Somogyi Néplap, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 21. szám

Redd, I960. Január V>. 5 iOrdOGYI NÉPLAP TUDOMÁNY - TECHNIKA Felfedezték a magzatelvesztés kórokozóját SOMOGY MEGYE Három izraeli orvosnakS _ _ , ,, . , hosszas kutatómunka alapján^ Somogy északi részén a sikerült megállapítania, hogy^f csodálatosan szép Balaton a magzatelvesztést, különö-f pompázik. A tó szépségét, le­sen, ha ismételten fordul elöA nyűgöző hangulatát a maga egy »lisztria« nevű bacilus* . .. kifeiezni szinte váltja ki. Ezt a kórokozót 27 i vaIosdSaDan kiiejezm szinte féle állat hordja magában af lehetetlen. Jókai azt írja, föld 25 országában. A bad-í hogy sok táját bejárta az ór­iás, amely többek között te-j szágnak, de olyant, mint a testében él, megtámadja azt A somogyi partra a szél embert is, és súlyos betegség által keltett hullámok lapo- geket okozhat, mint pl. agy-/ san rakták le azt a sárga hártyagyulladást, szivburok-A fövenyt amelv kellemessé te­ás tüdőgyulladást. Az izraelit Iovenyt; a™ely «eltemesse te kutatók mintegy 200 esetben ? szí a fürdőzést, másrészt jó állapították meg, hogy ez a? lehetőséget nyújt a parti, szá- bacilus a születendő magzati raz fürdőzésre is. halálát okozta. ? „ - , _ _ , . , ■ Ezért mozgalmasabb a so­? mogyi part fürdőélete, s ezért Hőből közvetlenül S nő”ek m “ szbale gomba r ? módra — az üdülök szazai. fejlesztett valtoaram ? Ez a mozgalmas fürdőélet A californial San Diegoban? Somogytól azt követeli, hogy tudósok egy csoportja olyant egyre több zöldséget, gyümöl- készüléket szerkesztett, amely? Csöt termeljen, egyre több alkalmas arra, hogy a hőt? kenyérrel és tejtermékkel lás- közvetlenul valtoaramma ala-? •; . kitsa át Dr. Frederic de?83 ^ a furdőzoket Koffman szerint az eddigi ki-? Valamikor a Balatonhoz Bérletek elegendő váltóáramot? tartozott fejlesztettek egy sor kisebbe villanykörte működtetéséhez? a ]Vnfrvt->Ar„t. Ha a készülék beválik, a ké-J a JAagyuercK. sőbbiekben lehetséges lesz? A fonyódi hegy szigetként a Kis-Balaton. boilerok, turbinák és generá­torok helyett alkalmazni. Mint mondotta, hőelektromos ké­szülékek segítségével eddig csupán egyenáramot sikerült előállítani. emelkedett ki a vízből. Ké­sőbb a lefűződött terület fél­töltődött. Ma már hatalmas gazdaság húzódik rajta. Föld­je jó. Sok itt a tőzeg is. Ezen a területen utak épí­tése igen körülményes, mert í a tőzeg laza szerkezete követ- 5 keztében nagy a felszíni rez- S gés,- és az építmények eset- .. ,. , . « leg lesüllyednének. Az utak New Yorkban a napokban)megepítése csak talajcserével bemutattak egy készülékéig oldható meg> ez azonban igen nmoltirtoh* vom he o rt ottol nil itr\— . .... , __r , . , ..... költséges. Ezért van különös V.Vi'AVWWAVAV.WA Űj képrögzítő eljárás II. csak kőzete más. Oldalaira két járhatatlan bozótokká vál- üdülővillák kapaszkodtak fel. toztatták. Később a nagyobb Igen szép a kilátás a hegy te- __, , ...... t ejéről. Aki oda felmegy^ lát- nidlmok berendezkedtek desz- ja az egész Balatont. kametszésre, s a távolabbi vi­A fúrók itt szénsavas vizet dékeket is innen látták el hoztak a felszínre. Ennek je- zsindellyel, lentős gazdasági kihatása lesz, * v,m, , s nagymértékben javítja majd A XVIIL szazadbo> rank az üdítő italokkal való ellá- maradt térkép szerint a Ka- tottságot és a balatoni fürdő- pos ekkor 112 km hosszú mo- kultúrát. csár és ingovány volt, mely­Ehhez hasonló módon ke- „„ , letkezett a bogiári Várhegy ™ “ ember nem lehette be a is. Itt a vulkánosság esetleg Iabat' még gyengébben jelentkezett. Egyed Antal 1824-ben a 4 Nagyberektől nyugatra Kapós-völgy viszonyairól így terül el ír: ^ a. halakkal, csíkokkal, rákokkal, teknősbékákkal, vad- ludakkal és récékkel, szár- Hajdan a Balaton tartozéka Csákkal, búvárokkal, vízityú- volt s csak későbben fűző- kokkal böveUcedik... annyi dótt le. Ezt a területet »Vad- . ,, ,, , , , . . vízországnak« is hívják. Az .. yoü!