Somogyi Néplap, 1959. december (16. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-17 / 296. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1959. december n, Péter János nyilatkozata az ENSZ'közgyűlésről Az ENSZ 14. közgyűléséről kedden este hazaérkezett Péter János, a külügyminiszter első helyettese. Megérkezésekor rö­vid nyilatkozatot tett a Ma­gyar Távirati Iroda munkatár­sának : — Az ENSZ mosit lezajlott ülésszakának hivatalos neve: 14. rendes közgyűlés. Valójá­ban és jelentőségét tekintve azonban rendkívüli közgyűlés­nek számít. Rendkívüliségét az adja meg, hogy kezdete egybe­esett Hruscsov elvtárs egyesült államokbeli látogatásával, s az ő tárgyalásaival. Ebben az idő­ben jelent meg az ENSZ-köz- gyűlésen és tartotta meg nargy előadását, amelyben a Szovjet­uniónak az általános és telies leszerelésről szóló új javasla­tát ismertette. Ezek elősegítették azt. hogy a Szovjetunió nagy erkölcsi és anyagi fölénye megmutatkozott az ENSZ közgyűlésén, egész záró hangulatra két tré­fás megjegyzés, amely szájról- szájra járt a folyosókon. Meg­jegyzem, hogy ezek nem baráti körökből erednek, más körök­ből szivárogtak hozzánk. Az egyik megjegyzés így szólt: “A kozmikus tér békés fel- használására vonatkozó javas­latnak a cimszövege voltakép­pen rossz fogalmazási!. Nem azt kellett volna cím­nek írni, hogy a kozmikus tér békés felhasználása, hanem a Magyar Népköz- társaság rehabilitálása az ENSZ-ben«. A másik tréfás megjegyzés pe­dig arra vonatkozott, hogy a biztonsági tanácsi tagsággal kapcsolatban a lengyel—török kérdést meg lehetett volna H kelet-nyugati csúcsértekezlet előkészítése állott az fitlanti Tanács kedd délutáni zárt ülésének korábban oldani abban esetben, ha a szocialista or­szágok kompromisszumként Magyarországot javasolják, mert az Egyesült Államok ezt a javaslatot feltétlenül támo­gatta volna. Ez a két tréfás megjegyzés is azt mutatja* hogy a közgyűlés nem hidege háborús atmoszférában ért vé­get, s a közgyűlésre a hideg- háborús kísérletek jelentős ku­darca és a Szovjetunió koeg- zisztenciális politikájának je­lentős előrehaladása a jellem­ző. (MTI) Párizs (MTI). A NATO mi­niszteri tanácsának zárt ajtók az ■ mögött tartott kedd délutáni ülésén elsőnek Brentano nyu­gatnémet külügyminiszter szó­lalt fel, és hangoztatta, hogy a kelet-nyugati csúcsértekezlet »legfőbb céljának a leszerelés megvalósításának kell lennie«. A berlini kérdés végleges meg­oldása — szerinte — csak a német kérdés keretei között lehetséges. Couve de Murville francia külügyminiszter a NATO prob­lémáival foglalkozva “az At­lanti Szövetség nélkülözhetet­lenségéről és az Európának nyújtott amerikai támogatás szükségességéről« beszélt. Han­goztatta azonban, hogy elen­Hruscsov fogadta az amerikai szakszervezeti küldöttséget középpontjában gedhetetlen a NATÖ-n belüli kötelezettségek újraelosztása. Kijelentette, hogy a kelet— nyugati csúcsértekezletnek “új lapot kell nyitani a tárgyalá­sokban«, és az értekezleten a leszerelést, a más államok bel- ügyedbe való be nem avatko­zást, a gazdaságilag elmara­dott országok támogatását, va­lamint Németország és Berlin kérdését kell megvitatni. Selwyn Lloyd angol külügy­miniszter is támogatta a NATÖ-n belüli katonai integ­ráció elvét, és kijelentette: “A szövetség alapjául az egymás­ra utaltságnak kell szolgálnia, a katonai