Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-30 / 25. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap f AZ MSZMP megyei bizottsága és a megye! TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 25. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1960. január 30. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL! fl kaposvári Latinka Sándor Termelőszövetkezet első lépései (3. oldalon) Jövő heti rádióműsor (5. oldalon) Marcali „legédesebb" helye (6. oldalon) Apró Antal elvtárs: fl költségvetés szocialista építésünk meggyorsítását, hazánk erősödését a dolgozók életének további javolását szolgálja Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteken folytatta az 1960. évi költség- vetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Apró Antal, a forradalmi munkásparaszt kormány első elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Nagyobb lépéssel haladhatunk a szocializmus építésének útján — I960, évi tervünk nagyobb feladatokat tartalmaz, mint amilyent annak idején a hároméves népgazdaságfejlesztési terv irányelveiben az országgyűlés 1960. évre előirányzott — kezdte beszédét Apró Antal, majd megállapította, hogy az idei nagyobb feladatok kitűzése egyfelől lehetséges, másfelől szükséges is. Lehetséges, mert soha nem volt olyan szoros és bensőséges a kapcsolat a dolgozó tömegek, a párt és a kormány között, mint ma. A dolgozóknak még soha nem volt olyan magas az életszínvonaluk, mint napjainkban, a szocializmus építésének idején. A jobb munka, a termelés gazdaságosságának javításában elért eredmény alapozta meg ezt az életszínvonalat, amelynek további emelése is kizárólag a jó munkától függ. Biztonságérzet, nyugalom, munkakedv, alkotókészség él a dolgozókban, s mivel a terv igazi realitását az anyagi megalapozottságon kívül elsősorban a dolgozó tömegek munkaszeretete és lelkesedése jelenti, biztosak lehetünk abban, hogy az idei magasabb tervfeladatok sikeresen megoldhatók. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1959. márciusi határozata, majd pártunk VII. kongresszusának lelkes előkészületei nagy lendületet adtak falun, városon a termelőmunkának, a szocialista munkaversenynek. Nagyobb lépéssel haladhatunk a szocializmus építésének útján azért is, mert a békés építőmunka számára kedvező a nemzetközi helyzet, és nagyobb feladataink megoldásában — saját erőnk mellett — bizton számíthatunk a szocialista tábor országainak, önzetlen barátainknak támogatására, a velük kiépített és egyre fejlődő testvéri együttműködésre. Szükséges is volt az idei magasabb szintek kijelölése, hiszen azt akarjuk, hogy a dolgozók élete a lehető leggyorsabban javuljon tovább, és a legjobb előfeltételeket teremtsük meg a második ötéves terv eredményes végrehajtásához. Azt akarjuk, hogy mielőbb elérjük a pártkongresszus által megjelölt alapító célokat: befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítsuk a szocializmus építését hazánkban. Ha jól dolgozunk, 8—15 százalékkal emelkedik a reálbér Apró Antal ezután aláhúzta, hogy gazdasági fejlődésünk üteme minden területen meggyorsult. A legfontosabb gazdasági mutatókban már tavaly elértük a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintet. A szocialista ipar termelése már tavaly több volt az 1960-ra előirányzott termelésnél. A lakosság reáljövedelme szintén tavaly elérte, a lakosság áruvásárlása pedig meg is haladta a hároméves tervben 1960-ra előírt mértéket. Ha idei terveinket sikeresen megvalósítjuk — s erre minden lehetőség megvan —, a nemzeti jövedelem 1957-hez képest mintegy 25 százalékkal lesz nagyobb. A szocialista ipar termelése az eredeti hároméves terv szerint 22 százalékkal emelkedett volna. Az idei tervfeladatok eredményes végrehajtásával mintegy 35 százalékot ér el az emelkedés. 