akadt, ugyaniá ll *4Pnc\'^’ is kevés volt az olyan épület, amelyet felhasználhattak volna a megnövekedett tsz közös állatállományának elhelyezésére. A tagság azonban hamar megértette: ha nem várnak tétlenül mások segítségére, sokkal gyorsabban haladhatnak előre. S nagy részük hozzáfogott az istállók átalakításához. A többiek pedig az asz- szonyokkal együtt a növény- ápolást végezték. így születtek meg az első jelentősebb létesítmények: a 25 férőhelyes hízómarha- és s 30 férőhelyes növendékmar- ha-istálló. Az egyéb épületekhez — a 12 vagonos magtár, az 50 férőhelyes szarvasmarha-istálló, a 300 férőhelyes sertésszállás, a dohánypajta — a szerfát most termelik ki a tagok 154 holdas erdejükben. Dán József, a termelőszövetkezet mezőgazdásza még több kisebb, de említésre méltó terv megvalósítását sorolta fel. — Saját erőből vásároltunk egy darálót, és be is építettük. Szüksége van erre a termelőszövetkezetnek, s a vámkeresmény is kapóra jön a takarmánykészlet kiegészítésére. Lám, kilenc hónap alatt megtanul''’1: a szövetkezetiek jól számolni is. yky, ■ ^ — Kell a takarmány, mert nemcsak istállókat akarunk, hanem sok-sok jószágot is. Nemrég alakítottunk át két épületet 100—100 férőhelyes sertésszállássá. S mindezt saját erőnkből. Csak dicsérni lehet az egész termelőszövetkezet tagságúi, hiszen az első évben 250 ezer forint beruházást végeztek önerejükből. De rászolgált az elismerésre az a mintegy 50 asszony is, aki családtagként példásan kivette részét a közös munkából. Mindig jókedvűen dolgoztak. Ha ők — Bíró Ferencné és a többiek — nem segítenek, akkor ma sokkal hátrább volna a tsz. Beszélgetés közben rnsg sok szó esett a termelőszövetkezet terveiről. A rra tőre’'szenek, hogy a több száz embernek egész évben munkát és jó megélhetést biztosítsanak. E célból a tsz 1800 hold szántójának minden darabját a legésszerűbben akarják hasznosítani. A termelőszövetkezet akkor gazdálkodik jól, ha a jövedelem nagyobbik részét az állattenyésztés adja. A Zöldmezőnek tavaly az állattenyésztésből 425 298, a növénytermelésből i'e'ún 791 ezer forint bevú< terv- " ' m - -ott teljesítéséhez Az tóéi mindkét üzemág hozamát növelni kell. A lehetőségek adva vannak ehhez. Burgonyával a tavalyi terület kétszeresét ültetik el. Csaknem 400 holdon szerződött növényeket termelnek Tavaly 185 holdon végeztek, az idén pedig 250 holdon végeznek mésziszapos talajjavítást. 200 sertésre, 25 bikára és 10 szarvasmarhára kötnek hizlalási szerződést. Az állat- tenyésztéshez szükséges takarmány megvan. 240 köbméter kiváló silótakarrr. is készítettek. A tava: 50 hold őazi takarmány!. rák biztosítja a zöldet az állatoknak. Jól bevált az elmúlt évben a szudáni fű is, ebből az idén a tavalyi 5 helyett 30 holdat vetnek. A csokonyavisontai Zöldmező Tsz-ben tudják, hogy a tervezés milyen nagy felelősséggel jár. A terven még vitatkoznak; ahogy mondani szokták, megrágják a dolgokat. S ez így van rendjén. Mert így, csakis így biztosíthatják, hogy a terv mindenkié legyen. A terv, amely — ha megvalósítják — ebben az évben nyu- godtabb, elégedettebb életet nyújt a Zöldmező T°-~ min» den tagjának. Németh Sanda*