~e Zenen, me^-yeknek ki- 1922-es meggondolatlan le- öntései örökös posványokat csapolási munkálatok során okoznak.« 0,68 négyzetkilométerre zsu- Moldoványi József 1824-ben gorodott össze. Ez a kis nyílt . -. víz is csak azért maradhatott ^ 4 ezt lrja' Napos­meg, mert népi demokráciánk °an *tt nevezetes rák halászás védetté nyilvánított 2400 hold- vagyon és a fogott rákok nagy nyi területet. így mentette számmal Bétsbe, Pozsonyba, meg a Kis-Balaton termesze- ,, ... ti értékét, a nép ősi hagyó- Festre’ kotsikon elherdálnák.« mányait a tudomány és az Mindez azt is jelenti, hogy idegenforgalom számára. Ma- a közlekedésnek komoly aka- dárvilága még ma is nagyon dályai voltak. Ezért, hogy a 3aZ a^' fejlődést biztosítani tudják, szabályozták a Kapóst. A völgy kis esése következ­tében sokfelé halastavakat és bolgárkertészeteket találunk. Ugyanis a kis esés következ­A Balatontól délre Külső Somogy amelynek segítségével állító­lag az Enoyclopaodia Britan­nien 24 kötetét 24 perc alatt lehet lerögzíteni egy filmsza­lag plasztikrétegére. A be­rendezés a magnetofon elvén alapulva mikroszkopikus je­leket vés a plasztikba. Lázmérő helyett elektronikus készülék Egy edingburghi kórházban új elektronikus berendezéssel mérik azoknak a betegeknek a hőmérsékletét, akiknek sú­lyos állapota nem teszi lehe tövé, hogy normális hőmérő-; vei mérjék a lázukat. Azi elektronikus hőmérő a testre! kapcsolható kicsiny készülék amelyet az ápolónő a körte-; rém közepén lévő asztaláról! kapcsol be. jelentősége az itt megépített gazdasági vasútnak. A Nagyberek fekete, asztal simaságú területén buggyant fel a kőolaj Buzsák határá­ban. Ugyanilyen módon ke­rült felszínre Csisztapusztán a meleg víz, amely sokféle betegség természetes gyógyí­tója. A Nagyberek északi részén a Balaton partján emelkedik a fonyódi Várhegy. Ez a földtörténeti harmadkor vé­gén keletkezett, s nem más, mint a pliocén vulkánosság gyengébb fázisának eredmé­nyeként létrejött bazalttufa­felhalmozódás. A laza pannon rétegek fölé került kemé­nyebb közét (bazalttufa) meg­védte az alatta lévő rétegeket a lepusztulástól. Ügy keletke­zett ez is, mint a Badacsony, ASVdVMW.v.*^*.w^Aw^^wywWiV.w, Régi monda alapján olajai- találtak a geológusok Azerbajdzsánban, a sziaszani kőolaj-lelőhelyen az első olajkutakat a völgyben fúrták. Később már a zord, erdős hegyek lejtőire is felkapaszkodtak a fúrótornyok. Sok nép­monda regél ezekről a hegyekről. Egy ilyen monda felkeltette a geológusok figyelmét. Aszerint egyszer régen, amikor idegen hódítók próbálták leigázni Azerbajdzsánt, a szabadság védelmezői erődítmé­nyeket építettek a sziklacsúcsokra. S egy zivataros, villám­fényes éjszakán az ostromlott erőd közelében felmorajlott a föld, köveket hányt ki gyomrából, s roppant tűzoszlopot lövellt ki. Az idegen hódítók rémülten menekültek: »Isten átka sújtott le rdnfc« — jajveszékelték. A nép Csirab-Ka- bának, azaz tüzes erődnek nevezte el az erődítményt. A geológusok a mondát hallva ősrégi olajkitörésre gyanakodtak. Felkeresték az erődítmény romjait, s ott mintegy ezer méter magasságban kutat fúrtak. A kútból egy-kettőre igen jó minőségű olaj szökött fel. A hegyen most már egyre-másra állítják fel a fúrótornyokat. 