1957-ben úgy számoltunk, hogy új áron 57 milliárd forintot fordítunk állami beruházásra. Dolgozó népünk jó munkája lehetővé teszi, hogy három év alatt összesen — szintén új áron számítva — 75 milliárd forintot használhassunk fel beruházásokra. Eredetileg azt tartottuk lehetségesnek, hogy a bérből és fizetésből élők egy keresőre jutó reálbére, illetve egy főre jutó reáljövedelme az 1957. évihez képest 6, illetve 8 százalékkal legyen magasabb ez év végére. Ha jól dolgozunk, 8, illetve 15 százalékos emelkedés lesz! Csak a növekvő termelés nyomán gazdagíthatjuk magunkat Igen szépek az eredmények és a célok — folytátta. — Minket, kommunistákat, vezetőket, a népi hatalom harcosait úgy ismernek, hogy bármilyen dicséretes jó munka eredményeiről beszélünk is a méltatás szavaival, várható, hogy hozzáfűzzék: de ..., és következnek a bíráló megállapítások. Valóban, most is következik majd néhány »de«. Az ország- gyűlés tanácskozásain felszólaló képviselőtársaim közül számosán méltatták a terv realitását, rámutattak arra, hogy a terv — bár nagy feladatokat ír elő — megvalósítható. Majdnem minden felszólaló tett azonban az ilyen megállapítás után néhány megjegyzést, hozzátette szavaihoz, hogy: de... Még ilyen vagy olyan területen tovább kell javítani munkánkat. Ha városban, üzemben vagy falvakban, hivatalokban dolgozókkal beszélgetünk, szinte egyöntetűen azt mondják: Mi tagadás, jól élünk, csak soha rosszabb ne legyen, de azért még egy-két dolog kellene, amit szívesen megvásárolnánk. Egyiknek több ruha vagy jobb lakás, a másiknak új bútor vagy televízió az igénye. Nos, ezért fűzzük mi is hozzá mindig az eredmények elismeréséhez a »de« szócskát, és figyelmeztetjük magunkat, figyelmeztetjük a gazdasági és politikai vezetőinket a sikerek mellett jelentkező hibák, fogyatékosságok megszüntetésére, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy csak a növekvő termelés, a jó, gazdaságos munka nyomán érhető el, hogy szocialista hazánk tovább gazdagodjék, a dolgozóknak legyen jobb lakásuk, több ruhájuk, új bútoruk, televíziójuk, hogy fokozatosan minden dolgozó kielégíthesse igényeit, valóra válthassa egyéni elképzeléseit. Sok javítani való van még a beruházások vonalán. Annál fontosabb, hogy e téren előrehaladjunk,, mert a kiadások igen jelentékeny részét fordítjuk az idén beruházásokra. Az ipar alapjainak kiszélesítése, ezen belül az alapanyag- ipar, a szénbányászat, a villa- mosenergia-termelés, a vaskohászat feltétlenül fontos fejlesztése, a mezőgazdaságnak a szükséges építőanyaggal, gépekkel, műtrágyával, növényvédőszerekkel történő fokozott ellátása a biztosítéka annak, hogy ki tudjuk elégíteni a népgazdaság, a bel- és külkereskedelem növekvő igényeit. Egy év alatt soha nem kapott annyi gépet, berendezést és műszert iparunk, mint tavaly. Ebben az évben ez még fokozódni fog. Több mint tízezer traktort kap a mezőgazdaság Apró Antal ezután rámutatott arra, hogy változatlanul nagy problémát jelent a beruházások koncentrálása. A tapasztalatok alapján a kormány úgy döntött, hogy az értékhatáron felüli új beruházás megkezdésére 1960-ban csak 1,3 milliárd forintot lehet felhasználni, a többi anyagi erőt a már megkezdett beruházások befejezésére, illetve gyorsabb ütemű kivitelezésére kell fordítanunk. Oda összpontosítsuk anyagi erőinket, ahol a beruházás a lehető leghamarabb megtérül, segíti . népgazdaságunk fejlesztését, korszerűsítését, a műszaki színvonal emelését. A mezőgazdasági beruházás az idén 27 százalékkal több a tavalyinál. A mezőgazdasági beruházások több mint felét a mezőgazdaság további gépesítésére használjuk fel. Sok egyéb gép mellett több mint 10 000 traktort, több mint 4000 gabonavető-gépet, 1400 gabonakombájnt, 2400 fűkaszát, csaknem 3500 műtrágyaszórót kap az idén a mezőgazdaság. Az univerzális traktorok aránya ez évben országosan meghaladja az 50 százalékot. A termelőszövetkezetek megerősítésére, illetve fejlesztésére 2825 millió forintot irányoz elő a terv, ebből az állami hitel csaknem 2400 millió. A termelőszövetkezetek építési beruházásait több mint másfél milliárd forinttal segítjük. Építőiparunk nagy feladat előtt áll Az idei beruházási program nagy feladatok elé állítja építőiparunkat és építőanyagiparunkat is. Az építőanyagipar szűk termelési kapacitásának megszüntetésére ez évben több mint 800 millió forintot költünk építőanyagipari beruházásokra. Különösen fontos a meglévő cementgyárak kapacitásának bővítése, új cementgyárak építése. Vác közelében építjük fel a dunai cement- és mészművet, amely a hároméves terv legnagyobb építkezése. Ennek a gyárnak gyorsabb építése, illetve üzembehelyezése számottevően enyhíti majd a cementhiányt, s az ország cementipari termelését 1963-tól 1965-ig fokozatosan egymillió tonna cementtel, azaz a jelenlegi országos termelési kapacitás mintegy 70 százalékával növeli. Az építőipar dolgozói tőre kedjenek arra, hogy a legjobban előkészítsék a beruházásokat, az építkezéseket, a leghatékonyabban hasznosítsák az építési kapacitásokat, munkaerőt, gépet, anyagot Válaszszák ki a leggazdaságosabb [megoldást minden igyekezetükkel azon legyenek, hogy a beruházásokat a lehető legrövidebb idő alatt elkészítsék. A mezőgazdaságban is megnyílik a termelőerők fejlesztésének nagyszerű perspektívája Pártunk és kormányunk bizalmat élvező politikájának eredményeként napjainkban a falun történelmi jelentőségű társadalmi-gazdasági átalakulás megy végbe. A hároméves terv időszakának elején hazánk szántóterületének kereken egynegyede tartozott még csak a szocialista szektorhoz, a most érkezett legújabb ösz- szesítő jelentés szerint ma már kétharmada, egészen pontosan 66,2 százaléka. Ezen belül az összes szántóterület 51,9 százalékán termelőszövetkezetek gazdálkodnak. 1959 november elseje óta 293 000-rel nőtt a termelőszövetkezeti tagok száma. Ma a községek 65,3 százaléka — szám szerint 2138 — termelőszövetkezeti község. November elseje óta 767 község lett termelőszövetkezeti község. Ezeknek az adatoknak alapján bátran megállapíthatjuk, hogy dolgozó parasztságunk napjainkban tömegesen lép a közös gazdálkodás útjára. Innen, az országgyűlés fórumáról is üdvözöljük a termelő- szövetkezetekbe lépett dolgozó parasztok százezreit. Új és egyre gazdagabbá, kulturáltabbá fejlődő életük küszöbét átlépve, kívánjuk nekik, hogy helyi vezetőiket jól megválasztva, a közös munkában, a közös célok eléréséért egységesen felsorakozva maguk és hazájuk javára jó egészségben, jó munkával nagy sikereket érjenek el. Kormányunk a múlt évihez hasonlóan az idén is elsőrendű fontosságú feladatának tekinti a termelőszövetkezeti mozgalom támogatását minden lehetséges módon. Annak idején a háromeves terv egész időszakára nem egészen 2 milliárd forint közép- és hosszúlejáratú hitelt irányoztunk elő a termelőszövetkezetek támogatására. Ezzel szemben egyedül a múlt évben több mint hárommilliárd forintra emelkedett a termelő- szövetkezetek állami hitellel való támogatása. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek létrejöttével megnyílik a mezőgazdaságban is a termelőerők folytonos fejlesztésének nagyszerű perspektívája. A termelőszövetkezeti mozgalom lelkesítő fejlődése még biztosabbá teszi, hogy ebben az évben egész mezőgazdaságunk továbbfejlődik, teljesítjük és túlteljesítjük a mező- gazdasági termelés idei feladatait. A múlt évben emelkedett a mezőgazdasági termelés, fejlődött az állattenyésztés is. Hasznosnak bizonyultak a nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztését szolgáló állami beruházások. A termelőszövetkezetekben egy év alatt megháromszorozódott a baromfihús termelése, a baromfitelepeken megnégyszereződött a tojástermelés. Az idén a tavalyinál nagyobb feladatokat kell megoldani az állattenyésztésben is. Ebben az évben például legalább 530 000 mázsával több vágóállatot, 80 millió literrel több tejet, 60 millió darabbal több tojást és 1400 mázsával több gyapjút kell adnia a mezőgazdaságnak, mint tavaly. Az állattenyésztés fejlesztésének fontos előfeltétele a bőséges takanmányellátás. Kiemelkedő jelentőségű tehát a kukoricatermesztés, amelyben vannak biztató, szép eredményeink. A legértékesebb takarmánynövény vetésterülete jelentékenyen nőtt, s ami különösen fontos: az eddigi legmagasabb termésátlaggal fizetett. Száraz szemtermésre számítva — a tervezett 12,9 mázsa helyett — katasztrális holdanként átlagosan 14,9 mázsa kukoricánk termett. A silókukorica vetésterülete egy év alatt több mint kétszeresére nőtt. Ezeknek az eredményeknek az elérése köszönhető annak, hogy a szemes és silókukorica termesztése a mezőgazdasági termelők, valamint az irányító szervekben dolgozó vezetők figyelmének középpontjába került. Kiszélesedett a hibridkukorica-vetőmag felhasználása. 1958-ban az ország kukoricavetésterületének csak 7, 1959- ban viszont már 40 százalékán használtak hibridvetőmagot. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetek szántóföldjein. — nagyon helyesen — szinte általánossá vált a hibridvetőmag felhasználása. Most célul tűzhetjük ki, hogy ebben az évben országosan a vetésterület mintegy 60 százalékát vessék be hibridmaggal. Szerény számítás szerint is ilyen módon csaknem hárommillió métermázsával növelhető ez évben a kukoricatermés, ez pedig — átszámítva — mintegy 5000—6000 vagonnal több sertéshúst jelent. Szüntelen figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági árutermelés és ezzel együtt az állami felvásárlás tervének teljesítésére is. Igaz, a jövőben jobhan támaszkodhatunk állami gazdaságainkra és termelőszövetkezeteinkre, de nem nélkülözhetjük az egyénileg gazdálkodó termelők, sőt a háztáji gazdaságok árutermelését sem, különösen az állati termékek tekintetében. Ügy gondol:: m hogy teljesen jogos az államnak a mezőgazdasági, árutermelési és felvásárlási - terv teljesítése iránti igénye akkor — amint az elmondottakból is kitűnik —, amikor nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy a mezőgazdaság több gépet, építőanyagot, műtrágyát, növényvédőszert és más szükséges eszközöket kapjon. 1960-ban a múlt évihez képest 8,9 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termékek felvásárlását. Kormányunk bízik abban, hogy dolgozó parasztságunk az idén újabb sikereket ér el a termelés fejlesztésében és az árutermelés növelésében. Apró Antal elvtárs a továbbiakban a külkereskedelem feladatairól beszélt, majd így folytatta: 1 A legteljesebb bizakodással nézünk építőmunkánk idei feladatainak sikeres megvalósítás »a tuti. Minden alapunk megvan a derűlátásra Munkásosztályunk, paraszt* Ságunk, értelmiségünk az utóbbi két évben minden tervfeladatot túlteljesített. Bízunk abban, hogy dolgozó népünk az eddig elért termelési sikereket ebben az esztendőben, újabb és még nagyobb győzelmekkel tetézi. A kongresszusi monkaverseny hatalmas sikerei azonban nem felejtethetik el velünk, hogy a múlt esztendő végén nem kívánatos jelenségek is mutatkoztak: nem egy helyen jelentkezett a már sokszor elítélt »mennyiségi szemlélet«, a létszám felesleges duzzasztása, az anyagkészletek felesleges fogyasztása, itt-ott a minőség romlása, a műszaki fejlesztés háttérbe szorulása. A szocialista munkaverseny célkitűzései nem szorítkozhatnak egyoldalúan es általában mindenütt mennyiségi, többtermelési ered/mé- nyek elérésére. Az 1960. évi munkaverseny sikerének kivívásában az eredmények elérésében számítunk a szocialista munkaveirsenyben élen járó szocialista brigádok munkájára, aktív közreműködésére, amelyek példamutató kezdeményezésükkel nemcsak termelési célok elérését, termelő- munkájuk fejlesztését vállalták, hanem egyszersmind a szocialista magatartás és erkölcs, a közösségi szellem elmélyítését is. Tanúinak, tovább művelődnek. A vállalatok, üzemek vezetői támogassák, segítsék ezeket a nagyszerű kezdeményezéseket. Felszólalásának befejező részében a gazdasági vezetés néhány kérdéséről, a gazdasági vezetők feladatairól beszélt Apró Antal. A többi között hangsúlyozta: A dolgozók túlnyomó nagy többsége szereti a rendet és a fegyelmet, és elvárja a vezetőtől, hogy ezt biztosítsa. Az ilyen vezető nem válik népszerűtlenné, éppen az ellenkezője az igaz: élvezni fogja a dolgozók többségének megbecsülését, feltétlen bizalmát, s ez a biztosítéka annak, hogy vezetők és beosztottak eggvé- forrottan, egy akarattal tudnak küzdeni az adott kollektívára váró feladatok jó megoldásáért. Legnagyobb kincsünk a dolgozó nép alkotó tevékenysége; Olyan erőforrás ez, amely nem apad el soha, ha a dolgozók érzik, hogy az országban minden az ő érdekükben történik; az ő javukat szolgálja mindaz, amit az országgyűlés, a párt, a .kormány határoz és javasol. Tudjuk, hogy dolgozó népünk szereti hazáját, és boldog szocialista országot, megelégedett családi életet akar. Mindenki legyen azonban tudatában annak, hogy terveink megvalósítása, a népgazdaság erőteljesebb fejlesztése és az egész nép — benne saját maga és családja — jövőjének alakulása egyéni munkájától .függ nagy méri ékben. Biztosak vagyunk abban, hogy népünk ez évi fáradozásait, erőfeszítéseit siker fogja koronázni. A beterjesztett költségvetés szocialista építésünk meggyorsítását, hazánk erősödését, a dolgozók életének további javulását szolgálja. Ezért javasolom, hogy a tisztelt Országgyűlés azt fogadja el, emelje törvényerőre. (Nagy taps.) I (Folytatás a 3. oldalon.)