erőfeszítés nem ala­pozódhat csupán nemzeti veze­tés alatt álló fegyv-eres erők- re.K A kelet—nyugati csúcsérte­kezletről szólva a leszerelési kérdést emelte ki mint leg­fontosabb problémát. Közvet­lenül ez után következik sáp- rendben Németország és Ber­lin kérdése — mondotta. Selwyn Lloyd a jövő eszten­dő legnagyobb feladataként a kelet—nyugati kapcsolatokban az idén megindult javulás megszilárdítását jelölte meg, ugyanakkor azonban hangoz­tatta, hogy a békés együttélés »nem vezethet annak a politi­kai és katonai pozíciónak a meggyengüléséhez, amelyért a nyugati országok az Atlanti Szövetségben tömörültek«. A délutáni zárt ülés után — mint a Reuter jelenti —, a NATO szóvivője rámutatott 3 “Általános az a benyomás, hogy az Atlanti Szövetség tag- államai várakozással tekinte­nek a csúcsértekezletre, mivel az alkalmat ad majd a Szov­jetunió szándékainak kipuha- toláséra«. érzékeltették, tanúsítottak a Szovjetunió koegzisztenciális békepolitikájártak előretörését. Ennek viszont az volt a kö­vetkezménye. hogy az Egyesült Államok kétarcú külpolitikájá­nak hidegháborús részlege különféle erőfeszítésekbe fo­gott a békés megegyezést ke­reső koegzisztenciális politikai légkör megzavarása céljából. Ezek az erőfeszítések sokszor egészen komikus formát is öl­töttek. Egyébként sikerük vál­tozó volt, s Moszkva (TASZSZ). Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke kedden a Ti remiben fogadta az Egye­sült Államok nyugati partvi­dékén dolgozó kikötő- és rak­tári munkások szakszervezeté­nek háromtagú küldöttségét. Hruscsov és a küldöttség tag­jai barátságos beszélgetést folytattak. Louis Goldblatt, a küldöttség vezetője sajtóértekezleten is­mertette a szovjet kormányfő­vel folytatott beszélgetés tar­talmát. Hruscsov kifejezte azt a véleményét, hogy a nemzet­közi helyzet javul. Hangsú­lyozta azt a szilárd meggyőző­dését, hogy a szocializmus meg tudja előzni a kapitalizmust. Hruscsov beszélt az amerikai küldöttség tagjainak azokról a tervekről is. amelyeknek értel­mében 1960-tól kezdve a Szov­jetunióban áttérnek a 7 órás, 1964-ben pedig a 6 órás mun­kanapra. Sőt egyes iparágak­ban, például a széniparban még ennél is rövidebb lesz a munkaidő. Goldblatt ezután beszélt a küldöttség kőrútján szerzett tapasztalatairól. Kijelentette, a közgyűlés összképére nem a hidegháborús kísérle­tek a jellemzőek, hanem a különböző rendszerek bé­kés együttélését kereső politika^ A közgyűlés azzal fejeződött be, hogy abban a 24 tagú bi­zottságban, amely a kozmikus tér békés felhasználásának a biztosítását tanulmányozza, a Magyar Népköztársaságot is beválasztották. S ekkor szüle­tett az a kompromisszum is, amely a biztonsági tanácsi tag­ságnál elmozdította a lengyel— török kérdést a holtpontról. Ezzel kapcsolatban jellemző az Folytatódnak a karcok Paraguayban Buenos Aires (DFA). Para­guayiról továbbra is ellentmon­dó jelentések érkeznek arról, melyik fél ér el sikereket. Szerdán egynapos szünet után ismét megkezdte működését a felkelők rádiója. A rádió kö­zölte, hogy Solanolopez város katonai helyőrségének 400 ka­tonája átállt a felkelők olda­lira. A felkelők három hidifőt építettek ki a Parana-folyón, amely Paraguay déli hatarát képezi Argentínával A felkelők rádiója a híd­fők közelében fekvő két kisvá­ros elfoglalását jelenti. (MTI) Újabb amerikai rakétakudarc Fairbanks (MTI). Az ameri­kai hadsereg kedd este az eiel- -soni légitámaszpont közelében végrehajtotta az első kilövési kísérletet az úi Nike-Hercu- les rakétalövedékkel. A kísér­let kudarcot vallott; Indiának módjában áll atombombát gyártani Űj Delhi (Reuter). Dr. H. J. Bhabha. az indiai atomeróbi- zottság elnöke kedden megje­lent a parlament egyik albi­zottságának ülésén, s ott kije­lentette: “Indiának módjában áll atombombát és atomfegy­vereket gyártani.