1400 kilós pilóta Vajon kibírja-e az ember az űrhajó kolosszális gyorsu­lását? Ez a kérdés foglalkoztatja ma a konstruktőröket is meg az orvosokat is. A Philadelphia közelében lévő tudo­mányos központ gyorsulásvizsgáló laboratóriumában nem­rég a következő kísérletet hajtották végre: egy centrifugá­hoz erősített fémtömbben két embert helyeztek el, s a centrifuga forgása közepette a gömb belsejében olyan viszonyok alakultak ki, amelyek hasonlóak a nagy gyorsu­lással száguldó rakéta viszonyaihoz. A kísérlet folyamán a jövő űrhajósai 10 másodpercen át olyan gyorsulást éltek át, amely több mint hússzorosan meghaladja a szabadesés gyorsulását. A fémgömbben lévő személyek súlya több Elint hússzorosára emelkedett. dímbes-dombos területe a Kapos völgyéig terjed. Érde­kes területe ez Somogynak. A dombság északi nyúlványai tében a talajvíz nem folyik helyenként lankásan, másutt le gyorsan, s emiatt gazdasá- meredeken szakadnak le a gosan hasznosítható. Balaton arkara. Változatos . . felszínét a folyó és a szél A volgy "yugat-keleh ira­alakította, formálta. Völgyei, nya (a folyó bályozása amelyek általában észak-déli után) utat nyitott a közleke- irányúak, jól felszabdalják, désnek. tagolják a felszínt. Csak a Ja- T . , ,, ,, , . .... ba, a Kis- és a Nagy-Kop- Legjelentősebb telepulese pány völgye húzódik nyugat- Kaposvár, a megye székhelye, keleti irányban. Ez még érdé- A város az utóbbi években kesébbé teszi Külső-Somogy rohamosan fejlődik. Remélhe- tájait. Mély völgyektől kísért tőleg hamarosan új színfolt­meredek domboldalak sora- tál gazdagszik. Nemrég indult koznak egymás mellett. A el egy nagyszerű munka: a dombok tetején és oldalain melegvíz-fürdő, aminek fon- fakósárga színezésben figyel- tosságát emeli, hogy a kis Ka- hetjük meg a jégkorszak em- posban és mellékvizeiben fü­lékét őrző meredek falú löszt. rddni nem lehet. Helyenként »mélyút« bevágó- Lóczy István dások, ún. löszmélyutak kísé-•.v^,.av.w.va.^^w.^wv. nk a felszínt. Ezek úgy ke-i" letkeztek, hogy a felszínt va-| lami fellazította, s azon a te-! rületen megindult a szél és? A teljes napfogyatkozás a a folyóvíz munkája. A lezú-5 tudomány szempontjából rend . .. . . c kívül fontos esemény. Meg­dulo, nagy tömegű víz renge-? figyelésére rendszerint külön­teg törmeléket szállított le, s? leges berendezéssel felszerelt állandóan mélyült a felszín. 5 expedíciókat küldenek ki. A löszben lévő mészanyag?amelyek már j° előre beren- kicsapódása folyamatában ke-í ahonnan a teljes nap/ogyat: letkezett az ún. löszbaba jj kozás látható, amelyből Külső-Somogy terű-? A szovjet csillagászok most létén elég sokat találhatunk.?az 1961. február 15-én bekö­Ez azt is jelenti, hogy a löszt VetkfezÖ íelÍeS naPfogyatkozas J < ? megfigyelesere készülődnék, itt mar nem keletkezik, ha-c teljes elsötétedés fázisának nem pusztul. A lösz igen tér-? maximális időtartama 165 má- mékeny, földművelésre alkal-Í sodperc lesz. A Szovjet Tudo­mányos Akadémia Csillagá­szati Tanácsa különbizottsá­Qiahfai Qánm Száz évvel ezelőtt, 1860. januar 27 -én halt ineg Bo­lyai János, a nagy magyar matematikus, a hiperbolikus geometria felfedezője. Nevéhez fűződik a geometria két­ezer éves problémájának megoldása. A geometria az anyagi világ térformáival foglalkozik. Alapigazságokat: axiómákat sűrít egyszerű tapasztalati tényekből, és ezekből tisztán logikai úton tételeket vezet le, amelyek már a világ bonyolultabb összefüggéseit tükrözik. Kétezer évvel ezelőtt egy görög matematikus, Eukli- des axiómarendszert állított össze, és ennek alapján fel­építette azt a geometriát, amelyet ma is tanítunk az iskolában. Axiómái között szerepel az a nem eléggé szemléletes feltevés, hogy a síkon egy adott ponton keresztül csak egy olyan egyenes húzható, amely egy adott egyenest nem metsz. Sok híres matematikus próbálkozott sikertelenül av­val a kérdéssel: hogyan lehetne ezt az axiómát a többi, szemléletes axiómából bebizonyítani? Bolyai János kimutatta, hogy minden ilyen próbál­kozás eleve sikertelenségre van kárhoztatva. Felfedezett egy új geometriát, amelyben á párhuzamossági axióma nem érvényes, de az összes többi igen. Ez a geometria szokatlan tételeket tartalmaz, mégis lehetséges, hogy a valóságban ez a geometria érvényes, nem pedig az Euk- lides-féle. Ezt mutatják a modern fizika eredményei is. Bolyai János 21 éves korában, 1823-bin jutott erre a felfedezésre. Lelkendezve irta apjának: »Semmiből egy új, más világot teremtettem/« 1831-ben jelent meg főműve, az Appendix, édesapja, Bolyai Farkas munkájának, a »Tentámen«-nek függeléke­ként. Sajnos, gondolatait kortársai nem értették meg. Nem értette meg édesapja sem, aki pedig szintén hires mate­matikus volt. Egyetlen ember volt csak, aki Bolyai felfedezésének jelentőségét tisztán látta: Gauss, a nagy német matema­tikus, akit a matematikusok fejedelmének is szoktak nevezni. ö azonban igen furcsán viselkedett ebben a kérdés­ben. A következőket irta Bolyai Farkasnak: »Most vala­mit fiad munkájáról. Ha azzal kezdem, hogy nekem ilyent nem szabad dicsérnem, bizonyára egy pillanatra meghökkensz; de mást nem tehetek, ha dicsérném, ez azt jelentené, hogy magamat dicsérném, mert a mű egész tartalma, az út, melyet fiad követett, és az eredmények, amelyekre jutott, majdnem végig megegyeznek részben már 30—35 év óta folytatott elmélkedéseimmel.« És Gauss, a világszerte elismert matematikus, akinek egyetlen helyeslő mondata híressé tehette volna a még ismeretlen Bolyai János nevét, akinek erkölcsi köteles­sége lett volna a fiatal tehetségek felkarolása, egész éle­tében hallgatott a többi matematikus előtt Bolyai János nevéről és munkájáról. Nemsokára Bolyai Jánosnak arról kellett értesülnie, hogy tőle függetlenül az orosz Lobacsevszkij is felfedezte a hiperbolikus geometriát. Mindez nagyon bántotta a fiatal magyar tudóst. De Bolyai János tragédiája nemcsak ebben áll. Katonai szolgálata alatt súlyos betegségeken esett át, s az ott szerzett izületi báhtalmak, a ki-kiújuló malária egész életén elkísérték. Bolyai Farkas, a vallásos, az urak előtt megalázkodó tudós és a szókimondó, alapjában véve materialista gon­dolkodású János, aki nem tudott hajbókolni a kisvárosi előkelőségek előtt, nem tudták megérteni egymást. Bolyai János emberkerülő lett, elhagyatottan, nyomo­rogva élt utolsó napjáig. Bátor és haladó gondolatait, a feudális társadalmat bíráló és egy új társadalmat megjövendölő szavait a pol­gári történelemírók őrült agy termékének minősítették. Száz év múltán kegyelettel emlékezünk a tragikus sorsú, haladó gondolkodású nagy tudósra. Hetyei Gábor ÉRTÉKES MÁSODPERCEK más. 1 Külső-Somogyot i ségtöl a Zselic-J a Kaposvölgye i választja el. got hozott létre, amelynek el­nökévé M. Gnyevisev pulko- vói csillagászt nevezték ki. M. Gnyevisev szerint tudo­mányos szempontból különle- Ez törésvonal? ges érdeklődésre tart számot belső rétegeit a teljes napfo­gyatkozáson kívül is megfi­gyeljék, addig a külső rétege­ket egyelőre csupán e jelen­ségek idején lehet tanulmá­nyozni. Ennek oka, hogy a napfény, amelyet a földi at­moszféra rétegei szétszórnak, jóval erősebb, mint a Nap­atmoszféra külső, ritka réte­geinek gyenge fénye, s ez a körülmény zavarja a megfi­gyelést. A teljes napfogyatkozás al­kalmával sok más kísérletet is végeznek, amelyekben a csillagászokon kívül geofizi­kusok is részt vesznek. Ion-motor űrrakéták meghajtására ! mentén jött létre. Régen ez a völgy mocsa-| 1 ras, szinte járhatatlan volt.i i Főleg akkor mocsarasodott el, 1 amikor malmokat kezdtek! i építeni. A malmokhoz szük-‘ ' séges duzzasztógátak a vízi | folyásának sebességét csök-> i kentették, s a berkes völgye-! a Nap-atmoszféra külső réte­geinek megfigyelése. Míg a jelenkori technika lehetővé teszi, hogy a Nap-atmoszféra Az amerikai asztronautikai laboratórium kutatói megépí­tették egy ion-motor modell­jét, amely állítólag az eddigi motoroknál hatszorta köny- nyebben tudná az űrhajókat meghajtani. A feltételezések szerint ennek a motornak a segítségével óránként száz­ezer mérföldnél nagyobb se­bességet lehetne kifejteni. Sportcsónakok műanyagból A kelet-berlini jachtbajógyárbaní újabban poliészterből gyártanakj \ kormányos jollókat és más sport-i i csónakokat. Ezek lényegesen köny-' | nyebbek, mint a fából készült csó-r i nakek. Az ötszemélyes kormányost j jolle súlya például 65 kg, ugyanezjj i a ü£us fából 1*0 kilót nyom. Hogyan keletkezik a sarki fény? Nizzában az első nemzetközi űrkutató konferencián, amelyen 17 országból vagy 200 tudós vett részt, dr. J. R. Winckler, a minnesotai egyetem tanára előadást tartott a sarki fény jelenségének okairól. Elmondotta, hogy az aurora borealis jelenségét minden valószínűség szerint az okozza, hogy erős napkitörések a föld külső rádióaktív övezetében sugárzáscsökkenést okoz­nak, és a rádióaktív sugarak bekerülnek a föld atmoszfé­rájába. Dr. Winckler szerint egyelőre még nincsen tudomá­sunk arról, hogy miképpen történik a külső rádióaktiv Övezet sugárzásának feltöltése. A minnesotai egyetem tanárának beszámolója egyike volt annak a 12 tudományos beszámolónak, amelyek a löld atmoszférájának felső rétegében észlelhető sugárzással és r föld mágneses mezejével foglalkoztak. A kísérleti célokra épült hajtóműnek mozgó alkatré­szei nincsenek. Egy ritka fé­met, a cesiumot folyékony alakban tungstonnal vegyítik, és a kettő kémiai reakciója a fémet pozitív, illetve negatív részecskékre, un. ionokra bontja. Az ionok a hajtómű végében elhelyezett elektró­dák felé áramlanak. A tudó­sok az utolsó pillanatban meggátolják, hogy az elektró­dák magukhoz vonzzák az io­nokat, és így azok hatalmas erejű kiáramlása a sugárhaj­tású motorok elvének alap­ján óriási erővel lövi fel a rakétát. A tudósoknak az ion-motor­ral kapcsolatban még két alapvető problémát kell meg­oldaniuk. Az egyik arra vo­natkozik, miképpen lehetne, megakadályozni, hogy a ki­áramló ionok kövessék az űr­hajót, és ezáltal lassítsák an­nak mozgását, a másik pedig olyan apró elektromos erőmű szerkesztése, amely a motort másodlagos energiával látná el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom