Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-29 / 24. szám
Péntek, 1960. jai’iär 29. s SOMOGYI NÉPLAP III országgyűlés ülése (Folytatás az 1. oldalról.) alap-adta lehetőségekkel; szorosabbra kell venni a vállalatok és az ipari akadémiai kutató intézetek, egyetemi tanszékek kapcsolatát. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a nemzeti jövedelem ezévi tervezett többletének egy részét a szocialista felhalmozódás nagyobb mértékű növelésére fordítjuk, s ezzel egyidejűleg biztosítjuk az anyagi eszközöket az életszínvonal szerény, de érezhető javulásához. A felhalmozáson belül tovább nőnek az állóalapok bővítésére előirányzott összegek. Világosan kell azonban látnunk, hogy a felhalmozási alap részesedését a nemzeti jövedelemből jelenleg tovább nem növelhetjük. Ezért a nép- gazdasági terv összeállításánál számos, egyébként indokolt beruházási igényt a kormány határozottan elutasított. A beruházásokra biztosított összegeket szinte teljes egészében a folyamatban lévő beruházásokra összpontosítjuk. Meg kell szűnniük az olyan jelenségeknek, hogy például hosszú hónapokig ki sem csomagoltak értékes importgépeket, vagy egyik vállalattól a másikhoz szállítgatták, mert a gépeket kellő megfontolás nélkül rendelték és osztották el. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a vállalati felújítási keretekre is. Fontos, hogy a vállalatok az állóeszközök korszerűsítésére használják fel a rendelkezésükre álló eszközöket. A népgazdaság minden területén érvényt kell szerezni, nk annak a felismerésnek, hogy a termelés, a beruházások és felújítások növekedése csak akkor szolgálja igazán szocialista fejlődésünk ügyét, ha magasabb műszaki és termelékenységi színvonallal, alacsonyabb termelési költségekkel, gazdaságos külkereskedelemmel és aktív fizetési mérleggel párosul. A gazdaságosság növeléséért tökéletesítenünk kell az anyagi érdekeltség formáit. A nyereségrészesedési rendszer eredményesnek bizonyult, alapelveit változatlanul helyesnek tartjuk, de gyakorlati megvalósítási módszereit tovább kell fejlesztenünk. A népgazdasági érdek és a vállalati érdek összhangját jobban szolgálná például, ha az alapfeladatokat és a többletnyereségből való részesedés mértékét több évre előre meghatáaoznánk. Tovább kell javítanunk a bérgazdálkodás rendszerét, hogy az ne a vállalatok vezetőit sarkallja a létszám növelésére, hanem a dolgozókat ösztönözze szaktudásuk gyarapítására és ezáltal magasabb teljesítmények elérésére. Részletesen szólott ezután a mezőgazdaság helyzetéről és a mezőgazdasági termelés, valamint a költségvetés összefüggéséről. A költségvetés összeállításakor — hangsúlyozta — elsőrendű kötelességünknek éreztük, hogy a mezőgazdaság szocialista fejlődését ösztönözzük, a termelőszövetkezeteket segítsük. Az idei költségvetés a szövetkezeti élet egészét átfogó állami segítséget biztosít a régi és új termelőszövetkezeteknek, nagyüzemi gazdaságok kialakítására, megszilárdítására és fejlesztésére. E sokoldalú állami támogatás előfeltétele, hogy a szövetkezeti parasztok saját erőforrásaikkal és szorgalmas munkájukkal fokozottan hozzájáruljanak a nagyüzemi gazdálkodás kialakításához. A költségvetés 2,2 milliárd forint hosszúlejáratú hitelt és 227 millió forint vissza ném térítendő állami támogatást biztosít a termelőszövetkezetek idei beruházásaira. A költségvetés több mint másfél milliárd forintot irányoz elő építkezésekre, több százezer állatférchely, több ezer vagon kapacitású magtár, gó- ré és egyéb gazdasági épület létesítésére. A beruházásoknál a lehető legmagasabb fokú gazdaságosságra kell törekedniük az építő vállalatoknak is, a termelőszövetkezeteknek is. A termelőszövetkezetek tagságán és vezetőségén múlik, hogy jól használják fel szocialista államunk sokoldalú anyagi támogatását. A munkafegyelem megszilárdítása, a helyes munkaszervezet kialakítása, az ösztönző jövedelem- elosztási formák kikísérletezése, a növénytermesztés és az ■állattenyésztés színvonalas, tervszerű irányítáia komoly követelményeket támaszt a termelőszövetkezetek vezetőivel szemben. Azok a szövetkezeti vezetők látják el jól a feladatukat, akik a termelési alapok bővítésére, több és jobb áru termelésére használják fel az álfami hiteleket is, a szövetkezet saját erőforrásait is. Csakis a több áru értékesítéséből származhat a tagok naszociális és kulturális előirányzatai egy lakosra számítva évi 1900 forintot tesznek ki, 14 százalékkal többet, mint az előző évben. Költségvetésünk közel 900 gyógyintézeti ágy, 39 orvosi körzet létesítését irányozza elő. A szakorvosi rendelőórák számát nyolcszázzal növeljük. A mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében a társadalombiztosításban részesülők száma ugrásszerűen megnőtt: a biztosítottak száma az idén már meghaladja a 8 millió főt, vagyis Magyarország lakosságának *80 százalékát. A kultúra terjesztésére és fejlesztésére a tavalyinál nagyobb összeget biztosít a költségvetés. A szocialista kultúra széle- sebbkörű terjesztését szolgálják a színházak, a rádió, a televízió, a könyvtárak és a művelődési otthonok működésére előirányzott — a múlt évinél nagyobb összegű — költségvetési tételek. A tavalyinál többet biztosít a költségvetés a gyobb jövedelme. A régi és az tudományok fejlesztésére, kü- új termelőszövetkezetektől is ! Ionosén a fizikai és a kémiai, a azt várjuk, hogy megtermelt j műszaki és agrártudományok- áruikat mind nagyobb mérték- — ben értékesítsék az állami és szövetkezeti kereskedelem útján és ezzel a városok jobb ellátását is szolgálják. A termelési alapok meghatározott százalékának erejéig hitelt nyújtunk az újonnan alakult és a területileg jelentősen megnövekedett szövetkezeteknek. A hitel fedezeteként a termelőszövetkezeteknek áruértékesítési kötelezettséget kell vállalniuk az állammal szemben. Expozéja befejező részében az életszínvonal egyes kérdéseivel foglalkozott Nyers Rezső pénzügyminiszter. Elmondotta, hogy a népgazdasági terv szerint ebben az évben 2,1 százalékkal nőnek a reálbérek, s jóval kedvezőbben alakulnál«, mint ahogy a hároméves tervben eredetileg számítottuk. Ebben az évben tovább emelkedik a népgazdaság szocialista szektorában dolgozók száma, és csökken a száz keresőre jutó eltartott. A nyugdíjak és a családi pótlék tavalyi rendezése, valamint a nyugdíjasok számának gyarapodása ebben az évben mintegy 700 millió forint többletbevételt jelent a lakosságnak. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme tehát három év alatt az eredetileg tervezett nyolc százalék helyett tizenöt százalékkal emelkedik. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a költségvetés összeállításánál az a meggyőződés vezette a kormányt, hogy az idei feladatok megoldásában éppúgy számíthat a dolgozó tömegek egyetértésére és tevékeny támogatására, mint az eddigiekben. E meggyőződés helyességét igazolja többek között a hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére indult munkaverseny-mozgalom is, amely újabb hatalmas erők forrásává válhat népgazdaságunk fejlődésében. A munkások*, a parasztok és az értelmiségiek alkotó munkáján alapuló szocialista építés ez évi programját tükrözi és szolgálja az 1960-as állami költség- vetés. Ezért a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett törvény- javaslatot fogadja el. (Hosszan tartó taps.) A _ pénzügyminiszter beszámolója után dr. Dabrónaki Gyula, a terv- és költségvetési bizottság előadója ismertette a bizottság álláspontját az 1960. évi költségvetésről. Az előadó javaslatára az országgyűlés úgy határozott, hogy a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytatja le. Ezután ebédszünet következett, majd az országgyűlés délután Dinnyés Lajos alelnök elnökletével folytatta tanácsko- zását. Az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában elsőnek Szűrői István országgyűlési képviselő, az MSZMP Központi Bizottsága ipari és közlekedési osztályának vezetője szólalt fel. Szurdi István beszéde A reáljövedelem növekedés túlteljesítése mintegy egyliar- mad részben az átlagbérek emelkedéséből adódik. Az eredeti életszínvonal emelkedési előirányzat túlteljesítéséhez — mintegy 15 százalékban — hoz- zájárul az egyes fogyasztási cikkek — például a zsír, a vaj, a bor — árának leszállítása is. A reáljövedelmek emelkedésével nőnek a dolgozók igényei. Ezeknek az igényeknek a kielégítését a lehető legnagyobb mértékben biztosítanunk kell — érvényesítve pártunk gazdaságpolitikájának azt az alapvető elvét, hogy a nagyobb felhalmozással járó erőfeszítések nem mehetnek az életszínvonal emelkedés, a lakosság áruellátása rovására. A kormány gondoskodott arról, hogy a belkereskedelmi áruforgalom szerkezete a lakosság igényeinek megfelelően változzék. A kiskereskedelem teljes áruforgalmát 5,2 százalékkal magasabbra irányoztuk elő. Ezen belül a ruházati cikkek forgalma több mint 6 százalékkal, a vegyesipari cikkeké közel 8 százalékkal emelkedik. Ennél is nagyobb lesz a fejlődés a lakosság által külön keresett tartós fogyasztási cikkeknél. Elöljáróban aláhúzta, hogy az ipar társadalmi, gazdasági jelentősége a szocializmust építő valamennyi országban igen nagy. A szocialista országok gyors fejlődését, előretörését szolgáló gazdasági eredményeket a helyes politika után elsősorban az ipari, a technikai színvonal biztosítja. Iparunk fejlesztésének kulcskérdése — hangsúlyozta — a műszaki színvonal növelése és ezért, szükséges iparunk helyzetéről, mindenekelőtt műszaki fejlesztéséről tájékoztatni az ország dolgozóit. Szükségesnek vélem az ország figyelmét felhívni a műszaki fejlesztésben előttünk álló nagy feladatokra azért is, mert sikereink mértékét az határozza meg, hogyan vállal részt társadalmunk, elsősorban a magyar munkásosztály és az egész műszaki értelmiség a feladatok megoldásában. Az elmúlt években némileg előrehaladtunk a műszaki színvonal emelésében, de a feladatok megoldásában, sót egyes fontos műszaki célok pontos kijelölésében még a munka kezdetén vagyunk. A gépiparban az utolsó két-három évben jelentősen csökkentettük elmaradásunkat. Komoly fejlődés van az élelmiszeripari, vegyipari gépgyártásban, speciális tehergépkocsik, autóbuszok előállításában. Kiemelkedően korszerűek egyes vákuumtechnikai termékeink, elektroakusztikai és elektrotechnikai len technikai elmaradásunk az erősáramú villamosberendézé- sek terén. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy az elmaradást megszüntessük, s nem kis mértékben rajtunk áll, mikor következik ez be. A műszaki színvonal növelése magasabbrendű követelményeket jelent. A technikai ellátottság fejlesztése a dolgozók javát, a munka megkönnyítését is szolgálja. A párt és a karmámy gazdaságpolitikájának, iparpolitiká- múlttal' nek mélyreható farradajml változások, hanem iparunk is új forradalmi változások kíséretében fejlődik. Sikereink biztosítéka, hogy tömegeink támogatják politikánkat, gazdasági programunkat azért, mert igazi érdekeiket szolgálja, mert helyes és lelkesítő célokat tűz ki, amelyek reálisak és megvalósíthatók. E célok dolgozó népünk, a legjobb szakemberek széles körének véleményét, elképzeléseit, akaratát tükrözik, — mondotta befejezésül jának új vonása a muirtai1 Szurdi István. A költségvetést, szemben, — folytatta Szurdi a párt g.s a maga nevében ellátván —, hogy ipari termelési fogadta. bázisainkat' lépésről-lépésre, de j Szurdi István után Gádor nagyon következetesen, a kor-, Ferenc Hajdu-Bihar megyei, S2eru technika alapján széle- j Kiss Dezső budapesti, Kukucs- sitjuk es iparunk műszaki j ka János Borsod megyei és színvonalának növelését a ter-1 Hunyadi Károly Tolna megyei me'ékenység emelése fő eszkö zenek (tekintjük. Beruházásaink növekedése és ezen belül a gépi beruházások arányának emelkedése ehhez megteremti az objektív alapokat. Ezt bizonyítja a többi tények között szerszámgép- behozatalunk alakulásának száma is. Amig 1950 és 1955 között körülbelül 70 millió devizaforint értékben, évenként 1100—1200 darab szerszámgépet importáltunk, addig 1950- ben közei négyezer szerszámgépet, körülbelül 350 millió devizaforint értékben és hasonlók az 1960. évi behozatali tervek is. A műszaki fejlesztésnek egyik — és csak a szocialista országokban lehetséges —, emelője az újítómozgalom, az újítók és feltalálók, tehát a munkások és mérnökök tízezreinek, tömegeinek aktív részvétele a műszaki fejlesztésben. A párt helyes és körültekintő politikája megteremti az alapját a még gyorsabb ütemű alkotómunkának: annak, hogy gazdasági és műszaki életünkben is az új legyőzze a A húsboltokban: Pontos, üdveries kiszolgálás, bö választék , .... ... régit. Most nemcsak a mező- „ berendezéseink, orvosi musze- gazdasági termelésben történ- (MTI) remk, s bizonyos mezőgazdasági és malmi gépeink. Fenn- héjázás nélkül állíthatjuk, hogy számos ipari termékünk mind a gazdaságossági, mind a műszaki jellemzők tekintetében elérte a világszínvonalat. Ilyenfajta gyártmányokkal ma már iparunk majdnem valamennyi területén találkozhatunk. Sajnos azonban még nem ez az általános jellemzője ipari gyártmányainknak. Ma még nem tartunk ott, hogy iparunk munkaerejét magas termelékenységgel hasznosítsuk, az anyagokat, az energiát a legjobb hatásfokkal, a leggazdaságosabban használjuk fel, mert iparunk műszaki színvonala általában még nem kielégítő. Különösen tűrhetetországgyűlési képviselők laitaik fel. Z. Nagy Ferenc országgyűlési képviselő, — az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának nevében megállapította: egyre inkább valóraválik a pártnak és a kormánynak az a szándéka, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezéséi! egész népünk ügyévé tegye. A dolgozó parasztság egyre növekvő bizalommal válaszol a párt- és a kormány helyes po. litikájára. Ez a bizalom segí- teniakarássial, áldozatváMalás- sál is párosul. Dolgozó parasztságunk a múlt évben például saját erőből mintegy 165 millió forint értékű gazdasági épülettel és más létesítménynyel gazdagította a termelő- szövetkezeteket. Berki Zoltán Szabolcs—Szat- mgjr megyei országgyűlési képviselő a villamosenergia időszerű kérdéseiről beszélt. Mokri Pál, Komárom megye országgyűlési képviselője szólalt fel végül a csütörtök délutáni vitában. Az országgyűlés pénteken délelőtt tíz órakor folytatja a költségvetés tárgyalását. Az elmúlt hét péntekén öt húsbpltot látogattunk meg Hollósi Józseffel, az Állami Kereskedelmi Felügyelet munkatársával. A próbavásárlások tanúsága szerint mind az öt (a Május 1. u. 1. sz., Ady Endre, Berzsenyi, Kanizsai utcai és Füredi utca sarki) boltban pontosan mérik a kért mennyiséget, illetve fillérnyi pontossággal Eltartójuk: a termelőssöretkexet Bútorban húsz százalékkal, elektromos hűtőszekrényekből tizenöt százalékkal, televíziós vevőkészülékekből hatvanhárom százalékkal több kerül forgalomba, mint tavaly. Az életkörülmények alakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a bérekbe és jövedelmekbe be nem számított közvetlen juttatások. Figyelmet érdemel például, hogy az — Édes fiam, én csak hor- dozgatom a tejet, és nem is kérdeztem, mivel tartozom — fordul a falu fiatal tanácselnökéhez Hornyák Gyula bácsi. — Nem tartozik semmivel. Egész nyugodtan menjen tejért ezután is, megjár az magának. így határozott a vezetőség — feleli Baksa Sándor, aki a patalomi tanácsnak is meg a Jobblét Termelőszövetkezetnek is' elnöke. Az idős házaspár konyhájában hangzanak el ezek a szavak. Hornyák néni dob két darab fát a tűzre, aztán, mint aki figyelmetlenségen kapta rajt magát, iparkodva hellyel kínálja látogatóit. Könny szökik halvány fényű szemébe, amint elmondja: — Egyetlen lányunk volt, s fiatalon meghalt. Támasz nélkül maradtunk, se gyerek, se unoka, ki gondunkat viselné. Nem is tudom, miből élnénk, ha a falu nem adná meg mindennapi betevő falatunkat... Hosszú idő, nyolcvanhárom esztendő suhant el az öreg J| bognár feje fölött. Előbb ura- \ dalomban, majd önálló kis- £ iparosként dolgozott. Néhány " éve azonban letette a gyalut meg a fűrészt. A múlt tavasz- szal, amikor a közösbe tömörült a kis falu minden dolgozó parasztja, ő is jelentkezett tagnak a szövetkezetbe. Feisern tudok tenni — buggyant ki ajkán öregesen a szó. S a közösség magához ölelte. — Fiatal éveket nem adhatunk, de kenyeret, azt tudunk adni, és adunk is — mondták neki azok, akik a falu népe sorsának hivatott és érző szívű irányítói. S a tanácsban, a szövetkezetben azóta állandóan szó esik az öreg házaspárról. Horváth Lajos tanító, a szociális városbat? menyesen aztán elkezdi: Nem megy kocsi a mostanában?' — Egyelőre nincs róla szó, £ de mondja csak, miért kérdi —\ puhatolódzik Baksa elvtárs. £ — Fogytán a tüzelőm, kelle-f, ne egy kis szenet hozni. £ — Hát persze, most )Ut<} eszembe, holnap kell mennünk£ Kaposvárra — fordít a szón az,’ elnök. S számolják az áruk ellenértékét. A Kanizsai utcai boltban még inkább egy-egy tél dekával kevesebbet számított fel az eladó a kolbásznál és a nyershúsnál. Ugyancsak elismerést érdemel a felszolgálók jó modora. Igaz, hogy a délelőtti órákban zsúfolt boltot, türelmetlen vevősereget nem találtunk sehol, ami könnyen kiválthatja az . eladók idegeskedését is. Szóval délelőtt nem volt sok vásárló, de áru már volt bőven. A különböző felvágottak mellett kolbászok, szalonna (nemcsak egy minőség) volt található nagy választékban majd mindegyik boltban. A Május 1., a Kanizsai és a Füredi utcában már árusították a sertéshúst. Reggel érkezett. Ellenőrzésünk után megkérdeztük Nyíri Józsefet, a Somogy megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetőjét, hogy az e napon tapasztalt jó áruellátás állandónak — Akkor én elmehetnék re-£ mondható-e egész héten. állandó bizottság elnöke meg- luk, s ha üresen jönnének ha-’, meglátogatja őket. A tanács- za tagok és tsz-vezetők sem kerülik el a házukat. Az elnök kérte, hogy arra jártukban nyissanak ajtót Hornyák bácsiéira, hogy ne érezzék á magányt. Megannyiszor meleg emberi szót, máskor meg egy kis anyagi segítséget visznek az öregek hajlékába. A tanács tavaly ötszáz forint segéllyel támogatta őket. A Jobblét Termelőszövetkezet egy hold ku— Mennyi szén kellene? — Öt mázsa. £ — Rendben van, meghozzuk.? — Szóljanak be reggel, in-\ duláskor. ? — Aludjék csak, Hornyáks bácsi, melegedjék itthon, nem? í kocsis felrakja a szenet. t S másnap délután már en-f nek a tüzelőnek a meleged. engedjük el erre a hosszú út ra, nehogy megfázzék. Majd korica termésével meg öt má- áradt szét a kis konyhában.\ zsa búzával ajándékozta meg Bődig semmi más dolga nem ^ a két hajlottkorú embert. S volt ® patalomi Jobblét egyik ■ könnyítettek rajtuk azzal is, fogatának a megyeszékhelyen. idei költségvetés egészségügyi, vették. — De én már semmit hogy naponta egy liter tejet a szomszédban lakó tsz-tag ad nekik: ne kelljen messze, a nagy istállóig elballagniuk érte ... Csikorgás hideg van. Hornyák bácsi belép a tanácselnök irodájába. Látszik rajta, mondaná is meg nem is, ami a szívét nyomja. Nagy körülDe várjunk csak: lehet-e ennél fostosabb tennivaló, mint\ teljesíteni a két öreg ember ki- ‘ l anságát... A népszámlálás napjaiban Hornyákékhoz is betért az1 összeíró. A megfelelő rubrikába azt jegyezte be, hogy el-' tartójuk: a termelőszövetkezet.' Kutas József5* Nyíri József véleménye szerint különösebb probléma nincs a húsellátással. A hetenként megszabott mennyiség általában elég. Marhahús a múlt hét első napjától kezdve kapható volt a boltokban, s szerdától egyes kijelölt üzletekben árusítottak már borjúhúst is. Sertéshúst pénteken kaptak a hentesüzletek. Nagyobb probléma ezzel sem adódik, hiszen nemrégiben zajlottak le vagy folynak jelenleg is a sertésvágások. A lakosság ellátása e tekintetben nem jelent akkora gondot, mint február végén és márciusban majd (az első negyedévről van szó; ti. negyedévenként állapítja meg egy bizottság á keretet). Éppen ezért jelentősebb mennyiségű sertéshúst azokra a hetekre tartalékolnak.