« Ugyanakkor hivatkozott Nehru miniszterel­nök korábbi megnyilatkozásai­ra. amelvek szerint India az atomerőt csak békés céloki a knánja íelhasznál/d. (MTI) Tömegmegmozdulások Franciaország­ban a kormány politikája eilen Párizs (MTI). A Debré-kor- mány politikája ellen tömeg­megmozdulásokkal tiltakoznak Franciaországban. A kormány mezőgazdasági politikáját a paraszti tömegek sérelmezik. Hétfőn az ország több nagy mezővárosában ösz- szesen körülbelül százezren tüntettek, de keddre is jutott a paraszti tüntetésekből. Ked­den a francia főváros hat biz­tosító intézetében hagyták ab­ba a munkát a tisztviselők. Húszezer párizsi bölcsész- hallgató is sztrájkba lépett szerdán. A párizsi egyetemis­ták az ösztöndíjat keveslik, s s egyúttal fel akarják hívni a figyelmet az egyetemek szűk befogadó képességére, végül tiltakozni kívánnak sztrájkjuk­kal a katonai szolgálathalasz­tások megvonása ellen is. A kormány algériai politiká­ja ellen a francia társadalom minden rétege szót emeL A békemozgalom fél millió leve­lező lapot hpzott forgalomba. A lapokat a köztársasági el­nökhöz címezték, és szövegük az algériai békét, a tárgyalások megindítását követeli. 49 vádlottja van a Kasszem elleni merénylet bűnperének Bagdad (Reuter). A Kasszem iraíki miniszterelnök ellen ok­tóber 7-én elkövetett merény­let bűnperének negyvenkilenc vádlottja van. Ezek közül 29-et szombaton állítanak a néptör- vényszék elé. a további húsz felett pedig távollétében ké­sőbbi időpontban hirdetnek íté­letet; (MTI) Az Atlanti Tanács szerda délelőtti ülése Párizs (MTI). Az Atlanti Ta­nács szerda délelőtti ülésén, melyen a NATO katonai prob­lémáit vitatták meg, az első felszólaló Gauillaumat francia hadügyminiszter, tiltakozott a Franciaországot a NATO ka­tonai helyzetével kapcsolatban ért bírálat miatt. Kifogásolta azt is, hogy a sajtó tudomására jutottak Twining amerikai tá­bornok bíráló megjegyzései, amelyeket egy magánjellegű NATO-értekezleten tett; A szerda délelőtti ülés leg­nagyobb részét Walter F. Boone amerikai tengernagy je­lentése töltötte ki, aki közölte a Szovjetunió katonai potens ciájára vonatkozó legutóbbi nyugati becsléseket. Délben a plenáris ülést felfüggesztették és a miniszterek a jelentés megvizsgálása céljából zártkö­rű megbeszélésre ültek össze, amelyen csak legfőbb tanács­adóik vettek részt „Kína és Indonézia barátságát meg kell őrizni“ Peking (Űj-Delhi). A Remain Ribao szerdai száma közli a kínai—indonéz baráti társaság alelnökének cikkét. A cikkíró hangoztatja, hogy Indonéziá­ban a kínaiak évszázadokig együtt éltek és dolgoztak az indonézekkel, s jóban, rossz­ban testvérek voltak. Szoros barátságukat senki sem áshat­ja alá. Jelenleg azonban Indo­néziában egy maroknyi reak­ciós, a kínai—indonéz barátság ellenségei pogrom-hangulatot teremtettek a kínai kiskereske­dők ellen. De ki nem tudja, hogy Indo­nézia politikai és gazdasági kizsákmányolásáért nem a kí­nai kereskedők, Iranern az ame­rikai és a holland imperialisták a felelősek? — teszi fél a kér­dést a cikkíró. A kérdés most már a két nép kapcsolatát, Ázsia és a világ békéjét érinti. Mindent el kell követnünk, hogy Kína és Indonézia, e két nagy ázsiai ország tovább ápolja a barátságát és még szo­rosabban együtt működjék a függetlenségért és a jólétért; (MTI) A NATO ülésének sajtóvisszhangjából Francia lapok a NATO belső ellentmondásairól hogy meggyőződtek arról, mi­lyen nagyszerű lehetőségek lennének a szovjet Távol-Kelet és az Egyesült Államok csen­des-óceáni partvidéke közötti kereskedelem fejlesztésére, ha kiküszöbölnék a mesterséges akadályokat. A szovjet Távol- Kelet most ugyanúgy fejlődik, mint annak idején Amerika nyugati része. Goldblatt elismeréssel szólt a szovjet kikötök felszereléséről, különösen a rakodómunkák gépesítéséről. Kijelentette, a munkások a munkanélkülisé­get nem ismerik. (MTI) Bonn veszedelmes úton London (MTI). 115 angol munkáspárti képviselő határo­zattervezetben feiezte ki saj­nálkozását amiatt, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaságnak nukleáris töltettel ellátható taktikai atomfegyvert és raké­tát akarnak ' rendelkezésére bocsátani. A Munkáspárt é ha­tározati javaslata alapján az alsóház 1960 eleién foglalkozik a íkérdésséL * * * Moszkva (MTI). A Pravda szerkesztőségi cikkben kom­mentálja a Nyugat-Németor- szásg felfegyverzéséről Boraihoz intézett szoviet kormánynyilat­kozatot. Hangsúlyozza, hogy a Nyugat-Németország atomfegy- verkezésére iránvuló bonná po­litika kerékkötőié több nem­zetiközi kérdés, köztük a né­met nép sorsa szempontjából annyira fontos német újra­egyesülés kérdés megoldásá­nak. Párizs (MTI). A párizsi bal­oldali sajtó a NATÖ-n belüli ellentétekkel foglalkozik. A l’Humanité megállapítja, hogy nem első esetben rázkód- , tatta meg válság a NATö-t, de a mostani elvitathatatlanul sú­lyosabb az előzőknél. Rámutat arra, minél inkább eltávolodik a háborús veszély, annál nehe­zebb az Egyesült Államoknak elfogadtatnia »-szövetségeseivel« totális vezetését, politikai, ka­tonai, pénzügyi és gazdasági követelőiéit. Hruscsov ameri­kai útja óta az Egyesült Államok ve­zérkarának nem sikerült az engedelmességet kicsi­karnia. Ki akarna fizetni egy olyan háború miatt, amelynek kitö­rése egj^e valószínűtlenebb? A gyarmati népék felszaba­dulásának nagy mozgalma is élezi a konfliktusokat a szö­vetségben. Az Egyesült Álla­mok nem engedheti meg magá­nak azt a fényűzést, hogy fel­tétel nélkül támogassa a fran­cia kormányt az algériai ügy­ben, mert nem akarja elvesz­teni minden hitelét Afrika, vagy Ázsia közvéleménye előtt, j Akkora nehézségek mutat­koznak, hogy már az Atlanti Szövetségben is hangok hal­latszanak a rendszer megfiata­lításáról. A Libération rámutat, hogy Washingtonban pillanatnyilag két szemben álló politika mű- í ködik. Az egyik számot vet a realitásokkal, a másik néhai Dulles idejét múlt dogmáihoz ragaszkodik. A francia kor­mány politikájának sikerült az a mutatvány, hogy egyszer­re helyezkedik szembe mind­kettővel. Az angol lapok így írnak London (MTI). Londonban megállapítják, hogy Herter fe­nyegetésekkel zsarolta ki az egységnek legalább a látsza­tát a NATO külügyminiszterek párizsi ülésén. A News Chronicle tudósítója jelenti Párizsból: Dulles nyugodtan pihenhet; utóda nem fogja cserben­hagyni. . gyelmeztetéssel fenyegette meg a NATO -minisztere két, ami­lyent maga Dulles is csak há­taim« tetővontján hallatott; Fájdalom, Selwyn Lloyd meg­erősítette azt a gyanút, hogy a csúcstalálkozó megközelítésé­ben Macmiilan lépésről lépésre hátrál Adenauer előtt. A Daily Mail jelenti: Macmillan szép csendesen sutba dobta azt a tervet is, amelyet Moszkvában be­szélt meg Hruscsowal: a középeurópai leszerelési övezet tervét. A diplomaták Párzsban ezt a következtetést vonják le Hoyd beszédéből. Azt hiszik, ennek következtében de Gaulle na­gyobb együttműködési készsé­get fog tanúsítani a NATÖ- ban. Megerősíti ezt az értelmezést a Daily Express párizsi tudó­sítója. Emlékeztetett rá, Mac­millan azt mondotta Moszkvá­ban, hogy a fegyverzetet és haderőt csökkenteni lehetne Közép-Európa meghatározott körzeteiben, tegnap azonban Lloyd jámborul azt hangoztat­ta, hogy lehetne korlátozni a fegyverzetet és a haderőket —a a déli sarkvidéken. Önállóságot követelnek a volt francia gyarmatok Párizs (MTI). A Máii Állam­szövetség példája a francia közösség más köztársa; ágait ia arra ösztönzi, hogy újabb ige­nyekkel lépjenek fel. Ciranana, a Madagaszkárt Köztársaság elnöke bejelentet­te, hogy egyes hatáskörök át­ruházását fogja kérni. Mada­gaszkár képviseletet kíván lé­tesíteni az ENSZ-ben és egyes külfök\ államokban. Dahomey vezetői is hasonló elgondolá­sokkal jelentkeztek. Kivándorolnak a fiatal olasz tudósok Igen rossz hangulat uralkodik olasz tudományos kö­rökben. Hosszú idő óta beszélnek már az egyre zsúfol­tabb, rosszul felszerelt egyetemek reformjáról, de mind­máig semmi sem történt. A tudományos intézetekben is kínos a helyzet: kevés a professzor és a tanársegéd, a laboratóriumok legnagyobb részében nincsenek korszerű eszközök, a tanszékek vezetői gyakran nem tartják meg előadásaikat, mert más munkával vannak elfoglalva. Az egyetemi tanárok és tanársegédek nemrég lezaj­lott sztrájkja mély benyomást tett a közvéleményre. A kormány megígérte, hogy megteszi a szükséges lépése­ket az egyetemek problémájának megoldására, de az egyetemi tanársegédek létszámának némi emelésén kívül alapjában véve semmi sem történt. A tudósok munkájának a világ bármely részén el­engedhetetlen feltétele a jól felszerelt laboratórium. Nemcsak pénzkérdésről van itt szó, habár kétségtelen, hogy még a legegyszerűbb tudományos kutatásra alkal­mas laboratórium felállítása is nagyon sok pénzbe ke­rül. Az olasz tudósok, főleg a fizikusok inkább arról panaszkodnak azonban, hogy Olaszországban sem a köz­vélemény, sem az állam nem ismeri fel a tudományos kutatások jelentőségét a technika mai, forradalmi kor­szakában. Ez elől a közömbös légkör elöl menekülnek a tudósok, és mint az olasz sajtó is megírja, a legtehet­ségesebb fiatalok kivándorolnak az Egyesült Államokba vagy máshová, ahol elmélyíthetik tudásukat, és képes­ségeiknek megfelelő lehetőségeket kapnak. Éppen a na­pokban mélységes keserűséggel vették tudomásul Olasz­országban, hogy a milánói egyetem fizikai intézetének igazgatója, Giuseppe CochiaXini, akit a kozmikus sugár­zásról szóló tanulmányai révén az egész világon ismer­nek, az Egyesült Államokban telepedett le. Nagy csapás volt a Nobel-dijas Segré professzornak pár évvel ez­előtti kivándorlása is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom